32010R0164[1]

A Bizottság 164/2010/EU rendelete ( 2010. január 25. ) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott elektronikus hajózási adatszolgáltatás műszaki előírásairól

A BIZOTTSÁG 164/2010/EU RENDELETE

(2010. január 25.)

a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott elektronikus hajózási adatszolgáltatás műszaki előírásairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1) A folyami információs szolgáltatásokat (RIS) harmonizált, összekapcsolható és nyitott módon kell kidolgozni és megvalósítani.

(2) Meg kell határozni a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatásra vonatkozó műszaki előírásokat.

(3) Az elektronikus hajózási adatszolgáltatásra vonatkozó műszaki előírásokat az irányelv II. mellékletében előírt műszaki elvek alapján kell meghatározni.

(4) A műszaki előírásoknak megfelelő mértékben figyelembe kell venniük a területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek munkáját. Biztosítani kell a folytonosságot az egyéb modális forgalomirányítási szolgáltatásokkal, különösen a tengeri hajóforgalom-irányítási és információs szolgáltatásokkal.

(5) A műszaki előírások meghatározása során figyelembe kell venni az elektronikus hajózási adatszolgáltatás tekintetében hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok képviselőiből, más kormányszervek képviselőiből és ágazati megfigyelőkből álló, az elektronikus hajózási adatszolgáltatással foglalkozó szakértői csoport munkáját.

(6) A műszaki előírások napjaink műszaki színvonalához igazodnak. A 2005/44/EK irányelv alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatok, illetőleg a műszaki haladás szükségessé teheti a műszaki előírások módosítását. A műszaki előírások módosításai során ajánlatos megfelelő mértékben figyelembe venni az elektronikus hajózási adatszolgáltatással foglalkozó szakértői csoport munkáját.

(7) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 16-i 91/672/EGK tanácsi irányelv (2) 7. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatásra vonatkozó műszaki előírásokat a melléklet rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 255., 2005.9.30., 152. o.

(2) HL L 373., 1991.12.31., 29. o.

MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

1. I. rész: Az üzenet-végrehajtási kézikönyvről szóló egyezmény

1.1. Bevezetés

1.2. Az UN/EDIFACT-üzenetek felépítése

1.2.1. A szegmensek és adatelemek leírása

1.2.2. Szintaxis

1.2.2.1. Karakterkészletek

1.2.2.2. Adatcsere-struktúrák

1.2.2.3. Adatcsere

1.2.2.4. A szegmensek és szegmenscsoportok üzeneten belüli sorrendje

1.2.2.5. Szegmens felépítése

1.2.2.6. Az adatelemek felépítése

1.2.2.7. Tömörítés

1.2.2.8. A numerikus adatelemértékek jelzése

1.3. Üzenetek

1.3.1. ERINOT

1.3.2. PAXLST

1.3.3. ERIRSP

1.3.4. BERMAN

1.4. Módosítási eljárások

2. 2. rész: Kódok és hivatkozások

2.1. Bevezetés

2.2. Magyarázatok

2.2.1. Terminológia

2.2.2. A Vámügyi Világszervezet (WCO) és harmonizált rendszere (HR).

2.3. Fogalommeghatározások

2.4. Besorolások és kódleírások

2.4.1. A kódok és hivatkozási táblázatok frissítése

2.4.2. Kódtáblázatok leírása

2.4.2.1. A hajó vagy a kötelék típusa

2.4.2.2. Hivatalos hajószám (OFS)

2.4.2.3. IMO hajóazonosító szám

2.4.2.4. Elektronikus adatszolgáltatási szám (ERN) (hajóazonosításhoz)

2.4.2.5. Egyedi európai hajóazonosító szám

2.4.2.6. Harmonizált rendszerkód (HR)

2.4.2.7. Kombinált Nómenklatúra (KN)

2.4.2.8. A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer (NST) 2000

2.4.2.9. Veszélyes áruk ENSZ-száma (UNDG)

2.4.2.10. Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti kódexe (IMDG)

2.4.2.11. ADN/R/D

2.4.2.12. ENSZ-országkódok

2.4.2.13. ENSZ-helynévkódok - ENSZ/LOCODE

2.4.2.14. Hajóútszakasz-kód

2.4.2.15. Terminálkód

2.4.2.16. Szállítókonténer mérete és típuskódja

2.4.2.17. Konténerazonosító kód

2.4.2.18. Csomagtípus

2.4.2.19. Kezelési utasítások

2.4.2.20. Kikötés célja

2.4.2.21. Szállítmány jellege

2.5. Egyedi európai hajóazonosító szám

2.6. Az ERI hajótípusok meghatározása

2.7. Helynévkód

2.7.1. Adatelemek

2.7.2. Példa

Rövidítések

Függelékek Üzenet-végrehajtásikézikönyvek

1. függelék Adatszolgáltatás (veszélyes) árukról (IFTDGN) - ERINOT

2. függelék Utas- és személyzeti jegyzék (PAXLST)

3. függelék ERINOT válasz- és vételi üzenet (APERAK) - ERIRSP

4. függelék Kikötőrendezési kikötői értesítés (BERMAN)

1. I. RÉSZ: AZ ÜZENET-VÉGREHAJTÁSI KÉZIKÖNYVRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

1.1. Bevezetés

A műszaki előírások a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatás tekintetében - az UN/EDIFACT-üzenetfelépítés alapján (lásd még az 1.2. fejezetet), illetve szükség szerint a belvízi közlekedés egyedi sajátosságainak megfelelő módosításokkal - négy üzenet felépítését határozzák meg.

Ha nemzeti vagy nemzetközi jog alapján előírás a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatás, az említett műszaki előírásokat kell alkalmazni.

Az üzenetek a következők:

(1) Adatszolgáltatás (veszélyes) árukról (IFTDGN) - ERINOT

(2) Utas- és személyzeti jegyzék (PAXLST)

(3) ERINOT válasz- és vételi üzenet (APERAK) - ERIRSP

(4) Kikötőrendezési kikötői értesítés (BERMAN)

A függelékek (üzenet-végrehajtási kézikönyvek) meghatározzák az üzenetek, adatelemek és kódok pontos felhasználását az üzenetek egységes értelmezésének és használatának biztosítására.

További lehetőséget jelent az XML technológia használata. Az XML-üzenetmeghatározásnak a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatás szerinti szabványosításával a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 19-i 91/672/EGK tanácsi irányelv 7. cikkével létrehozott bizottságot támogató munkacsoport foglalkozik.

1.2. Az UN/EDIFACT-üzenetek felépítése

A következő részletezések alapja az ISO 9735 szabvány:

Az UN/EDIFACT-üzenetek szegmensekből állnak. Az üzenet felépítését a szegmensek és szegmenscsoportok helyzetét és kölcsönös kapcsolatát feltüntető fadiagram mutatja be.

Minden szegmens vonatkozásában azok az adatelemek kerülnek meghatározásra, amelyek üzenetben használhatók. Egyes adatelemek együttesen összetett adatelemet alkotnak. Az üzenetek az ISO 9735 szabványban meghatározott, rögzített szintaktikai szabályokat követik.

A szegmens és a szegmensen belüli adatelem lehet kötelező vagy feltételes. A kötelező szegmensek és/vagy adatelemek a vételi alkalmazás számára fontos adatokat tartalmaznak, és azokat értelmes - más szóval érvényes - adatokkal kell kitölteni. A feltételes elemeknek nem feltétlenül kell az üzenetben szerepelni.

Minden üzenet két vagy három szegmenssel kezdődik, az "adatcserefejrész"-szel (interchange header - UNB) és az "üzenetfejrész"-szel (message header - UNH). Ha szükséges, első szegmensként a "szolgálati sztring" (service string advice - UNA) is alkalmazható az üzenetben használt karakterkészlet-típus meghatározására. Az összes üzenet az üzenet záró részével (message trailer - UNT) és az adatcsere záró részével (interchange trailer - UNZ) fejeződik be. Így minden üzenet csak egy adatcserében szerepel, és minden adatcsere kizárólag egy üzenetet tartalmaz.

1.2.1. A szegmensek és adatelemek leírása

Az üzenet leírásában a következő jelölők használatosak:

Az 1. oszlop tartalmazza a nevét betűszó formában (TAG), amelyet a magasabb szinteken lévő szegmensnevek hierarchiája jelöl. Ez a jelölés a fadiagram alapján készül.

A 2. oszlop tartalmazza a nevét betűszó formában (TAG), az számát és az számát.

A 3. oszlop jelöli azt a , amelyen az adott szegmens a fadiagramban elhelyezkedik.

A 4. oszlop jelzi, hogy az adott szegmens vagy adat (M) vagy (C).

Az 5. oszlop határozza meg az adatelem .

A 6. oszlop adja meg az adatelem UN/EDIFACT . A szegmensek elnevezését félkövér nagybetűvel írjuk, az összetett adatelemek nevét normál nagybetűvel, az adatelemek nevét pedig normál kisbetűvel.

A 7. oszlop adja meg az adatelemek (mezők) . A rögzített értékek idézőjelek között szerepelnek.

1.2.2. Szintaxis

A szolgálati szegmensek adatelemeinek teljes leírása az ISO 7372 szabvány kereskedelmiadatelem-katalógusának része.

1.2.2.1. Karakterkészletek

Az alábbi készletekben szereplő karakterek tekintetében az ISO 646 szabvány alapkód-táblázatában szereplő 7-bites kódokat kell használni, hacsak az adatcserében részt vevő felek az UNA-szegmens használatán keresztül nem állapodtak meg külön az ISO 6937 és az ISO 8859 szabvány szerinti megfelelő 8-bites kódok vagy más bitkódok használatában.

A. szintű karakterkészlet:

A következő karakterek is az A. szintű karakterkészlet részét képezik.

1.2.2.2. Adatcsere-struktúrák

A szolgálati sztring (UNA), és az UNB-től UNZ-ig terjedő szolgálati szegmensek a megadott sorrendben szerepelnek az adatcserében. Lásd az 1.2.2.3. fejezetet.

Egy adatcserén belül több funkcionális csoport lehet.

Az üzenetek szegmensekből állnak. A szegmensek és az abban lévő adatelemek felépítését az 1.2.2.5. fejezet tárgyalja.

1.2.2.3. Adatcsere

Az adatcsere a következőkből áll:

szolgálati sztring UNA feltételes

- - - - - - - - - - adatcserefejrész UNB kötelező

| - - - - - - üzenetfejrész UNH kötelező

| | a végrehajtási kézikönyvről szóló mellékletben leírt felhasználói adatszegmensek

| - - - - - - üzenet záró rész UNT kötelező

- - - - - - - - - - adatcsere záró rész UNZ kötelező

1.2.2.4. A szegmensek és szegmenscsoportok üzeneten belüli sorrendje

Az üzenetfelépítés diagramjai és a feldolgozási szabályokat követő szegmensek sorrendje a függelékekben található.

1.2.2.5. Szegmens felépítése

Szegmenscímke: Kötelező

Szegmenskód: kötelező összetevő adatelem

Összetevő adatelem-elválasztó: feltételes

Beágyazás és ismétlés jelzése: feltételes összetevő adatelem(ek)

Adatelem-elválasztó: Kötelező

Egyszerű vagy összetevő adatelemek: kötelező vagy feltételes, az adott szegmenskatalógusban és végrehajtási kézikönyvben megadottak szerint

Szegmens záró rész: Kötelező

1.2.2.6. Az adatelemek felépítése

Egyszerű adatelem:

Kötelező vagy feltételes, a vonatkozó végrehajtási iránymutatásban megadottak szerint

Összetevő adatelem:

A szegmenskatalógusban és végrehajtási kézikönyvben megadottak szerint.

Összetevő adatelemek és összetevőadatelem-elválasztók:

kötelező (lásd a korlátozást lent)

Adatelem-elválasztó: kötelező (lásd a korlátozást lent)

Korlátozás:

Nem állhat összetevőadatelem-elválasztó az összetett adatelem utolsó összetevő adateleme után, és nem állhat adatelem-elválasztó a szegmens utolsó adateleme után.

1.2.2.7. Tömörítés

Azokban az adatelemekben, amelyekre az adatelem-katalógus változó hosszúságot ad meg, illetve más korlátozás hiányában, a jelentéktelen karakterpozíciók tömörítésre kerülnek. A jelentéktelen karakterek esetében a kezdő nullák és a záró szóközök lesznek tömörítve.

A tizedesjel előtti egyetlen nulla azonban jelentős, és a nulla is lehet jelentős (pl. hőmérséklet jelzésére), ha a végrehajtási kézikönyv adatelem-specifikációjában ez így szerepel.

Az üzenetek tömörítésekor a következő szabályokat kell követni:

a) Szegmensek kizárása

Az adatot nem tartalmazó összes feltételes szegmenst ki kell hagyni (azok szegmenscímkéjével együtt).

b) Adatelemek kihagyása

Az adatelemeket a szegmensen belüli sorrendjük azonosítja, a szegmenskatalógusban megadottak szerint. Ha egy feltételes adatelem kihagyásra kerül, és azt egy másik adatelem követi, annak helyzetét adatelem-elválasztójának megtartásával jelezzük.

Tag+DE+DE+++DE+DE+DE'

|_|_______________ ez a két adatelem kihagyásra került'

c) Adatelemek kihagyása csonkolással

Ha a szegmens végén egy vagy több feltételes adatelemet elhagyunk, a szegmens rövidülhet a szegmenselválasztóval, pl. nem kell továbbítani az összefüggő záró adatelem-elválasztókat.

Tag+DE+DE+++DE' A 2.2.7. b) pont példáját használva az utolsó két adatelem kimaradt, és a ‘| ____ jelöléssel a szegmenst csonkoltuk.

d) Összetevő adatelemek kihagyása

Az összetevő adatelemeket az összetett adatelemen belüli sorrendjük azonosítja. Ha egy feltételes összetevő adatelem kihagyásra kerül, és azt egy másik összetevő adatelem követi, annak adott helyzetét összetevőadatelem-elválasztója jelzi.

Tag+DE+CE:CE+CE:::CE'

|_|____ Az utolsó összetett adatelemből két összetevő adatelem maradt ki'

e) Összetevő adatelemek kihagyása csonkolással

Az összetett adatelem végén egy vagy több feltételes összetevő adatelem kizárható az adatelem-elválasztónál, illetve a szegmens végén a szegmens záró részének csonkolásával.

Tag+DE+CE+CE' Az első összetett adatelemben az utolsó összetevő adatelem |___|___, valamint az utolsó összetett adatelem három összetevő adateleme kimaradt. Az összetett adatelemeket mindkét esetben csonkoltuk, az első esetben az adatelem-elválasztóval, a második esetben pedig a szegmens záró részével jelölve.

1.2.2.8. A numerikus adatelemértékek jelzése

a) Tizedesjel

A tizedesjel ISO-megfelelője a vessző (,) de megengedett az alsó pont is (.) (lásd az ISO 31-0: 1981). Ezek a karakterek egyaránt részei az A. és B. szintű karakterkészleteknek. Amennyiben a szolgálati sztringet - UNA - használják, annak harmadik karaktere adja meg az adatcserében használt karaktert. Nyomatékosan ajánljuk azonban, hogy minden körülmények között az alapértelmezett (,) jelet használjuk a tizedesjel jelölésére. A tizedesjel az adatelem legnagyobb mezőhosszúságának kiszámításakor nem számít bele az érték karakterszámába. Azonban továbbításkor és vételkor a karaktert figyelembe kell venni. Tizedesjel továbbításakor legalább egy számjegynek kell a tizedesjegy előtt és után is lennie. Az egész számmal jelölt értékeknél sem tizedesjel, sem nulla nem használatos, kivéve, ha szükséges a pontosság fokának jelölése.

Javasolt formátum: 0,5 és 2, illetve 2,0. Nem megengedett:, 5 vagy.5 vagy 2, vagy 2.

b) Ezres elválasztó

Az adatcserében ezres elválasztó nem használatos.

Megengedett: 2500000 Nem megengedett: 2,500,000 vagy 2.500.000 vagy 2 500 000

c) Előjel

A numerikus adatelemeket pozitív értéknek kell tekinteni. Bár a kivonás fogalmilag negatív előjelű, azt pozitív értékkel kell jelölni és az ilyen eseteket fel kell tüntetni az adatelem-katalógusban. Ha valamely értéket negatív értékként kell jelölni, továbbításkor közvetlen elé kell a mínusz jelet tenni, pl. -112. A mínusz jel az adatelem legnagyobb mezőhosszúságának kiszámításakor nem számít bele az érték karakterszámába. Azonban továbbításkor és vételkor a karaktert figyelembe kell venni.

Jelmagyarázat:

Hiv.

Az adatelem ISO 7372 UNTDED szabványban meghatározott numerikus hivatkozáscímkéje, és ha S áll előtte, a szolgálati szegmensben használt összetett adatelemekre való hivatkozás.

Megnevezés

az ÖSSZETETT ADATELEM neve nagybetűvel

az ADATELEM neve nagybetűvel

az összetevő adatelem neve kisbetűvel

Jel.

Adatértékek jelölése:

a - alfabetikus karakterek

n - numerikus karakterek

an - alfanumerikus karakterek

a3 - 3 alfabetikus karakter, rögzített hosszúság

n3 - 3 numerikus karakter, rögzített hosszúság

an3 - 3 alfanumerikus karakter, rögzített hosszúság

a..3 - legfeljebb 3 alfabetikus karakter

n..3 - legfeljebb 3 numerikus karakter

an..3 - legfeljebb 3 alfanumerikus karakter

M - kötelező (Mandatory) elem

C - feltételes (Conditional) elem.

Az összetett adatelem használatakor a kötelező összetevő adatelemek feltételes összetett adatelemben jelennek meg.

Ha az üzenet-végrehajtási kézikönyvekben az ISO-szabványban előírtnál kisebb számot használnak, ezt zárójelben kell feltüntetni. Az adatelem fennmaradó helyeit szóköz karakterekkel kell kitölteni.

Az üzenet-végrehajtási kézikönyvben a következő használatjelzők szerepelnek:

Az üzenetek végrehajtási kézikönyvében a használatjelzőket kifejezetten a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatásban való egységes használat biztosítására használják. A dokumentumban hivatkozások találhatók olyan jelzőkre (M, R, A, D, O és X), amelyeket az adattételek mellett tüntettünk fel, és amelyek előírják az üzenetre az egységek megállapodás szerinti használatát.

A következő táblázat tartalmazza a jelzőket és azok használatát:

1.3. Üzenetek

1.3.1. ERINOT

Az ERI értesítő üzenet (ERINOT) az úttal kapcsolatos információk, valamint a belvizeken hajózó hajók fedélzetén lévő veszélyes és nem veszélyes rakománnyal kapcsolatos információk bejelentésére szolgál. Az ERINOT-üzenet az UN/EDIFACT veszélyes áruk nemzetközi továbbítására és szállítására vonatkozó értesítés [International Forwarding and Transport Dangerous Goods Notification - (IFTDGN)] üzenet sajátos felhasználása, mivel azt a PROTECT (1) szervezeten belül fejlesztették ki. Az ERINOT-üzenet alapja a 98.B EDIFACT katalógus és a PROTECT 1.0. végrehajtási változat.

Az ezen üzenetspecifikáción alapuló üzenetalkalmazásokban szereplő adatok és kódok tekintetében felhasználták az ENSZ D98B katalógusát.

Az ERINOT-üzenet a következő típusokat foglalja magában:

- közlekedéssel kapcsolatos értesítés a hajóról a hatóságnak ("VES" azonosító), hajóról a szárazföldre,

- közlekedéssel kapcsolatos értesítés a fuvarozótól a hatóságnak ("CAR" azonosító), hajóról a szárazföldre,

- áthaladással kapcsolatos értesítés hatóságtól hatóságnak ("PAS" azonosító).

A következő üzenetfunkciók azt szemléltetik, hogy milyen fajtájú üzenetre lehet számítani:

- új üzenet ("9" azonosító),

- üzenetmódosítás ("5" azonosító),

- üzenet törlése ("1" azonosító).

1.3.2. PAXLST

A PAXLST-üzenet alapja az UN/EDIFACT PAXLST-üzenet. A belvízi hajóforgalomban a kapitány/parancsnok vagy fuvarozó és a kijelölt hatóságok - úgymint ISPS-terminálok, vámhatóság, bevándorlási hatóság, rendőrség - közötti adatcserére használatos.

Az üzenetet használják az utasok/személyzet adatainak az indulás helye szerinti ország kijelölt hatóságától a közlekedési eszköz érkezése szerinti ország megfelelő hatóságainak történő átadására.

1.3.3. ERIRSP

Az ERI-válaszüzenet (ERIRSP) az UN/EDIFACT APERAK-üzenetből származik. Az üzenetet generálhatja például egy RIS-központ. Az ERINOT különböző funkcióival (új, módosítás, törlés) kapcsolatos minden válaszüzenet felépítése azonos. A "módosításra" vagy "törlésre" adott válasz tartalmazza az arra vonatkozó információkat, hogy a fogadó rendszer feldolgozta-e vagy sem a "módosítást" vagy "törlést".

1.3.4. BERMAN

A kikötőrendezési (BERMAN) üzenet egyetlen értesítésbe egyesíti az érkezést megelőző értesítést és az általános nyilatkozatot, amelynek alapja az EDIFACT BERMAN-üzenet az UN/EDIFACT D04B katalógusból. A végrehajtási kézikönyv alapja a PROTECT-csoport által meghatározott iránymutatás.

A BERMAN-üzenetet a belvizeken hajózó hajók a veszteglőhelyre vagy kikötőbe való érkezés előtt vagy az onnan való elindulás előtt küldik, és ez az érkezési időre és az azonnali kezelés biztosításához, az eljárások támogatásához és az ellenőrzések lehetővé tételéhez szükséges információkat adja meg.

Az üzenet magában foglalja a hajóról a kikötőbe szóló értesítésre vonatkozó jogi követelményeket. A hajóra vonatkozóan egy kérést támogat - legyen az kikötőbe való behajózás, lehorgonyzás a hajó érkezésekor, a hajó indulásakor a kikötőhely elhagyása vagy a kikötőn belül a veszteglőhely megváltoztatása, illetve kizárólag a kikötő területén történő áthajózás. Az érkezéssel és áthaladással kapcsolatos értesítés tartalmazza az összes részletet a hajó kikötő területén kívülről a kikötő területén lévő első veszteglőhelyig való mozgása tekintetében, vagy pedig áthajózás esetén addig a pontig, ahol a hajó elhagyja a kikötőt.

Meg lehet adni a veszteglőhelyre érkezéskor szükséges további szolgáltatásokat is. A belépési pontra és szükség esetén a távozási pontra való érkezés várható időpontja (ETA) és a hajó előző kikötőhelye szükséges információelemek.

1.4. Módosítási eljárások

Az üzenet-végrehajtási kézikönyvek módosítására irányuló javaslatokat a módosítás szükségességét megindokoló magyarázat kíséretében az elektronikus hajózási adatszolgáltatással foglalkozó szakértői csoport elnökének kell elküldeni.

Az elnök a javaslatot megküldi a szakértői csoport tagjainak és az Európai Bizottságnak.

A szakértői csoport az elektronikus hajózási adatszolgáltatással foglalkozó szakértői csoport működési rendjében meghatározott eljárásokat alkalmazza.

Az Európai Bizottság minden módosítást a RIS-irányelvben előírt eljárás szerint folytat le. Ennek során megfelelően figyelembe veszi a szakértői csoport munkáját.

2. II. RÉSZ: KÓDOK ÉS HIVATKOZÁSOK

2.1. Bevezetés

A II. részben határozzuk meg a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatásban használandó különféle kódokat és hivatkozásokat. A kódok és hivatkozási számok használata az egyértelműséget szolgálja. A kódok és hivatkozások használatával kevesebb a félreértés, és egyszerűsödik a fordítás bármely nyelvre. Ezért a kódok és hivatkozások használata kötelező az üzenetben feltüntetett és itt szereplő kódok esetében, és használatuk nyomatékosan ajánlott más adatok különféle számítógépes alkalmazások és különböző nyelvet használó felek közötti cseréjekor, amennyiben a vonatkozó adatelem esetében megengedett a létező és közzétett kódérték használata. A következőkben ismertetjük a használt kódok és hivatkozások fogalmát és leírását. A tényleges kódtáblázatokban hivatkozunk majd a melléklet vonatkozó fejezeteire, illetve ha rendelkezésre áll, megadjuk az URL-t (internetes elérési utat) is.

2.2. Magyarázatok

2.2.1. Terminológia

A következő magyarázatok az elektronikus hajózási adatszolgáltatásban használt információelemek jelentésének egyértelműsítését és pontosítását szolgálják, és egyértelmű leírások révén elősegítik és biztosítják az adatok és hivatkozások karbantartását.

(1) Adatkatalógus:

Az adatkatalógus lényegében az adatokra vonatkozó információk centralizált tára, például azok jelentéséről, forrásáról, használatáról vagy besorolásáról. Az eredményes tervezés, irányítás és az adatgyűjtés, -rögzítés és -felhasználás értékelésének alapja a katalógus. Az adatkatalógus vagy lexikon elsődlegesen és eredetileg betűrendbe rendezett szavakat, azok meghatározásait és etimológiájukat tartalmazza.

(2) Adatelem-katalógus:

Az adatelem-katalógus lényegében az információelemek egyes csoportjainak nevét és adatait felsoroló, útmutató jegyzék. Az információtechnológiában így nevezik azt a táblázatot is, amely a kapcsolódó adatok azonosító szimbólumait és mutatóit tartalmazza. A TDED (Trade Data Elements Directory - kereskedelmi adatelemek katalógusa) ISO 7372 szabvány egységes adatelem-készleteket fogadott el különféle alkalmazási területekre. Az adatelem-katalógus tartalmaz egy számot, az adatelem megnevezését, valamint az egyezményes jelentés magyarázatául szolgáló fogalom leírását az adatelemmel kifejezendő információ (adatérték) tartalmának meghatározása érdekében. Megadja az adatérték karakteres leírásának specifikációját a hely (karakterszám) jelzésével, és adott esetben az adatelemek megnevezésének egyéb közismert szinonimáival együtt.

(3) Adattár:

Az adattár lényegében tárhely, pl. egy raktár. Az adattraktár kifejezés gyakran használatos közös adatok tárolási helyének megjelölésére. Az adattár kifejezés XML és ebXML fejlesztésben az úgynevezett magösszetevők tárhelyét jelzi. A magösszetevők első katalógusai szabványjavaslati tervezet formájában érhetők el, lásd még: www.unece.org/cefact/. Az ebXML-ben a tárelemet a regisztrációs adatbázis objektumosztályának attribútumaként meghatározott szabványos metaadatkészlethez társítják. Ezek az attribútumok a tényleges táron kívül találhatók és leíró jellegű információkat adnak a tárelemről.

(4) Glosszárium:

Különböző kifejezések, például bonyolult műszaki szakkifejezések jegyzéke és magyarázata, gyakran szótárrészként hivatkoznak rá. A kifejezések projektekben, könyvekben vagy tanulmányokban való későbbi felhasználását gyakran betűrend segíti.

(5) Fogalomtár:

Szavak és gyakran kifejezések, rövidítések stb. jegyzéke, rendszerint betűrendbe szedve, meghatározással vagy a szótárakban és szószedetekben ismert módon kifejtve.

2.2.2. A Vámügyi Világszervezet (WCO) és harmonizált rendszere (HR).

A Vámügyi Világszervezet (WCO) számos szabványt és iránymutatást dolgozott ki az áru- és rakománynyilatkozattal kapcsolatos adatcseréhez.

A WCO a fenntartója annak a harmonizált rendszernek (HR), amely hatjegyű besorolás szerint osztályozza az árukat. A HR használatos a leggyakrabban gyártott vagy forgalmazott több mint 5 000 terméket és termékcsoportot felölelő áruk besorolására. E numerikus rendszer felépítése jogi és logikai struktúrát ad, amely a termékeket vagy termékkategóriákat címek, fejezetek és szakaszok alá rendezi.

Használhatják a vámhatóságok, de statisztikai, gyártási, szállítási, behozatali és kiviteli célra is megfelel.

Szerkezete a következő:

Kiegészítő helyi használatra a kód a következők szerint bontható ki

Emellett legfeljebb 21 helyértékig további helyi albesorolásra is módot nyújt, pl. a nemzeti adózási kód jelölésére.

A WCO Kiotói Egyezménye részletesen ismerteti a tranzit- és behozatali/kiviteli nyilatkozatok eljárásait, folyamatait és információelemeit.

2.3. Fogalommeghatározások

E műszaki előírások alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat (2) használjuk:

Forgalomszervezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek célja a forgalmi helyváltoztatások irányítása révén a veszélyes hajóforgalmi helyzetek kialakulásának megelőzése, valamint a VTS-területen belül a biztonságos és hatékony hajóforgalom elősegítése.

Ügynök: a hajó üzembentartója nevében történő információszolgáltatással megbízott vagy arra meghatalmazott személy.

Aszinkron üzenet: a feladó által elküldhető olyan üzenet, amelynek a címzett általi feldolgozására kifejezetten nem szükséges várni. A címzett dönti el, hogy mikor dolgozza fel az üzenetet.

Uszály: saját meghajtással nem rendelkező hajó.

Kód: karakterlánc a) információ rögzítésére vagy azonosítására, b) információ sajátos, számítógéppel felismerhető szimbólumok általi jelölésére vagy azonosítására. [ISO TC154/SC1]

Illetékes hatóság: a kormányok által e szabvány szerint jelentett információk fogadására és továbbítására felhatalmazott hatóságok és szervezetek.

Címzett: a fuvarozási okmányban ekként megjelölt fél, akihez az árut, a rakományt vagy a konténereket el kell juttatni.

Feladó: az a kereskedő, aki egy fuvarozóval árufuvarozási szerződést kötött, akinek a nevében vagy képviseletében ilyen szerződést kötöttek, illetőleg az a fél, aki, illetve akinek nevében vagy képviseletében eljáró személy az árufuvarozási szerződéssel összefüggésben az árut a címzetthez ténylegesen eljuttatja. (Szinonimák: megbízó, fuvaroztató).

Veszélyes áruk: (3)

- az UNDG-szabályzatban osztályba sorolt áruk,

- az ADN/ADNR-szabályzatban osztályba sorolt áruk,

- az IMDG-szabályzatban osztályba sorolt áruk,

- az IBC-szabályzatban felsorolt veszélyes folyékony anyagok,

- az IGC-szabályzatban felsorolt cseppfolyósított gázok,

- a BC-szabályzat B. függelékében említett szilárd anyagok,

Adatelem: olyan adategység, amely meghatározott kontextusban oszthatatlannak minősül, és amelynek tekintetében az azonosítás, leírás és értékábrázolás meghatározásra került.

EDI-szám: az üzenet (feladójának vagy címzettjének, pl. a rakomány feladójának és címzettjének) elektronikus címe. Ez lehet e-mail cím, megállapodás szerinti azonosító vagy pl. az Európai Cikkszámrendszer-társaság által adott szám (EAN-szám).

Elektronikus adatcsere (Electronic Data Interchange - EDI): strukturált adatok egyezményes szabvánnyal történő továbbítása elektronikus eszközökkel az egyik fél számítógépén lévő alkalmazásról a másik fél számítógépén lévő alkalmazásra.

Szállítmányozó: az áruk szállítását, s ezen belül a feladó és címzett nevében a kapcsolódó szolgáltatásokat és/vagy alakiságokat megszervező fél.

Végrehajtási iránymutatás: egy adott szabványos üzenet végrehajtásának módját részletesen ismertető, valamint a felhasználandó szegmenseket, adatelemeket, kódokat és hivatkozásokat és azok felhasználási módját meghatározó kézikönyv.

Hely: minden névvel ellátott földrajzi hely, úgymint kikötő, repülőtér, teherpályaudvar, terminál vagy minden egyéb olyan hely, ahol vámkezelésre és/vagy rendszeres árufogadásra/árufeladásra sor kerülhet, és amely nemzetközi kereskedelemmel/szállítással összefüggő árumozgásokhoz használt állandó létesítményekkel rendelkezik. Az illetékes nemzeti hatóságnak a helyet ilyenként el kell ismernie.

Logisztika: konkrét célok érdekében szervezett rendszeren belül személyek és/vagy áruk mozgatásának és helyváltoztatásának megtervezése, kivitelezése és ellenőrzése, valamint az ilyen mozgatáshoz és helyváltoztatáshoz kapcsolódó támogató tevékenységek.

Rakományjegyzék: a szállítóeszközbe berakott áruk - és berendezések - leírását listázó okmány. A rakományjegyzék gyakran a hivatalos és igazgatási célokra összesített hajórakleveleket képviseli.

Szállítóeszköz: az áruk szállítására használt jármű típusa, úgymint uszály, tehergépkocsi, hajó vagy vonat.

Üzenetkód: az üzenettípust azonosító, hat karakterből álló, egyedi alfabetikus hivatkozás.

Szállítási mód: az áruk továbbítására használt szállítási mód, pl. vasúti, közúti, tengeri, belvízi.

Monitoring: a hajók teljesítményének különböző eszközökkel történő nyomon követése és a felelős felek értesítése a várt, és különösen a tervezett teljesítménytől való minden eltérésről.

Multimodális szállítás: áruk (konténerek) legalább két különböző szállítási móddal történő fuvarozása.

Műveletezési támogatás: a vontatóhajó, illetve a vontatóhajó személyzete által a biztonságos navigáció és kikötés érdekében nyújtott támogatás.

Navigációs tájékoztatás: a fedélzeten tartózkodó parancsnoknak a fedélzeti döntéshozatal támogatása érdekében nyújtott információk.

Navigációs támogatás: révkalauzok által a fedélzetről, illetve különleges esetekben a szárazföldről (partról történő révkalauzolás), a veszélyes hajózási forgalmi helyzetek megelőzése érdekében nyújtott támogatás.

Üzembentartó: a hajó tulajdonosa vagy üzemeltetője;

Szennyező áruk: (3)

- a MARPOL-egyezmény I. mellékletében meghatározott olajok,

- a MARPOL-egyezmény II. mellékletében meghatározott ártalmas folyékony anyagok,

- a MARPOL-egyezmény III. mellékletében meghatározott ártalmas anyagok.

Eljárás: az alakiságoknak való megfelelés érdekében követett lépések, ideértve a szükséges információk benyújtásának ütemezését, formátumát és továbbítási módszerét.

Minősítő: adatelem, amelynek értéke olyan kód, amely egy másik adatelem vagy szegmens működésének különleges jelentést kölcsönöz. [ISO 9735]

Radar: a tükröző objektum - úgymint hajó - felderítése, és irányának, távolságának, sebességének és orrirányának meghatározása céljából továbbított és visszavert rádióhullámokat használó több rendszer vagy berendezés. Használható navigációhoz vagy felderítéshez.

Hivatkozási szám: valamely kapcsolatra vagy adott esetben korlátozásra történő hivatkozást, vagy azok említését szolgáló szám.

Kockázat (vámügyi): az áruk nemzetközi mozgása és kereskedelme során előforduló olyan esemény valószínűsége, amely a Közösség biztonságát fenyegeti és kockázatot jelent a közegészségre, a környezetre és a fogyasztókra nézve.

Kockázatkezelés (vámügyi): a kockázati kitettség korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés módszeres azonosítása és végrehajtása. Ebbe olyan tevékenységek tartoznak bele, mint amilyen az adat- és információgyűjtés, a kockázatok leírásának és az intézkedések megtételének elemzése és értékelése, valamint a folyamatnak és az eredményeknek a rendszeres figyelemmel kísérése és felülvizsgálata nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján.

Szegmens (EDI): funkcionálisan összefüggő adatelemértékek előre meghatározott és azonosított halmaza, amelyeket a halmazon belüli sorrendjük azonosít. A szegmens a szegmenscímkével kezdődik és a szegmenszáró résszel végződik. Lehet szolgálati szegmens vagy felhasználói adatszegmens.

Szegmenskód: az egyes szegmenseket a szegmenskatalógusban meghatározott módon, egyedileg azonosító kód. [ISO 9735]

Hajóparancsnok: a hajó fedélzetén parancsnoki szerepet betöltő személy, aki jogosult meghozni a navigáció és a hajó irányítása körébe tartozó valamennyi döntést. (Szinonimák kapitány, parancsnok, hajóvezető).

Megbízó: lásd a feladó címszót.

Egyablakos rendszer: a kereskedelemben és hajózásban részt vevő felek számára kialakított rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az egységesített információkat valamennyi szabályozói követelmény teljesítésére egy beadási helyen nyújtsák be. Ha az információk elektronikus formátumúak, az egyes adatelemeket csak egyszer kell beküldeni (4).

Címke: a szegmens vagy adatelem egyedi azonosítója. [ISO 9735]

Nyomon követés: a rakomány, a rakomány tételei, a szállítmány és a felszerelés hollétére vonatkozó információk visszakeresésének tevékenysége.

Helyzetmegállapítás: a helyzetre vonatkozó információk nyilvántartásának feladata, ideértve a rakomány, a rakomány tételei, a szállítmány és a felszerelés (teli vagy üres konténerek) hollétére vonatkozó információkat.

Közlekedéssel kapcsolatos értesítés: a hajó tervezett útjával kapcsolatban az illetékes hatóságnak tett bejelentés.

UN/EDIFACT: az ENSZ szabályai a közigazgatási, kereskedelmi és közlekedési célokra szolgáló elektronikus adatcsere tekintetében. Strukturált adatok - és különösen az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó adatok - önálló számítógépes információs rendszerek közötti elektronikus cseréjére vonatkozó szabványok, katalógusok és irányelvek sorozata alkotja. Ajánlott az ENSZ keretében, a szabályokat az ENSZ-EGB hagyja jóvá és teszi közzé az ENSZ adatcsere-katalógusában (UN Trade Data Interchange Directory - UNTDID), karbantartásuk egyezményes eljárásoknak megfelelően történik.

Hajó (szinonima: belvízi vagy tengerjáró hajó): Belvízi navigációban ez a kifejezés magában foglalja a kishajókat, kompokat és az úszó munkagépeket.

Hajótámogató szolgáltatások: a hajóparancsnoknak pl. bunkerhajók és javító szervezetek által nyújtott szolgáltatások.

Hajóforgalom figyelemmel kísérése: szóbeli és elektronikus tájékoztatás nyújtása, valamint a forgalomban részt vevő hajóknak információcsere eredményeként vagy válaszként adott olyan utasítások, amelyek a forgalomban a zökkenőmentes (hatékony) és biztonságos közlekedés optimalizálását szolgálják.

Hajóforgalmi szolgáltatások (Vessel Traffic Services - VTS): az illetékes hatóság által a hajóforgalom biztonságának és hatékonyságának fokozása, valamint a környezet védelme céljából nyújtott szolgáltatások. A szolgáltatásnak képesnek kell lenni a forgalom interaktív kezelésére és reagálni kell tudnia a területen előálló forgalmi helyzetekre.

VTS-terület: a VTS körülhatárolt, formálisan meghatározott szolgáltatási területe. A VTS-terület részterületekre vagy szektorokra osztható.

VTS-szolgáltatások: információs szolgáltatás, de tartalmazhat másféle szolgáltatásokat, úgymint navigációt segítő szolgáltatást, forgalomszervezési szolgáltatást vagy mindkettőt.

2.4. Besorolások és kódleírások

Annak érdekében, hogy a címzett a lehető legkönnyebben értelmezhesse az üzenetet, azt a lehető legteljesebb mértékig az egyezményes besorolások és kódlisták alapján kell elkészíteni. A meglévő kódokat kell használni az új kódlisták összeállításával és karbantartásával járó többletmunka elkerülésére.

Az elektronikus hajózási adatszolgáltatásban a következő besorolások alkalmazandók:

1. a hajó vagy a kötelék típusa (28. ENSZ-ajánlás)

2. hivatalos hajószám (OFS)

3. IMO hajóazonosító szám (IMO) a Lloyds-nyilvántartásban minden tengerjáró hajóra közzétett szám, az LR betűk nélkül

4. ERI hajóazonosító szám

5. ENI európai navigációs azonosítás (egyedi európai hajóazonosító szám)

6. Harmonizált Áruazonosító és Kódrendszer (HR, áruk)

7. Kombinált Nómenklatúra (KN, áruk)

8. A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer (áruk)

9. Veszélyes áruk ENSZ-száma (UNDG)

10. Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti kódja (IMDG)

11. ADN/ADNR

12. ENSZ országkód és állampolgársági kód

13. ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynév kódrendszer

14. Hajóútszakasz-kód

15. Terminálkód

16. Szállítókonténer mérete és típuskódja

17. Konténerazonosító kód

18. Csomagtípuskód

19. Kezelési utasítások

20. Kikötés célja

21. Szállítmány jellege

A következőkben részletesen ismertetjük e kódok belvízi hajózásban történő alkalmazását és az ehhez kapcsolódó megjegyzéseket és felhasználói útmutatást. A hajó- és köteléktípus-kódok különböző nyelveken szerepelnek a kódtáblázatokban. A fent említett 12-15. kód elemeinek kombinációját a 2.7. fejezet tárgyalja.

2.4.1. A kódok és hivatkozási táblázatok frissítése

Az egységes kódok és hivatkozások és a különböző táblázatok állandósága és egységessége megköveteli, hogy a különböző kódok karbantartása, közzététele és használata szigorú eljárások és folyamatok szerint történjen.

Az elektronikus adatszolgáltatási üzenetekben használt minden kód és hivatkozási táblázat karbantartásának megkönnyítése érdekében a kódokat és hivatkozásokat hat kategóriába sorolták.

A. kategória

Hivatalos szervezet által karbantartott nemzetközi kódok és hivatkozások, melyek használata egyedi alapon történik. Az új vagy megváltozott kódokat a nemzetközi szervezet teszi közzé, megadva, hogy az új kódokat mikortól kell alkalmazni. Szintén a szervezet hangolja össze a táblázatokban eszközölt módosítások érvényesítését, a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatás műszaki előírásai szerinti adatszolgáltatás tekintetében azonban az ERI szakértői csoport adja meg, hogy mikortól és mely kódokat kell az üzenetekben használni. Például szolgálnak erre az UNDG (5) IMDG (6) ADN/ADNR/D (7) és a HR/TARIC (8) kódok.

B. kategória

A nemzetközi kódokat és hivatkozásokat elismert nemzetközi szervezet tartja karban (például az ISO vagy az ENSZ/EGB), a táblázatmódosítások közzététele pedig rendszeres időközönként, felhasználói kérések nyomán történik, a módosítást a felhasználói közösségek hangolják össze. Példa erre az ENSZ/LOCODES (9), a szállítóeszköz típusa, a szállítási mód, az ország és valutakódok, valamint a fuvarköltségek és díjak kódrendszere.

C. kategória

Üzleti jellegű kódok és hivatkozások, amelyeket olyan magán vagy állami-magán szervezetek tartanak karban, mint az EAN, a Lloyds vagy a Protect. Példa erre: IMO-számok, EAN-címkódok.

D. kategória

Hivatalos szervezet által meghatározott területen történő felhasználásra karbantartott regionális kódok és hivatkozások. Példa erre: hajóútkódok, ECDIS-hivatkozások.

E. kategória

Hivatalos, illetve állami-magán partnerség által karbantartott nemzeti kódok és hivatkozások. Példa erre az NST/R.

F. kategória

Az adatszolgáltatásban használt és az egységes üzenet részét képező, illetve az üzenetben ilyenként feltüntetett egységes kódok és hivatkozások. A módosítást az ellenőrző szervezetek hangolják össze. Példa erre: minősítők, szintaxiskódok, azonosítók, funkciókódok.

Az A. kategóriában említett nemzetközi kódok és hivatkozások rendszerint az áruk feladójától származnak. A kódokat a vonatkozó jogi követelményeknek és szabályoknak megfelelően kötelező jelleggel meg kell adni, az illetékes hatóság általi ellenőrzés és a vészhelyzeti intézkedések lehetővé tételére és elősegítésére.

Az elektronikus adatszolgáltatásban használt kódokból és hivatkozásokból álló részegységek minden más kategóriáját és a belvízi szállításban használt egyéb üzeneteket az ellenőrző szerv tartja karban. Így összehangolt módon hajtható végre e kódtáblázatok új és módosított bejegyzéseinek harmonizált használata és bevezetése.

A különböző üzenetek szabályozó szervei megtalálhatók az UNH 0051 adatelemben vagy az üzenet-végrehajtási kézikönyvekben, illetve az alábbiakban részletezett kódtáblázatokban.

2.4.2. Kódtáblázatok leírása

2.4.2.1. A hajó vagy a kötelék típusa

2.4.2.2. Hivatalos hajószám (OFS)

2.4.2.3. IMO hajóazonosító szám

2.4.2.4. Elektronikus adatszolgáltatási szám (ERN) (hajóazonosításhoz)

2.4.2.5. Egyedi európai hajóazonosító szám

2.4.2.6. Harmonizált rendszerkód (HR)

2.4.2.7. Kombinált Nómenklatúra (KN)

2.4.2.8. A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer (NST) 2000

a) A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer (NST/R)

b) A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer - Hollandia (NST/R NL)

c) A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer - Franciaország (NST/R FR)

d) A szállítási statisztikában használatos standard áruosztályozási rendszer/felülvizsgált rendszer - Németország (NST/R DE)

2.4.2.9. Veszélyes áruk ENSZ-száma (UNDG)

2.4.2.10. Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti kódexe (IMDG)

2.4.2.11. ADN/R/D

2.4.2.12. ENSZ-országkódok

2.4.2.13. ENSZ-helynévkódok - ENSZ/LOCODE

2.4.2.14. Hajóútszakasz-kód

2.4.2.15. Terminálkód

2.4.2.16. Szállítókonténer mérete és típuskódja

2.4.2.17. Konténerazonosító kód

2.4.2.18. Csomagtípus

2.4.2.19. Kezelési utasítások

2.4.2.20. Kikötés célja

2.4.2.21. Szállítmány jellege

2.5. Egyedi európai hajóazonosító szám

- Az egyedi európai hajóazonosító szám (ENI) fogalmát - a továbbiakban európai hajóazonosító szám - a 2006/87/EK irányelv II. mellékletének 2.18. cikke határozza meg.

- Amennyiben a hajó nincs birtokában európai hajóazonosító számnak akkor, amikor a folyami információs szolgáltatásokban (RIS) való részvételéhez európai hajóazonosító számra lesz szüksége, azon tagállam illetékes hatóság adja azt ki a hajó számára, amelyben a hajót lajstromozták vagy amelyben anyakikötője található.

- Az olyan országokból származó hajók esetében, amelyekben az európai hajóazonosító szám kiosztása nem lehetséges, azon tagállam illetékes hatósága adja ki az európai hajóazonosító számot, amelyben a hajónak első alkalommal van arra szüksége a RIS-ben való részvételhez.

- Az illetékes hatóság tanúsítványt állít ki, amely dokumentálja az európai hajóazonosító szám kiadását.

- Egy hajó számára csak egyetlen európai hajóazonosító szám osztható ki. Az európai hajóazonosító szám kiadására csak egy alkalommal kerül sor, és az a hajó teljes élettartama során változatlan marad.

- A hajó tulajdonosa vagy képviselője kéri az illetékes hatóságtól az európai hajóazonosító szám kiadását. A tulajdonosa vagy képviselője felel azért, hogy az európai hajóazonosító számot a hajóra felszereljék.

- Minden tagállam értesíti a Bizottságot az európai hajóazonosító szám kiadásáért felelős illetékes hatóságról. A Bizottság nyilvántartást vezet ezekről az illetékes hatóságokról, illetve a harmadik országok által bejelentett illetékes hatóságokról, és ezt a nyilvántartást a tagállamok rendelkezésére bocsátja. A nyilvántartás kérésre harmadik országok illetékes hatóságainak is kiadható.

- Az előző bekezdéssel összhangban minden illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az előző bekezdés szerint vezetett nyilvántartásban szereplő összes illetékes hatóság tájékoztatása érdekében az általa kiadott minden egyes európai hajóazonosító számról, valamint a hajó 2006/87/EK irányelv II. mellékletének IV. függelékében meghatározott azonosító adatairól.

- Ezeket az adatokat szükség szerint hozzáférhetővé lehet tenni más tagállamok, a Mannheimi Egyezmény szerződő államai, és azonos szintű titoktartás garantálása mellett és közigazgatási megállapodás alapján harmadik országok illetékes hatóságai számára a navigáció biztonságának és egyszerűségének fenntartásához szükséges igazgatási intézkedések elvégzése érdekében.

2.6. Az ERI hajótípusok meghatározása

2.7. Helynévkód

2.7.1. Adatelemek

A helynévkód az alábbi külön elemekből áll:

A kért helynevet mindig egyedi kódként kell megadni. Ez az adatszolgáltatás céljától és a helyi körülményektől függően többféle módon megvalósulhat.

Az UNLOCODE mindig az országkódból és a helynévkódból áll, ez a kombináció együttesen teszi egyedivé az UNLOCODE kódot.

2.7.2. Példa

Rövidítések

(1) PROTECT: számos olyan európai tengeri kikötő szervezete, amelyek a szabványos üzenetekre közös végrehajtási iránymutatást fejlesztettek ki. Ezek az iránymutatások képezik az elektronikus adatszolgáltatás műszaki előírásainak alapját a végrehajtási kézikönyvekben.

(2) UN/EDIFACT-glosszárium, az UNECE szerkesztésében (www.unece.org/trade/untdid/texts/d300_d.htm); Szállítási és logisztikai glosszárium, K+F projektek az RTD - INDRIS (FP4), COMPRIS (FP5), MARNIS (FP6) európai keretprogramok keretében

(3) Forrás: 2002/59/EK irányelv.

(4) Forrás: 33. UNECE-ajánlás.

(5) A kódok esetleges módosításáról az ENSZ-en keresztül kétévente döntenek, és azokat közzéteszik.

(6) A kódok módosítását az IMO-n keresztül kétévente teszik közzé.

(7) A kódok módosításáról a megfelelő felelős szervezeten keresztül kétévente döntenek, és azokat közzéteszik.

(8) A WCO négyévente közzéteszi a teljes kódkészlet módosításait, a részegységek kiigazítása az ERI szakértői csoporton keresztül történik, a módosítási kérelmek alapján.

(9) Az új vagy megváltozott kódok érvényesítését az ERI szakértői csoport koordinálja.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 389., 2006.12.30., 1. o.).

1. függelék

Adatszolgáltatás (veszélyes) árukról (IFTDGN) - ERINOT

TARTALOMJEGYZÉK

1. ERI értesítő üzenet

1.1. Szegmenstáblázat

1.2. Fadiagram (ERI értesítő üzenet)

1.3. ERINOT-üzenet felépítése

1.4. Próbaszegmensek

1.5. Üres hajók

1.6. Nem veszélyes áruk konténeres szállítása

1.7. Ismeretlen tulajdonságú árut tartalmazó vagy üres konténerek

1.8. RIS-hatóságok közötti információcsere

1.9. Értesítés törlése

1. ERI ÉRTESÍTŐ ÜZENET

Az ERI értesítő üzenet (ERINOT) az UN/EDIFACT veszélyes áruk nemzetközi továbbítására és szállítására vonatkozó értesítő üzenet (International Forwarding and Transport Dangerous Goods Notification - IFTDGN) sajátos felhasználása, mivel azt a PROTECT szervezeten belül fejlesztették ki. Az ERINOT-üzenet alapja a 98.B EDIFACT katalógus és a PROTECT 1.0. változata.

Az ERINOT-üzenet szegmenstáblázata az 1.1. fejezetben kerül feltüntetésre. Az ERINOT-üzenet fadiagramja az 1.2. fejezetben kerül feltüntetésre.

Az üzenet használatának olyan sajátos körülmények között történő biztosítására, mint amilyenek a hajókötelékek, a TDT-csoport RFF-szegmensébe néhány további minősítő került bevezetésre.

1.1. Szegmenstáblázat

1.2. Fadiagram (ERI értesítő üzenet)

BGM Beginning of message - üzenet eleje; CNI Consignment information - szállítmány adatai; COM Communication contact - kommunikációs kapcsolattartó; CTA Contact information - kapcsolattartó elérhetősége; DGS Dangerous goods - veszélyes áruk; DTM Date/time/period - nap/időpont/időszak; EQD Equipment details - berendezés adatai; FTX Free text - szabad szöveg; GID Goods items details - árucikkek adatai; HAN Handling instructions - kezelési utasítások; LOC Place/location identification - hely, helyzet meghatározása; MEA Measurements - mérések; NAD Name and address - név és cím; PCI Package identification - csomagazonosítás; RFF Reference - hivatkozás; SGP Split goods placement - áruk pontos helye; TDT Details of transport - szállítás részletei; UNH Message header - üzenet fejléce; UNT Message trailer - üzenet záró része; SG Segment group - szegmenscsoport; M Mandatory - kötelező; C Conditional - feltételes; Bases - Alapok: UNTD98.B, PROTECT 1.0

1.3. ERINOT-üzenet felépítése

Az 1. táblázat határozza meg az ERI értesítő üzenetet szegmenseinek felépítését és adatelemeit.