32007R1098[1]

A Tanács 1098/2007/EK rendelete ( 2007. szeptember 18. ) a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 1098/2007/EK RENDELETE

(2007. szeptember 18.)

a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

(1)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) nemrégiben kiadott tudományos szakvéleményében jelezte, hogy a Balti-tenger 25-32 ICES-alterületén a tőkehalállomány létszáma oly mértékben megcsappant, hogy a csökkent szaporodási képesség következtében károkat szenved, és hogy az állomány halászata nem fenntartható módon folyik.

(2)

Az ICES nemrégiben kiadott tudományos szakvéleményében jelezte, hogy a Balti-tenger 22, 23, és 24 ICES-alterületén élő tőkehalállományt túlhalásszák, és mérete olyan alacsony szintre zsugorodott, hogy a szaporodási képesség csökkenésének veszélye fenyegeti.

(3)

Intézkedéseket kell hozni a balti-tengeri tőkehalállomány halászatára vonatkozó többéves gazdálkodási terv kidolgozása érdekében.

(4)

A terv célja, hogy a balti-tengeri tőkehalállományok kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek mellett biztosítsa.

(5)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 2 ) többek között előírja, hogy e cél elérése érdekében a Közösség az elővigyázatossági megközelítést alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az állomány védelmére és megőrzésére vonatkoznak, azért, hogy biztosítsa annak fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösségnek a halászati gazdálkodás terén törekednie kell az ökoszisztéma-alapú szemlélet progresszív alkalmazására, továbbá egy gazdaságilag életképes és versenyképes halászati ágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez megfelelő életszínvonalat biztosítva azok számára, akiknek megélhetése a balti-tengeri tőkehal halászatától függ, valamint a fogyasztók érdekeit is figyelembe kell vennie.

(6)

A célkitűzés elérése érdekében a keleti állományt a biztonságos biológiai határértéken belüli szintre kell felduzzasztani, és mindkét állomány esetében biztosítani kell azt a szintet, amely lehetővé teszi a teljes szaporodási képesség fenntartását, és amely hosszú távon a legmagasabb hozamot eredményezi.

(7)

Ez úgy érhető el, hogy megfelelő módszert határoznak meg a tőkehalat érintő halászati erőkifejtésnek a célkitűzéssel összhangban lévő szintre történő fokozatos csökkentésére, illetve ha a tőkehalállományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget (TAC) a halászati erőkifejtésnek megfelelő szinten állapítják meg.

(8)

Mivel a hering- és spratthalászat, valamint a kopoltyúhálóval és állítóhálóval folytatott lazachalászat során kifogott tőkehal mennyisége elenyésző, az említett halászatokra nem vonatkozik a halászati erőkifejtés fokozatos csökkentése.

(9)

A halászati lehetőségek állandósításának biztosítása érdekében, célszerű korlátozni a TAC-értékek évről évre történő ingadozásának mértékét.

(10)

A halászati erőkifejtés ellenőrzésének egyik megfelelő eszköze a tőkehalhalászatra engedélyezett időszakok hosszának szabályozása. A tagállamok meghatározhatnak olyan közös napokat, amelyeket a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi közösségi hajó kikötőn kívül tölthet.

(11)

A különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletben ( 3 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben ( 4 ) és a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendeletben ( 5 ) meghatározottak mellett, vagy azoktól eltérve, további ellenőrző intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítható legyen az e rendeletben meghatározott intézkedéseknek való megfelelés.

(12)

Alkalmazásának első három évében a többéves tervet a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke szerinti helyreállítási tervnek kell tekinteni.

(13)

A 27 vagy 28 ICES-alterület az ezen ICES-alterületekre vonatkozó minimális kifogott mennyiség miatt kivonható a halászati erőkifejtések irányítására vonatkozó rendelkezések hatálya alól.

(14)

Az e rendeletben meghatározott többéves terv a Balti-tengeren folyó halászati erőkifejtések irányítására vonatkozó érvényben lévő rendelkezések helyébe lép. A Balti-tengeren folyó halászati erőkifejtés irányítására vonatkozó szabályok bevezetéséről szóló, 1997. április 24-i 779/97/EK tanácsi rendelet ( 6 ) ezért hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet többéves tervet hoz létre a következő tőkehalállományokra (a továbbiakban: az érintett tőkehalállományok) és az ezen állományokat kiaknázó halászatokra:

a) az A területen élő tőkehal;

b) a B és C területen élő tőkehal.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a Balti-tengeren és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok) működő, legalább nyolc méter összhosszúságú uniós halászhajókra kell alkalmazni. A 9. cikket azonban alkalmazni kell azokra a Balti-tengeren működő hajókra is, amelyek teljes hossza nyolc méternél rövidebb.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében és a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkében megállapított fogalommeghatározások mellett, e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) az ICES-körzetek és -alterületek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletben ( 8 ) meghatározott körzetek és alterületek;

b) "Balti-tenger": a IIIb, IIIc és IIId ICES-körzet;

c) "teljes kifogható mennyiség (TAC)": az egyes állományokból évente kifogható mennyiség;

d) "VMS": a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 2244/2003/EK bizottsági rendelet ( 9 ) szerinti, bármilyen hosszúságú hajóra vonatkozó hajómegfigyelési rendszer (VMS);

e) "A terület": 22-24 ICES-alterület;

"B terület": 25-28 ICES-alterület;

"C terület": 29-32 ICES-alterület;

f) "a kikötőtőn kívül töltött napok": minden olyan huszonnégy órás folyamatos időszak vagy annak egy része, amely során a hajó a kikötőn kívül tartózkodik;

g) "nem szándékos fogások": olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogásai, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 15. cikke értelmében ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból akár azért, mert a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb méretűek, akár azért, mert a fogások összetételére és a járulékos fogásokra vonatkozó szabályok értelmében megengedett mennyiségeket túllépve fogták ki őket.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK

4. cikk

Célkitűzések és célértékek

A terv az érintett tőkehalállományok fenntartható kiaknázását biztosítja azáltal, hogy az állománypusztulási rátákat fokozatosan olyan értékekre csökkenti, illetve olyan értékeken tartja fenn, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:

a) 0,6 az A területen élő tőkehalállomány 3 és 6 év közötti egyedei esetében; és

b) 0,3 a B és C területen élő tőkehalállomány 4 és 7 év közötti egyedei esetében.

III. FEJEZET

TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉG

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek meghatározása

(1) A Tanács - a Bizottság javaslata alapján - minden évben minősített többséggel határoz a következő évre vonatkozó teljes kifogható mennyiségekről az érintett tőkehalállományok tekintetében.

(2) Az érintett tőkehalállományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 6. és 7. cikkel összhangban kell meghatározni.

6. cikk

Az érintett tőkehalállományokat érintő TAC meghatározására vonatkozó eljárás

(1) A Tanács elfogadja az érintett tőkehalállományokra vonatkozó TAC-t, amely - a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített tudományos értékelésnek megfelelően - a magasabb a következők közül:

a) az a TAC, amely az alkalmazás évében, a megelőző évre becsült halászati állománypusztulási rátához képest a halászati állománypusztulási arány 10 %-os csökkenését eredményezi;

b) az a TAC, amely a 4. cikkben meghatározott halászati állománypusztulási ráta mértékének eléréséhez vezet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazása az előző évi TAC-nál több mint 15 %-kal nagyobb TAC-hoz vezetne, úgy a Tanács a tárgyévi TAC-nál 15 %-kal nagyobb TAC-t fogad el.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazása az előző évi TAC-nál több mint 15 %-kal kisebb TAC-hoz vezetne, úgy a Tanács a tárgyévi TAC-nál 15 %-kal kisebb TAC-t fogad el.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a HTMGB által készített tudományos értékelés kimutatja, hogy a halászati állománypusztulási ráta a TAC alkalmazásának évében meg fogja haladni az 1-es értéket az A területen élő tőkehalállomány 3-6 év közötti egyedei esetében, vagy a 0,6-os értéket a B és C területen élő tőkehalállomány 4-7 év korú egyedei esetében.

7. cikk

Eltérés

A 6. cikktől eltérve a Tanács, amennyiben szükségesnek ítéli, a 6. cikk alkalmazása szerinti TAC-nál alacsonyabb TAC-t fogadhat el.

IV. FEJEZET

HALÁSZATI IDŐSZAKOK

8. cikk

Időszakok, amikor bizonyos halászeszközökkel nem engedélyezett a halászat

(1) A halászhajók számára meg kell tiltani a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot:

a) az A területen április 1-jétől 30-ig;

b) a B területen július 1-jétől augusztus 31-ig.

(2) A sodortatott horogsorral folytatott halászat esetében nem tartható a fedélzeten tőkehal.

Amennyiben a tőkehal az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. A tőkehalból álló, nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a tőkehal sodortatott horogsorral történő halászata az(1) bekezdésben meghatározott területeken és időszakokban.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő halászhajók számára engedélyezett, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmi időszakokban havonta legfeljebb öt napon át - és azt legalább két egymást követő napból álló időszakokra felosztva - halásztevékenységet folytassanak. E napokon a halászhajók ugyanazon a héten kizárólag hétfő 6 óra és péntek 18 óra között meríthetik a vízbe hálóikat és rakodhatnak ki halat.

A 16. cikket alkalmazni kell az e bekezdés első albekezdésében említett és tőkehalra vonatkozó halászati engedéllyel nem rendelkező halászhajókra.

9. cikk

Halászatra vonatkozó területi korlátozások

(1) Május 1-jétől október 31-ig tilos a halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által meghatározott tengerszakaszon, amelyeket a WGS84 koordinátarendszer szerint kell mérni:

a) 1. terület:

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

b) 2. terület:

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

- ÉSZ 54° 48′, KH 19° 20′

- ÉSZ 54° 45′, KH 19° 19′

- ÉSZ 54° 45′, KH 18° 55′

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

c) 3. terület:

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

- ÉSZ 56° 13′, KH 19° 31′

- ÉSZ 55° 59′, KH 19° 13′

- ÉSZ 56° 03′, KH 19° 06′

- ÉSZ 56° 00′, KH 18° 51′

- ÉSZ 55° 47′, KH 18° 57′

- ÉSZ 55° 30′, KH 18° 34′

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezett a halászat a 157 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy sodortatott horogsorral. Semmilyen más halászeszköz nem tartható a fedélzeten.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott halászeszközök valamelyikével folytatott halászat esetén nem tartható a fedélzeten tőkehal.

Amennyiben a tőkehal az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. A tőkehalból álló, nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a tőkehal (2) bekezdésben említett halászeszköztípusokkal történő halászata az (1) bekezdésben említett területeken és időszakokban.

V. FEJEZET

MONITORING, VIZSGÁLAT ÉS FELÜGYELET

10. cikk

A balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedély

(1) Az 1627/94/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, minden legalább nyolc méter összhosszúságú uniós hajónak, amely a 2187/2005/EK rendelet 3. cikkével összhangban a balti-tengeri tőkehalhalászatra való halászeszközzel rendelkezik a fedélzetén, vagy azt használ, a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel kell rendelkeznie.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett, tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt csak a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókon és az uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet ( 11 ) III. mellékletének 6.2.1. pontjával összhangban a 2005-ben a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók számára adhatnak ki. Mindazonáltal egy tagállam kiadhat tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt a saját lobogója alatt közlekedő, 2005-re különleges halászati engedéllyel nem rendelkező hajónak, ha biztosítja, hogy a Balti-tengeren az (1) bekezdésben említett halászeszközzel végzett halászatból legalább azonos mértékű, kilowattban (kW) mért teljesítményt von ki.

11. cikk

Hajónaplók

(1) A 2847/93/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a legalább nyolc méter összhosszúságú uniós hajók parancsnokai az említett rendelet 6. cikkével összhangban tevékenységeikről hajónaplót vezetnek.

Az első albekezdéstől eltérve azok a 8-10 méter összhosszúságú halászhajók, amelyeknek fedélzetén a C területen kifogott tőkehal van, olyan hajónaplót vezetnek, amely megfelel a 2807/83/EGK rendelet IV. mellékletének 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek.

14. cikk

A halászati erőkifejtés nyomon követése és ellenőrzése

A lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai nyomon követik és ellenőrzik a következők betartását:

a) a halászati erőfeszítések 8. cikkben meghatározott korlátozásai;

b) a 9. cikkben előírt halászatra vonatkozó korlátozások.

16. cikk

Egyes területekre való belépés, illetve azok elhagyása

(1) A tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező halászhajók egy adott halászati úton kizárólag egy területen, az A, B vagy C területen halászhatnak.

(2) A halászhajók a halászati tevékenységet az uniós vizek A, B vagy C területén kizárólag akkor kezdhetik meg, ha nincs tőkehal a fedélzetükön.

Amennyiben a halászhajó azon a területen, ahol halászik, a halak kirakodása nélkül bemegy egy kikötőbe, tőkehallal a fedélzetén is folytathatja halászati tevékenységét az adott területen.

(3) Amennyiben egy halászhajó elhagyja az A, B vagy C területet, és tőkehal van a fedélzetén:

a) közvetlenül be kell hajóznia egy olyan kikötőbe, amely azon a területen kívül található, ahol halászott, és ki kell rakodnia halzsákmányát;

b) a halászati terület elhagyásakor a hálókat oly módon kell elraknia, hogy azok ne legyenek használatra kész állapotban, a következő feltételeknek megfelelően:

i. a hálókat, súlyokat és a hasonló eszközöket különválasztják a vonóhálólemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

ii. a fedélzeten vagy afölött található hálókat biztonságosan odaerősítették a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérve a halászhajók egy adott halászati úton az A és B területen halászhatnak, és e területek bármelyikén kizárólag akkor kezdhetnek halászati tevékenységbe 2008-ban, ha fedélzetükön 150 kg-nál kevesebb tőkehal van. A tagállamok a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében konkrét intézkedéseket hoznak. A tagállamok ezen intézkedésekről 2008. január 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak.

17. cikk

Előzetes értesítés

(1) Az A, B vagy C területet fedélzetén több mint 300 kg élősúlyú tőkehallal elhagyó uniós halászhajó parancsnoka a terület elhagyása előtt legalább egy órával értesíti azon parti állam illetékes hatóságait, amelyben ki fogja rakodni a halzsákmányt, a következőkről:

a) a kilépés pontos ideje és helye;

b) a fedélzeten tartott tőkehalmennyiség és az egyéb fajok teljes súlya, élősúlyban számítva;

c) a kirakodási hely neve;

d) a kirakodási helyre történő érkezés várható időpontja,

A parti állam tájékoztatja a lobogó szerint államot a kirakodásról.

(2) Amennyiben egy uniós halászhajó azon a területen, ahol halászik, több mint 300 kg élősúlyú tőkehallal a fedélzetén be kíván lépni egy kikötőbe, az uniós halászhajó parancsnoka értesítést küld a parti állam illetékes hatóságainak, és a parti állam legalább egy órával a belépés előtt értesítést küld a lobogó szerinti tagállamnak, amely értesítés az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett valamennyi információt tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információközlés a 12. cikk hatálya alá tartozó halászhajókra nem vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a) pontját a VMS-rendszerrel felszerelt hajókra nem kell alkalmazni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben előírt értesítést az uniós halászhajó parancsnokának képviselője is megküldheti.

18. cikk

Kijelölt kikötők

(1) Ha egy hajó 750 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat tart a fedélzetén, a tőkehal kizárólag a kijelölt kikötőkben rakodható ki.

21. cikk

Az áthaladás és átrakodás tilalma

(1) A tőkehalhalászat tekintetében lezárt területeken tilos az áthaladás, kivéve, ha a hajón lévő halászeszközt a 16. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban biztonságosan rögzítették és elhelyezték.

(2) A tőkehal átrakása tilos.

22. cikk

A balti-tengeri tőkehal szállítása

A 2847/93/EGK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a legalább nyolc méter összhosszúságú halászhajó parancsnoka kirakodási nyilatkozatot tölt ki, amennyiben a halat a kirakodás helyétől eltérő helyre szállítja.

VI. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS

26. cikk

A terv értékelése

(1) E rendelet alkalmazásának harmadik évében, majd minden azt követő évben a Bizottság, a HTMGB és a Balti-tengeri Regionális Tanácsadó Testület szakvéleménye alapján, értékeli az érintett állományokra és ezen állományok halászatára vonatkozó gazdálkodási intézkedések hatását.

(2) E rendelet alkalmazásának harmadik évében, majd azt követően minden harmadik évben a Bizottság tudományos szakvéleményt kér a HTMGB-től a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulása terén elért haladás üteméről. Amennyiben a szakvélemény úgy ítéli meg, hogy a célkitűzéseket valószínűleg nem lehet megvalósítani, a Tanács minősített többséggel határoz a célkitűzések elérésének biztosításához szükséges kiegészítő és/vagy alternatív intézkedésekre vonatkozó bizottsági javaslatról.

27. cikk

A minimális halászati állománypusztulási ráta felülvizsgálata

Amennyiben a Bizottság a HTMGB szakvéleménye alapján úgy ítéli meg, hogy a 4. cikkben meghatározott minimális halászati állománypusztulási ráták nem felelnek meg a gazdálkodási terv célkitűzéseinek, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján - minősített többséggel határoz a célkitűzésnek megfelelően módosított minimális halászati állománypusztulási rátákról.

28. cikk

Az Európai Halászati Alap

Alkalmazásának első három évében a többéves tervet az 1198/2006/EK rendelet 21. cikke a) pontjának i. alpontja alkalmazásában a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke szerinti helyreállítási tervnek kell tekinteni.

29. cikk

27 és 28 ICES-alterület

(1) Minden évben legkésőbb október 31-ig a B területen halászó tagállamok jelentést küldenek a Bizottságnak a B területen az előző 12 hónap folyamán megvalósított minden tőkehalfogásról és járulékos tőkehalfogásról, valamint az említett faj ICES-alterületenként, valamint a 8. cikk (1) bekezdésében említett halászeszköztípusonként meghatározott visszaengedéséről.

(2) Minden évben legkésőbb december 15-ig a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, valamint az (1) bekezdésben említett tagállami jelentés és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság szakvéleménye alapján határoz a 27 és/vagy 28.2 ICES-alterületnek a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 13. cikkben foglalt korlátozások alóli kivonásáról, amennyiben bizonyítékok támasztják alá, hogy az ezen ICES-alterületeken kifogott tőkehalmennyiség a B. terület teljes kifogott tőkehalmennyiségének 3 %-ánál kevesebb.

(3) A 27. és/vagy 28.2. ICES-alterület kivonása a következő év január 1-jétől december 31-ig hatályos.

(4) A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontját, (3), (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni a 28.1 ICES-alterületre. Amennyiben azonban bizonyítékok támasztják alá, hogy a kifogott tőkehalmennyiség a B terület teljes kifogott tőkehalmennyiségének 1,5 %-ánál nagyobb, akkor alkalmazni kell a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontját, (3), (4) és (5) bekezdését, valamint ezen cikk (1), (2) és (3) bekezdést.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 779/97/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

(2) A 2847/93/EGK rendelet 19a. cikkének (1a) bekezdése hatályát veszti.

31. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EGYEDI VIZSGÁLATI REFERENCIAÉRTÉKEK

Célkitűzés

1. Minden egyes tagállam e melléklettel összhangban lévő egyedi vizsgálati referenciaértékeket határoz meg.

Stratégia

2. A halászati tevékenységek vizsgálata és felügyelete elsősorban a valószínűleg tőkehalat fogó hajókra irányul. A tőkehal szállítására és forgalmazására vonatkozó véletlenszerű vizsgálatokat kiegészítő kereszt-ellenőrzési rendszerként alkalmazzák a vizsgálat és a felügyelet hatékonyságának mérésére.

Prioritások

3. A különböző halászeszköztípusok különböző rangsorolási szintekbe tartoznak attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Emiatt minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

A célzott referenciaértékek

4. Legkésőbb az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül a tagállamok - az alábbiakban megállapított célszintek figyelembevételével - végrehajtják vizsgálati ütemterveiket.

A tagállamok meghatározzák és ismertetik, melyik mintavételi stratégiát alkalmazzák.

A Bizottság kérésére a tagállam által alkalmazott mintavételi tervet a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

a) A kikötői vizsgálatok szintje

Általánosságban azzal az egyszerű véletlenszerű mintavétellel biztosított pontossággal kell legalább azonos szintű pontosságot elérni, amely során a vizsgálat az adott tagállamban az összes a tőkehal-kirakodások súlyának 20 %-ára terjed ki.

b) Az értékesítés vizsgálatának szintje

Az árverésen eladásra kínált tőkehalmennyiségek 5 %-ának vizsgálata.

c) A tengeren végzett vizsgálat szintje

Rugalmas referenciaérték: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően határozzák meg. A tengeren végzett vizsgálatok referenciaértékei a tengeren a tőkehal-gazdálkodási területeken eltöltött járőrnapok számára vonatkoznak, lehetőség szerint külön referenciaértékkel a meghatározott területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

d) A légi felügyelet szintje

Rugalmas referenciaérték: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően és a tagállam rendelkezésére álló, elérhető erőforrások figyelembevételével határozzák meg.

II. MELLÉKLET

A NEMZETI ELLENŐRZÉSI CSELEKVÉSI PROGRAMOK TARTALMA

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok célja többek között a következők meghatározása.

1. ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK

Emberi erőforrások

1.1. A parti és tengeri felügyelők száma, valamint alkalmazásuk időszakai és körzetei.

Műszaki erőforrások

1.2. A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.

Pénzügyi erőforrások

1.3. Az emberi erőforrások, járőrhajók és -repülőgépek bevetésére vonatkozó költségvetési elosztás.

2. A HALÁSZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁSA ÉS BEJELENTÉSE

A 12., 13., 14. és 17. cikk teljesítésének biztosítása céljából megvalósított rendszerek leírása.

3. A KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE

Adott esetben a 18. cikkel összhangban a tőkehal-kirakodásokra kijelölt kikötők jegyzéke.

4. EGYES TERÜLETEKRE VALÓ BELÉPÉS, ILLETVE AZOK ELHAGYÁSA

A 16. cikk teljesítésének biztosítása céljából megvalósított rendszerek leírása.

5. A KIRAKODÁSOK ELLENŐRZÉSE

A 11., 15., 19., 21. és 22. cikkben foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében megvalósított bármely létesítmény és/vagy rendszer leírása.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok meghatározzák a követendő eljárásokat:

a) a tengeren és a szárazföldön végzett vizsgálatok esetén;

b) a más tagállamok által a tőkehalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programért felelősként kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció esetén;

c) a közös felügyelet és a felügyelők cseréje esetén, ideértve a más tagállamok felségvizein működő felügyelők hatáskörének meghatározását.

( 1 ) 2007. június 7-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 3 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

( 4 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1804/2005/EK rendelettel (HL L 290., 2005.11.4., 10. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 113., 1997.4.30., 1. o.

( 7 ) HL L 349., 2005.12.31., 1. o.

( 8 ) HL L 365., 1991.12.31., 1. o. A legutóbb a 448/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 74., 2005.3.19., 5. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 11 ) HL L 12., 2005.1.14., 1. o. A legutóbb az 1936/2005/EK rendelettel (HL L 311., 2005.11.26., 1. o.) módosított rendelet.