12890/1947. (XI. 19.) Korm. rendelet

a hitelszövetkezetekről és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetről

A magyar köztársaság kormánya a szövetkezetekről szóló 1947. XI. törvénycikk (a továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1947. XXV. tc. 3. §-ában. továbbá az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Általános alapelvek

1. § A hitelszövetkezetekre, valamint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (a továbbiakban: O. Sz. H.) egyéb tagszövetkezeteire a Szt. rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § Hitelügyletekkel, vagy ilyenekkel is foglalkozó szövetkezet - hitelszövetkezet - csak az O. Sz. H. tagjaként működhetik.

3. § (1) A hitelszövetkezet célja - a Szt. 2. §-ában foglalt általános célon felül - az, hogy tagjainak hitelszükségleteit vagy azt is kielégítse, bank- és pénzváltóügyleteket bonyolítson le.

(2) A hitelszövetkezet csak tagjai hitelszükségletét elégítheti ki. Hitelt nemtagoktól is nyerhet, takarékbetéteket nemtagoktól is elfogadhat.

(3) A hitelszövetkezet mezőgazdasági termények beszerzésével és értékesítésével is foglalkozhatik. Ha a hitelszövetkezet ilyen üzleti tevékenységet a jelen rendelet hatálybalépésének napjáig nem fejtett ki, üzletkörét mezőgazdasági termények beszerzésére és értékesítésére csak az esetben terjesztheti ki, ha működési kerületében (6. §) ilyen célú szövetkezet nem működik. Ha a hitelszövetkezet működési kerületében ilyen célú szövetkezet később alakul, ez a hitelszövetkezet szóbanlévő tevékenységét nem érinti.

4. § A jelen rendelet további alkalmazásában hitelszövetkezet alatt a 2. §-ban említett hitelszövetkezeteken kívül az O. Sz. H. tagjai sorába lépett földmunkás-vállalkozó szövetkezeteket (1923: XI. törvénycikk) is érteni kell.

II. FEJEZET

Szövetkezet alapítása

5. § Az alakuló közgyűlésre az O. Sz. H.-et is meg kell hívni.

6. § (1) A hitelszövetkezet alapszabályában azt is meg kell határozni, hogy a szövetkezet kerülete mely községet vagy községeket foglalja magában.

(2) Hitelszövetkezet működését kerületén túl ki nem terjesztheti. Ez alól az O. Sz. H. kivételt engedélyezhet.

(3) Hitelszövetkezet fióktelepet csak az O. Sz. H. hozzájárulásával állíthat fel.

7. § Hitelszövetkezetre a Szt. 7. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a természetbeni hozzájárulás, valamint az átveendő vagyontárgy értékét és ellenértékét megállapító közgyűlési határozat érvényességéhez az O. Sz. H. jóváhagyása szükséges.

8. § A hitelszövetkezet alapszabályában a Szt. 13. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határozni a tagoknak nyújtható hitel általános feltételeit is.

(1) A Szt. 14. §-át a hitelszövetkezetekre nézve azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezek megalakulását, a cégbírósághoz benyújtott kérvény felzetének csatolásával, iratok mellékelése nélkül az O. Sz. H. jelenti be a Magyar Szövetkezeti Kamarának (a továbbiakban: Kamara), továbbá a Szt. 14. §-a (2) bekezdésének f) pontjában megjelölt okiratokat a cégbírósági beadványhoz csatolni nem kell.

(2) A Szt. 14. §-ának (4) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a hitelszövetkezetnek a cégbírósághoz intézett bejelentéséhez csatolni kell az O. Sz. H.-nek azt a nyilatkozatát, amellyel a szövetkezet közgyűlésének a belépésre vonatkozó határozatát elfogadja.

III. FEJEZET

A tagok jogviszonya

10. § (1) Hitelszövetkezetnek csak az lehet tagja, aki a szövetkezet működési kerületében lakik, vagy ott fekvő ingatlannak tulajdonosa, avagy birtokosa (haszonélvezője, haszonbérlője, bérlője, stb.).

(2) Hitelszövetkezetnek jogi személyek is lehetnek tagjai.

11. § (1) A tag a hitelszövetkezet kötelezettségeiért, az üzletrész névértékének befizetésén kívül, még az üzletrésze névértékének ötszöröséig felelős (szavatosság). Az alapszabály azonban az üzletrész névértékének tízszereséig terjedhető felelősséget is megállapíthat.

(2) Kiválás esetében - amennyiben a tagnak az elszámolás során a hitelszövetkezettel szemben tartozása nem marad fenn - az elszámolással (Szt. 40. §) megszűnik a kivált tagnak a tagsági viszonyból folyó minden kötelezettsége. Ha azonban a kivált tagnak a szövetkezettel szemben tartozása áll fenn, a kiválás időpontjától számított hat hónapon át a Szt. 120. §-a szerint felelős marad.

12. § Ha a kivált tag a szövetkezet irányában tartozásban maradt, a szövetkezet a tartozás lejárta előtt is beszámítással élhet. Amennyiben pedig akár tartozás címén, akár veszteség folytán a szövetkezet követelése a tag követelését meghaladja, a szövetkezet a tartozás kiegyenlítését követelheti.

13. § Ha a tagság megszűnésének időpontjától számított hat hónap alatt a szövetkezet feloszlik, az üzletrész csak a szövetkezeti vagyon felosztásakor fizethető ki.

14. § A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 28. §-ának (8) bekezdésében biztosított jogát a pénzügyminiszterrel egyetértve gyakorolja.

15. § A Szt 29. §-ában az üzletrészek számának korlátozására vonatkozó rendelkezések a hitelszövetkezetekre nem vonatkoznak.

16. § (1) A hitelszövetkezet saját tagjai ellen fennálló követelése erejéig végrehajtás, csődönkívüli kényszeregyezség vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró követelést megelőző kielégítési joggal bír adósának összes ingó vagyonára; ez az elsőbbség azonban csupán azokkal a hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a tagnévsorba (Szt. 88. §) való bevezetése után keletkezett.

(2) Ha a tagnak kiválásakor (kilépés, kizárás, üzletrészátruházás) a szövetkezettel szemben tartozása áll fenn, a szövetkezet előnyös kielégítési joga érintetlenül marad. Elhalálozás esetében ez a jog a hagyatéki ingókra terjed ki.

17. § (1) A tagnévsort a szövetkezel helyiségében bárki megtekintheti.

(2) A szövetkezet a tagja tartozásának összegét bárkivel köteles közölni, aki érdekeltségét a szövetkézét igazgatósága előtt igazolta.

IV. FEJEZET

A szövetkezet szervei

18. § A rendkívüli közgyűlést (Szt. 45. §) az O. Sz. H. bármikor összehívhatja.

19. § A Szt. 48. §-ának (1) bekezdésében előírt három hónapos határidő helyett a hitelszövetkezetekre hat hónap az irányadó.

20. § Hitelszövetkezetnek más központba való belépéséhez (Szt. 50. § f) pont) az O. Sz. H. hozzájárulása szükséges.

21. § A Szt. 51. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit a hitelszövetkezetekre azzal a módosítással kell alkalmazni, hogy egy tag legfeljebb tíz tagot képviselhet; a nem önjogú személyek és jogi személyek közgyűlési képviseletükkel csak szövetkezeti tagot bízhatnak meg. A Szt. 51. §-a (3) bekezdéséinek második mondatában foglalt jog a hitelszövetkezetek közgyűlését nem illeti meg.

22. § A hitelszövetkezetek alapszabályának módosításához (Szt. 54. §) az O. Sz. H. hozzájárulása szükséges.

23. § A Szt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezést a hitelszövetkezetekre az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: Ha a tagoknak felelőssége az eddiginél magasabb összegre emelkedik, a már kivált tagok felelőssége azontúl is változatlan marad,

24. § A Szt 57. §-ában és 81. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hitelszövetkezetekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálat elrendelése esetében a szakértő kiküldését az O. Sz. H.-tól kell kérni.

25. § (1) Az igazgatóság (Szt. 66. §) egy tagját az O. Sz. H. kijelölése alapján kell megválasztani. Az így megválasztott igazgatósági tagot a közgyűlés az O. Sz. H. hozzájárulásával mozdíthatja el [Szt. 66. § (5) bek.].

(2) A Szt. 66. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések helyett a hitelszövetkezetre a következő rendelkezések az irányadók: A szövetkezet cégének jegyzése akként történik, hogy az igazgatóság két tagja vagy egy igazgatósági tag és egy cégjegyzésre jogosított alkalmazott írja alá a cégszöveget. A szövetkezet által szóban tett nyilatkozat, valamint a szövetkezettel szemben tett szóbeli nyilatkozat akkor érvényes, ha két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és egy cégjegyzésre jogosított alkalmazott együttesen van jelen.

26. § (1) A Szt 71. §-ában foglalt rendlekezések helyett a hitelszövetkezetekre a következő szabályokat kell alkalmazni: A felügyelőbizottság és az O. Sz. H. előzetes hozzájárulása szükséges az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok részére nyújtandó hitel engedélyezéséhez, valamint a hitelszövetkezet irányában általuk vállalandó jótállás elfogadásához.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ügyleteket a legközelebbi közgyűlésnek be kell jelenteni. Az alapszabály további megszorításokat tehet.

27. § A Szt. 74. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felelősség alól való mentesüléshez, a tiltakozásnak az O. Sz. H.-nél írásban való bejelentése is szükséges.

28. § A Szt. 75. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat a hitelszövetkezetekre azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy ilyen esetben az O. Sz. H.-nek is joga van ideiglenes igazgatósági tagot kirendelni.

29. § Az igazgatósági tag lemondásának érvényességéhez (Szt. 76. §) az is szükséges, hogy az lemondását írásban az O. Sz. H.-nek is bejelentse.

30. § (1) A felügyelőbizottság (Szt. 79. §) egy tagját az O. Sz. H. kijelölése alapján kell megválasztani. Az ilyen módon megválasztott felügyelőbizottsági tag elmozdítására a 25. § (1) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés az irányadó.

(2) A Szt. 79. §-ának (3) bekezdésében felsorolt kizáró okokon felül a felügyelőbizottság tagjával szemben kizáró ok az is, ha a tag az igazgatóság valamely tagjával fel- vagy lemenőágon rokon vagy az oldalágon elsőízig rokonságban, vagy sógorságban van.

31. § A Szt. 86. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy cégvezető kirendeléséhez, valamint minden szolgálati szerződés érvényességéhez az O. Sz. H. jóváhagyása szükséges. Ha a jóváhagyást az O. Sz. H. megtagadja, határozatát indokolni köteles.

V. FEJEZET

Zárszámadás

32. § (1) A tiszta felesleg tartalékalapba utalt részének, továbbá a Szt. 85. §-a értelmében esetleg az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai javadalmazására fordított összegnek levonása után még fennmaradt összeget részesedésképen a tagok közölt az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában kell felosztani úgy, hogy a részesedés az üzletrészek névértékének öt százalékát meg nem haladhatja. Kivételesen indokolt esetekben a részesedés legmagasabb mértékét az O. Sz. H. javaslatára a pénzügyminiszter - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve - az üzletrészek névértékének öt százalékát meghaladó összegben is megállapíthatja. A részesedés módozatait az alapszabály előírása szerint az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint felhasznált összegek levonása után még esetleg mutatkozó feleslegből harminc százalékot az O. Sz. H. hozzájárulásával meghatározandó közérdekű célokra, még pedig elsősorban a hitelszövetkezet működési kerületében felmerülő közérdekű célokra kell fordítani. A megmaradt felesleg további hetven százalékát pedig a tartalékalapba kell utalni. A hitelszövetkezet tőkeképződésének biztosítása érdekében a pénzügyminiszter - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve - az O. Sz. H. javaslatára megengedheti, hogy egyes hitelszövetkezetek a tiszta feleslegnek közérdekű célokra fordítandó részét is átmenetileg a tartalékalapba utalják.

(3) Ha a tartalékalap a szövetkezet mérlegszerű terheinek huszonöt százalékát már elérte, a (2) bekezdésben említett hetvenszázalék felesleg a hitelszövetkezet különleges céljait szolgáló más tartalékok alapítására és gyarapítására fordítható.

VI. FEJEZET

Feloszlatás

33. § (1) A hitelszövetkezet a Szt. 96. §-ában felsorolt eseteken kívül feloszlik akkor is, ha az O. Sz. H. kérelmére a cégbíróság - a szükséghez képest a hitelszövetkezet meghallgatása és a (2) bekezdésben felsorolt valamely tény fennforgásának megállapítása után - elrendeli.

(2) Az O. Sz. H. a következő esetekben kérheti a hitelszövetkezet felszámolásának elrendelését:

a) ha a hitelszövetkezet befizetett üzletrésztőkéjének felét elvesztette,

b) ha jogszabályban vagy az O. Sz. H. alapszabályában vagy a saját alapszabályában megállapított kötelezettségeknek felhívás ellenére sem tesz eleget.

34. § A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 99. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogát a pénzügyminiszterrel egyetértve gyakorolja.

35. § A Szt. 100. §-a hitelszövetkezetekre nem alkalmazható.

36. § Ha a hitelszövetkezet feloszlása a 33. §-ban foglalt rendelkezés alapján következett be, a cégbíróság a feloszlást az O. Sz. H. értesítése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe (Szt. 101. §).

37. § A 25. § rendelkezéseit a felszámolókra is alkalmazni kell.

38. § A Szt. 109. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések helyett a hitelszövetkezetekre a következő rendelkezések az irányadók: A felszámolt szövetkezetnek a tartozások és az üzletrészek kielégítése után fennmaradó vagyonából ötven százalékot a szövetkezet működési kerületének olyan népjóléti céljaira kell fordítani, amely célok anyagi támogatásához az O. Sz. H. hozzájárult; ötven százalékot pedig az O. Sz. H. által kezelendő és szövetkezeti célokat szolgáló alapba kell utalni. Az O. Sz. H. az ebbe az alapba utalt összeget - amennyiben tíz éven belül a felszámolt szövetkezet működési kerületében új hitelszövetkezetet létesítenek - az új szövetkezet tartalék alapjának gyarapítására fordíthatja.

39. § Ha valamely ismert hitelező nem jelentkezik, követelését az O. Sz. H.-nél is letétbe lehet helyezni [Szt. 110. § (1) bekezdés].

40. § A Szt. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést a hitelszövetkezetekre akként kell alkalmazni, hogy hitelszövetkezet más szövetkezettel csak az O. Sz. H. engedélyével és az általa kiküldött szakértő vagyonbecslése alapján egyesülhet. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a hitelszövetkezet egész vagyonát ruházza át [Szt. 113. § (2) bekezdés].

VII. FEJEZET

Országos Szövetkezeti Hitelintézet

41. § (1) A hitelszövetkezetek központi feladatainak ellátása kizárólag az O. Sz. H. ügykörébe tartozik

(2) Az O. Sz. H. ügykörét a 8600/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 157. szám) 6. §-a és kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya határozza meg. Ezek a rendelkezések azzal egészülnek ki, hogy a kisipar hitelellátása is az O. Sz. H. ügykörébe tartozik.

(3) Amennyiben a jelen fejezet, továbbá a 8600/1947. Korm. rendelet máskép nem rendelkeznék, a jelen rendelet rendelkezéseit az O. Sz. H.-re értelemszerűen alkalmazni kell.

42. § (1) Az O. Sz. H. tagjai - a 8600/1947. Korm. rendelet 4. §-ában felsoroltakon kívül -;

a) alapító tagok: akik az O. Sz. H. üzletrésztőkéjéhez egy vagy több alapítói üzletrész jegyzésével,

b) rendes tagok: a hitelszövetkezetek és egyéb szövetkezetek, amelyek egy vagy több rendes tagsági üzletrész jegyzésével hozzájárulnak.

(2) A 4. §-ban felsorolt célú szövetkezeteken kívül más célú szövetkezet az O. Sz. H. tagjai sorába csak akkor léphet, ha ehhez a pénzügy-, kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszter egyetértve hozzájárul vagy ezt jogszabály engedi meg. Az ilyen szövetkezetekre a jelen rendelet 2-10. §-aiban, a 11. §-ának (1) bekezdésében, 14-15. §-aiban, 21. §-ában, 23. §-ában, 25. §-ában, 28. §-ában, 31-39. §-aiban, 50. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

43. § (1) Az alapító tagok az O. Sz. H. kötelezettségeiért csak az általuk jegyzett üzletrészek névértékéig felelősek. Az O. Sz. H. vagyonában és jövedelmében csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerű visszafizetését és a tiszta feleslegből legfeljebb öt százalék évi részesedés kifizetését követelhetik.

(2) Az államkincstár az általa jegyzett alapítói üzletrészek visszafizetését az O. Sz. H. fennállásának tartama alatt nem követelheti.

(3) Az alapító tagok szavazati jogát és gyakorlásának módját az alapszabály határozza meg.

(4) A rendes tag az O. Sz. H. kötelezettségeiért az üzletrész befizetésén kívül még az üzletrész névértékének ötszöröséig felelős (szavatosság). Az alapszabály ennél nagyobb felelősséget is megállapíthat, korlátlan felelősség azonban nem állapítható meg,

(5) Minden belépő szövetkezet legalább egy üzletrészt tartozik jegyezni, további üzletrészek jegyzése iránt az O. Sz. H. alapszabályának rendelkezése az irányadó. Az üzletrészek befizetésének közelebbi módozatait is az alapszabály határozza meg.

44. § Az üzletrészek két csoportba és pedig az A) és B) sorozatú üzletrészek csoportjába soroztatnak. Az államkincstár üzletrészei a B) sorozatú, a többi tagok (alapító és rendes tagok) üzletrészei az A) sorozatú csoportba tartoznak.

45. § (1) A szövetkezet közgyűlési határozat alapján kérheti az O. Sz. H.-be rendes tagként való, felvételét. A tagok felvételére egyébként az O. Sz. H. alapszabályának rendelkezései az irányadók.

(2) A tagságot a szövetkezet cégében és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

46. § (1) Az O. Sz. H. közgyűlése az alapító és rendes tagokból áll.

(2) Az O. Sz. H. közgyűlésén minden teljesen befizetett üzletrész egy szavazatra jogosít. A B) sorozatú üzletrészek alapján a közgyűlésen legfeljebb annyi szavazat gyakorolható, mint a közgyűlésen képviselt A) sorozatú üzletrészek alapján.

(3) Az O. Sz. H. tagértekezletet nem köteles tartani.

47. § (1) Az O. Sz. H. évi tiszta feleslegének a tartalékalapra fordított összeg levonása után mutatkozó maradványából üzletrészenkint részesedést lehet fizetni; ennek mértékét a közgyűlés állapítja meg, de az a rendes tagoknál sem haladhatja meg a befizetett üzletrészek öt százalékát.

(2) Az évi tiszta felesleg ama részének felhasználása tekintetében, amely az előzőek szerint felosztásra nem került, a közgyűlés határoz.

48. § (1) Az O. Sz. H.-nek a tagszövetkezet ellen fennálló követelése erejéig a szövetkezetnek összes ingó vagyonára végrehajtás, csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró követelést megelőző kielégítési joga van. Jogában áll magái követelésére nézve az adós szövetkezet által vagy részére az O. Sz. H. birtokába bármikor és bármily célból bocsátott pénzekből, váltókból és értékpapírokból minden tulajdoni és elsőbbségi igényre való tekintet s bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül, az általa legalkalmasabbnak talált módon kielégíteni.

(2) Az O. Sz. H.-et a jelen §-ban meghatározott kielégítési elsőbbségi jog az olyan követelése tekintetében is megilleti, amely az adóssal, mint a tagszövetkezet tagjával szemben anélkül keletkezett, hogy e kötelezettségéért a tagszövetkezet külön felelősséget vállalt volna. Ez a törvényes kielégítési elsőbbségi jog az O. Sz. H.-ből vagy tagszövetkezeteiből kivált taggal szemben is érvényesíthető annak az üzletévnek a végétől számított egy éven belül, amely üzletévben a szövetkezet megszűnését a cégjegyzékbe bejegyezték, illetőleg a tag kilépése jogerőre emelkedett vagy amely évben a tag elhalálozott

(3) A jelen §-ban, valamint a 16. §-ban meghatározott törvényes kielégítési elsőbbségi jogok találkozása esetében a tagszövetkezet elsőbbségi joga az O. Sz. H. elsőbbségi jogát megelőzi.

49. § Az O. Sz. H.-nek a tagszövetkezetek ügykezelésére nézve ellenőrzési joga van; gyakorlásának módozatait az alapszabály határozza meg. Olyan esetben, midőn a felügyelőbizottság a közgyűlést összehívja, az O. Sz. H.-et azonnal értesíteni tartozik. Ha az O. Sz. H. a tagszövetkezet igazgatóságának, felügyelőbizottságának vagy ezek egyes tagjainak a szövetkezet működését komolyan veszélyeztető magatartásáról szerez tudomást, joga van a tagszövetkezet igazgatóságát, felügyelőbizottságát vagy ezek egyes tagjait a közgyűlés megtartásáig felfüggeszteni és az ideiglenes ügyvezetés iránt intézkedni. Ilyen esetben az O. Sz. H. haladéktalanul intézkedik a közgyűlés összehívása iránt.

50. § (1) Az O. Sz. H. állapítja meg a hitelszövetkezetek általános üzleti feltételeit és határozza meg, vajjon elfogadhatnak-e takarékbetéteket és ha igen, milyen mértékben és módozatok mellett.

(2) Az O. Sz. H. engedélye szükséges ahhoz, hogy a tagszövetkezet harmadik személyektől kölcsönt vehessen fel. A hitelszövetkezet tökéit másnál, mint az O. Sz. H.-nél csak az O. Sz. H. hozzájárulásával helyezheti el.

(3) Az O. Sz. H. alapszabályszerű üzletkörének folytatásánál jogosult a tagszövetkezetek közreműködését igénybe venni.

51. § Hitelszövetkezet az O. Sz. H.-ből ki nem léphet és az O. Sz. H. nem zárhatja ki tagjai sorából. Más tagszövetkezet közgyűlési határozat alapján léphet ki. A felmondási időt, valamint a kilépés egyéb feltételeit, továbbá azt is, hogy az ilyen tagszövetkezet milyen feltételek mellett zárható ki, az O. Sz. H. alapszabálya határozza meg.

52. § Ha a kilépő vagy kizárt szövetkezet az O. Sz. H.-tel szemben tartozási viszonyban van, az O. Sz. H. fedezetlen tartozás azonnali kifizetését vagy biztosítását követelheti.

53. § (1) Ha a tagszövetkezetekre nézve az előfeltételek megvannak, a csődelrendelését az O. Sz. H. is kérheti. Az O. Sz. H. a tömeggondnok személyére nézve javaslatot tehet és vele díjazására nézve megállapodást köthet. Az így megállapított díjat a csődbíróság fel nem emelheti. Ha mások csődnyitási kérelme folytán a bíróság tárgyalást rendel el, arra az O. Sz. H.-et is meg kell idézni.

(2) A tagszövetkezet ellen a csődöt azon az alapon, hogy tartozásai meghaladják cselekvő vagyonát, nem lehet elrendelni, ha az O. Sz. H. a hiány fedezését vállalja.

54. § (1) Az O. Sz. H. kamatozó és törlesztés alá eső kötvényeket és zálogleveleket bocsáthat ki. A kötvénykibocsátás módozatait a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) A kötvények és záloglevelek alkalmasak arra, hogy azokban a gyámoltak és gondnokoltak (1885. VI. tc. 13. §), továbbá az állam, a törvényhatóságok, községek pénzei, a közhatósági kezelésben álló pénzek gyümölcsözőkig elhelyeztessenek, valamint arra, hogy az állami és az önkormányzati közigazgatás valamennyi ágazatában üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadhatók legyenek.

(3) A kötvények és záloglevelek a postatakarékpénztár által vásárolhatók a folyó szükségleteket meghaladó takarékbetéteknek, a csekk- és klíringforgalomban befolyó betétösszegeknek, a postatakarékpénztár tartalékalapjának és a betét-maximumot meghaladó betét részösszegeinek és kamatainak gyümölcsöző elhelyezése céljából.

55. § Az O. Sz. H. könyvei s ezeknek alapszabályszerű cégjegyzésével ellátott kivonatai a közokirat bizonyító erejével bírnak.

56. § (1) Az O. Sz. H.-nek joga van lejárt követelésére nézve, a követelést megállapító okirat és főkönyveinek kivonata alapján, a főadós és annak készfizető kezesei ellen egyenesen kielégítése végrehajtást kérni. Ez a jog az olyan kezes ellen, aki a sortartás kifogásról le nem mondott, az esetben illeti meg az O. Sz. H.-et, ha a főadós ellen foganatosított végrehajtás sikertelen maradt.

(2) A végrehajtás elrendelése elleni kifogásokra és a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti keresetre nézve a közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

57. § (1) A Szt. 146., 147. és 149. §-ának az O. Sz. H.-re való alkalmazásánál a M. O. Sz. K. (Szt. 133. §) helyett az O. Sz. H.-et kell érteni.

(2) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 146. §-ában foglalt jogát a pénzügyminiszterrel egyetértve gyakorolja.

58. § Az O. Sz. H. és a tagszövetkezetek javára kiállított magánokirat, ha valódisága nincs kétségbevonva vagy ha be van bizonyítva, az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arranézve, hogy kiállítója az ebben foglalt nyilatkozatot magáévá tette akkor is, ha az írni nem tudó kiállító kézjegye az okiraton a községi elöljáróság által van hitelesítve és ha a kiállító olvasni nem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti, feltéve, hogy a hitelesítő személy az okirat tartalmát a kiállítónak az általa értett nyelven megmagyarázta és hogy ez megtörtént, az okiraton, illetőleg a hitelesítési záradékban tanúsítja.

VIII. FEJEZET

Vegyes és átmenti rendelkezések

59. § (1) A Kamara tagdíjmegállapító határozata ellen a hitelszövetkezet részéről beadott folyamodás [Szt. 160. § (1) bekezdés] tárgyában a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve határoz.

(2) Az ellenőrző kötelék (Szt. 169. §) működése az O. Sz. H.-re és a tagszövetkezetekre nem terjed ki.

60. § (1) A Szt. 172. §-ának rendelkezései az O. Sz. H.-re és a tagszövetkezetekre nem alkalmazhatók.

(2) Az 1911. XV. tc. 3. §-ának 6. pontja értelmében a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége részére biztosított külön jogok, az 1912. LIV. tc. 15. §-ában megállapított módosítással az O. Sz. H.-re kiterjednek.

61. § Az O. Sz. H. és azok a szövetkezetek, amelyek a 10130/1947. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny 188 sz.) foglaltak alapján egyszeri vagyondézsma és egyszeri vagyonszaporulati dézsma fizetésére kötelezettek, amennyiben az O. Sz H. tagjai vagy az 1948. évi március hó 31. napjáig az O. Sz. H. tagjai sorába lépnek, a szóbanlévő dézsmák alól mentesek.

62. § (1) Az O. Sz. H. javára szóló telekkönyvi bejegyzés mentes a bejegyzési illeték alól, ha a bejegyzés tárgyát képező jog értéke - a mellékjárulékok nélkül - nem haladja meg a kétezer forintot és ha a kötelezett fél az O. Sz. H.-nek vagy tagszövetkezetének tagja.

(2) Az O. Sz. H. tagszövetkezete javára bejegyzett jelzálogjog átszállásának az O. Sz. H. javára való telekkönyvi bejegyzése mentes a bejegyzési illeték alól.

63. § Az O. Sz. H. által állami megbízásból, úgyszintén jogszabályon alapuló különleges közérdekű feladatkörében létesített ügyletek, az ezekre vonatkozólag kiállított szerződések és okiratok, valamint az ezekre vonatkozólag a bírósághoz vagy más hatósághoz intézett beadványok mentesek az okirati, törvénykezési és közigazgatási illeték alól.

64. § A tagszövetkezetek a cégbíróság által a reájuk vonatkozóan elrendelt közzététellel kapcsolatos díjak alól mentesek.

65. § Ha hitelszövetkezet ipar jogosítvány alapján a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt olyan tevékenységgel is foglalkozott, amely a 3. § szerint nem tartozik a hitelszövetkezetek üzletkörébe, ezt a tevékenységet az O. Sz. H. felhívására, a felhívásban megjelölt időben megszüntetni köteles. A megszüntetés időpontját - a hitelszövetkezet meghallgatása után, a hitelszövetkezet érdekeinek és a helyi gazdasági viszonyoknak figyelembevételével - az O. Sz. H. és a M. O. Sz. K. (Szt. 135.§). egyetértve állapítja meg. Ha a központok megegyezni nem tudnának, a kérdésben a Kamara dönt.

66. § Azok a szövetkezetek, amelyek alapszabályszerűen bank- és pénzváltóügyletekkel iparszerűen foglalkoznak és az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjai sorába nem léptek be (1920. XXX. tc. 2. §), kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónap alatt az O. Sz. H. rendes tagjai sorába való felvételüket kérni. Ha az O. Sz. H. a kérést végérvényesen elutasítja, a szövetkezet köteles a Szt. 100. §-a szerint kereskedelmi társasággá átalakulni, vagy az elutasító határozat közlésétől számított további három hónap alatt, alapszabályának megfelelő módosításával, ezt a tevékenységet megszüntetni. Ha a szövetkezet ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, - a Szt. 183. §-ának értelemszerű alkalmazásával - a cégbíróság az O. Sz. H. bejelentésére a szövetkezet feloszlatását rendeli el.

67. § A jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt a tagszövetkezetek kötelesek a Szt. 186. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint alapszabályukat módosítani és azt - az O. Sz. H. jóváhagyása után - a cégbíróságnak bemutatni. A módosítás elmulasztása esetén a Szt. 183. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

68. § (1) Az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezetnek (a továbbiakban: FAKSZ) és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetnek (a továbbiakban: OLHSZ.), valamint a 8100/1947. Korm. rendelettel, (Magyar Közlöny 148. szám) létesített Országos Házépítő Szövetkezetnek (a továbbiakban: OHÉSZ) ügyvitelét a jelen rendelet hatálybalépésének napjától kezdve - költségükre - az O. Sz. H. látja el.

A költségek összegszerűségére az említett intézetek megállapodása az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett szövetkeznek igazgatóságának hatáskörét az építés- és közmunkaügyi miniszter által kinevezett miniszteri biztos gyakorolja. Az OHÉSZ cége bejegyzésének napján a miniszteri biztos hatásköre megszűnik.

(3) Az OHÉSZ ügyvitelét cégének bejegyzése után költségére továbbra is az O. Sz. H. látja el. Ez a rendelkezés az OHÉSZ szerveinek törvényes hatáskörét nem érinti. A költségek összegszerűségére az O. Sz. H. és az OHÉSZ megállapodása az irányadó.

(4) A FAKSZ és OLHSZ alkalmazottaival szemben [8100.1947. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés] az OHÉSZ igazgatósága, illetőleg a (2) bekezdés szerint kinevezett miniszteri biztos jogosult szolgálati viszonyaik feltételeit legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megállapítani; ugyanezen az időn belül az igazgatóság, illetőleg miniszteri biztos jogosult - az illető alkalmazottra irányadó szolgálati és fegyelmi Szabályzatoknak a szolgálati viszony rendes felmondás útján váló megszüntetésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseire tekintet nélkül, de az alkalmazott végkielégítésére és nyugdíjára vonatkozó szerzett jogainak érintetlenül hagyása mellett - szolgálati viszonyukat rendes felmondás útján az egyébként irányadó jogszabályoknak megfelelően megszüntetni.

(5) Az OHÉSZ-re vonatkozóan termeléspolitikai szempontból szakminiszternek (Szt. 145. §) az építés- és közmunkaügyi minisztert kell tekinteni.

69. § Az O. Sz. H. azoknak a szolgálati viszonyát, akik a magyar köztársaság kormányának rendelete folytán váltak vagy válnak az O. Sz. H. alkalmazottaivá, továbbá azokét, akik olyan vállalatok alkalmazottai, amelyek ügyvitelét az O. Sz. H. látja el, az illető alkalmazottra irányadó szolgálati és fegyelmi szabályzatának a szolgálati viszony rendes felmondás útján való megszüntetésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseire tekintet nélkül, rendes felmondás útján, az egyébként irányadó jogszabályoknak megfelelően szüntetheti meg.

70. § A 10680/1947. Korm. sz. rendelettel (Magyar Közlöny 201. szám) további rendelkezésig hatályában fenntartott 12100/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 240. szám) rendelkezései az O. Sz. H.-re nem nyernek alkalmazást.

71. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg az 1898. XXIII. törvénycikk, az 1920. XXX. törvénycikk, valamint az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályok hatályukat vesztik: az egyes szövetkezetek azonban a jelen rendelet szerinti átalakulásukig, legkésőbb azonban az. 1948. évi június hó 30. napjáig a hatályon kívül helyezett jogszabályok, illetőleg az arra való tekintettel megállapított alapszabályok szerint működhetnek.

Budapest, 1947. évi november hó 14-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök