32005R2187[1]

A Tanács 2187/2005/EK rendelete ( 2005. december 21. ) a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 2187/2005/EK RENDELETE

(2005. december 21.)

a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó és az I. mellékletben meghatározott földrajzi területeken elhelyezkedő tengeri vizek halászati erőforrásainak fogásával és kirakodásával kapcsolatos technikai védelmi intézkedéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "aktív halászfelszerelés" : olyan halászfelszerelés, amelynél a fogási művelethez a felszerelés aktív mozgása szükséges, beleértve különösen a vontatott halászfelszerelést és a kerítőhálókat;

i.

"vonóháló" : egy vagy több halászhajó által aktívan vontatott halászfelszerelés, egy kúp vagy piramis alakú testből álló (vonóhálótest), hátul zsákvégben záródó háló;

ii.

"merevítőrudas zsákháló" : halászfelszerelés vonóhálóval, amelyet vízszintesen egy acélból vagy fából készült cső, a merevítőrúd nyit, és a fenéklánccal, lánchálóval vagy ijesztőlánccal ellátott háló aktív vontatását a fenéken a hajó motorja végzi;

iii.

"dán kerítőháló" : a hajóról két hosszú kötéllel (kerítőháló-kötél) működtetett, vontatott kerítő halászfelszerelés, amelyet úgy terveztek, hogy a kerítőháló nyílása felé tereljék a halakat. Ez a halászfelszerelés, amely tervezését és méretét tekintve a fenék-vonóhálóhoz hasonlít, két hosszú szárnyból, a hálótestből és egy zsákból (zsákvég) áll;

iv.

"kotróháló" : olyan háló vagy fémkosár, amelyet egy változtatható formájú és méretű keretre szerelnek, és alsó részére egy (néha fogazott) kotrókést rögzítenek;

v.

"erszényes kerítőháló" : olyan hálóból készült kerítő halászfelszerelés, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy zárását;

b) "passzív halászfelszerelés" : olyan halászfelszerelés, amelynél a fogási művelethez nem szükséges a felszerelés aktív mozgása; magában foglalja a kopoltyúhálókat, állítóhálókat, a tükörhálókat, csapdahálókat, horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat. A hálók egy vagy több külön hálóból állhatnak, amelyeken felső, alsó és összekapcsoló kötél van, továbbá rögzítő, lebegő és navigációs felszerelésekkel lehet felszerelni őket;

i.

"kopoltyúháló"és"állítóháló" : egyetlen hálódarabból álló felszerelés, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben. Ez úgy fogja ki az élő vízi erőforrásokat, hogy azok beleakadnak és belegabalyodnak a hálóba;

ii.

"tükörháló" : két vagy több párhuzamosan, egy kötélre felfüggesztett hálóból álló halászfelszerelés, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben;

iii.

"horogsorok" : több összekapcsolt horogsor, amelyeket vagy a tengerfenéken rögzítenek, vagy pedig sodródnak, és mindegyiken több, csalival ellátott horog van;

c)

"horog" : rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrót-darab;

d)

"merítési idő" : a hálók első vízbeeresztésének időpontjától addig az időpontig eltelt idő, amikor a hálókat teljesen a halászhajó fedélzetére emelik;

e)

"négyzetes szemű háló" : olyan háló, amelyben a szemek oldalai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból az egyik merőlegesen, a másik pedig párhuzamosan helyezkedik el a háló hossztengelyéhez képest;

f)

"zsákvég" : a vonóháló leghátsó 8 méteres része, amely vagy hengeres alakú, azaz teljes hosszában azonos a kerülete, vagy pedig elvékonyodik;

g)

"biztosítózsák" : hengeres hálódarab, amely teljesen körülveszi a vonóháló zsákvégét, és helyenként a zsákvéghez kapcsolható;

h)

"hátsó pánt" : a zsákvéghez rögzített leghátsó körpánt, a hosszirányban megfeszített hálószemek mentén mérve;

i)

"emelőpánt" : a zsákvég, vagy adott esetben a biztosítózsák kerületét övező kötéldarab, amelyet horgokkal vagy gyűrűkkel rögzítenek;

j)

"körpánt" : a zsákvég vagy adott esetben a biztosítózsák kerületét övező, ahhoz rögzített kötéldarab;

k)

"belső terelőháló" : az aktív halászfelszerelés hálóján belül oly módon felerősített hálódarab, hogy a zsákmány eljuthasson a háló elejétől a végéig, de ne tudjon visszafordulni;

l)

"zsákvégbója" : a zsákvéghez rögzített, úsztatható egység;

m)

"úszószál" : az a kötél, amely összekapcsolja a zsákvégbóját a halászfelszerelés azon részével, amelyet támogat vagy megjelöl;

n)

"hosszabbító elem" : a vonóháló el nem vékonyodó, hengeres alakú, a zsákvéggel megegyező kerületű szakasza, amelyet a zsákvéghez rögzítenek, vagy annak folytatása;

o)

"eresztőháló" : úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen, vagy valamennyire a tengerfelszín alatt tartott olyan kopoltyúháló, amely szabadon sodródik az áramlattal, vagy amelyet egy hajóhoz rögzítve húznak. Az eresztőhálót a háló kiegyensúlyozására és/vagy sodródásának megakadályozására szolgáló tartozékokkal lehet felszerelni;

p)

"nem szándékos fogások" : olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogásai, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 15. cikke értelmében ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból akár azért, mert a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb méretűek, akár azért, mert a fogások összetételére és a járulékos fogásokra vonatkozó szabályok értelmében megengedett mennyiségeket túllépve fogták ki őket.

II. FEJEZET

HÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI

I. SZAKASZ

Célfajok

3. cikk

Célfajok és legkisebb szembőség

(1) Az I. mellékletben felsorolt valamennyi alkörzet tekintetében az egyes célfajokra megengedett szembőség-tartományt vonóhálóval, dán kerítőhálóval és hasonló halászfelszerelésekkel végzett halászat esetében a II. melléklet, kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval folytatott halászat esetén pedig a III. melléklet határozza meg. A halászfelszerelés vagy háló egyetlen részén sem lehet kisebb a szembőség, mint az egyes szembőség-tartományokon belüli legkisebb szembőség.

Tilos a II. és III. mellékletben felsorolt fajokra az említett mellékletekben felsorolt célfajokra nézve meghatározott tartománynál kisebb szembőségű vonóhálók, kerítőhálók és hasonló halászeszközök, kopoltyúhálók, állítóhálók és tükörhálók használatával halászni.

(2) A célfajoknak a fedélzeten megtartott élő vízi erőforrásokhoz viszonyított minimális százalékos arányát minden egyes földrajzi alkörzetre és szembőség-tartományra vonatkozóan a II. és III. melléklet tartalmazza.

(3) A halászat során, amennyiben kotróhálókat alkalmaznak, csak abban az esetben szabad bármilyen mennyiségű élő vízi erőforrást a fedélzeten megtartani vagy kirakodni, ha az élősúly legalább 85 %-át puhatestű állatok és/vagy Furcellaria lumbricalis teszik ki.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok nem szándékos fogásaira. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(4) Tilos az egyes alkörzeteken belül a III. mellékletben említetteknél kisebb szembőségű kopoltyúhálót vagy állítóhálót használni.

(5) Tilos az egyes alkörzeteken belül olyan szembőségű tükörhálót használni, amely - a háló azon részén, ahol a legnagyobb hálószemek helyezkednek el - nem felel meg a III. mellékletben meghatározott valamelyik kategóriának, kivéve, ha a háló legkisebb szembőségű részén a szembőség 16 mm-nél kisebb. Amennyiben a legkisebb hálószemek szembősége 16 mm-nél kisebb, valamennyi 16 mm-nél nagyobb szembőségű hálószemnek meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott kategóriáknak.

(6) Minden halászat esetében tilos kirakodni az I. mellékletben felsorolt alkörzetekben fogott, és a fedélzeten tartott halászzsákmányt, amely nem teljesíti a II. vagy III. mellékletben meghatározott megfelelő feltételeket.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok nem szándékos fogásaira. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

4. cikk

A célfajok százalékos arányának kiszámítása

(1) A II. és III. mellékletben említett célfajok százalékos arányát úgy kell kiszámítani, mint a II. és III. mellékletben felsorolt összes olyan faj élősúlyához viszonyított arányt, amelyet: szétválogatás után a fedélzeten megtartottak, vagy kirakodtak.

(2) A célfajok és egyéb fajok százalékos arányát úgy kapják meg, hogy összesítik a célfajok és a II. és III. mellékletben felsorolt egyéb fajok fedélzeten megtartott teljes mennyiségét.

(3) A II. és III. mellékletben említett fajok bizonyos mennyiségeinek a halászhajóról átrakodása esetén a célfajok százalékos arányának számításakor ezen átrakodott mennyiségeket figyelembe kell venni.

(4) A célfajok százalékos arányát egy vagy több reprezentatív minta alapján is ki lehet számítani.

II. SZAKASZ

Aktív halászfelszerelés

5. cikk

A halászfelszerelések szerkezete

(1) Nem használható olyan eszköz, amely elzárja, vagy más módon szűkíti a zsákvég hálószemeit.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve megengedett bármilyen aktív halászfelszerelés zsákvégének alsó feléhez, a külső részre rögzített bármilyen vitorlavászon, háló vagy más anyag, amelynek feladata a kopás megelőzése vagy lassítása. Az ilyen anyagot csak a zsákvég elején és oldalperemein szabad rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a 90 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászfelszereléssel végzett halászat során megengedett a zsákvég külső részéhez rögzített biztosítózsák. A biztosítózsák szembőségének legalább kétszer akkorának kell lennie, mint zsákvégé, és semmiképpen sem lehet kisebb 80 mm-nél.

A biztosítózsák a következő pontokon rögzíthető:

a) az elülső pereménél;

b) a hátulsó pereménél; vagy

c) a kerülete mentén, a hátulsó és az elülső rész között.

A biztosítózsák az alábbi módokon fűzhető be:

a) a kerülete mentén a zsákvéghez és a hosszabbítóelemhez egy hálószemsor körül; vagy

b) hosszirányban, egyetlen szemsor mentén.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve megengedett:

a) az aktív halászfelszerelésen a meg nem fordítható háló vagy belső terelőháló használata. A belső terelőhálót a zsákvégen belül vagy a zsákvég előtt lehet rögzíteni. A II. mellékletben megállapított, legkisebb szembőségre vonatkozó rendelkezéseket a belső terelőhálóra nem kell alkalmazni. A belső terelőháló elülső rögzítési pontja és a zsákvég hátsó vége közötti távolságnak a belső terelőháló hosszúságának legalább háromszorosát kell kitennie;

b) a zsákvég bármely részének külső felére a fogás mennyiségét mérő érzékelő csatlakoztatása;

c) a 90 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászfelszereléssel végzett halászat során körpánt és emelőpánt rögzítése a zsákvég külső részéhez;

d) a legalább 90 mm-es szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászfelszereléssel végzett halászat során emelőpánt rögzítése a zsákvég külső részéhez;

e) úszók rögzítése a zsákvég két oldalsó szegélyéhez;

f) hátsó pánt rögzítése a zsákvég külső feléhez. A hátsó pánt és a zsákkötél közötti távolság legfeljebb 50 cm lehet.

6. cikk

Különös tiltott szerkezetek

Tilos az alábbiak használata:

a) olyan zsákvég, amelynél a zsákvég kerületén az azonos szembőségű hálószemek száma annak első végétől a hátsó végéig növekszik;

b) olyan hosszabbítóelem, amelynek kerülete bármely ponton kisebb, mint a zsákvég elülső végének - amelyhez a hosszabbítóelemet csatlakoztatták - kerülete;

c) olyan, legalább 32 mm-es szembőségű zsákvég, amelyen bármely hálószem nem rombusz vagy négyzet alakú;

d) legalább 90 mm-es szembőségű olyan vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló halászfelszerelés, amelyhez a zsákvéget nem a zsákvég előtti hálóhoz történő varrással rögzítették;

e) legalább 90 mm-es szembőségű olyan vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló halászfelszerelés, amelyen az illesztések vagy a szegélyek kivételével a zsákvég bármely kerületén több mint 100 rombusz alakú szabad hálószem és kevesebb, mint 40 rombusz alakú szabad hálószem található;

f) olyan zsákvég, amely felső felének kifeszített hossza nem egyezik meg hozzávetőlegesen az alsó felének kifeszített hosszával.

7. cikk

A vonóhálók szelektivitása tőkehal-halászat esetén

A Bizottság - a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság javaslatára - legkésőbb 2007 szeptemberéig értékelést nyújt be a Tanácsnak az olyan aktív halászfelszerelések zsákjának szelektivitásáról, amelyek esetében a tőkehal a célfaj.

III. SZAKASZ

Passzív halászfelszerelések

8. cikk

Méretek és merítési idő

(1) Amennyiben a halászatot kopoltyúhálókkal, állítóhálókkal vagy tükörhálókkal végzik, a legfeljebb 12 m teljes hosszúságú hajókon tilos több mint 9 km-nyi hálót, a 12 m-t meghaladó teljes hosszúságú hajókon pedig több mint 21 km-nyi hálót használni.

(2) A (1) bekezdésben említett hálók merítési ideje nem haladhatja meg a 48 órát.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett hálók merítési ideje jégtakaró alatti halászat esetén nincs korlátozva.

9. cikk

Az eresztőhálókra vonatkozó korlátozások

(1) 2008. január 1-jétől tilos eresztőhálókat a fedélzeten tartani vagy halászatra használni.

(2) 2006-ban és 2007-ben a hajók számára engedélyezett az eresztőhálók fedélzeten tartása vagy halászatra történő felhasználása, amennyiben a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai erre engedélyt adnak.

(3) 2006-ban és 2007-ben azon hajók maximális száma, amelyek számára valamely tagállam engedélyezheti az eresztőhálók fedélzeten tartását vagy halászatra történő felhasználását, nem haladhatja meg a 2001 és 2003 közötti időszakban eresztőhálót használó halászhajók 40, illetőleg 20 %-át.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a 25-32. alkörzetben azon hajók maximális száma, amelyek számára valamely tagállam engedélyezheti az eresztőhálók fedélzeten tartását vagy halászatra történő felhasználását, nem haladhatja meg a 2001 és 2003 közötti időszakban eresztőhálót használó halászhajók 40 %-át.

(5) A tagállamok minden évben április 30-ig eljuttatják a Bizottsághoz azon hajók listáját, amelyek számára engedélyezett az eresztőhálót alkalmazó halászat.

10. cikk

Az eresztőhálóra vonatkozó feltételek

(1) Az eresztőhálót alkalmazó halászhajó parancsnoka hajónaplót vezet, amelyben napi rendszerességgel rögzíti a következő adatokat:

a) a fedélzeten lévő hálók teljes hosszúsága;

b) az egyes halászati műveletek során alkalmazott hálók teljes hosszúsága;

c) a cetfélék járulékos fogásának mennyisége, időpontja és helye.

(2) Valamennyi eresztőhálót alkalmazó halászhajó a fedélzeten tartja a 9. cikk (2) bekezdésében említett engedélyt.

IV. SZAKASZ

A halászfelszerelésekre és azok használatára vonatkozó közös rendelkezések

11. cikk

A szembőség és a fonalvastagság meghatározása

A halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. január 24-i 129/2003/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) kell alkalmazni.

12. cikk

Az előírt százalékos fogási arányok elérése

(1) Amennyiben a kirakodási kötelezettség hatálya alá eső fajhoz tartozó tengeri élőlényeket a II. és a III. mellékletben megállapított, engedélyezett százalékos arányokat túllépő mennyiségben fognak ki, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke alkalmazandó. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(2) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá nem eső fajhoz tartozó tengeri élőlényeknek az e rendelet II. és a III. mellékletében megállapított, engedélyezett százalékos arányokat túllépő kifogott mennyiségeit tilos kirakodni, hanem azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

13. cikk

A halászfelszerelések használatára vonatkozó feltételek

(1) Azt a halászfelszerelést, amelynek használata egy adott földrajzi területen vagy egy adott időszakban tilos, úgy kell elhelyezni, hogy az a tiltott területen vagy a tiltott időszakban ne legyen használatra kész állapotban. A tartalék halászfelszereléseket elkülönítve kell elhelyezni olyan módon, hogy azok ne legyenek használatra kész állapotban.

(2) A halászfelszerelés akkor nincs használatra kész állapotban, ha:

a) vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló halászfelszerelés esetében, a páros vonóháló kivételével:

i. a kötélvezetőket rögzítették a mellvéd vagy a hálókötő állványok belső vagy külső oldalán;

ii. a húzóköteleket vagy vontatóköteleket leoldozták a kötélvezetőkről vagy a súlyokról;

b) páros vonóháló esetében a szárnyvégi súlyokat leoldozták, és elrakták:

c) horogsorok, kopoltyúháló, állítóháló és tükörháló esetében:

i. a hálók rögzített fedél alatt vannak elhelyezve;

ii. a horogsorokat és horgokat lezárt dobozokban tartják;

d) az erszényes kerítőháló esetében a huzalokat és fenékhuzalokat leoldozták a kerítőhálóról.

III. FEJEZET

LEGKISEBB KIRAKODOTT HALMENNYISÉG

14. cikk

A halak mérése

(1) Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a IV. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi terület tekintetében meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél vagy valamely, az uniós joggal összhangban egyéb módon meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél. Azon eseteket kivéve, ahol az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (6) bekezdésének megfelelően elfogadott jogi aktus minimális védelmi referenciaméreteket állapított meg, az e rendelet IV. mellékletében megállapított minimális védelmi referenciaméretek alkalmazandók.

(2) A hal méretét a fej csúcsától (zárt szájjal) a farokúszó legvégéig kell mérni.

14a. cikk

A minimális védelmi referenciaméreteknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való megállapítására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára minimális védelmi referenciaméreteket állapítson meg azon fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ezeket a méreteket az e rendelet 28b. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell megállapítani azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri élőlények fiatal egyedeinek védelmét, és ezek a méretek adott esetben eltérhetnek az e rendelet IV. mellékletében szereplő minimális védelmi referenciaméretektől.

15. cikk

Méreten aluli halak fedélzeten tartása

(1) A kirakodási kötelezettség hatálya elő eső fajokhoz tartozó, méreten aluli tengeri élőlényekből álló fogásokra az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke alkalmazandó.

(1a) Az (1) bekezdésben említett méreten aluli tengeri élőlényekből álló fogások kirakodásának esetére a tagállamokban olyan intézkedéseknek kell rendelkezésre állniuk a fogások tárolásának megkönnyítésére vagy piaci elhelyezésére, amelyek keretében a tagállamok például támogatják a kirakodóhelyek és menedékek építését és átalakítását célzó beruházásokat vagy az olyan beruházásokat, amelyek a halászati termékek értékének növelésére irányulnak.

(1b) Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá nem eső fajhoz tartoznak, tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, és azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2) A II. mellékletben a "kisebb mint 16 milliméter" és "16-31 milliméter" szembőség-kategóriára célfajként meghatározott halaktól eltérő más halfajokra, amelyeket 32 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászfelszereléssel, illetve erszényes kerítőhálóval fogtak ki, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben ezeket a halakat nem válogatják szét, és nem értékesítik, nem teszik ki, illetve nem kínálják fel értékesítésre emberi fogyasztás céljából.

15a. cikk

Az érték szerinti szelektálás tilalma

Bármely, kvóta hatálya alá tartozó faj halászati műveletek során kifogott egyedeit a hajó fedélzetére kell vinni és ezt követően ki kell rakodni, kivéve, ha ez ellentétes a technikai, ellenőrzési és védelmi intézkedéseket megállapító uniós halászati rendeletekben és különösen az e rendeletben, valamint a 2371/2002/EK rendeletben vagy a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben ( 3 ) előírt kötelezettségekkel.

IV. FEJEZET

EGYES TERÜLETEKRE, HALÁSZATI FORMÁKRA VAGY ÉLŐ VÍZI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

16. cikk

Tiltott területek

Egész évben tilos az aktív halászfelszereléssel végzett halászat az alábbi pontokat sorban összekötő loxodroma vonalak által behatárolt, és a WGS84 vetületi rendszer alapján mért területeken:

1. é. sz. 54° 23′, k. h. 14° 35′;

2. é. sz. 54° 21′, k. h. 14° 40′;

3. é. sz. 54° 17′, k. h. 14° 33′;

4. é. sz. 54° 07′, k. h. 14° 25′;

5. é. sz. 54° 10′, k. h. 14° 21′;

6. é. sz. 54° 14′, k. h. 14° 25′;

7. é. sz. 54° 17′, k. h. 14° 17′;

8. é. sz. 54° 24′, k. h. 14° 11′;

9. é. sz. 54° 27′, k. h. 14° 25′;

10. é. sz. 54° 23′, k. h. 14° 35′.

16a. cikk.

Halászatra vonatkozó területi korlátozások

(1) Tilos bármilyen halászati tevékenységet folytatni május 1-jétől október 31-ig a következő koordinátákat összekötő vonalak által meghatározott területeken, amelyeket a WGS84 koordinátarendszer szerint kell mérni:

a) 1. terület:

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

b) 2. terület:

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

- ÉSZ 54° 48′, KH 19° 20′

- ÉSZ 54° 45′, KH 19° 19′

- ÉSZ 54° 45′, KH 18° 55′

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

c) 3. terület:

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

- ÉSZ 56° 13′, KH 19° 31′

- ÉSZ 55° 59′, KH 19° 13′

- ÉSZ 56° 03′, KH 19° 06′

- ÉSZ 56° 00′, KH 18° 51′

- ÉSZ 55° 47′, KH 18° 57′

- ÉSZ 55° 30′, KH 18° 34′

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezett a halászat a 157 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy sodortatott horogsorral. Semmilyen más halászeszköz nem tartható a fedélzeten.

17. cikk

A lazac és tengeri pisztráng halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Tilos lazacot (Salmo salar) és tengeri pisztrángot (Salmo trutta) a fedélzeten megtartani:

a) június 1-jétől szeptember 15-ig a 22-31. alkörzet vizein;

b) június 15-től szeptember 30-ig a 32. alkörzet vizein.

Amennyiben a lazac (Salmo salar) az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, a lazacfogásokra e bekezdés nem alkalmazandó. Amennyiben a tengeri pisztráng (Salmo trutta) az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, a tengeri pisztráng fogásaira e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. A lazac (Salmo salar) és a tengeri pisztráng (Salmo trutta) nem szándékos fogásait ki kell rakodni, a lazacfogásokat pedig a kvótákból is le kell vonni.

Tilos a lazac (Salmo salar) és a tengeri pisztráng (Salmo trutta) bármely halászeszközzel történő halászata az e bekezdés első albekezdésében említett és a (2) bekezdésben meghatározott földrajzi területeken és időszakokban.

(2) A tiltott terület a tilalmi időszakban az alapvonalaktól mért négy tengeri mérfölddel megnagyobbodik.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve megengedett a lazac (Salmo salar) és a tengeri pisztráng (Salmo trutta) csapdahálóval való halászata.

18. cikk

Az angolna halászatára vonatkozó korlátozások

Egész évben tilos a fedélzeten megtartani aktív halászfelszereléssel fogott angolnát.

18a. cikk

Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Tilos a fedélzeten tartani az alábbi földrajzi területeken az alábbi időszakokban kifogott következő halfajokat:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval folytatott halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai - az (1) bekezdésben említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élőtömegének 10 %-áig - a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

19. cikk

A szétválogatás nélküli kirakodásra vonatkozó korlátozások

(1) A szétválogatás nélküli fogást kizárólag olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szabad kirakni, ahol a (2) bekezdésben említett mintavételezési program működik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon a szétválogatás nélküli fogás fajonkénti hatékony felügyeletét lehetővé tevő mintavételezési program.

V. FEJEZET

A RIGAI-ÖBÖLRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Különleges halászati engedély

(1) A 28-1. alkörzetben folytatandó halászati tevékenységhez a hajóknak rendelkezniük kell az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított különleges halászati engedéllyel.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy azokról a hajókról, amelyek számára kiállították az (1) bekezdésben említett különleges halászati engedélyt, a hajók nevét és belső lajstromszámát tartalmazó jegyzék készüljön, és ez a jegyzék egy internetes honlapon - amelynek címét minden egyes tagállam közli a Bizottsággal és a tagállamokkal - nyilvánosan hozzáférhető legyen.

(3) A jegyzékben szereplő hajóknak a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a) a jegyzékben szereplő hajók összesített motorteljesítménye (kW) nem haladhatja meg az egyes tagállamok tekintetében 2000-2001-ben a 28-1. alkörzetben megfigyelt teljesítményt; és

b) egy hajó motorteljesítménye semmikor nem haladhatja meg a 221 kilowattot (kW).

21. cikk

A hajók vagy motorok cseréje

(1) A 20. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő bármely hajó felváltható egy másik hajóval vagy hajókkal, feltéve, hogy:

a) e csere eredményeképpen a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában az érintett tagállam számára megadott összesített motorteljesítmény nem növekszik; és

b) a cserehajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-t.

(2) A 20. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő bármely hajó motorja kicserélhető, feltéve, hogy:

a) a motorcsere következtében a hajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-t; és

b) a cseremotor teljesítménye nem olyan nagy, hogy a csere eredményeképpen emelkedne a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában az érintett tagállam számára megadott összesített motorteljesítmény.

22. cikk

A vonóhálóval végzett halászat tilalma

A 28-1. alkörzetben tilos vonóhálóval halászni a 20 méternél sekélyebb vizekben.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Tiltott halászfelszerelések és halászati gyakorlatok

(1) Robbanóanyagokat, mérgező és bódító anyagokat, elektromos áramot, valamint bármilyen lövedéket alkalmazó módszerekkel tilos élő vízi erőforrásokat kifogni.

(2) Az (1) bekezdésben említett módszerek valamelyikével kifogott élő vízi erőforrásokat tilos árusítani, kitenni vagy értékesítésre kínálni.

24. cikk

Tudományos kutatás

(1) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a halászati műveletekre, amelyeket kizárólag tudományos vizsgálatok céljából végeznek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) a halászati tevékenységeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt kell végezni;

b) a halászati műveletekről előzetesen tájékoztatni kell azt a tagállamot vagy azokat a tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik; és

c) a halászati tevékenységet végző hajó lobogója szerinti tagállam által kiállított engedélyt a hajó fedélzetén kell tartani.

(2) Az (1) bekezdés ellenére tilos az (1) bekezdésben meghatározott célból kifogott élő vízi erőforrások árusítása és raktározása, továbbá eladásra kirakása vagy értékesítésre kínálása, kivéve, ha:

a) megfelelnek a IV. mellékletben felsorolt legkisebb kirakodási méreteknek, és olyan erőforrások esetében, amelyekre halászati lehetőséget állapítottak meg, a lehetőség még nem merült ki; vagy

b) emberi fogyasztáson kívüli célokra közvetlenül értékesítésre kerülnek.

25. cikk

Mesterséges állománypótlás vagy áttelepítés

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a halászati műveletekre, amelyeket kizárólag az élő vízi erőforrások mesterséges állománypótlása vagy áttelepítése céljából végeznek, és az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt hajtanak végre. Amennyiben a mesterséges állománypótlást vagy áttelepítést más tagállam vagy tagállamok vizein hajtják végre, erről előzetesen tájékoztatni kell valamennyi érintett tagállamot.

26. cikk

A tagállamok által elfogadott, kizárólag a lobogójuk alatt hajózó halászhajókra alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok az állományok védelme és kezelése, vagy a halászat tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásának csökkentése érdekében a halászati lehetőségeket korlátozó technikai intézkedéseket hozhatnak, amelyek:

a) kiegészítik az uniós halászati rendeletekben megállapított intézkedéseket; vagy

b) túlmutatnak az uniós halászati rendeletekben megállapított minimumkövetelményeken.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések kizárólag az érintett tagállam halászaira vonatkoznak, és összeegyeztethetők az uniós joggal.

(3) Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot ezekről az intézkedésekről.

(4) A tagállamok a Bizottság kérésére rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt, amely annak értékeléséhez szükséges, hogy az intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedések nem felelnek meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, határozatot fogad el, amelyben felszólítja a tagállamot az intézkedések visszavonására vagy módosítására.

27. cikk

A halászfelszerelések típusainak tudományos értékelése

A Bizottság legkésőbb 2008. január 1-ig biztosítja, hogy a cetfélékre vonatkozóan különösen a fenéken rögzített kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók használatának tudományos értékelésére sor kerüljön, és annak eredménye az Európai Parlament és a Tanács elé kerüljön.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

28a. cikk

A technikai intézkedéseknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való elfogadására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára olyan különös rendelkezéseket fogadjon el a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre vagy fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett technikai intézkedésekből állnak. Az ilyen intézkedéseket az e rendelet 28b. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell elfogadni azzal a céllal, hogy növeljék a halászeszközök szelektivitását, illetve hogy csökkentsék vagy lehetőség szerint számolják fel a nem szándékos fogásokat, és az ilyen intézkedések adott esetben eltérhetnek az e rendeletben meghatározott intézkedésektől.

28aa. cikk

A többéves tervek keretében végrehajtandó technikai intézkedések elfogadására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és az említett rendelet időbeli hatálya során alkalmazandó technikai intézkedéseket fogadjon el. E technikai intézkedéseket az e rendelet 28b. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell meghatározni, és azok adott esetben eltérhetnek az alábbiaktól:

a) az e rendelet II., III. és IV. mellékletében meghatározott, és 3. és 4. cikkében valamint 14. cikkének (1) bekezdésében említett célfajokra, szembőségre és minimális védelmi referenciaméretre vonatkozó előírások;

b) az aktív halászfelszerelések szerkezetei, jellemzői és a használatukra vonatkozó, e rendelet 5. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, és 6. cikkében valamint II. mellékletében meghatározott szabályok;

c) a passzív halászfelszerelések szerkezetei, jellemzői és a használatukra vonatkozó, e rendelet 8. cikkében meghatározott szabályok;

d) az olyan területek koordinátáinak és azoknak az időszakoknak a felsorolását tartalmazó lista (listák), amelyekre az e rendelet 16. és 16a. cikkében meghatározottak halászati tilalmak és korlátozások vonatkoznak;

e) az e rendelet 18a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó fajok, valamint az említett bekezdésben meghatározott állományok halászata tekintetében a földrajzi területekre és az időszakokra alkalmazandó korlátozások, továbbá az e rendelet 18a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltérések technikai részletei.

28b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 14a., 28a. és 28. aa. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. június 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14a., 28a. és 28. aa. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 14a., 28a. és 28aa. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

29. cikk

A mellékletek módosításai

Az I. mellékletnek és a II. melléklet 1. és 2. függelékének módosításait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

Az 1434/98/EK rendelet módosításai

Az 1434/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

2. a 2. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni;

3. a 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Azon heringfogásokat, amelyeket:

- az 1. és 2. területen 32 mm-es vagy ennél nagyobb legkisebb szembőségű vontatott hálókkal fogtak, vagy

- a 3. területen 40 mm-es vagy ennél nagyobb legkisebb szembőségű vontatott hálókkal fogtak, vagy

- az 1., 2. vagy 3. területen a vontatott hálók kivételével bármilyen halászfelszereléssel fogtak,

tilos a közvetlen emberi fogyasztáson kívül más célból kirakodni, kivéve, ha ezeket először közvetlen emberi fogyasztás céljára ajánlották fel értékesítésre, de nem sikerült rájuk vevőt találni.";

4. a 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő lép:

"(2) Azonban a bármilyen halászfelszereléssel a 2. cikkben meghatározott feltételek mellett fogott heringeket közvetlen emberi fogyasztáson kívüli más célból nem szabad kirakodni."

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 88/98/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és az V. melléklet megfelelési táblázatával összhangban kell értelmezni.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett földrajzi területi alkörzetek a WGS84 vetületi rendszer szerint

22. alkörzet

A Hasenore földnyelvtől (é. sz. 56° 09′, k. h. 10° 44′) a Jütland keleti partján a Gniben Pontig (é. sz. 56° 01′, k. h. 11° 18′) Zeeland nyugati partján; majd Zeeland nyugati partja és déli partja mentén a k. h. 12° 00′ pontjáig; onnan délre Falster szigetéig; majd Falster szigetének keleti partja mentén Gedser Odde-ig (é. sz. 54° 34′, k. h. 11° 58′); majd keletre a k. h. 12° 00′-ig; majd délre Németország partjáig; majd dél-nyugati irányban Németország partja mentén és a Jütland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

23. alkörzet

Zeeland északi partján a Gilbjerg földnyelvtől (é. sz. 56° 08′, k. h. 12° 18′) Svédország partján Kullenig (é. sz. 56° 18′, k. h. 12° 28′); majd déli irányban Svédország partja mentén a Falsterbo világítótoronyig (é. sz. 55° 23′, k. h. 12° 50′); majd a Sund déli bejáratán keresztül a Stevns világítótoronyig (é. sz. 55° 19′, keleti szélesség 12° 28′) Zeeland partján; majd északi irányban Zeeland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

24. alkörzet

A Stevns világítótoronytól (é. sz. 55° 19′, k. h. 12° 28′) Zeeland keleti partján a Sound déli bejáratán át a Falsterbo világítótoronyig (é. sz. 55° 23′, k. h. 12° 50′) Svédország partján; majd Svédország déli partja mentén a Sandhammaren világítótoronyig (é. sz. 55° 24′, k. h. 14° 12′); onnan a Hammerodde világítótoronyig (é. sz. 55° 18′, k. h. 14° 47′) Bornholm északi partján; majd Bornholm nyugati és déli partja mentén egy, a k. h. 15° 00′ pontjáig; onnan délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország és Németország partja mentén a k. h. 12° 00′ pontjáig; majd északra az é. sz. 54° 34′, és k. h. 12° 00′ pontjáig; majd nyugatra Gedser Odde-ig (é. sz. 54° 34′, k. h. 11° 58′-ig); onnan Falster szigetének keleti és északi partja mentén a k. h. 12° 00′ pontjáig; onnan északra Zeeland déli partjáig; majd nyugati és északi irányban Zeeland nyugati partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

25. alkörzet

Svédország keleti partján az é. sz. 56° 30′ pontjától és keletre haladva Öland szigetének nyugati partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva a keleti parton az é. sz. 56° 30′ pontjáig, keletre a k. h. 18° 00′-ig; majd délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország partján a k. h. 15° 00′ pontjáig; majd északra Bornholm szigetéig; majd Bornholm déli és nyugati partjai mentén a Hammerodde világítótoronyig (é. sz. 55° 18′, k. h. 14° 47′); majd a Sandhammaren világítótoronyig (é. sz. 55° 24′, k. h. 14° 12′) Svédország déli partján; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

26. alkörzet

Az é. sz. 56° 30′ és k. h. 18° 00′ pontjától és attól keletre a Lettország nyugati partja felé haladva; majd déli irányban Lettország, Litvánia, Oroszország és Lengyelország partjai mentén a lengyel parton a k. h. 18° 00′ pontjáig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

27. alkörzet

Svédország keleti szárazföldjén az é. sz. 59° 41′ és k. h. 19° 00′ pontjától és attól délre haladva Gotland szigetének északi partjáig; majd déli irányban a Gotland-sziget nyugati partja mentén az é. sz. 57° 00′ pontjáig; majd nyugati irányban a k. h. 18° 00′-ig; majd délre az é. sz. 56° 30′-ig; majd nyugatra Öland szigetének keleti partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva annak nyugati partján az é. sz. 56° 30′ pontjáig; majd nyugatra Svédország partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

28-1. alkörzet

Nyugaton az é. sz. 57° 34,1234′ és a k. h. 21° 42,9574′ pontjától az é. sz. 57° 57,4760′ és a k. h. 21° 58,2789′ pontjáig; onnan déli irányban a Sőrve-félsziget legdélebbi pontjáig, majd onnan északkeleti irányban a Saaremaa-sziget keleti partja mentén húzott vonal határolja; északon az é. sz. 58° 30,0′ és a k. h. 23° 13.2′ pontjától az é. sz. 58° 30,0′ és a k. h. 23° 41,1′ pontjáig húzott vonal határolja.

28-2. alkörzet

Az é. sz. 58° 30′ és k. h. 19° 00′ pontjától és attól keletre haladva a Saaremaa-sziget nyugati partjáig; majd déli irányban a Saaremaa-sziget nyugati partja mentén az é. sz. 57° 57,4760′ és k. h. 21° 58,2789′ pontjáig; majd délre az é. sz. 57° 34,1237′, és k. h. 21° 42,9574′ pontjáig; ezt követően déli irányban Lettország partja mentén az é. sz. 56° 30′ pontjáig; majd nyugati irányban a k. h. 18° 00′-ig; majd északra az é. sz. 57° 00′-ig; majd keletre Gotland-sziget nyugati partjáig; majd északi irányban a Gotland északi partján a k. h. 19° 00′ pontjáig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

29. alkörzet

Svédország keleti szárazföldi partján az é. sz. 60° 30′ pontjától és attól keletre haladva Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország nyugati és déli partjai mentén a déli szárazföldi parton a k. h. 23° 00′-nél lévő pontig; majd délre az é. sz. 59° 00′-ig; majd keletre Észtország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Észtország nyugati partja mentén az é. sz. 58° 30′-nél lévő pontig; majd nyugatra a Saaremaa sziget keleti partjáig; majd Saaremaa szigettől északra haladva az annak nyugati partján az é. sz. 58° 30′-nél lévő pontig; majd nyugatra a k. h. 19° 00′-ig; majd északra a Svédország keleti szárazföldi partján az é. sz. 59° 41′-nél lévő pontig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

30. alkörzet

Svédország keleti partjánál az é. sz. 63° 30′ pontjától keletre Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország partja mentén az é. sz. 60° 30′-nél lévő pontig; majd Nyugatra Svédország szárazföldi partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

31. alkörzet

Egy, a Svédország keleti partjánál az é. sz. 63° 30′ pontjától a Bothnia-öböltől Északra haladva Finnország nyugati szárazföldi partján az é. sz. 63° 30′ pontig; majd Nyugatra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

32. alkörzet

Egy, a Finnország déli partjánál, a k. h. 23° 00′ pontjától a Finn-öböltől keletre haladva a Észtország nyugati partján az é. sz. 59° 00 pontjáig; majd nyugatra a k. h. 23° 00′-ig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

II. MELLÉKLET

Vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló felszerelések: szembőségtartományok, célfajok és az alkalmazandó előírt fogási arányok

1. függelék

A BACOMA típusú zsákvégek jellemzői

Leírás

a) A zsákvég, a hosszabbítóelem és a vonóháló hátsó végének méretei

i. A zsákvég két hálómezőből épül fel, amelyeket mindkét egyforma hosszúságú oldalon egy-egy szegéllyel illesztenek össze.

ii. A rombusz alakú hálószemek legkisebb szembősége 105 mm. A fonal anyaga polietilén szál, amelynek vastagsága egyszálas fonalnál legfeljebb 6 mm, kétszálas fonalnál pedig legfeljebb 4 mm.

iii. Tilos olyan zsákvégeket és hosszabbítóelemeket használni, amelyek csak egy darab hálóanyagból készültek, és csak egy szegéllyel rendelkeznek.

iv. A szegélyek hálószemeinek kivételével bármely hosszabbítóelem bármely kerületén a rombusz alakú szabad hálószemek száma nem lehet kevesebb vagy több, mint a zsákvég elülső vége kerületén lévő hálószemek számának maximuma (1. ábra).

b) Az ablak elhelyezkedése

i. Az ablakot a zsákvég felső hálómezőjében kell elhelyezni (2. ábra).

ii. Az ablak a vonóháló szegélyétől legfeljebb négy hálószemnyire végződik, beleértve a kézi kötésű szemsort is, amelyen keresztül a zsákkötelet átvezetik (3. vagy 4. ábra).

c) Az ablak mérete

i. Az ablak szélessége a hálószemek oldalainak számában kifejezve megegyezik a felső hálómező rombusz alakú szabad hálószemei számának a felével. Szükség esetén megengedett, hogy a felső hálómező rombusz alakú szabad hálószemei számának legfeljebb 20 %-át egyenlő arányban megosztva meghagyják az ablakmező két oldalán (4. ábra).

ii. Az ablak hossza legalább 5,5 méter.

iii. A ii. ponttól eltérve az ablak hosszúsága legalább 6 méter, amennyiben a fogások mennyiségének mérésére szolgáló érzékelőt csatlakoztatnak az ablakhoz.

d) Ablakléhés

i. A hálószemek szembősége legalább 120 mm. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis az ablakléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell vágni.

ii. A hálót úgy kell összeállítani, hogy a hálószemek oldalai a zsákvég hosszirányával párhuzamosan, illetve arra merőlegesen fussanak. A léhés csomózás nélküli, egyszálas fonalból kötött hálóanyag, vagy hasonló, bizonyítottan kiváló szelektív tulajdonságokkal rendelkező hálóanyag. A csomózás nélküli léhés olyan négyoldalú szemekből álló hálóanyag, amelyek sarkát két egymás mellett elhelyezkedő szem oldalának fonadéka képezi.

iii. Az egyszálas fonal átmérője legalább 5 mm.

e) Egyéb előírások

i. A BACOMA típusú szelektálóablakot nem foghatja közre hátsó pánt.

ii. A zsákvégbója gömb alakú és legfeljebb 40 cm átmérőjű. Az úszószál rögzíti a zsákkötélhez.

iii. A belső terelőháló nem takarhatja el a BACOMA típusú szelektálóablakot.

1. ábra

A vonóhálók három különböző szakaszra oszthatók, melyek alakja és rendeltetése eltérő. A vonóhálótest mindig egy kúpos szakasz. A hosszabbítóelem egy hengeres szakasz, mely általában egy vagy két hálódarabból készül. A zsákvég szintén egy változatlan átmérőjű szakasz, mely a többnyire kétszálas fonalból készül azért, hogy jobban ellenálljon a nagy kopásnak. Az emelőpánt alatti rész az emelőzsák.

2. ábra

A

- Hosszabbítóelem

B

- Zsákvég

C

- Szelektálóablak, négyzetes szemű hálómező

1

- Felső hálómező, legfeljebb ötven szabad rombusz alakú hálószem

2

- Alsó hálómező, legfeljebb ötven szabad rombusz alakú hálószem

3

- Szegélyek

4

- Csatlakozás körben vagy zsinórozás

5

- Emelőpánt

6

- Hátsó pánt

7

- Zsákkötél

8

- Az ablak távolsága a zsákkötéltől (3. és 4. ábra)

9

- Úszószál

10

- Zsákvégbója

3. ábra

AZ ABLAKMEZŐ RÖGZÍTÉSE

A

120 mm-es négyzetes szemű hálómező (huszonöt hálószemoldal)

B

A négyzetes szemű hálómező illesztése a szegélyhez

C

A négyzetes szemű hálómező illesztése a rombusz alakú szemekből álló hálóhoz

D

105 mm-es rombusz alakú szemekből álló háló (legfeljebb ötven szabad hálószem)

E

Az ablakmező távolsága a zsákkötéltől. Az ablakmező legfeljebb négy hálószemnyire lehet a zsákkötéltől, beleértve azt a kézi kötésű hálószemsort is, amelyen keresztül a zsákkötelet átfűzik

F

Kézi kötésű zsákkötélsor (egy sor)

4. ábra

AZ ABLAKMEZŐ RÖGZÍTÉSE

A

120 mm-es négyzetes szemű hálómező (húsz hálószemoldal)

B

A négyzetes szemű hálómező illesztése a szegélyhez

C

A négyzetes szemű hálómező illesztése a rombusz alakú szemekből álló hálóhoz

D

105 mm-es rombusz alakú szemekből álló háló (legfeljebb ötven szabad hálószem)

E

Az ablakmező távolsága a zsákkötéltől. Az ablakmező legfeljebb négy hálószemnyire lehet a zsákkötéltől, beleértve azt a kézi kötésű hálószemsort is, amelyen keresztül a zsákkötelet átfűzik

F

Kézi kötésű zsákkötélsor (egy sor)

G

Mindkét oldalon a D szabad hálószemek legfeljebb 10 %-a

2. függelék

A T90 TÍPUSÚ VONÓHÁLÓ JELLEMZŐI

a) Meghatározás

1. A T90 vonóháló rombusz alakú szemekből álló, zsákvéggel és hosszabbítóelemmel ellátott, 90°-kal elforgatott vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló halászeszköz, amelyben ennek megfelelően a háló fő száliránya párhuzamos a vontatási iránnyal.

2. A szabványos, rombusz alakú szemekből álló (A), illetve a 90°-kal elforgatott (B) hálóban a léhés szálirányát az alábbi 1. ábra szemlélteti.

1. ábra

b) Hálószembőség és mérés

A szembőség legalább 120 mm. Az 517/2008/EK bizottsági rendelet ( 5 ) 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérően a zsákvégben és a hosszabbítóelemben a szembőséget a halászeszköz hosszanti tengelyére merőlegesen kell mérni.

c) Fonalvastagság

A zsákvég és a hosszabbítóelem fonalának anyaga fonott polietilén szál, amelynek vastagsága egyszálas fonalnál legfeljebb 6 mm, kétszálas fonalnál pedig legfeljebb 4 mm. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a zsákkötéllel ellátott zsákvég leghátsó szemsorára.

d) Felépítés

1. Az elforgatott szemek (T90) zsákvégét és hosszabbítását két oldalsó szegéllyel összeillesztett, azonos méretű, legalább ötven szem hosszúságú hálómezőből kell kialakítani, a fent leírt szemiránnyal.

2. A nyitott szemek számának állandónak kell lennie a hosszabbítás első részétől a zsákvég leghátsó végéig mért bármely kerületen.

3. A zsákvégnek vagy hosszabbítóelemnek a vonóháló kúpos szakaszához való illesztési pontján a zsákvég vagy a hosszabbítóelem kerületén a szemek számának meg kell egyeznie a vonóháló kúpos szakasza utolsó szemsorának 50 %-ával.

4. Az alábbi 2. ábra egy zsákvéget és egy hosszabbítóelemet szemléltet.

e) Kerület

A zsákvég és a hosszabbítóelem bármely kerületén - az összeillesztés és a szegélyek kivételével - a szemek száma nem haladhatja meg az ötvenet.

f) Csatlakozási körök

A zsákvéget, illetve a hosszabbítóelemet alkotó hálóelemek elülső peremét kézi kötésű félszemekből álló sorral kell ellátni A zsákvég mező hátsó peremét a zsákkötél irányítására alkalmas kézi kötésű hálószemek teljes sorával kell ellátni.

g) Zsákvégbója

A zsákvégbója gömb alakú és legfeljebb 40 cm átmérőjű. Az úszószál rögzíti a zsákkötélhez.

2. ábra

III. MELLÉKLET

KOPOLTYÚHÁLÓK, ÁLLÍTÓHÁLÓK ÉS TÜKÖRHÁLÓK: SZEMBŐSÉGTARTOMÁNYOK ÉS CÉLFAJOK

IV. MELLÉKLET

Minimális védelmi referenciaméretek

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 2 ) HL L 22., 2003.1.25., 5. o.

( 3 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

( 4 ) Az európai parlamenti és Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

( 5 ) HL L 151., 2008.6.11., 5. o.