Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

32013D0154[1]

2013/154/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. március 22. ) bizonyos magyarországi postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (az értesítés a C(2013) 1568. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. március 22.)

bizonyos magyarországi postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről

(az értesítés a C(2013) 1568. számú dokumentummal történt)

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/154/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (5) és (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK

(1) A Magyar Posta Zrt. 2012. október 3-i e-mail üzenetében a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. október 19-én levélben tájékoztatta erről a magyar hatóságokat, a 30. cikk (5) bekezdése első albekezésének megfelelően. A Bizottság 2012. november 22-i e-mailjében a magyar hatóságoktól, 2013. január 7-i e-mailjében az érintett nemzeti szabályozó hatóságtól (2), 2012. november 12-i és 2013. január 7-i e-mailjeiben pedig a kérelmezőtől kért további tájékoztatást. A magyar hatóságok 2013. január 13-án kelt e-mailjükben, a nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailjében, a kérelmező pedig 2012. november 20-i és 2013. január 15-i e-mailjeiben továbbított kiegészítő információkat.

(2) A Magyar Posta által benyújtott kérelem bizonyos postai szolgáltatásokra, valamint a Magyar Posta által Magyarország területén nyújtott egyes, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozott. Az érintett szolgáltatásokat a kérelemben a következőképpen ismertetik:

a) a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (a továbbiakban: C2X), amelyek felölelik a fogyasztók közötti szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: C2C), valamint a fogyasztók és a vállalatok közötti szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: C2B);

b) a belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (a továbbiakban: B2X), amelyek felölelik a szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: B2B), valamint a szabványos vállalat és fogyasztó közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokat (a továbbiakban: B2C);

c) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

e) belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások; valamint

f) szerződéses logisztika.

(3) A Magyar Posta az úgynevezett magyarországi futár-gyorsposta-csomagkézbesítés (a továbbiakban: CEP) ágazatban nyújtja a fenti szolgáltatásokat, a szerződéses logisztika, és bizonyos mértékben a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások kivételével. A CEP ágazat a teherszállítási és postai piac olyan szegmense, ahol garantált időn belüli szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis a szolgáltató azt a kötelezettséget vállalja a feladóval szemben, hogy meghatározott időn belül, vagy egy adott időpontban kézbesíti a küldeményt.

II. JOGI KERET

(4) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2004/17/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat az említett irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza, amely a postai szolgáltatások tekintetében a 97/67/EK irányelvre hivatkozik.

(5) A kérelem a postai szolgáltatásokra vonatkozik, így például a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatásokra, továbbá a postai szolgáltatásoktól eltérő egyéb szolgáltatásokra, konkrétan a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokként, és szerződéses logisztikaként említett szolgáltatásokra.

(6) Magyarország végrehajtotta és alkalmazza a 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelvet, továbbá él a 2008/6/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti azon lehetőséggel, hogy 2012. december 31-ig bizonyos levélküldeményeket (3) továbbra is az egyetemes szolgáltató, a Magyar Posta (4) részére tartson fenn. A jelenlegi kérelemmel érintett szolgáltatások egyikére sem vonatkozott fenntartás a kérelem időpontjában. Mivel Magyarország elérte a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében felsorolt jogszabályokban előírt piacnyitási szintet, az irányelv 30. cikkének (3) bekezdésének megfelelően tekinthető úgy, hogy a piacra való belépés nem korlátozott. Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(7) A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Egy másik kritérium az adott piacok koncentrációjának szintje. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(8) Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. A 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti versenynek való közvetlen kitettség értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonos azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, illetve a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak.

III. ÉRTÉKELÉS

1. Az érintett termékpiac

(9) A Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozataiban (6) kimondta, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piaca a következő szegmensekre bontható:

- Gyorspostai, illetve szabványos csomagkézbesítési szolgáltatások. Ez a felosztás szem előtt tartja, hogy a gyorspostai szolgáltatások egészében véve gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a szabványos szolgáltatások, illetve mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá hogy a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőkkel is rendelkeznek, és drágábbak.

- További különbségtételt irányoztak elő az ügyfelek és/vagy a címzettek típusa alapján is: i. a fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (C2X) (7), illetve a vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X) közötti különbségtétel; ii. a B2X szegmensen belül különbségtétel a vállalatok (B2B) és a fogyasztók (B2C) számára történő kézbesítés között, mivel a B2C kézbesítés sűrűbb hálózatot igényel a B2B kézbesítésnél ahhoz, hogy a magáncímzettek elérhetők legyenek.

- Nemzetközi, illetve belföldi kézbesítési szolgáltatások. A Bizottság egy közelmúltbeli határozatában (8) különbséget tett az EGT területén belüli, illetve az EGT területén kívüli nemzetközi szolgáltatások között is.

(10) A kérelmező álláspontja szerint a csomagkézbesítési szolgáltatások érintett termékpiaca megfelel a fenti (2) preambulumbekezdésben felsoroltnak. Ez a megközelítés általában véve megfelel a Bizottság korábbi gyakorlatának. Mindazonáltal a kérelmező a belföldi B2X piacot egészként vizsgálta (vagyis nem tett különbséget a B2B és a B2C szegmens között), ami esetleg nem teljes mértékben áll összhangban a Bizottság korábbi gyakorlatával (9).

(11) A kérelmező azzal érvel, hogy a Magyar Posta nem tesz különbséget a B2B és a B2C szolgáltatások között a rendelkezésre álló árak tekintetében, továbbá nem különíti el a szolgáltatásokat a címzettek csoportjai alapján. A magyar hatóságok is támogatják ezt az érvelést (10), hozzáfűzve, hogy a Magyar Posta legfontosabb versenytársainak honlapjain hozzáférhető információk szerint, a B2X szabványos postai csomagkézbesítésre vonatkozóan közzétett áraikban nem tesznek különbséget aszerint, hogy a csomag címzettjei fogyasztók vagy vállalkozások.

(12) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott, postai csomagkézbesítéssel kapcsolatos korábbi határozatok (11) nem tettek különbséget a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítés között. Azonban mindegyik ügyben azonos volt a két piac vizsgálatának eredménye, ami úgy is értelmezhető, hogy a termékpiac meghatározása nyitva hagyható.

(13) Ezenfelül a nemzeti szabályozó hatóság által szolgáltatott információk alapján (12) úgy tűnik, hogy a versenyhelyzet értékelése mindkét forgatókönyv esetén (ha a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítést két különálló piacnak tekintjük, vagy amennyiben egyetlen B2X szabványos postai csomagkézbesítési piacot veszünk figyelembe) ugyanazon eredményre vezetne.

(14) A (9)-(13) preambulumbekezdésben szereplő információk alapján, az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a B2X csomagkézbesítés tekinthető az érintett termékpiacnak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(15) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott korábbi bizottsági határozatok (13) a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatásokat egyetlen termékpiacnak tekintették. A kérelmező azt feltételezi, hogy a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások eltérő piacokat alkotnak. Az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások tekinthetők az érintett termékpiacoknak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(16) A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások az úgynevezett szállítmányozási piacok részét képezik, amelyeket szintén értékeltek az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozatokban. A korábbi ügyekben a szállítmányozást a következőképpen határozták meg (14): "árucikkek szállításának ügyfelek nevében, azok igényeinek megfelelően történő megszervezése". Jóllehet a korábbi hasonló ügyekben további termékpiacokat is elhatároltak (például a belföldi és a nemzetközi szállítmányozási szolgáltatások (15) vagy a különböző közlekedési módok (16) között), mivel azonban a piac meghatározása nincs döntő hatással a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti értékelés eredményére, ezen irányelv alkalmazásában nem mérlegelünk további piaci elhatárolást.

(17) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet (17) alapján hozott korábbi határozatok a következőképpen határozták meg a szerződéses logisztika fogalmát: "az ellátási láncban történő továbbítási folyamat azon része, amely során - a fogyasztói igények kielégítése céljából - megtervezik, megvalósítják és ellenőrzik az áruk, szolgáltatások és a kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a kiindulóponttól a fogyasztási helyre való eljuttatását". A Bizottság megvizsgálta az esetleges további különbségtételek lehetőségét (18) (például a belföldi és a határon átnyúló szolgáltatások között a kezelt áruk vagy az iparág típusa alapján, vagy a vezető logisztikai szolgáltatók és a hagyományos szerződéses logisztikai szolgáltatók között), azonban végül nyitva hagyta a termékpiac pontos alkalmazási területének meghatározását (19). A kérelmező szintén a Bizottság álláspontját követi. Mivel ebben az ügyben nincs jele annak, hogy további különbségtételre volna szükség, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a termékpiacot szerződéses logisztikaként határoztuk meg.

(18) Következtetésképpen, a fentieket figyelembe véve, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, az érintett termékpiacok a (2) preambulumbekezdésben felsorolt termékpiacoknak felelnek meg.

2. Az érintett földrajzi piac

(19) A Bizottság döntéshozatali gyakorlata (20) során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásoknak és azok bármely szegmensének alkalmazási területe a tagállam területe. Ez a felosztás főként azon alapul, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzeti szinten nyújtják. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(20) Mivel ebben az ügyben nincs arra utaló körülmény, hogy a földrajzi alkalmazási terület tágabb vagy szűkebb volna, annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Magyarország területe tekintendő az érintett földrajzi piacnak.

(21) Ami a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokat és a szerződéses logisztikát illeti, a kérelmezők úgy vélik, hogy a piacok a tagállam területének felelnek meg. Mivel a kérelemmel érintett szolgáltatásokat belföldön nyújtják, és a Magyar Posta az egyedüli szereplő a magyar piacon, így e határozat alkalmazásában Magyarország területe tekinthető az érintett földrajzi piacnak.

3. Piacelemzés

(22) Szem előtt kell tartani, hogy ennek a határozatnak a célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre szabad a belépés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke értelmében), amely biztosítja, hogy a 2004/17/EK irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(23) Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a fent meghatározott termékpiacokat általában véve nagyszámú művelet jellemzi. Azonban a rendelkezésre álló információk (21) szerint kizárólag a Magyar Posta ajánlatkérő a 2004/17/EK irányelv értelmében. A Magyar Posta versenytársainak a fentiekben ismertetett tevékenységek végzése céljából történő beszerzései nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá. Következtetésképpen, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a piacelemzés nem a verseny adott piacon meglévő általános szintjére összpontosít, hanem azt értékeli, hogy a Magyar Posta tevékenysége ki van-e téve a versenynek azokon a piacokon, ahol a belépés nem korlátozott, vagy sem.

3.1. Belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (C2X)

(24) A szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokat elkülönülten kell vizsgálni, mivel azok a kereskedelmi csomagkézbesítéshez képest eltérő igényeket (egyetemes postai szolgáltatás) elégítenek ki, amennyiben e szolgáltatások nyújtásának technológiai folyamatai általában jelentős mértékben különbözőek. Ami ezeket a szolgáltatásokat illeti, a Magyar Posta piaci helyzete rendkívül erős, becsült piaci részesedése, amely értékben mérve nagyságrendileg körülbelül 80 %-os, viszonylag stabil maradt a 2008 és 2011 közötti időszakban. A fő versenytárs megközelítőleg [...]-os piaci részesedéssel rendelkezik, a többi fontosabb piaci szereplő piaci részesedése pedig nem éri el a [...]-ot.

(25) A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a különböző versenytársak hálózatainak folytatódó bővülése ellenére, jelenleg is komoly nagyságrendi különbség van a Magyar Posta hálózata és a versenytársaié között (22).

(26) Ennélfogva megállapítható, hogy a vizsgált szolgáltatási kategóriák nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek Magyarországon. Ez megfelel a magyar hatóságok véleményének (23). Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Magyarországon történő gyakorlását.

3.2. Belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X)

(27) Ami a B2X szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat illeti, a rendelkezésre álló információk szerint (24) a Magyar Posta 2011-es piaci részesedése volumenben mérve 35 % körül alakult el, és ezzel a második helyet foglalta el a piacvezető vállalkozást követően, amely 40 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, a harmadik versenytársnak pedig 15 %-os részesedése volt. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta szabványos B2X csomagkézbesítési szolgáltatások versenyének való közvetlen kitettségének mutatójaként kell értékelni

3.3. Belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások

(28) A Magyar Posta részesedése a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacán folyamatosan csökkent a 2008 és 2011 közötti időszakban, értékben mérve (25) a 2008-as nagyjából 55 %-ról 2011-ben 41 %-ra. A két legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése érték alapján mérve 2008-ban valamivel 22 % feletti volt, és 2011-re körülbelül 30 %-ra nőtt, azaz majdnem háromnegyede a Magyar Posta piaci részesedésének, és ezen a szinten képesek lennének jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára (26). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

3.4. Belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások

(29) A kérelmező szerint a futár csomagkézbesítési szolgáltatások piaca rendkívül koncentrált. Az érintett piac értékéből 8 vállalat összesen 60-67 %-os részesedéssel rendelkezik. Három vállalkozás uralja a piacot, azonban összesített piaci részesedésük 50 % alatt maradt az elmúlt négy év során.

(30) A Magyar Posta részesedése a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások piacán értéken mérve 2 és 3 % között alakult az elmúlt 4 évben. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni.

3.5. Belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások

(31) A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások piac a második legkisebb a magyarországi CEP ágazatban, és tekintve annak csekély jelentőségét, csupán néhány állandó szereplő van a piacon. A Magyar Posta piaci részesedése értéken mérve a 2008-as 67,6 %-ról, 2010-re 38,7 %-ra csökkent, majd 2011-re értéken mérve 56,7 %-ra emelkedett. Az első versenytárs 2008 és 2011 között folyamatosan növelte piaci részesedését. A második és harmadik versenytárs összesített piaci részesedése 2008 és 2011 között 20 és 49 % között alakult, ezen a szinten képesek jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára.

(32) Ezenfelül a Magyar Posta kérelme kizárólag a CEP ágazaton belül nyújtott szolgáltatásokat említi. Emellett a CEP ágazaton kívüli vállalkozások is biztosítanak raklapos kézbesítési szolgáltatásokat.

(33) A fenti két preambulumbekezdésben felsorolt tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni. Ezt a véleményt a magyar hatóságok is támogatják (27).

3.6. Szerződéses logisztika

(34) A Magyar Posta piaci részesedése e szegmensben nem éri el az 1 %-ot. A rendkívül dinamikusnak tekintett piacot nagyszámú piaci szereplő jelenléte jellemzi (28). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

(35) Tekintettel a (2)-(34) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Magyarországon a következő szolgáltatások tekintetében:

a) belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X);

b) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

c) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) kombinált áruszállítási szolgáltatások; és

e) szerződéses logisztika.

(36) Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (35) preambulumbekezdés a)-e) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(37) Ez a határozat a 2012. október és 2013. január közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az a Magyar Posta és a magyar hatóságok által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(38) Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy a Magyarország területén nyújtott belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások tekintetében nem teljesül a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(39) Mivel a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások továbbra is a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(40) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható az ajánlatkérő felek által odaítélt, és Magyarországon megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:

a) belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X);

b) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások;

c) belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások;

d) kombinált áruszállítási szolgáltatások; valamint

e) szerződéses logisztika.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. március 22-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

a Bizottság tagja

(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a 2002/39/EK irányelvvel (HL L 176., 2002.7.5., 21. o.) és a 2008/6/EK irányelvvel (HL L 52., 2008.2.27., 3. o.) módosított 97/67/EK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti szabályozó hatóság.

(3) Azok a legfeljebb 50 gramm súlyú levélküldemények, amelyek ára a leggyorsabb szabvány kategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj legfeljebb 2,5-szöröse.

(4) 2013. január 1-jétől megvalósul a magyarországi piac teljes megnyitása, valamint eltörölték a 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján korábban fenntartott területet.

(5) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(6) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK sz. ügy, 2009. április 21.

(7) A C2C és C2B csomagszolgáltatások között is különbséget lehetne tenni: mivel azonban szállítói oldalon ezek nagy mértékben helyettesíthetők egymással, indokolt azokat egyetlen C2X szolgáltatásként kezelni. Ez a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján, Ausztria, Finnország és Svédország esetében elfogadott 2010/142/EK, 2007/564/EK és 2009/46/EK bizottsági határozattal is összhangban van.

(8) A 2013. január 30-i határozat, amely megtiltja a TNT Expressnek az UPS által tervezett felvásárlását.

(9) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK sz. ügy, 2009. április 21.

(10) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele (9. oldal 2. bekezdés).

(11) A 2010/142/EK határozat, a 2009/46/EK határozat, a 2007/564/EK határozat.

(12) A nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailje a Magyar Postától és annak három versenytársától bekért adatok alapján becslést nyújt a B2X piac, valamint külön a B2B és a B2C piacok méretéről. Ezen információk szerint 2011-ben a B2X piacon a Magyar Posta volt a második legnagyobb piaci szereplő (35 %-os piaci részesedéssel) a piacvezető vállalkozás után (40 %-os piaci részesedéssel), és a harmadik piaci szereplőt (15 %-os piaci részesedéssel) megelőzve. A B2C piacon a Magyar Posta 51 %-os részesedéssel rendelkezett, míg a legfontosabb versenytársak 26 %-os, 11 %-os és 10 %-os piaci részesedést birtokoltak. A B2B piacon a Magyar Posta a harmadik szereplő volt (16 %-os piaci részesedéssel), a piacvezető vállalkozások pedig 57 %-os, illetve 22 %-os részesedéssel rendelkeztek.

(13) A 2009/46/EK határozat, a 2007/564/EK határozat, a 2007/169/EK bizottsági határozat (HL L 78., 2007.3.17., 28. o.)

(14) COMP/M. 1794 Deutsche Post/Air Express International ügy, 2000. február 7., 8. pont.

(15) COMP/M. 5152 Posten AB/Post Danmark ügy, 2009.április 21., 108. pont.

(16) COMP/M. 1794 Deutsche Post/Air Express International ügy, 2000. február 7., 9. pont.

(17) M. 3496 TNT forwarding Holding AB/Wilson Logistics Holding AB ügy

(18) COMP/M. 1895 Ocean Group/Exel ügy, 2000. május 3., 8. és 9. pont.

(19) COMP/M. 3971 Deutsche Post/Excel ügy, 2005.november 24., 20. pont.

(20) COMP/M.5152 POSTEN AB/POST DANMARK A/S o. sz. ügy, 2009. április 21., COMP/M.3971 Deutsche Post/Exel. Sz. ügy stb.

(21) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 3. o.

(22) A kérelem 20. oldalán szereplő adat szerint a Magyar Posta országszerte 2735 postahivatalból álló hálózattal rendelkezik. A Magyar Postától érkezett 2012. november 20-i levél szerint a fő versenytárs hálózata 372 gyűjtőhelyből áll, egy másik versenytársa pedig nemrég érte el a 400 gyűjtőhelyet.

(23) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 8. o.

(24) A nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailje.

(25) Volumenben mérve a Posta 2008-as piaci részesedése nagyságrendileg körülbelül 43 % volt.

(26) Ugyanezt az okfejtést alkalmaztuk a korábbi határozatokban, lásd pl.: a 2010/142/EK határozat (11) preambulumbekezdését.

(27) A magyar hatóságok 2013. január 13-i levele, 10. o.

(28) Pl.: DHL csoport, Kuhne Nagel Kft, Liegl&Dachser Kft, Gebruder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft, Waberer csoport, Trans-Sped csoport, Masped csoport stb.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013D0154 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013D0154&locale=hu