1057/2001. (VI. 21.) Korm. határozat

a közigazgatás továbbfejlesztésének 2001-2002. évekre szóló kormányzati feladattervéről

I. A közigazgatási feladat- és hatásköri felülvizsgálat és szabályozási irányelveik

I/1. A központi közigazgatás területén

a) Folytatni kell a minisztériumok által ellátott feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát. A változatlanul szükséges miniszteriális feladatok közül arra kell törekedni, hogy minisztériumi szinten csak az ágazati stratégiai, szabályozási és az elemző, ellenőrző feladatok maradjanak. Az operatív feladatok közül a közigazgatási szolgáltató és információs feladatokat, valamint az egyedi hatósági jogköröket a minisztérium szervezetétől elkülönült önálló hatáskörű központi hivatalra, a területi kormányhivatalra, a tárca által irányított területi vagy helyi államigazgatási szervre, önkormányzati közigazgatási szervre és kamarákra, illetőleg a civil szféra szervezeteire kell bízni. A miniszteriális feladatok "kiszervezése" minden esetben az érintett létszám és pénzügyi előirányzatok csökkentésével, illetve a feladatok, egyedi hatósági jogkört ellátó szervezetnek történő átadással járjon.

b) A minisztériumi feladatok felülvizsgálatával összhangban folytatni kell a minisztériumi munkát segítő háttérintézményi struktúra áttekintését. A felülvizsgálat eredményeképpen javaslatot kell tenni a háttérintézmények költségvetési szerv jellegének fenntartására, megszüntetésére vagy a szerv által ellátott feladatok központi vagy területi szervekhez való telepítésére. A változatlanul szükségesnek ítélt háttérintézmények további fenntartását költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani.

c) Folytatni kell a nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek felülvizsgálatát és reformját.

I/2. A helyi, területi államigazgatás területén

a) Folytatni kell a területi és települési szintű államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének, szervezetének és működésének felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során át kell tekinteni, hogy

- hol szükségtelen az állami beavatkozás vagy az állami beavatkozás hol biztosítható más, nem közigazgatási eszközökkel;

- hol szüntethető meg azok államigazgatási jellege;

- a továbbra is szükséges államigazgatási feladatok esetében indokolt törekedni arra, hogy azok az ügyfelekhez legközelebbi szintre - területi vagy helyi államigazgatási szervekhez -, illetve települési önkormányzati jegyzőkhöz kerüljenek.

b) Meg kell valósítani a helyi (települési és területi) közigazgatási feladatot ellátó szervek körének számbavételét és el kell készíteni azok hivatalos nyilvántartását:

c) A hivatalos nyilvántartás alapján felül kell vizsgálni az államigazgatási feladatokat és hatásköröket ellátó helyi szervek jogállását, valamint szervezeti felépítését és az általuk ellátott funkciókat.

A felülvizsgálat során arra kell törekedni, hogy

- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben meghatározott államigazgatási ügyet csak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervek lássanak el;

- nem közigazgatási szervek csak kivételesen, célszerűségi és szakszerűségi okokkal indokolható esetben intézhessenek államigazgatási ügyeket;

- a felülvizsgálatkor a Ktv. hatálya alá tartozó, de az Áe. szerint államigazgatási ügyeket el nem látó közigazgatási szerveket ki kell venni a Ktv. hatálya alól és más, a feladatkörükhöz igazodó jogállásba kell - amennyiben fenntartásuk szükséges - átszervezni;

- azon tárcák esetében, melyek irányítása alá több helyi államigazgatási szerv tartozik, vizsgálni kell azon összevonásának vagy az ellátó és kiszolgáló feladatok együttes ellátásának lehetőségét.

d) Folytatni kell a területi államigazgatás regionális alapokra helyezése lehetőségének vizsgálatát. Ennek során elsősorban arra kell törekedni, hogy

- a körzetközponti települési önkormányzat jegyzője, mint elsőfokú hatóság után a másodfokú hatóság a megyei szintet meghaladó regionálisan szervezett államigazgatási szerv legyen,

- a települési szinten elsőfokú hatósággal nem rendelkező szervek esetében meg kell kísérelni a megyei hivatalok elsőfokú hatósági jogkörét az ügyfelekhez közelebbi szintre (körzetközpont települési önkormányzat jegyzőjére) vinni, a másodfokú szerveket pedig a regionális szinten kell kialakítani a korábbi megyei szervek bázisán;

- a jelenleg is regionális szinten működő (vagy a megyei kereteket átlépő illetékességű) szervek esetében meg kell kísérelni a hét tervezési-statisztikai-területfejlesztési régió kereteinek megfelelő illetékességű területi harmonizációt;

- a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok közül a hét tervezési-statisztikai-területfejlesztési régió munkaszervezetének székhelye szerinti hivatal vezetőjének kiemelt feladata legyen a regionális szinten működő dekoncentrált szervek tevékenységének koordinációja és külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése.

e) Új területi államigazgatási feladatot elsősorban a már meglevő területi államigazgatási szervekhez, ennek hiányában a kormányhivatalként működő közigazgatási hivatalokhoz lehet telepíteni. A közigazgatási hivatalokhoz telepített ágazati államigazgatási feladat- és hatáskörök címzettje:

- a ritkán előforduló és kisebb ügyforgalmat jelentő ügyekben a közigazgatási hivatal vezetője;

- nagy ügyforgalmat jelentő és speciális szakértelmet igénylő ügycsoportokban a közigazgatási hivatal önálló feladat- és hatáskörű belső szervezeti egysége legyen.

I/3. A helyi önkormányzatok vonatkozásában

Folytatni kell a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát. Felülvizsgálat során arra kell törekedni, hogy

- az önkormányzati törvényben foglaltaknak megfelelően a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű helyi önkormányzatok több kötelező feladatot kapjanak, míg a kisebbeket tehermentesíteni kell a teljesítőképességüket meghaladó kötelező feladatoktól;

- kerüljenek felülvizsgálatra az önkormányzatok által gyakorolt kötelező feladatok ellátásának szakmai szabályai és feltételrendszerei;

- az újraszabályozásnál javaslatot kell tenni arra az önkormányzati szintre, ahol a felülvizsgált feladatok ellátása célszerűségi és gazdasági szempontból a legmegfelelőbb lenne;

- indokolt esetben javaslatot kell tenni az adott feladatkör társulásban történő ellátására és ehhez megfelelő ösztönzők kialakítására.

I/4. Egyéb feladatok

a)[1]

II. Közigazgatási intézményfejlesztési feladatok

Szervezet-korszerűsítési feladatok

II/1. Meg kell vizsgálni a romaprobléma átfogó kormányszintű feladatainak, koordinálásának, kommunikációjának figyelésére szolgáló és az érintettek széles körének bevonásával működtetendő monitoring rendszer felállításának célszerűségét és kialakításának lehetőségét.

II/2. A külgazdasági feladatok Külügyminisztériumba integrálására tekintettel, a külpiaci intézményrendszer további korszerűsítése keretében ki kell dolgozni a jelenleginél integráltabb külképviseleti rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat.

II/3. Folytatni kell a kincstári rendszer új szervezeti rendjének kialakítását.

II/4. Folyamatos módszertani segítségnyújtással kell támogatni a minisztériumok és központi közigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatainak egységes és összkormányzati szempontú, a szabályozási reformirányokat érvényesítő korszerűsítését.

II/5.[2]

II/6. Az EU csatlakozásra tekintettel bővíteni kell a regionális területfejlesztési tanácsok érdemi döntési jogosítványait a fejlesztési célú állami támogatások terén, első lépésben a területfejlesztési célelőirányzat meghatározott hányadának régiós hatáskörbe utálásával.

II/7. Javaslatot kell készíteni az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-nyilvántartásának, mint a hivatalos magyar jogszabály-nyilvántartónak az európai uniós jogszabályok és jogi információk kezelésére történő felkészítése, fejlesztése tárgyában.

II/8. A tárcáknak gondoskodni kell a saját szervezetük és irányításuk, felügyeletük alatt működő szervek feladat ­és hatásköri jegyzékének összeállításáról; folyamatos karbantartásáról és elektronikus vagy papíralapú időszakos közzétételéről.

II/9. A tárcák készítsenek cselekvési programot a civil szektorral való kapcsolattartásuk fejlesztésére. Ennek keretében gondoskodjanak a jelen Korm. határozatban foglalt feladatok és végrehajtásuk szakmai megalapozása érdekében a szakmai, érdekképviseleti szervek és kutatóhelyek bevonásáról is.

A humán-erőforrást érintő feladatok

II/10. A közszolgálati életpálya bevezetésével kapcsolatos feladatok körében

a) a tárcák és érintett központi közigazgatási szervek vezetői dolgozzák ki a személyi teljesítményértékelési rendszerben alkalmazásra kerülő, a teljesítménykövetelmények alapját képező éves kiemelt célokat;

b) a személyi teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez, az ágazatonként évente megállapításra kerülő kiemelt célok (koordinált) összehangolt megállapításához módszertani segítséget kell nyújtani;

c) meg kell valósítani a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási rend keretében a közigazgatási szervek jelenleginél kötöttebb létszám- és bérgazdálkodása bevezetését, és javaslatokat kell készíteni a szabályozás átalakításának lehetséges irányaira;

d) ki kell dolgozni az európai uniós közigazgatási képzés középtávú, 2001-2002. évekre szóló programját;

e) ki kell dolgozni a főtisztviselői karra vonatkozó továbbképzési koncepciót, valamint a végrehajtáshoz szükséges konkrét továbbképzési programot.

II/11. A Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közötti megállapodás 2.2 pontja alapján beszámolót kell készíteni a közszektorban foglalkoztatottak helyzetéről. Ennek keretében értékelni kell az EU csatlakozáshoz szükséges felkészültség színvonalát.

A közigazgatás működése hatékonyságjavításának egyéb feladatai

II/12. A költség-haszon elemzés és a szervezeti teljesítményértékelés továbbfejlesztéséhez és szélesebb körű alkalmazásának támogatásához módszertani segítséget kell nyújtani. Ennek keretében:

- biztosítani kell a minisztériumok és központi közigazgatási szerveik által elindított munkák módszertani koordinációját;

- ki kell dolgozni a nem gazdasági természetű döntés­előkészítésekben alkalmazandó költség-haszon elemzés metodikáját;

- vizsgálni kell az újabb, korszerű igazgatási módszerek alkalmazásának lehetőségeit, a tapasztalatok és eredmények alapján módszertani útmutatót kell készíteni;

- ki kell dolgozni annak jogi hátterét, hogy mely szervek, illetve intézmények mikor, milyen feltételek és körülmények fennállása esetén legyenek kötelesek költség-haszon elemzést készíteni, illetve milyen esetekben lehessen ez mérlegelés tárgya az adott szerv részéről;

- vizsgálni kell a költség-haszon elemzés jelenlegi alkalmazási lehetőségeit, s az ezt gátló tényezőket a mai informatikai, humánerőforrásbeli, s a megfelelő adatbázishoz való hozzájutási viszonyok mellett;

- vizsgálni kell, hogy az előbbi pontokban megfogalmazott gátló tényezők megszüntetése érdekében milyen téren kell fejleszteni (s az milyen pénzügyi és egyéb vonzattal jár);

- ki kell dolgozni, hogy az előbbi pontban említett fejlesztéseket milyen ütemezésben, milyen távon kell megvalósítani, illetve elérni.

II/13.[4]

II/14. Költség-haszon elemzés alkalmazásával meg kell vizsgálni a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján befolyó összeg felhasználását.

II/15. Az informatika fejlesztése körében

a) el kell készíteni a közigazgatást érintő átfogó informatikai fejlesztési programot. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az elektronikus kormányzás mielőbbi elterjesztésére, valamint a térinformatikai szempontokra;

b) az informatikai fejlesztési program keretében ki kell dolgozni a közigazgatási adatvagyon-nyilvántartás 1113/2000. (XII. 27.) Korm. határozatban elrendelt létrehozásának részletes menetrendjét;

c) módszertani segítséget kell adni az informatika közigazgatásbeli szerepének növeléséhez: az elektronikus csoportmunka bevezetése és fejlesztése, a "papírmentes" irodák kialakítása, az elektronikus feladatmenedzselés, a megosztott adatok kezelése, az elektronikus időtervezés, határidő-figyelés, a hivatalnoki kar informatikai ismeretének növelése tekintetében;

d) folytatni kell a Miniszterelnöki Hivatal által 1999-ben indított iratkezelési projekt végrehajtását. A kifejlesztésre kerülő Kormányzati Iratkezelő Rendszerre (KIR) alapozva ki kell dolgozni az iratkezelési rendszerek egységes szabványát;

e) ki kell dolgozni, hogy a költséghaszon elemzés készítéséhez szükséges, annak alapját képező kiterjedt adatbázis elkészítésének, az adatokhoz való hozzájutásnak a teljes államháztartási körben milyen informatikai, illetve adatbiztonsági feltételei vannak, és meg kell tenni az első lépéseket az adatrendszer kidolgozásának irányába.

II/16. Vizsgálni kell a közigazgatási szervezetek közötti számítógépes nyilvántartó és ellenőrző rendszerek kiépítésének, a pályázati támogatások szétosztási rendszere országos szinten történő egységesítésének lehetőségét, az európai uniós pénzügyi eszközök felhasználása kontrolljának erősítése érdekében.

II/17. A fogyatékos ügyfelek igényeinek is megfelelő közigazgatás kialakítása érdekében a tárcák vizsgálják meg és tegyenek javaslatot

- a közigazgatásban foglalkoztatott fogyatékos szakemberek számának növelésére, illetve

- az építészeti és kommunikációs szempontból akadálymentes ügyintézést biztosító igazgatás kialakításának lehetőségére.

II/18. Módszertani segítséget kell nyújtani a korszerű minőségbiztosítási rendszerek szélesebb körű közigazgatásbeli alkalmazásának támogatásához, és ki kell dolgozni a minőségbiztosítási rendszerek államigazgatási szervekben történő bevezetésének országos programját. Ennek keretében

- fel kell mérni az államigazgatási és önkormányzati szervek ez irányú kezdeményezéseit;

- a közigazgatás egészére érvényesíthető egységes minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszer bevezetése érdekében el kell készíteni az Európai Unióban kidolgozott CAF rendszer (Common Assessment Framework) hazai adaptációját, és meg kell kezdeni alkalmazását az országos programban rögzítendő ütemezés szerint.

III. A közigazgatás fejlesztését érintő jogalkotási feladatok

III/1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény felülvizsgálata és a témakör újraszabályozása körében

a) ki kell dolgozni az új egységes közigazgatási eljárási törvény tervezetét. Ebben meg kell határozni a közigazgatási szerv jogi fogalmát és típusait;

b) az új közigazgatási eljárási törvény kidolgozásával összefüggésben el kell készíteni az államigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzésének új rendjéről szóló részletes szabályokat;

c) az új közigazgatási eljárási törvény elfogadását követően a minisztériumok végezzék el az általános eljárás reformja által érintett jogszabályok módosítását. A gyors lebonyolítás érdekében a minisztériumok ágazatuk körében az új törvény szabályozási koncepciója, illetve tervezetének elfogadását követően kezdjék meg a különös eljárási szabályok felülvizsgálatát.

III/2. A szabályozási reform körében

a)[8]

b) ki kell dolgozni az OECD által a szabályozási reformról készített magyar országjelentésben foglalt ajánlásait, illetve az Európai Bizottság Éves Jelentéseit feldolgozó intézkedési tervet. E feladatra tárcaközi bizottságot kell létrehozni;

c) ki kell dolgozni a jogszabályok folyamatos deregulációs vizsgálatára vonatkozó szervezeti és eljárási rendfőbb szabályait;

d) el kell készíteni a jogszabályok, illetve tervezeteik előzetes és utólagos hatásvizsgálatának módszertanát, és módszertani segítségnyújtással kell támogatni azok bevezetését; elterjesztését.

e) Az igazságügyminiszter évente készítsen jelentést a technikai és érdemi, illetve a folyamatos és eseti deregulációs tevékenység eredményeiről.

III/3. A 2319/2000. (XII. 21.) Korm. határozat 2. a) pontjában foglalt, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt szükségessé váló alkotmánymódosításhoz kapcsoltan ki kell dolgozni

a) a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvényi szabályozást;

b) a külkapcsolatokról szóló törvényi szabályozást.

III/4.[10]

III/5. El kell készíteni a központi költségvetésből és az államháztartás más alrendszereiből származó helyi önkormányzati támogatások igénybevételének és elszámolásának előzetes ellenőrzéséről szóló szabályozást.

III/6. A közszolgálati életpálya bevezetésével kapcsolatos feladatok körében

a) előterjesztést kell készíteni a kiemelt főtisztviselői és a központi tiszti karra vonatkozó részletes szabályok megállapítására;

b) ki kell dolgozni a vagyonnyilatkozati és ellenőrzési rendszer bevezetésével kapcsolatos részletes szabályokat megállapító Korm. rendelet tervezetét;

c) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását követően elő kell készíteni a törvény végrehajtási rendeleteinek szükségessé váló módosítását a képesítésre, a közszolgálati nyilvántartásra, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára, a tartalékállományba helyezésre, a köztisztviselők ideiglenes külföldi kiküldetésére vonatkozó szabályok tekintetében;

d) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény átfogó felülvizsgálatával összefüggésben módosítani kell a közigazgatási szakvizsgáról, valamint a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló kormányrendeleteket;

e) el kell készíteni a minisztériumok tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselőire vonatkozó tárca-megállapodásokat, és végre kell hajtani a vonatkozó jelenlegi belső rendelkezések deregulációját.

III/7. Az államigazgatási feladatok ellátásának körzetközponti kiépítése és egységesítése érdekében

a) be kell fejezni a jegyzők által körzeti szinten ellátott négy államigazgatási feladatellátási körzet illetékességi területének egységesítését, illetve harmonizálását;

b) javaslatot kell tenni további települési vagy területi szinten ellátott államigazgatási feladat ellátásának körzeti szintre telepítésről és vizsgálni kell a körzeti szinten működő, közigazgatási feladatot ellátó szervek illetékességi területei összehangolásának lehetőségét. A vizsgálat eredménye alapján ki kell dolgozni az általános közigazgatási kistérség igazgatási kategóriájának koncepcióját, s ennek keretében a feladatairól, szervezetéről, irányításáról, illetékességi területeiről és finanszírozásáról szóló főbb rendelkezéseket.

III/8. A területfejlesztés vonatkozásában

a) ki kell dolgozni a megyei területfejlesztési, a térségi fejlesztési, a regionális fejlesztési tanácsok működésével és törvényességi felügyeletük gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat;

b) előterjesztést kell készíteni a monitoring bizottságok egységes szervezeti és működési szabályairól és eljárási rendjéről.

IV. Záró rendelkezések

IV/1. A tárcák évente számoljanak be a fejlesztési tervben foglalt feladataik végrehajtásáról, és azt küldjék meg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.

IV/2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti

- a közigazgatás továbbfejlesztésének 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervét tartalmazó 1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat;

- a területi államigazgatási szervek reformja első ütemének teljesítéséről és a további feladatokról szóló 1027/1996. (IV. 3.) Korm. határozat;

- a központi államigazgatás informatikai koordinációjának továbbfejlesztéséről szóló 1106/1995. (XI. 9.) Korm. határozat;

- az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint területi államigazgatási szerveik feladatai és létszámuk közötti összhang megteremtéséről, valamint a kiadások és a létszámcsökkentés lehetőségeiről szóló 1033/1995. (IV. 28.) Korm. határozat;

- az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és a deregulációval összefüggő egyéb feladatokról szóló 2128/1997. (V. 22.) Korm. határozat;

- a területi államigazgatási szervek reformjának végrehajtásáról, valamint a közigazgatási hivatalok és más területi államigazgatási szervek jövőben tervezett kapcsolatáról szóló 2171/1996. (VII. 10.) Korm. határozat;

- az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezésével összefüggő feladatokról szóló 2316/1995. (X. 18.) Korm. határozat;

- a közszolgálati nyilvántartás továbbfejlesztésének egyes feladatairól szóló 2118/1995. (IV. 27.) Korm. határozat;

- a jogszabályok deregulációs követelmények szerinti felülvizsgálatáról szóló 1004/1995. (I. 20.) Korm. határozat 2-10. pontjai;

- a gazdasági stabilizációt szolgáló 1995. évi kiigazító intézkedésekről szóló 1023/1995. (III. 22.) Korm. határozat 3.1.3, 3.1.4 és 3.6.3. pontjai;

- az államháztartási reform előkészítéséről szóló 1062/1996. (VI. 4.) Korm. határozat 2. számú mellékletének IX. fejezetéhez kapcsolódó feladatok;

- a "Hároméves megállapodás a közalkalmazotti szférában" című dokumentumból adódó munkaprogramról szóló 1067/1996. (VI. 19.) Korm. határozat III/E/2. és III/H/3. pontjai;

- a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa 1995. évi munkatervét megállapító 2003/1995. (I. 20.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök