569/E/2001. AB határozat
a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a Magyarok Világszövetsége részére támogatás megállapításával kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló azt az indítványt, amely szerint az Országgyűlés azáltal, hogy a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a Magyarok Világszövetsége részére nem irányzott elő támogatást, elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az indítványt abban a részében, amely az Országgyűlésnek a károk megtérítésére való kötelezését kezdeményezte, visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontja szerint az Országgyűlés azáltal, hogy a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a Magyarok Világszövetsége részére nem irányzott elő támogatást, nem teljesítette jogalkotói kötelezettségét, és ezzel megsértette az Alkotmány 6. § (3) bekezdését, valamint a 19. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint a támogatás nyújtásának alkotmányos kötelezettségét igazolja az, hogy a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló T/3122, számú törvényjavaslat tartalmazta a támogatás előirányzatát, az Országgyűlés azonban ezt az előirányzatot kihagyta a költségvetési törvényből.
Az indítványozó kérte az ügy soron kívüli elbírálását, továbbá az Országgyűlés kötelezését a "mulasztásból ért károk megtérítésére".
II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
"6. § (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását."
"19. § (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1.1. Az Alkotmánybíróság 4/1999. (III. 31.) AB határozata összegzi a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség legfontosabb eseteit. Eszerint "az Alkotmánybíróságnak e kérdés eldöntésére vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83., 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227., 231.].
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995. 108., 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122., 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABK 1998. május, 222., 225.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul." (ABH 1999. 52., 56-57.)
1.2. Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése egy alkotmányos alapelvet tartalmaz, amely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért, és előmozdítja az anyaországgal való kapcsolatuk ápolását. Az Alkotmány ezen rendelkezése azonban nem állapít meg konkrét jogalkotói kötelezettséget a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával kapcsolatban, még kevésbé az egyes konkrét társadalmi szervezet költségvetési támogatását jelentő kötelezettséget. A társadalmi szervezetek az egyesülési szabadság alapján jönnek létre. Az ilyen, önszerveződéssel alakult szervezetek önmagukban, pusztán létüknél és működésüknél fogva nem jogosultak költségvetési támogatásra. Ezért az állami támogatás megvonása nem eredményez olyan beavatkozást az életviszonyokba, amely az állampolgárok egy csoportját megfosztaná alkotmányos jogai érvényesítésének gyakorlati lehetőségétől.
A határon túl élő magyaroknak az anyaországgal való kapcsolataik ápolását a magyar állam többféle módon biztosítja. Az Országgyűlés külön törvényt - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt - alkotott a "Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából" (a törvény preambuluma). Ezenkívül egy külön országos hatáskörű szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatala látja el a Magyarország határain kívül élő magyarokkal való kapcsolattartás állami feladatait. A Hivatal így többek között koordinálja a magyar kisebbségekkel, illetve a diaszpórával kapcsolatos kormányzati tevékenységet, részt vesz a határon túli magyarokat érintő jogszabályok és nemzetközi megállapodások előkészítésében, segíti a társadalmi, kulturális és gazdasági együttműködést, valamint "figyelemmel kíséri a központi költségvetési forrásokból származó, a határon túli magyarok támogatására szánt összegek felhasználását, javaslatokat tesz a támogatások súlypontjainak kialakítására" [a Határon Túli Magyarok Hivataláról szóló 90/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 5. §-a]. A magyar állam ezen túlmenően is széles körben segíti a határon túli magyarok helyzetének javulását.
Összességében megállapítható, hogy az Alkotmány - indítványban hivatkozott - 6. § (3) bekezdésébe foglalt rendelkezése nem keletkeztet jogalkotói kötelezettséget egyetlen konkrét társadalmi szervezet költségvetési támogatására sem, így a Magyarok Világszövetsége tekintetében sem.
1.3. Az Alkotmány 19. § (2) bekezdése a társadalom alkotmányos rendjének biztosítására, valamint a kormányzás szervezetének, irányának és feltételeinek meghatározására irányul. Az Alkotmány e rendelkezése csak az államszervezet kiépítését és működését szolgáló legfontosabb kérdések szabályozását kívánja meg. Ennélfogva az Alkotmány 19. § (2) bekezdése sem foglalja magába az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott szervezetek állami támogatására vonatkozó jogalkotási kötelezettséget.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
2. Az Abtv. 1. §-a határozza meg az Alkotmánybíróság hatáskörét. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességből eredő károk megtérítésére való kötelezés nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az erre irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasította.
Budapest, 2002. február 25.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró