32014R1286[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1286/2014/EU RENDELETE

(2014. november 26.)

a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára, illetve a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátására vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg annak érdekében, hogy lehetővé tegye a lakossági befektetők számára a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek fő jellemzőinek és kockázatainak megértését és összehasonlítását.

2. cikk

(1) Ezt a rendeletet a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóira, az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyekre vagy az ilyen termékeket értékesítő személyekre kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő termékekre:

a) a 2009/138/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nem-életbiztosítási termékek;

b) életbiztosítási szerződések, ha a szerződés alapján járó szolgáltatás kizárólag halál esetén, vagy sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantságra tekintettel fizethető ki;

c) betétek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betétek kivételével;

d) a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b)-g), i) és j) pontjában említett értékpapírok;

e) olyan nyugdíjbiztosítási termékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos ellátásokra feljogosító termékként elismert termékek;

f) a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatói nyugdíjrendszerek;

g) olyan egyéni nyugdíjbiztosítási termékek, amelyekre vonatkozóan a munkáltató a nemzeti jog alapján pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíjbiztosítási termék vagy szolgáltatója tekintetében.

3. cikk

(1) Amennyiben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2003/71/EK irányelv hatálya alá is tartozik, e rendelet és a 2003/71/EK irányelv egyaránt alkalmazandó.

(2) Amennyiben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2009/138/EK irányelv hatálya alá is tartozik, e rendelet és a 2009/138/EK irányelv egyaránt alkalmazandó.

4. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.

"lakossági befektetési csomagtermék" : olyan befektetés, ideértve a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 26. pontjában meghatározott különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott eszközöket vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének an) pontjában meghatározott értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy értékpapírosítás célját szolgáló speciális jogalanyok által kibocsátott eszközöket is, amely esetében a lakossági befektető részére visszafizetendő összeg - függetlenül a befektetés jogi formájától - ingadozhat a bizonyos referenciaértékeknek vagy a lakossági befektető által nem közvetlenül megvett egy vagy több eszköz teljesítményének való kitettsége miatt;

2.

"biztosítási alapú befektetési termék" : olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve, ki van téve a piaci ingadozásoknak;

3.

"lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék" :

olyan termék, amely a következők közül az egyik vagy mindkettő; a)

lakossági befektetési csomagtermék; b)

biztosítási alapú befektetési termék;

4.

"lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója" : a)

lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket előállító bármely szervezet; b)

bármely olyan szervezet, amely meglévő lakossági befektetési csomagterméken, illetve biztosítási alapú befektetési terméken változtatást hajt végre; e változtatások magukban foglalják többek között, de nem kizárólag a termék kockázati és nyereségprofiljának vagy a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségeknek a módosítását;

5.

"lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék értékesítője" : olyan személy, aki vagy amely lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozó szerződést kínál vagy köt meg egy lakossági befektetővel;

6.

"lakossági befektető" : a)

a 2014/65/EU irányelv 4.cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfél; b)

a 2002/92/EK irányelv értelmében vett ügyfél, amennyiben ezen ügyfél nem minősül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott szakmai ügyfélnek;

7.

"tartós adathordozó" : a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott tartós adathordozó;

8.

"illetékes hatóságok" : a tagállamok által arra a célra kijelölt nemzeti hatóságok, hogy felügyeljék az e rendelet által a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóival, az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyekkel és az ilyen termékeket értékesítő személyekkel szemben előírt követelmények betartását;

II. FEJEZET

A KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM

I. SZAKASZ

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítése

5. cikk

(1) A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának - azt megelőzően, hogy a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket a lakossági befektetők részére elérhetővé tenné - az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban el kell készítenie az adott termékre vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, és közzé kell tennie azt a honlapján.

(2) Bármely tagállam előírhatja, hogy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója vagy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személy előzetesen megküldje az illetékes hatóságnak az adott tagállamban forgalomba hozott lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot.

II. SZAKASZ

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formája és tartalma

6. cikk

(1) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum szerződéskötést megelőző tájékoztatást jelent. A dokumentumnak pontosnak, helytállónak és egyértelműnek kell lennie, és nem lehet megtévesztő. Tartalmaznia kell a kiemelt információkat, és összhangban kell állnia valamennyi kötelező erejű szerződéses dokumentummal, az ajánlati dokumentumok vonatkozó részeivel és a lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozó feltételekkel.

(2) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önálló, a marketinganyagoktól egyértelműen elkülöníthető dokumentumnak kell lennie. Nem tartalmazhat marketinganyagokra való kereszthivatkozásokat. Tartalmazhat kereszthivatkozásokat más dokumentumokra, például adott esetben a tájékoztatóra, de csak akkor, ha a hivatkozás olyan információkra vonatkozik, amelyeknek e rendelet értelmében szerepelniük kell a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha egy lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék többféle befektetési lehetőséget kínál a lakossági befektető számára, és ezért a 8. cikk (3) bekezdésében előírt összes információ minden egyes mögöttes befektetési lehetőségre vonatkozóan nem foglalható bele egyetlen, tömör, önálló dokumentumba, akkor a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak legalább általános leírást kell tartalmaznia a mögöttes befektetési lehetőségekről, és ismertetnie kell, hogy hol és hogyan lehet megtalálni a mögöttes befektetési lehetőségek alapjául szolgáló befektetési termékekre vonatkozó részletesebb, szerződéskötést megelőző tájékoztatást.

(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak rövid, tömören megírt, kinyomtatva legfeljebb három A4-es oldal terjedelmű dokumentumnak kell lennie, amely elősegíti az összehasonlíthatóságot. A dokumentum:

a) könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

b) a befektetők számára szükséges kiemelt információkra összpontosít;

c) egyértelmű megfogalmazással, valamint olyan nyelvezettel és stílusban készül, amelynek közlésmódja megkönnyíti a közölt információk megértését; ez mindenekelőtt világos, tömör és érthető nyelvezetet jelent.

(5) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum csak akkor készülhet színesben, ha az információk érthetősége fekete-fehér nyomtatásban vagy fénymásolva sem csökken.

(6) A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának vagy csoportjának vállalati márkajelzése vagy logója csak akkor szerepelhet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban, ha nem vonja el a lakossági befektető figyelmét a dokumentumban foglalt információktól, és nem takarja el a szöveget.

7. cikk

(1) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a tagállamnak a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalmazásának helye szerinti részében használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén vagy pedig az e tagállam illetékes hatóságai által elfogadott egyéb nyelven kell megfogalmazni, illetve - amennyiben ettől eltérő nyelven készült - le kell fordítani ezen nyelvek egyikére.

A fordításnak hűen és pontosan kell visszaadnia a kiemelt információkat tartalmazó eredeti dokumentum tartalmát.

(2) Ha valamely tagállamban a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék reklámozása az említett tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén megfogalmazott marketinganyagok révén történik, akkor a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot legalább az említett hivatalos nyelveken el kell készíteni.

8. cikk

(1) A "Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum" címet szembetűnően, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum első oldalának tetején kell feltüntetni.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a (2) és (3) bekezdésben meghatározott sorrendben kell összeállítani.

(2) Magyarázó nyilatkozatot kell megjeleníteni közvetlenül a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum címe alatt. A nyilatkozat szövege a következő: "Ez a dokumentum tájékoztatja Önt az erre a befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkról. Ez a dokumentum nem marketinganyag. Az információközlést jogszabály írja elő azzal a céllal, hogy az Ön segítségére legyen e termék jellegének, kockázatainak, költségeinek és az azzal elérhető lehetséges nyereségnek és veszteségnek a megértésében, valamint a termék más termékekkel való összehasonlításában."

(3) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a dokumentum elején a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék elnevezése, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának megjelölése és elérhetősége, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának illetékes hatóságával kapcsolatos információk, valamint a dokumentum kelte;

b) esettől függően az összetettségre utaló figyelmeztetés: "Ön olyan terméket készül megvenni, amely összetett és megértése nehéz lehet.";

c) a "Milyen termékről van szó?" című szakaszban a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék jellege és fő jellemzői, ideértve a következőket:

i. a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék típusa;

ii. a termék céljai és a célok eléréséhez használt eszközök, különösen az, hogy a célokat az alapul szolgáló befektetési eszközöknek való közvetlen vagy közvetett kitettség révén éri-e el, beleértve az alapul szolgáló eszközök vagy referenciaértékek leírását, azoknak a piacoknak a részletes leírását, amelyeken a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék befektetéseket eszközöl, adott esetben a termékkel elérni kívánt konkrét környezeti vagy társadalmi célok meghatározását, továbbá a hozam meghatározási módjának ismertetését;

iii. azon lakosságibefektető-típus ismertetése, amelynek a részére a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket forgalomba kívánják hozni, különös tekintettel a veszteségviselési képességre és a befektetési horizontra;

iv. amennyiben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék biztosítási szolgáltatást is kínál, e biztosítási szolgáltatás részletei, ideértve azt is, hogy milyen feltételek esetén jár a biztosítási szolgáltatás;

v. a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék futamideje, ha ismert;

d) a "Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?" című szakaszban a kockázat/nyereség profil rövid leírása, beleértve a következő elemeket:

i. összesített kockázati mutató, kiegészítve e mutató magyarázó leírásával, annak főbb korlátai, valamint azoknak a kockázatoknak a magyarázó leírása, amelyek lényegesek a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék szempontjából, de amelyeket az összesített kockázati mutató nem vesz kellően figyelembe;

ii. a befektetett tőkén elszenvedhető maximális veszteség, többek között az alábbiakra vonatkozó információk:

- elveszítheti-e a lakossági befektető a teljes befektetett tőkét, vagy

- a lakossági befektető viseli-e a további pénzügyi kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek, többek között függő kötelezettségek felmerülésének kockázatát a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe befektetett tőkén túl, és

- esettől függően az, hogy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék tartalmaz-e a piaci kockázattal szembeni tőkevédelmet, és a tőkevédelem fedezetének és korlátozásainak részletei, különös tekintettel az igénybe vehetőségének idejére;

iii. a megfelelő, teljesítménnyel kapcsolatos forgatókönyvek, és hogy azok milyen feltevéseken alapulnak;

iv. adott esetben a lakossági befektetők által elérhető hozam feltételeire, illetve a kifizetés szerződésbe foglalt korlátjaira vonatkozó információk;

v. arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a lakossági befektető lakóhelye szerinti tagállam adózási jogszabályai befolyásolhatják a tényleges kifizetést;

e) a "Mi történik, ha a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának neve nem tud fizetni?" című szakaszban rövid tájékoztatás arról, hogy az ebből eredő veszteséget fedezi-e valamilyen befektetőkártalanítási vagy garanciarendszer, és ha igen, akkor melyik ez a rendszer, mi a garanciavállaló neve, és mely kockázatok tekintetében nyújt garanciát a rendszer, és mely kockázatok tekintetében nem;

f) a "Milyen költségek merülnek fel?" című szakaszban tájékoztatás a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségekről, azaz a lakossági befektetőnél felmerülő közvetlen és közvetett, egyszeri és ismétlődő költségekről, ezen költségek összesített mutatóin keresztül bemutatva, továbbá, az összehasonlíthatóság érdekében, az összegszerű példákkal és százalékosan is kifejezett összes költség, ismertetve ezzel az összes költségnek a befektetésre gyakorolt összesített hatását.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy a tanácsadók, forgalmazók vagy bármely más, a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek, vagy az azt értékesítő személyek részletes tájékoztatást fognak adni minden olyan forgalmazási költségről, amelyet az előbbiek szerint részletezett költségek még nem tartalmaznak, hogy a lakossági befektető átláthassa ezen összesített költségeknek a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását.

g) a "Meddig tartsam meg a terméket, és hogyan juthatok korábban a pénzemhez?" című szakaszban:

i. esettől függően az, hogy fennáll-e gondolkodási vagy elállási időszak egy lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatban;

ii. az ajánlott, valamint adott esetben a kötelező minimális tartási időre vonatkozó tájékoztatás;

iii. a befektetés lejárat előtti megszüntetésének lehetősége és ennek feltételei, ideértve minden alkalmazandó díjat és szankciót, figyelembe véve a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék kockázat/nyereség profilját és a termék által elérni kívánt piaci fejleményt;

iv. tájékoztatás a termék lejárat előtti vagy adott esetben az ajánlott tartási idő vége előtti visszaváltásának lehetséges következményeiről, például a tőkevédelem elveszítéséről vagy a további függő költségekről;

h) a "Hogyan tehetek panaszt?" című szakaszban tájékoztatás arról, hogy a lakossági befektető hogyan és kinél tehet panaszt a termékkel vagy a termék előállítójának, a termékkel kapcsolatos tanácsadást nyújtó személynek vagy a terméket értékesítő személynek a magatartásával kapcsolatban;

i) a "További fontos információk" című szakaszban rövid ismertető bármely további tájékoztató dokumentumról (a marketinganyagok kivételével), amelyet a szerződéskötést megelőző és a szerződéskötést követő szakaszban a lakossági befektető rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az annak megállapítására szolgáló eljárások részleteit, hogy egy lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék meghatározott környezeti vagy társadalmi célokat szolgál-e.

(5) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságok az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán (a továbbiakban: a vegyes bizottság) keresztül szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a következőket:

a) a (3) bekezdésben említett egyes információk megjelenítésének és tartalmának részletei;

b) a (3) bekezdés d) pontjának i. és iii. alpontjában említett, kockázat és nyereség bemutatását alátámasztó módszertan; valamint

c) a (3) bekezdés f) pontjában említett költségek kiszámítására vonatkozó módszertan, ideértve az összesített mutatók meghatározását is.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az európai felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek különböző típusait és a közöttük lévő különbségeket, a lakossági befektetői kompetenciákat, továbbá a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek azon jellemzőit, amelyek lehetővé teszik a lakossági befektetők részére a különböző alapul szolgáló befektetések vagy a termék által kínált egyéb választási lehetőségek közüli választást, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt a választást különböző időpontokban is meg lehet tenni, vagy a választás a későbbiekben módosítható.

Az európai felügyeleti hatóságoknak 2016. március 31-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 10-14. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

9. cikk

A lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó egyedi információt tartalmazó marketingkommunikációs anyag nem tartalmazhat olyan állítást, amely ellentmond a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információknak, vagy csökkenti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum jelentőségét. A marketingkommunikációs anyagban jelezni kell, hogy rendelkezésre áll a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, és meg kell adni, hogy az miként és hol szerezhető be, ideértve a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának honlapját is.

10. cikk

(1) A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának rendszeresen felül kell vizsgálnia a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkat, és a felülvizsgálat alapján szükségesnek mutatkozó pontokon módosítania kell a dokumentumot. A módosított változatot haladéktalanul közzé kell tenni.

(2) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságok a vegyes bizottságon keresztül szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a következőket:

a) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatának feltételei;

b) azok a feltételek, amelyek esetén a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információkat kötelező módosítani;

c) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatát vagy annak módosítását szükségessé tevő egyedi feltételek azokban az esetekben, amikor a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék a lakossági befektetők részére nem érhető el folyamatosan;

d) azok a körülmények, amelyek között a lakossági befektetőket tájékoztatni kell a lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosításáról, továbbá azon eszközök, amelyeken keresztül a lakossági befektetőket tájékoztatni kell.

Az európai felügyeleti hatóságoknak 2015. december 31-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

(1) A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója pusztán a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum alapján - ideértve annak esetleges fordításait is - nem tartozik polgári jogi felelősséggel, kivéve, ha az megtévesztő, nem pontos, vagy nem áll összhangban a kötelező erejű, szerződéskötést megelőző és szerződéses dokumentumok vonatkozó részeivel vagy a 8. cikkben meghatározott követelményekkel.

(2) Amennyiben egy lakossági befektető bizonyítja, hogy abból fakadóan, hogy az (1) bekezdésben említett körülmények között valamely kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban bízott, veszteséget szenvedett el, amikor olyan lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe fektetett be, amelyhez az említett kiemelt információkat tartalmazó dokumentum készült, akkor a nemzeti joggal összhangban kártérítést követelhet az elszenvedett veszteségre vonatkozóan a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójától.

(3) A (2) bekezdésben említett, de meg nem határozott fogalmakat - mint például a "veszteség" vagy a "kártérítés" fogalmát - a nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai által megállapított alkalmazandó nemzeti joggal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(4) Ez a cikk nem zárja ki további polgári jogi kártérítési igényeknek a nemzeti joggal összhangban történő érvényesítését.

(5) Az e cikk szerinti kötelezettségek nem korlátozhatók és nem szüntethetők meg szerződéses kikötésekkel.

12. cikk

Amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum biztosítási szerződésre vonatkozik, a biztosító e rendelet szerinti kötelezettségei kizárólag a biztosításikötvény-tulajdonossal, és nem a biztosítási szerződés kedvezményezettjével szemben állnak fenn.

III. SZAKASZ

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása

13. cikk

(1) A lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személynek vagy az e terméket értékesítő személynek kellő időben a lakossági befektetők rendelkezésére kell bocsátania a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot azt megelőzően, hogy az adott lakossági befektetőt az e lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozó bármely szerződés vagy ajánlat kötelezné.

(2) A lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy úgy is eleget tehet az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot olyan személy rendelkezésére bocsátja, aki vagy amely írásbeli felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a lakossági befektető nevében befektetési döntéseket hozzon az adott írásbeli felhatalmazás értelmében megkötött ügyletekre vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve és a 2002/65/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésére, a 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjára és a 6. cikkére is figyelemmel, egy lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személynek lehetősége van arra, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az ügylet megkötését követően - indokolatlan késedelem nélkül - bocsássa a lakossági befektető rendelkezésére, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a lakossági befektető saját elhatározásából úgy dönt, hogy távközlési eszköz útján veszi fel a kapcsolatot a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személlyel és köti meg az ügyletet;

b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az e cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátása nem lehetséges;

c) a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy arról tájékoztatta a lakossági befektetőt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása nem lehetséges, és egyértelműen a tudomására hozta, hogy a lakossági befektető késleltetheti az ügyletet annak érdekében, hogy még az ügylet megkötése előtt kézhez kaphassa és elolvashassa a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot;

d) a lakossági befektető hozzájárul, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg, ahelyett, hogy késleltetné az ügyletet annak érdekében, hogy a dokumentumot előbb megkaphassa.

(4) Amikor ugyanazon lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozóan egymást követő ügyleteket hajtanak végre a lakossági befektető nevében az általa a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személynek az első ügyletet megelőzően adott utasítások alapján, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség csak az első ügyletre és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a 10. cikkel összhangban történt módosítását követő első ügyletre vonatkozik.

(5) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságok a vegyes bizottságon keresztül szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésére bocsátására vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelés feltételeit.

Az európai felügyeleti hatóságoknak 2015. december 31-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

14. cikk

(1) A lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személynek vagy az e terméket értékesítő személynek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot térítésmentesen kell a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátania.

(2) A lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személynek vagy az e terméket értékesítő személynek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az alábbi adathordozók valamelyikén kell a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátania:

a) papíron: alapesetben ezt a módot kell alkalmazni, amennyiben a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket személyesen kínálják, és amennyiben a lakossági befektető nem ettől eltérően kéri;

b) a papírtól eltérő tartós adathordozón, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek; vagy

c) egy honlapon keresztül, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

(3) Ha a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy honlapon keresztül bocsátják rendelkezésre, akkor a lakossági befektető kérésére a dokumentumot térítésmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátani. A lakossági befektetőket tájékoztatni kell arról, hogy kérésre térítésmentesen jogosultak papíralapú példányra.

(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a papírtól eltérő tartós adathordozón az alábbi feltételek teljesülése esetén bocsátható rendelkezésre:

a) a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy és a lakossági befektető között bonyolított ügyletek szempontjából a tartós adathordozó alkalmazása megfelelő; és

b) a lakossági befektetőnek lehetősége volt választani a papíron és a tartós adathordozón történő információközlés között, és a befektető bizonyíthatóan ez utóbbit választotta.

(5) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum - a tartós adathordozó fogalommeghatározásának meg nem felelő - honlapon keresztül abban az esetben bocsátható rendelkezésre, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy és a lakossági befektető között bonyolított ügyletek szempontjából a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum honlapon keresztüli rendelkezésre bocsátása megfelelő;

b) a lakossági befektetőnek lehetősége volt választani a papíron és a honlapon keresztül történő információközlés között, és a lakossági befektető bizonyíthatóan ez utóbbit választotta;

c) a lakossági befektetőt elektronikus úton vagy írásban értesítették a honlap címéről és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a honlapon keresztüli elérhetőségéről;

d) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a honlapon elérhető, onnan letölthető és tartós adathordozón tárolható marad mindaddig, amíg a lakossági befektetőnek szüksége lehet rá.

Amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a 10. cikknek megfelelően módosították, a lakossági befektető kérésére a korábbi változatokat is a rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában az információknak a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy honlapon keresztül történő rendelkezésre bocsátása akkor tekinthető megfelelőnek egy lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy, illetve egy lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személy és a lakossági befektető között bonyolított ügyletek szempontjából, ha bizonyítható, hogy a lakossági befektető rendszeres internethozzáféréssel rendelkezik. Erre vonatkozó bizonyítéknak tekinthető, ha a lakossági befektető e-mail címet ad meg az ügyletek bonyolítása céljára.

III. FEJEZET

A PIAC NYOMON KÖVETÉSÉVEL ÉS A TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRÖK

15. cikk

(1) Az 1094/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EIOPA nyomon követi az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített biztosítási alapú befektetési termékek piacát.

(2) Az illetékes hatóságok nyomon követik a tagállamukban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített biztosítási alapú befektetési termékek piacát.

16. cikk

(1) Az 1094/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EIOPA az e cikk (2) és a (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a) bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b) valamely biztosító vagy viszontbiztosító bizonyos típusú pénzügyi tevékenységét vagy gyakorlatát.

Előfordulhat, hogy az EIOPA a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az EIOPA csak akkor hozhat az (1) bekezdés alapján határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a javasolt lépésre jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b) az adott biztosítási alapú befektetési termékre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek a veszély elhárítására;

c) az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem tettek lépéseket a veszély elhárítása érdekében, vagy a megtett lépések nem megfelelőek a veszély elhárítására.

Az első albekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az EIOPA megelőző jelleggel még a biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát vagy a befektetők számára történő értékesítését megelőzően is előírhatja az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.

(3) Amikor az EIOPA e cikk alapján lépéseket tesz, gondoskodnia kell arról, hogy a lépés:

a) ne járjon olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; vagy

b) ne teremtse meg a szabályozási arbitrázs kockázatát.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 17. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EIOPA az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket anélkül is meghozhatja, hogy kiadná a 18. cikkben előírt véleményt.

(4) Mielőtt az EIOPA úgy dönt, hogy e cikk alapján lépéseket tesz, értesítenie kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.

(5) Az EIOPA a honlapján értesítést tesz közzé az e cikk alapján tett minden lépéséről. Az értesítésben részletesen ismertetni kell a tilalmat vagy korlátozást, és meg kell határozni, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalom vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyre az intézkedések hatálybalépése után került sor.

(6) Az EIOPA megfelelő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint előírt tilalmat vagy korlátozást. Amennyiben a tilalmat vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az hatályát veszti.

(7) Az EIOPA által e cikk alapján tett lépés az illetékes hatóságok által előzőleg tett bármely lépést felülír.

(8) A Bizottság a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon kritériumok és tényezők meghatározása céljából, amelyeket az EIOPA-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel a (2) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelentős befektetővédelmi aggály vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a) az adott biztosítási alapú befektetési termék összetettségének mértéke és kapcsolata azzal a befektetőtípussal, aki vagy amely számára a terméket forgalomba hozzák és értékesítik;

b) a biztosítási alapú befektetési termék nagyságrendje vagy nominális értéke;

c) a biztosítási alapú befektetési termék, valamely tevékenység vagy gyakorlat innovativitásának mértéke; és

d) a termék vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

17. cikk

(1) Az illetékes hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a következőket a tagállamában vagy a tagállamából:

a) bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b) valamely biztosító vagy viszontbiztosító bizonyos típusú pénzügyi tevékenysége vagy gyakorlata.

(2) Az illetékes hatóság akkor teheti meg az (1) bekezdésben említett lépést, ha alaposan meggyőződött a következőkről:

a) a biztosítási alapú befektetési termék, tevékenység vagy gyakorlat jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel vagy veszélyt jelent a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitására nézve;

b) a biztosítási alapú befektetési termékre, tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, amit a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne elérni;

c) a lépés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, azt, hogy az érintett befektetők vagy piaci szereplők kifinomultságának szintjét, és a lépés által a biztosítási alapú befektetési terméket, tevékenységet vagy gyakorlatot birtokló, használó vagy abból hasznot húzó befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást;

d) az illetékes hatóság megfelelően egyeztetett más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival; és

e) a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság megelőző jelleggel, még a biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát vagy a befektetők számára történő értékesítését megelőzően is előírhatja az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást. Az illetékes hatóság meghatározott körülmények esetén tilalmat vagy korlátozást állapíthat meg, vagy e tilalom vagy korlátozás alól kivételeket engedélyezhet.

(3) Az illetékes hatóság az e cikk szerinti tilalmat vagy korlátozást csak akkor írhatja elő, ha legalább egy hónappal az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontja előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon részletesen értesítette az összes többi érintett illetékes hatóságot és az EIOPA-t a következőkről:

a) a biztosítási alapú befektetési termék, tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;

b) a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege, és hatálybalépésének tervezett időpontja; valamint

c) azon bizonyíték, amelyre határozatát alapította, és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes hatóság szerint e cikk alapján sürgős lépésre van szükség az (1) bekezdésben említett biztosítási alapú befektetési termékek, tevékenységek vagy gyakorlatok káros hatásainak megelőzése érdekében, az illetékes hatóság - az összes többi illetékes hatóságnak és az EIOPA-nak az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítés mellett - ideiglenes alapon lépéseket tehet, amennyiben az e cikkben meghatározott valamennyi kritérium teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egy hónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az illetékes hatóság ideiglenes alapon nem tehet lépéseket három hónapot meghaladó időszakra.

(5) Az illetékes hatóságnak a honlapján értesítést kell közzétennie az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást előíró minden határozatáról. Ezen értesítésben részletesen ismertetni kell a tilalmat vagy korlátozást, és meg kell határozni, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, továbbá meg kell határozni azt a bizonyítékot, amely alapján az illetékes hatóság meggyőződött a (2) bekezdésben foglalt összes feltétel teljesüléséről. A tilalom vagy korlátozás csak olyan lépésekre vonatkozhat, amelyeket ennek az értesítésnek a közzététele után hoztak.

(6) Az illetékes hatóság köteles a tilalmat vagy korlátozást visszavonni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.

(7) A Bizottság a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel a (2) bekezdés első albekezdése a) pontjában említett jelentős befektetővédelmi aggály vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve a legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a) az adott biztosítási alapú befektetési termék összetettségének mértéke és kapcsolata azzal a befektetőtípussal, aki vagy amely számára a terméket forgalomba hozzák és értékesítik;

b) a biztosítási alapú befektetési termék, valamely tevékenység vagy gyakorlat innovativitásának mértéke;

c) a termék vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel;

d) a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék nagyságrendje vagy nominális értéke.

18. cikk

(1) Az illetékes hatóságok által a 17. cikk alapján tett lépések tekintetében az EIOPA-nak közvetítői és koordinátori szerepe van. Ezen belül az EIOPA-nak gondoskodnia kell arról, hogy az illetékes hatóság által tett lépés indokolt és arányos legyen, és hogy adott esetben az illetékes hatóságok következetes megközelítési módot alkalmazzanak.

(2) Miután az EIOPA a 17. cikkel összhangban értesítést kapott arról, hogy az említett cikk alapján bizonyos lépést fognak tenni, véleményt kell elfogadnia arról, hogy a tilalom vagy korlátozás indokolt és arányos-e. Ha az EIOPA úgy véli, hogy más illetékes hatóságoknak is intézkedést kell hozniuk a kockázat kezelésére, akkor ezt ki kell nyilvánítania a véleményében. A véleményt az EIOPA honlapján közzé kell tenni.

(3) Ha az illetékes hatóság olyan lépést javasol vagy tesz, amely ellentétes az EIOPA valamely, a (2) bekezdés alapján elfogadott véleményével, vagy az ilyen vélemény ellenére megtagadja valamely lépés megtételét, honlapján azonnal közzé kell tennie egy értesítést, amelyben részletesen kifejti döntése okait.

IV. FEJEZET

PANASZTÉTEL, JOGORVOSLAT, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS FELÜGYELET

19. cikk

A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója, az e termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy olyan megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy:

a) a lakossági befektetők hatékony módon nyújthatnak be panaszt a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójával szemben;

b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panaszt benyújtó lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak; és

c) hatékony jogorvoslati eljárások álljanak a lakossági befektetők rendelkezésére a határokon átnyúló viták esetében is, különösen amennyiben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója egy másik tagállamban vagy harmadik országban található.

20. cikk

(1) E rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk az ebben a rendeletben meghatározott feladataik ellátásához és a hatáskörük gyakorlásához szükséges információkat.

(2) Az illetékes hatóságoknak a nemzeti joggal összhangban rendelkezniük kell az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel.

21. cikk

(1) A tagállamoknak a személyes adatok e rendelet szerinti, területükön végzett feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet kell alkalmazniuk.

(2) A személyes adatoknak az európai felügyeleti hatóságok általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

V. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

22. cikk

(1) Az illetékes hatóságok felügyeleti hatáskörének,valamint a büntetőjogi szankciókról való rendelkezés és e szankciók kiszabása tagállami jogának a sérelme nélkül, a tagállamok megállapítják az e rendelet megsértésének minősülő esetekben alkalmazandó megfelelő közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az említett szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy nem állapítanak meg az első albekezdésben említett közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat azon jogsértések tekintetében, amelyekre nemzeti joguk alapján büntetőjogi szankciók vonatkoznak.

A tagállamok az első albekezdésben említett szabályokról 2016. december 31-ig értesítik a Bizottságot és a vegyes bizottságot. A szabályok esetleges módosításáról a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a vegyes bizottságot.

(2) A 24. cikk szerinti hatáskörük gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a közigazgatási szankciók és intézkedések az e rendelettel elérni kívánt eredményekkel járjanak, továbbá a határokon átnyúló esetekben a közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazásakor összehangoltan kell fellépniük a párhuzamos és egymást átfedő lépések elkerülése érdekében.

23. cikk

Az illetékes hatóságok e rendelettel és a nemzeti joggal összhangban bármely alábbi módon gyakorolhatják szankciókiszabási hatáskörüket:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) saját felelősségüket megtartva az ilyen hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése útján.

24. cikk

(1) Ezt a cikket az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. és a 7. cikk, a 8. cikk (1)-(3) bekezdése, a 9. cikk, a 10. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 14. és 19. cikk megsértése esetén kell alkalmazni.

(2) Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell legalább a következő közigazgatási intézkedések és szankciók nemzeti joggal összhangban történő kiszabására vonatkozó hatáskörrel:

a) valamely lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát megtiltó végzés;

b) valamely lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát felfüggesztő végzés;

c) nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

d) a 6., 7., 8. vagy 10. cikkben előírt követelményt nem teljesítő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátását megtiltó, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés;

e) közigazgatási bírság, amelynek összege legalább:

i. bejegyzett szervezet esetében:

- legfeljebb 5 000 000 EUR vagy azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, 2014. december 30. napján az említett összegnek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett érték, vagy az adott bejegyzett szervezet legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető szerv által jóváhagyott beszámolója szerinti teljes éves árbevételének legfeljebb 3 %-a, vagy

- a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, ha az meghatározható;

ii. természetes személy esetében:

- legfeljebb 700 000 EUR, azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, 2014. december 30. napján az említett összegnek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett érték, vagy

- a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, ha az meghatározható.

Amennyiben az első bekezdés e pontjának i) alpontjában említett jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelsőbb szintű anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel vagy az alkalmazandó, a számvitelre vonatkozó uniós jog szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(3) A tagállamok további szankciókat és intézkedéseket, valamint az e rendeletben előírtnál magasabb szintű közigazgatási bírságokat is előírhatnak.

(4) Amennyiben az illetékes hatóságok egy vagy több, a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót és egyéb intézkedést szabtak ki, az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell olyan hatáskörrel, amelynek értelmében kiadhatnak olyan közleményt, vagy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója, az e termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy részére előírhatják az érintett lakossági befektetőnek címzett olyan közlemény kiadását, amelyben tájékoztatják a lakossági befektetőt a közigazgatási szankcióról és egyéb intézkedésről, illetve arról, hogy hol tehet panaszt, vagy hol nyújthat be jogorvoslati kérelmet.

25. cikk

Az illetékes hatóságoknak a 24. cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazásakor minden releváns körülményt figyelembe kell venniük, ideértve adott esetben az alábbiakat:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;

d) a jogsértésért felelős személy együttműködő magatartása;

e) a jogsértésért felelős személy általi esetleges korábbi jogsértések;

f) a jogsértést követően a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében hozott intézkedések.

26. cikk

Az e rendelet értelmében hozott, szankciókat és intézkedéseket kiszabó határozatokkal szemben jogorvoslattal lehet élni.

27. cikk

(1) Az illetékes hatóságnak a közigazgatási intézkedések és szankciók nyilvános közzétételével egyidejűleg az adott közigazgatási intézkedésről és közigazgatási szankcióról értesítenie kell az illetékes európai felügyeleti hatóságot.

(2) Az illetékes hatóságnak a 22. cikk és a 24. cikk (2) bekezdése alapján kiszabott valamennyi közigazgatási intézkedésről és közigazgatási szankcióról évente összefoglaló tájékoztatást kell nyújtania értelemszerűen az illetékes európai felügyeleti hatóság részére.

(3) Az európai felügyeleti hatóságok az e cikkben említett információkat az éves jelentésükben teszik közzé.

28. cikk

(1) Az illetékes hatóságoknak hatékony mechanizmusokat kell létrehozniuk annak érdekében, hogy az e rendelet tényleges vagy esetleges megsértése esetén bejelentéssel lehessen fordulni hozzájuk.

(2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a tényleges vagy esetleges jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b) a munkáltatójuknál elkövetett jogsértést bejelentő munkavállalók megfelelő védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval és más tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c) az eljárás teljes időtartama alatt védelem biztosítása mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy személyazonosságára vonatkozóan, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy a bejelentést követően indított bírósági eljárással összefüggésben előírja e személyek kilétének a felfedését.

(3) A tagállamok előírhatják az illetékes hatóságok számára, hogy azok a nemzeti jog alapján további mechanizmusokat hozzanak létre.

(4) A tagállamok a pénzügyi szolgáltatások szempontjából szabályozott tevékenységet folytató munkáltatóktól megkövetelhetik, hogy olyan megfelelő eljárásokat alakítsanak ki, amelyekkel a munkavállalóik a jogsértéseket - egy meghatározott, független és önálló csatornán keresztül - belsőleg jelenthetik.

29. cikk

(1) Azon, a 24. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekért közigazgatási szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amellyel szemben jogorvoslattal nem lehet élni, az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon azt követően, hogy a szankcióval vagy intézkedéssel sújtott személy értesítést kapott az említett határozatról.

A közzétételnek legalább a következő információkat tartalmaznia kell:

a) a jogsértés típusa és jellege;

b) a felelős személyek személyazonossága.

Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, illetőleg egy folyamatban lévő büntetőeljárást, az illetékes hatóságok kötelesek:

a) elhalasztani a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) név megjelölése nélkül, a nemzeti joggal összhangban közzétenni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; vagy

c) eltekinteni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii. a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

(2) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az európai felügyeleti hatóságokat az összes kivetett, de az (1) bekezdés harmadik albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról és intézkedésről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslatokat és azok eredményét is.

A szankció vagy intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

(3) Amennyiben a nemzeti jog előírja, hogy a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amellyel szemben a megfelelő igazságügyi vagy más hatóságnál jogorvoslattal éltek, közzé kell tenni, akkor az illetékes hatóságoknak a hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzé kell tenniük ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó további információkat is. Közzé kell tenni továbbá a szankciót vagy intézkedést kiszabó, korábbi közzétett határozatot semmisnek nyilvánító határozatot is.

(4) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk a közzétételt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

29a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

(1) 2028. január 10-tól/-től, amikor az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra hozza, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot egyidejűleg benyújtja az e cikk (3) bekezdésében említett releváns gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

Az említett, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a) az az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy - amennyiben az uniós jog azt írja elő - az említett rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban van benyújtva;

b) azt a következő metaadatok kísérik:

i. a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék azon előállítójának valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. jogi személyek esetében a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. jogi személyek esetében a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;

iv. az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

v. annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja alkalmazásával összefüggésben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék jogi személyiséggel rendelkező előállítóinak jogalany-azonosítót kell beszerezniük.

(3) 2028. január 9-ig a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele érdekében kijelölnek legalább egy, az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetet, és erről értesítik az ESMA-t.

(4) 2028. január 10-től az e rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében és 29. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az e rendelet 4. cikkének 8. pontjában meghatározott illetékes hatóság jár el.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a) azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék azon előállítójának valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. amennyiben rendelkezésre áll, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

iv. annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

(5) Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk hatékony gyűjtésének és kezelésének biztosítása céljából az EFH-k - a vegyes bizottságon keresztül -végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki a következőket részletesen meghatározandó:

a) az információkat kísérő bármely más metaadat;

b) az adatok strukturálása az információkban;

c) mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.

A c) pont alkalmazásával összefüggésben az EFH-k értékelik a különböző, géppel olvasható formátumok előnyeit és hátrányait, és ebből a célból megfelelő üzemteszteket hajtanak végre.

