32010R0113[1]

A Bizottság 113/2010/EU rendelete ( 2010. február 9. ) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 113/2010/EU RENDELETE

(2010. február 9.)

a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Kizárt áruk és árumozgások

Az I. mellékletben felsorolt áruk és árumozgások nem tartoznak a külkereskedelmi statisztikába.

2. FEJEZET

AZ ADATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS SPECIFIKÁCIÓJA

2. cikk

A kereskedelmi forgalom irányának kódjai

A vámnyilvántartásokból származó adatok esetében a következő kódok használandók a kereskedelmi forgalom irányára:

1

-

import nyilvántartásba vételekor,

2

-

export nyilvántartásba vételekor,

3. cikk

Tárgyidőszak

(1) A tárgyidőszak azt a naptári évet és hónapot jelöli, amelyben az árut behozták vagy kivitték.

Ha az import- és exportnyilvántartások forrása a vámáru-nyilatkozat, akkor a tárgyidőszak azt a naptári évet és hónapot jelöli, amikor a vámhatóság elfogadta a nyilatkozatot.

(2) A tárgyidőszakra vonatkozó adat egy hat számjegyű számkód, amelynél az első négy számjegy jelöli az évet, az utolsó kettő pedig a hónapot.

4. cikk

Statisztikai érték

(1) A statisztikai érték alapja az áru értéke abban az időpontban és azon a helyen, amikor az áru belépésekor (import) átlépi azon tagállam határát, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, vagy kilépésekor elhagyja azt (export).

A statisztikai értéket az áru (2) bekezdésben említett értéke alapján kell kiszámítani, szükség esetén a (4) bekezdés szerint kiigazítva a szállítás és a biztosítás költségével.

(2) Tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodásban (WTO vámértékegyezmény) megállapított értékmegállapítási elvekre, az áru értéke import vagy export esetében a következő:

a) adásvétel esetén az importált vagy exportált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, kizárva az önkényes vagy fiktív értékeket;

b) más esetekben az az ár, amely adásvétel esetén lett volna kifizetve.

A vámértéket kell használni, ha az a szabad forgalomba bocsátott árukra a Vámkódex szerint meg van határozva.

(3) A feldolgozási műveletekben részt vevő áru értékét bruttó alapon kell meghatározni a következőképpen:

a) a feldolgozásra szánt áru értékét a feldolgozatlan áru értéke szerint kell megállapítani;

b) a feldolgozást követően az áru értékét a feldolgozatlan áru értékének és a feldolgozási tevékenységgel hozzáadott értéknek az összegeként kell megállapítani.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett értéket szükség esetén ki kell igazítani úgy, hogy a statisztikai érték kizárólag, és teljes egészében az áru elszállításához igénybe vett szállítás és biztosítás költségeit tartalmazza az indulási helytől azon tagállam határáig, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók (import esetében a rendeltetési tagállam határáig (import esetében CIF-típusú érték, export esetében FOB-típusú érték).

(5) A statisztikai érték a vámáru-nyilatkozat benyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti pénznemében van kifejezve. Amennyiben a statisztikai érték nemzeti pénznemben való kifejezéséhez konverzióra van szükség, akkor az alkalmazandó árfolyam a következő:

a) a Vámkódexben meghatározott konverziós rendelkezések szerint a vámáru-nyilatkozat elfogadásának idején alkalmazandó árfolyam; vagy ennek hiányában

b) az áru behozatala vagy kivitele idején, az euroövezethez tartozó tagállamok számára az Európai Központi Bank által meghatározott referencia-árfolyam, vagy az euroövezeten kívüli tagállamokban a meghatározott hivatalos árfolyam alkalmazandó.

5. cikk

Mennyiség

A mennyiségi adatok a következőképpen vannak megadva:

a) kilogrammban kifejezett nettó tömeg, amely az áru tömege minden csomagolás nélkül; valamint

b) ahol alkalmazható, a hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti megfelelő mértékegységben kifejezett kiegészítő mértékegység.

6. cikk

Importáló és exportáló tagállam

(1) Az importáló vagy exportáló tagállamra vonatkozó adatot az Európai Unió külkereskedelmi statisztikájára és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikára vonatkozó, Bizottság által meghatározott ország- és területnómenklatúra (a továbbiakban: geonómenklatúra) szerint kell kódolni.

(2) A vámáru-nyilatkozat benyújtásának tagállamára vonatkozó adatként azt a tagállamot kell megjelölni, amelynek a vámigazgatásához a vámáru-nyilatkozatot benyújtották, vagy - amennyiben a Vámkódexben meghatározott egyszerűsített eljárásra kerül sor - azt a tagállamot, amelynek a vámigazgatásához a kiegészítő árunyilatkozatot benyújtották, ideértve a nyilatkozattevő nyilvántartásába történő megfelelő bejegyzést is, amenynyiben ez utóbbit a vámhatóság engedélyezi.

(3) Az alábbiak alkalmazandók import esetében:

Ha az áruk szabad forgalomba bocsátásra kerülnek, vagy azokat meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonják, úgy a rendeltetési tagállam lesz az a tagállam, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók. Azonban ha a vám-árunyilatkozat kiállításának időpontjában ismert, hogy az átengedést követően az árukat egy másik tagállamba adják fel, ez utóbbi tagállam lesz a rendeltetési tagállam.

Ha az árut aktív feldolgozási vámeljárás alá vonják, a rendeltetési tagállam lesz az, amelyben az első feldolgozási tevékenységre sor kerül.

E bekezdés (1) és (2) albekezdésének sérelme nélkül a 471/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett adattovábbítás alkalmazásában az adatcsere tekintetében a rendeltetési hely szerinti tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

(4) Az alábbiak alkalmazandók export esetében:

A tényleges exportáló tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

Azonban ha ismert, hogy az árut egy másik tagállamból hozták abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, úgy az a másik tagállam lesz a tényleges exportáló tagállam azzal a feltétellel, hogy:

i. az árut azon másik tagállamból csak exportra történő elvámolás céljából hozták; valamint

ii. az exportőr nem telepedett le abban a tagállamban, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók; továbbá

iii. a belépés azon tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, nem minősült Unión belüli árubeszerzésnek vagy akként kezelt ügyletnek a 2006/112/EK tanácsi irányelvben foglaltak szerint ( 1 ).

Ha az árut az aktív feldolgozási vámeljárást követően exportálják, az a tagállam, amelyben az utolsó feldolgozási tevékenységre sor került, lesz a tényleges exportáló tagállam.

E bekezdés (1), (2) és (3) albekezdésének sérelme nélkül a 471/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett adattovábbítás alkalmazásában az adatcsere tekintetében a tényleges exportáló tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

7. cikk

Partnerországok

(1) A partnerországra vonatkozó adatokat a hatályos geonómenklatúrával összhangban kell kódolni.

(2) Import esetében - a Vámkódex nem preferenciális származás szabályait megállapító rendelkezéseivel összhangban - a származási országra vonatkozó adat azt az országot adja meg, amelyben az árut teljes egészében előállították vagy amelyben az utolsó lényeges átalakítása történt.

Import esetében a feladási országra vonatkozó adat azt a tagállamot vagy harmadik országot adja meg, amelyben az árut eredetileg feladták abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, amennyiben egy közbeeső tagállamban vagy harmadik országban kereskedelmi ügyletre (pl. értékesítés vagy feldolgozás) és áruszállítással nem összefüggő leállásra sem került sor. Amennyiben ilyen leállásra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, az adatok az utolsó közbeeső tagállamot vagy harmadik országot jelölik meg.

(3) Export esetében az utolsó ismert rendeltetési országra vonatkozó adat azt a harmadik országot adja meg, amelyről a vámeljárásra vagy más vámjogi sorsra bocsátás idején úgy ismert, hogy az áru oda lesz elküldve.

8. cikk

Az áru kódja

Az árura vonatkozó adatok a következőképp vannak kódolva:

a) import esetében a Taric-alszám árukódja szerint;

b) export esetében a Kombinált Nómenklatúra-alszám árukódja szerint;

9. cikk

Statisztikai eljárás

(1) A statisztikai eljárás azonosítja azokat a különféle tulajdonságokat, amelyek a kereskedelmi ügyleteket - különös tekintettel a különféle vámeljárások alá vonásuk szerint - megkülönböztetik.

(2) A statisztikai eljárási kód - ha alkalmazható - a vámkódex értelmében bejelentett eljárást jelölő négy számjegyű kódból képezhető. A következő kódokat kell használni:

1

-

normál import vagy export,

2

-

aktív feldolgozási vámeljárás alá tartozó import vagy export,

3

-

passzív feldolgozási vámeljárás alá tartozó import vagy export,

9

-

nem vámáru-nyilatkozat alapján mért import vagy export.

10. cikk

Az ügylet típusa

(1) Az ügylettípus azokat a különféle tulajdonságokat azonosítja, amelyek a vámáru-nyilatkozat alapján az árukereskedelem körének meghatározásához szükségesek annak érdekében, hogy a kereskedelmi statisztikát összhangba lehessen hozni a fizetési mérleggel és a nemzeti számlákkal, valamint egyéb, statisztikai jelentőséggel bíró tulajdonságokkal.

(2) Az ügylettípusra vonatkozó adatok a II. mellékletben meghatározottak szerint vannak kódolva. A tagállamok az A. oszlopban szereplő kódokat, vagy az A. oszlopban szereplő kódoknak és a B. oszlopban szereplő albontásaiknak a kombinációját alkalmazzák.

11. cikk

Preferenciális elbánás, behozatal esetében

(1) A preferenciális elbánásra vonatkozó adat a Vámkódexben meghatározott besorolás szerinti preferenciakóddal megjelölt tarifális elbánás.

(2) Az adatok a vámhatóságok által alkalmazott vagy megadott preferenciális elbánásra vonatkoznak.

12. cikk

Szállítási mód

(1) A határon történő és a belső szállítási módra vonatkozó adatok a III. mellékletben meghatározottak szerint vannak kódolva.

A határon történő szállítási mód azt az aktív szállítóeszközt adja meg, amellyel export esetében az áru feltehetően elhagyja az Európai Unió statisztikai területét, import esetében pedig azt, amellyel az áru feltehetően belépett az Európai Unió statisztikai területére.

A belső szállítási mód - ha alkalmazható - azt a belső szállítóeszközt adja meg, amellyel az áru import esetében eléri rendeltetési helyét, export esetében pedig amellyel feltehetően elhagyta kiindulási helyét.

(2) A konténerre vonatkozó adatok esetében a következő kódokat kell használni:

0

-

amennyiben az árut nem konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát,

1

-

amennyiben az árut konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát.

13. cikk

A kereskedő azonosítása

A kereskedőre vonatkozó adat egy olyan megfelelő azonosító szám, amely hozzá van rendelve behozatal esetében az importőrhöz, kivitel esetében pedig az exportőrhöz.

14. cikk

Számlázási pénznem

A számlázási pénznemre vonatkozó adat - ha lehetséges - a vámáru-nyilatkozatból származik, és a következőképp van kódolva:

0

-

amennyiben a pénznem egy euroövezeten kívüli tagállam nemzeti valutájában van megadva,

1

-

amennyiben a pénznem euróban van megadva,

2

-

amennyiben a pénznem USA-dollárban van megadva,

3

-

amennyiben a pénznem nem egy euroövezeten kívüli tagállam nemzeti valutájában, nem euróban és nem USA-dollárban van megadva.

3. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSMUTATÓK SZERINTI KERESKEDELMI STATISZTIKA ÉS A SZÁMLÁZÁSI PÉNZNEM SZERINTI BONTÁSÚ KERESKEDELMI STATISZTIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSA

15. cikk

A vállalkozásmutatók szerinti kereskedelmi statisztika összeállítása

(1) A nemzeti statisztikai hatóságok vállalkozásmutatók szerint állítanak össze éves kereskedelmi statisztikát.

(2) A statisztikai egység a gazdasági egység (vállalkozás), amelyet a 696/93/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) melléklete határoz meg.

(3) A statisztikai egységek a 13. cikk szerinti kereskedői azonosítószám és a vállalkozásregiszter 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) mellékletének 1.7a változója szerinti jogi egységének összekapcsolásával állnak össze.

(4) A kereskedő azonosítása és a vállalkozásregiszterrel való kapcsolat kialakítása érdekében a nemzeti statisztikai hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a gazdasági szereplőknek az Európai Unió vámügyi rendelkezései szerinti regisztrációs és azonosítási adataihoz. A gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító számának (Economic Operator Registration Identification number, EORI-szám) kiadásáért felelős hatóságok a nemzeti statisztikai hatóságok kérésére hozzáférést biztosítanak az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) 7. cikkében foglaltak szerint az EORI-számmal kapcsolatos elektronikus rendszerben lévő adatokhoz.

(5) A következő mutatókat kell összeállítani:

a) kereskedelmi forgalom iránya;

b) statisztikai érték;

c) partnerország;

d) árukód a 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) mellékletében meghatározott nemzetgazdasági ág szintje vagy két számjegyű szint szerint;

e) vállalkozások száma;

f) a vállalkozás által végzett tevékenység az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) I. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (NACE) nemzetgazdasági ág szintje vagy két számjegyű szintje szerint;

g) méretkategória az alkalmazottak számában mérve, a vállalkozások szerkezeti statisztikájánál alkalmazott mutatóknak a 250/2009/EK bizottsági rendelet ( 7 ) I. mellékletében meghatározott definíciója szerint.

(6) A következő adatállományokat kell összeállítani:

a) illeszkedési ráta a kereskedelmi és vállalkozásregiszterek között;

b) kereskedelem tevékenység szerint és a vállalkozások méretkategóriái szerint;

c) a legnagyobb vállalkozások aránya tevékenységenkénti kereskedelmi érték szerint;

d) kereskedelem partnerország és tevékenység szerint;

e) kereskedelem a partnerországok száma és tevékenységek szerint;

f) kereskedelem áru és tevékenység szerint.

(7) 2010 az első tárgyév, amelyre az éves statisztikát össze kell állítani. A tagállamok ezt követően minden naptári évre vonatkozóan biztosítják az adatokat.

(8) A statisztikát a tárgyév végétől számított 18 hónapon belül kell továbbítani.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy a statisztika olyan módon legyen megadva, hogy a Bizottság (Eurostat) általi tájékoztatás során ne lehessen egy-egy vállalkozást vagy kereskedőt azonosítani. A nemzeti statisztikai hatóságok meghatározzák, mely adatokat érintenek a bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezések.

16. cikk

Számlázási pénznem szerinti bontású kereskedelmi statisztika összeállítása

(1) A nemzeti statisztikai hatóságok évente kereskedelmi statisztikát állítanak össze a számlázási pénznem szerinti bontásban.

(2) A statisztika az alábbi mutatókat tartalmazza:

a) kereskedelmi forgalom iránya;

b) statisztikai érték;

c) számlázási pénznem a 14. cikkben található kódolás szerint;

d) összesítés és termékenkénti bontás a hatályos egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás (Standard International Trade Classification, SITC) áruosztályai (sections) és árucsoportjai (divisions) szerint:

1

-

nyersanyag olaj nélkül, a SITC 0-4 áruosztálya szerint, a 33 árucsoport kivételével,

2

-

olaj a SITC 33 árucsoportja szerint,

3

-

feldolgozott termék a SITC 5-8 áruosztálya szerint.

(3) 2010 az első tárgyév, amelyre az éves statisztikát össze kell állítani. A tagállamok ezt követően minden második naptári évre vonatkozóan összeállítják az adatokat.

(4) A statisztikát a tárgyév végétől számított három hónapon belül kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat).

(5) Az adatforrás a 471/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint a vámáru-nyilatkozatokból kinyert információ. Ha azonban a számlázási pénznem export esetében nincs feltüntetve a vámáru-nyilatkozaton, a tagállamok a számlázási pénznem szerinti bontású export összeállításához elvégeznek egy olyan felmérést, amely pontos statisztikát eredményez.

4. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ÁRU VAGY ÁRUMOZGÁS

17. cikk

Ipari létesítmények

(1) E cikk alkalmazásában:

a) "ipari létesítmény": olyan gépek, készülékek, felszerelés, berendezések, eszközök és anyagok összessége, amelyek együttesen terméket előállító vagy szolgáltatást nyújtó nagyléptékű, helyhez kötött egységet alkotnak;

b) "alkotóelem": ipari létesítményhez történő olyan szállítás, amely a KN ugyanazon árucsoportjába tartozó árukból áll;

c) egy-egy alkotóelem árukódja a következőképpen áll össze:

i. az első négy számjegy 9880 ;

ii. az ötödik és a hatodik számjegy megfelel annak a KN-árucsoportnak, amelyhez az alkotóelemet kitevő áru tartozik;

iii. a hetedik és a nyolcadik számjegy 0.

(2) A tagállamok az exportstatisztikát az alkotóelemek szintjén is összeállíthatják azzal a feltétellel, hogy egy adott ipari létesítmény statisztikai összértéke meghaladja a 3 millió EUR-t, kivéve, ha egy teljes, újrafelhasználásra szánt ipari létesítményről van szó. A mennyiség összeállítása nem kötelező.

18. cikk

Több részletben szállított áru

(1) E cikk alkalmazásában "több részletben szállított áru" egy teljes árucikk alkotórészeinek - kereskedelmi vagy a szállításhoz kapcsolódó okokból - nem összeszerelt vagy szétszerelt állapotban történő szállítása, egynél több tárgyidőszak során.

(2) Több részletben szállított áru exportja vagy importja esetén a tárgyidőszak kiigazítható úgy, hogy az adatok csak egyszer, az utolsó szállítás behozatalának vagy kivitelének hónapjában legyenek bejelentve.

19. cikk

Hajó és légi jármű

(1) E cikk alkalmazásában:

a) "hajó": a KN 89. árucsoportja szerint tengerjárónak minősített hajó, vontatóhajó, hadihajó és úszószerkezet;

b) "légi jármű": 8802 30 és 8802 40 KN-kód alá sorolt repülőgép;

c) "gazdasági tulajdonjog" egy természetes vagy jogi személy azon joga, hogy egy gazdasági tevékenység során - a vele járó kockázatok viselése jogán - igényt tartson valamely hajó vagy légi jármű használatához kapcsolódó előnyökre.

(2) A külkereskedelmi statisztika kizárólag a következő hajó- és légijárműimportra és -exportra terjed ki:

a) hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogának átruházása egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyről egy az importáló tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet importként kell kezelni;

b) hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogának átruházása egy az exportáló tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személyről egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet exportként kell kezelni. Ha a hajó vagy a légi jármű új, az exportot a gyártási tagállamban kell nyilvántartásba venni;

c) hajó vagy légi jármű behozatala és kivitele bérfeldolgozás előtt vagy után, a II. melléklet 2. lábjegyzetének megfelelően.

(3) A hajókra és légi járművekre vonatkozó külkereskedelmi statisztika a következőképpen áll össze:

a) a mennyiséget hajóknál darabszámban és a KN-ben megállapított bármely más kiegészítő mértékegységben, légi járműveknél nettó tömegben és kiegészítő mértékegységben kell megadni;

b) a szállítási és biztosítási költségek nem tartoznak bele a statisztikai értékbe;

c) a partnerország a következő:

i. a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett árumozgásoknál: import esetében az a harmadik ország, amelyben a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogát átruházó természetes vagy jogi személy letelepedett, export esetében pedig az a természetes vagy jogi személy, akire a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszállt;

ii. az Európai Unión kívül gyártott új hajó vagy légi jármű importja esetében a gyártó harmadik ország;

iii. a (2) bekezdés c) pontjában említett árumozgásnál: import esetében az a harmadik ország, amelyben a hajó vagy a légi jármű gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett, export esetében pedig a bérfeldolgozást végző harmadik ország;

d) a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő importra és exportra a tárgyidőszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átruházása bekövetkezik.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságok kérésére a hajó- és légijármű-regiszterek kezeléséért felelős hatóságok minden rendelkezésre álló információt megadnak annak érdekében, hogy azonosítani lehessen egy-egy hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogának változását egy valamely tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személy és egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személy között.

20. cikk

Hajóra és légi járműre szállított áru

(1) E cikk alkalmazásában:

a) "áru hajóra és légi járműre szállítása": termékek szállítása a személyzet és az utasok részére, valamint a hajó vagy a repülőgép motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez;

b) a hajót vagy légi járművet ahhoz az országhoz tartozónak kell tekinteni, ahol a hajó vagy a légi jármű 19. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett.

(2) A külkereskedelmi statisztika arra az áruexportra terjed ki, amelyet az exportáló tagállam területéről egy valamely harmadik országhoz tartozó hajóra vagy légi járműre szállítottak.

(3) A tagállamok a következő kódokat használhatják a hajóra vagy légi járműre szállított árunál:

9930 24 00

:

az 1-24. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

9930 27 00

:

a 27. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

9930 99 00

:

a máshová besorolt áru esetében.

A mennyiségre vonatkozó adatok továbbítása nem kötelező, kivéve a KN 27. árucsoportjába tartozó áru esetében.

Használható továbbá a "QS" egyszerűsített partnerországkód.

21. cikk

Tengeri létesítményre és tengeri létesítményről szállított áru

(1) E cikk alkalmazásában:

a)

"tengeri létesítmény" : bármely adott ország statisztikai területén kívül a tengerre telepített és helyhez kötött felszerelések és berendezések;

b)

"tengeri létesítményre szállított áru" : termékek szállítása a személyzet részére, valamint a tengeri létesítmény motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez;

c)

"tengeri létesítményről kinyert vagy általa előállított áru" : a tengerfenékből vagy az altalajból kivont, vagy a tengeri létesítmény által gyártott termék.

(2) A külkereskedelmi statisztika a következőket tartja nyilván:

a) import, amelynek során az áru a következő helyről érkezett:

i. egy harmadik országból egy olyan területen található tengeri létesítményre, ahol az importáló tagállamnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása;

ii. egy olyan területen található tengeri létesítményről, ahol egy harmadik országnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása, az importáló tagállamba;

iii. egy olyan területen található tengeri létesítményről, ahol egy harmadik országnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása egy olyan területen található tengeri létesítményre, ahol az importáló tagállamnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása;

b) export, amelynek során az árut a következő helyre szállították:

i. egy harmadik országba egy olyan területen található tengeri létesítményről, ahol az exportáló tagállamnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása;

ii. egy olyan területen található tengeri létesítményre, ahol egy harmadik országnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása, az exportáló tagállamból;

iii. egy olyan területen található tengeri létesítményre, ahol egy harmadik országnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása egy olyan területen található tengeri létesítményről, ahol az exportáló tagállamnak kizárólagos joga a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítása.

(3) A tagállamok a következő kódokat használhatják a tengeri létesítményre szállított árunál:

9931 24 00

:

az 1-24. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

9931 27 00

:

a 27. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

9931 99 00

:

a máshová besorolt áru esetében.

A mennyiségre vonatkozó adatok továbbítása nem kötelező, kivéve a KN 27. árucsoportjába tartozó áru esetében.

Használható továbbá a "QW" egyszerűsített partnerországkód.

22. cikk

Tengeri termék

(1) E cikk alkalmazásában:

a) "tengeri termék": olyan halászati termék, ásványi anyag, újrahasznosítható hulladék és minden más termék, amelyet még nem rakodtak ki a szárazföldre tengerjáró hajóról;

b) a hajót ahhoz az országhoz tartozónak kell tekinteni, ahol a hajó vagy a légi jármű 19. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett.

(2) A külkereskedelmi statisztika a tengeri termékek alábbi importjára és exportjára terjed ki:

a) tengeri termék kirakodása az importáló tagállam kikötőjében, vagy amikor egy importáló tagállam hajója tengeri terméket szerez be egy harmadik országhoz tartozó hajóról; ezeket az ügyleteket importként kell kezelni;

b) tengeri termék kirakodása egy harmadik ország kikötőjében egy az exportáló tagállamhoz tartozó hajóról, vagy amikor harmadik országhoz tartozó hajó tengeri terméket szerez be egy az exportáló tagállamhoz tartozó hajóról; ezeket az ügyleteket exportként kell kezelni.

(3) A partnerország import esetében az a harmadik ország, amelyben a kitermelést végző hajó gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett, export esetében pedig az a harmadik ország, amelyben a tengeri terméket kirakodták vagy amelyben a tengeri terméket megszerző hajó gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett.

(4) Feltéve, hogy nem mond ellent más uniós jogi aktusnak, a nemzeti statisztikai hatóságok számára a vámáru-nyilatkozatokon túlmenően más adatforrásokhoz is hozzáférést kell biztosítani, például nemzeti lajstromozású hajók harmadik országokban kirakodott tengeri termékekről tett nyilatkozataira vonatkozó információkhoz.

23. cikk

Űreszköz

(1) E cikk alkalmazásában:

a) "űreszköz": olyan jármű, amely képes a Föld légkörén kívül közlekedni;

b) "gazdasági tulajdonjog" egy természetes vagy jogi személy azon joga, hogy egy gazdasági tevékenység során - a vele járó kockázatok viselése jogán - igényt tartson valamely űreszköz használatához kapcsolódó előnyökre.

(2) Az olyan űreszköz kilövését, amelynek gazdasági tulajdonjoga át lett ruházva egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személy és egy valamely tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személy között, a következőképpen kell nyilvántartásba venni:

a) importként abban a tagállamban, ahol az új tulajdonos letelepedett;

b) exportként abban a tagállamban, ahol a kész űreszközt megépítették,

(3) A (2) bekezdésben említett statisztikára a következő egyedi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a statisztikai értékre vonatkozó adatot az űreszköz szállítási és biztosítási költségek nélküli értékeként kell meghatározni;

b) a partnerországra vonatkozó adat import esetében a kész űreszközt megépítő harmadik ország, export esetében pedig az a harmadik ország, amelyben az új tulajdonos letelepedett.

(4) Feltéve, hogy nem mond ellent más uniós jogi aktusnak, a nemzeti statisztikai hatóságok számára a vámáru-nyilatkozatokon túlmenően minden más rendelkezésre álló olyan adatforráshoz is hozzáférést kell biztosítani, amely az e cikknek való megfeleléshez szükséges.

24. cikk

Villamos energia és földgáz

(1) A vámáru-nyilatkozatokon túlmenően a nemzeti statisztikai hatóságok kérhetik, hogy a villamos energiának és a földgáznak a tagállam statisztikai területe és harmadik országok közötti importjának és exportjának nyilvántartásba vételéhez szükséges releváns információkat közvetlenül adják meg azok a szereplők, amelyek villamosenergia- vagy földgázszállító hálózatot birtokolnak vagy üzemeltetnek.

(2) A Bizottsághoz (Eurostat) továbbított statisztikai érték becsléseken is alapulhat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) a becsléshez használt módszerről, annak alkalmazása előtt.

25. cikk

Katonai áru

(1) A külkereskedelmi statisztika kiterjed a katonai felhasználásra szánt áru behozatalára és kivitelére.

(2) A tagállamok továbbíthatnak a 471/2009/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében megjelöltnél kevésbé részletes információt is, amennyiben az információ - a tagállamban hatályos definíciókkal összhangban - katonai titoknak minősül. Azonban az import és az export esetében is legalább a havi teljes statisztikai értéket továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat).

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Az áruimportra és áruexportra vonatkozó európai statisztika továbbítása

(1) A tagállamok megtesznek minden annak biztosításához szükséges intézkedést, hogy a Bizottságnak (Eurostat) továbbított adatok teljes körűek legyenek, és megfeleljenek a 471/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi kritériumoknak.

(2) A Bizottságnak (Eurostat) továbbított statisztika az összeállító tagállam nemzeti pénznemében van kifejezve.

(3) Amennyiben a Bizottságnak (Eurostat) már továbbított havi eredményeket felülvizsgálatnak vetik alá, a tagállamok - legkésőbb a felülvizsgált adatok rendelkezésre állását követő hónapban - továbbítják a felülvizsgált eredményeket.

27. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1917/2000/EK rendelet 2010. január 1-jén hatályát veszti.

A rendeletet a 2010. január 1. előtti tárgyidőszakok adataira vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKÁBÓL KIZÁRT ÁRUK ÉS ÁRUMOZGÁSOK JEGYZÉKE

a) monetáris arany;

b) törvényes fizetőeszközök és értékpapírok, köztük olyan eszközök is, amelyekkel olyan szolgáltatásokért lehet fizetni, mint például a postai szolgáltatások, adók, felhasználói díjak;

c) ideiglenes felhasználásra (például bérlet, kölcsön, operatív lízing), vagy azt követően szállított termékek, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

- nem terveztek és nem is terveznek feldolgozást, illetve nem került és nem is kerül sor ilyenre,

- az ideiglenes felhasználás várható időtartama 24 hónapnál nem volt hosszabb vagy nem szánták hosszabbra,

- nem került sor tulajdonosváltásra, és nem is terveznek ilyent;

d) az alábbiak között mozgó termékek:

- egy tagállam és területi enklávéja, amely egy harmadik országban található, valamint

- a fogadó tagállam és egy harmadik ország vagy nemzetközi szervezet területi enklávéja.

Területi enklávét képeznek a nagykövetségek és az anyaország területén kívül állomásozó nemzeti fegyveres erők;

e) testreszabott információt hordozó termék, beleértve a szoftvert;

f) internetről letöltött szoftver;

g) olyan díjmentesen értékesített termék, amely nem tárgya kereskedelmi ügyletnek, feltéve, hogy a termékmozgás kizárólagos célja egy kívánt későbbi kereskedelmi ügylet előkészítése vagy támogatása a termék vagy szolgáltatás jellemzőinek bemutatásával, például:

- reklámanyag,

- a kereskedelmi minta;

h) javításra szánt, illetve javítás utáni termék és a javítás során beépítendő cserealkatrész, illetve a kicserélt hibás alkatrész;

i) működése közben helyet változtató közlekedési eszköz, beleértve a űreszközhordozó-rakétát a kilövés idején;

j) a vámhatóságoknak szóban bevallott olyan áru, amely vagy kereskedelmi jellegű, feltéve, hogy értéke nem haladja meg az 1 000 EUR vagy 1 000 kg statisztikai küszöböt, vagy nem kereskedelmi jellegű;

k) szabad forgalomba bocsátott áru, aktív feldolgozási vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási vámeljárás alá vonást követően.

II. MELLÉKLET

AZ ÜGYLETTÍPUSKÓDOK JEGYZÉKE

III. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÁSI MÓD KÓDOLÁSA

( 1 ) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

( 2 ) HL L 76., 1993.3.30., 1. o.

( 3 ) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.

( 4 ) A 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

( 5 ) HL L 145., 2008.6.4., 65. o.

( 6 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

( 7 ) HL L 86., 2009.3.31., 1. o.