1023/1995. (III. 22.) Korm. határozat

a gazdasági stabilizációt szolgáló 1995. évi kiigazító intézkedésekről

A Kormány megállapítja, hogy a gazdaság stabilizációjának előrehaladása érdekében 1995-ben olyan kiigazító intézkedésekre van szükség, amelyek jelentősen javítják a külső és belső egyensúlyt, kedvezőbb feltételeket teremtenek a vállalkozások működése és fejlődése, kül- és belpiaci versenyképessége javulása számára és ezzel megalapozzák a tartós gazdasági növekedés kibontakozását.

1. A stabilizációs intézkedések céljai és elvei

1.1 A Kormány szükségesnek tartja, hogy a kiigazító intézkedések támasszák alá azt, hogy 1995-ben a folyó fizetési mérleg hiánya ne haladja meg a 2,5 milliárd dollárt, az államháztartás deficitje pedig ne haladja meg a 200 milliárd forintot. A Kormány arra törekszik, hogy az infláció üteme minél alacsonyabb legyen; az első félévi átmeneti gyorsulás után a második félévben érezhetően lassuljon.

A Kormány kívánatosnak tartja, hogy a kiigazító intézkedések hatására - az eredeti 1995. évi gazdaságpolitikai programban foglalt elképzeléshez képest - forrásátcsoportosítás történjen a vállalkozói szféra javára, a költségvetési intézmények és a lakosság terhére; a beruházás erőteljesebben emelkedjen, az egyéni és közösségi fogyasztás kissé jobban csökkenjen; a kivitel dinamikája nagymértékben haladja meg a behozatalét.

1.2 A kiigazítás a külkereskedelmi folyamatokra és a vállalkozások helyzetére kedvezően ható általános intézkedéseket és célorientált konkrét intézkedéseket tartalmazzon. Ezek fő irányai a következők legyenek:

a) a kormányzati intézkedéseknek kiemelten elő kell segíteni az export növekedését, az export ösztönzöttségének, pénzügyi-finanszírozási feltételeinek javítását, a vállalkozók fejlesztési és külpiacra jutási lehetőségeinek erősítését;

b) fel kell gyorsítani a privatizációt a privatizációs bevételek növelése, valamint annak érdekében, hogy a külföldi működőtőke importja 1995-ben elérje a 2,5 milliárd dollárt;

c) az állami többségi tulajdonú társaságoknál erőteljesebben érvényesüljön a tulajdonosi motiváció és a vezetői érdekeltség;

d) a kormányzat szigorú bérpolitikai magatartást tart kívánatosnak a gazdaság egészében;

e) az államháztartási reform egyes intézkedései bevezetésének 1995-re történő előrehozása, illetve megalapozása; ezáltal egyes kiadásokat csökkenteni kell; elsősorban a magas jövedelműek terheit kell növelni;

f) az államadósság hatékonyabb kezelése, ennek érdekében az állami értékpapírok forgalmának fejlesztése és ezzel ezek esetében a kamatemelkedés egy részének kivédése;

g) a költségvetési kiadások ésszerűbb folyósítása az államkincstár és a közbeszerzési rendszer évközi létrehozása révén és ezzel kiadások megtakarítása;

h) a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések bevezetése.

1.3 A költségvetési kiadásokat mérséklő intézkedések jellegüket és tartalmukat tekintve ne egyszerű megszorítások legyenek, hanem elsősorban a társadalmilag indokolatlan, illetve gazdaságilag ésszerűtlen kiadásokat szorítsák vissza, ezáltal járuljanak hozzá az állam által finanszírozott rendszerek, az egész államháztartás működésének, hatékonyságának javulásához. Egyidejűleg a szociális ellátó rendszereket alkalmasabbá kell tenni arra, hogy a leginkább rászorultak részére az eddiginél hatásosabb támogatást nyújtsanak.

1.4 A törvénymódosítást igénylő intézkedéseket úgy kell előkészíteni, hogy az Országgyűlés az 1995. első félévében bevezetendő változásokat nagyobbrészt 1995. április első felében, a második félévben bevezetendő változásokat 1995 júniusában megtárgyalhassa.

2. A gazdasági folyamatokra ható intézkedések

A külgazdasági egyensúly javítása

2.1 Gondoskodni kell arról, hogy az Eximbank haladéktalanul kezdje meg működését, kiküszöbölve az ezt akadályozó tényezőket. A szükségletnek megfelelően végre kell hajtani az 1995. évi költségvetési törvényben előirányzott alaptőke-emelést.

Felelős: a pénzügyminiszter

az ipari és kereskedelmi miniszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: 1995. március, illetve folyamatos

2.2 Fel kell mérni az Eximbank valós finanszírozási igényét. A Kormány felkéri az MNB-t, hogy az előbbiekkel összhangban vizsgálja meg a refinanszírozási keret növelésének lehetőségét, továbbá készítsen elemzést, hogy a kereskedelmi bankok exportfinanszírozási gyakorlatában milyen változtatások szükségesek a hatékony és nemzetközi piacokon versenyképes termelést, kivitelt korlátozó tényezők kiküszöböléséhez.

2.3 Az exportfinanszírozás hatékonyabbá tétele érdekében meg kell teremteni annak jogszabályi feltételét, hogy az Exporthitelbiztosító Rt. és az Eximbank Rt. által végzett tevékenységet egy szervezet lássa cl.

Felelős: a pénzügyminiszter

az igazságügy-miniszter

az ipari és kereskedelmi miniszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének bevonásával

Határidő: a javaslat előkészítésére: 1995. április

2.4 Az agrárgazdasági export növelése érdekében - a mezőgazdasági termelés sajátosságaira való tekintettel -az export árualapok bővítésére és az export ösztönzöttségének javítására az általános költségvetési tartalék terhére - a Kormány döntésének megfelelően - többlettámogatást lehet nyújtani. Amennyiben év közben az agrárgazdasági támogatások együttes összege - a Kormány által adható felhatalmazás mértékét is meghaladja - a Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az előirányzatok év közbeni megváltoztatását.

Felelős: a földművelésügyi miniszter

az ipari és kereskedelmi miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. március

2.5 Az MBFB Rt. és a kereskedelmi bankok üzletpolitikájukban helyezzék előtérbe az exportbővítő fejlesztések hitelezését.

Felelős: felkérésért a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

2.6 Javítani kell a külképviseletek munkáját az exportnövelés feltételeinek, a kiviteli és behozatali tevékenység információ-ellátásának megteremtése terén. A piacvédelmi intézkedések megalapozása céljából rendszeres ármegfigyelést folytassanak az adott relációban számukra fontos cikkeknél, beleértve az áralakulást befolyásoló szubvenciós gyakorlatról szóló ismertetéseket is. Emellett elő kell segíteni a külképviseleteknek az ország arculatát javító tevékenységét is.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

a külügyminiszter

Határidő: folyamatos

2.7 A számunkra fontos partnerországokkal (Németország, FÁK-hoz tartozó országok, Ausztria, Olaszország stb.) specifikus egyensúlyjavító intézkedéseket kell kidolgozni.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

Határidő: 1995. március, illetve folyamatos

2.8 Konkrét javaslatokat kell kidolgozni a szakosított vámellenőrzés kiterjesztésére, elsősorban a nagy volumenben importált jövedéki termékekre, bemutatva az intézkedés várható gazdasági hatásait.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

a földművelésügyi miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

2.9 Meg kell vizsgálni olyan rendszer bevezetését, amelyben a behozatali és engedélyezési eljárás alá eső termékek, szolgáltatások importjára (ezen belül a fogyasztásicikk-globálkvótára is) az engedély csak olyan cégeknek adható ki, amelyeknek nincs vámra vetülő tartozása (illeték, fogyasztási adó, áfa). Ennek végrehajtása érdekében a behozatali engedély-, illetve kvótakérés befogadásának előfeltétele az egy hónapnál nem régebbi VPOP-igazolás.

Át kell tekinteni a külön engedélyhez kötött termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenység szabályozását annak érdekében, hogy e mechanizmus milyen szerepet játszhat a kapcsolódó közterhek behajthatóságában.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter az érintett tárcák bevonásával

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. március, illetve folyamatos

2.10 A hulladékok export-import forgalmára az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési eljárását megelőzően a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakhatósági engedélyezését kell bevezetni.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

a népjóléti miniszter

Határidő: 1995. március

2.11 Intézkedési csomagot kell készíteni a turizmus fejlesztése érdekében.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

a külügyminiszter

Határidő: 1995. június

2.12 Meg kell vizsgálni az utasforgalmi vámkedvezmények egységesítésének és a határon történő ellenőrzés szigorításának lehetőségét.

Felelős: a pénzügyminiszter

a belügyminiszter

Határidő: 1995. március

2.13 Át kell tekinteni az exportösztönzés pénzügyi-finanszírozási feltételeit, és előterjesztést kell készíteni a Kormány részére.

Felelős: az ipari és kereskedelmi miniszter

a földművelésügyi miniszter

a pénzügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: 1995. március

A bérkiáramlás szigorítása

2.14 Az állami tulajdonosi irányítás alá tartozó társaságokra vonatkozóan az alábbi szempontok érvényesítése kívánatos:

a) A béremelés egész éves mértékéről az üzleti tervek keretében foglaljon állást a közgyűlés (taggyűlés), és az állásfoglalást a menedzsment érvényesítse a szakszervezetekkel folytatott vállalati bértárgyalásokon.

b) A közgyűlések legfeljebb 10%-os átlagkereset-növekedést hagyjanak jóvá. Ez az átlagkereset-növelés csak a tulajdonos jóváhagyásával haladható meg, legfeljebb 15%-ig.

c) A b) pontban foglaltaktól eltérően azon társaságoknál, ahol az 1994. december 31-i mérleg szerinti saját tőke pozitív és az árbevétel arányos jövedelmezőség nagyobb a nyereséget elért vállalkozások országos ágazati átlagánál, az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának egyedi mérlegelése alapján az átlagkereset növekedése - beszámítva az eddigi keresetnövekedést is - 1995. évben elérheti a 21%-ot, ha[1]

- az 1995. I. féléves tényleges adózás előtti eredmény pozitív, és az ez alapján számított éves várható adózás előtti eredmény meghaladja az 1995. évi üzleti tervben elfogadott mértéket,

- a többletnyereség hatékonyságnövekedésből származik,

- a módosított üzleti terv ellenőrzése után azt a közgyűlés (taggyűlés) jóváhagyja.

Az így megállapított többletbér, mozgóbér formájában fizethető ki.

Felelős: tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter

Határidő: 1995. december 15.

d) A veszteséges vagy adózott eredményt el nem érő, illetve köztartozásokkal rendelkező társaságoknál, valamint azoknál, amelyeknél a nyereséget 1994-ben állami juttatások biztosították, ideértve az állam által közvetlenül konszolidált bankokat és más társaságokat, a keresettömeg ne nőjön. A tulajdonos jóváhagyásával a veszteséges és az adózott eredményi el nem érő társaságoknál csak akkor és csak olyan mértékben nőhet a keresettömeg, amennyiben ez a veszteség megszüntetése érdekében elkerülhetetlen. Az e pontban felsorolt társaságoknál az átlagkereset növekedése ne haladja meg a 6%-ot.[2]

e) Az árhatósági jogkört gyakorlók kísérjék figyelemmel a hatósági árat alkalmazó társaságok c szempontok szerinti bérpolitikáját.[3]

f) A társaságok munkáltatói jogokat gyakorló felső vezetői javadalmazásánál a prémium kifizetésnek legyen feltétele a keresetnövelési ajánlások 1995. évi érvényesítése. Indokolt kizárni a felső vezetői javadalmazás rendjéből a jutalmazás lehetőségét.[4]

Felelős: a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek

az állami vagyonkezelő szervezetek vezetői

Határidő: végrehajtásra: 1995. május

figyelemmel kísérésre: folyamatos

2.15 A bérkiáramlást szigorítani szükséges a helyi önkormányzatok többségi tulajdonában lévő társaságoknál is.

Felelős: a helyi önkormányzatok felkéréséért

a belügyminiszter

Határidő: 1,995. március, illetve folyamatos

2.16 A csőd, illetve felszámolás alatt álló gazdasági szervezeteknél a bérnövelési kötelezettségvállalás megelőzésérc módosítani szükséges a törvényi előírásokat.

Felelős: a pénzügyminiszter

az igazságügy-miniszter

Határidő: 1995. II. negyedév

Egyéb gazdasági intézkedések

2.17 Az állami többségi tulajdonú társaságoknál a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a vezetői érdekeltségi rendszert tovább kell fejleszteni, ennek fontos részeként a vezetők számára biztosítani kell a tulajdonszerzés lehetőségét.

Felelős: az állami vagyonkezelő szervezetek vezetői

Határidő: 1995. április

2.18 Javaslatot kell kidolgozni a Mezőgazdasági Átalakítási Program bővítését szolgáló EBRD hitelcsomaghoz kapcsolódó kormányzati garancia biztosítására.

Felelős: a pénzügyminiszter

a földművelésügyi miniszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének bevonásával

Határidő: 1995. március

3. Az államháztartás kiadásait mérséklő, bevételeit növelő intézkedések

3.1 Az intézményi kiadások mérséklése

3.1.1 A központi költségvetési szerveknél a támogatásból finanszírozott személyi juttatások eredeti előirányzata 3%-ának és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék összegének megfelelő előirányzat- és támogatáscsökkentést kell megvalósítani és a pénzellátásnál realizálni. Ez alól mentesül a rendőrség, az APEH és a VPOP végrehajtó apparátusa. A felügyeleti szerv a csökkentési kötelezettséget intézményei között differenciáltan teljesítheti.

Felelős: a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői

a pénzügyminiszter

Határidő: a támogatáscsökkentésre azonnal

3.1.2 a) A központi költségvetés szerkezeti rendje szerinti felhalmozási kiadások előirányzat-csoport előirányzata költségvetési támogatásból finanszírozott részének 10%-át zárolni, s ezt a pénzellátásnál is érvényesíteni kell.

b) Az 1995. évi költségvetésről szóló 1994. évi CIV. törvény 8. § (1) bekezdés i) pontjában felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai, továbbá az alapítványok támogatása előirányzatai fejezeti szintű együttes összegének 15%-át - az Alkotmánybíróságnál 100%-át - zárolni kell.

A vetítési alapból ki kell emelni a következőket:

- VII. fejezet, 25. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa

- VII. fejezet, 25. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport Kisebbségi kompenzációs keret

- VIII. fejezet, 24. cím, 5. előirányzat-csoport OTSH kezelésű speciális támogatások

- IX. fejezet, 10. cím, 7. alcím, 5. előirányzat-csoport Hadirokkantak Közalapítványa

- XI. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 43. előirányzat-csoport Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

- XI. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 81. előirányzat-csoport Családok egyszeri támogatása

- XIII. fejezet, 13. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízminőségi kárelhárítás

- XV. fejezet, 12. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport Mezőgazdasági gazdaságszerkezet-összeírás

- XV. fejezet, 12. cím, 2. alcím, 15. előirányzat-csoport Földtulajdon rendezésével kapcsolatos intézményrendszer működtetése

- XXVI. fejezet, 7. cím, 2. alcím, 6. előirányzat-csoport GDP negyedéves becslése

- XXVI. fejezet, 7. cím, 2. alcím, 13. előirányzat-csoport Mezőgazdasági összeírás

Az előirányzott zárolásokat a pénzellátásnál érvényesíteni kell.

c) A központi költségvetési szerveknek 1995. évben úgy kell gazdálkodniuk, hogy az alaptevékenység bevételei [költségvetési törvény 15. §-ának (2) bekezdése] fejezeti tartalékként előirányzott összeggel korrigált eredeti előirányzatát meghaladó többletének, továbbá a költségvetési törvényben befizetési kötelezettséggel terhelt bevételek [16. § (2) bekezdés] előirányzottat meghaladó - kiadásokkal csökkentett - többletének 50%-a a pénzmaradvány-elszámolás keretében elvonásra kerül.

d) Felül kell vizsgálni és indokolt esetben módosítani az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjtételeit, hogy azok a valós kiadásokhoz igazodjanak.

Felelős: a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői

a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal, illetve a c) pont tekintetében:

a költségvetési törvény módosításakor

3.1.3-3.1.4[5]

3.1.5 A Kormány felkéri a Köztársasági Elnökség, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Köztársaság Ügyészsége és az Állami Számvevőszék fejezetek irányításáért felelős vezetőket, valamint - a bíróságok vonatkozásában - az igazságügy-minisztert, hogy tekintsék át a központi költségvetési intézményekhez hasonló mértékű személyi juttatás, létszám, valamint támogatás csökkentésének lehetőségét. A tervezett intézkedésekről, azok kihatásáról adjanak tájékoztatást a Kormány részére.

Felelős: az érdekelt szervezetek vezetői

Határidő: 1995. június

3.1.6 1995-ben a költségvetési tervezés alapjául szolgáló létszámhoz képest

a)[6]

b) a védelemhez tartozó sorállomány létszáma legalább ötezer fővel csökkenjen, a hivatásos állományé a haderőreform követelményével összhangban alakuljon;

c) a Magyar Televízió létszáma ezer fővel csökkenjen;

d) a Magyar Távirati Iroda létszáma kétszáz fővel csökkenjen.

A létszámleépítés módjáról a Kormány külön határozatban intézkedik.

Felelős: a pénzügyminiszter

a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői

a Magyar Televízió elnöke

a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója

Határidő: 1995. március

3.1.7 Elő kell készíteni a felsőoktatás fejlesztéséről szóló törvény keretében a jelenleg tanulmányi eredményhez kötött felsőoktatási tandíj 1995. szeptember 1-jétől történő általános fizetési kötelezettséggé tételét az állami intézményekben. Ennek keretében:

a) módosítani kell a 2024/1995. (II. 2.) Korm. határozatot és a törvényben kell meghatározni a bevezetés időpontját, továbbá fel kell függeszteni abban a hallgatói hitel bevezetésére vonatkozó pontot;

b) kormányrendeletben kell meghatározni a juttatási és tandíjrendszer részletes szabályait (ebben rendelkezni kell az esti és levelező tagozatú, kiegészítő és doktori képzés tandíjairól is); részletesen ki kell dolgozni a szociálisan rászorultak részére az ellentételezés szabályait a tandíjmentesség elérését is lehetővé téve; a kollégiumi díjak, a különböző eljárási és térítési díjak új mértékeit.

Felelős: a művelődési és közoktatási miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.1.8 a) Vizsgálni kell a hivatali üdülők eladásának és a központi üdültetés megszervezésének lehetőségét.

b) A hivatali üdülők támogatását felül kell vizsgálni, és javaslatot kell tenni a támogatás mérséklésére.

Felelős: a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára

a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. március

3.2 A szociális ellátó rendszerek átalakítása

3.2.1 Ki kell dolgozni a családi pótlék rendszer olyan átalakítását, amelyben az ellátás csak meghatározott, gyermekszám szerint differenciált jövedelemszintig jár, s a kétkeresős, egygyermekes családok csak a gyermek hat éves koráig jogosultak az ellátásra

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.2.2 A gyermekgondozási díj 1995. július 1-jével megszűnik. Az ellátást jelenleg igénybe vevők e juttatásra -az egyéb feltételek fennállása esetén - legkésőbb 1995. december 31-ig jogosultak. Új gyermekgondozási segély konstrukciót kell kidolgozni. Az új ellátás a gyermek 3 éves koráig jár, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemlimit mellett. Összege 1995-ben az érvényes öregségi nyugdíjminimummal egyező. Egyidejűleg a jelenlegi gyermekgondozási segély megszűnik, de az ezen ellátást jelenleg igénybe vevők e juttatásra - az egyéb feltételek fennállása esetén - legkésőbb 1995. december 31-ig jogosultak.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.2.3 A várandóssági pótlék megszűnik, helyébe egyszeri, 10 ezer forint összegű szülési támogatás lép, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemlimit mellett.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.2.4 A gyes, gyed, gyet jogkiterjesztő lépéseire nem kerül sor.

A szociális törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat visszavonásra kerül. A gyermekgondozási segélynél a tervezett alanyi jogosultság, illetve a gyermekgondozási díjnál az alsó-felső határ bevezetésére, a családok egyszeri támogatásaként betervezett intézkedésre nem kerül sor.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

3.2.5 A rászorulók fokozott segítése érdekében - az intézkedések ellensúlyozására is figyelemmel - a települési önkormányzatok szociálpolitikai feladatainak ellátásához kapcsolódó összeget 1995-ben 9 milliárd forinttal növelni kell.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

a belügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.2.6 a) Ki kell dolgozni, s 1996. január 1-jével be kell vezetni egy új, egységes jövedelemkiegészítő támogatást, a jelenlegi elaprózott és párhuzamosan működő szociális ellátások felülvizsgálatával, átalakításával egyidejűleg. A támogatáshoz a jövedelmi és szociális helyzetet regisztráló adatlap benyújtásával lehet hozzájutni.

b) Az új juttatási forma működtetéséhez városi szinten családsegítő szolgálatok kerülnek kialakításra. Biztosítani kell az ehhez szükséges többletköltségeket.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

a belügyminiszter

Határidő: a javaslat kidolgozására: 1995. május

az intézkedés bevezetésére: 1996. január 1.

3.3 A lakásépítési támogatásokat érintő intézkedések

3.3.1 A lakásépítési kedvezmény igénybevételét úgy kell átalakítani, hogy a költségvetés terhe ez évben mintegy harmadával csökkenjen, de a szociális körülményeik alapján valóban támogatásra szoruló többgyermekes családok helyzete nem lehet kedvezőtlenebb.

a) Meg kell szüntetni a kedvezmény mértékének emelkedése esetén a család újabb lakásépítésénél (vásárlásánál) ugyanazon gyermek után a kedvezmény ismételt - a különbözet összegéig történő - igénybevételét.

b) A méltányolható lakásigény mértékét csökkenteni kell.

c) A kedvezmény igénybevételét meghatározott családi jövedelemszint felett meg kell szüntetni.

Felelős: a pénzügyminiszter

a népjóléti miniszter

Határidő: a javaslat kidolgozására: 1995. március

3.3.2 Az 1988. december 31. előtt hatályban volt jogszabályok alapján felvett lakáscélú kölcsönök kamatainak szabályozását meg kell változtatni annak érdekében, hogy 1995. évben a kamatterheket legfeljebb egyharmad arányban viselje a költségvetés és a kamattámogatás 1996. évben számottevően tovább csökkenjen.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: a javaslat előkészítésére: 1995. március

3.3.3 Az elkészült törvénytervezet mielőbbi elfogadásával elő kell segíteni a lakástakarékpénztárak létrehozását.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: kormány-előterjesztés kidolgozására: 1995. április

3.4 A társadalombiztosítási alapokat érintő intézkedések

3.4.1 A Kormány szükségesnek tartja és kezdeményezi a következő intézkedések meghozatalát:

a) A társadalombiztosítási önkormányzatok végrehajtó szervezeteinek bér- és járulékkiadásait - a behajtó és ellenőrző feladatot közvetlenül végzők kivételével - 3%-kal kell csökkenteni. A támogatáscsökkentéseket a pénzellátásnál kell realizálni.

b) A társadalombiztosítási önkormányzatok végrehajtó szervezeteinél (a behajtó és ellenőrző feladatot közvetlenül végzők kivételével) 10%-kal csökkenteni kell a dologi kiadásokat.

c) A társadalombiztosítási önkormányzatok végrehajtó apparátusai területi szervezetei elhelyezésének felülvizsgálatával a tervezett irodaberuházásokból legalább 2 milliárd forintot meg kell takarítani.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

3.4.2 A társadalombiztosítási önkormányzatok végrehajtó szervezeteinél - a behajtással és az ellenőrzéssel közvetlenül foglalkozó létszám kivételével - 1995-ben a költségvetési tervezés alapjául szolgáló létszámhoz képest összességében 15%-os mértékű leépítést kell elérni.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. június

3.4.3 A jelenlegi 10 napról 25 napra kell emelni a munkaadók által fizetett betegszabadságot. A betegszabadság első 5 napjára nem kötelező a munkáltató számára az átlagkereset meghatározott százalékának fizetése, az ezt követő napokra pedig a táppénz mértékével egyezően az átlagkereset 70%-ának kifizetése kötelező (az eddigi 75% helyett). A Kormány 1996-ra a járulék mértékének csökkentését tervezi.

Felelős: a munkaügyi miniszter

a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: a javaslat kidolgozására: 1995. március

az intézkedés bevezetésére: 1995. április

3.4.4 Az egészségügyi ellátás területén megtakarítást kell elérni a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével. Az elért megtakarításokat az egészségügyi ellátás egyéb szükségleteire lehet fordítani.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

a társadalombiztosítási önkormányzatok felkérésével

Határidő: a javaslat kidolgozására: 1995. március

az intézkedések bevezetésére: 1995. június

3.4.5 Felülvizsgálat után szélesíteni kell a társadalombiztosítási járulékfizetés alapját, elsősorban a táppénz, a szerzői díj, az előadóművészek díjazása, valamint a munkáltatói étkezési támogatás utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetésével. Ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni a társadalombiztosítási alapok közötti keresztfinanszírozás jelenlegi szabályozását.

Felelős: a népjóléti miniszter

a munkaügyi miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: kidolgozásra: 1995. március

bevezetésre: 1995. június

3.4.6 Meg kell vizsgálni a járóbeteg-szakellátásban a vizsgálati díj bevezetésének a lehetőségét és ehhez képest ki kell dolgozni a feltételeket, szabályozást.

Felelős: a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

a társadalombiztosítási önkormányzatok felkérésével

Határidő: 1995. március

3.5 A munkanélküliek ellátó rendszerének átalakítása

3.5.1 A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerében olyan módosításokat kell végrehajtani, amelyek ösztönöznek a munkavállalásra, csökkentik a feketemunka végzésének lehetőségét.

A jogszabály-módosítások során elsősorban a következő megoldásokat kell alapul venni:

a) Korlátozni kell a Szolidaritási Alapból finanszírozott előnyugdíj melletti munkavégzést. Az előnyugdíj jogintézményét az időskorúak munkanélküli segélyezési rendszere - amelyben a segély összege megegyezik a munkanélküliek jövedelempótló támogatása összegével - váltsa fel.

b) A pályakezdők segélyének összegét határozott összegben, a kötelező legkisebb munkabértől függetlenül kell megállapítani. Ez az összeg azonos a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összegével. Megszűnik a pályakezdők átképzése esetén nyújtható keresetpótló juttatás.

c) A munkacrőpiaci ellenőrzés hatékonyságának növelésével az engedély nélküli munkavállalás szigorításával, a munkaügyi nyilvántartás kötelező előírásával növelni kell az alapok bevételeit.

d) A korengedményes nyugdíjazás rendszerét oly módon kell átalakítani, hogy a munkáltatók előre egy összegben befizessék a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a korengedményes nyugdíjazás következtében az őket terhelő költségeket. Meg kell szüntetni a korengedményes nyugdíj Foglalkoztatási Alapból történő átvállalását.

e) A munkaügyi szervezet következetesen érvényesítse az együttműködési kötelezettséget megsértő munkanélküliek szankcionálását, fordítson nagyobb erőfeszítést az üres álláshelyek feltárására és azonnali betöltésére.

f) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának rendszerét át kell alakítani oly módon, hogy a munkanélküli a támogatásban folyamatosan legfeljebb két évig részesülne és ezt követően a jövedelempótló támogatás újabb folyósítására csak meghatározott időtartamú munkavégzést követően kerülhetne sor.

g) A munkáltatók részére elő kell írni az általa fizetett végkielégítés után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget. Ezzel egyidejűleg megszűnik a Szolidaritási Alapból erre az időtartamra fennálló járulékfizetési kötelezettség.

A végkielégítésben részesülő munkanélkülit a munkaügyi központtal együttműködési kötelezettség terheli.

h) A munkanélküliek Szolidaritási Alapjából a pénzeszközök Foglalkoztatási Alapba történő átcsoportosítását lehetővé kell tenni.

A Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek takarékosabb felhasználása érdekében meg kell szüntetni

- képzési támogatás biztosítását az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra előkészítő tanfolyamok, valamint az éves költségvetési törvény szerint normatív költségvetési támogatásban részesíthető iskolarendszerű képzés esetében,

- a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás esetében a társadalombiztosítási járulékfizetés átvállalását; továbbá a támogatás csak a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesítő munkaadóknak nyújtható.

i) A magánszemélyek jövedelemadójáról és a társasági adóról szóló törvényekben a munkanélküli alkalmazása esetén a feltételeket szigorítani kell oly módon, hogy az adóalany csak a munkaügyi központ által legalább 6 hónapig nyilvántartott munkanélküli alkalmazása után részesülhet társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos adókedvezményben.

Az intézkedésekkel kapcsolatban jelentkező megtakarításokat foglalkoztatási célokra tartalékolni kell.

Felelős: a munkaügyi miniszter

a népjóléti miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: a javaslat kidolgozására: 1995. március

az intézkedés bevezetésére: 1995. június

3.6 A helyi önkormányzatok takarékosabb gazdálkodása

3.6.1 Ki kell dolgozni a helyi önkormányzatok eladósodási folyamatának megállítására alkalmas módszert, korlátozni kell a hitelfelvételi lehetőségüket. Törvényt kell alkotni a tartósan eladósodott önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását célzó eljárásra. Az ezzel összefüggő munkálatokat össze kell kapcsolni és fel kell gyorsítani.

Felelős: a belügyminiszter

a pénzügyminiszter

az igazságügy-miniszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: az új törvénynek, illetve az önkormányzati törvény módosításának Kormány elé terjesztésére: 1995. április

3.6.2 A közoktatás - feladatokkal összehangolt finanszírozási - rendszerét át kell alakítani úgy, hogy annak eredményeként a normatív hozzájárulás ne növekedjék a központi költségvetésben.

Ennek keretében részletesen fel kell mérni a közoktatási intézményhálózat hatékonyságát - ezen belül az intézményműködtetés és -létrehozás szakmai, tárgyi feltételeit -, a közoktatási rendszer szerkezetét, ezzel összefüggésben az állami feladatvállalás mértékét, a foglalkoztatás teljesítményhez kötése érdekében az egy pedagógusra jutó oktatott létszámot, valamint az osztály (csoport) átlaglétszámokat, a pedagógusok által teljesített tényleges tanítási időnek a törvényes munkaidőn belüli arányát.

Javaslatot kell tenni a közoktatási, szakképzési, közalkalmazotti törvények és az önkormányzati törvény - valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeleteik - fentieket megalapozó módosítására.

Felelős: a művelődési és közoktatási miniszter

a belügyminiszter

a munkaügyi miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. június

3.6.3[7]

3.7 A központi költségvetés várható bevételeit növelő intézkedések

3.7.1 1995. május 1-jei hatállyal meg kell szüntetni a háztartási tüzelőolaj utalvány rendszert és a fogyasztási adó visszatérítést a kiskereskedők részére.

Felelős: a pénzügyminiszter

a népjóléti miniszter

a belügyminiszter

3.7.2 A személygépkocsik fogyasztási adókulcsát valamennyi kategóriában 10 százalékponttal kell emelni.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.7.3 Növelni szükséges a személygépkocsik vélelmezett magáncélú használata után a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadót.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

3.7.4 A tervezett adóbevétel biztonsága érdekében a személyi jövedelemadó törvényben

a) szűkíteni kell az átalányadó választási lehetőségét;

b) meg kell szüntetni a szövetkezeti átalakulást követően keletkezett szövetkezeti üzletrészekre a befektetési kedvezmény igénybevételi lehetőségét.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

3.7.5 Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat átdolgozása során meg kell vizsgálni a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékének, az öröklési és ajándékozási illeték általános mértékének rokoni csoportonkénti emelése, valamint a mértékek differenciálása lehetőségét, a költségvetésben előirányzott bevételek elérése érdekében.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: kidolgozás: 1995. március

3.7.6 Át kell tekinteni a szerencsejátékokat terhelő adók szabályozását, és többletbevétel elérése érdekében az adóalap szélesítésére vonatkozó javaslatot kell tenni.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. április

3.8 Az államadósság, a közkiadások takarékosabb finanszírozása

3.8.1 Korszerűsíteni kell az állami adósság kezelését. Ennek keretében

a) a pénzintézetek bevonásával a forgalmazókból ki kell építeni egy tőkeerős, megfelelően érdekelt, jól működő elsődleges forgalmazói kört. A megfelelő jogszabályi háttér biztosítása érdekében módosítani kell a pénzintézeti törvényt és az értékpapír törvényt;

b) a lakosság és az intézményi befektetők által elérhető értékesítési lehetőségek bővítésével és a reklámtevékenység javításával növelni kell az állampapírok forgalmát.

Felelős: a pénzügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének bevonásával

Határidő: folyamatos

3.8.2 Ki kell dolgozni a kincstár megvalósításának koncepcióját és ütemtervét.

Felelős: a pénzügyminiszter

az érintett miniszterek

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: a feltételek kialakítására: 1995. március

3.8.3 A költségvetési kifizetések költségtakarékos megvalósítása érdekében:

a) Javaslatot kell kidolgozni a költségvetési intézmények egyes kifizetéseinél készpénzkímélő fizetési módszerek alkalmazására.

b) A költségvetési intézmények körében elő kell készíteni a nettó bérfinanszírozás lépcsőzetes bevezetését.

Felelős: a pénzügyminiszter

a belügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: a bevezetésre: 1995. június

3.8.4 Javaslatot kell kidolgozni arra, hogy az elkülönített állami pénzalapok jelenleg pénzintézeteknél vezetett számlái a kincstári rendszer megvalósítása előtt milyen feltételekkel vezethetők az MNB-nél.

Felelős: a pénzügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével az alapok kezelői

Határidő: 1995. március

3.8.5 Javaslatot kell kidolgozni a hitel visszafizetésért és egyéb fizetési kötelezettségekért vállalt egyedi kormányzati kezességek korlátozására.

Felelős: a pénzügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: 1995. május

3.8.6 Az India részére korábban vállalt, de már lejárt kormányhitel nem hosszabbítható meg, az e célra előirányzott 2,7 milliárd forintot zárolni kell.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. március

3.8.7 Fel kell mérni a kárpótlási igények pénzügyi kihatásait, és meg kell vizsgálni a kárpótlási folyamat lezárásának a lehetőségét, valamint a szükséges javaslatot a Kormány elé kell terjeszteni.

Felelős: a földművelésügyi miniszter

a igazságügy-miniszter

a pénzügyminiszter

Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke

Határidő: 1995. április

3.8.8 Javaslatot kell kidolgozni - figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára - a személyi szám további alkalmazásának a lehetőségére.

Felelős: a belügyminiszter

az igazságügy-miniszter

Határidő: 1995. április

3.9 A központi költségvetés helyzetét javító egyéb intézkedések

3.9.1 aj A Hírközlési Alap céljára rendelkezésre álló forrásokból 16 milliárd forintot - megfelelő ütemezésben - a központi költségvetésbe kell bevonni.

Felelős: a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

a pénzügyminiszter

Határidő: ütemezés szerint

b) A Távközlési Alapból 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak, a Vízügyi Alapnak, a Központi Környezetvédelmi Alapnak hitelként átadott összeg 1995-re esedékes tőke- és kamatfizetési kötelezettségét lehetőleg 1995. április 15-ig teljesíteni kell.

Felelős: a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Határidő: 1995. április 15.

3.9.2 Felül kell vizsgálni az eddig meghozott kormányhatározatokat, és ahol lehetséges, a költségvetés, illetve privatizációs bevételek terhére vállalt kötelezettségeket mérsékelni kell.

Felelős: a pénzügyminiszter

az érintett miniszterek bevonásával

Határidő: 1995. április

3.9.3 A Kormány tudomásul veszi - az 1995. évi költségvetési törvényben a pénzügyminiszter részére biztosított felhatalmazás indokoltságát elismerve -, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetére tekintettel, a gazdasági kamarák az 1995. I. félévi tagdíjak megelőlegezésére a jelzett 2,8 milliárd forinttal szemben legfeljebb 2 milliárd forint tagdíjelőlegben részesülnek.

1995. márciusban a tagdíjmegelőlegezés felfüggesztésre kerül, ugyanakkor áprilistól a költségvetés valós helyzete és a szükséges tagdíjelőleg függvényében a pénzügyminiszter lehetőséget biztosít a további folyósításra.

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: azonnal, illetve folyamatos

4. A feketegazdaság visszaszorítására, legalizálására vonatkozó intézkedések

4.1 Javaslatot kell tenni a feketegazdaság elleni fellépés komplex kormányzati feladataira.

Felelős: a belügyminiszter

a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. március

4.2 Az adó- és pénzügyi-, vám-, valamint a munkaügyi, társadalombiztosítási ellenőrzést szigorítani, a tipikus visszaélési területekre koncentrálni szükséges.

Felelős: a pénzügyminiszter

a népjóléti miniszter

a munkaügyi miniszter

a társadalombiztosítási önkormányzatok felkérésével

Határidő: azonnal

4.3[8]

Felelős: a pénzügyminiszter

Határidő: 1995. június

4.4 Meg kell vizsgálni a munkavállalói igazolvány bevezetésének olyan lehetőségét, amely módot ad a társadalombiztosítási és a munkaügyi nyilvántartások összevetésére, összehangolására, ezzel a feketemunka-végzés feltárására.

Felelős: a munkaügyi miniszter

a népjóléti miniszter

a belügyminiszter

a társadalombiztosítási önkormányzatok felkérésével

Határidő: 1995. június

5. Egyéb intézkedések

5.1 A Kormányt rendszeresen tájékoztatni kell az e határozatban foglaltak végrehajtásáról, valamint az ország gazdasági-pénzügyi helyzetéről.

Felelős: pénzügyminiszter

az érintett miniszterek bevonásával

Határidő: a tárgyhónapot követő hónap 30-a

5.2 Az e határozatban foglaltakkal kapcsolatban felül kell vizsgálni a Kormány 1995. 1. félévi munkatervét, valamint az 1995. I. félévi jogalkotási tervét, és javaslatot kell készíteni a szükséges módosításra.

Felelős: a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára

Határidő: 1995. március 31.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök