A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.II.60.040/2024/4.]

jogegységi panasz visszautasításáról

Az ügy száma: Jpe.II.60.040/2024/4.

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe; eljáró ügyvéd: Dr. György Ádám)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

A per tárgya: kártérítés

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.148/2024/2. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes (a továbbiakban: panaszos) a Kúria Gfv.30.148/2024/2. számú, a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasító végzésével (a továbbiakban: támadott határozat) szemben nyújtott be jogegységi panaszt. A panaszos a kérelmében nem jelölte meg a jogegységi panasz jogalapját, de tartalmát tekintve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján terjesztette azt elő. Álláspontja szerint a támadott határozat jogkérdésben eltér a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett, Pfv.20.553/2023/2., Pfv.20.476/2021/2., Pfv.20.595/2021/5., Pfv.20.628/2023/2., Pfv.20.984/2022/2., Pfv.21.056/2023/2., Pfv.20.284/2023/2. és Pfv.20.478/2023/2. számú határozatoktól, mivel a közzétett kúriai határozatokkal ellentétesen utasította vissza a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 410. § (4) bekezdése alapján a panaszos felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét, ahelyett, hogy azt érdemben megvizsgálta volna, és a Pp. 411. § (1) bekezdése értelmében hozott volna döntést annak engedélyezéséről vagy megtagadásáról. A panaszos kérte, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a támadott határozatot helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Kúriát a "felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás lefolytatására".

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

[4] A Jogegységi Panasz Tanács számos döntésében következetesen kifejtette, hogy ez a követelmény nem a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. (Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [12]) Továbbá a Kúria azt is rögzítette, hogy a panaszosnak ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel (Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [12]).

[5] A Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdése zárt rendszert alkot annak érdekében, hogy a jogegység megbomlása minden eljárást lezáró határozat esetén orvosolható legyen. Az (1) bekezdése a referencia-határozat(ok)tól eltérő jogerős, felülvizsgálattal támadott határozat esetén biztosít jogorvoslatot, feltéve, hogy az eltérést - amelyre a felülvizsgálati kérelemben hivatkoznia kell a félnek - a Kúria a felülvizsgálati eljárás során nem orvosolja. Ebben az esetben a Kúria bármely határozata - az érdemi döntést tartalmazó ítélet, a felülvizsgálat engedélyezését vagy a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó és a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzés - támadható. A (2) bekezdés esetén a Kúriának a referencia-határozat(ok)tól eltérő határozata a jogerős határozatra tekintet nélkül támadható, mivel ilyenkor nem a felülvizsgálni kért jogerős határozat okozta az eltérést, hanem éppen a Kúria döntése. Jelentősége van tehát annak, hogy a panaszos a Bszi. 41/B. § (1) vagy (2) bekezdése alapján kéri a panasz elbírálását, mivel a panasszal ugyan a Kúria határozatát kell támadni, de a két esetben eltérő a jogegység sérelmét okozóként megjelölt határozat. Másként megfogalmazva az egyik esetben a panasz oka az, hogy a jogegység megbomlását a Kúria nem orvosolta, a másik esetben a panasz azt állítja, hogy éppen a Kúria határozata okozta a jogegység megbomlását.

[6] Erre tekintettel az (1) bekezdésre alapított panaszban nem elegendő a felülvizsgálati kérelem érvelésének megismétlése, hanem azt is be kell mutatni, hogy a Kúria határozata - adott esetben a visszautasító végzés - annak ellenére nem orvosolta a sérelmet, hogy erre a kérelem lehetőséget kínált. Ha ugyanis a felülvizsgálati kérelem formai vagy tartalmi okból nem felelt meg a törvényi feltételeknek, akkor a jogegység sérelme valóban orvosolatlan marad, de ez nem róható fel a Kúria eljáró tanácsának, ezért panasz folytán sem orvosolható. Hasonlóképpen a (2) bekezdésre alapított panasz sem merülhet ki a korábbi érvelés megismétlésében, mert ebben az esetben - különösen, ha megtagadó vagy visszautasító végzést támad a panasz - világosan ki kell derülnie, hogy a támadott határozat mely jogértelmezése okozta a jogegység megbomlását.

[7] A jelen ügyben a panaszos ezt a részletes kimunkálást elmulasztotta: a beadványa részben a korábbi jogi álláspontjának megismétlésére szorítkozik, egyrészt a támadott határozatnak azt a megállapítását vitatja, hogy a panaszos a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan jogkérdést, amelynek elvi jelentősége, különleges súlya, társadalmi jelentősége, bírói gyakorlata és az attól való eltérés érdemben vizsgálható lenne, továbbá vitatja azt is, hogy az engedélyezési kérelme ellentmondásos lett volna. Ebben a tekintetben a panasz a támadott határozat érdemi helyességének felülvizsgálatára irányult, a panaszosnak az alapeljárásban el nem fogadott saját álláspontját kívánta érvényesíteni, amelyre jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód (Jpe.I.60.001/2022/3., Indokolás [16], Jpe.II.60.044/2023/3., Indokolás [12]), tekintettel arra, hogy bár jogorvoslati eljárásról van szó, de a jogegységi panasz eljárás nem a per folytatása.

[8] A panaszos emellett azzal érvelt, hogy a Kúria a támadott határozatával a megjelölt referencia-határozatokkal ellentétes döntést hozott. Álláspontja szerint a támadott határozat indokolása hasonló olyan közzétett döntések indokolásához, amelyekben a Kúria a Pp. 411. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálatot megtagadta vagy engedélyezte, de az engedélyezés iránti kérelmet érdemben elbíráló végzést hozott.

[9] A Jogegységi Panasz Tanács ezzel összefüggésben rámutat: elvileg nem kizárt akár eljárási kérdésben is - eltérő jogértelmezésre hivatkozással - jogegységi panasz előterjesztése, de ez esetben az ügyazonosságnak az összemérhetőség szintjéig történő kimunkálása még részletesebb elemzést kíván a panasz előterjesztőjétől, mint egy jól körülhatárolható anyagi jogi kérdés felmerülésénél. (Jpe.I.60.014/2021/5., Indokolás [18])

[10] Ezzel szemben a panaszos nem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás előfeltétele. A panasz - a referencia-határozatok indokolásának szó szerinti idézésén túl - mindössze rövid, referencia-határozatonként megismételt utalásokat tartalmaz arra, hogy a panaszos álláspontja szerint a hivatkozott referencia-határozatok és a támadott határozat között "ügyazonosság áll fenn".

[11] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Elvi tartalom

[12] A Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdése zárt rendszert alkot annak érdekében, hogy a jogegység megbomlása minden eljárást lezáró határozat esetén orvosolható legyen, az (1) bekezdés esetén az, hogy a jogegység megbomlását a Kúria nem orvosolta, a (2) bekezdés esetén a jogegység Kúria határozata által okozott megbomlása. A panaszból világosan ki kell derülnie, hogy a panasz melyik rendelkezésen alapul, miként annak is, hogy a támadott határozat mely jogértelmezése okozta a jogegység megbomlását. A felülvizsgálati kérelem érvelésének megismétlése ennek alátámasztására önmagában nem elegendő.

Záró rész

[13] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 1.463.364 forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.

[14] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2024. szeptember 16.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

a tanács elnöke,

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Farkas Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Kalas Tibor s. k.,

bíró,

Dr. Gyarmathy Judit s. k.,

bíró,

Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s. k.,

bíró,

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Márton Gizella s. k.,

bíró,

Molnár Ferencné dr. s. k.,

bíró,

Dr. Puskás Péter s. k.,

bíró,

Salamonné dr. Piltz Judit s. k.,

bíró,

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s. k.,

bíró,

Dr. Somogyi Gábor s. k.,

bíró,

Dr. Suba Ildikó s. k.,

bíró,

Dr. Stark Marianna s. k.,

bíró,

Dr. Tóth Kincső s. k.,

bíró