1956. évi 16. törvényerejű rendelet

a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről

A szabálysértések megállapításának rendje

1. § (1) Szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, valamint a tanács rendelete állapíthat meg.

(2)[1] A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb összegét

a) 500, 1000 vagy 3000 forintban lehet megállapítani, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet,

b) 100, 500 vagy 1000 forintban, ha a szabálysértést a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi vagy fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete,

c) 100 forintban, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg.

Egyes bűntettek szabálysértéssé minősítése

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. § Közellátási szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki

a) mezőgazdasági termények (termékek) forgalmi korlátozásának ideje alatt csekély mennyiségű, saját termelésű mezőgazdasági terményt (terméket) az illetékes begyűjtési szerv engedélye nélkül értékesít, szállít vagy egyébként forgalomba hoz,

b) saját hízlalású sertés vágása (kényszervágása) esetén sertésvágási engedélyt nem kér, feltéve, hogy az előírt vágási engedély megadásának a fennálló rendelkezések értelmében akadálya nem lelt volna.

6. §[5]

7. § (1)[6] Szabálysértést követ el és egy naptól harminc napig terjedő elzárással vagy egy naptól harminc napig terjedő közmunkával, avagy ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

a) a kitiltás hatályának tartama alatt olyan községbe, városba vagy az ország területének olyan részébe megy, ahonnan a rendőrség jogerős határozattal kitiltotta;

b) a rendőrhatósági felügyeletre vonatkozó szabályokat megszegi, vagy kijátssza.

(2)[7]

(3) Tiltott szerencsejáték szabálysértését követi el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki nyilvános helyen szerencsejátékban résztvesz.

(4) Az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

8. §[8]

9. § (1)[9]

(2) Az 5. §-ban meghatározott cselekmény bűntett, ha annak elkövetőjét a bíróság közellátás elleni bűncselekmény miatt korábban már elítélte és a büntetés kiállása óta egy év még nem telt el, vagy ha az elkövetővel szemben a szabálysértési bizottság közellátás elleni szabálysértés miatt egy éven belül pénzbírságot szabott ki.

(3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény bűntett, ha annak elkövetőjét a bíróság a közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűntett miatt korábban már elítélte és a büntetés kiállása óta egy év még nem telt el, vagy ha az elkövetővel szemben a rendőrség a közlekedés rendje elleni szabálysértés miatt egy éven belül pénzbírságot szabott ki.

(4)[10]

(5)[11]

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor fennálló szabálysértéseket hatályon kívül helyezzen és szabálysértési tényállásokat, valamint szabálysértések elkövetéséért megállapított büntetési tételeket megváltoztasson, tekintet nélkül arra, hogy a szabálysértést melyik szerv állapította meg.

(2) Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamaiban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdésének c), d), e), g), k) pontja, valamint az ezek által bűntetté nyilvánított 1879. évi XL. törvény (Kbtk.) 70., 87-90., 127. (BHÖ. 478.), 129. §-ai, az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 9. és 10. §-ai, az 1948. évi XLVIII. törvény 37. (BHÖ. 462.), 38. (BHÖ. 445.), 39. (BHÖ. 446.) §-ai, a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. (XII. 4.) MT számú rendelet 1. § b) pontjának második mondata, valamint c) és d) pontja.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára