32004D0453[1]

A Bizottság határozata (2004. április 29.) a 91/67/EGK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok egyes betegségei elleni intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról (az értesítés a C(2004) 1679. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. április 29.)

a 91/67/EGK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok egyes betegségei elleni intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról

(az értesítés a C(2004) 1679. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/453/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/67/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ), és különösen annak 12. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére és 13. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ), és különösen annak 10. cikkére,

(1)

Az a tagállam, amelyik felségterületét vagy felségterületének egy részét mentesnek tekinti a 91/67/EGK irányelv A. mellélete III. listájának I. oszlopában felsorolt betegségek valamelyikétől, az említett irányelv 13. cikke értelmében benyújthatja a Bizottságnak a betegségtől való mentességet tanúsító bizonyítékokat abból a célból, hogy elnyerje a mentes övezet minősítést. Dánia, Finnország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság benyújtott ilyen kérelmet a Bizottsághoz.

(2)

Az a tagállam, amely a betegség elleni védekezésre vonatkozó programot dolgoz ki a 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának I. oszlopában felsorolt betegségek valamelyike felszámolása céljából, az említett irányelv 12. cikke értelmében benyújthatja a programot a Bizottságnak jóváhagyásra. Finnország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság benyújtott ilyen programokat a Bizottsághoz

(3)

A mezőgazdasági termékek Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten történő kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályozásról szóló, 1973. március 12-i 706/73/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében állat-egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni az Egyesült Királysággal azonos feltételekkel rendelkező szigetek esetében az e szigetekre behozott vagy onnan a Közösségbe kivitt termékek tekintetében.

(4)

Meg kell állapítani azokat az előírásokat, amelyek teljesítésével a tagállamok betegségtől mentesnek nyilváníthatók, illetve a tagállamok által a védekezési és mentesítési programok végrehajtása során alkalmazandó kritériumokat. Továbbá, meg kell határozni az egyes halfajok betegségtől mentes övezetekbe és a mentesítési és védekezési programok által érintett övezetekbe való bevezetéséhez szükséges további garanciákat. Ebből a célból figyelembe kell venni a Nemzetközi Állatjáványügyi Hivatal ajánlásait.

(5)

Dánia bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy mentes a pontyfélék tavaszi viraemiájától (SVC), és ezért e betegségtől mentesnek kell tekinteni.

(6)

Finnország bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy egész területe mentes az SVC-től, illetve területének egy része pedig a Gyrodactilus salaristól és a fertőző hasnyálmirigy-elhalástól (IPN). Az érintett területeket ezért az említett betegségektől mentesnek kell tekintetni. Finnország ezen kívül benyújtott egy, a bakteriális vesebetegségre (BKD) irányuló védekezési és mentesítési programot, amely a területének szárazföldi részét érinti. Ezt a programot jóvá kell hagyni a betegség felszámolása céljából, illetve azért, hogy Finnország megkapja a betegségtől mentes minősítést.

(7)

Írország bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy egész területe mentes az SVC-től, a BKD-től és a Gyrodactilus salaristól, és ezért az említett betegségektől mentesnek kell tekintetni.

(8)

Svédország bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy egész területe mentes az SVC-től és az IPN-től, és ezért az említett betegségektől mentesnek kell tekintetni. Svédország ezen kívül benyújtott egy, a BKD-re irányuló védekezési és mentesítési programot, amely a területének szárazföldi részét érinti. Ezt a programot jóvá kell hagyni a betegség felszámolása céljából, illetve azért, hogy Svédország megkapja a betegségtől mentes minősítést.

(9)

Az Egyesült Királyság bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy egész területe mentes a Gyrodactilus salaristól, illetve területének egy része pedig az IPV-től, a BKD-től és az SVC-től. Az érintett területeket ezért az említett betegségektől mentesnek kell tekintetni. Az Egyesült Királyság ezen kívül benyújtott egy, az SVC-re és a BKD-re irányuló védekezési és mentesítési programot, amely a területének egyéb részét érinti. Ezt a programot jóvá kell hagyni a betegség felszámolása céljából, illetve azért, hogy az Egyesült Királyság megkapja a betegségtől mentes minősítést.

(10)

Az e határozat által előírt további garanciákat három év elteltével felül kell vizsgálni, figyelembe véve a betegségek elleni védelemre, valamit a betegségek felszámolására irányuló programokból és alternatív védelmi intézkedések például védőoltások kifejlesztéséből szerzett tapasztalatot.

(11)

A 93/44/EK bizottsági határozat ( 4 ) által a Nagy-Britanniába, Észak-Írországba, a Man-szigetre és Guernsey szigetére szállítandó egyes halfajok tekintetében további garanciákat határoztak meg az SVC-re vonatkozóan. Ez a határozat hatályát veszti, és helyébe e határozat lép.

(12)

A 2003/513/EK határozat ( 5 ) védelmi határozat szerepét tölti be, amely a Közösség egyes régióiban védelmet biztosít a Gyrodactylus salaris ellen. Ezek az intézkedések 1966-ban léptek hatályba, és természetüknél fogva nem védintézkedésként, hanem további garanciaként működnek. A 2003/513/EK határozat ezért hatályát veszti, és helyébe e határozat lép.

(13)

A 93/44/EK és a 2003/513/EK határozatban megállapított garanciákat felül kell vizsgálni, figyelemmel a legújabb tudományos eredményekre és a Nemzetközi Állatjáványügyi Hivatal aktuális ajánlásaira.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A betegségtől mentesnek minősített területekre vonatkozó követelmények

E határozat I. mellékletének I. fejezete tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy területet mentesnek minősítsenek a 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának I. oszlopában felsorolt egy vagy több betegségtől.

2. cikk

Betegségtől mentesnek minősített területek

E határozat I. mellékletének II. fejezetében felsorolt területek mentesnek minősülnek a 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának I. oszlopában felsorolt betegségektől.

3. cikk

A védekezési és mentesítési programokra vonatkozó kritériumok

E határozat II. mellékletének I. fejezete tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamok alkalmaznak a 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának I. oszlopában említett egy vagy több betegségre irányuló védekezési és mentesítési programok végrehajtása során.

4. cikk

A védekezési és mentesítési programok jóváhagyása

Az e határozat II. mellékletének II. fejezetében felsorolt területekre vonatkozó védekezési és mentesítési programokat jóváhagyták.

5. cikk

További garanciák

(1) Az I. melléklet II. fejezetében vagy a II. melléklet II. fejezetében felsorolt területekre bevezetett élő, tenyésztett halak, ikrák és ivarsejtek megfelelnek a garanciáknak, beleértve a csomagolásra és a címkézésre vonatkozókat, továbbá a III. mellékletben található állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően és a IV. melléklet magyarázó megjegyzései figyelembevételével kiállított állat-egészségügyi bizonyítványban megállapított, megfelelő egyedi kiegészítő követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított követelményeket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha emberi fogyasztásra szánt ikrákat vezetnek be az I. melléklet II. fejezetében vagy a II. melléklet II. fejezetében felsorolt területekre.

(3) A további garanciákat fenn kell tartani, ha teljesülnek az V. mellékletben megállapított feltételek.

6. cikk

Szállítás

Biztosítani kell, hogy az I. melléklet II. fejezetében vagy a II. melléklet II. fejezetében felsorolt területekre bevezetett élő, tenyésztett halak, ikrák és ivarsejtek egészségügyi állapota nem módosul a szállítási feltételek következtében, és e feltételek nem jelentenek kockázatot az egészségügyi állapotukra a rendeltetési helyen.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 93/44/EK és a 2003/513/EK határozat hatályát veszti.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2007. április 30-ig felülvizsgálja az e határozat által megállapított további garanciákat. A felülvizsgálat figyelembe veszi a betegségek elleni védelemre, valamint a betegségek felszámolására irányuló programokból és alternatív védelmi intézkedések például védőoltások kifejlesztéséből szerzett tapasztalatokat.

9. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Mentes minősítés

I. fejezet

A mentes minősítés elnyerésének feltételei

A. Mentes ország

Mentesnek minősül a tagállam, ha területe mentes a betegségre fogékony fajoktól, vagy ha teljesíti az alábbi 1. és 2. pontban megállapított feltételeket.

Amennyiben a tagállam egy vagy több egyéb tagállammal közös vízgyűjtő területtel rendelkezik, csak akkor nyilvánítható mentesnek, ha valamennyi közös vízgyűjtő területet mentes övezetnek nyilvánítják mindegyik tagállamban.

1.

Az a tagállam, ahol legalább az elmúlt 25 évben nem észlelték a betegség előfordulását, annak ellenére, hogy a fennálló feltételek hozzájárulnak a betegség klinikai megjelenéséhez, betegségtől mentesnek tekinthető, ha

1.1. legalább az elmúlt 10 évben biztosították az alapvető betegségbiztonsági feltételeket. Az alapvető betegségbiztonsági feltételek legalább a következőket tartalmazzák:

a) a betegséget kötelező jelleggel jelenteni kell az illetékes hatóságnak, beleértve a betegség gyanújáról szóló értesítést;

b) korai észlelési rendszer van működésben, amely biztosítja az akvakultúra-tenyésztő telepeken, vagy vadon élő vízi állatok betegségére utaló gyanús jeleknek, vagy ezen állatok kialakuló betegségének, vagy meg nem magyarázott pusztulásának gyors felismerését, illetve az esemény gyors közlését az illetékes hatósággal abból a célból, hogy lehetőleg késedelem nélkül megindítsák a diagnosztikai vizsgálatot; a korai észlelési rendszer abban az országban található, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy hatékonyan kivizsgálja a betegséget és erről jelentést készítsen, beleértve a vonatkozó betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas laboratóriumokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint állatorvosok és halegészségügyi szakemberek képzését a szokatlan megbetegedések felismerésére és jelentésére. Az ilyen korai észlelési rendszer legalább a következőket tartalmazza:

i. széles körű tudatosság a felsorolt betegségek jellegzetes jegyei tekintetében, pl. akvakultúra-tenyésztő telepeken dolgozó vagy a feldolgozásban részt vevő alkalmazottak körében;

ii. a gyanús megbetegedések felismerésére és jelentésére képzett állatorvosok vagy víziállat-egészségügyi szakemberek;

iii. az illetékes hatóság képessége, hogy gyorsan és hatékonyan kivizsgálja a betegséget;

iv. az illetékes hatóság laboratóriumokhoz való hozzáférése a felsorolt és kialakulóban lévő betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas eszközökkel

1.2. nem alakult ki fertőzés a vadon élő populációkban;

1.3. olyan feltételek vannak érvényben a kereskedelemre és a behozatalra vonatkozóan, amelyek célja a betegség tagállamokba való behurcolásának megakadályozása.

2.

Az a tagállam, ahol az utolsó ismert klinikai megjelenés 25 éven belül történt, vagy ahol a célzott ellenőrzést megelőzően a fertőzött állapot ismeretlen volt, például, mivel nem voltak adottak a klinikai megjelenést előidéző feltételek, betegségtől mentesnek tekinthető, ha:

2.1. megfelel az 1.1. pontban megállapított alapvető betegségbiztonsági feltételeknek; és

2.2. legalább az utóbbi két évben célzott ellenőrzést alkalmaztak azokon az akvakultúra-tenyésztő telepeken, amelyek fogékony fajokat tartanak, és nem észlelték a kórokozó jelenlétét. Ha léteznek az országban olyan területek, ahol kizárólag az akvakultúra-tenyésztő telepeken folytatott ellenőrzés nem biztosít elegendő járványügyi adatot (ahol korlátozott az akvakultúra-tenyésztő telepek száma), de ahol valamely fogékony fajnak élnek vad populációi, ezeket a vad populációkat a célzott ellenőrzés alá kell vonni. A mintavételi módszereknek és a mintanagyságnak legalább azonosnak kell lenni a 2001/183/EK határozatban vagy az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódex és az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal. A diagnosztikai módszereknek legalább azonosnak kell lenni az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal.

B. Mentes övezet

Abban az esetben létesíthető betegségtől mentes övezet egy fertőzött vagy ismeretlen minősítésű tagállam területén belül, ha az övezet mentes valamennyi fogékony fajtól, és ha az övezet megfelel az alábbi 1. és 2. pontban megállapított feltételeknek.

Az ilyen betegségtől mentes övezet a következőket foglalja magában: egy vagy több teljes vízgyűjtő terület, a vízforrásoktól a tengerig, vagy a vízgyűjtő terület része a forrás(ok)tól egy természetes vagy mesterséges gátig, amely megakadályozza a halak felfelé történő vándorlását a vízi úton a vízi út alsó szakaszaiból. Ezeket az övezeteket az illetékes hatóságnak egyértelműen jelölni kell az érintett ország területének térképén.

Amennyiben egy vízgyűjtő terület több mint egy tagállam területét érinti, csak akkor minősíthető betegségtől mentes övezetnek, ha az alábbiakban meghatározott feltételek az övezet valamennyi területére érvényesek. Mindegyik érintett tagállamnak kérvényezni kell az övezet jóváhagyását.

1.

Azon övezet, ahol legalább az elmúlt 25 évben nem észlelték a betegség előfordulását, annak ellenére, hogy a fennálló feltételek hozzájárulnak a betegség klinikai megjelenéséhez, betegségtől mentesnek tekinthető, ha

1.1. legalább az elmúlt 10 évben biztosították az alapvető betegségbiztonsági feltételeket. Az alapvető betegségbiztonsági feltételek legalább a következőket tartalmazzák:

a) a betegséget kötelező jelleggel jelenteni kell az illetékes hatóságnak, beleértve a betegség gyanújáról szóló értesítést;

b) korai észlelési rendszer, amely biztosítja az akvakultúra-tenyésztő telepeken vagy vadon élő vízi állatok betegségére utaló gyanús jeleknek, vagy ezen állatok kialakuló betegségének, vagy meg nem magyarázott pusztulásának gyors felismerését, illetve az esemény gyors közlését az illetékes hatósággal abból a célból, hogy lehetőleg késedelem nélkül megindítsák a diagnosztikai vizsgálatot; a korai észlelési rendszer abban az országban található, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy hatékonyan kivizsgálja a betegséget és erről jelentést készítsen, beleértve a vonatkozó betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas laboratóriumokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint állatorvosok és halegészségügyi szakemberek képzését a szokatlan megbetegedések felismerésére és jelentésére. Az ilyen korai észlelési rendszer legalább a következőket tartalmazza:

i. széles körű tudatosság a felsorolt betegségek jellegzetes jegyei tekintetében, pl. akvakultúra-tenyésztő telepeken dolgozó vagy a feldolgozásban részt vevő alkalmazottak körében;

ii. a gyanús megbetegedések felismerésére és jelentésére képzett állatorvosok vagy víziállat-egészségügyi szakemberek;

iii. az illetékes hatóság képessége, hogy gyorsan és hatékonyan kivizsgálja a betegséget;

iv. az illetékes hatóság laboratóriumokhoz való hozzáférése a felsorolt és kialakulóban lévő betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas eszközökkel

1.2. nem alakult ki fertőzés a vadon élő populációkban;

1.3. olyan feltételek vannak érvényben a kereskedelemre és a behozatalra vonatkozóan, amelyek célja a betegség tagállamokba való behurcolásának megakadályozása.

2.

Azon övezet, ahol az utolsó ismert klinikai megjelenés 25 éven belül történt, vagy ahol a célzott ellenőrzést megelőzően a fertőzött állapot ismeretlen volt, például, mivel nem voltak adottak a klinikai megjelenést előidéző feltételek, betegségtől mentesnek tekinthető, ha:

2.1. megfelel az 1.1. pontban megállapított alapvető betegségbiztonsági feltételeknek; és

2.2. legalább az utóbbi két évben célzott ellenőrzést alkalmaztak azokon az akvakultúra-tenyésztő telepeken, amelyek fogékony fajokat tartanak, és nem észlelték a kórokozó jelenlétét. Ha kizárólag az akvakultúra-tenyésztő telepeken folytatott ellenőrzés nem biztosít elegendő járványügyi adatot (ahol korlátozott az akvakultúra-tenyésztő telepek száma), de ahol valamely fogékony fajnak élnek vad populációi, ezeket a vad populációkat a célzott ellenőrzés alá kell vonni. A mintavételi módszereknek és a mintanagyságnak legalább azonosnak kell lenni a 2001/183/EK határozatban vagy az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódex és az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal. A diagnosztikai módszereknek legalább azonosnak kell lenni az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal.

II. fejezet

A 91/67/EGK tanácsi irányelv A. melléklete III. listájának 1. oszlopában említett egyes betegségek tekintetében jóváhagyott mentességgel rendelkező területek

II. MELLÉKLET

Védekezési és mentesítési programok

I. fejezet

A 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának 1. oszlopában említett egyes betegségekre vonatkozó védekezési és mentesítési programokra alkalmazandó minimumkövetelmények

A. A tagállamok által a jóváhagyott védekezési és mentesítési programok végrehajtása során alkalmazandó minimumkövetelmények a következők:

1. A betegséget kötelező jelleggel jelenteni kell az illetékes hatóságnak, beleértve a betegség gyanújáról szóló értesítést.

2. Korai észlelési rendszer van működésben, amely biztosítja az akvakultúra-tenyésztő telepeken, vagy vadon élő vízi állatok adott megbetegedésére utaló gyanús jelek gyors felismerését, illetve az esemény gyors közlését az illetékes hatósággal abból a célból, hogy lehetőleg késedelem nélkül megindítsák a diagnosztikai vizsgálatot; a korai észlelési rendszer lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy hatékonyan kivizsgálja a betegséget és erről jelentést készítsen, beleértve a vonatkozó betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas laboratóriumokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint állatorvosok és halegészségügyi szakemberek képzését a szokatlan megbetegedések felismerésére és jelentésére. Az ilyen korai észlelési rendszer legalább a következőket tartalmazza:

2.1. széles körű tudatosság a felsorolt betegségek jellegzetes jegyei tekintetében pl. akvakultúra-tenyésztő telepeken dolgozó vagy a feldolgozásban részt vevő alkalmazottak körében;

2.2. a gyanús megbetegedések felismerésére és jelentésére képzett állatorvosok vagy víziállat-egészségügyi szakemberek;

2.3. az illetékes hatóság képessége, hogy gyorsan és hatékonyan kivizsgálja a betegséget;

2.4. az illetékes hatóság laboratóriumokhoz való hozzáférése a felsorolt és kialakulóban lévő betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas eszközökkel.

3. A kereskedelemre és a behozatalra vonatkozó olyan feltételek vannak érvényben, amely célja a betegség tagállamokba való behurcolásának megakadályozása.

4. Célzott ellenőrzést alkalmaznak azokon az akvakultúra-tenyésztő telepeken, ahol a fogékony fajok bármelyike megtalálható. Ha léteznek az országban olyan területek, ahol kizárólag az akvakultúra-tenyésztő telepeken folytatott ellenőrzés nem biztosít elegendő járványügyi adatot (ahol korlátozott az akvakultúra-tenyésztő telepek száma), de ahol valamely fogékony fajnak élnek vad populációi, ezeket a vad populációkat a célzott ellenőrzés alá kell vonni. A mintavételi módszereknek és a mintanagyságnak legalább azonosnak kell lenni a 2001/183/EK határozatban vagy az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódex és az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal. A diagnosztikai módszereknek legalább azonosnak kell lenni az OIE Víziállatok Diagnosztikai Vizsgálatainak Kézikönyve vonatkozó fejezeteiben megállapítottakkal.

5. A védekezési és mentesítési programokat folytatni kell mindaddig, amíg az I. mellékletben megállapított feltételek nem teljesülnek és a tagállam vagy annak részei az érintett betegségtől mentesnek nem tekinthetők.

6. Minden évben május 1-jéig jelentést kell benyújtani a Bizottságnak, amely tájékoztatást nyújt a gyanús esetek számáról, a megerősített esetek számáról, a korlátozás alatt álló gazdaságok és helyszínek számáról, a feloldott korlátozások számáról, továbbá az előző naptári évben az alábbi táblázat szerint végrehajtott aktív ellenőrzések eredményeiről:

B. Amennyiben fennáll a betegség gyanúja, a tagállam hatósági szolgálata biztosítja, hogy:

1. Megfelelő mintákat vesznek a vizsgálatokhoz a kérdéses kórokozó jelenlétének megállapítása céljából.

2. Az 1. pontban említett vizsgálat eredményének megállapításáig az illetékes hatóság hivatalos ellenőrzés alá vonja a gazdaságot és megfelelő védekezési intézkedéseket kell alkalmazni, továbbá nem vihetnek ki halat az érintett gazdaságból, kivéve, ha erre a hatósági szolgálat engedélyt ad.

3. Amennyiben az 1. pontban említett vizsgálat kórokozó jelenlétét vagy klinikai tüneteket mutat ki, a hatósági szolgálat járványügyi vizsgálatot hajt végre abból a célból, hogy meghatározzák, miként történhetett fertőzés, illetve kivizsgálják, vajon kivittek-e halakat a gyanú felmerülését megelőző, vonatkozó időszakban.

4. Amennyiben a járványügyi vizsgálat kimutatja, hogy a betegséget egy vagy több gazdaságba vagy körülkerítetlen vizekbe behurcolták, ezekre a területekre az 1. pontban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni, és;

4.1. ugyanazon a vízgyűjtő területen vagy part menti területen található valamennyi gazdaságot hivatalos ellenőrzés alá kell vonni,

4.2. halakat, ikrákat és ivarsejteket kizárólag a hatósági szolgálat engedélyével lehet kivinni a gazdaságokból.

5. Nagy kiterjedésű vízgyűjtő vagy part menti területek esetén a hatósági szolgálat határozhat úgy, hogy ezt az intézkedést a fetőzésgyanús gazdasághoz közeli, kevésbé kiterjedt területre korlátozza, ha bizonyítottnak látja, hogy ez a terület maximális garanciát jelent a betegség terjedésének megakadályozására.

