32009R0767[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete ( 2009. július 13. ) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 767/2009/EK RENDELETE

(2009. július 13.)

a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

A 178/2002/EK rendeletben megszabott általános elveknek megfelelően e rendelet célja, hogy összehangolja a takarmányok forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeit annak érdekében, hogy gondoskodjanak a magas szintű takarmánybiztonságról és ezáltal a közegészség magas szintű védelméről, továbbá megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a felhasználók és a fogyasztók számára, valamint fokozzák a belső piac hatékony működését.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat határoz meg az élelmiszer-termelés céljából tartott és a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány Közösségen belüli forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan, ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó követelményeket is.

(2) Ez a rendelet a takarmányozásra alkalmazandó - különösen a következő - egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó:

a) a 90/167/EGK irányelv;

b) a 2002/32/EK irányelv;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 21-i 999/2001/EK rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 );

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról ( 2 );

e) az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról ( 3 );

f) az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről ( 4 );

g) az 1831/2003/EK rendelet; és

h) a Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről ( 5 ).

(3) Ez a rendelet a vízre nem vonatkozik, sem akkor, ha közvetlenül az állatok veszik magukhoz, sem akkor, ha azt szándékosan adták a takarmányhoz. A rendelet azonban alkalmazandó azokra a takarmányokra, amelyeket rendeltetésszerűen vízzel adagolnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) a "takarmány", "takarmányipari vállalkozás" és "forgalomba hozatal" fogalmak meghatározása a 178/2002/EK rendelet szerint;

b) a "takarmány-adalékanyag", "előkeverék", "technológiai segédanyag" és a "napi adag" fogalmak meghatározása az 1831/2003/EK rendelet szerint; és

c) a "létesítmény" és "hatáskörrel rendelkező hatóság" fogalmak meghatározása a 183/2005/EK rendelet szerint alkalmazandó.

(2) A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

a) "takarmányipari vállalkozó": az a természetes vagy jogi személy, aki az általa ellenőrzött takarmányipari vállalkozáson belül felelős az e rendeletben megállapított követelmények betartásáért;

b) "szájon át történő takarmányozás": a takarmány bejutása az állat gyomor-bél traktusába a szájon keresztül azzal a céllal, hogy biztosítsák az állat táplálkozási szükségletét és/vagy hogy fenntartsák az egészséges állatok termelékenységét;

c) "élelmiszer-termelés céljából tartott állat": olyan állat, amelyet emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítása céljából takarmányoznak, tenyésztenek vagy tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket ugyan nem használnak emberi fogyasztásra, de a Közösségben általában emberi fogyasztásra használt fajhoz tartoznak;

d) "nem élelmiszer-termelés céljából tartott állat": takarmányozott, tenyésztett vagy tartott, nem emberi fogyasztásra szánt állat, mint például a prémes állatok, a kedvtelésből tartott állatok, a laboratóriumban, állatkertben vagy cirkuszban tartott állatok;

e) "prémes állat": a prémjéért takarmányozott, tenyésztett vagy tartott, nem emberi fogyasztásra szánt, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatok;

f) "kedvtelésből tartott állat": takarmányozott, tenyésztett vagy tartott, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állat, amely olyan fajhoz tartozik, amelyet a Közösségben általában nem használnak emberi fogyasztásra;

g) "takarmány-alapanyagok": olyan természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termékek, amelyek elsődleges rendeltetése az állatok táplálkozási szükségleteinek fedezése, illetve az ilyen termékek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket akár magukban, akár feldolgozás után állatok etetéséhez vagy takarmánykeverékek előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként szándékoznak felhasználni;

h) "takarmánykeverék": legalább két takarmány-alapanyag keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában;

i) "teljes értékű takarmány": olyan takarmánykeverék, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő;

j) "kiegészítő takarmány": olyan takarmánykeverék, amely nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként;

k) "ásványi takarmány": olyan kiegészítő takarmány, amely legalább 40% nyers hamut tartalmaz;

l) "tejpótló takarmány": olyan takarmánykeverék, amely szárazon vagy meghatározott folyadékmennyiségben feloldva fiatal állatok táplálására szolgál a kolosztrum utáni anyatej kiegészítéseként vagy pótlására, illetve amellyel olyan fiatal állatokat táplálnak, mint például vágásra szánt borjak, bárányok és kecskegidák;

m) "vivőanyag": olyan saját technológiai hatás nélküli anyag, amelyet takarmány-adalékanyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy egyéb fizikai módosítására használnak annak érdekében, hogy technológiai funkciójuk megváltoztatása nélkül megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát;

n) "különleges táplálkozási cél": azon állatok különleges táplálkozási igényei kielégítésének a célja, amelyeknél az emésztés, felszívódás vagy anyagcsere folyamata ideiglenesen vagy visszafordíthatatlanul károsodott vagy károsodhat, és ezért javukra válik, ha állapotuknak megfelelő takarmányt fogyasztanak;

o) "különleges táplálkozási célokra szánt takarmány": olyan takarmány, amely speciális összetétele vagy különleges előállítási eljárása folytán különleges táplálkozási célt elégít ki, és ennek köszönhetően világosan megkülönböztethető az általános fogyasztásra használt takarmánytól. A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány nem foglalja magában a 90/167/EGK irányelv szerinti gyógyszeres takarmányokat;

p) "szennyezett anyag": olyan takarmány, amely a 2002/32/EK irányelv szerint megengedett szintet meghaladó mértékben tartalmaz nemkívánatos anyagokat;

q) "minimális eltarthatósági idő": az az időtartam, amelynek során a címkézésért felelős személy garantálja, hogy a termék megfelelő tárolási körülmények mellett a megadott jellemzőit megőrzi; csak egy, a takarmány egészére vonatkozó minimális eltarthatósági idő adható meg, amelyet a takarmány minden egyes összetevőjének minimális eltarthatósági ideje alapján állapítanak meg;

r) "tétel": beazonosítható mennyiségű takarmány, amely közös jellemzőkkel rendelkezik, úgymint eredet, fajta, a csomagolás típusa, csomagoló, feladó, címkézés, valamint az előállítási folyamatok esetében az egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek felhasználásával előállított termelési egység vagy - amennyiben azokat egymás után folyamatosan állítják elő és együtt tárolják - több ilyen egység;

s) "címkézés": bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés egy takarmányhoz történő rendelése, beleértve a hirdetési célokat is, ezeknek az információknak a takarmányra vonatkozó vagy azt kísérő bármilyen eszközön, mint például csomagoláson, tartályon, feliraton, címkén, okmányon, gyűrűn, galléron vagy az interneten való feltüntetése által;

t) "címke": a takarmány csomagolására vagy tartályára írt, nyomtatott, előnyomott, rábélyegzett, préselt vagy rányomott, illetve ahhoz hozzáerősített függőcímke, márkanév, védjegy, képi vagy egyéb leírás;

u) "kiszerelés": a takarmányok alakja, megjelenése, csomagolása és csomagolóanyagai, azok elrendezési módja, vagy a környezet, amelyben a takarmányt bemutatják.

2. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

4. cikk

Biztonsági és forgalombahozatali követelmények

(1) A takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha:

a) biztonságos;

b) nincs közvetlen káros környezeti vagy állatjóléti hatása.

A 178/2002/EK rendelet 15. cikkében meghatározott követelmények értelemszerűen a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmányra is alkalmazandók.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelmények mellett a takarmányt forgalomba hozó takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a takarmány romlatlan, valódi, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű;

b) a takarmányt az ebben a rendeletben és a vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően címkézték, csomagolták és szerelték ki.

A 178/2002/EK rendelet 16. cikkében meghatározott követelmények értelemszerűen a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmányra is alkalmazandók

(3) A takarmány megfelel az e rendelet I. mellékletben meghatározott, szennyeződésekre és egyéb vegyi tényezőkre vonatkozó technikai rendelkezéseknek.

5. cikk

A takarmányipari vállalkozások felelőssége és kötelezettségei

(1) A takarmányipari vállalkozásoknak a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány tekintetében értelemszerűen teljesíteniük kell a 178/2002/EK rendelet 18. és 20. cikkében, valamint a 183/2005/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

(2) A takarmány címkézéséért felelős személyek a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátanak minden általuk forgalomba helyezett takarmány összetételére és kiemelt jellemzőire vonatkozó olyan információt, beleértve a takarmánykeverékben felhasznált takarmány-alapanyagok pontos tömegszázalékát is, amely alapján a címkézés során megadott információ pontossága ellenőrizhető.

(3) Az emberi vagy állati egészséget vagy a környezetet érintő bármilyen sürgős esetben és a 2004/48/EK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóság e cikk (2) bekezdése értelmében rendelkezésére álló információról tájékoztathatja a vevőt, feltéve, hogy a gyártók és a vevők megfelelő jogos érdekeinek mérlegelését követően ezt a tájékoztatást indokoltnak találja. Adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a tájékoztatást titoktartási záradék vevő általi aláírásához köti.

6. cikk

Korlátozás és tilalom

(1) A takarmány nem tartalmaz olyan anyagokat, vagy nem áll olyan anyagokból, amelyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása korlátozott vagy tilos. Ezen anyagok jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

(2) Különösen a tudományos bizonyítékokat, a technológiai haladást, az élelmiszerre és takarmányra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerben (RASFF) küldött értesítéseket és a 882/2004/EK rendeletnek megfelelő hatósági ellenőrzések eredményeit figyelembe véve a Bizottság módosítja azon anyagok jegyzékét, amelyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása korlátozott vagy tilos.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Rendkívül sürgős esetben a Bizottság ezen intézkedések elfogadásához a 28. cikk (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

3. FEJEZET

AZ EGYES TAKARMÁNYFAJTÁK FORGALOMBA HOZATALA

7. cikk

A takarmányfajták jellemzői

(1) A 28. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság útmutatókat fogadhat el a takarmány-alapanyagok, a takarmány-adalékanyagok és egyéb termékek, mint például állatgyógyászati készítmények közötti különbségtétel tisztázására.

(2) A Bizottság szükség esetén intézkedéseket fogadhat el annak tisztázása érdekében, hogy valamely termék e rendelet alkalmazásában takarmánynak minősül-e.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

A takarmányadalékanyag-tartalom

(1) A takarmány-alapanyag és a kiegészítő takarmány - az érintett takarmány-adalékanyagot engedélyező, vonatkozó jogszabályban meghatározott felhasználási feltételek sérelme nélkül - nem tartalmazhat több takarmány-adalékanyagot, mint a teljes értékű takarmány esetében rögzített maximális adalékanyag-tartalom százszorosa vagy a kokcidiosztatikum- és hisztomonosztatikum-tartalom ötszöröse.

(2) Az (1) bekezdésben említett, a teljes értékű takarmány esetében rögzített maximális adalékanyag-tartalom százszorosának megfelelő határérték csak akkor léphető túl, ha az érintett termék összetétele a vonatkozó tervezett felhasználás tekintetében megfelel az e rendelet 10. cikke szerinti különleges táplálkozási célnak. Az ilyen takarmány felhasználási feltételeit a tervezett felhasználások jegyzéke határozza meg részletesebben. Az olyan létesítményeket, amelyek olyan takarmány-előállító ellenőrzése alatt állnak, aki a 183/2005/EK rendelet IV. mellékletének 2. fejezetében említett takarmány-adalékanyagokat használ, az említett rendelet 10. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint engedélyeztetni kell.

9. cikk

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány forgalomba hozatala

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány forgalomba hozatala csak akkor lehetséges, ha tervezett felhasználása szerepel a tervezett felhasználások 10. cikkel összhangban létrehozott jegyzékében, és megfelel az említett jegyzékben foglalt különleges táplálkozási célra vonatkozó lényegi táplálkozási jellemzőknek.

10. cikk

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett felhasználásainak jegyzéke

(1) A Bizottság tervezett különleges felhasználások hozzáadásával vagy visszavonásával, illetve a tervezett felhasználáshoz kapcsolódó feltételek hozzáadásával, eltávolításával vagy módosításával frissítheti a tervezett felhasználások jelenleg a 2008/38/EK irányelvben foglalt jegyzékét.

(2) A tervezett felhasználások jegyzékének frissítésére vonatkozó eljárás a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személyek, illetve valamely tagállam által a Bizottságnak benyújtott kérelemre megindítható. Az érvényes kérelem tartalmazza az arra vonatkozó dokumentációt, hogy a takarmány konkrét összetétele megfelel a tervezett különleges táplálkozási célnak, és hogy nincs káros hatása az állati és az emberi egészségre, a környezetre vagy az állatjólétre.

(3) A Bizottság a dokumentációt is tartalmazó kérelmet haladéktalanul a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a rendelkezésre álló tudományos és technológiai információ alapján a Bizottság joggal feltételezi, hogy az adott takarmány felhasználásával nem érhető el a tervezett különleges táplálkozási cél, vagy az káros hatással lehet az állati és az emberi egészségre, a környezetre vagy az állatjólétre, a Bizottság az érvényes kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét. A Hatóság a kérés kézhezvételét követő hat hónapon belül véleményt nyilvánít. E határidőt minden alkalommal meghosszabbítják, amikor a Hatóság kiegészítő információt kér a kérelmezőtől.

(5) Az érvényes kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül vagy adott esetben a Hatóság véleményének kézhezvételét követően a Bizottság rendeletet fogad el a tervezett felhasználások jegyzékének frissítéséről, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 28. cikk (6) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve a Bizottság az érvényes kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül vagy adott esetben a Hatóság véleményének kézhezvételét követően az eljárás bármelyik szakaszában véget vethet az eljárásnak és eltekinthet a frissítéstől, ha megítélése szerint az nem indokolt. A Bizottság ezt a 28. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően teheti meg.

A Bizottság ilyen esetekben szükség esetén közvetlenül tájékoztatja a kérelmezőt és a tagállamokat, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt nem tartja indokoltnak a frissítést.

(7) A Bizottság a 28. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a kérelem elkészítésére és megjelenési formájára vonatkozó végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

4. FEJEZET

CÍMKÉZÉS, KISZERELÉS ÉS CSOMAGOLÁS

11. cikk

A címkézés és kiszerelés elvei

(1) A takarmány címkézése és kiszerelése nem tévesztheti meg a felhasználót, különösen:

a) a takarmány tervezett felhasználását és jellemzőit illetően, különös tekintettel a takarmány jellegére, előállításának vagy termelésének módszerére, tulajdonságaira, összetételére, mennyiségére, eltarthatóságára, valamint azokra az állatfajokra vagy -kategóriákra, amelyek etetésére szánták;

b) olyan hatásoknak és jellemzőknek a takarmánynak való tulajdonításával, amelyekkel a takarmány nem rendelkezik, vagy annak a sugallásával, hogy a takarmánynak különleges jellemzői vannak, miközben minden hasonló takarmány is rendelkezik ilyen jellemzőkkel; vagy

c) a címkézés közösségi jegyzéknek, valamint a 24. és 25. cikkben említett közösségi kódexeknek való megfelelése terén.

(2) A 23. cikk (2) bekezdésével összhangban az ömlesztve vagy le nem zárt csomagokban vagy tartályokban forgalmazott takarmány-alapanyagokat vagy takarmánykeverékeket olyan okmány kíséri, amelyen az e rendelet által megkövetelt minden kötelező címkézési adat fel van tüntetve.

(3) Ha a takarmányt a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkében meghatározott távközlő eszköz révén kínálják értékesítésre, az e rendelet által előírt kötelező címkézési adatokat - kivéve a 15. cikk b), d) és e) pontjában és a 16. cikk (2) bekezdésének c) pontjában vagy a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt adatokat - a távértékesítést lehetővé tevő eszköz által közlik vagy más megfelelő eszközökön keresztül biztosítják a távértékesítési szerződés megkötése előtt. A 15. cikk b), d) és e) pontjában és a 16. cikk (2) bekezdésének c) pontjában vagy a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt adatokat legkésőbb a takarmány leszállításakor kell megadni.

(4) Az e fejezetben foglaltakat kiegészítő további címkézési rendelkezéseket a II. melléklet határozza meg.

(5) A takarmány-alapanyagoknak vagy a takarmánykeveréknek a címkén feltüntetett, összetételre vonatkozó értékei és a 882/2004/EK rendelettel összhangban folytatott hatósági ellenőrzések keretében végzett elemzések során megállapított értékek között megengedhető eltéréseket a rendelet IV. melléklete foglalja jegyzékbe.

12. cikk

Felelősség

(1) A címkézésért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és alapvető pontosságáról.

(2) A címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy, adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák.

(3) Amennyiben tevékenységük az ellenőrzésük alatt álló vállalkozáson belüli címkézést befolyásolja, a takarmányipari vállalkozók biztosítják, hogy az információ megfeleljen e rendelet követelményeinek, bármilyen médiumon keresztül szolgáltatták is azt.

(4) Azok a kiskereskedelemmel vagy forgalmazói tevékenységgel foglalkozó takarmányipari vállalkozások, amelyek nincsenek befolyással a címkézésre, kellő körültekintéssel járnak el annak érdekében, hogy elősegítsék a címkézési követelményeknek való megfelelést, különösen azáltal, hogy nem értékesítenek olyan takarmányt, amelyről szakemberként a birtokukban lévő információk alapján tudják vagy feltételezhetik, hogy nem felel meg a követelményeknek.

(5) A takarmányipari vállalkozók az ellenőrzésük alatt álló vállalkozásokban biztosítják, hogy a kötelező címkézési adatok továbbíthatók legyenek az egész élelmiszerláncon keresztül, lehetővé téve ezzel a takarmány végső felhasználójának e rendelet szerinti tájékoztatását.

13. cikk

Állítások

(1) A takarmány-alapanyag és a takarmánykeverék címkézése és kiszerelése felhívhatja a figyelmet egy bizonyos anyag takarmányban való meglétére vagy hiányára, különleges táplálkozási jellemzőkre vagy folyamatra, vagy az előbb említettek valamelyikéhez kapcsolódó különleges funkcióra, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az állítás tárgyilagos, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által ellenőrizhető és érthető a takarmány felhasználója számára; valamint

b) a címkézésért felelős személy a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére az állítást - vagy nyilvánosan elérhető tudományos bizonyítékra, vagy dokumentált vállalati kutatásra hivatkozással - tudományosan alá tudja támasztani. Az állítások tudományos alátámasztásának elérhetőnek kell lennie a takarmány forgalomba hozatalának időpontjában. A vevőknek joguk van a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelmét felhívni az állítás helytállóságával kapcsolatos kétségeikre. Amennyiben az állítást nem találják kellően megalapozottnak, a címkézést a 11. cikk alkalmazásában ezen állítás tekintetében megtévesztőnek kell tekinteni. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kétségei vannak az érintett állítás tudományos megalapozottságát illetően, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérdést a Bizottság elé terjesztheti. A Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban határozatot fogadhat el, adott esetben a Hatóság véleményének beszerzését követően.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, megengedettek a táplálás optimalizálásáról és az élettani állapot támogatásáról és védelméről szóló állítások, kivéve, ha tartalmazzák a (3) bekezdés a) pontjában említett állítások valamelyikét.

(3) A takarmány-alapanyag vagy takarmánykeverék címkézésén és kiszerelésén nem állítható, hogy:

a) segítségével megelőzhető, kezelhető vagy gyógyítható valamilyen betegség, az 1831/2003/EK rendelet szerint engedélyezett kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok kivételével; ez a pont azonban nem alkalmazható a táplálási egyensúly felborulására vonatkozó állításokra, amennyiben ahhoz nem társítanak kóros tünetet;

b) a tervezett felhasználások 9. cikkben említett jegyzékében felsorolt különleges táplálkozási célt szolgál, kivéve, ha megfelel az abban foglalt követelményeknek.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekre vonatkozó specifikációkat a 25. cikk szerinti közösségi kódexekbe lehet foglalni.

14. cikk

A címkézési adatok feltüntetésének módja

(1) A kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, a tartály, az ezekre erősített címke vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kísérőokmány szembeötlő részén tüntetik fel, tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül, legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam vagy régió egyik hivatalos nyelvén.

(2) A kötelező címkézési adatok könnyen azonosíthatóak, és azokat egyéb információ nem fedi el. Azokat olyan színben, betűtípussal és méretben tüntetik fel, amely nem szorítja háttérbe vagy nem emeli ki az információ egyik részét sem, hacsak e változtatás nem azt a célt szolgálja, hogy biztonsági figyelmeztetésekre hívja fel a figyelmet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekre vonatkozó specifikációkat, valamint a 22. cikkben említett önkéntes címkézés feltüntetésének módját a 25. cikk szerinti közösségi kódexekbe lehet foglalni.

15. cikk

Általános kötelező címkézési követelmények

Takarmány-alapanyagot vagy takarmánykeveréket nem lehet forgalomba hozni az alábbi adatok címkén való feltüntetése nélkül:

a) a takarmány fajtája: "takarmány-alapanyag", "teljes értékű takarmány", "kiegészítő takarmány", értelemszerűen;

- a "teljes értékű takarmány" esetében értelemszerűen a "teljes értékű tejpótló takarmány" megnevezést lehet használni,

- a "kiegészítő takarmány" esetében értelemszerűen az alábbi megnevezéseket lehet használni: "ásványi takarmány" vagy "kiegészítő tejpótló takarmány",

- a macskáktól és kutyáktól eltérő, kedvtelésből tartott állatok esetében a "teljes értékű takarmány" és a "kiegészítő takarmány" kifejezést helyettesíteni lehet a "takarmánykeverék" kifejezéssel;

b) a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe;

c) a címkézésért felelős személy létesítményének az 1774/2002/EK rendelet 13. cikkével - az 1774/2002/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontja szerint engedélyezett létesítmények esetében -, vagy az 1774/2002/EK rendelet 17. cikkével, vagy a 183/2005/EK rendelet 10. cikkével összhangban kiadott engedélyezési száma, amennyiben van ilyen. Ha a címkézésért felelős személy több engedélyezési számmal rendelkezik, akkor a 183/2005/EK rendelet szerint megadott engedélyezési számot használja;

d) a tétel hivatkozási száma;

e) szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;

f) a takarmány-adalékanyagok listája értelemszerűen a VI. vagy VII. melléklet 1. fejezetével összhangban az "Adalékanyagok" címszó után, a szóban forgó takarmány-adalékanyagot engedélyező jogszabályban meghatározott címkézési előírások sérelme nélkül;

g) nedvességtartalom az I. melléklet 6. pontjával összhangban.

16. cikk

A takarmány-alapanyagokra vonatkozó, kötelező különleges címkézési követelmények

(1) A 15. cikkben előírt követelményeken kívül a takarmány-alapanyagok címkézése a következőkre is kiterjed:

a) a takarmány-alapanyag elnevezése; a megnevezést a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell használni;

b) az adott kategória kapcsán az V. mellékletben megadott, kötelezően feltüntetendő adatok; a kötelezően feltüntetendő adatok a 24. cikkben említett közösségi jegyzékben meghatározott adatokkal helyettesíthetők.

(2) Az (1) bekezdésben előírt követelményeken kívül - abban az esetben, ha adalékanyagot is tartalmaznak - a takarmány-alapanyagok címkézése kiterjed a következőkre:

a) azon állatfajok vagy -kategóriák, amelyek takarmányozására a takarmány-alapanyagot szánták, amennyiben az érintett adalékanyagokat nem minden állatfaj esetében engedélyezték, vagy egyes fajok esetében felső határértékekkel engedélyezték;

b) útmutató a megfelelő használathoz, a II. melléklet 4. pontjával összhangban, amely megállapítja az érintett adalékanyag-tartalom maximális szintjét;

c) a technológiai adalékanyagok kivételével az adalékanyagok minimális eltarthatósági ideje.

17. cikk

A takarmánykeverékre vonatkozó, kötelező különleges címkézési követelmények

(1) A 15. cikkben előírt követelményeken kívül a takarmánykeverék címkézése a következőkre is kiterjed:

a) azon állatfajok vagy -kategóriák, amelyek takarmányozására a takarmánykeveréket szánták;

b) útmutató a rendeltetésszerű használathoz, a takarmány felhasználási céljának megjelölésével; ezen útmutató, amennyiben alkalmazandó, összhangban van a II. melléklet 4. pontjával;

c) amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért, az alábbi információkat kell feltüntetni:

- a gyártó neve vagy vállalkozásának neve és címe, vagy

- a gyártónak a 15. cikk c) pontjában említett engedélyezési száma vagy a 183/2005/EK rendelet 9., 23. vagy 24. cikke szerinti azonosító szám; amennyiben nincs ilyen szám, a gyártó vagy az importáló takarmányipari vállalkozó kérésére a 183/2005/EK rendelet V. melléklete II. fejezetében meghatározott formátumban kiadott azonosító szám;

d) a minimális eltarthatósági idő feltüntetése az alábbi követelményeknek megfelelően:

- "felhasználható: ...-ig", amelyet a bomlási folyamatok miatt gyorsan romlandó takarmány esetében egy meghatározott napot megjelölő dátum követ,

- "minőségét megőrzi: ...-ig", amelyet egyéb takarmányok esetében egy meghatározott hónapot megjelölő dátum követ.

Ha a gyártás időpontja is szerepel a címkén, a minimális eltarthatósági időt jelző dátumokat a következő módon is meg lehet adni: "a gyártást követő ...-ig (napban vagy hónapban kifejezett időszak)";

e) azon takarmány-alapanyagok felsorolása, amelyekből a takarmány áll, az "összetétel" címszó után, minden egyes takarmány-alapanyag nevét a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban megadva, a takarmánykeverék nedvességtartalma alapján kiszámított tömegük szerinti csökkenő sorrendben; a felsorolásban a tömegszázalékot is fel lehet tüntetni;

f) a VI. vagy VII. melléklet II. fejezetében előírt kötelezően feltüntetendő adatok, értelemszerűen.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megadott felsorolás tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

a) amennyiben egy takarmány-alapanyag jelenlétét a címkén szavakkal, képekkel vagy ábrákkal kiemelik, az alapanyag elnevezését és tömegszázalékát fel kell tüntetni;

b) amennyiben az élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmánykeverék alapanyagainak tömegszázalékát nem tüntetik fel a címkézés során, a címkézésért felelős személy a 2004/48/EK irányelv sérelme nélkül kérésre +/- 15%-os pontossággal a vevő rendelkezésére bocsátja a mennyiségi összetételi adatokat a takarmány-receptúrának megfelelően;

c) a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak - kivéve a prémes állatokat - szánt takarmánykeverék esetében, a takarmány-alapanyag konkrét megnevezése helyett fel lehet tüntetni annak a kategóriának a nevét, amelybe a takarmány-alapanyag tartozik.

(3) Az emberi vagy állati egészséget vagy a környezetet érintő bármilyen sürgős esetben és a 2004/48/EK irányelv sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóság az 5. cikk (2) bekezdése értelmében rendelkezésére álló információról tájékoztathatja a vevőt, feltéve, hogy a gyártók és a vevők megfelelő jogos érdekeinek mérlegelését követően ezt a tájékoztatást indokoltnak találja. Adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a tájékoztatást titoktartási záradék vevő általi aláírásához köti.

(4) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság jegyzékbe foglalja azokat a takarmányalapanyag-kategóriákat, amelyeket fel lehet tüntetni az egyes takarmány-alapanyagok megnevezése helyett a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt takarmánykeverék címkézésén.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmányokra vonatkozó, további kötelező címkézési követelmények

A 15., 16. és 17. cikkben meghatározott általános kötelező követelmények mellett a különleges táplálkozási célokra szánt takarmány címkézése értelemszerűen az alábbiakra is kiterjed:

a) a kizárólag a különleges táplálkozási célokra szánt takarmány esetében használható "diétás" minősítés, a 15. cikk a) pontjában meghatározott takarmány-megnevezés után;

b) az egyes tervezett felhasználásokra vonatkozó, a tervezett felhasználások 9. cikkben említett jegyzékének 1-6. oszlopában felsorolt adatok;

c) annak feltüntetése, hogy a takarmánnyal való etetés vagy a használati idő meghosszabbítása előtt ki kell kérni takarmányozási szakértő vagy állatorvos véleményét.

19. cikk

A kedvtelésből tartott állatok eledelére vonatkozó, további kötelező címkézési követelmények

A kedvtelésből tartott állatok eledelének címkéjén egy díjmentesen hívható telefonszámot vagy egyéb megfelelő kommunikációs eszközt kell feltüntetni, hogy a vásárló a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson az alábbiakról:

a) az eledelben található takarmány-adalékanyagok;

b) az eledelben található azon takarmány-alapanyagok, amelyeknek csak a kategóriáját tüntetik fel a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint.

20. cikk

A nem megfelelő takarmányra vonatkozó további kötelező címkézési követelmények

(1) A 15., 16., 17. és 18. cikkben meghatározott követelményeken kívül azokat a takarmányokat, amelyek nem felelnek meg a VIII. melléklet szerinti közösségi jogszabályi előírásoknak, például a szennyezett takarmányokat, az említett mellékletben rögzített követelményeknek megfelelően kell címkével ellátni.

(2) A Bizottság módosíthatja a VIII. mellékletet annak érdekében, hogy új szabványok kidolgozása esetén megfeleljen a jogi követelményeknek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

21. cikk

Eltérések

(1) A 15. cikk c), d), e) és g) pontjában, valamint a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat nem kell megadni, amennyiben a vásárló minden egyes ügyletet megelőzően írásban kijelenti, hogy nincs szüksége ezekre az információkra. Egy ügylet több szállítmányt is magában foglalhat.

(2) A 15. cikk c), d) és e) pontjában, valamint a 16. cikk (2) bekezdése c) pontjában vagy a 17. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatokat a csomagolt takarmány csomagolásán a 14. cikk (1) bekezdése szerint a címke helyeként kijelölt helyen kívül is fel lehet tüntetni. Ebben az esetben meg kell adni ezeknek az adatoknak a helyét.

(3) A 183/2005/EK rendelet I. mellékletének sérelme nélkül az e rendelet 15. cikkének c), d), e) és g) pontjában, valamint 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett adatok nem kötelezők azon takarmány-alapanyagok esetében, amelyek a tartósítószerektől és szilázs-adalékanyagoktól eltekintve takarmány-adalékanyagokat nem tartalmaznak, és amelyeket takarmányipari vállalkozó a 183/2005/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint állított elő és szállított le egy elsődleges termelést folytató takarmány-felhasználónak a saját gazdaságán belüli felhasználás céljából.

(4) A 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett, kötelezően feltüntetendő adatokat egész növényi szemtermésből, magvakból és gyümölcsökből álló keverékek esetében nem kell megadni.

(5) A háromnál nem több takarmány-alapanyagból álló takarmánykeverék esetében a 17. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában hivatkozott adatok megadása nem kötelező, ha a termékleírás világosan feltünteti a felhasznált takarmány-alapanyagokat.

(6) A végső felhasználónak szánt, ömlesztve árult takarmány-alapanyagok vagy takarmánykeverék 20 kg-ot meg nem haladó mennyiségei esetében elegendő, ha az eladási helyen egy megfelelő tájékoztató révén felhívják a vásárló figyelmét a 15., 16. és 17. cikkekben említett adatokra. Ebben az esetben a 15. cikk a) pontjában és értelemszerűen a 16. cikk (1) bekezdésében vagy a 17. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatokat legkésőbb a számlán vagy a számlával együtt megadják a vásárlónak.

(7) A kedvtelésből tartott állatok eledelének olyan mennyiségei esetében, amelyeket több tartályt tartalmazó csomagolásban árulnak, a 15. cikk b), c), f) és g) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b), c), e) és f) pontjában említett adatokat elegendő a külső csomagoláson feltüntetni az egyes tartályok helyett, feltéve, hogy a csomag teljes összsúlya nem haladja meg a 10 kg-ot.

(8) E rendelet rendelkezéseitől eltérve a tagállamok nemzeti rendelkezéseket alkalmazhatnak a tudományos vagy kísérleti célokra tartott állatoknak szánt takarmányokra, feltéve, hogy a takarmány címkéjén világosan feltüntetik ezt a rendeltetést. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot haladéktalanul értesítik.

22. cikk

Önkéntes címkézés

(1) A kötelező címkézési követelményeken kívül a takarmány-alapanyagok és a takarmánykeverék címkézése önkéntes címkézési adatokat is magába foglalhat, feltéve, hogy azok megfelelnek az e rendeletben foglalt általános elveknek.

(2) Az önkéntes címkézésre vonatkozó további feltételeket a 25. cikkben említett közösségi kódexekben lehet rögzíteni.

23. cikk

Csomagolás

(1) A takarmány-alapanyagokat és a takarmánykeveréket csak lezárt csomagokban vagy tartályokban lehet forgalomba hozni. A csomagokat és tartályokat úgy kell lezárni, hogy a csomag vagy a tartály felnyitása esetén a zárás megsérüljön, és ne legyen újra felhasználható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a következő takarmányokat ömlesztve, illetve le nem zárt csomagokban vagy tartályokban is forgalomba lehet hozni:

a) takarmány-alapanyagok;

b) kizárólag szemtermés vagy egész gyümölcs összekeverésével nyert takarmánykeverék;

c) a takarmánykeverékek előállítói közötti szállítások;

d) az előállítótól közvetlenül a takarmány-felhasználónak leszállított takarmánykeverék;

e) a takarmánykeverék előállítóitól a csomagolóüzemekig történő szállítások;

f) a takarmánykeverék 50 kg-ot meg nem haladó, a végső felhasználónak szánt olyan mennyiségei, amelyeket közvetlenül egy lezárt csomagból vagy tartályból vettek ki;

g) tömbök vagy nyalósók.

5. FEJEZET

A TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK KÖZÖSSÉGI JEGYZÉKE ÉS A HELYES CÍMKÉZÉSI GYAKORLAT KÖZÖSSÉGI KÓDEXEI

24. cikk

A takarmány-alapanyagok közösségi jegyzéke

(1) A takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek címkézése fejlesztésének eszközeként létrejön a takarmány-alapanyagok közösségi jegyzéke (a továbbiakban: a jegyzék). A jegyzék megkönnyíti a termékek jellemzőivel kapcsolatos információcserét, valamint a teljesség igénye nélkül felsorolja a takarmány-alapanyagokat. Ez minden egyes, jegyzékbe vett takarmány-alapanyag esetében legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) elnevezés;

b) azonosító szám;

c) a takarmány-alapanyag leírása, beleértve adott esetben a gyártási eljárásról szóló információt is;

d) a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában kötelezően feltüntetendő adatokat helyettesítő adatok;

e) az említett eljárások és technikai kifejezések fogalommeghatározásait magában foglaló szószedet.

(2) A közösségi jegyzék első változatát a 28. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni legkésőbb 2010. március 21-ig, és bejegyzései a 96/25/EK irányelv melléklete B. részének, illetve a 82/471/EGK irányelv melléklete 2-4. oszlopának bejegyzéseiből állnak. A szószedetet a 96/25/EK irányelv melléklete A. részének IV. pontja adja.

(3) A 26. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni a közösségi jegyzék módosítására.

(4) E cikk a 4. cikkben meghatározott biztonsági követelmények sérelme nélkül alkalmazandó.

(5) A jegyzék takarmányipari vállalkozók általi használata önkéntes. A jegyzékben szereplő takarmány-alapanyagok elnevezését azonban csak a jegyzék valamennyi vonatkozó rendelkezésének teljesítése esetén lehet használni.

(6) Az a személy, aki először hoz forgalomba a jegyzékben nem felsorolt takarmány-alapanyagot, haladéktalanul értesíti annak felhasználásáról az európai takarmányipari ágazat 26. cikk (1) bekezdésben említett képviselőit. Az európai takarmányipari ágazat képviselői az interneten közzéteszik ezen értesítések nyilván tartását, és rendszeresen frissítik azt.

25. cikk

A helyes címkézési gyakorlat közösségi kódexei

(1) A Bizottság ösztönzi a helyes címkézési gyakorlatról szóló két közösségi kódex (a továbbiakban: kódexek) kidolgozását, amelyek közül az egyik a kedvtelésből tartott állatok eledelére, a másik az élelmiszer-termelés céljából tartott állatok takarmánykeverékére vonatkozik, és tartalmazhat egy szakaszt a prémes állatok takarmánykeverékéről.

(2) A kódexek célja a címkézés megfelelőségének javítása. Rendelkezéseket tartalmaznak különösen a 14. cikkben előírt címkézési adatok feltüntetésének módjáról, a 22. cikkben előírt önkéntes címkézésről, illetve a 13. cikkben említett állítások használatáról.

(3) A kódexek kidolgozására és azok módosítására a 26. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(4) A kódexek takarmányipari vállalkozók általi használata önkéntes. A címkén azonban csak akkor jelezhetik a közösségi kódexek valamelyikének alkalmazását, ha betartják a kódex valamennyi vonatkozó rendelkezését.

26. cikk

A kódexek kidolgozása, valamint a közösségi jegyzék és a kódexek módosítása

(1) A közösségi jegyzék módosításainak tervezetét, valamint a kódexek és azok módosításainak tervezetét az európai takarmányipari ágazat valamennyi megfelelő képviselője dolgozza ki és módosítja:

a) más érdekeltekkel, mint például a takarmány-felhasználókkal konzultálva;

b) a tagállamok a hatáskörrel rendelkező hatóságaival, illetve szükség esetén a Hatósággal folytatott együttműködésben;

c) a Hatóság által kiadott szakvéleményekből, valamint a tudományos vagy technológiai ismeretek fejlődéséből leszűrt megfelelő tapasztalatok figyelembevételével.

(2) A Bizottság, a (3) bekezdés sérelme nélkül, a 28. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással hagyja jóvá az e cikk alkalmazásában szükséges intézkedéseket.

(3) A jegyzékhez olyan módosításokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák az I. melléklet 1. pontjában említett vegyi szennyeződések maximális tartalmát, vagy az I. melléklet 2. pontjában említett botanikai tisztaság szintjeit, vagy a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, kötelezően feltüntetendő adatokat helyettesítő adatokat, vagy az I. melléklet 6. pontjában említett nedvességtartalom szintjeit. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) E cikk értelmében akkor lehet intézkedéseket hozni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) azokat az (1) bekezdésnek megfelelően dolgozták ki;

b) tartalmuk az érintett ágazatok számára a Közösség egészében megvalósítható; valamint

c) alkalmasak a rendeletben kitűzött célok elérésére.

(5) A jegyzéket az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában kell közzétenni. A közösségi kódexek címét és hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni.

6. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából módosíthatja a mellékleteket.

A rendelet új elemekkel történő kiegészítése által annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) Az e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb végrehajtási intézkedéseket - eltérő konkrét rendelkezés hiányában - a 28. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

28. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(6) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában megállapított határidő sorrendben két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

29. cikk

Az 1831/2003/EK rendelet módosítása

Az 1831/2003/EK rendelet 16. cikke a következőképpen módosul:

1. az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) adott esetben a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 10. cikke vagy a 95/69/EK irányelv 5. cikke alapján a takarmány-adalékanyagot vagy az előkeveréket előállító vagy forgalomba hozó létesítmény engedélyezési száma;

b) az (1) bekezdés vége a következő albekezdéssel egészül ki:

"előkeverékek esetén a b), d), e) és g) pont nem alkalmazandó az azokban található takarmány-adalékanyagokra.";

2. a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott információk mellett a III. mellékletben meghatározott funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyag vagy adalékanyagot tartalmazó előkeverék csomagolásán vagy tartályán jól látható, tisztán olvasható és letörölhetetlen formában fel kell tüntetni az említett mellékletben jelzett információkat.";

3. a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az előkeverékek esetében az »előkeverék« szónak szerepelnie kell a címkén. A vivőanyagokat - amennyiben azok takarmány-alapanyagok - a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 17. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelően kell feltüntetni, és amennyiben vizet használnak vivőanyagként, fel kell tüntetni az előkeverék nedvességtartalmát. Minden előkeverék esetében csak egyetlen minimális eltarthatósági idő tüntethető fel; ezt a minimális eltarthatósági időt az egyes összetevők minimális eltarthatósági ideje alapján kell megállapítani.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 70/524/EGK irányelv 16. cikkét, a 79/373/EGK, a 80/511/EGK, a 82/471/EGK, a 83/228/EGK, a 93/74/EGK, a 93/113/EK és a 96/25/EK irányelvet és a 2004/217/EK határozatot 2010. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezik.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre és a hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

31. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok az említett rendelkezésekről legkésőbb 2010. szeptember 1-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az azokat érintő minden későbbi módosítást is.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 33. cikk második albekezdésétől eltérve, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatóak vagy forgalomban maradhatnak azok a takarmányok, amelyeket 2010. szeptember 1. előtt a 79/373/EGK, 82/471/EGK, 93/74/EGK és 96/25/EK irányelveknek megfelelően hoztak forgalomba és címkéztek.

(2) A 8. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az e cikkben említett olyan takarmányfajták, amelyek 2010. szeptember 1. előtt jogszerűen kerültek forgalomba, továbbra is forgalomba hozhatóak vagy forgalomban maradhatnak mindaddig, amíg határozat nem születik a 10. cikkben említett tervezett felhasználások listájának naprakésszé tételére irányuló kérelemről, feltéve, hogy a kérelmet 2010. szeptember 1. előtt nyújtották be.

(3) Az e rendelet I. melléklete 1. pontjától eltérve, amennyiben legalább a 96/25/EK irányelv melléklete A. része II. címének 1. pontjában rögzített feltételeknek megfelelnek, forgalomba hozhatók és felhasználhatók a takarmány-alapanyagok mindaddig, amíg az előállítási folyamatukból és a technológiai segédanyagokból származó vegyi szennyeződések egyedi maximális tartalmát nem rögzítették. Ez az eltérés azonban nem alkalmazható 2012. szeptember 1. után.

(4) Az e rendelet alkalmazására történő átállás megkönnyítése érdekében intézkedések fogadhatók el. Különösen indokolt lehet olyan feltételek meghatározása, amelyek mellett a takarmányok még e rendelet alkalmazásának időpontja előtt e rendelettel összhangban címkézhetők. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 31. és 32. cikket e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A szennyeződésekről, a tejpótló takarmányról, a megkötésre vagy denaturálásra szolgáló takarmány-alapanyagokról, a hamu- és nedvességtartalomról szóló, a 4. cikkben említett technikai rendelkezések

1. A 183/2005/EK rendelet 4. cikkében említett helyes gyakorlatnak megfelelően a takarmány-alapanyagoknak az előállítási folyamatukból származó vegyi szennyeződésektől és a technológiai segédanyagoktól mentesnek kell lenniük, hacsak a 24. cikkben említett közösségi katalógus nem szab meg maximális tartalmat.

2. A takarmány-alapanyagok botanikai tisztasága nem lehet alacsonyabb mint 95%, hacsak a 24. cikkben említett közösségi jegyzék nem határoz meg ettől eltérő szintet. Botanikai szennyeződésnek minősülnek a növényi anyagokból származó, az állatokra nem ártalmas szennyeződések, pl. más kultúrfajok vagy gyomok szalmája és magvai. Az egyéb olajos magvak vagy gyümölcsök valamely korábbi előállítási folyamatából származó maradványai által előidézett botanikai szennyeződések egyetlen olajos mag- vagy gyümölcstípus esetén sem haladhatják meg a 0,5%-ot.

3. A legfeljebb 70kg élősúlyú borjú részére készült tejpótló takarmányok vastartalma a 12%-os nedvességtartalmú takarmánykeverékekben kilogrammonként legalább 30mg.

4. Amennyiben takarmány-alapanyagokat használnak egyéb takarmány-alapanyagok denaturálására vagy megkötésére, a termék még mindig takarmány-alapanyagnak tekinthető. A megkötésre vagy denaturálásra használt takarmány-alapanyagok megnevezését, jellegét és mennyiségét fel kell tüntetni a címkén. Ha egy takarmány-alapanyagot egy másik takarmány-alapanyag megkötésére használnak, az előbbi mennyisége nem haladhatja meg az összsúly 3%-át.

5. A sósavban nem oldódó hamu aránya nem haladhatja meg a szárazanyag 2,2%-át. Az alábbiak esetében azonban túl lehet lépni a 2,2%-os szintet:

- takarmány-alapanyagok,

- engedélyezett ásványi kötőanyagokat tartalmazó takarmánykeverék,

- ásványi takarmány,

- rizs- vagy cukorrépa-melléktermékeket 50%-ot meghaladó szinten tartalmazó takarmánykeverék,

- hallisztet 15%-ot meghaladó szinten tartalmazó, tenyésztett halnak szánt takarmánykeverék,

feltéve, hogy a hamu szintjét a címkén feltüntetik.

6. Feltéve, hogy az V. mellékletben vagy a 24. cikkben említett közösségi jegyzékben nem határoztak meg más szintet, a takarmány nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja az alábbi értékeket:

- 5% a szerves anyagokat nem tartalmazó ásványi takarmány esetében,

- 7% a tejpótló takarmányok és a 40%-ot meghaladó tejterméktartalmú egyéb takarmánykeverékek esetében,

- 10% a szerves anyagokat tartalmazó ásványi takarmányok esetében,

- 14% egyéb takarmányok esetében.

II. MELLÉKLET

A 11. cikk (4) bekezdésében említett, általános címkézési rendelkezések

1. Eltérő rendelkezés hiányában az anyagtartalmak vagy -szintek megjelölt vagy feltüntetendő értékei a takarmány tömegére vonatkoznak.

2. A dátum számszerű megadása a címkén a nap, hónap, év sorrendet követi, és a formátumra a "NN/HH/ÉÉ" rövidítés feltüntetésével kell utalni.

3. Egyes nyelvek rokon értelmű kifejezései:

a) cseh nyelven a "krmiva" kifejezés adott esetben helyettesíthető a "produkty ke krmení" kifejezéssel; német nyelven az "Einzelfuttermittel" kifejezést fel lehet váltani a "Futtermittel-Ausgangserzeugnis" kifejezéssel, görög nyelven a "πρώτη ύλη ζωοτροφών" kifejezést a "απλή ζωοτροφή" kifejezéssel, valamint olasz nyelven a "materia prima per mangimi" kifejezést a "mangime semplice" kifejezéssel;

b) a kedvtelésből tartott állatok eledelének megjelöléseként a következő kifejezések is használhatók: bolgár nyelven "храна"; spanyol nyelven az "alimento"; cseh nyelven a "kompletní krmná směs" kifejezés helyettesíthető a "kompletní krmivo" kifejezéssel, a "doplňková krmná směs" pedig a "doplňkové krmivo" kifejezéssel; angol nyelven a "pet food"; olasz nyelven az "alimento"; magyar nyelven az "állateledel"; holland nyelven a "samengesteld voeder"; lengyel nyelven a "karma"; szlovén nyelven a "hrana za hišne živali"; finn nyelven a "lemmikkieläinten ruoka"; észt nyelven a "lemmikloomatoit"; horvát nyelven a "hrana za kućne ljubimce".

4. A teljes értékű takarmányra vonatkozó rögzített maximális szinteket meghaladó mértékben adalékanyagokat tartalmazó kiegészítő takarmány és takarmány-alapanyag megfelelő használatára vonatkozó utasításokban meg kell állapítani:

- az állat számára naponta legfeljebb megengedhető kiegészítő takarmány és takarmány-alapanyag mennyiségét grammban, kilogrammban vagy térfogategységben, vagy

- a napi adag százalékában, vagy

- a teljes értékű takarmány kilójában vagy százalékában kifejezve,

annak érdekében, hogy a napi adagban be lehessen tartani az egyes takarmány-adalékanyagokra vonatkozó maximális értékeket.

5. Az vizsgálati módszerek sérelme nélkül, kedvtelésből tartott állatok eledele esetében a "nyers fehérje" kifejezés helyett a "fehérje", a "nyersolajok és -zsírok" helyett a "zsírtartalom", a "nyershamu" helyett az "hamvasztási maradvány" vagy "szervetlen anyag" kifejezést is lehet használni.

III. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett, a takarmányozási célú forgalomba hozatal vagy felhasználás tekintetében korlátozott vagy tiltott anyagok jegyzéke

1. fejezet: Tiltott anyagok

1. Ürülék, vizelet, valamint az emésztőtraktus kiürítéséből vagy eltávolításából származó, elkülönített emésztőtraktus-tartalom, függetlenül annak kezelési vagy elegyítési formájától.

2. Cserzőanyaggal kezelt bőr, a bőrhulladékot is beleértve.

3. Olyan magok és egyéb növényi szaporítóanyagok, amelyeket betakarításukat követően növényvédő szerrel végzett különleges kezelésnek vetettek alá tervezett felhasználásuk (szaporítás) érdekében, valamint az ezekből származó melléktermékek.

4. Olyan faanyag, beleértve a fűrészport és egyéb fából származó termékeket, amelyet a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) V. mellékletében meghatározottak szerinti faanyagvédő szerrel kezeltek.

5. A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 2. cikkében meghatározottak szerinti települési, háztartási és ipari szennyvíz kezelési folyamatainak különböző fázisaiból származó valamennyi hulladék, függetlenül e hulladékok további kezelésétől és a szennyvíz eredetétől ( 9 ).

6. Szilárd települési hulladék ( 10 ), például háztartási hulladék.

7. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari eredetű termékek használatából származó csomagolóanyagok és csomagolóanyag-részek.

8. Az n-alkánokon tenyésztett, Candida nemzetségbe tartozó élesztőkből nyert fehérjetermékek.

2. fejezet: Korlátozott anyagok

IV. MELLÉKLET

A takarmány-alapanyagok vagy takarmánykeverék összetételére vonatkozó, a 11. cikk (5) bekezdése szerint előírt címkézéssel kapcsolatos engedélyezett eltérések

A. rész: Az I., V., VI. és VII. mellékletben meghatározott analitikai összetevőkre vonatkozó eltérések

1. Az ebben a részben meghatározott eltérések technikai és vizsgálati különbségeket foglalnak magukban. Amint uniós szinten megtörténik a mérési bizonytalanságokhoz és eljárási változatokhoz kapcsolódó vizsgálati eltérések megállapítása, a (2) bekezdésben meghatározott értékeket ki kell igazítani oly módon, hogy azok csak a technikai eltérésekre vonatkozzanak.

2. Amennyiben valamely takarmány-alapanyag vagy takarmánykeverék összetétele és az I., V., VI. és VII. mellékletben meghatározott analitikai összetevők címkén feltüntetett értéke között különbség tapasztalható, a következő eltérések engedélyezettek:

B. rész Az I., V., VI. és VII. melléklet szerint címkézett takarmány-adalékanyagokra vonatkozó engedélyezett eltérések

1. Az ebben a részben meghatározott eltérések kizárólag a technikai különbségeket foglalják magukban. A takarmány-adalékanyagok és az analitikai összetevők jegyzékében szereplő takarmány-adalékanyagokra alkalmazandók.

Az analitikai összetevőként felsorolt takarmány-adalékanyagok esetében az engedélyezett eltérések a címkén a minimális eltarthatósági idő végén garantált mennyiségként megadott, teljes mennyiségre vonatkoznak.

Ha valamely takarmány-alapanyagban vagy takarmánykeverékben található takarmány-adalékanyag mennyisége kisebb, mint a feltüntetett tartalom, az alábbi eltérések engedélyezettek ( 11 ):

a) legalább 1 000 egység feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10%-a;

b) 1 000 egységnél kisebb, de legalább 500 egység feltüntetett tartalom esetén 100 egység;

c) 500 egységnél kisebb, de legalább 1 egység feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 20%-a;

d) 1 egységnél kisebb, de legalább 0,5 egység feltüntetett tartalom esetén 0,2 egység;

e) 0,5 egységnél kisebb feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 40%-a.

2. Amikor valamely takarmány-adalékanyag minimális és/vagy maximális tartalmát a vonatkozó engedélyező jogi aktus az adott takarmány-adalékanyag tekintetében meghatározza, az 1. pontban foglalt technikai eltérések csak a minimális tartalom feletti vagy a maximális tartalom alatti értékekre alkalmazandók.

3. Mindaddig, amíg a 2. pontban említett valamely adalékanyag tartalma nem lépi túl az előírt maximális tartalmat, a feltüntetett tartalomtól felfelé irányuló eltérés akár háromszorosa is lehet az 1. pontban meghatározott engedélyezett eltérésnek. Ha azonban a mikroorganizmusok csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok esetében a vonatkozó engedélyező jogi aktus a szóban forgó takarmány-adalékanyagra maximális tartalmat határoz meg, a maximális tartalom képezi a felső megengedett értéket.

V. MELLÉKLET

A takarmány-alapanyagok kötelezően feltüntetendő címkézési adatai a 16. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint

VI. MELLÉKLET

Az élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány-alapanyagokra és takarmánykeverékre vonatkozó címkézési adatok

I. fejezet: A takarmány-adalékanyagok kötelező és önkéntes címkézése a 15. cikk f) pontja és a 22. cikk (1) bekezdése szerint

1. Az alábbi adalékanyagokat konkrét nevük, azonosító számuk, hozzáadott mennyiségük, valamint az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete szerinti funkcionális csoportjuk vagy ugyanezen rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriájuk megadásával kell felsorolni:

a) azok az adalékanyagok, amelyek esetében legalább egy élelmiszer-termelő állatra vonatkozóan maximális tartalmat határoztak meg;

b) az "állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok", valamint a "kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok" kategóriáiba tartozó adalékanyagok;

c) azok az adalékanyagok, amelyek esetében túllépik a takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusban megállapított javasolt maximális tartalmat.

A címkézési adatokat az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusnak megfelelően kell feltüntetni.

Az első bekezdésben említett hozzáadott mennyiséget a takarmány-adalékanyag mennyiségeként kell kifejezni, kivéve, ha az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktus a "minimális/maximális tartalom" oszlopban feltüntet egy anyagot. Ez utóbbi esetben a hozzáadott összeget az adott anyag mennyiségeként kell kifejezni.

2. A "vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van" funkcionális csoportba tartozó, az 1. pont értelmében felsorolandó takarmány-adalékanyagok esetében a címkén az "adalékanyagok" cím alatt feltüntetett hozzáadott tartalom helyett az "analitikai összetevők" cím alatt megadható a teljes eltarthatósági idő alatt garantált teljes mennyiség.

3. Az 1., 4. és 6. pontban említett funkcionális csoport neve helyettesíthető a következő rövidítéssel, ha az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete nem tartalmaz ilyen rövidítést:

4. A címkéken szavakkal, képpel vagy grafikával kiemelt takarmány-adalékanyagokat - az adott esetnek megfelelően - az 1. vagy a 2. pontban foglaltak szerint kell feltüntetni.

5. A címkézésért felelős személy a vásárló kérésére megadja az 1., 2. és 4. pontban nem említett takarmány-adalékanyagok elnevezését, azonosító számát és funkcionális csoportját. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az aromaanyagokra.

6. Az 1., 2. és 4. pontban nem említett takarmány-adalékanyagokat önkéntes alapon fel lehet tüntetni, megadva legalább a nevüket, aromaanyagok esetében pedig legalább azok funkcionális csoportját.

7. A 6. pont sérelme nélkül, amennyiben az érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagot vagy a tápértékkel rendelkező takarmány-adalékanyagot önkéntes alapon tüntetik fel, annak hozzáadott mennyiségét - az adott esetnek megfelelően - az 1. vagy a 2. pontban foglaltak szerint kell megadni.

8. Amennyiben egy adalékanyag több funkcionális csoportba tartozik, a szóban forgó takarmány szempontjából elsődleges funkciójának megfelelő funkcionális csoportot vagy kategóriát kell megadni.

9. A takarmány-alapanyagoknak és takarmánykeverékeknek az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusban meghatározott helyes használatára vonatkozó címkézési adatokat fel kell tüntetni.

II. fejezet: A 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 22. cikk (1) bekezdésében említett analitikai összetevők címkézése

1. Az élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmánykeverékek analitikai összetevőit az "Analitikai összetevők" ( 12 ) cím után az alábbiak szerint kell a feltüntetni a címkén:

2. Az e szakaszban megjelölt, érzékszervi tulajdonságokat javító vagy tápértékkel rendelkező adalékanyagokat fel kell tüntetni teljes mennyiségükkel együtt.

3. Energiaérték és/vagy fehérjeérték feltüntetése esetén ezeket az értékeket a 882/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően kell megadni.

VII. MELLÉKLET

A nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány-alapanyagokra és összetett takarmányra vonatkozó címkézési adatok

I. fejezet: A takarmány-adalékanyagok kötelező és önkéntes címkézése a 15. cikk f) pontja és a 22. cikk (1) bekezdése szerint

1. Az alábbi adalékanyagokat konkrét nevük és/vagy azonosító számuk, hozzáadott mennyiségük, valamint az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete szerinti funkcionális csoportjuk vagy ugyanezen rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriájuk megadásával kell felsorolni:

a) azok az adalékanyagok, amelyek esetében legalább egy nem élelmiszer-termelő állatra vonatkozóan maximális tartalmat határoztak meg;

b) az "állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok", valamint a "kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok" kategóriáiba tartozó adalékanyagok;

c) azok az adalékanyagok, amelyek esetében túllépik a takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusban megállapított javasolt maximális tartalmat.

A címkézési adatokat az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusnak megfelelően kell feltüntetni.

Az első bekezdésben említett hozzáadott mennyiséget a takarmány-adalékanyag mennyiségeként kell kifejezni, kivéve, ha az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktus a "minimális/maximális tartalom" oszlopban feltüntet egy anyagot. Ez utóbbi esetben a hozzáadott összeget az adott anyag mennyiségeként kell kifejezni.

2. A "vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van" funkcionális csoportba tartozó, az 1. pont értelmében felsorolandó takarmány-adalékanyagok esetében a címkén az "adalékanyagok" cím alatt feltüntetett hozzáadott tartalom helyett az "analitikai összetevők" cím alatt megadható a teljes eltarthatósági idő alatt garantált teljes mennyiség.

3. Az 1., 5. és 7. pontban említett funkcionális csoport neve helyettesíthető a VI. melléklet 3. pontjában szereplő táblázat szerinti rövidítéssel, ha a rövidítés nem szerepel az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletében.

4. A címkéken szavakkal, képpel vagy grafikával kiemelt takarmány-adalékanyagokat - az adott esetnek megfelelően - az 1. vagy a 2. pontban foglaltak szerint kell feltüntetni.

5. Az 1. ponttól eltérve, a "tartósítószerek", "antioxidánsok", "színezékek" és "aromaanyagok" funkcionális csoportokba tartozó adalékanyagok esetében csak a funkcionális csoportot kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésért felelős személy a vásárló kérésére megadja az 1. és 2. pont szerinti információkat.

6. A címkézésért felelős személy a vásárló kérésére megadja az 1., 2. és 4. pontban nem említett takarmány-adalékanyagok elnevezését, azonosító számát és funkcionális csoportját. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az aromaanyagokra.

7. Az 1., 2. és 4. pontban nem említett takarmány-adalékanyagok önkéntes alapon fel lehet tüntetni, megadva legalább a nevüket, aromaanyagok esetében pedig legalább azok funkcionális csoportját.

8. Az érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyag vagy a tápértékkel rendelkező takarmány-adalékanyag hozzáadott mennyiségét - az adott esetnek megfelelően - az 1. vagy a 2. pont szerint kell megadni, ha a címkézés önkéntes alapon történik.

9. Amennyiben egy adalékanyag több funkcionális csoportba tartozik, a szóban forgó takarmány szempontjából elsődleges funkciójának megfelelő funkcionális csoportot vagy kategóriát kell megadni.

10. A takarmány-alapanyagoknak és takarmánykeverékeknek az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusban meghatározott helyes használatára vonatkozó címkézési adatokat fel kell tüntetni.

II. fejezet: A 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 22. cikk (1) bekezdésében említett analitikai összetevők címkézése

1. A nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmánykeverékek analitikai összetevőit fel kell sorolni az "Analitikai összetevők" ( 13 ) cím alatt, és az alábbiak szerint fel kell tüntetni a címkén:

2. Az e szakaszban megjelölt, érzékszervi tulajdonságokat javító vagy tápértékkel rendelkező adalékanyagokat fel kell tüntetni teljes mennyiségükkel együtt.

3. Energiaérték és/vagy fehérjeérték feltüntetése esetén ezeket az értékeket a 882/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően kell megadni.

VIII. MELLÉKLET

Egyedi rendelkezések a biztonsággal és a forgalomba hozatallal kapcsolatos közösségi jogi előírásoknak meg nem felelő, a 20. cikk (1) bekezdésében említett takarmányok címkézésére vonatkozóan

1. A szennyezett anyagok címkéjén a következő szöveget kell feltüntetni: "határértéken felül ...-t (a nemkívánatos anyag(ok) megnevezése a 2002/32/EK irányelv I. mellékletének megfelelően) tartalmazó takarmány, takarmányként csak az engedélyezett létesítményekben folytatott méregtelenítést követően használható fel". E létesítményeket a 183/2005/EK rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban engedélyezik.

2. Ha a szennyeződést tisztítás útján csökkenteni vagy megszüntetni kívánják, a szennyezett takarmány címkéjén a következő kiegészítő szöveget kell feltüntetni: "határértéken felül ...-t (a nemkívánatos anyag(ok) megnevezése a 2002/32/EK irányelv I. mellékletének megfelelően) tartalmazó takarmány, takarmányként csak megfelelő tisztítás után használható fel".

3. Az 1. és 2. pont sérelme nélkül azokat a korábbi élelmiszerek, amelyeket takarmányként való felhasználásuk előtt fel kell dolgozni, a következő jelöléssel kell ellátni: "korábbi élelmiszer, takarmány-alapanyagként csak a(z) ... (a megfelelő eljárás megjelölése az (EU) 68/2013/EU rendelet mellékletének B. része szerint) után használható".

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

( 2 ) HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

( 3 ) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

( 4 ) HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

( 5 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 6 ) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

( *1 ) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.";

( *2 ) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.".

( 7 ) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

( 8 ) HLL135., 1991.5.30., 40.o.

( 9 ) A "szennyvíz" kifejezés nem vonatkozik a "technológiai vízre", azaz az élelmiszer- vagy takarmányipari létesítményekhez tartozó önálló csatornarendszerekből származó vízre; amennyiben ezeket a csatornákat vízzel táplálják, a vizet nem lehet takarmányozásra használni, kivéve, ha az egészséges és tiszta víz, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (HLL330., 1998.12.5., 32.o.) 4. cikkében meghatározottak szerint. A halászati ágazatok esetében az érintett csatornarendszereket táplálhatják az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HLL139., 2004.4.30., 1.o.) 2. cikkében meghatározott tiszta tengervízzel is. A technológiai víz nem használható takarmányozási célra, kivéve, ha takarmány- vagy élelmiszer-ipari anyagokat tartalmaz és technikailag mentes tisztítószerektől, fertőtlenítőszerektől vagy egyéb olyan anyagoktól, amelyeket a takarmányozásról szóló jogszabályok nem engedélyeznek.

( 10 ) A "szilárd települési hulladék" kifejezés nem vonatkozik az 1774/2002/EK rendeletben meghatározottak szerinti élelmiszer-hulladékra.

( 11 ) Ebben a pontban 1 egység a következőt jelenti: a takarmány 1 kilogrammjában az adott takarmány-adalékanyagból értelemszerűen 1mg, 1 000 IU, 1×109 CFU vagy 100 enzimaktivitási egység.

( 12 ) Német nyelven az "analytische Bestandteile" kifejezést felválthatja az "Inhaltsstoffe" szó. Svéd nyelven az "Analytiska beståndsdelar" kifejezést felválthatja "Analyserat innehåll" kifejezés.

( 13 ) Német nyelven az "analytische Bestandteile" kifejezést felválthatja az "Inhaltsstoffe" szó. Svéd nyelven az "Analytiska beståndsdelar" kifejezést felválthatja "Analyserat innehåll" kifejezés.