BH 2021.1.14 A praxisjog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, de csak a feladat-ellátási szerződéssel együtt jelent jogosultságot a háziorvosi tevékenység ellátására. Az önkormányzatot nem terheli szerződéskötési kötelezettség a praxisjoggal rendelkező háziorvossal, megválaszthatja, hogy kivel köt feladat-ellátási szerződést [az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. (Öotv.) 1. és 2. §, 313/2011. (XII. 23.) Korm. r. (Vhr.) 4. §].

Pertörténet:

Soproni Járásbíróság P.21165/2016/20., Győri Törvényszék Pf.20491/2018/5., Kúria Pfv.20927/2019/9. (*BH 2021.1.14*), 3288/2021. (VII. 7.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2006. március 3-án kelt adásvételi szerződéssel a II. r. alperes megvásárolta a korábbi házi gyermekorvostól az s.-i gyermek háziorvosi körzet működtetési jogát. A szerződésben rögzítették, hogy a vételárat ugyan a II. r. alperes fizeti meg, de a működtetési jog tulajdonjoga a felperest illeti meg mint természetes személyt. A Megyei Orvosi Kamara a 2006. március 13-án kelt határozatával a felperes működtetési jogát engedélyezte.

[2] 2006 márciusában az I. rendű alperes és a felperes által képviselt II. r. alperes között megbízási szerződés jött létre területellátási kötelezettségű házi gyermekorvosi szolgálat végzésére, amely keretében az alapellátásról való gondoskodás - mint kötelező önkormányzati feladat - átadása a II. r. alperes részére megtörtént. A házi gyermekorvosi tevékenységet a felperes folytatta. A szerződésben (7. pont) a szerződő felek rögzítették, hogy a szerződés lejárta előtt 6 hónappal írásban nyilatkoznak arról, hogy a szerződést meg kívánják-e hosszabbítani. A szerződés 47. pont f) alpontja szerint megszűnik a szerződés, ha a szerződés időtartama lejár. A szerződés öt évre szólt, így 2011. december 31. napján lejárt.

[3] A felperes 2011 szeptemberében tájékoztatta az I. r. alperest, hogy a 2011. december 31. napjával lejáró megbízási szerződést nem kívánja meghosszabbítani. 2011 decemberében azonban álláspontját megváltoztatta, ezért az I. r. alperes elkészítette a megállapodást a szerződés 2013. december 31-ig történő meghosszabbításáról. A felperes a szerződést az elkészített formában nem írta alá, annak módosítását kérte. A felek közötti egyeztetés során a felperes azt a módosított szerződést sem írta alá, amely már határozatlan idejű megbízást, területellátási szerződést tartalmazott. 2013. július 16-án a felperes közölte az I. r. alperessel, hogy a szerződést változatlan formában mégis aláírja, erre azonban az I. r. alperes ekkor már nem volt hajlandó.

[4] A közigazgatási hatóság a II. r. alperes terület ellátási kötelezettséggel járó házi gyermekorvosi tevékenységére vonatkozó egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyét a 2012. július 19. napján kelt határozatával visszavonta. E határozat a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete alapján jogerőssé vált, amely ítéletet a Kúria ítéletében fenntartott. A II. r. alperes így működési engedéllyel már nem rendelkezik.

[5] A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a Megyei Kormányhivatal határozatát, amelyben a felperes működtetési jogot engedélyező határozatát, praxisengedélyét visszavonta, hatályon kívül helyezte. A felperes így jelenleg praxisjoggal, illetve praxisengedéllyel rendelkező személy.

[6] Az I. r. alperes időközben más háziorvossal kötött feladat-ellátási szerződést a gyermek háziorvosi körzetben.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság hosszabbítsa meg az I. r. alperessel kötött feladat-ellátási szerződést, és mindennek tűrésére kötelezze a II. r. alperest. Kérte annak megállapítását, hogy a szerződés közte és az I. r. alperes között ugyanolyan tartalommal folytatódik, mint amelyet az I. r. alperes a II. r. alperessel kötött. Álláspontja szerint a szerződés hosszabbítására 2012. július 1. napjától kerülhet sor.

[8] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

[9] A II. r. alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az első- és másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[11] A jogerős ítélet értelmében az alperesek által 2006. évben aláírt szerződés 47. f) pontja akként rendelkezett, hogy a szerződés megszűnik, amennyiben a szerződés időtartama lejár, ebből következően megállapodás alapján szerződéskötési kötelezettség I. r. alperest nem terhelhette.

[12] A jogszabály által előírt szerződéskötési kötelezettség tekintetében az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (2) bekezdése és 206. § (1) bekezdése, valamint a háziorvosi tevékenységre vonatkozó, 2011 decemberében, illetve a 2012 januárjában hatályos jogszabályi rendelkezések irányadók.

[13] A bíróság kifejtette, hogy különbséget kell tenni a praxisengedély, valamint a praxisjog között. A praxisjog vagyoni értékű jog, amely adásvételi szerződés útján megvásárolható, és elidegeníthető. Mivel vagyoni értékű jog, azt a hatóság nem vonhatja el annak tulajdonosától. A praxisengedély ezzel szemben a hatóságnak az a határozata, amellyel a praxisjog jogosultját feljogosítja a praxisjog meghatározott körzetben történő gyakorlására. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. (Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 18/2000. (II. 25.) Korm. r. 3. § (1) bekezdése alapján a működési jog megszerzése csak jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson, a háziorvosi körzetben végzendő tevékenység az önkormányzattal való megállapodástól függ.

[14] A bíróság rámutatott arra, hogy a 2011. december 31. napjáig hatályos 18/2000. (II.25.) Korm. rendelet és a 2012. január 1. napjától hatályos 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet (Vhr.) az Öotv. rendelkezéseivel együttesen sem keletkeztettek az I. r. alperest terhelő szerződéskötési kötelezettséget. E szabályokból az következik, hogy a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson. Az önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról, de szabadon dönthet abban a kérdésben, hogy kivel köt feladat-ellátási szerződést. A jogszabály nem ír elő az önkormányzat számára olyan kötelezettséget, hogy a működtetési jogot megvásárló orvossal szerződést kell kötnie (BDT 2013.2876.). A jogszabály csak lehetőséget teremt a szerződés meghosszabbítására, de csak akkor, ha a szerződés még nem szűnt meg, azaz az meghosszabbítható, folytonossá tehető.

[15] A bíróság a fentieken túlmenően utalt arra is, hogy a feladat-ellátási szerződést 2006-ban nem a felperes és I. r. alperes kötötte, hanem a két alperes, ezért sincs lehetőség a szerződés folytatására, mert mások voltak a szerződő felek.

[16] A bíróság érvelése értelmében a Vhr. felperes által hivatkozott 4. § (6) bekezdése, melyre felperes igényét részben alapította, sem 2011 decemberében, sem 2012 januárjában nem létezett, az csupán 2012. július 1. napjától hatályos. E rendelkezés visszamenőleges alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség, a perbeli jogvita elbírálása során figyelembe nem vehető arra tekintettel, hogy a felek szerződése 2011. december 31. napján megszűnt. Amennyiben a jogviszony folytatásra jogi lehetőség adódna, azt a 2012 januárjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kellene elbírálni.