Az EFH-k az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtják a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(6) Szükség esetén az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül iránymutatásokat fogadnak el azt biztosítandó, hogy az (5) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott metaadatok helyesek legyenek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (8) bekezdésében, valamint a 17. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól 2014. december 30-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (8) bekezdésében, valamint a 17. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 8. cikk (4) bekezdésének, a 16. cikk (8) bekezdésének vagy a 17. cikk (7) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

Ha a Bizottság a 8. cikk (5) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése vagy a 13. cikk (5) bekezdése alapján az európai felügyeleti hatóságok által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezettel megegyező szabályozástechnikai standardokat fogad el, akkor az az időszak, amelynek során az Európai Parlament és a Tanács kifogást emelhet e szabályozástechnikai standardokkal szemben, - eltérve az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől és a szabályozott kérdések összetettségének és terjedelmének figyelembevétele érdekében - az értesítés időpontjától számított két hónap. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbítható.

32. cikk

(1) A 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaságok és a 27. cikkében említett befektetési társaságok, valamint az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett, ÁÉKBV-k befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyek 2022. december 31-ig mentesülnek az e rendelet szerinti kötelezettségek alól.

(2) Amennyiben valamely tagállam a lakossági befektetőknek kínált, ÁÉKBV-nek nem minősülő alapok kiemelt információkat tartalmazó dokumentumainak formájára és tartalmára alkalmazza a 2009/65/EK irányelv 78-81. cikkében meghatározott szabályokat, az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra és az ilyen alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében meghatározott mentesség.

33. cikk

(1) 2019. december 31-ig a Bizottság felülvizsgálja ezt a rendeletet. A felülvizsgálat keretében - az európai felügyeleti hatóságoktól kapott információk alapján - általános felmérést kell végezni az összetettségre utaló figyelmeztetés működésére vonatkozóan, figyelembe véve az illetékes hatóságok által ezzel kapcsolatban kialakított esetleges iránymutatásokat. A felülvizsgálat keretében fel kell mérni továbbá, hogy az e rendeletben megállapított szabályokat a gyakorlatban hogyan alkalmazzák - kellőképpen figyelembe véve a lakossági befektetési termékek piacának fejleményeit -, valamint meg kell vizsgálni a "környezet- és társadalomtudatos befektetés" megjelölés bevezetésének kivitelezhetőségét, költségeit és lehetséges előnyeit. A felülvizsgálat részeként a Bizottság fogyasztói tesztelést végez, valamint megvizsgálja egyrészt azt, hogy a jogalkotáson kívül milyen eszközök állnak rendelkezésre, másrészt azt, hogy a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata milyen eredménnyel járt annak 27. cikke (1) bekezdése c), e) és g) pontja vonatkozásában.

A 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV-k tekintetében a felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy az e rendelet 32. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket meg kell-e hosszabbítani, vagy - az adott esetben szükséges módosítások meghatározását követően - a 2009/65/EK irányelv kiemelt befektetői információkra vonatkozó rendelkezései felválthatók-e vagy egyénértékűnek tekinthetők-e e rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra vonatkozó rendelkezéseivel. A felülvizsgálat keretében ki kell térni arra a lehetőségre is, hogy e rendelet hatályát kiterjesszék-e egyéb pénzügyi termékekre, továbbá meg kell vizsgálni, hogy figyelemmel a gondos fogyasztóvédelmi - többek között a pénzügyi termékek összehasonlítására vonatkozó - előírásokra, fenn kell-e tartani bizonyos termékeknek a rendelet hatálya alóli mentességét. A felülvizsgálatnak arra is ki kell térnie, hogy helyénvaló-e közös szabályokat bevezetni arra vonatkozóan, hogy valamennyi tagállamnak közigazgatási szankciókat kell előírnia e rendelet megsértésének eseteire.

(2) A Bizottság - azon munka alapján, amelyet az EIOPA végzett a nyugdíjbiztosítási termékekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban - 2019. december 31-ig megvizsgálja, hogy célszerű-e javaslatot tenni egy olyan új jogalkotási aktusra, amely az említett termékekre vonatkozó megfelelő tájékoztatási kötelezettségeket ír elő, vagy pedig e rendelet hatálya alá célszerű-e bevonni a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termékeket.

E vizsgálat során a Bizottság gondoskodik arról, hogy az ilyen intézkedések ne eredményezzék a tájékoztatási kötelezettségek alacsonyabb szintjét azokban a tagállamokban, amelyekben már működnek az ilyen nyugdíjtermékekre vonatkozó tájékoztatási rendszerek.

(3) A Bizottság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően - adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt - az (1) és (2) bekezdésre vonatkozó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) 2019. december 31-ig a Bizottság piacfelmérést végez arra vonatkozóan, hogy rendelkezésre állnak-e - és ha igen, térítésmentesen használhatók-e - e termékek piacán olyan online kalkulátorok, amelyek lehetővé teszik a lakossági befektető számára, hogy kiszámítsa a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek összesített költségeit és díjait. A Bizottság beszámol arról, hogy ezek az eszközök megbízható és pontos számításokat végeznek-e valamennyi, e rendelet hatálya alá tartozó termék tekintetében.

Ha a piacfelmérés azt mutatja ki, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen eszközök, illetve a rendelkezésre álló eszközök segítségével a lakossági befektetők nem képesek felmérni a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek összesített költségeit és díjait, a Bizottság megvizsgálja annak kivitelezhetőségét, hogy az európai felügyeleti hatóságok a vegyes bizottságon keresztül olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzanak ki, amelyek meghatározzák az ilyen, európai uniós szinten alkalmazott eszközökre vonatkozó specifikációkat.

34. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).