C. A betegség megerősítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy:

1. A fertőzött hal(ak)at tartalmazó gazdaságot vagy helyszínt haladéktalanul korlátozások alá vonják, továbbá tilos élő halat oda bevinni, illetve onnan kivinni a tagállam hatósági szolgálatainak engedélye nélkül:

2. A korlátozásokat fenntartják mindaddig, amíg a mentesítés meg nem valósul az alábbi 2.1. vagy 2.2. pontban meghatározott követelmények által:

2.1. Az egész halállomány azonnali kivonása a következők által:

a) valamennyi élő hal levágása a hatósági szolgálat felügyelete mellett, vagy a kereskedelmi méretet elért halak esetében, ha azok nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, a hatósági szolgálat felügyelete mellett történik a halak levágása értékesítés és emberi fogyasztásra történő feldolgozás céljából. Az utóbbi esetben a hatósági szolgálat biztosítja, hogy a halakat haladéktalanul levágják és kibelezik, és ezeket a műveleteket olyan körülmények között hajtják végre, amelyek nem teszik lehetővé a kórokozók terjedését., Figyelembe véve azt a veszélyt, hogy betegség átterjedhet más gazdaságokra vagy a vadon élő populációra, a tagállamok eseti alapon engedélyezhetik, hogy a kereskedelmi méretet még nem elért halakat a gazdaságban tartsák addig, amíg azok el nem érik az előírt méretet; és

b) a gazdaság vagy helyszín pihentetése (és adott esetben fertőtlenítés) a kivonást követő megfelelő időtartamig, figyelembe véve az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódex legújabb kiadásának 1.7. szakaszát.

2.2. A fertőzött gazdaságok és helyszínek elővigyázatos irányításával a következő fokozatos intézkedések bevezetése a fertőzés felszámolására

a) az elpusztult és a betegség klinikai tüneteit mutató halak eltávolítása és megsemmisítése, a betegség klinikai jeleit nem mutató halak lehalászása mindaddig, amíg a betegség által érintett minden egyes járványügyi egységről a helyszínen el nem távolították a halakat, és fertőtlenítést nem végeztek; vagy

b) az elpusztult és a betegség klinikai tüneteit mutató halak eltávolítása és megsemmisítése az olyan helyszínek esetében, ahol a helyszín természetéből adódóan nem lehetséges a kivonás és/vagy fertőtlenítés (pl.: folyórendszer vagy nagy kiterjedésű tó).

3. A fertőzött létesítmények betegségségtől való gyors mentesítése megkönnyítésére a tagállam illetékes hatósága engedélyezheti, hogy a betegség klinikai tüneteit nem mutató halakat az illetékes hatóság felügyelete mellett az érintett tagállamon belül átszállítsák olyan más gazdaságokba vagy területekre, amelyek nem rendelkeznek betegségtől mentes minősítéssel, vagy azokra nem vonatkozik jóváhagyott védekezési és mentesítési program.

4. A 2.1. és a 2.2. pontban meghatározott intézkedések eredményeként eltávolított és elhelyezett halakat az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell elhelyezni.

5. A helyszínek újratelepítésére használt halaknak tanúsított, betegségtől mentes forrásokból kell származni.

6. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a betegség átterjedjen más halgazdaságokra vagy vadon élő halállományra.

II. fejezet

A 91/67/EGK tanácsi irányelv A. melléklete III. listájának 1. oszlopában említett egyes betegségekre vonatkozó jóváhagyott védekezési és mentesítési programokkal rendelkező területek

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

A szállítási okmányra és a címkézésre vonatkozó magyarázó megjegyzések

V. MELLÉKLET

A 91/67/EGK irányelv A. melléklete III. listájának 1. oszlopában említett egyes betegségekre vonatkozó további garanciák fenntartása céljából alkalmazandó minimumkövetelmények, az említett irányelv 12. és 13. cikkének megfelelően

A. Az odaítélt további garanciák fenntartása céljából a tagállamoknak legalább a következő feltételeknek kell megfelelni:

1. A betegséget kötelező jelleggel jelenteni kell az illetékes hatóságnak, beleértve a betegség gyanújáról szóló értesítést.

2. Valamennyi gazdaságot, amelynek területén betegségre fogékony fajok találhatók, és amelyek tekintetében a tagállamnak mentes minősítést biztosítottak, az illetékes hatóság felügyelete alatt kell tartani.

3. Korai észlelési rendszer van működésben, amely biztosítja az akvakultúra-tenyésztő telepeken, vagy vadon élő vízi állatok adott megbetegedésére utaló gyanús jelek gyors felismerését, illetve az esemény gyors közlését az illetékes hatósággal abból a célból, hogy lehetőleg késedelem nélkül megindítsák a diagnosztikai vizsgálatot; a korai észlelési rendszer lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy hatékonyan kivizsgálja a betegséget és erről jelentést készítsen, beleértve a vonatkozó betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas laboratóriumokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint állatorvosok és halegészségügyi szakemberek képzését a szokatlan megbetegedések felismerésére és jelentésére. Az ilyen korai észlelési rendszer legalább a következőket tartalmazza:

3.1. széles körű tudatosság a felsorolt betegségek jellegzetes jegyei tekintetében pl. akvakultúra-tenyésztő telepeken dolgozó vagy a feldolgozásban részt vevő alkalmazottak körében;

3.2. a gyanús megbetegedések felismerésére és jelentésére képzett állatorvosok vagy víziállat-egészségügyi szakemberek;

3.3. az illetékes hatóság képessége, hogy gyorsan és hatékonyan kivizsgálja a betegséget;

3.4. az illetékes hatóság laboratóriumokhoz való hozzáférése a felsorolt és kialakulóban lévő betegségek megállapítására és megkülönböztetésére alkalmas eszközökkel.

4. Olyan feltételek vannak érvényben a kereskedelemre és a behozatalra, illetve a fogékony halfajok vad állományainak kezelésére vonatkozóan, amelyek célja annak megakadályozása, hogy a behurcolják a betegséget az e határozat által érintett tagállamokba vagy azok részeibe. A part menti övezetekből származó halakat nem lehet szárazföldi övezetekbe bevezetni, kivéve, ha erre a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyt ad.

5. Azokban a tagállamokban, ahol az I. melléklet II. fejezete értelmében az ország területének csak egyes részeit nyilvánították mentesnek (nem az egész terület mentes), a célzott ellenőrzést fenn kell tartani a mentesnek minősített területeken a II. melléklet I. fejezetének 4. pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

Az Egyesült Királyság azonban Észak-Írországban megszüntetheti azokra a betegségekre vonatkozó célzott ellenőrzést, amelyektől mentesnek nyilvánítják Észak-Írországot, feltéve hogy az I. melléklet II. fejezetével összhangban Írország egész területét mentesnek nyilvánítják ugyanezen betegségektől.

6. Az I. melléklet II. fejezetében vagy a II. melléklet II. fejezetében felsorolt területekre bevezetett élő, tenyésztett halak, ikrák és ivarsejtek szállítása olyan körülmények között történik, amely nem változtatja meg az egészségügyi állapotukat, és nem jelentenek kockázatot az egészségügyi állapotukra a rendeltetési helyen. A szállításhoz olyan vizet kell felhasználni, amelyet mentesnek nyilvánítottak a kérdéses betegségtől, és amelyet a származás szerinti gazdaság vagy helyszín vízforrásából vettek, továbbá, a szállítás közben kizárólag olyan helyeken történik vízcsere, amelyeket a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága - szükség szerint a származás szerinti tagállam illetékes hatóságával együttműködésben - engedélyez.

7. Nem végezhető vakcinázás a kérdéses betegség ellen.

8. Minden évben május 1-jéig jelentést kell benyújtani a Bizottságnak, amely tájékoztatást nyújt a gyanús esetek számáról, a megerősített esetek számáról, a korlátozás alatt álló gazdaságok és helyszínek számáról, a feloldott korlátozások számáról, továbbá az előző naptári évben az alábbi táblázat szerint végrehajtott aktív ellenőrzések eredményeiről:

B. Amennyiben fennáll a betegség gyanúja, a tagállam hatósági szolgálata biztosítja, hogy:

1. Megfelelő mintákat vesznek a vizsgálatokhoz a kérdéses kórokozó jelenlétének megállapítása céljából.

2. Az 1. pontban említett vizsgálat eredményének megállapításáig az illetékes hatóság hivatalos ellenőrzés alá vonja a gazdaságot és megfelelő védekezési intézkedéseket kell alkalmazni, továbbá nem vihetnek ki halat az érintett gazdaságból, kivéve, ha erre a hatósági szolgálat engedélyt ad.

3. Amennyiben az 1. pontban említett vizsgálat kórokozó jelenlétét vagy klinikai tüneteket mutat ki, a hatósági szolgálat járványügyi vizsgálatot hajt végre abból a célból, hogy meghatározzák, miként történhetett fertőzés, illetve kivizsgálják, vajon kivittek-e halakat a gyanú felmerülését megelőző, vonatkozó időszakban.

4. Amennyiben a járványügyi vizsgálat kimutatja, hogy a betegséget egy vagy több gazdaságba vagy körülkerítetlen vizekbe behurcolták, ezekre a területekre az 1. pontban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni, és;

4.1. ugyanazon a vízgyűjtő területen vagy part menti területen található valamennyi gazdaságot hivatalos ellenőrzés alá kell vonni,

4.2. halakat, ikrákat és ivarsejteket kizárólag a hatósági szolgálat engedélyével lehet kivinni a gazdaságokból.

5. Nagy kiterjedésű vízgyűjtő vagy part menti területek esetén a hatósági szolgálat határozhat úgy, hogy ezt az intézkedést a fetőzésgyanús gazdasághoz közeli, kevésbé kiterjedt területre korlátozza, ha bizonyítottnak látja, hogy ez a terület maximális garanciát jelent a betegség terjedésének megakadályozására.

C. A betegség megerősítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy:

1. A fertőzött hal(ak)at tartalmazó gazdaságot vagy helyszínt haladéktalanul korlátozások alá vonják, továbbá tilos élő halat oda bevinni, illetve onnan kivinni a tagállam hatósági szolgálatainak engedélye nélkül:

2. A korlátozásokat fenntartják mindaddig, amíg a mentesítés meg nem valósul az alábbi 2.1. vagy 2.2. pontban meghatározott követelmények által:

2.1. Az egész halállomány azonnali kivonása a következők által:

a) valamennyi élő hal levágása a hatósági szolgálat ellenőrzése mellett, vagy a kereskedelmi méretet elért halak esetében, ha azok nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, a hatósági szolgálat felügyelete mellett történik a halak levágása értékesítés és emberi fogyasztásra történő feldolgozás céljából. Az utóbbi esetben a hatósági szolgálat biztosítja, hogy a halakat haladéktalanul levágják és kibelezik, és ezeket a műveleteket olyan körülmények között hajtják végre, amelyek nem teszik lehetővé a kórokozók terjedését. Figyelembe véve azt a veszélyt, hogy betegség átterjedhet más gazdaságokra vagy a vadon élő populációra, a tagállamok eseti alapon engedélyezhetik, hogy a kereskedelmi méretet még nem elért halakat a gazdaságban tartsák addig, amíg azok el nem érik az előírt méretet; és

b) a gazdaság vagy helyszín pihentetése és adott esetben fertőtlenítés a kivonást követő megfelelő időtartamig, figyelembe véve az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódex legújabb kiadásának 1.7. szakaszát.

2.2. A fertőzött gazdaságok és helyszínek elővigyázatos irányításával a következő fokozatos intézkedések bevezetése a fertőzés felszámolására

a) az elpusztult és a betegség klinikai tüneteit mutató halak eltávolítása és megsemmisítése, a betegség klinikai jeleit nem mutató halak lehalászása mindaddig, amíg a betegség által érintett minden egyes járványügyi egységről a helyszínen el nem távolították a halakat, és fertőtlenítést nem végeztek; vagy

b) az elpusztult és a betegség klinikai tüneteit mutató halak eltávolítása és megsemmisítése az olyan helyszínek esetében, ahol a helyszín természetéből adódóan nem lehetséges a kivonás és/vagy fertőtlenítés (pl.: folyórendszer vagy nagy kiterjedésű tó).

3. A fertőzött létesítmények betegségségtől való gyors mentesítése megkönnyítésére a tagállam illetékes hatósága engedélyezheti, hogy a betegség klinikai tüneteit nem mutató halakat az illetékes hatóság felügyelete mellett az érintett tagállamon belül átszállítsák olyan más gazdaságokba vagy területekre, amelyek nem rendelkeznek betegségtől mentes minősítéssel, vagy azokra nem vonatkozik jóváhagyott védekezési és mentesítési program.

4. A 2.1. és a 2.2. pontban meghatározott intézkedések eredményeként eltávolított és elhelyezett halakat az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell elhelyezni.

5. A helyszínek újratelepítésére használt halaknak tanúsított, betegségtől mentes forrásokból kell származni.

6. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a betegség átterjedjen más halgazdaságokra vagy vadon élő halállományra.

7. Ha a tagállam e melléklet C.2.1. pontjával összhangban mentesített a betegségtől egy szárazföldi gazdaságot, és az e melléklet B.3. pontja által előírt járványügyi vizsgálat megállapítja, hogy a betegség nem terjedt át más gazdaságokra vagy a vadon élő állatokra, a betegségtől mentes minősítést haladéktalanul vissza kell állítani. Egyéb esetekben a betegségtől mentes minősítést kizárólag akkor lehet visszaállítani, ha teljesülnek az I. mellékletben előírt feltételek.

( 1 ) HL L 46., 1991.2.19., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

( 2 ) HL L 224., 1990.8.18., 24. o. A legutóbb a 2002/33/EK irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

( 3 ) HL L 68., 1973.3.15., 1. o. A 1274/86/EGK rendelettel (HL L 107., 1986.4.24., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 16., 1993.1.25., 53. o. A 94/865/EK határozattal (HL L 352., 1994.12.31., 75. o.) módosított határozat.

( 5 ) HL L 177., 2003.7.16., 22. o.