8000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet

a földmivesszövetkezetekről

A magyar köztársaság kormánya az 1945: VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet 30. §-ában és az 1947: XI. tc. 186. §-ában, továbbá az 1948: XXXI. tc. 11. és 12. §-ában, végül az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A földmivesszövetkezetekre az 1947: XI. törvénycikk (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A földmivesszövetkezet célja - a Szt. 2. §-ában foglalt általános célon felül, - hogy

a) tagjainak tulajdonában lévő vagy általuk bérelt ingatlanokon a tervszerű mezőgazdasági termelést elősegítse és irányítsa, ennek megvalósítása érdekében a gépi művelés megszervezésében, valamint termelési szerződések létesítésében közreműködjék, vagy ezek létrejövetelét közvetlen kötelezettség vállalásával előmozdítsa;

b) mezőgazdasági termeléshez szükséges beszerzésekről gondoskodjék;

c) mezőgazdasági terményekel és termékeket feldolgozzon és azokat akár működési kerületében (5. §), akár azon kívül értékesítse;

d) az 1945: VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet (a továbbiakban R.), valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok értelmében igénybevett - megváltott, illetőleg elkobzott - vagyontárgyakból a szövetkezet tulajdonába, vagy birtokába került, továbbá a jogszabályok értelmében a szövetkezet tulajdonába, vagy birtokába kerülő javakat (a továbbiakban: juttatott vagyon) tagjai javára kezelje és hasznosítsa;

e) a szövetkezet tulajdonát képező, illetőleg a szövetkezet által bérelt mezőgazdasági ingatlanokon tervszerű gazdálkodást folytasson;

f) működési kerülete (5. §) lakosságát - nyilt árusítási üzlet útján is - árucikkekkel ellássa.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésének napjától az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott célok szövetkezeti formában való megvalósítására - eltekintve a földbérlő szövetkezetektől - kizárólag földmiveszövetkezetet lehet alakítani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felmentést adhat.

3. § A "földmívesszövetkezet" szót a cégszövegében csak a jelen rendelet szerint működő szövetkezet használhatja.

4. § (1) Földmivesszövetkezet csak a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (Szt. 133. §, a továbbiakban: M. O. Sz. K.) tagjaként működhetik.

(2) Földmivesszövetkezet alakuló közgyűlésére a M. O. Sz. K.-ot is meg kell hívni. [Szt. 137. § (3) bek.].

(3) A földmivesszövetkezet alapszabálya és annak minden módosítása csak a M. O. Sz. K. jóváhagyásával érvényes.

5. § (1) A földmivesszövetkezet alapítási tervezetében és alapszabályában azt is meg kell határozni, hogy mely községben (városban) lakó, illetőleg ott földmiveléssel foglalkozó személyek lehetnek a szövetkezet tagjai (működési kerület).

(2) A földmivesszövetkezet működési kerülete csak egy község (város) területére terjedhet és egy község (város) területén általában csak egy földmivesszövetkezet alakulhat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól az érdekeltek kérelmére és a M. Ó. Sz. K. javaslatára, a földmivelésügyi miniszter meghallgatása után, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felmentést adhat. A 131000/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 129. szám) alapján idevonatkozóan kiadott engedélyek érvényességét ez a rendelet nem érinti.

(4) Földmivesszövetkezet fióktelepet (Szt. 19. §) és működési kerületén kívül nyilt árusítási üzletet csak a M. O. Sz. K. engedélyével nyithat.

6. § A juttatott vagyonra [2. § (1) bek. d) pont] a Szt. 7. §-ában, valamint a Szt. 14. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

7. § A Szt 9. §-át a földmivesszövetkezetekre az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a Szövetkezet megalakulásához megkívánt legkisebb tagifitszám községben legalább 15. városban pedig legalább 25 dolgozó földmíves (8. §).

8. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából dolgozó földmivesnek azt a földmíveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyt kell tekinteni, aki

a) gazdaságában túlnyomórészt saját maga, illetőleg családtagjaival együtt végzi a mezőgazdasági munkálatokat, vagy

b) túlnyomórészt mezőgazdasági bérmunka vállalásából él.

9. § A Szt. 16. §-át a földmívesszövetkezetekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a szövetkezet székhelye városban van, a címpéldányon lévő aláírást a polgármester is hitelesítheti.

10. § Földmivesszövetkezet tagja csak természetes személy lehet. A tagokat azonos gazdasági érdekűeknek (Szt. 23. §) kell tekinteni abban az esetben is, ha a tagok egy része csak a szövetkezet egyes ágazataiban működik közre.

11. § (1) A Szt. 66. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a földmivesszövetkezetekre az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak legalább négyötödrészét a dolgozó földmíves (8. §) tagok közül kell választani; az igazgatóság és felügyelőbizottság többi tagjait a szövetkezet egyéb dolgozó (kisiparos, értelmiségi stb.) tagjai sorából is lehet választani. Nem lehet az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjául választani azt a tagot, aki a tulajdonában, vagy bérletében lévő ingatlanon, vagy ipari üzemben (műhelyben) a munkát túlnyomórészt bérmunkással végezteti.

(2) Azt, hogy a szövetkezet az (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tett-e, a cégbíróság hivatalból nem vizsgálja: e rendelkezés megtartását a M. O. Sz. K. köteles ellenőrizni.

12. § (1) Azt az igazgatósági tagot, akire nézve a 11. § (1) bekezdésében említett kizáró ok fennforog, a cégbíróság a M. O. Sz. K. kérelmére a cégjegyzékből törli. A kérelem benyújtásáról a M. O. Sz. K. a szövetkezetet értesíti. Ha pedig az említett kizáró ok felügyelőbizottsági taggal szemben forog fenn, a szükséges intézkedés megtételére a M. O. Sz. K. a szövetkezetet felhívja. A felhívás kézhezvételének napjától a felügyelőbizottsági tagot úgy kell tekinteni, mintha az tisztéről lemondott volna.

(2) Ha a szövetkezet működése során a 11. § (1) bekezdésében megkívánt arány megváltoznék, úgv szintén ha az igazgatósági tagok száma az alapszabályban megállapított legkisebb szám alá csökkenne, a szövetkezet köteles a megfelelő és szükséges számú igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottság tag megválasztása végett haladéktalanul közgyűlést egybehívni.

13. § (1) A földmivesszövetkezet igazgatósági tagjai kártérítésre kötelesek [Szt. 73. § (2) bek.] különösen akkor is, ha

a) a szövetkezeti vagyon állagának fenntartásáról, megóvásáról, valamint rendeltetésszerű használatáról nem gondoskodnak.

b) a 15. §-nak a tiszta felesleg felosztására vonatkozó rendelkezéseit nem tartják be.

c) a juttatott vagyon megóvása, kezelése és hasznosítása tekintetében a földmívelésügyi miniszter, vagy a M. O. Sz. K. rendelkezéseit és utasításait nem tartják be, vagy azok ellenére tesznek intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a felügyelőbizottsági tagok kártérítési felelőssége [Szt. 84. § (2) bek.] tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

(3) A földmivesszövetkezet ügyvezetője (Szt. 86. §) az (1) bekezdésben említett esetekben a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaival egyetemlegesen felel s e felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha a kárt okozó határozat, vagy intézkedés ellen, mihelyt arról tudomást szerez, tiltakozik és tiltakozását a M. O. Sz. K.-nak nyomban írásban bejelenti.

14. § A Szt. 86. §-ában foglalt rendelkezéseket a földmivesszövetkezetekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy cégvezető kirendeléséhez, ügyvezető alkalmazásához, valamint a munkakörénél fogva kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó bármely munkavállalóval alkalmaztatási jogviszony létesítéséhez a M. O. Sz. K. jóváhagyása szükséges.

15. § (1) A Szt. 93. §-ában foglalt rendelkezéseket a földmivesszövetkezetekre az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az évi tiszta feleslegnek legalább ötven százalékát termelési beruházásra, mezőgazdasági eszközök beszerzésére és egyéb termelést szolgáló célokra (épületek fenntartása, javítása stb.) kell fordítani. Az e célokra fordítandó összegből évközi beruházásokra fordított összeget le lehet vonni;

b) a juttatott vagyon értékcsökkenésére megfelelő összeget kell tartalékolni;

c) térítést, vagy részesedési a szövetkezet csak abban az esetben folyósíthat, ha e juttatott vagyon megváltási árának, a közadóknak és a közadók módjára behajtandó egyéb tartozásoknak esedékes részleteit megfizette;

d) a mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági termények és termékek feldolgozása alapján kelelkezelt tiszta feleslegből térítést csak azoknak a tagoknak lehet fizetni, akik ezekben a tevékenységekben személyes munkájukkal működtek közre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alól a szövetkezet indokolt s a M. O. Sz. K. kedvező javaslatával felterjesztett kérelmére, a földmívelésügyi miniszter, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve felmentést adhat.

16. § A földmívesszövelkezetekre e a Szt. 97. §-át a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a megkívánt taglétszámra a jelen rendelet 7. §-ában foglallak az irányadók:

b) a szövetkezet feloszlatásának elrendelése tárgyában a cégbíróság a M. O. Sz. K. meghallgatása után határoz.

17. § (1) Ahhoz a földmívesszövetkezethez, amelynek működése törvénybe, vagy alapszabályba ütközik, a M. O. Sz. K. javaslatára a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter központi megbízottat rendelhet ki.

(2) A központi megbízott részére a szövetkezet által fizetendő díjazás mértékét a kirendelő határozatban kell megállapítani.

(3) A központi megbízott kirendeléséről és kirendelésének megszüntetéséről a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a cégjegyzékbe való bevezetés végett a cégbíróságot értesíti.

18. § (1) A központi megbízott működésének tartama alatt a földművesszövetkezet igazgatóságának működése szünetel, a felügyelőbizottság működése pedig a számadások megvizsgálására korlátozódik s ez idő alatt a közgyűlés jogköre is csak a felügyelőbizottság megválasztására, a számadások megvizsgálására és a tanácskozásra terjed ki.

(2) A központi megbízott a szövetkezet ügyeinek viteléhez szükséges bármely jogcselekményt - az alábbi korlátozások mellett - jogérvényesen végezhet. A szövetkezet vagyontárgyai, - ide nem értve a rendeltetésüknél fogva eladásra szánt javakat és az alábbi d) pontban foglaltakat - el nem idegenítheti, a szövetkezet ipar-jogosítványáról sem egészben, sem részben le nem mondhat. Köteles a központi megbízott az alábbi ügylelek megkötéséhez a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előzetes, írásbeli hozzájárulását kikérni:

a) a kirendeli) határozatban megállapított összeget meghaladó értékű kötelezettség elvállalásához,

b) a szövetkezet ingatlanait terhelő jelzálogjog, vagy a telekkönyvbe bejegyezhető más jog alapításához és megszüntetéséhez (törléséhez),

c) a szövetkezet ingatlanainak bérbeadásához.

d) a szövetkezet berendezési tárgyainak (gépek, eszközök és más felszerelések) elidegenítéséhez, vagy hat hónapnál hosszabb időre való bérbeadásához,

e) cégvezetői meghatalmazás adásához és visszavonásához,

f) hat hónapot meghaladó időre szolgálati szerződés kötéséhez.

(3) Amennyiben a földmívesszövetkezet valamely ügyletének érvényességéhez miniszteri jóváhagyás, vagy a M. O. Sz. K. hozzájárulása szükséges, a központi megbízott is köteles az ilyen ügylethez a jóváhagyást, vagy hozzájárulást kieszközölni.

(4) A központi megbízott e minőségében a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából az 1940: XVIII. tc. 3. §-a értelmében közhivatalnoknak minősül.

(5) A központi megbízott köteles a szövetkezet működéséről, ennek törvényes szerveit (közgyűlés, felügyelőbizottság, stb.) tájékoztatni s e célból szükség esetén közgyűlést, illetőleg a Szt 78. §-ában előírt időközökben tagélrtezletet összehívni. A szövetkezel törvényes szervei a szövetkezel ügyvitelébe a központi megbízott működésének tartama alatt is betekinthetnek, a központi megbízottól felvilágosítást kélhetnek és intézkedései ellen a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez halasztó hatállyal nem bíró előterjesztési tehetnek;

19. § A Szt. 107. §-ának a szövetkezeti vagyon értékesítésére vonatkozó rendelkezései a földmívesszövetkezet juttatott vagyontárgyai tekintetében nem nyernek alkalmazást.

20. § (1) A földmívesszövetkezet megszűnése esetén a juttatott vagyon teljes egészében a Földbirtokrendező Alapra száll vissza. Amennyiben a juttatott vagyon egészben, vagy részben természetben feltalálható nem volna, úgy hiányainak és esetleges értékcsökkenésének pótlására elsősorban az e célból tartalékolt összeg [15. § (1) bek. b) pontja] szolgál. Ha ez a hiányok és értékcsökkenés pótlására nem elegendő, a szövetkezet egyéb vagyonából e célra megfelelő összeget kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében különválasztott és kiegészített vagyontömeget továbbra is szövetkezeti célra kell fordítani.

(3) Földmívesszövetkezet csődje esetében a juttatott vagyontárgyakra |2. § (1) bek. d) pontjai a Földbirtokrendező Alap az 1881: XVII. tc. 42. §-a alapján visszakövetelési jogot érvényesíthet, - tekintet nélkül arra. hogy a vagyontárgyakra nézve határozat hozatott-e, vagy a meghozott határozat jogerőre emelkedett-e. Ha pedig a juttatott vagyontárgyak nincsenek meg, a hiányok és a tényleges értékcsökkenés fedezésére a Földbirtokrendező Alap vagyonkezelőjét a szövetkezel tartalékalapjából külön kielégítési jog illeti meg; amennyiben pedig a követelés ilymódon ki nem elégíthető, a Földbirtokrendezö Alapot megillető követelést a tömeg tartozásaként (1881: XVII. tc. 48. §) kell kielégíteni.

21. § (1) A Szt. 113. §-ában foglalt rendelkezésieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földmívesszövetkezet csak földmívesszövetkezetbe olvadhat be.

(2) Az (1) bekezdésben Foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az e rendelet hatálybalépése előtt alakult az a szövetkezet, amelynek tárgya a 2. § (1) bekezdésének a)-c), illetőleg e) és f) pontok szerinti tevékenységek bármelyike. - az egyébként fennálló rendelkezések betartása mellett, - a földmivesszövetkezettel egyesüljön. Ilyen essetben a beolvadásnak abba a főldmívesszövetkezetbe kell történnie, amelynek működési kerületében (5. §) a beolvadó szövetkezet alapszabályszerű működési kerülete, ennek hiányában pedig székhelye van. Vitás esetekben a M. O. Sz. K, jogorvoslat kizárásával dönti el, hogy több földmívesszövetkezet közül a beolvasztásra melyik földművesszövetkezet az illetékes.

(3) A beolvadó szövetkezetnek azok a tagjai, akik a beolvasztó szövetkezet tagjai sorába nem lépnek be [Szt. 113. § (1) bek c) pont! tagságuk megszűnése folytán üzletrészük névértékének kifizetését (Szt. 40. §) a beolvasztásra vonatkozó határozatnak a cégjegyzékbe való bejegyzése napjától számított öt év eltelte előtt nem igényelhetik.

22. § Földmívesszövetkezet cégügyében hozott minden határozató) a M. O. Sz. K. részére is kézbesíteni kell.

23. § (1) A M. O. Sz. K. az egyes földmívesszövetkeze-lek áru- és készpénzhitelkereteit megállapítja, erről az érdekelt szövetkezetet és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet értesíti,

(2) A földmívesszövetkezet az ezerötszáz forint értéket meghaladó minden hitel igénybevételét köteles a M. O. Sz. K-nak bejelenteni S amennyiben felvett hiteleinek összege az (1) bekezdés szerint megszabott keretet elérte, további hitel igénybevételéhez a M. O. Sz. K. előzetes engedélye szükséges.

(3) Háromezer forintot meghaladó összegű [értékű) s a M. O. Sz. K. engedélye nélkül igénybevett hitel visszatérítését bírói úton nem a szövetkezettel, hanem csak a szövetkezet részéről a hitelt felvevő természetes személlyel (személyekkel) szemben lehet érvényesíteni.

24. § (1) A földmívesszövetkezet olyan ügyletének érvényességéhez, amely által a szövetkezet társas-viszonyt, vagy alkalmi egyesülést létesít, a M. O. Sz. K. előzetes jóváhagyása szükséges; e jóváhagyás hiányában kötött ilyen ügylet semmis.

(2) Az (1) bekezdésben említett korlátozás nem érinti azoknak a jogügyleteknek az érvényességét, amelyekel általános, vagy szakmai szokás alapján jutalékos részesedés mellett létesíteni szoktak s amelyeknél a főldmívesszövetkezet részéről vállalt kötelezettség a szokásos jutalék mértékét nem haladja meg.

25. § A Szt. 20.. 44., 138., 146., 151. és 156. §-ainak eseteiben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a földmívelésügyi miniszter véleményének kikérése után dönt.

26. § A jelen rendelet 2. §-ában meghatározott cél megvalósítása érdekében a földmívesszövetkezetek körzeti választmányokat és Országos Földmívesszövetkezeti Választmányt alakítanak. A körzetek területét a M. O. Sz. K-nak a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt előterjesztendő javaslatára a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jelöli ki.

27. § (1) A körzeti választmányt a körzet területén megalakult földmívesszövetkezetek kiküldöttei alkotják. A kiküldötteket a földmívesszövetkezet közgyűlése egy évre választja a szövetkezet tagjai sorából. Kiküldött csak dolgozó földmíves (8. §) lehet. Minden földmívesszövetkezet kétszáz taglétszámig egy körzeti választmányi tagot és minden további megkezdett kétszáz tagja után további egy körzeti választ mányi tagot választ.

(2) A körzeti választmányok saját tagjaik sorából végrehajtóbizottságot választanak. Minden tíz körzeli választmányi tag után egy-egy végrehajtóbizott-sági tagol és egy-egy végrehajtóbízottsági póttagot kell választani.

(3) A körzeti választmány végrehajtóbizottsága legalább kéthavontként ülést tart. melynek összehívásáról a végrehajtóbizottság által választott körzeli titkár gondoskodik.

(4) A körzeti választmány évenként legalább kétszer teljes ülést tart. A teljes ülés egybehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik.

28. § A földmívesszövetkezetek körzeti választmányai a körzet területén működő földmívesszövetkezetek között kapcsolatot létesítenek, tervszerű fejlődésük érdekében megvitatják a körzet földmívesszövetkezeteinek feladatait s errevonatkozó határozataikat eljuttatják a körzet földmívesszövetkezeteihez; a földművesszövetkezetek és tagjai gazdasági, művelődési és szociális kérdéseit megvitatják, azokban véleményt alkotnak:

figyelemmel kísérik - a helyi viszonyokra tekintenél - a M. O. Sz. K. és szervei működését;

a M. O. Sz. K. és szerveitől tájékoztatást kérnek és azoknak tájékoztatást nyújtanak;

javaslattal, véleményezéssel fordulnak a M. O. Sz. K.-hoz és az Országos Földmívesszövet-kezeti Választmányhoz (29. §);

fejlesztik a M. O. Sz. K. és a földmívesszövetkezetek közötti kapcsolatokat.

29. § (1) A körzeti választmányok Országos Földmíves-szövetkezeti Választmányt alakítanak. Az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány a körzeti választmányok által választott tagokból, továbbá a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a földmívelésügyi miniszter által kinevezett öt-öt tagból áll. Minden körzeti választmány teljes ülése két-két országos Választmányi tagot választ. A választási szabályokat az ügyrendben (31. §) kell megállapítani.

(2) Az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány a 28. §-ban foglalt feladatokat országos vi-szonylalbau látja el. Az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány mindezekben a kérdésekben a M. O. Sz. K. igazgatóságánál írásban javaslatokat és indítványokat tehet. Ha a M. O. Sz. K. Igazgatósága az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány indítványának és javaslatának nem tesz eleget, azt a M. O. Sz. K. legközelebbi küldöttgyűlésének napirendjére fel kell venni.

30. § (1) A földinívesszövetkezeti választmányok (26. §) eredményes működésének előmozdítására az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány titkárságot létesít.

(2) A titkárság székhelye Budapest; élén az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány által két évi időtartamra megválasztott titkár áll. A választás érvényességéhez a földmívelésügyi. valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A titkárt elsőízben az 1950. évi december hó 31. napjáig terjedő időre a magyar köztársaság kormánya nevezi ki.

(3) A titkárság személyzetét a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter alkalmazza; személyi és dologi kiadásainak fedezetéről - költségvetésének keretében - a kereskedelem- és szövetkezelügyi miniszter gondoskodik.

31 §

(1) A körzeti választmányi és a végrehajtóbizottsági tagok, valamint póttagok (27. §) első választásánál irányadó szabályokat a M. O. Sz. K. előterjesztésére a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter állapítja meg. A későbbi választásoknál irányadó szabályok a Földmívesszövetkezetek Országos Választmánya az első választás Szabályaitól eltérően is megállapíthatja, a választási szabályok módosításához azonban a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) A földmivesszövetkezetek országos és körzeti választmányainak, nemkülönben a titkárságnak (30. §) egyéb szervezeti és ügyrendi szabályait - a M. O. Sz. K. javaslatára - a kereskedelem- és szövetkezeliigyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

32. § (1) Minden földmívesszövetkezet köteles alapszabályát az 1948. évi december hó 31. napjáig a Szt. 186. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint módosítani, igazgatóságát és felügyelőbizottságát a (jelen rendeletben foglallak szerint újraválasztani és a közgyűlési iratokat - a M. O. Sz. K. útján - a cégbíróságnak bemutatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetéhen, továbbá, ha a módosított alapszabály jóváhagyását a M. O. Sz, K. megtagadja, a Szt. 183. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A szövetkezet feloszlatásának elrendelése tárgyában a cégbíróság a M. O. Sz. K. megkérdezése után határoz.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés folytán tartott közgyűlésről készült összes okiratok s az ezzel kapcsolatos cégbírósági beadványok illetékmentesek, a cégbejegyzéssel kapcsolatos közzététel pedig díjmentes akkor is, ha ezen a közgyűlésen egyéb közzétételt igénylő tárgy felől is határoztak.

33. § (1) A földmívesszövetkezetek egyesülésével, vagy más szövetkezetnek (szövetkezeteknek) földmívesszövetkezetekbe való beolvadásával kapcsolatban készült összes okiratok, vagyonátruházások, továbbá a cégbírósághoz intézett beadványok illetékmentesek, a cégbejegyzéssel kapcsolatos közzététel díjmentes, - a beolvasztott szövetkezet értékpapírjainak a beolvasztó földmívesszövetkezetre való átruházása (átszállása) az értékpapírforgalmi illeték alól mentes

(2) Egyesülés esetében a leolvasztott szövetkezel iparjogosítványait és egyéb hatósági jogosítványait, védjegyeit és hasonló természetű jogait a kiállító, illetőleg nyilvántartó hatóság - kérelmére - a beolvasztó földmívesszövetkezet nevére díjmentesen írja át.

34. § (1) A földmívesszövetkezet juttatott ingatlan vagyona - tekintet nélkül ennek kataszteri tiszta jövedelmére - a társadalombiztosítási hozzájárulás (3050/1947. ME rendelet 4. §, Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 67-68. szám, illetőleg 84200/1948. NM rendelet. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 147. szám) fizetése alól mentes. A jelen rendelet hatálybalépése előtt e címen kirótt hozzájárulást törölni kell.

(2) A 7090/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 144. szám) 5. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a földmívesszövetkezet juttatott ingatlan vagyona (2. § d) pont) a mezőgazdasági fejlesztési-járulék fizetése alól mentes.

(3) A földmívesszövetkezeteket illető adó- és illetékkedvezményeket a pénzügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezelügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

35. § Az a földmívesszövetkezet, amely alapszabályát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által közzéteendő mintaalapszabály szerint módosítja, a Szt. 180. és 186. §-aiban, illetőleg a jelen rendeletben előírt alapszabálymódosítási kötelezettségének az anyagi jog tekintetében megfeleli.

36. § (1) A jelen rendelet 11. és 12. §-aiban a földmíves-szövelkezetek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaira nézve foglalt rendelkezéseket valamennyi mezőgazdasági termeléssel, vagy mezőgazdasági termények és termékek értékesítésével foglalkozó, valamint a községekben működő minden fogyasztási szövetkezetre alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett szövetkezelek kötelesek igazgatóságukat és felügyelőbizottágukat a jelen rendelet 32. §-ában foglalt határidő alatt és az ott meghatározott jogkövetkezmények terhével a 11. és 12. §-ok rendelkezéseihez képest átalakítani.

(3) Felhatalmaztatik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, hogy bármely olyan városban lévő fogyasztási szövetkezeire, amelynek működése mezőgazdasági termelésre, vagy mezőgazdasági termények és termékek értékesítésére is kiterjed az előbbi (1) és (2) bekezdések hatályát kiterjessze.

37. § A jelen rendelet hatálybalépését megelőzően a 2. § (1) bekezdése a)-c) és e) pontjában maghatározott célok bármelyikének megvalósítására alakult szövetkezetek kizárólag a M. O. Sz. K. tagjaként működhetnek és ezekre a szövetkezetekre nézve a jelen rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében a 8., 10-15., 17-19., 22-24. és 32. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

38. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba: a földmívesszövetkezetek, valamint a 37. §-ban említett szövetkezetek a jelen rendelet szerinti átalakulásukig, legfeljebb azonban az 1948. évi december hó 31. napjáig az eddigi alapszabályok szerint működhetnek.

(2) Ahol valamely jogszabály a 131.000/1945. I . M. rendelet alapján alakult földmívesszövetkezetet említi. az e rendelet szerint alakult (átalakult) földművesszövetkezet kell érteni.

(3) A jelen rendelet intézkedései a 12890/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 262; szám) hatálya alá tartozó hitelszövetkezetekre alkalmazást nem nyernek.

Budapest, 1948. évi július hó 23-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök