91/B/1999. AB végzés

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 276. §-a, 318. §-a, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-a, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 4. § (3) bekezdése alkotmányellenességének, a kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 5.) MT. rendelettel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint a Békés Megyei Bíróság Bf. 26/1996/39. számú ítéletének felülvizsgálatára és a bíróság kizárására irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és bírósági ítélet felülvizsgálata valamint bíróság kizárása tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 276. §-ának és 318. §-ának, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-ának, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 4. § (3) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 5.) MT. rendelet mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a Békés Megyei Bíróság Bf. 26/1996/39. számú ítéletének felülvizsgálatára és a bíróság kizárására irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a Gyulai Városi Bíróság előtt B. 37/1996. szám alatt népgazdasági szerv megtévesztésének vétsége és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntető ügyben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Panaszában kérte az alapul szolgáló ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezések: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 276. §-a és 318. §-a, továbbá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-a, valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 4. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Indítványozta ezen kívül a kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 5.) MT. rendelet mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítását is. Végül a támadott jogszabályok alkotmányellenességére hivatkozással kérte, hogy az Alkotmánybíróság a Békés Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Bf. 26/1996/39. számú ítéletét "minősítse törvénysértőnek, törvénybeütközőnek," megteremtve ezzel a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás - perújítás során történő - felülvizsgálatának lehetőségét, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 276. § (3) bekezdése alapján. Mindezen túlmenően kérte, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezze az ügyben eljárt megyei bíróság elfogultság címén történő kizárását.

Az indítványozó panasza alapjául konkrét alkotmányi rendelkezést nem jelölt meg, csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogállamiságba és jogbiztonságba vetett hitet, illetve közöttük részben kollízió áll fenn. Álláspontja szerint ezen jogszabályok alkotmányellenessége, továbbá a jogalkotó mulasztása vezetett oda, hogy a vele szemben folyamatban volt büntetőeljárás során az eljárt bíróságok - jelesül a Békés Megyei Bíróság a hivatkozott ítéletében - helytelen jogi következetésre jutottak az általa vezetett kisszövetkezet átalakulásával kapcsolatos vagyonmegosztás megítélésében. Hivatkozott arra is, hogy a bíróság nem kellő körültekintéssel járt el az ügyben a megváltozott munkaképességű személyek után járó állami támogatás időelőttiségének vizsgálata során, s a továbbiakban az eljárt bíróságtól elfogulatlan ítélkezés nem is várható.

II.

1. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a kifogásolt jogszabályi rendelkezések alkalmazásával elsőfokon a Gyulai Városi Bíróság B. 37/1995/18. szám alatt, másodfokon a Békés Megyei Bíróság Bf. 26./1996/39. szám alatt hozott az indítványozóval szemben bűnösséget megállapító ítéletet. A másodfokú határozat 1997. május 13-án emelkedett jogerőre. A Gyulai Városi Bíróságtól beszerzett adatok szerint a jogerős határozat 1997. július 3-án érkezett vissza a másodfokú bíróságtól az elsőfokú bírósághoz, és 1997. július 7-én került kiadásra az indítványozónak.

Az indítványozó 1999. február 1-én nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, az I. pontban megjelölt tartalommal.

2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz elkésett.

Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § -a tartalmazza.

"48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani."

"Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja az, hogy az Abtv. 48. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni. [23/1991. (V. 18.) AB számú végzés, ABH 1991, 361., 362.; illetőleg 23/1995. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1995, 115., 118.]

Ebből következik, hogy az (1) bekezdésbeli jogorvoslatokon is azokat a perorvoslati eszközöket kell érteni, amelyek a jogerőre emelkedésig terjeszthetők elő. [...] Mindebből következik tehát, hogy az alkotmányjogi panasz az ügyet jogerősen lezáró határozat kézhezvételét követő 60 napon belül terjeszthető elő." (787/D/1997. AB végzés, ABH 2000, 1044, 1045.)

Megállapítható tehát, hogy a jelen ügyben a Békés Megyei Bíróság 1997. július 7-én az indítványozó részére postára adott, Bf. 26/1996/39. számú jogerős ítélete ellen az 1999. február 1-én előterjesztett alkotmányjogi panasz elkésett. Ezért azt az Alkotmánybíróság - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § alapján - érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

3. Az indítványozó kezdeményezte a Békés Megyei Bíróság Bf. 26/1996/39. számú jogerős ítéletének felülvizsgálatát és törvénysértő voltának megállapítását, valamint új eljárás lefolytatásának elrendelése esetén a korábban eljárt bíróság kizárását is.

Az Alkotmánybíróságnak sem az Abtv. sem a Be. vagy más jogszabály alapján nincs hatásköre konkrét bírósági határozatok "törvényességi szempontú" felülvizsgálatára és megsemmisítésére, illetve a bíróság kizárásával kapcsolatos döntések meghozatalára. Ezért az erre irányuló indítványt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Budapest, 2002. október 15.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró