3950/1948. (IV. 6.) Korm. rendelet

az állami, valamint az állami érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatok munkavállalói elbocsátásának és alkalmazásának ideiglenes szabályozása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvényeikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed:

a) az állam tulajdonában lévő ipari vállalatokra

b) a 23550/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 272. szám) alapján állami kezelésbe vett ipari vállalatokra,

c) azokra az ipari vállalatokra, amelyeknek az állam legalább felerészben tulajdonosa, vagy azokban egyéb úton (részvények, üzletrészek, stb. útján) legalább ilyen mértékű és az ügyvitelben (üzletvitelben) való részvételt biztosító érdekeltsége van,

d) azokra a bankokra, amelyeknek magyar tulajdonban lévő, részvényei az 1947. XXX. törvénycikk alapján állami tulajdonba vétetlek, valamint az ezzel kapcsolatban állami érdekeltség alá került ipari és kereskedelmi vállalatokra,

e) az állani tulajdonában, kezelése alatt vagy érdekeltsége alatt álló kereskedelmi vállalatokra.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában a Nehézipari Központot (620/1948. Korm. rendelet Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 16. szám); továbbá az 1946. XIII. törvénycikk és az 1948. XIII. törvénycikk alapján államosított bánya- és kohóvállalatokat, valamint a közhasználatú villamosműveket ipari vállalatoknak kell tekinteni.

(3) A jelen rendelet hatálya az (1) és (2) bekezdés alá eső vállalatokra abban az esetben is kiterjed, ha a megjelölt tevékenységen felül egyéb gazdasági tevékenységet is kifejtenek.

2. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső vállalatoknál munkavállalók elbocsátásának, illetőleg új munkavállalók alkalmazásának csak az abban a rendeletben meghatározott módon van helye.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a meghatározott időre vagy meghatározott munka elvégzésére szerződtetett munkavállaló szolgálati viszonyának a meghatározott idő elteltével, vagy a meghatározott munka elvégzése folytán bekövetkező megszűnését, valamint a szolgálati viszony azonnali hatállyal való megszüntetéséi nem zárja ki.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vállalatok tekintetében az ipari és kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának korlátozásáról szóló 460/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 13. szám) rendelkezései nem nyernek alkalmazást.

(4) Ha a jelen rendelet rendelkezéseiből más nem következik, a renddel alkalmazásában munkavállalókon a bármilyen címen (kinevezés, szerződés, stb.) alkalmazott szellemi és testi munkavállalókat egyaránt kell érteni.

3. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső valamennyi vállalat felelős vezetője köteles megvizsgálni és az 1948. évi április hó 15. napjáig a 11. § szerint alakítandó bizottságnak (Budapest, V., Báthory-u. 12. sz.) bejelenteni, hogy a vállalat munkájának-elvégzéséhez a meglévő valamennyi munkavállalójára elengedhetetlenül szüksége van-e, vagy pedig a munka csökkenése, vagy megfelelő átszervezése folytán, vagy más okból a munkavállalók egyrésze nélkülözhető-e. Ha a vállalatnál új munkavállalók felvétele mutatkozik szükségesnek, ezt a körülményt is be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a vállalatoknál foglalkoztatott összes munkavállalók létszámát,

b) a nélkülözhetőnek talált, illetőleg a felvenni kívánt munkavállalók számát.

c) azokat az okokat, amelyek a munkavállalók elbocsátásai, illetőleg új munkavállalók felvételét indokolják.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat a tisztviselői és a nem-tisztviselői munkakörben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében külön-külön kell a bejelentésben feltüntetni. Fel kell tüntetni abban a nélkülözhetőnek talált munkaerők szakképzettségét és munkakörét, illetőleg azt a munkakört, amelyre új munkavállalók felvétele indokoltnak mutatkozik.

(4) A bejelentéshez csatolni kell az üzemi bizottság (üzemi bizalmi) véleményét is.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett bejelentés megtétele után válnak egyes munkavállalók nélkülözhetőkké, illetőleg ezután merül fel új munkavállalók felvételének szüksége, a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a bizottsághoz újabb bejelentést kell tenni.

4. § (1) A bizottság a jelentésben foglaltakon felül további adatok közlését, felvilágosítás adását, iratok bemutatását kívánhatja és az illetékes miniszternél a vállalat üzletmenetének megvizsgálását indítványozhatja.

(2) A bizottságot a bejelentésben tett arra vonatkozó megállapítás, hogy a vállalatnál vannak nélkülözhető munkavállalók, illetőleg hogy új munkavállalók felvétele szükséges, nem köti.

(3) Ha a bizottság a beszerzett adatok gondos mérlegelésével azt állapítja meg, hogy a vállalatnál egyes munkavállalók nélkülözhetők, felhívja a vállalat felelős vezetőjét, hogy a bizottság által megszabott keretben és az általa meghatározott szempontok figyelembevételével a nélkülözhető munkavállalókat az üzemi bizottság (üzemi bizalmi) meghallgatása után névszerint is jelölje ki. A kijelölés tárgyában tett felterjesztéshez csatolni kell az üzemi bizottság (üzemi bizalmi) véleményéi

5. § (1) A bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján a nélkülözhetőnek nyilvánított munkavállalók ügyében az alábbi határozatokat hozhatja:

a) a munkavállalót a vállalatnál más munkakörbe osztja be;

b) a munkavállalót a jelen rendelet hatálya alá tartozó más vállalathoz helyezi át;

c) a munkavállalót rendelkezési állományba helyezi;

d) a munkavállaló szolgálati viszonyát a hatályos jogszabályok, illetőleg a szolgálati szabályzat rendelkezései szerint felmondás, illetőleg végelbánás alá vonás utján megszűnteti:

e) felhívja a vállalat felelős vezetőjét, hogy a nélkülözhetőnek kijelölt munkavállaló helyeit a megszabott szempontok figyelembevételével más munkavállalót jelöljön ki.

(2) A vállalat üzemi bizottságának elnöke, tagja (póttagja), illetőleg az üzemi bizalmi tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt határozatot csak az illetékes szakszervezet meghallgatása után lehet hozni.

6. § (1) A munkavállaló más munkakörbe beosztása esetében [5. § (1) bekezdés a) pont] az új munkakör megválasztásánál a munkavállaló szakképzettségét a lehetőség szerint figyelembe kell venni, olyan munkakörbe pedig, amelyet kora, egészségi állapota, vagy testi alkalmasságának hiánya miatt ellátni nem tud, a munkavállalót beosztani nem szabad:

(2) A más munkakörbe beosztott munkavállalót az új munkakörre érvényes rendelkezések szerint járó munkabér (fizetés) illeti meg.

(3) A munkavállaló különösen nyomatékos méltánylást érdemlő ok fennforgása esetében a más munkakörbe való beosztását elrendelő határozat megváltoztatását kérheti. Az erre vonatkozó kérelmét az új beosztásról történt értesítésétől [12. § (3) bekezdés] számított három nap alatt a vállalat felelős vezetőjénél kell írásban előterjeszteni, aki köteles a kérelmet a bizottsághoz haladéktalanul felterjeszteni. Ebben az esetben a bizottság a kérelemben foglallak mérlegelése után új határozatot hoz. Ha a bizottság új határozatában korábbi határozatát fenntartja, a munkavállaló köteles az ebben megjelölt munkakört haladéktalanul elfoglalni. A kötelesség megtagadása, vagy igazolatlan elmulasztása esetében a szolgálati viszonyt a hatályos jogszabályok, illetőleg a szolgálati szabályzat rendelkezései szerint felmondással, illetőleg végelbánás alá vonás útján meg kell szüntetni.

7. § (1) A munkavállalónak más vállalathoz való áthelyezése esetében [5. § (1) bekezdés b) pont] a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az áthelyezett munkavállalónak a korábbi vállalattal szemben a szolgálati viszonya megszüntetésével kapcsolatos illetményekre (felmondási járandóság, végkielégítés) igénye nincsen, a korábbi vállalatnál eltöltött szolgálati idejét azonban úgy kell tekinteni, mintha azt is az új vállalatnál töltötte volna el.

(2) Ha annak a vállalatnak, amelynek szolgálatából a munkavállalói áthelyezték, nyugdíjpénztára van, az új vállalatnak pedig nyugdíjpénztára nincsen, a munkavállaló biztosítását az előbbi vállalat nyugdíjpénztáránál a járulékoknak önkéntes továbbfizetésével folytathatja. Ebben az esetben az új vállalat a nyugdíjpénztárnak olyan összegű járulékot köteles megfizetni, mint amilyent az illető munkavállaló után a kötelező biztosításban - mentesítés hiányában - kellene fizetnie. A munkavállalói a járuléknak az utóbb említett összeggel csökkenteti része terheli. Ha a munkavállaló a biztosítási önkéntes továbbfizetéssel nem tudja, vagy nem kívánja folytatni, a nyugdíjpénztárnál szerzett jogai fennmaradnak és a biztosítási esemény bekövetkezésekor a munkavállalót, illetőleg igényjogosult hozzátartozóit az alapszabály szerint járó szolgáltatások- megilletik.

(3) Ha az áthelyezés más városban (községben) lévő vállalathoz történt és az áthelyezés a munkavállaló lakóhelyének megváltoztatását teszi szükségessé, az új vállalat köteles a munkavállaló részére megfelelő lakást biztosítani, a korábbi vállalat pedig a munkavállaló indokolt és igazolt költözködési költségeit megtéríteni tartozik.

(4) A bizottság által való áthelyezéshez a minisztertanácsnak a 13400/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 259-260. szám) 1. §-ában az újonnan való alkalmazás tekintetében előírt hozzájárulása nem szükséges.

8. § (1) A bizottság a munkavállalók rendelkezési állományba való helyezését [5. § (1) bekezdés c) pont legfeljebb három hónapi időtartamra rendelheti el. Ha az alatt az idő alatt a munkavállalót sem ugyanannál a vállalatnál akár a korábbi, akár más munkakörben, - sem pedig más vállalatnál elhelyezni nem lehet, szolgálati viszonyát a bizottság amennyiben az alábbi (4) és (5) bekezdéséből más nem következik, - a hatályos jogszabályok, illetőleg a szolgálati szabályzat rendelkezései szerint fel mondással, illetőleg végelbánás alá vonás útján megszünteti. A rendelkezési állományban eltöltött időt a szolgálati időhöz hozzá kell számítani.

(2) A bizottság a rendelkezési állományba helyezett munkavállalót az utoljára végzett munkájára irányadó - heti 48 órás munkaidőre számított - legkisebb órabér, illetőleg fizetés élvezetében részesítheti.

(3) A rendelkezési állományban helyezést az illető munkavállaló munkakönyvében feltűnő, helyen és olyan módon kell bejegyezni, hogy új alkalmazási viszony keletkezése esetében az új munkáltató a munkavállaló rendelkezési állományba helyez teleséről múlhatatlanul tudomást szerezhessen. Az új munkáltató a munkavállaló alkalmazását a bizottság titkárságával (13. §) három nap alatt közölni köteles.

(4) A rendelkezési állományba helyezett munka vállaló a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatónál szolgálati viszonyba léphet, köteles azonban ő is ezt a körülményi a vállalat vezetőjénél - az új szolgálati viszonyának létesítésétől számított három nap alatt - bejelenteni. Ebben az esetben úgy kell őt tekinteni, mintha a vállalat szolgálati viszonyát a rendelkezési állományba helyezéséről történt értesítése időpontjával felmondta, illetőleg végelbánás alá vonás útján megszüntette volna. A rendelkezési állományban töltött idő alatt részére kifizeted illetményeket a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatban neki járó juttatások (felmondási járandóság, stb.) összegébe be kell számítani.

(5) Ha a munkavállaló az előbbi bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a vállalatnál fennállott szolgálati viszonyát - az új munkáltatóhoz történt munkábalépése napjával - a vállalat részéről jogos okból, azonnali hatállyal megszüntetettnek kell tekinteni. Ebben az esetben a munkavállaló az új munkáltatóhoz történt munkábalépését követő időre a vállalat részéről folyósított illetményeket köteles a vállalatnak visszafizetni.

9. § Az építés- és közmunkaügyi miniszter a bizottság előterjesztésére a tárcája keretében rendelkezésére bocsátott összegből a rendelkezési állományba helyezett munkavállaló részére a rendelkezési állományban tartása idejére kifizetett munkabért (fizetést) a vállalatnak megtéríti.

10. § (1) Ha a jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalat az áthelyezett vagy rendelkezési állományba helyezett szellemi munkavállaló helyét új alkalmazással kívánja betölteni, e tárgyban a felügyeletet gyakorló miniszter közbenjárásával a minisztertanács hozzájárulását meg kell szereznie. (13460/1947. Korm. rendelet 1. §) A felterjesztéshez csatolni kell a bizottság arra vonatkozó nyilatkozatát, amely szerint az állást nem kívánja áthelyezéssel (7. §) más munkavállalóval betölteni.

(2) Az áthelyezett-, vagy rendelkezési állományba helyezett testi munkavállaló helyének új alkalmazással való betöltéséhez a bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

11. § (1) A jelen rendelet alapján eljáró bizottság elnöke a Gazdasági Főtanács főtitkárának kiküldötte, tagjai pedig az építés- és közmunkaügyi, az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal és a Szakszervezeti Tanács egy-egy kiküldötte. Akadályoztatásuk esetére mindegyikkel egy-egy helyettest is kell kiküldeni.

(2) A bizottság elnöke és tagjai (helyetteseik), ha nem közszolgálati alkalmazottak, a Gazdasági Főtanács főtitkára előtt esküt (fogadalmat) tesznek ura. hogy tisztükben legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint, részrehajtás nélkül járnak el és a tudomásukra jutott hivatali (üzleti, üzemi) titkot megérzik.

(3) A bizottság elnökéi és tagjait (helyetteseiket) a büntetőjogi védelem és felelősség szempontjából közhivatalnokoknak (1940. XVIII. tc. 3. §) kell tekinteni.

(4) A bizottság elnökét és tagjait (helyetteseiket) ülésenkint ülésdíj illeti meg. Az ülésdíj mértékét a Gazdasági Főtanács állapítja meg. Az ülésdíjak kifizetéséről az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésének terhére kell gondoskodni.

12. § (1) A bizottság üléseit a szükséghez képest látja. Bármely tag kívánságára az ülést három napon belül össze kell hívni. A tagokat az ülésre az elnök hívja meg.

(2) Az ülés határozatképes; ha azon az elnök (vagy helyettesét és legalább két tag (vagy helyettese) jelen van.

(3) A bizottság határozatait közli a vállalat felelős vezetőjével, aki a határozatot az egyes munkavállalók részére kézbesítési vevénnyel kézbesíti.

(4) A bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A munkavállaló azonban más munkakörbe beosztása, illetőleg más vállalathoz álhelyezése esetében (6. és 7. §) a 6. § (3) bekezdésében említett kérelmet terjesztheti elő. Ennek a bekezdésnek rendelkezései nem zárják ki, hogy a munkavállaló a szolgálati viszonyból eredő jogait a bíróság előtt érvényesítse.

13. § (1) A bizottság működésével kapcsolatos igazgatási tennivalók ellátása végett titkárságot kell felállítani. A titkárság személyzetét, részben a vezetése alatt álló minisztérium, vagy más közhatóság alkalmazottaiból, részben szerződéses alkalmazottakból az építés- és közmunkaügyi miniszter osztja be.

(2) A titkárság a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a rendelet hatálya alá tartozó vállalatokat meghatározott adatok közlésére, felvilágosítás adására, iratok bemutatására felhívhatja. A titkárság a bizottság határozatainak végrehajtását is ellenőrzi.

(3) A 11. § (2) és (3) bekezdését a titkárság személyzete tekintetében is alkalmazni kell.

(4) A titkárság az építés- és közmunkaügyi miniszter felügyelete alatt áll. Személyi és dologi kiadásainak fedezéséről az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésének keretében kell gondoskodni.

14. § A vállalat felelős vezetője köteles a bizottság, úgyszintén a titkárság felhívásának (4., 5. és 13. §) eleget tenni és a szükséghez képest a vizsgálatoknál közreműködni.

15. § (1) A munkavállalónak más vállalathoz áthelyezését (7. §) a szakszervezeti munkaközvetítő közreműködése nélkül lehet végrehajtani. Annak a vállalatnak a vezetősége azonban, amelynek létszámába a munkavállaló tartozott, kötetes az áthelyezést az illetékes szakszervezeti munkaközvetítőhöz tizenöt nap alatt bejelenteni.

(2) A titkárság a rendelkezési állományba helyezett, illetőleg azoknak a munkavállalóknak elhelyezése végett, akiknek szolgálati viszonyát a bizottság felmondással, vagy végelbánás alá vonás útján megszüntette, a szakszervezeti munkaközvetítőkkel, valamint a munkavállalók átképzésével, illetőleg elhelyezésével foglalkozó halóságokkal és más szervekkel együtt működik.

16. § Vétséget kövei el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő:

a) a vállalatnak az a vezetője, aki a bizottság határozatát nem hajija végre, vagy annak végrehajtását akadályozza,

b) a vállalat üzemi bizottságának az az elnöke, tagja (póttagja), valamint az az üzemi bizalmi, aki az a) pontban meghatározott cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja, könnyíti, vagy abban közreműködik.

17. § (1) Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkáltató, valamint az a rendelkezési állományba helyezett munkavállaló, aki a 8. § (3), illetőleg (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezéseit a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

18. § A jelen rendelet kihirdetéséhek napján lép hatályba. Végrehajtásáról az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi április hó 2-án.

A miniszter helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

államtitkár