A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.014/2021/5.]
jogegységi panasz visszautasításáról
Az ügy száma: Jpe.I.60.014/2021/5.
A tanács tagjai:
Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt előadó bíró
Dr. Patyi András bíró
Dr. Kalas Tibor bíró
Dr. Fekete Ildikó bíró
Dr. Darák Péter bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Szabó Klára bíró
Dr. Csák Zsolt bíró
Dr. Somogyi Gábor bíró
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Dr. Dobos István ügyvéd
(a felperesi képviselő címe)
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
(az alperes címe)
Az alperes képviselője:Dr. Szikszai Tünde kamarai jogtanácsos
(az alperesi képviselő címe)
A per tárgya: adóvégrehajtási ügyben hozott közigazgatási végzés elleni közigazgatási per
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Kfv.I.35.194/2021/2. számú végzése
Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék 9.K.701.294/2020/12. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az irányadó tényállás
[1] A felperessel szemben 2007. január 9. napjától volt folyamatban adóvégrehajtás, a végrehajtási eljárást 2011. augusztus 24. napjától az ügyátadás folytán eljáró önálló bírósági végrehajtó folytatta. Az időközi jogszabályváltozásokra figyelemmel az adóhatóság ügyátadó felhívásokat küldött az önálló bírósági végrehajtónak, akitől a még folyamatban lévő végrehajtási ügy iratai az 567. számú jegyzőkönyvvel kijavított 0129.AV.0174/2011/562. számú jegyzőkönyvvel 2019. január 22-én érkeztek vissza az adóhatósághoz. A felperes mindkét jegyzőkönyvet végrehajtási kifogással támadta, az 567. számú kijavító jegyzőkönyv esetében a végrehajtó intézkedésének megsemmisítését és a végrehajtási eljárás megszüntetését kérte.
[2] A végrehajtási eljárás megszüntetésének kérdésében eljáró elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a végrehajtás megszüntetésének egyik esete sem áll fenn, ezért a 24069917661. számú végzésével a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2234483566. számú végzésével a döntést helyben hagyta.
A peres eljárás
[3] A felperes keresetében az alperes végzésének jogalapját vitatva, annak megsemmisítését, vagy hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú döntésre kiterjedően, illetve a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kezdeményezte. Változatlanul állította, hogy a pénzügyi elszámolásban feltüntetett tartozása elévült, így az nem hajtható végre. Megismételt eljárást követően a Veszprémi Törvényszék 9.K.701.294/2020/12. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint jelen perben a felperessel szemben folyamatban lévő végrehajtás egyes jogcímei nem vitathatók, az nem volt a per tárgya. Az elévülésre vonatkozó kifogásait pedig a bíróság érdemben azért nem tudta elbírálni, mert azt a felperes nem bizonyította.
[4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítása érdekében.
[5] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és - a jelen eljárásban jogegységi panasszal támadott Kfv.I.35.194/2021/2. számú végzésben - megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. A Kúria a felülvizsgálati kérelem tartalma alapján megállapította, hogy a befogadási kérelem a hatályos a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára és b) pontjára vonatkozott. A Kúria utal arra, hogy a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére - legalább áttételesen - jogi hatást gyakoroljon, amelyet a felülvizsgálattal érintett ügy kapcsán nem tartott megállapíthatónak, a közigazgatási jogvita tárgyát nem értékelte olyan különleges súlyúnak és társadalmi jelentőségűnek, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tette volna. A Kúria a végzésben rámutatott, hogy a közzétett határozata alatt a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatát kell érteni. Felperes az e ponttal kapcsolatban előterjesztett befogadási kérelmében alapvetően a Kp. kommentárjára és az ott felsorolt esetekre hivatkozik, azonban nem jelölte meg konkrétan azt a jogkérdést, amelytől való eltérés miatt szükséges lenne a jogerős ítélet felülvizsgálatára. Önmagában az a sérelme, hogy a bíróság nem reagált a jegyzőkönyv kiegészítése iránti kérelmére, nem alapozza meg a befogadást, miután a jegyzőkönyvből kitűnőleg a felperesi képviselővel szemben joghátrány alkalmazására nem került sor. A Kúria hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi végzést érdemben megvizsgálta, mérlegelte annak megalapozottságát, vizsgálta az egyedi ügy sajátos jellemzőit, és a döntését, még hogyha szűkszavúan is, kellőképpen megindokolta.
[6] A fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását nem találta megalapozottnak, azt a Kp. 118. § (2) bekezdésére alapítottan megtagadta.
A jogegységi panasz
[7] A Kúria Kfv.I.35.194/2021/2. számú végzésével szemben a felperes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő, kérte annak hatályon kívül helyezését és a Kúria eljáró tanácsának új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria végzése eltért a Kúria Kfv.IV.37.360/2016/10., a Kfv.V.35.706/2013/12., a Kfv.IV.35.395/2014/7., a Kfv.III.35.425/2015/7., a Kfv.II.37.551/2015/4., a Kfv.V.35.286/2012/6., Kfv.I.35.188/2015/4. és a Kfv.VI.35.579/2012/5. számú döntéseitől. Az eltérés okát abban jelölte meg, hogy a felsorolt döntések megfogalmazzák, hogy mind a közigazgatási hatóságnak, mind a bíróságnak megfelelően indokolni kell a határozatát, ezzel szemben sem a közigazgatási hatóság, sem a Veszprémi Törvényszék 9.K.701.294/2020/12. számú ítéletében, sem a Kúria a Kfv.I.35.194/2021/2 számú befogadást megtagadó végzésében nem indokolta meg a jogszabályoknak megfelelően a döntését. A Kúria támadott végzésében nem reagált azon felperesi felvetésre, hogy a Veszprémi Törvényszék súlyosan megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot az indokolási kötelezettség elégtelen volta miatt. A felperes a jogegységi panaszának igazolására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény "vonatkozó Kommentárjára", elvi bírósági határozatokra, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 346. § (5) bekezdésére, a Kp. rendelkezéseire, és a Kp. - közelebbről meg nem jelölt - Kommentárjára, alkotmánybírósági határozatokra, kúriai döntésekre - benne az eltérést igazoló határozatokra - hivatkozott. A felperes jogegységi panaszában is előadta a rosszhiszemű pervitel bírósági feltételezésével összefüggő észrevételeit, továbbá a tárgyalás tartásának hiányát a Veszprémi Törvényszék előtti eljárásban. A felperes a tisztességes eljáráshoz való jog és a határozatok indokolási kötelezettségének sérelme körében számos érvet felsorakoztatott.
[8] Összegzésképpen a felperes szerint a Kúria Kfv.I.35.194/2021/2. számú végzése nem felel meg a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a végzés az ügy érdemére is kiható kérdésre, jogszabálysértésre nem reagált, és így a végzés megszegte az indokolási kötelezettséget.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése a befogadhatóság körében
[9] A Kúria megállapította, hogy a jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[10] A Bszi. vonatkozó rendelkezései:
41/C. § (1) A jogegységi panaszt a 41/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.
(...)
41/C. § (3) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:
a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
(...)
41/C. § (6) bekezdése értelmében a jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha
(...)
e) az a 41/B. § (1) bekezdés alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,
(...)
h) az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.
[11] A jelen jogegységi panasz tárgyát képező ügyben a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi.-ben foglalt befogadási szempontok egyenkénti vizsgálata nyomán megállapította, hogy a panasz nem felel meg egyrészt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontjának, másrészt a 41/C. § (6) bekezdés h) pontjának.
[12] Az előterjesztő a jogegységi panaszában megjelölte, hogy a Kúria támadott Kfv.I.35.194/2021/2. számú felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése a Kúria Kfv.VI.35.579/2012/5. számú döntésével is ellentétes. A Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem a Kfv.VI.35.579/2012/5. számú határozatot nem tartalmazza, ezért e tekintetben a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontja alapján utasította vissza a jogegységi panaszt.
[13] A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszban foglalt további - és már a felülvizsgálati kérelemben is felhozott - kúriai határozatokkal összefüggésben sem találta befogadhatónak a panaszt, mivel az nem felelt meg a Bszi. 41/C. § (3) bekezdés b) pontja követelményének, és ez a kérelem Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja szerinti visszautasítását eredményezi.
[14] A Jogegységi Panasz Tanács már több döntésében utalt arra, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panaszeljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/2.)
[15] A Kúria jelen ügyben is rámutat arra, hogy a jogegységi panaszeljárás egy a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését.
[16] Jelen ügyben megállapítható, hogy a panaszkérelem a Bszi.-ben foglalt formai követelményeknek abban eleget tett, hogy megjelölt olyan közzétett kúriai határozatot, amitől a támadott döntés - a panaszos álláspontja szerint - eltért. Ezek a - felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott - Kfv.IV.37.360/2016/10., a Kfv.V.35.706/2013/12., a Kfv.IV.35.395/2014/7., a Kfv.III.35.425/2015/7., a Kfv.II.37.551/2015/4., a Kfv.V.35.286/2012/6., a Kfv.I.35.188/2015/4. számú határozatok. Ugyanakkor a Jogegységi Panasz Tanács álláspontja következetes abban, hogy nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal.
[17] A panaszos nem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Nem munkálta ki, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott végzés jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Sem az ügyek összehasonlítható tényállását, sem az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot konkrétan nem tárta fel, tehát nem egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését vetette össze egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. Egyébiránt a felperes a panaszában általában a kúriai joggyakorlattól való eltérést állította, noha ez a terminus a Bszi.-ben így nem szerepel, az abban lévő megfogalmazás szerint a Kúria közzétett határozatára lehet hivatkozni.
[18] A Jogegységi Panasz Tanács szerint önmagában elvileg nem kizárt eljárási kérdésben is -eltérő jogértelmezésre hivatkozással - jogegységi panasz előterjesztése, de ez esetben az ügyazonosságnak az összemérhetőség szintjéig történő kimunkálása még részletesebb elemzést kíván a panasz előterjesztőjétől, mint egy jól körülhatárolható anyagi jogi kérdés felmerülésénél.
[19] A Jogegységi Panasz Tanács utal arra, hogy a Kúria jelen panasszal támadott végzése nem azt állította, hogy az indokolási kötelezettség megsértése elvileg és általában ne lenne (ne lehetne) súlyos akár hatályon kívül helyezést eredményező eljárási jogszabálysértés, hanem a felülvizsgálati kérelem keretei között - annak felvetéseire reagálva, tehát érdemben vizsgálva az elsőfokú bíróság ítéletét - azt állapította meg, hogy nem talált az elsőfokú ítéletben olyan indokolási hiányosságot, ami a hatályon kívül helyezéshez vezethetett volna. Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem befogadást megtagadó Kfv.I.35.194/2021/2. számú végzés tehát nem arról szól, hogy az elsőfokú bíróság ugyan nem indokolta meg a döntését, de ez nem hat ki az ügy érdemére, hanem arról, hogy az elsőfokú bíróság megvizsgálta az alperesi végzést, mérlegelte annak megalapozottságát, és "még hogyha szűkszavúan is", de kellőképpen megindokolta. (Indokolás [18]). Ebből következően a Kúria - panasszal érintett - befogadást megtagadó végzésével kapcsolatban az nem merül(het) fel, hogy ellentétes azon generális, a gyakorlatban egységesen alkalmazott jogértelmezéssel, hogy az indokolás hiánya, hiányossága, ellentmondásossága, a perben nem orvosolható súlyos eljárási jogszabálysértés, amely a vizsgált döntést érdemi vizsgálatra alkalmatlanná teszi. A panasszal támadott határozat és az összehasonlításul hivatkozott határozatok között jogkérdésben való ütközést a felperes nem tárt elő, noha a jogegységi panasz befogadásához ez lett volna a jogszabályi elvárás. A panasz valójában a támadott kúriai határozat érdemi helyessége felülvizsgálatára irányult, melyre jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód.
[20] A fentiekre tekintettel a felperes jogegységi panasza befogadására nem volt lehetőség, a jogegységi panasz rögzített hiányosságát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa olyan befogadást akadályozó okként minősítette, amely miatt a panasz érdemi elbírálására nem kerülhetett sor, azt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdése e) és h) pontja alapján visszautasította.
Záró rész
[21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes, ezért a felperes a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70.000 forint illeték visszatérítését kérheti az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
[22] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2021. július 5.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s. k.,
előadó bíró,
Dr. Patyi András s. k.,
bíró,
Dr. Kalas Tibor s. k.,
bíró,
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró,
Dr. Darák Péter s. k.,
bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,
bíró,
Dr. Szabó Klára s. k.,
bíró,
Dr. Csák Zsolt s. k.,
bíró,
Dr. Somogyi Gábor s. k.,
bíró