Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

12000/1948. (XI. 7.) Korm. rendelet

a földbérlőszövetkezetekről, továbbá a földmívesszövetkezetekről szóló 8000/1948. Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában, foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított, úgyszintén az 1948. XXXI. tc. 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

1. § A földbérlőszövetkezetekre az 1947. XI. törvénycikk (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A földbérlőszövetkezet célja, - a Szt. 2. §-ában foglalt általános célon felül hogy

a) a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9000/ 1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 194. szám, a továbbiakban: Hbr.) szerint gyakorolt elő-haszonbérleti jog alapján a szövetkezet által haszonbérelt,

b) a Hbr. alapján vagy más jogcímen a tagok által haszonbérelt, végül

c) a tagok tulajdonában lévő ingatlanokon tagjai számára a tervszerű mezőgazdasági termelést megszervezze, előmozdítsa és irányítsa, ennek érdekében gondoskodjék a mezőgazdasági termeléshez szükséges beszerzésekről, valamint tagjai mezőgazdasági terményeinek és termékeinek értékesítéséről (24. §).

3. § A földbérlőszövetkezetet cégében mint ilyent kell megjelölni; cégében a "földbérlőszövetkezet" szót csak a jelen rendelet szerint működő szövetkezet használhatja.

4. § (1) Földbérlőszövetkezet csak a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (a továbbiakban: M. O. Sz. K.) tagjaként működhetik.

(2) A földbérlőszövetkezet alakuló közgyűlésére a M. O. Sz. K.-ot meg kell hívni.

(3) A földbérlőszövetkezet alapszabálya, annak minden módosítása, valamint a termelőcsoportok (17. §) működési szabályzata csak a M. O. Sz. K. jóváhagyásával érvényes.

5. § (1) Egy község (város) területén általában csak egy földbérlőszövetkezet alakulhat. Ez alól az érdekelteknek a M. O. Sz. K. útján előterjesztett kérelmére a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felmentést adhat. A felmentés megadása tekintetében a miniszter a földmívelésügyi miniszter véleményének meghallgatása után határoz.

(2) Földbérlőszövetkezet fióktelepet nem létesíthet; nyíltárusítási üzletet nem nyithat.

6. § A földbérlőszövetkezet megalakulásához megkívánt legkisebb taglétszám tíz dolgozó földmíves (8000/1948. Korm. rendelet, Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 182. szám, a továbbiakban: Szr. 8. §-a). A megalakulásnak ezenfelül feltétele az is, hogy a szövetkezet és tagjainak haszonbérletében, illetőleg tulajdonában lévő ingatlanok területe együttesen a harminc kat. holdat elérje.

7. § (1) Földbérlőszövetkezet tagja lehet:

a) az a földmíveléssel élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági munkás vagy dolgozó földmíves, akit a Hbr. alapján igényjogosultként kijelöltek;

b) az a saját ingatlanán gazdálkodó dolgozó földmíves vagy kishaszonbérlő, akinek a művelése alatt álló ingatlana vagy annak egy része a szövetkezet gazdálkodása körébe vonható.

(2) Az igazgatóság a belépés elfogadását nem tagadhatja meg attól, akit a földbérlőbizottság a földbérlőszövetkezet által haszonbérelt ingatlanra a Hbr. 4. §-a alapján mint igényjogosultat kijelölt (a továbbiakban: kijelölt tag).

(3) Nem lehet a szövetkezet tagja:

a) akinek a tulajdonában lévő ingatlan kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a háromszázötven aranykoronát, vagy a tulajdonában és bérletében lévő ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme együttesen meghaladja a négyszáz aranykoronát. A közös háztartásban élő családtagok bérmelyikének felvételénél minden családtag tulajdonát képező, vagy művelése alatt álló ingatlanát figyelembe kell venni;

b) aki - bár ingatlana az a) pontban meghatározott jövedelmet nem éri el - gazdálkodási módja következtében állandóan egynél több állandó alkalmazottat (éves, hónapos, summás) tart, vagy - bár állandó alkalmazottal nem tart - rendszeresen kettőnél több bérmunkást (napszámos, részes-munkás) foglalkoztat. Nem vonatkozik ez arra, - tehát a szövetkezet tagja lehet - aki az előbb említett kereten túl kisegítésképpen (munkatorlódás, betegség, stb. miatt) ideiglenesen foglalkoztat egy-két bérmunkást, továbbá, ha a jelen pontban említett kereten túl egy pásztorgyereket is alkalmaz;

c) aki ingatlanát vagy annak egy részéi bérbeadja. Nem esik ez alá a rendelkezés alá az, aki ingatlanát betegség, öregség, rokkantság, kiskorúság, a demokratikus pártokban vagy szervezetekben végzett munka, a hadseregnél teljesített szolgálat miatt adja bérbe. Nem esik továbbá a jelen pont hatálya alá az sem, aki - bár ingatlanát egészben vagy részben bérbeadja - rendszeresen bérmunkát végez, vagy a saját kezelésben tartott vagy bérelt ingatlanon gazdálkodik, feltéve, hogy nem esik az a) vagy b) pont hatálya alá:

d) aki a tulajdonát képező nagygépekkel (cséplőgép, traktor, olajütő, stb.) üzletszerűen bérmunkát végez;

e) aki alkalomszerűen ugyan, de nyerészkedés szándékával pénz- vagy terménykölcsönzéssel (uzsora) avagy mások által termelt áruk, termények vagy termékek, továbbá mások által tenyésztett állatok adás-vételével foglalkozik:

f) aki élethivatásszerűen pénz- vagy terménykölcsönzéssel, mások által termelt áruk, termények vagy termékek, továbbá mások által tenyésztett állatok adás-vételével foglalkozik;

g) aki iparában egy tanoncon kívül állandó jelleggel egynél több idegen munkaerőt foglalkoztat;

h) akit az igazolási eljárás során feddésnél szigorúbb büntetéssel sújtottak vagy közhivatali állásából politikai okok miatt elbocsátottak.

8. § (1) A Szt. 24. §-ában, továbbá 39. §-ában foglalt rendelkezéseket a földbérlő szövetkezetekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az igazgatóság bármely tagja a tag felvétele vagy az örökös belépése ellen kifogást emel, az igazgatóság a kérés érdekében határozatot nem hoz, hanem - a kifogás előadása mellett - az ügyet döntés végeit a legközelebbi tagértekezlet elé terjeszti és erről a belépni szándékozót haladéktalanul értesíti.

(2) A tagértekezletet a tag felvétele, illetőleg az örökös be lépése kérdésében hozott határozatát indokolni köteles és az ellen, - hozatalának napjától számított tizenöt nap alatt - a belépő, továbbá az igazgatóság bármely tagja a szövetkezetre illetékes körzeti választmány teljesüléséhez [Szr. 27. § (4) bekezdés] folyamodhatik. A tag felvétele, illetőleg az örökös belépése kérdésében a körzeti választmány teljesülési további jogorvoslat kizárásával dönt.

(3) A 7. § (3) bekezdésének hatálya alá eső személy felvehető a szövetkezet tagjai sorába, ha a tagértekezlet szótöbbséggel hozott határozata alapján a szövetkezetre illetékes körzeti választmány teljes-ülése felvétele mellett dönt; a teljes ülés határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az igazgatóság a tag belépése (Szt. 24. §) és a felmondás elfogadása [Szt. 34. § (1) bekezdés] tekintetében tizenöt nap alatt köteles nyilatkozni.

9. § (1) Ki kell zárni a Szövetkezet tagjai sorából azt a kijelölt tagot, akit a földbérlőbizottság a haszonbérletből kimozdít vagy akinek haszonbérlőként kijelölését visszavonja.

(2) A tag kizárása (Szt. 35. §) kérdésében a tagértekezlet határoz: döntése ellen, a határozat hozatalának napjától számított tizenöt nap alatt, kizárás esetében a kizárt tag, ha pedig a tagértekezlet a kizárás mellőzése mellett döntött, az igazgatóság bármely tagja a szövetkezetre illetékes körzeti választmány teljes üléséhez [Szr. 27. § (4) bekezdés) folyamodhatik. A kizárás kérdésében a körzeti választmány teljes-ülése további jogorvoslat kizárásával dönt.

(3) A Szt. 36. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kijelölt tag [7. § (2) bekezdés) kizárása esetében a tagértékezlet határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, azonban a kizárt tag tagsága csak akkor szűnik meg, amikor a földbérlőbizottság helyette új igényjogosultat jelöl ki.

10. § (1) A földbérlőszövetkezet igazgatósági tagjai kártérítésre kötelesek [Szt. 73. § (2) bekezdés) különösen akkor is, ha

a) a szövetkezeti vagyonállagának fenntartásáról, megóvásáról, valamint rendeltetésszerű használatáról nem gondoskodnak;

b) a 16. § (4) (bekezdésének az előzetes költségvetés készítésére és végrehajtására, továbbá

c) a szövetkezet termelőcsoportjának (csoportjainak) elkülönített vagyonkezelésére és könyvelésére vonatkozó rendelkezéseket [17. § (3) bekezdés ] nem tartják be;

d) a szövetkezet, illetőleg a termelőcsoport részére biztosított előnyöket vagy kedvezményeket a szövetkezettől, illetőleg a csoporttól részben vagy egészben elvonják vagy nem a rendeltetésének megfelelő célra használják fel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a felügyelőbizottsági tagok kártérítési felelőssége [Szt. 84. § (2) bekezdés] tekintetében megfelelően kell alkalmazni.

(3) A földbérlőszövetkezet ügyvezetője az (1) bekezdésben említett esetekben a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaival egyetemlegesen felel, s e felelősség alól csak az esetben mentesül, ha a kártokozó határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt árról tudomást szerez, tiltakozik és tiltakozását a M. O. Sz. K-nak írásban nyomban bejelenti.

11. § A földbérlőszövetkezet tagértekezletet a szükséghez képest de havonkint legalább egyszer köteles tartani. A tagértekezlet határozó és ügyintézőszerve a szövetkezetnek. A tagértekezlet - a Szt. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon felül minden olyan kérdésben határoz, amely jogszabály vagy az alapszabály szerint nem tartozik a közgyűlés vagy a termelőcsoport (17. §) kizárólagos hatáskörébe. A tagértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van.

12. § Földbérlőszövetkezet ügyvezetőt (Szt. 86. §) nem köteles alkalmazni. Cégvezető kirendeléséhez, valamint minden alkalmaztatási jogviszony létesítéséhez a M. O. Sz. K. hozzájárulása szükséges.

13. § Ha a földbérlőszövetkezet haszonbérleményén üzem vagy műhely van, abban a kérdésben, hogy azt a földbérlő - vagy a helyi földmívesszövetkezet tartsa-e üzemben, minden jogorvoslat kizárásával a M. O. Sz. K. határoz.

14. § A Szr. 23. §-át a földbérlőszövetkezetre azzal a -kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a háromezer forintot meghaladó összegű (értékű) beruházáshoz is a M. O. Sz. K. előzetes jóváhagyása szükséges.

15. § (1) A földbérlőszövetkezet tagjai az ingatlanok után fizetendő használati díjért a szövetkezet irányában együttesen felelnek. Ugyanígy felelnek azokért a kötelezettségekért is amelyeket a szövetkezet a tagok közös gazdálkodásának előmozdítása érdekében vállal. A szövetkezetnek egy termelőcsoportban gazdálkodó tagjai azonban csak azokért a kötelezettségekért felelnek, amelyeket a szövetkezet a csoport érdekében vállal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség a tagokat egymás között a szövetkezet, illetőleg a csoport gazdálkodása körébe vitt ingatlanaik arányában terheli.

(3) Az ingatlanok után fizetendő használati díj erejéig a földbérlőszövetkezetet törvényes zálogjog illeti meg az ingatlanok bármelyikén található vagy azokhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelésekre és jószágokra.

16. § (1) Amennyiben a földbérlőszövetkezet ügyvitelével kapcsolatos kiadásokat bevételei nem fedezik, a tagok a kiadások fedezésére hozzájárulást tartoznak fizetni. A hozzájárulás összegét az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés állapítja meg.

(2) A közgyűlés által megállapított hozzájárulást az igazgatóság veti ki akként, hogy a termelőcsoportokba tömörült tagoknál a csoport, az egyéni gazdálkodást folytató tagok pedig egyénileg tartoznak a rájuk eső összeget befizetni. A kivetés alapja a szövetkezeti gazdálkodásba vont ingatlan terjedelme.

(3) Az igazgatóság javaslatára a tagértekezlet az (1) bekezdésben megállapított költségek szükséges mértékéig előlegbefizetést rendelhet el.

(4) A szövetkezet igazgatósága az üzleti év kezdete előtt előzetes költségvetést köteles készíteni, amely a szövetkezet előrelátható bevételeit, továbbá kiadásait, beruházásait és hitelszükségletét részletesen tartalmazza. Az előirányzatot a tagértekezlet hagyja jóvá.

17. § (1) A földbérlőszövetkezet tagjai termelőcsoportokat alakíthatnak. Csoportot legalább tíz tag alakíthat, ha a művelésük alatt álló ingatlanok területe együttvéve a harminc kat. holdat eléri.

(2) A csoport működését, a tagoknak egymáshoz és a szövetkezethez való viszonyát a földmívelésügyi miniszter által kiadandó működési szabályzatban kell megállapítani.

(3) A földbérlőszövetkezet a csoport minden ügyletéről, más csoport és a szövetkezet ügyleteitől elkülönített könyvelést köteles vezetni; a csoport tiszta feleslege és - minden eredménye kizárólag a csoport céljaira használható fel.

(4) A csoport vezetőinek megválasztására, gazdálkodásának módjára és tárgyára vonatkozóan, a szövetkezet egyéb szerveitől függetlenül, kizárólag a csoport jogosult dönteni. A szövetkezet tagértekezletének vagy közgyűlésének a jelen bekezdésben foglaltak ellenére hozott határozata ellen a csoport jogorvoslattal élhet a M. O. Sz. K.-hoz.

(5) A csoportnak önálló jogi személyisége nincs; jogokat és kötelezettségeket harmadik személyekkel szemben csak a szövetkezet szerezhet, illetve vállalhat.

(6) A csoport intézőbizottságának egy tagja a szövetkezet igazgatósági ülésein tanácskozási joggal részt vehet; ugyanez a jog illeti meg az igazgatóság egy tagját az intézőbizottság ülései tekintetében.

18. § A Szt. 113. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy földbérlőszövetkezet csak földbérlőszövetkezettel egyesülhet és csak földmívesszövetkezetbe olvadhat be.

19. § A földmívesszövetkezetek körzeti vagy országos választmányába a földbérlőszövetkezetek is küldenek kiküldötteket. Ezek választására és jogaira a Szr. 26-31. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

20. § (1) A földbérlőszövetkezetek, a földmívesszövetkezetek földbérlőcsoportjai, úgyszintén a földbérlőszövetkezeti termelőcsoportok részére nyújtható adó- és illetékmentességek és kedvezmények iránt a pénzügyminiszter a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve rendelettel intézkedik.

(2) A földbérlőszövetkezet mentes a céghirdetési díjak fizetése alól.

(3) Földbérlőszövetkezet vagy földmívesszövetkezet földbérlőcsoportja által haszonbérelt, úgyszintén a tagok tulajdonában levő, csoportművelés alatt álló ingatlan után sem a szövetkezet, sem a tagok mezőgazdaságfejlesztési járulékot nem tartoznak fizetni.

21. § (1) Az egyes külön jogszabályokban biztosított jogok és kedvezmények alkalmazása szempontjából a földhérlőszövetkezetet és a földmívesszövetkezet termelőcsoportját őstermelőnek kell tekinteni.

(2) Felhatalmazást kap a földmívelésügyi miniszter, hogy a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a földbérlőszövetkezeteket és a földmívesszövetkezetek termelőcsoportjait a termelés megszervezése, az állami gépállomás szolgáltatásainak igénybevétele, termelési szerződések létesítése és általában termelésük előmozdítása érdekében, külön kedvezményekben részesítse.

22. § A Szr. 5. §-ának (1) bekezdésében, valamint 9., 16., 22., 24. és 33. §-aiban foglalt rendelkezéseket a földbérlőszövetkezetekre megfelelően kell alkalmazni.

23. § Az a szövetkezet, amely a jelen rendelet mellékletét képező alapszabályminta szerint, a M. O. Sz. K. jóváhagyásával alakul, az anyagi jog tekintetében eleget tett mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a fennálló jogszabályok a földbérlöszövetkezet alapszabályaira nézve előírnak. Ezt a rendelkezési abban az esetben is alkalmazni kell, ha a földbérlőszövetkezet alapszabálya a jelen rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott alapítási tervezettől eltér.

24. § A földbérlőszövetkezet beszerző és értékesítő tevékenységét a helyi földmívesszövetkezet útján bonyolítja le.

II. FEJEZET

25. § A földmívesszövetkezet tagjának, továbbá a tag örökösének belépésére és kizárására alkalmazni kell a 7. §-nak (3) bekezdésében, a 8. §-nak (1),(2) és (3) bekezdéseiben, továbbá a 9. §-ban foglalt rendelkezéseket.

26. § Amennyiben a földmívesszövetkezetnek a Hbr. 4. §-a alapján alakult földbérlőcsoport-tagjai a használatukba adott ingatlant nem egyénileg művelik, hanem termelőcsoportot alakítanak, ennek működésére nézve az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a csoport működését, a tagoknak egymáshoz és a szövetkezethez való viszonyát a földmívelésügyi miniszter által kiadandó működési szabályzatban kell megállapítani;

b) a csoport minden tevékenységéről elkülönített könyvelést kell vezetni, tiszta feleslege és minden eredménye kizárólag a csoport céljaira használható fel;

c) a szövetkezet használatában lévő mezőgazdasági gépeket és eszközöket elsősorban a közösen termelő, másodsorban a részben közösen termelő (táblás), harmadsorban az egyéni gazdálkodást folytató bérlőcsoportok tagjainak kell rendelkezésre bocsátani;

d) a csoport ingatlanai után fizetendő használati díj erejéig a földmívesszövetkezetet törvényes zálogjog illeti meg a csoport ingatlanainak bármelyikén található vagy azokhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelésekre és jószágokra;

e) a földmívesszövetkezet esetleges tartozásai fejében a földbérlőcsoport ingatlan vagy ingóvagyona (készletei, terményei, termékei, felszerelési tárgyai, termelőeszközei, elkülönítve könyvelt vagyonrészesedései, tartalékalapjai, stb.) le nem foglalhatók. A földbérlőcsoport a földmívesszövetkezet tartozásaiért ennek csődje esetében sem felelős, s a csoport minden vagyonát a csődtömegtől is el kell különíteni; ugyanígy a csoport tartozásaira a földmívesszövetkezet egyéb vagyontárgyaiból nem lehet kielégítést keresni.

27. § A Szr. 32. §-ának (1) bekezdésében, továbbá 38. §-ának (1) bekezdésében foglalt határidő az 1949. évi március hó 31. napjáig meghosszabbíttatik.

28. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi november hó 5-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 12000/1948. (XI. 7.) Korm. rendelethez

Tartalomjegyzék