32013D0154[1]

2013/154/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. március 22. ) bizonyos magyarországi postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (az értesítés a C(2013) 1568. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. március 22.)

bizonyos magyarországi postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről

(az értesítés a C(2013) 1568. számú dokumentummal történt)

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/154/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (5) és (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK

(1) A Magyar Posta Zrt. 2012. október 3-i e-mail üzenetében a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. október 19-én levélben tájékoztatta erről a magyar hatóságokat, a 30. cikk (5) bekezdése első albekezésének megfelelően. A Bizottság 2012. november 22-i e-mailjében a magyar hatóságoktól, 2013. január 7-i e-mailjében az érintett nemzeti szabályozó hatóságtól (2), 2012. november 12-i és 2013. január 7-i e-mailjeiben pedig a kérelmezőtől kért további tájékoztatást. A magyar hatóságok 2013. január 13-án kelt e-mailjükben, a nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailjében, a kérelmező pedig 2012. november 20-i és 2013. január 15-i e-mailjeiben továbbított kiegészítő információkat.

(2) A Magyar Posta által benyújtott kérelem bizonyos postai szolgáltatásokra, valamint a Magyar Posta által Magyarország területén nyújtott egyes, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozott. Az érintett szolgáltatásokat a kérelemben a következőképpen ismertetik:

a) a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (a továbbiakban: C2X), amelyek felölelik a fogyasztók közötti szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: C2C), valamint a fogyasztók és a vállalatok közötti szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: C2B);

b) a belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (a továbbiakban: B2X), amelyek felölelik a szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: B2B), valamint a szabványos vállalat és fogyasztó közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: B2C);

c) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

e) belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások; valamint

f) szerződéses logisztika.

(3) A Magyar Posta az úgynevezett magyarországi futár-gyorsposta-csomagkézbesítés (a továbbiakban: CEP) ágazatban nyújtja a fenti szolgáltatásokat, a szerződéses logisztika, és bizonyos mértékben a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások kivételével. A CEP ágazat a teherszállítási és postai piac olyan szegmense, ahol garantált időn belüli szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis a szolgáltató azt a kötelezettséget vállalja a feladóval szemben, hogy meghatározott időn belül, vagy egy adott időpontban kézbesíti a küldeményt.

II. JOGI KERET

(4) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2004/17/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat az említett irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza, amely a postai szolgáltatások tekintetében a 97/67/EK irányelvre hivatkozik.

(5) A kérelem a postai szolgáltatásokra vonatkozik, így például a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatásokra, továbbá a postai szolgáltatásoktól eltérő egyéb szolgáltatásokra, konkrétan a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokként, és szerződéses logisztikaként említett szolgáltatásokra.

(6) Magyarország végrehajtotta és alkalmazza a 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelvet, továbbá él a 2008/6/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti azon lehetőséggel, hogy 2012. december 31-ig bizonyos levélküldeményeket (3) továbbra is az egyetemes szolgáltató, a Magyar Posta (4) részére tartson fenn. A jelenlegi kérelemmel érintett szolgáltatások egyikére sem vonatkozott fenntartás a kérelem időpontjában. Mivel Magyarország elérte a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében felsorolt jogszabályokban előírt piacnyitási szintet, az irányelv 30. cikkének (3) bekezdésének megfelelően tekinthető úgy, hogy a piacra való belépés nem korlátozott. Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(7) A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Egy másik kritérium az adott piacok koncentrációjának szintje. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(8) Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. A 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti versenynek való közvetlen kitettség értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonos azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, illetve a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak.

III. ÉRTÉKELÉS

1. Az érintett termékpiac

(9) A Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozataiban (6) kimondta, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piaca a következő szegmensekre bontható:

- Gyorspostai, illetve szabványos csomagkézbesítési szolgáltatások. Ez a felosztás szem előtt tartja, hogy a gyorspostai szolgáltatások egészében véve gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a szabványos szolgáltatások, illetve mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá hogy a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőkkel is rendelkeznek, és drágábbak.

- További különbségtételt irányoztak elő az ügyfelek és/vagy a címzettek típusa alapján is: i. a fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (C2X) (7), illetve a vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X) közötti különbségtétel; ii. a B2X szegmensen belül különbségtétel a vállalatok (B2B) és a fogyasztók (B2C) számára történő kézbesítés között, mivel a B2C kézbesítés sűrűbb hálózatot igényel a B2B kézbesítésnél ahhoz, hogy a magáncímzettek elérhetők legyenek.

- Nemzetközi, illetve belföldi kézbesítési szolgáltatások. A Bizottság egy közelmúltbeli határozatában (8) különbséget tett az EGT területén belüli, illetve az EGT területén kívüli nemzetközi szolgáltatások között is.

(10) A kérelmező álláspontja szerint a csomagkézbesítési szolgáltatások érintett termékpiaca megfelel a fenti (2) preambulumbekezdésben felsoroltnak. Ez a megközelítés általában véve megfelel a Bizottság korábbi gyakorlatának. Mindazonáltal a kérelmező a belföldi B2X piacot egészként vizsgálta (vagyis nem tett különbséget a B2B és a B2C szegmens között), ami esetleg nem teljes mértékben áll összhangban a Bizottság korábbi gyakorlatával (9).

(11) A kérelmező azzal érvel, hogy a Magyar Posta nem tesz különbséget a B2B és a B2C szolgáltatások között a rendelkezésre álló árak tekintetében, továbbá nem különíti el a szolgáltatásokat a címzettek csoportjai alapján. A magyar hatóságok is támogatják ezt az érvelést (10), hozzáfűzve, hogy a Magyar Posta legfontosabb versenytársainak honlapjain hozzáférhető információk szerint, a B2X szabványos postai csomagkézbesítésre vonatkozóan közzétett áraikban nem tesznek különbséget aszerint, hogy a csomag címzettjei fogyasztók vagy vállalkozások.

(12) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott, postai csomagkézbesítéssel kapcsolatos korábbi határozatok (11) nem tettek különbséget a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítés között. Azonban mindegyik ügyben azonos volt a két piac vizsgálatának eredménye, ami úgy is értelmezhető, hogy a termékpiac meghatározása nyitva hagyható.

(13) Ezenfelül a nemzeti szabályozó hatóság által szolgáltatott információk alapján (12) úgy tűnik, hogy a versenyhelyzet értékelése mindkét forgatókönyv esetén (ha a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítést két különálló piacnak tekintjük, vagy amennyiben egyetlen B2X szabványos postai csomagkézbesítési piacot veszünk figyelembe) ugyanazon eredményre vezetne.

(14) A (9)-(13) preambulumbekezdésben szereplő információk alapján, az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a B2X csomagkézbesítés tekinthető az érintett termékpiacnak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(15) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott korábbi bizottsági határozatok (13) a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatásokat egyetlen termékpiacnak tekintették. A kérelmező azt feltételezi, hogy a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások eltérő piacokat alkotnak. Az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások tekinthetők az érintett termékpiacoknak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(16) A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások az úgynevezett szállítmányozási piacok részét képezik, amelyeket szintén értékeltek az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozatokban. A korábbi ügyekben a szállítmányozást a következőképpen határozták meg (14): "árucikkek szállításának ügyfelek nevében, azok igényeinek megfelelően történő megszervezése". Jóllehet a korábbi hasonló ügyekben további termékpiacokat is elhatároltak (például a belföldi és a nemzetközi szállítmányozási szolgáltatások (15) vagy a különböző közlekedési módok (16) között), mivel azonban a piac meghatározása nincs döntő hatással a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti értékelés eredményére, ezen irányelv alkalmazásában nem mérlegelünk további piaci elhatárolást.

(17) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet (17) alapján hozott korábbi határozatok a következőképpen határozták meg a szerződéses logisztika fogalmát: "az ellátási láncban történő továbbítási folyamat azon része, amely során - a fogyasztói igények kielégítése céljából - megtervezik, megvalósítják és ellenőrzik az áruk, szolgáltatások és a kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a kiindulóponttól a fogyasztási helyre való eljuttatását". A Bizottság megvizsgálta az esetleges további különbségtételek lehetőségét (18) (például a belföldi és a határon átnyúló szolgáltatások között a kezelt áruk vagy az iparág típusa alapján, vagy a vezető logisztikai szolgáltatók és a hagyományos szerződéses logisztikai szolgáltatók között), azonban végül nyitva hagyta a termékpiac pontos alkalmazási területének meghatározását (19). A kérelmező szintén a Bizottság álláspontját követi. Mivel ebben az ügyben nincs jele annak, hogy további különbségtételre volna szükség, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a termékpiacot szerződéses logisztikaként határoztuk meg.

(18) Következtetésképpen, a fentieket figyelembe véve, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, az érintett termékpiacok a (2) preambulumbekezdésben felsorolt termékpiacoknak felelnek meg.

2. Az érintett földrajzi piac

(19) A Bizottság döntéshozatali gyakorlata (20) során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásoknak és azok bármely szegmensének alkalmazási területe a tagállam területe. Ez a felosztás főként azon alapul, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzeti szinten nyújtják. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(20) Mivel ebben az ügyben nincs arra utaló körülmény, hogy a földrajzi alkalmazási terület tágabb vagy szűkebb volna, annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Magyarország területe tekintendő az érintett földrajzi piacnak.

(21) Ami a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokat és a szerződéses logisztikát illeti, a kérelmezők úgy vélik, hogy a piacok a tagállam területének felelnek meg. Mivel a kérelemmel érintett szolgáltatásokat belföldön nyújtják, és a Magyar Posta az egyedüli szereplő a magyar piacon, így e határozat alkalmazásában Magyarország területe tekinthető az érintett földrajzi piacnak.

3. Piacelemzés

(22) Szem előtt kell tartani, hogy ennek a határozatnak a célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre szabad a belépés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke értelmében), amely biztosítja, hogy a 2004/17/EK irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(23) Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a fent meghatározott termékpiacokat általában véve nagyszámú művelet jellemzi. Azonban a rendelkezésre álló információk (21) szerint kizárólag a Magyar Posta ajánlatkérő a 2004/17/EK irányelv értelmében. A Magyar Posta versenytársainak a fentiekben ismertetett tevékenységek végzése céljából történő beszerzései nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá. Következtetésképpen, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a piacelemzés nem a verseny adott piacon meglévő általános szintjére összpontosít, hanem azt értékeli, hogy a Magyar Posta tevékenysége ki van-e téve a versenynek azokon a piacokon, ahol a belépés nem korlátozott, vagy sem.

3.1. Belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (C2X)

(24) A szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokat elkülönülten kell vizsgálni, mivel azok a kereskedelmi csomagkézbesítéshez képest eltérő igényeket (egyetemes postai szolgáltatás) elégítenek ki, amennyiben e szolgáltatások nyújtásának technológiai folyamatai általában jelentős mértékben különbözőek. Ami ezeket a szolgáltatásokat illeti, a Magyar Posta piaci helyzete rendkívül erős, becsült piaci részesedése, amely értékben mérve nagyságrendileg körülbelül 80 %-os, viszonylag stabil maradt a 2008 és 2011 közötti időszakban. A fő versenytárs megközelítőleg [...]-os piaci részesedéssel rendelkezik, a többi fontosabb piaci szereplő piaci részesedése pedig nem éri el a [...]-ot.

(25) A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a különböző versenytársak hálózatainak folytatódó bővülése ellenére, jelenleg is komoly nagyságrendi különbség van a Magyar Posta hálózata és a versenytársaié között (22).

(26) Ennélfogva megállapítható, hogy a vizsgált szolgáltatási kategóriák nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek Magyarországon. Ez megfelel a magyar hatóságok véleményének (23). Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Magyarországon történő gyakorlását.

3.2. Belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X)

(27) Ami a B2X szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat illeti, a rendelkezésre álló információk szerint (24) a Magyar Posta 2011-es piaci részesedése volumenben mérve 35 % körül alakult el, és ezzel a második helyet foglalta el a piacvezető vállalkozást követően, amely 40 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, a harmadik versenytársnak pedig 15 %-os részesedése volt. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta szabványos B2X csomagkézbesítési szolgáltatások versenyének való közvetlen kitettségének mutatójaként kell értékelni

3.3. Belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások

(28) A Magyar Posta részesedése a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacán folyamatosan csökkent a 2008 és 2011 közötti időszakban, értékben mérve (25) a 2008-as nagyjából 55 %-ról 2011-ben 41 %-ra. A két legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése érték alapján mérve 2008-ban valamivel 22 % feletti volt, és 2011-re körülbelül 30 %-ra nőtt, azaz majdnem háromnegyede a Magyar Posta piaci részesedésének, és ezen a szinten képesek lennének jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára (26). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

3.4. Belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások

(29) A kérelmező szerint a futár csomagkézbesítési szolgáltatások piaca rendkívül koncentrált. Az érintett piac értékéből 8 vállalat összesen 60-67 %-os részesedéssel rendelkezik. Három vállalkozás uralja a piacot, azonban összesített piaci részesedésük 50 % alatt maradt az elmúlt négy év során.

(30) A Magyar Posta részesedése a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások piacán értéken mérve 2 és 3 % között alakult az elmúlt 4 évben. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni.

3.5. Belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások

(31) A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások piac a második legkisebb a magyarországi CEP ágazatban, és tekintve annak csekély jelentőségét, csupán néhány állandó szereplő van a piacon. A Magyar Posta piaci részesedése értéken mérve a 2008-as 67,6 %-ról, 2010-re 38,7 %-ra csökkent, majd 2011-re értéken mérve 56,7 %-ra emelkedett. Az első versenytárs 2008 és 2011 között folyamatosan növelte piaci részesedését. A második és harmadik versenytárs összesített piaci részesedése 2008 és 2011 között 20 és 49 % között alakult, ezen a szinten képesek jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára.

(32) Ezenfelül a Magyar Posta kérelme kizárólag a CEP ágazaton belül nyújtott szolgáltatásokat említi. Emellett a CEP ágazaton kívüli vállalkozások is biztosítanak raklapos kézbesítési szolgáltatásokat.

(33) A fenti két preambulumbekezdésben felsorolt tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni. Ezt a véleményt a magyar hatóságok is támogatják (27).

3.6. Szerződéses logisztika

(34) A Magyar Posta piaci részesedése e szegmensben nem éri el az 1 %-ot. A rendkívül dinamikusnak tekintett piacot nagyszámú piaci szereplő jelenléte jellemzi (28). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

(35) Tekintettel a (2)-(34) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Magyarországon a következő szolgáltatások tekintetében:

a) belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X);

b) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

c) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) kombinált áruszállítási szolgáltatások; és

e) szerződéses logisztika.

(36) Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (35) preambulumbekezdés a)-e) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(37) Ez a határozat a 2012. október és 2013. január közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az a Magyar Posta és a magyar hatóságok által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(38) Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy a Magyarország területén nyújtott belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások tekintetében nem teljesül a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(39) Mivel a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások továbbra is a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(40) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható az ajánlatkérő felek által odaítélt, és Magyarországon megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:

a) belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X);

b) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

c) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) kombinált áruszállítási szolgáltatások; valamint

e) szerződéses logisztika.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. március 22-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

a Bizottság tagja

(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a 2002/39/EK irányelvvel (HL L 176., 2002.7.5., 21. o.) és a 2008/6/EK irányelvvel (HL L 52., 2008.2.27., 3. o.) módosított 97/67/EK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti szabályozó hatóság.

(3) Azok a legfeljebb 50 gramm súlyú levélküldemények, amelyek ára a leggyorsabb szabvány kategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj legfeljebb 2,5-szöröse.

(4) 2013. január 1-jétől megvalósul a magyarországi piac teljes megnyitása, valamint eltörölték a 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján korábban fenntartott területet.

(5) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(6) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK sz. ügy, 2009. április 21.

(7) A C2C és C2B csomagszolgáltatások között is különbséget lehetne tenni: mivel azonban szállítói oldalon ezek nagy mértékben helyettesíthetők egymással, indokolt azokat egyetlen C2X szolgáltatásként kezelni. Ez a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján, Ausztria, Finnország és Svédország esetében elfogadott 2010/142/EK, 2007/564/EK és 2009/46/EK bizottsági határozattal is összhangban van.

(8) A 2013. január 30-i határozat, amely megtiltja a TNT Expressnek az UPS által tervezett felvásárlását.

(9) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK sz. ügy, 2009. április 21.

(10) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele (9. oldal 2. bekezdés).

(11) A 2010/142/EK határozat, a 2009/46/EK határozat, a 2007/564/EK határozat.

(12) A nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailje a Magyar Postától és annak három versenytársától bekért adatok alapján becslést nyújt a B2X piac, valamint külön a B2B és a B2C piacok méretéről. Ezen információk szerint 2011-ben a B2X piacon a Magyar Posta volt a második legnagyobb piaci szereplő (35 %-os piaci részesedéssel) a piacvezető vállalkozás után (40 %-os piaci részesedéssel), és a harmadik piaci szereplőt (15 %-os piaci részesedéssel) megelőzve. A B2C piacon a Magyar Posta 51 %-os részesedéssel rendelkezett, míg a legfontosabb versenytársak 26 %-os, 11 %-os és 10 %-os piaci részesedést birtokoltak. A B2B piacon a Magyar Posta a harmadik szereplő volt (16 %-os piaci részesedéssel), a piacvezető vállalkozások pedig 57 %-os, illetve 22 %-os részesedéssel rendelkeztek.

(13) A 2009/46/EK határozat, a 2007/564/EK határozat, a 2007/169/EK bizottsági határozat (HL L 78., 2007.3.17., 28. o.)

(14) COMP/M. 1794 Deutsche Post/Air Express International ügy, 2000. február 7., 8. pont.

(15) COMP/M. 5152 Posten AB/Post Danmark ügy, 2009.április 21., 108. pont.

(16) COMP/M. 1794 Deutsche Post/Air Express International ügy, 2000. február 7., 9. pont.

(17) M. 3496 TNT forwarding Holding AB/Wilson Logistics Holding AB ügy

(18) COMP/M. 1895 Ocean Group/Exel ügy, 2000. május 3., 8. és 9. pont.

(19) COMP/M. 3971 Deutsche Post/Excel ügy, 2005.november 24., 20. pont.

(20) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK A/S o. sz. ügy, 2009. április 21., COMP/M.3971 Deutsche Post/Exel. Sz. ügy stb.

(21) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 3. o.

(22) A kérelem 20. oldalán szereplő adat szerint a Magyar Posta országszerte 2735 postahivatalból álló hálózattal rendelkezik. A Magyar Postától érkezett 2012. november 20-i levél szerint a fő versenytárs hálózata 372 gyűjtőhelyből áll, egy másik versenytársa pedig nemrég érte el a 400 gyűjtőhelyet.

(23) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 8. o.

(24) A nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailje.

(25) Volumenben mérve a Posta 2008-as piaci részesedése nagyságrendileg körülbelül 43 % volt.

(26) Ugyanezt az okfejtést alkalmaztuk a korábbi határozatokban, lásd pl.: a 2010/142/EK határozat (11) preambulumbekezdését.

(27) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 10. o.

(28) Pl.: DHL csoport, Kuhne Nagel Kft, Liegl&Dachser Kft, Gebruder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft, Waberer csoport, Trans-Sped csoport, Masped csoport stb.