6250/1948. (VI. 24.) Korm. rendelet
az üzlethelyiségek és lakásnak nem minősülő egyéb helyiségek helyreállítása tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
A rendelet hatályosulásának köre
1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed - a szálloda és a penzió kivételével - a háború által előidézett helyzet következtében megsérült, az ország területén bárhol fekvő üzlethelyiségnek, továbbá lakásnak nem minősülő minden más helyiségnek (az alábbiakban: helyiség) a jelen rendelet hatálybalépése után megkezdett helyreállítására.
Helyreállításra jogosultak
2. § (1) Helyreállításra jogosult az ingatlan tulajdonosán, illetőleg a magánjog szabályai szerint az ingatlannal rendelkezni jogosult személyen felül a tulajdonostárs, a bérlő és a bérleti jogviszonyon kívül álló harmadik személy a tulajdonossal, a tulajdonostárssal vagy a bérlővel létesített megállapodás alapján.
(2) A hatóság által igénybevett üzlethelyiséggel a bérlő csak akkor állíthatja helyre, ha a hatóság annak bérlőjéül öt jelölte ki.
Gondnok kirendelése és jogköre
3. § A 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. szám) 3. §-ának a gondnok kirendelésére és jogkörére vonatkozó rendelkezéseit a jelen rendelet hatálya alá tartozó helyiségek helyreállítása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
Tulajdonostárs helyreállítása
4. § (1) Ha az ingatlan több személynek osztatlan közös tulajdona, a helyreállítás joga bármelyik olyan tulajdonostársat megilleti, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa.
(2) Ha ugyanazt a helyreállítást több tulajdonostárs kívánja elvégeztetni, a tulajdonostársak között e tekintetben felmerült vita felől - megegyezés hiányában - az építésügyi hatóság határoz a gazdaságos kivitelezés szempontjának figyelembevételével.
(3) A tulajdonostársat a helyreállítás joga csak akkor illeti meg, ha a tervezett helyreállításról többi tulajdonostársat az alábbi (4) bekezdésnek megfelelően értesítene.
(4) A helyreállító tulajdonostárs köteles a tervezett helyreállítási munkálatok műszaki leírását és költségvetését legalább nyolc nappal a helyreállítási munkálatok megkezdésére kitűzött nap előtt a többi tulajdonostárssal írásban közölni. A többi tulajdonostárs bármelyike a tervezett helyreállítás ellen a közlés hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt írásban kifogást tehet. Ha a helyreállító tulajdonostárs a kifogást nem veszi figyelembe, köteles azt döntés végett az elsőfokú építésügyi hatóság elé terjeszteni. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
5. § (1) Osztatlan tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak képviseletére a 11800/1946. ME rendelet 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az 1924. XII. törvénycikk hatálya alá tartozó társasház tulajdonostársainak képviseletére csak a telekkönyvi hatósághoz bejelentett közös képviselő jogosult. Több közös képviselő esetében a képviseleti jog bármelyiket megilleti.
Bérlő helyreállítása
6. § (1) A bérlőt a helyreállítás joga csak akkor illeti meg, ha a tervezett helyreállításról a tulajdonost az alábbi (2) bekezdésnek megfelelően értesítette.
(2) A bérlő köteles a tervezett helyreállítási munkálatok műszaki leírását és költségvetését legalább tizenöt nappal a helyreállítási munkálatok megkezdésére kitűzött nap előtt a tulajdonosnak írásban bejelenteni. Ha a tulajdonos a bejelentés hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt írásban nem válaszol, vagy válaszában kijelenti, hogy a helyreállítási elvégezni nem hajlandó, avagy a helyreállítást vállalja ugyan, de azt válaszának a bérlőhöz érkezésétől számított tizenöt nap alatt nem kezdi meg. vagy a megkezdéstől számított harminc nap alatt nem fejezi be, a bérlő az általa tervezett helyreállítási elvégezheti. Az elsőfokú építésügyi hatóság a munkálatok megkezdésére harminc napol meg nem baladó. a munkálatok befejezésére pedig hatvan napol meg nem haladó, halasztást adhat; az ebben a tárgyban hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
7. § A tulajdonos a 6. §-ban említett válaszában a tervezett helyreállítás módja ellen az olt megszabott tizenötnapos határidő alatt kifogást tehet, illetőleg közölheti az esetleges módosító javaslatát. Ha a bérlő a kifogást, illetőleg a módosító javaslatot nem fogadja el, köteles azt a munkálatok megkezdése előtt döntés végett az elsőfokú építésügyi hatóság elé terjeszteni. Az ebben a tárgyban hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
8. § A bérlő köteles a helyiség helyreállításával együtt a helyiséggel szorosan összefüggő mindazokat a szerkezeti részeket is helyreállítani, amelyek építésrendészeti szempontból vagy a gazdaságosság szempontjából indokolttá teszik, hogy a helyiség helyreállításával együtt állíttassanak helyre. E kötelezettség elmulasztása cselében a helyreállítási költséget megállapítani nem lehel.
Írásbeli közlések módja és hatálya
9. § Ha a jelen rendelet írásbeli közlési (értesítést, bejelentési, választ, hozzájárulási) szab meg, az írásbeli közlés módja és hatálya tekintetében a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. szám) 2. §-ának rendelkezései irányadók.
A helyreállítási költség megállapítása
10. § (1) A helyreállító felet a jelen rendeletben biztosított jogok csak abban az esetben illetik meg. ha a helyreállítás költséget - kérelmére - a 11800/1946. ME rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján az építés- és közmunkaügyi miniszter által kijelölt hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította.
(2) A kérelmei - minden igény elvesztésének terhe alatt - a helyreállítási munkálatok befejezésétől számított hatvan nap alatt kell előterjeszteni.
(3) A helyreállítási költség megállapítása tárgyában követendő eljárásra - ideértve a jogorvoslati eljárást is - a 26000/1947. ÉKM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 178. szám) 9. §-ának rendelkezéseit a jelen rendeletből folyó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(4) Eljárási költség fejében a megállapítani kért költség 1%-át, a Hatóság véghatározata ellen benyújtott előterjesztés esetében a Hatóság által megállapított összeg 2%-át s ha az előterjesztés a megállapított összegnél nagyobb összeg megállapítására irányul, annak 2%-át, de legalább 50 forintot kell a "167.000. számú ÉKM letéti számla. Budapest" csekkszámla javára befizetni,
11. § Felhatalmaztatik az építés- és közmunkaügyi miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg azokat a helyreállítási munkálatokat, amelyeknek költségeit a jelén rendelet alapján figyelembe kell venni.
A helyreállító bérlő jogai
12. § (1) Ha a helyreállítás költsége a fizetendő évi bérösszeget eléri, vagy meghaladja, de annak háromszorosát nem éri el, a helyreállítás költségét 15%-kal növelt összegben, ha pedig a fizetendő évi bérösszeg háromszorosát eléri, vagy meghaladja, 20%-kal növelt összegben kell megállapítani.
(2) A helyreállító bérlő a jogerősen megállapított helyreállítási költséget a megállapító véghatározat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónapot követő hónap első napjától kezdődően a bérleti jogviszony fennállása alatt folyamatosan az esedékes bérösszeg 50%-a erejéig a bérbe beszámíthatja mindaddig, amíg a megállapított helyreállítási költség meg nem térül.
(3) A helyreállító bérlő a (2) bekezdésben szabályozott bérbeszámítási jogának gyakorlása helyett az eljárás során azt kérheti, hogy a tulajdonos a helyreállítás költségét térítse meg. Ilyen kérelem esetében a tulajdonos a költséget az ezt megállapító véghatározat jogerőre emelkedésének napját magábanfoglaló hónapot követő második bérévnegyed első napjától kezdődően évenkint egyenlő részletekben köteles a helyreállító bérlőnek megtéríteni. mégpedig:
a) ha a költség az évi bérösszeget nem éri el, két év alatt,
b) ha a költség az évi bérösszeget eléri vagy meghaladja, de annak háromszorosát nem éri el, három év alatt,
c) ha a költség az évi bérösszeg háromszorosát eléri vagy meghaladja, de ötszöröséi nem éri el, négy év alatt,
d) ha a költség az évi bérösszeg ötszöröséi eléri vagy meghaladja, de tízszeresét nem éri el, hét év alatt.
e) ha a költség az évi bérösszeg tízszeresét eléri vagy meghaladja, tíz év alatt.
(4) A tulajdonos a (3) bekezdésben megállapított határidő alatt köteles évenkint a helyreállítási költségnek legalább egy évre eső részét megtéríteni, helyreállítási házadókedvezményben való részesítése esetében legalább annyit, amennyivel a házadókedvezmény folytán az egy évre eső házadója csökken.
(5) Ha a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyreállítás költsége a bérlő beszámítási jogának gyakorlása által még nem térült meg, a bérlő a tulajdonostól a hátralékos költség megtérítését a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módozatok szerint követelheti.
(6) A bérlő a megállapított költség erejéig az erre vonatkozó jogerős véghatározat alapján követelésének biztosítására az ingatlanra jelzálogjogot kebeleztethet be.
A helyreállító tulajdonos jogai
13. § (1) Ha a helyreállítást a tulajdonos végzi és a helyreállítási költségből a helyiség belső légterének egy köbméterére eső rész a 10 forintot eléri, a helyreállított helyiség mindennemű hatósági igénybevétel és visszajuttatás alól mentes s a tulajdonost a helyiségre nézve a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésének és a 14. § (1) bekezdésének korlátai között a szabad bérbeadási jog illeti meg.
(2) Ha a helyreállított helyiség nem üzlethelyiség (6000/1948. Korm. rendelet 1. §), a tulajdonos a helyiséget a lakásbérleti szabályrendelet kényszerítő rendelkezéseinek korlátai között szabadon adhatja bérbe,
(3) Ha a helyreállított helyiség üzlethelyiség (6000/1948. Korm. rendelet 1. §), a szabad bérbeadási jog csak az 5000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 80. szám) 3., 5. 10. és 13. §-ában, továbbá a jelen § (4) bekezdésében és a jelen rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében megállapított korlátok közt gyakorolható. Az 5000/1948. Korm. rendelet 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt büntetőrendelkezést a jelen § (1) bekezdésén alapuló bérbeadás tekintetében is alkalmazni kell.
(4) Ha a helyiségre nézve bérleti jogviszony vagy - nem a tulajdonost illető - használati jog áll fenn, a tulajdonos a helyreállítási csak a bérlő (használó) írásbeli hozzájárulásával végezheti el és a tulajdonost az előző bekezdések értelmében gyakorolható szabad bérbeadási jog csak a bérleti jogviszony, illetőleg a használati jog megszűnése után illeti meg.
14. § (1) A tulajdonost a 13. §-ban részére biztosított szabad bérbeadási jog üzlethelyiségre vonatkozóan csak akkor illeti meg, ha helyreállítási szándékát legalább nyolc nappal a munkálatok megkezdése előtt az üzlethelyiség fekvése szerint illetékes polgármesternek, illetőleg járási főjegyzőnek írásban bejelenti.
(2) A polgármester, illetőleg a járási főjegyző a bejelentést nyilvántartásba veszi és a bejelentésről igazolványt ad.
(3) A bejelentés után az üzlethelyiségei igénybevenni nem szabad és az esetleg folyamatban levő igénybevételi eljárást fel kell függeszteni.
(4) A tulajdonos köteles a helyreállítási munkálatokat az igazolvány kézbesítésének napjától számított nyolc nap alatt megkezdeni és hatvan nap alatt befejezni. Az elsőfokú építésügyi hatóság a munkálatok megkezdésére harminc napol meg nem haladó, a munkálatok befejezésére pedig hatvan napot meg nem haladó halasztást adhat; az ebben a tárgyban hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A helyreállító tulajdonostárs jogai
15. § (1) A tulajdonostársat az általa végzett helyreállítás költsége fejében, feltéve, hogy a költség a 13. § (1) bekezdésében megszabott mértéket eléri, a 13. §-ban meghatározott jogok illetik meg és ezenfelül őt illeti az a tiszta jövedelemtöbblet, amely a helyreállítást közvetlenül megelőző tiszta jövedelemhez képest az általa végzett helyreállítás folytán - akár a szabad bérmegállapításból, akár a helyreállítási adókedvezményből - előállt.
(2) A 13. § (2), (3) és (4) bekezdésének, valamint a 14. §-nak rendelkezéseit a tulajdonostárs álla. végzett helyreállítás esetében megfelelően alkalmazni kell.
A helyreállító harmadik személy joga
16. § A helyreállító harmadik személy a tulajdonossal vagy a bérlővel létesített megállapodás alapján az általa végzett helyreállítás címén a költség megtérítését a 12. §-ban megállapított mértékben és módozatok szerint követelheti és a megállapított költség erejéig az erre vonatkozó jogerős véghatározat alapján követelésének biztosítására az ingatlanra jelzálogjogot, kebeleztethet be.
A rendelettől eltérő megállapodás
17. § A felek a helyreállításra és a költségekre vonatkozóan - a kényszerítő jogszabályok korlátai között - a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően állapodhatnak meg.
A rendelet hatálybalépése és végrehajtása
18. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásúról az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1948. évi május hó 26-án.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök