2360/1948. (II. 29.) Korm. rendelet

a munkabérszínvonal egységének biztosításáról

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A teljesítménynormáknak, a vezetőállásúak javadalmazásának, valamint az önkormányzatok által fenntartott közüzemeknél alkalmazott munkavállalók illetményeinek megállapítására irányuló hatósági tennivalókat a munkabérszínvonal egységének biztosítása végett a jelen rendelet rendelkezései szerint az Országos Munkabér megállapító Bizottság hatáskörébe kell egyesíteni.

I. FEJEZET

A teljesítménynormák megállapítása

2. § (1) A teljesítménynormát - műszakilag pontos adatok alapján - az érdekelt vállalat készíti el. A teljesítménynorma felülvizsgálása, jóváhagyása és alkalmazásának ellenőrzése az Országos Munkabérmegállapító Bizottság titkárságának (a továbbiakban: titkárság) hatáskörébe tartozik.

(2) A titkárság a teljesítménynorma felülvizsgálása során annak módosítását rendelheti el. Ha a teljesítménynorma jóváhagyásra módosítása sem alkalmas, a titkárság azt a vállalatnak vissza adja, s arra kötelezi, hogy az egyidejűleg kitűzött határidő alatt új teljesítménynormát készítsen. A titkárság az új teljesítménynorma elkészítésére megfelelő utasítást adhat.

(3) A titkárságnak a teljesítménynorma felülvizsgálása során hozott határozatait írásba kell foglalni s az érdekeltekkel kézbesítés útján kell közölni. A kézbesítés a közigazgatási határozatok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint történik. Ha az érdekeltek a határozat meghozatalánál jelen vannak, velük a határozatot kihirdetés útján is lehet közölni.

3. § (1) A titkárságnak az előbbi § alapján hozott határozatai elleti a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) az illetékes szakszervezet, az érdekelt üzemi bizottság, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az illetékes munkáltatói szakmai szervezet, illetőleg az Ipartestületek Országos Központja, a Kisiparosok Országos Szabadszervezete és az illetékes ipartestület, valamint az érdekelt munkáltató fellebbezéssel élhet. A fellebbezést - kellő indokolással - a titkárságnál a határozat közlésétől számított 8 nap alatt írásban kell benyújtani.

(2) A fellebbezésnek rendszerint halasztó hatálya van. Ha azonban a késedelem veszéllyel jár, a titkárság elrendelheti, hogy a határozat azonnal vagy meghatározott időpontban a fellebbezésre tekintet nélkül hatályba lépjen.

(3) A fellebbezést az Országos Munkabérmegállapító Bizottság tanácsa (10. §) bírálja el. A Tanács a titkárság határozatának végrehajtását a fellebbezés elintézéséig felfüggesztheti. A tanács az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és új eljárást rendel el.

(4) A tanács határozatai ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

4. § (1) A tanács határozatai, valamint a titkárságnak fellebbezéssel meg nem támadott, fellebbezésre tekintet nélkül hatályba léptetett, úgyszintén a tanács által helybenhagyott határozata mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra kötelezők.

(2) A jóvá nem hagyott teljesítménynorma alapján munkabért fizetni, elfogadni vagy követelni nem szabad.

5. § (1) Az ipari Termelési Tanács, valamint a termelési bizottságok működésüket a jelen rendelet hatálybalépésével megszüntetik. A folyamatban tevő ügyeket az előző §-ok rendelkezéseihez képest a titkársághoz, illetőleg az Országos Munkabérmegállapító Bizottsághoz kell áttenni.

(2) Az Ipari Termelési Tanács titkárságánál szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak további szolgálati beosztása felől az iparügyi miniszter rendelkezik. Az Ipari Termelési Tanács és a termelési bizottságok kezelése alatt álló berendezési és felszerelési tárgyakat az Országos Munkabérmegállapító Bizottság titkárságának kezelésébe kell adni.

(3) A titkárságnál a jelen rendelet 2. §-ában említett tennivalók céljára megfelelő számú műszaki képesítésű személyzetet kell alkalmazni. A titkárság tennivalóinak ellátásához szakértőket vehet igénybe.

II. FEJEZET

A vezetőállásúak javadalmazásának megállapítása

6. § (1) A Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Bizottságoknak a 12100/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 240. szám) 6. §-ában, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított jogköre a titkárságra száll át.

(2) Ahol a hatályban levő jogszabályok a Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Bizottságokat említik, ott a jövőben a titkárságot kell érteni.

7. § (1) A Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Tanácsnak a 12100/1946. ME rendelet 7. §-ában, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított jogköre az Országos Munkabérmegállapító Bizottság tanácsára (11. §), száll át.

(2) Ahol a hatályban levő jogszabályok a Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Tanácsot említik, ott a jövőben az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság tanácsát kell érteni.

8. § A Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Bizottságok, valamint a Vezetőállásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Tanács működésüket a jelen rendelet hatálybalépésével megszüntetik. A folyamatban levő ügyeket az előző §-ok rendelkezéseihez képest a titkársághoz, illetőleg az Országos Munkabérmegállapító Bizottság tanácsához kell áttenni

III. FEJEZET

Az önkormányzati közüzemek munkavállalóinak illetményeire vonatkozó rendelkezések

9. § Az önkormányzatok által fenntartott közüzemeknél alkalmazott munkavállalók illetményeit az Országos Munkabérmegállapító Bizottság állapítja meg. Az OMB e tárgyban összehívott ülésére a belügyminiszter képviselőjét meg kell hívni. A megállapítás a 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. szám), valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseitől eltérő is lehet,

IV. FEJEZET

Az Országot Munkabérmegállapító Bizottságra vonatkozó rendelkezések

10. § A teljesítménynormák jóváhagyására, valamint a vezetőállásúak javadalmazásának megállapítására az Országos Munkabérmegállapító Bizottság kebelében egy-egy tanácsot kell alakítani.

11. § (1) A teljesítménynormák jóváhagyására alakított tanács tizenöt tagból és ugyanannyi póttagból áll. Tagjai, illetőleg póttagjai az Országos Munkabérmegállapító Bizottságnak az iparügyi miniszter, a közlekedésügyi miniszter, az építés-és közmunkaügyi miniszter, a Gazdasági Főtanács főtitkára, az Országos Tervhivatal kijelölése alapján kinevezett tagjai, illetőleg póttagjai, a Szakszervezeti Tanács kijelölése alapján kinevezett tagok és póttagok közül öt tag, illetőleg póttag, végül a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Nehézipari Központ igazgatósága, az Ipartestületek Országos Központja, a Kisiparosok Országos Szabadszervezete és a Magyar Állami Szénbányák Rt. kijelölése alapján kinevezett tagjai, illetőleg póttagjai. A tanács elnökét a tagok közül az Országos Munkabérmegállapító Bizottság teljes ülése jelöli ki.

(2) A tanács elnöke a tárgyalás szakszerűségének fokozása érdekében a tanács üléseire egy vagy több szakértőt hívhat meg, s közülük egyet vagy többet egyes ügyek előadásával is megbízhat. A meghívott szakértőket tanácskozási jog illeti meg. A tanács határozatképes, ha a tagok (póttagok) fele jelen van. Egyebekben a tanács ügyvitelére vonatkozó részletes szabályokat az iparügyi miniszter jóváhagyásával az Országos Munkabérmegállapító Bizottság teljes ülése állapítja meg.

12. § (1) A vezető állásúak javadalmazásának megállapítására alakitolt tanács hat tagból ás ugyanennyi póttagból áll. Tagjai, illetőleg póttagjai az Országos Munkabérmegállapító Bizottságnak az iparügyi miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kijelölése alapján kinevezett tagjai, illetőleg póttagjai, a Szakszervezeti Tanács kijelölése alapján kinevezett tagok és póttagok közül két tag, illetőleg póttag, végül a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az állami bankok intézőbizottsága kijelölése alapján kinevezett tagjai, illetőleg póttagjai. A tanács elnökét a tagok közül az Országos Munkabérmegállapító Bizottság teljes ülése jelöli ki.

(2) A tanács ügyvitelére vonatkozó részletes szabályokat az iparügyi miniszter jóváhagyásával az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság teljes ülése állapítja meg.

13. § (1) A 11. és 12. §-okban említett mindkét tanács jogosult a működése során felmerült elvi jelentőségű vitás kérdést döntés végett az Országos Munkabérmegállapító Bizottság teljes ülése elé terjeszteni.

(2) Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke a 11. és 12. §-okban említett tanácsok bármely határozatának - meghozataluktól számított 48 óra alatt - az Országos Munkabérmegállapító Bizottság teljes ülése elé terjesztését rendelheti el. Ebben az esetben a határozat csak a teljes ülés jóváhagyásával válik jogerőssé.

14. § A kollektív szerződésekről és az Országos Munkabérmegállapító Bizottságról szóló 15500/ 1947. Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése akként módosul, hogy az Országos Munkabérmegállapító Bizottságnak az Ipari Termelési Tanács kijelölése alapján kinevezésre kerülő tagját és póttagját az iparügyi miniszter kijelölése alapján kell kinevezni; a jelen rendelet hatálybalépése előtt az Ipari Termelési Tanács kijelölése alapján kinevezett tagol és póttagot az iparügyi miniszter kijelölése alapján kinevezettnek kell tekinteni.

V. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

15. § (1) Azok az ipari és kereskedelmi vállalatok - ideértve a bányatörvény hatálya alá eső vállalatokat, közhasználatú villamosműveket, a pénzintézeteket és a biztosító intézeteket is, amelyek rendszerint legalább 20 munkavállalót foglalkoztatnak, kötelesek minden hónap 5. napjáig az előző hónapban foglalkoztatott minden munkavállaló után 50 fillér munkabérmegállapítási járulékot az "IpM Országos Munkabérmegállapító Bizottság bevételi számla Budapest" elnevezésű 104.554. számú postatakarékpénztári csekkszámIára befizetni. Az "IpM Ipari Termelési Tanács bevételi számla, Budapest" elnevezésű 104.521. számú postatakarékpénztári csekkszámlát meg keli szüntetni. A járulék összegét az iparügyi miniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterre! és a pénzügyminiszterrel - önkormányzatok által fenntartott vállalatokat (üzemeket) érintő vonatkozásban a belügyminiszterrel is - egyetértésben rendelettel módosíthatja s a járulékfizetési kötelezettséget a 20 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vállalatokra is kiterjesztheti.

(2) A járulék fizetése alól mentesek az államnak nem részvénytársasági alakban működő egyedárusági és más olyan üzletkörü vállalatai, amelyeket kizárólag az állam jogosult folytatni, valamint az önkormányzatok által fenntartott azok az üzemek, amelyek működési területükön kizárólagossággal vannak felruházva.

(3) A járulék befizetésének ellenőrzését az iparügyi miniszteri számvevőség végzi. Egyebekben a járulék behajlására, késedelmes fizetésének következményeire, elévülésre, az esetleges túlfizetések visszakövetelésére, úgyszintén a járulék fizetésére kötelezettek által igénybevehető jogorvoslatokra a közadók kezelésére vonatkozó általános szabályok az irányadók. A jogorvoslatok ellen, panasznak van helye a Közigazgatási Bírósághoz.

16. § Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnökének, alelnökének, tagjainak, továbbá a tanácsok elnökeinek és tagjainak, a Bizottság és a titkárság által igénybevett szakértőknek díjazását az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

VI. FEJEZET

Büntető és záró rendelkezések

17. § Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki a jóvá nem hagyott teljesítménynorma alapján fizet, elfogad vagy követel munkabért.

18. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az iparügyi miniszter gondoskodik.

(2) A 6540/1946. ME rendelet, a 11960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 241. szám), valamint a 67400/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 256. szám), végül a 15500/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 292. szám) 21. §-a hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi február hó 6-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök