26000/1947. (VIII. 7.) ÉKM rendelet

a lakóházak helyreállításáról szóló kormányrendeletek végrehajtása tárgyában

A 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. szám, - a továbbiakban: R.) 9. §-ának (7) bekezdésében és 58. §-ában,

a 460/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 17. szám, - a továbbiakban: R. I.) 6. §-ában és

a 4800/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 88. szám, - a továbbiakban: R. II.) 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, továbbá

a 8200/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 155. szám, - a továbbiakban: R. III.) végrehajtásaképpen és végül

a 8700/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 162. szám, - a továbbiakban: R. IV.) 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint rendelkezem:

A jelen rendelet egységes szerkezetbe foglalva - vastag betűkkel szedve - közli a lakóházak helyreállítása tárgyában kibocsátott kormányrendeletek (R., R. I., R. II., R. III. és R. IV. -együttes idézésük esetében a továbbiakban: Rendeletek) hatályban lévő rendelkezéseinek teljes szövegét és - rendes betükkel szedve - közli a Rendeletek végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá - ugyancsak rendes betűkkel szedve - a helyreállítási fellebbviteli bizottság eljárására vonatkozó szabályokat, amelyek a jelen rendelet 74. §-ával hatályon kivül helyezett 25400/1946. ÉKM rendelet (Magyar Közlöny 257. szám) rendelkezéseinek helyébe lépnek.

I. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed a háborus események vagy a háboru által előidézett helyzet következtében megsérült, az ország területén bárhol fekvő

a) lakásra, szállodára, penzióra és minden más olyan helyiségre (a továbbiakban: lakás), mely nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgál;

b) lakóházak tetőzetére és szerkezeti részeire, valamint a lakók közös használatára szolgáló épületrészekre és helyiségekre:

c) lakóházak központi (etage) fütőberendezésére és melegvízszolgáltató berendezésére (a továbbiakban: fütőberendezés);

d) lakóházak felvonóberendezésére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szempontjából lakásnak kell tekinteni a lakás céljára bérelt helyiséget akkor is, ha azt a bérlő részben ipar vagy kereskedés folytatására használja, valamint az ipar vagy kereskedés folytatására, vagy raktározás céljára bérelt helyiséget Is, ha azt egészen vagy részben lakásul használják.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában bérlemény alatt mind a lakást, mind bármely más helyiséget is érteni kell. (R. 1. §)

(4) Nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló helyiségnek kell tekinteni az orvosi rendelőt, a közjegyzők, az ügyvédek, a mérnökök, a szabadalmi ügyvivők, a hites könyvvizsgálók és az állandó törvényszéki tolmácsok irodáit, a képzőművészek műtermeit, a politikai pártok és a belügyminiszter láttamozásával ellátott alapszabályokkal működő egyesületek, a közintézetek (tan- és nevelőintézetek, kórházak, jótékonysági otthonok stb.), a köztestülelek (kamarák, bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek stb.) és a közintézmények (közhivatalok) közcélu tevékenységük folytatására használt helyiségeit stb.

(5) A részben lakás céljára bérelt, de csak részben lakás céljára használt helyiség helyreállítására a Rendeleteket csak akkor lehet alkalmazni, ha a helyiséget maga a bérlő használja állandó lakásul, továbbá ha az illető szakmában (pl. cipész-, szabószakma) gyakori, hogy a bérlő az iparos vagy a kereskedés folytatására szolgáló helyiséggel kapcsolatos lakásban lakik és a lakásul használt rész a bérleménynek tulnyomó része.

(6) Az ipar vagy kereskedés folytatására avagy raktározás céljára bérelt helyiséget akkor kell lakásnak tekinteni, ha azt a bérlő, az albérlő vagy más személy (pl. a bérlő alkalmazottja) egészen vagy tulnyomó részben lakásul használja.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés alkalmazásában a helyiségek arányát alapterületük alapján kell megállapítani.

Helyreállításra jogosultak

2. § (1) Helyreállításra jogosult az ingatlan tulajdonosán, illetőleg az ingatlannal a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult személyen felül - a jelen rendelet korlátai között - a tulajdonostárs, a bérlő és a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy is.

(2) A bérlőt az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - a 8. § (4) bekezdésében szabályozott eset kivételével - csak a tetőzet helyreállításának joga illeti meg.

(3) Részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő, ugynevezett öröklakásos ház valamelyik lakásának vagy más helyiségének használatára jogositott részvényes, illetőleg szövetkezeti tag, valamint a szolgálati lakás használója - ide nem értve a szolgálati lakását használó házfelügyelőt és segédházfelügyelőt - a jelen rendelet alkalmazásában a bérlővel egy tekintet alá esik. (R. 2. §)

(4) A Rendeletekben a helyreállítással kapcsolatban megállapított jogok az ingatlan tulajdonosán felül a haszonélvezőt és általában mindazokat megilletik, akik az ingatlant vagy a helyreállítani kívánt lakást a bérlet fogalma alá nem tartozó más jogcímen (pl. lakásszolgalom, a részvénytársaság vagy a szövetkezet avagy a korlátolt felelősségű társaság tulajdonában levő u. n. öröklakásos házban levő lakásra nézve a lakás használatára jogosult részvényes, szövetkezeti tag, a korlátolt felelősségü társaság tagja) jogosultak használni.

(5) Az ugynevezett öröklakás használatára jogosult által végzett helyreállítás esetében a Hatóság a helyreállítási költségeket és a helyreállítással kapcsolatos jogokat a Rendeleteknek megfelelően a részvénytársasággal, a szövetkezetekkel, illetőleg a korlátolt felelősségü társasággal szemben állapítja meg. A helyreállító részvényest, szövetkezeti tagot, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság tagját a helyreállítással kapcsolatban megállapított jogoknak a fennálló jogszabályok szerint lehetséges érvényesítése tekintetében a közte és az illető kereskedemi társaság közt fennálló jogviszony az irányadó és az ebből a jogviszonyból közlük felmerülő vita. eldöntése a biróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha a helyreállítást az (5) bekezdésben említett öröklakás bérlője végezte el, a helyreállítási költségeket, illetőleg a megállapított költségekhez fűződő jogokat mind az öröklakásos ház tulajdonosával, mind az öröklakás bérbeadójával szemben meg kell állapítani. Az egyfelől a részvénytársaság, a szövetkezet, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság, másfelől a részvényes, a szövetkezeti tag, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság tagja közt a bérlő által végzett helyreállításból keletkező kötelezettségek teljesítésének módozatai tekintetében felmerülő vita eldöntése a biróság hatáskörébe tartozik.

Gondnok kirendelése

3. § (1) Ha nincs olyan személy, aki a fennálló jogszabályok szerint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy a hazajövetelben és a rendelkezésben akadályozott tulajdonos képviseletében a lakóház helyreállítása iránt rendelkezni jogosult volna, az ilyen tulajdonos részére, a lakóház fekvési helye szerint illetékes gyámhatóság a helyreállítás céljára az 1877: XX. tc. 28. §-ának d) pontjában meghatározott gondnokságra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával akkor is gondnokot rendelhet, ha egy évnél rövidebb ideje van távol.

(2) Az (1) bekezdés alapján gondnok kirendelését a fennálló jogszabályokban meghatározott személyeken felül a 9. §-ban említett hatóság, továbbá a tulajdonostárs és a bérlő is kérheti.

(3) A jelen § alapján kirendelt gondnok jogköre, ugyszintén a gyámhatóság által a távollévő tulajdonos részére más jogalapon kirendelt gondnok jogköre kiterjed a jelen rendeleten alapuló helyreállítás tekintetében a tulajdonost megillető minden jog gyakorlására, illetőleg a tulajdonost terhelő minden kötelezettség teljesítésére. A gondnok jognyilatkozatának vagy jogcselekményének érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyására szükség nincs. (R. 3. § (1), (2) és (3) bek.]

(4) Ha a lakóház még át nem adott hagyatékhoz tartozik és nincs olyan személy, aki a fennálló rendelkezések szerint az épület helyreállítása tekintetében rendelkezni jogosult volna, az épület fekvési helye szerint illetékes gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel ki. (R. I. 1. §)

(5) A tulajdonostárs vagy a bérlő akár közvetlenül, akár a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, mint a 21800/1946. ÉKM rendelettel (Magyar Közlöny 239. sz.) kijelölt elsőfoku hatóság (a továbbiakban: Hatóság) utján kérheti gondnok kirendelését az illetékes gyámhatóságtól. Ha a tulajdonos vagy a tulajdonostársak képviseletében házkézelő (házgondnok) jár el, a Hatóság a gyámhatóságot gondnok kirendelése iránt csak abban az esetben keresi meg, ha kétséges, hogy a házkezelő jogosult-e a Rendeleteken alapuló eljárás során a tulajdonost, illetőleg a tulajdonostársakat képviselni.

(6) A Hatóság a gyámhatóság által kirendelt gondnokokról - nevük, foglalkozásuk (állásuk) és lakáscímük, illetőleg a lakóházak fekvésének pontos feltüntetésével - városonkint (községenkint) nyilvántartást vezet, amelyet bárki megtekinthet.

(7) A gyámhatóság által kirendelt gondnok nevét, foglalkozását (állását) és lakáscimét közölni kell a házfelügyelővel, aki köteles ezeket az adatokat a lakók névjegyzékén szembetünő módon feltüntetni.

Tulajdonostárs helyreállítási joga

4. § (1) Ha az ingatlan több személy osztatlan közös tulajdona, a helyreállítás joga bármelyik olyan tulajdonostársat megilleti, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa. Ez a rendelkezés a lakóháznak a többi tulajdonostárs nevében való haszonbérbeadására, illetőleg a bérleti jogviszonyon kívül álló harmadik személy által tervezett helyreállításához a tulajdonostársak helyett való hozzájárulásra nem ad jogot.

(2) Ha valamely helyreállítási munkálatot több tulajdonostárs kiván elvégezni, a tulajdonostársak között e tekintetben felmerült vita felől - megegyezés hiányában - a bíróság határoz. (R. 4. §)

(3) Több tulajdonostárs által végzett helyreállítás esetében a költségeket és az azokhoz fűződő jogokat a helyreállítást végző valamennyi tulajdonostárs részére együttesen kell megállapítani; a tulajdonostársak egymásközti viszonyában a helyreállításból kifolyólag felmerülő vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

5. § (1) A 4. § (1) bekezdésében megállapított jog a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a helyreállítással járó költségeket fedezi és a helyreállítás céljából tervezett rendelkezéseiről a többi tulajdonostársat a tervezett helyreállítási munkálatok műszaki leírásának és költségvetésének közlése mellett előzetesen értesiti.

(2) Ha a tulajdonostársak valamelyike a tervezett helyreállítási műszaki terve vagy költségvetése, vagy kivitelezése ellen kifogást emel, ezt - esetleges javaslataival együtt -a helyreállítást tervező tulajdonostárssal az (1) bekezdésben említett közlés hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt közölnie kell. Ha a helyreállítást tervező tulajdonostárs ezeket a kifogásokat, illetőleg javaslatokat nem veszi figyelembe, köteles azokat a helyreállítási munkálatok megkezdése előtt döntés végett az elsőfoku építésügyi hatóság elé terjeszteni. A hatóság a műszaki követelményeknek és a lakóház helyreállításához füződő közérdeknek megfelelően határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (R. 5. §)

(3) Budapesten a (2) bekezdésben meghatározott elsőfoku építésügyi hatóságként, ha a kifogásolt helyreállítási munka elvégzéséhez építési engedélyre van szükség, a polgármester, egyébként a kerületi előljáró jár el (28200/1946. ÉKM rendelet, Magyar Közlöny 276. szám).

(4) Ha az építésügyi hatóság a (2) bekezdés alapján az épitkezést megengedő határozatot hozott, az építési engedély kiadását utóbb nem tagadhatja meg abból az okból, hogy az építkezéshez valamely tulajdonostárs nem járult hozzá.

A tulajdonostársak képviselete

6. § (1) Tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak az ingatlan fekvése szerint illetékes elsőfoku építésügyi hatóságnál (Budapesten a kerületi előljárónál) bejelenthetik azt a közös képviselőjüket, akivel szemben a bérlő vagy a Hatóság - valamennyi tulajdonostársra kiható joghatállyal - a jelen rendeleten alapuló minden jognyilatkozatot vagy jogcselekményt megtehet, illetőleg határozatot hozhat. Ilyen közös képviselő bejelentésének vagy a lakásbérleti szabályrendeletnek megfelelően kijelölt házkezelőnek hiányában a bérlő, illetőleg a Hatóság az említett jognyilatkozatot vagy jogcselekményt bármelyik olyan tulajdonostárssal szemben megteheti, illetőleg határozatot hozhat, aki az ingatlannak legalább egytizedrészben tulajdonosa. Ebben az esetben a többi tulajdonostársak a bérlő, illetőleg a Hatóság egyidejüleg értesiti arról, hogy melyik tulajdonostársat tekinti a tulajdonostársak közös képviselőjének mindaddig, amig maguk a tulajdonostársak más közös képviselőt, illetőleg házkezelőt nem jelölnek ki.

(2) A Hatóság vagy a bérlő által a jelen § értelmében kijelölt tulajdonostárs jognyilatkozatai és jogcselekményei akkor is hatályosak maradnak, ha képviseleti joga utóbb megszünik.

(3) Az elsőfoku építésügyi hatóság a tulajdonostársak által a jelen § értelmében bejelentett közös képviselőkről nyilvántartást vezet. (R. 6. §)

(4) Ha a Hatóság az eljárás során hozott bármely határozatát annak a tulajdonostársnak kézbesitteti, aki az ingatlannak legalább egytizedrészben tulajdonosa, a kézbesített határozat valamennyi tulajdonostárssal szemben joghatályos, feltéve hogy a Hatóság a többi tulajdonostársat erről értesiti. Az értesítést a többi tulajdonostárs részére postán ajánlottan az iratok alapján megállapítható ismert belföldi lakáscímükre kell elküldeni; ha valamely tulajdonostárs lakáscime az iratokból nem tünik ki, vagy a tulajdonostárs külföldön lakik, az értesítést az illető tulajdonostárs részére a helyreállított lakást magábanfoglaló házra címezve kell elküldeni.

(5) A (4) bekezdésben említett értesitést legkésőbb a 9. § (2) bekezdésében említett meghallgatásra szóló idézés kibocsátásával egyidejüen kell postára adni.

(6) Ha a (4) bekezdésben említett értesítés elküldése után a Hatóság előtti eljárásban való részvételre bármelyik tulajdonostárs jelentkezik, a jelentkezés után hozott minden határozatot az 5 részére is kézbesittetni kell.

(7) Ha az eljárás során a házkezelőként eljáró személy házkezelői (házgondnoki) megbizása kétségessé válik, a megbizást megfelelően (a tulajdonos irásbeli nyilatkozatával, a házfelügyelő meghallgatásával stb.) igazoltatni kell.

Társasháztulajdon képviselete

7. § (1) Az 1924: XII. tc hatálya alá eső társasház tulajdonostársainak képviseletében a jelen rendelet III-V. fejezetein alapuló minden eljárásra csak a telekkönyvi hatósághoz bejelentett közös képviselő jogosult. Több közös képviselő közül a képviseleti jog bármelyiket megilleti. (R. 7. §)

(2) Ha társasháztulajdonban levő lakást bérlő vagy harmadik személy állit helyre, a Rendeleteken alapuló minden jognyilatkozatot és jogi cselekményt nem a közös képviselővel szemben, hanem azzal a tulajdonostárssal szemben kell megtenni, akit a lakásra nézve a tulajdonostársi illetőség megillet és az eljárás során hozott határozatokat ennek kell kézbesittetni.

Eljárás a bérlő által tervezett helyreállítás esetében

8. § (1) A bérlő köteles a helyreállításra irányuló szándékát a tulajdonosnak a tervezett helyreállítás műszaki leirásának és költségvetésének közlése mellett bejelenteni. [R. 8. § (1) bek.]

(2) Ha a tulajdonos a bérlőnek az előbbi bekezdésben említett bejelentésére nyolc nap alatt nem válaszol vagy válaszában kijelenti, hogy a helyreállitást nem vállalja, avagy vállalja ugyan, de nyilatkozatának a bérlőhöz érkezésétől számitott nyolc nap alatt nem kezdi meg, vagy a megkezdéstől számitott harminc nap alatt nem fejezi be, a bérlő a helyreállítási munkálatokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül elvégeztetheti, kivéve, ha az elsőfoku építésügyi hatóság az építési engedélyben vagy külön határozatban a tulajdonosnak a helyreállítás befejezésére - a munka természetének megfelelő - halasztást adott. Amennyiben a tulajdonos a helyreállítást vállalta, de azt az említett határidőn belül alapos ok nélkül nem fejezi be, az elsőfoku építésügyi hatóság a tulajdonost a munka terjedelméhez és a mulasztás mértékéhez képest 6090 forintig terjedhető pénzbírsággal bünteti. (R. I. 2. §)

(3) Amennyiben a tulajdonos csak a tervezett helyreállítás módja ellen emel kifogást, ezt - esetleges módosító javaslataival együtt - nyolc nap alatt a bérlővel közölnie kell. Ha a bérlő a tulajdonos kifogásait, illetőleg javaslatait nem fogadja el, köteles azokat ugyancsak nyolc nap alatt döntés végett az elsőfoku építésügyi hatóság elé terjeszteni. Ha a hatóság tizenöt nap alatt nem határoz, a bérlő a helyreállítást az általa tervezett módon elvégezheti. [R. 8. § (3) bek.]

(4) Ha a bérlő által tervezett helyreállítással szorosan összefüggő szerkezeti részek helyreállítása is szükséges, a tulajdonos a bérlőt a (3) bekezdésnek megfelelően ezeknek a munkálatoknak az elvégzésére is felhívhatja és ha a bérlő a felhívásnak eleget nem tesz, nem számithatja fel azokat a helyreállítási költségeket, amelyek a helyre nem állított szerkezeti részekkel szorosan összefüggő helyreállítási munkálatokból keletkeztek. [R. 8. § (4) bek.]

(5) A műszaki leirás és a költségvetés közlésére vonatkozó kötelezettség fennáll arra való tekintet nélkül, hogy a bérlő milyen helyreállítási munkálatokat kíván elvégeztetni és mekkora a helyreállítási költség.

(6) A bérlő köteles legalább tizenöt nappal a helyreállítási munkálatok megkezdése előtt a tulajdonossal közölni, hogy a munkálatokat mikor kezdi meg.

(7) A bérlő az (1), az (5) és a (6) bekezdésben megszabott kötelezettségének elmulasztása esetében a Rendeletekben meghatározott jogait nem érvényesítheti.

(8) Ha a tulajdonos nem a munkálatok kivitelezésének módja, hanem csupán a helyreállítási költségek összegszerűsége ellen emel kifogást, ez a kifogás a munkálatok végrehajtását nem akadályozza; a tulajdonos ezt a kifogást a 9. §-ban szabályozott eljárás során érvényesítheti.

(9) Budapesten elsőfoku építésügyi hatóságként az 5. § (S) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint a polgármester, illetőleg a kerületi előljáró jár el. Ha az építésügyi hatóság a helyreállítás kivitelezése tárgyában határozott, az annak megfelelően tervezett építkezésre vonatkozó engedélyt nem tagadhatja meg, abból az okból, hogy a tulajdonos ahhoz nem járult hozzá.

Helyreállítási költségek megállapítása

9. § (1) A helyreállítót a jelen rendeletben biztositolt jogok csak abban az esetben illetik meg, ha a helyreállítás költségeit - kérelmére -az építés- és közmunkaügyi miniszter rendeletével kijelölt Hatóság megállapította. A kérelmet - minden igény elvesztésének terhével - a helyreállítási munkálatok befejezésétől számított hatvan napon belül kell előterjeszteni. [R. 9. § (1) bek.]

(2) A Hatóság a költségeket megállapító határozatának meghozatala előtt az érdekelt feleket meghallgatja [R. 9. § (2) bek.]

(3) Felhatalmaztatik az építés- és közmunkaügyi miniszter, hogy a 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. szám) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok alapján végzett helyreállítási munkálatok költségeinek megállapítása tekintetében rendelettel állapíthassa meg azokat a helyreállítási és átalakítási munkálatokat, amelyeknek költségeit figyelembe lehet venni. (R. IV. 1. §)

(4) A bérlő által végzett helyreállítás esetében a költségek megállapításának csak akkor van helye, ha azok a fennálló jogszabályok szerint a bérlő által fizetendő egy havi bérösszeget elérik. (R. II. 2. §)

(5) A Hatáságnak a jelen rendelet alapján hozott határozatai ellen - amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik -a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt a helyreállítási fellebbviteli bizottsághoz előterjesztésnek van helye. A bizottság határozata végérvényes. [R. 9. § (5) bek.]

(6) A bizottság elnökből és két tagból áll; elnökét az épités- és közmunkaügyi miniszter, egy-egy tagját pedig a pénzügyminiszter, illetőleg az igazságügyminiszter jelöli ki a vezetése alatt álló minisztérium tisztviselői közül. [R. 9. § (6) bek.]

(7) A bizottság eljárásának szabályait az építés- és közmunkaügyi miniszter állapítja meg. [R. 9. § (7) bek.]

(8) Az eljárás költségeit az előterjesztéssel élő fél előlegezni köteles. A költségek a vesztes felet terhelik, [R. 9. § (8) bek.]

(9) Az (1) bekezdésben megállapított hatvan napos határidő azon a napon veszi kezdetét, amikor a helyreállitott épületrész, lakás vagy egyéb helyiség rendeltetésszerü használata lehetségessé vált, amennyiben pedig az építésügyi jogszabályok szerint a használatbavételhez lakhatási engedély szükséges, ennek az engedélynek kiadása napján.

(10) A helyreállítási munkálatok költségeit a lehetőség szerint számlával vagy a munkálatokat végző vállalkozó által kiállitott, a munkálatok költségeinek kifizetését tanusító más okirattal kell igazolni. Átalányösszegben történő felszámitás, illetőleg megállapodás, valamint az annak kifizetését tanusitó okirat egymagában a helyreállítási költség megállapításának alapjául nem szolgálhat.

(11) A helyreállítási költségek megállapítását kérő beadványhoz a (10) bekezdésben említett számlákon, illetőleg okiratokon felül mellékelni kell:

a) amennyiben a Rendeletek szerint a helyreállítási költségek megállapításához a másik félnek irásba foglalandó nyilatkozattal történő előzetes értesítése szükséges, az irásbeli nyilatkozat átadását, illetőleg postára adását igazoló okiratot (11. §) és az említett nyilatkozatra esetleg érkezett irásbeli választ;

b) az ingatlan telekkönyvi betétjének A) és B) lapján fennálló tételeket feltüntető telekkönyvi kivonatot, vagy (hitelesités nélkül készitett) egyszerű másolatot; amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a kivonatban, illetőleg a másolatban a C) lapnak a haszonélvezeti jog bejegyzését is fel kell tüntetni;

c) a helyreállított lakásnak a 8.000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 2. §-a szerint megállapított alapbérét és a bérlő által fizetendő havi bér összegét igazoló okiratokat (az adóhivatal, illetőleg az adószámviteli osztály bizonyitványát, a házbérvallomási iv kivonatos másolatát hiteles alakban, a tulajdonos vagy a ház kezelésére jogosult személy igazolványát, a lakásbér kifizetését igazoló nyugtát, a bíróságnak a 8.000/1946. ME rendelet 22. §-a alapján a bér megállapítása tárgyában hozott jogerős végzését stb.);

d) amennyiben a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez építési engedély szükséges, az építésügyi hatóságnak az építkezést engedélyező és a lakhatási engedélyre vonatkozó jogerős határozatait;

e) amennyiben a tulajdonos az építkezés kivitelezésének módja ellen kifogást tett [8. § (3) bek], az építésügyi halóságnak a kifogás tárgyában hozott jogerős határozatát;

f) ha a tulajdonos szabad bérbeadási vagy bérlőválasztási jogát, illetőleg a lakószobatöbbletre vonatkozó igényt vagy a bérlő az igénybevétel alóli mentességet és a lakószobatöbbletre vonatkozó igényét kívánja érvényesíteni, a lakásügyi hatóság által az ottani bejelentés megtörténtéről kiállított igazolványt [14. § (5) bek., 24. § (8) bek.];

g) a jelen rendelet 56. §-ának megfelelően a megállapítani kért helyreállítási költségek 1%-ának az Országos Épületjavitási Alap 189.501. számú csekkszámlájára való befizetését igazoló elismervényszelvényt.

(12) Ha a kérelmező a (10) és a (11) bekezdésben meghatározott és a kérelem elbirálásához szükséges okiratokat kérelméhez nem mellékeli, a Hatóság annak megfelelő idő alatti pótlására felhívja azzal, hogy ha a felhívásnak kellő időben eleget nem tesz, a kérelmet vissza fogja utasítani.

(13) A Hatóság a helyreállitási költségek megállapitása előtt az érdekelt felek meghallgatására határnapot tüz ki és arról őket azzal értesiti, hogy a tárgyalástól való elmaradásuk a költségek megállapitása tárgyában való határozást nem gátolja. Mellőzni lehet a bérlő vagy a vele létesitett megállapodás alapján harmadik személy által végzett helyreállitás esetében a meghallgatást, ha a bérlő, illetőleg a harmadik személy a költségek megállapitását kérő beadványához csatolja a tulajdonosnak arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a költségeknek a kérelemnek megfelelő megállapitásához hozzájárul.

(14) A kérelem beadásáról, illetőleg a tárgyalás kitüzéséről a helyreállitott lakás fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóságot is értesíteni kell azzal, hogy a kérelemre vonatkozó észrevételeit az értesítés vételétől számitott három nap alatt, ha pedig a Hatóság a felek meghallgatására tüzött határnapot, legkésőbb a tárgyaláson tegye meg.

(15) A Hatóság - nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is - megteheti mindazokat az intézkedéseket (az érdekelt felek és tanuk kihallgatása, okiratok vagy ügyiratok megszerzése, helyszíni szemle stb.), amelyek a tényállás felderítése végett szükségesek.

(16) A helyszini szemle költsége, tekintet nélkül arra, hogy a Hatóság a helyszini szemle foganatositását hivatalból vagy valamelyik érdekelt fél kérelmére rendeli-e el, a helyreállitót terheli, aki azt a kérelem elutasitásának, illetőleg a vitássá vált tételek megállapítása mellőzésének terhe alatt a Hatóság idevonatkozó felhívásának közlésétől számított nyolc nap alatt Fővárosi Közmunkák Tanácsa pénztárába befizetni köteles.

(17) A helyszini szemle költségét a Hatóság a (16) bekezdésben említett felhívásában állapítja meg. A költség a vitássá vált tételek öszszegének 1%-a, de legalább 10 forint.

(18) A helyreállítási költségek megállapítására jogalapot szolgáltató munkálatok a következők:

1. Tetőmunkálatok. A megrongált ház tetőzetének éspedig a fedélszéknek és a fedélhéjjazatnak a szükséghez képest együttes vagy különálló rendbehozása. A rombolt vagy megsemmisült nyeregtető helyett kellően szigetelt lapostető is készíthető. A tetőhelyreállitás munkálataihoz tartozik a legfelső födém alsó síkja feletti (ács, kőműves, lakatos és bádogos stb.), valamint a vizelvezetést célzó munkálat.

2. Az épület kiegészitése a rongált vagy megsemmisült része helyére betoldott épületrésszel. Ez alatt azt a munkát kell érteni, amely olyan háborus kár helyreállitására irányult, midőn az épület homlokzati részén függőleges irányban több helyiség területének megfelelő sáv leomlott vagy az egyes emeleteknek több helyiség területére terjedő része nagyobb részben megsemmisült.

3. A közösen használt helyiségek helyreállitási munkálatai. Ide tartoznak a lépcsőzet, kapualj, kapu, függőfolyosó, mosókonyha, közös W. C. stb. helyreállítása. A lépcsőzet helyreállitásához tartozik a lépcsőfokok, karfák, tartóvasak, rácsok és pihenők rendbehozása. Uj függőfolyosó létesítése vagy a meglevőnek meghosszabbitása azonban csak akkor ad jogalapot a költségek figyelembevételére, ha azt a bérlemények megosztása folytán létrejött uj lakás megközelítése teszi szükségessé.

4. Központi berendezések helyreállítása vagy szükség esetében ujjal való pótlása. Ide tartozik az épület gáz-, villany-, viz- és csatornavezetékének, a központi (etage) fűtő- és melegvizszolgáltató berendezés alapvezetékeinek, fel- és leszálló vezetékeinek fő- és a lakásokba elágazó vezetékeinek a szabályoknak megfelelő helyreállítása vagy szükség esetén uj vezetékkel való pótlása, a központi (etage) fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kazánjának helyreállítása vagy ujjal való pótlása, továbbá a központi berendezések szerelvényeinek és tartozékainak (pl. W. C. vizöblitő és csésze, mosdó, kád, falikut, csaptelepek, fűtőtestek stb.) javítása és esetleg pótlása. A gáz-, villany-, vízvezetéknek a városi (községi) főhálózatba, a csatornának a gyüjtőcsatornába való bekötése, ha ez a háborus rongálódás következtében szükséges.

5. Személyfelvonó üzemképes állapotba való helyezése. A teherfelvonó üzemképessé tétele nem szolgáltat jogalapot a helyreállitási költségek megállapitására.

6. Az épület alapjának, a rongált falaknak (támfalaknak, erkélyeknek) megerősítése, illetőleg helyreállítása. Rongált falak helyreállítása az épület bármely részén, tehát a bérlemények területén belül is figyelembe veendő.

7. Ajtók, ablakok, redőnyök helyreállitása, vagy szükség esetén ujakkal való pótlása.

8. Üvegezés. Ajtók és ablakok üvegezései akkor, ha a hiányzó üveget csak egy rétegben és pedig akár belső, akár külső szárnyon pótolják. Ha pl. a külső ablakok üveggel el vannak látva, a belső ablakszárnyak beüvegezési munkálatainak költsége nem szolgáltat jogalapot a költségek megállapítására.

9. Rongált padlók (hajópadló, parketta stb.) és födémek helyreállítása.

10. Rongált kályhák, tüzhelyek, fütőtestek helyreállítása, esetleg pótlása. Ha azonban a lakásban központi (etage) fűtőberendezés van, kályha felállításának költsége figyelembe nem vehető, még akkor sem, ha a központi fütőberendezés helyreállítva nincsen.

11. Mázolás és szobafestés. Ennek költségeit csak oly mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben arra a kőmüves, illetőleg az asztalos munkálat következtében szükség van.

12. Romeltakarítás és bontási munkák költsége, amennyiben az a helyreállítás következtében merült fel, illetőleg a helyreállítás teszi szükségessé.

(19) A (18) bekezdésben felsorolt munkálatok költségei csak akkor szolgáltatnak jogalapot a helyreállítási munkálatok költségeinek megállapítására, ha a munkálatok gazdaságosan, továbbá jó és tartós kivitelezésben készültek el. Ideiglenes jellegű munkálatok (pl. kátránypapirral való tetőfedés, üvegpótló stb.) költségei figyelembe nem vehetők. Amennyiben a munkálat nem gazdaságos, vagy azt valamely különleges, a rendesnél drágább kivitelben (pl. fayence-kád, diszes kandalló) hajtják végre, a felmerült költségtöbblet nem vehető figyelembe.

(20) Gazdaságos a munka akkor, ha azt jó és tartós kivitelezés mellett anyag- és munkapazarlás nélkül hajtják végre. Ebből a szempontból az átlagos igények az irányadók. Ha a beszámitható munkálatok kivitele és annak költségei az átlagos igényeknek megfelelő kivitelt és annak költségeit meghaladják, a helyreállitási költségek összegének kiszámításánál a költségekel az átlagos igényeknek megfelelő kivitel költségeinek mértekére le kell szállítani. Különbség van eszerint a nem gazdaságos és a fényűző munkák között és pedig az, hogy az előbbiek - bár csökkentett értékkel - figyelembe vehetők, mig a fényűző munkák a költségek figyelembevételénél teljesen ki vannak zárva. (Példák: A famennyezet kizárt munka, költségét teljes egészében törölni kell. A fayence kád, a kandalló nem gazdaságos; ezek költségeit a szokványos kád, illetőleg a cserépkányha költségére kell leszállítani.)

(21) A tulajdonos által végzett helyreállítás költségeinek megállapítása tekintetében a (18), (19) és (20) bekezdések rendelkezésein felül s 21. § (9) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(22) Ha a bérlő a helyreállítással kapcsolatban átalakítást is végeztet, az átalakítás költségeit csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az építésügyi hatóságnak az építési engedély tárgyában hozott határozatát bemutatja s egyszersmind igazolja, hogy az átalakításhoz a tulajdonos hozzájárult, A 10300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 167. sz.) hatálya alatt végzett átalakitási munkálatok költségeinek megállapítása tekintetében a tulajdonos hozzájárulását pótolja az országos építésügyi kormánybiztosnak a 60100/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 10. sz.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján megadott hozzájárulása.

(23) A helyreállítási költség megállapítása tárgyéban hozott határozatokat meg kell küldeni a lakás fekvése szerint illetékes elsőfoku lakásügyi hatóságnak.

(24) A Hatóság határozatai ellen használható jogorvoslatokról a VIII. fejezet rendelkezik.

(25) A költségmegállapitás tárgyában hozott határozatok közadók módjára végrehajthatók.

A helyreállitással kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések

10. § (1) A helyreállitási költségeket megállapító jogerős határozat (9. §) telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

(2) A jelen rendelet 25., 29., 32., 36., 37., 38., 43., 45., 48. és 49. §-ai alapján bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégitési elsőbbséggel biró házadót, valamint az Országos Épületjavitási Alap által nyujtott kölcsön biztositására bejegyzett jelzálogjogot. Ez az elsőbbség csak abban az esetben áll fenn, ha a hitelező a jelzálogjog bejegyzése iránti kérvényét a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat keltétől számított három hónap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyújtja.

(3) A jelen rendelet, valamint a 8770/1945. ME, a 10300/1945. ME vagy a 12300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 139., 167. és 208. szám) alapján bekebelezett jelzálogjogok rangsora egymásközt egyenlőnek tekintendő.

(4) A telekkönyvi bejegyzésben a jelzálogjognak a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott természetét a jelen rendeletre utalással fel kell tüntetni.

(5) A helyreállító tulajdonostársat megillető jogokat, illetőleg a bérlő bérbeszámítási jogát a 23. §, a 24. § (1) bekezdésének b) pontja, a 36. §, a 40. §, a 43. § (1) bekezdése, a 47. és 48. § szerint a Hatóságnak (9. §) erre vonatkozó jogerős határozata alapján a jogosított tulajdonostárs, illetőleg bérlő kérelmére a telekkönyv B. lapján fel kell jegyezni. [R. 10. § (1)-(5) bek.]

(6) A Hatóságnak a helyreállitási költségeket megállapító jogerős véghatározata alapján a helyreállitást végző az a tulajdonostárs, bérlő, illetőleg harmadik személy, akinek javára a Hatóság helyreállítási költségeket megállapított, a telekkönyvi hatósághoz intézendő beadványában kérheti a megállapított helyreállítási költség erejéig a jelzálog bekebelezését.

(7) A (6) bekezdésben említett jelzálogjog bekebelezésére irányuló kérelmen felül a tulajdonostárs a helyreállítási költségeket megállapító jogerős határozat szerint őt megillető jogoknak, a bérlő pedig az őt megillető bérbeszámitási jognak a telekkönyv B) lapjára való feljegyzését kérheti.

(8) A Hatóság véghatározata telekkönyvi felhasználás esetében illetékkötelessé válik.

(9) A Hatóság a fél kérelmére köteles a véghatározat jogerőre emelkedését külön határozattal vagy a véghatározatra vezetendő záradék alakjában igazolni.

Értesítések módja

11. §

(1) Az érdekelt feleknek a jelen rendeletben szabályozott értesítését csak akkor lehet megtörténtnek tekinteni, ha írásbeli nyilatkozattal történt és a nyilatkozat átadása vagy postára adása okirattal igazolható. (R. 11. §)

(2) Az irásbeli nyilatkozattal történő közlést (bejelentést, értesítést, felhívást stb.) akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közlemény magának a félnek vagy meghatalmazottjának a következő módozatok valamelyike szerint kézbesitik;

a) a közlemény személyes átadásával;

b) az átadással megbízott személy utján vagy

c) postán ajánlott levél vagy vevénnyel feladott távirat utján.

(3 A postán helybeli lakos cimére ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés esetében az ajánlott levelet legkésőbb a feladást követő 48 órának elteltével, a táviratot pedig legkésőbb a feladást követő 12 órának elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. A nem helybeli lakos cimére postán feladott ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés esetében az ajánlott levelet, illetőleg táviratot azon a napon kell kézbesitettnek tekinteni, amelyen az rendes körülmények között a cimzetthez érkezhetik.

(4) A postán ajánlott levélben vagy távirat utján történő közlés hatályát nem érinti az, hogy a cimzett a közlemény átvételét megtagadta vagy a közleményt a közlő fél hibáján kivül eső okból nem lehet kézbesiteni.

(5) A tulajdonos vagy meghatalmazottja részére postán vagy távirat utján történö közlés hatályos, ha azt a tulajdonosnak a házban a lakók kifüggesztett névjegyzékén feltüntetett lakáscimére adják fel.

(6) Ha a közleményt a tulajdonos részére azért nem lehet kézbesiteni, mert a közlő fél a közlemény átvételére jogosult személy tartozkodóhelyét nem ismeri vagy ez a személy külföldön lakik, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha a közlő fél a közleményt a tulajdonos nevére és ingatlanára cimezve a (2) bekezdés c) pontjának megfelelően feladja; ha pedig a közleményt a bérlő részére nem lehet kézbesíteni, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha azt a tulajdonos a bérlő nevére és lakása cimére adja fel.

(7) Közös háztartásban élő házastársak közös lakásának bérletére vonatkozó irásbeli közlés hatályos akkor is, ha azt a házastársak bármelyikének kézbesitik.

(8) Ha a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint történő közlés esetében az, akinek részére a közlemény szól, ennek átvételéről okiratot kiszolgáltatni nem hajlandó, a közleményt - átvételének okirattal való igazolása céljából - postán ajánlott levélben vagy vevényes távirat utján kell elküldeni.

A tulajdonos és a bérlő által közösen végzett helyreállítás

12. § (1) Ha a helyreállítást részben a tulajdonos, részben a bérlő végezte, a jelen rendeleten alapuló jogok az általuk viselt költségek arányának megfelelően illetik meg őket. (R. 12. §)

(2) Az (1) bekezdés esetében a tulajdonost csupán a 17. § (2) bekezdése értelmében a helyreállítási pótlék szedésének joga illeti meg.

(3) Az (1) bekezdés esetében a bérlőt a lakószobatöbbletre vonatkozó jog csak abban az esetben illeti meg, ha a helyreállításnak a tulajdonos által viselendő helyreállítási költséggek együttesen számítandó összes költsége a bérlő által fizetendő egy évi bérösszeget eléri.

(4) A bérlőt a (3) bekezdés értelmében megillető lakószobatöbbletre vonatkozó jogon felül a Rendeletekben meghatározott egyéb jogok megállapitása szempontjából külön-külön kell megállapítani, illetőleg számbavenni a tulajdonos, illetőleg a bérlő által végzett helyreállítás költségeit.

(5) A jelen § rendelkezéseit a harmadik személyként helyreállító félre (R. 29-30. §) nem lehet alkalmazni.

Munkálatoknak iparossal való végeztetése

13. § (1) A lakóház szerkezeti részeit érintő helyreállitási munkálatokat csak olyan iparossal lehet elvégeztetni, akinek érvényes iparjogosítványa van.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése ellenére az 1946. évi október hó 13. után elvégzett munkálatokat a költségek megállapításánál figyelmen kivül kell hagyni. (R. 13. §)

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéséhez képest abban az esetben, ha a lakóház szerkezeti részeit érintő helyreállítási munkálatokat az 1946. évi október hó 13. napja után olyan iparossal Végeztették el, akinek érvényes iparjogositványa nincs, ezt a helyreállítási költséget megállapítani nem lehet.

II. Lakások és más helyiségek helyreállítása

A) A tulajdonos által végzett helyreállítás

Helyreállítás bérleti jogviszony hiányában

14. § (1) Ha a helyreállítás költségei a 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 2. §-a szerint megállapított és a 8.730/ 1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 172/b. szám) megfelelően forintra átszámított évi alapbér kétszeresét (2) elérik és a helyreállítási munkálatok megkezdésekor a lakásra vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn, a tulajdonos a helyreállított lakást a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között mind a bérlő kiválasztása, mind a bérösszeg megállapitása szempontjából szabadon bérbeadhatja. [R. 14. § (1) bek.]

(2) Ha a tulajdonos ugyanabban az épületben több lakást állit helyre és a helyreállított lakások forintra átszámított két évi alapbérének együttes összegét a helyreállítási költségek nem érik el, a tulajdonos annyi helyreállított lakást adhat szabadon bérbe, ahány lakás forintra átszámított évi alapbérének kétszeresét a helyreállítási költségek elérik. Azt, hogy ennek folytán mely lakások adhatók szabadon bérbe, a tulajdonosnak erre vonatkozó kérelméhez képest a helyreállítási költségek hatósági megállapításakor kell meghatározni. [R. 14. § (2) bek.]

(3) A jelen § értelmében helyreállított lakásban a bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt megillető bérleti szükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt. A bérlőt ekként megillető lakás (lakásrész) a hatósági és a rendes felmondást korlátozó jogszabályok szerint lehetséges minden igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól is mentes, a lakásnak ezt meghaladó része tekintetében pedig igénybevételnek csak akkor van helye, ha a bérlő azt albérletbe nem adta. [R. 14. § (3) bek.] A jelen bekezdés rendelkezéseit az olyan lakásra is megfelelően alkalmazni kell, amelyet a tulajdonos maga használ, mégpedig már abban az esetben is, ha a lakás helyreállításának költségei elérik azt az összeget, amely a lakás bérbeadása esetében egy évi bérként fizetendő volna; ezt az összeget a házadó szempontjából irányadó haszonérték alapján kell kiszámítani. (R. I. 3. §)

(4) A bérleti jogviszony a lakásnak a háboru által előidézett helyzet következtében használhatatlanná vált olyan helyiségeire (romszobák) vonatkozóan, amelyek után a bérlő bért nem fizet (8.000/1946. ME rendelet 11. § - Magyar Közlöny 161. szám). az 1947. évi május hó 15. napjával megszünik. Ha pedig a 8000/1946. ME rendelet 11. §-ának (6) bekezdése szerinti eljárás az 1948. évi május hó 15. napja után nyer befejezést, a bérleti jogviszony a használhatatlanságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szünik meg. [R. II. 4. § (1) bek.]

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit a lakásnak csak olyan helyiségeire lehet alkalmazni, amelyek külön bérleménnyé alakíthatók át. [R. II. 4. § (2) bek.]

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a bérlő a lakásrész helyreállítását az 1947. évi május hó 15. napjáig a R. szabályainak megfelelően megkezdi és a megkezdéstől számított hatvan nap alatt, illetőleg az építési engedélyben megszabott határidő alatt (R. II. 9. §) befejezi. [R. II. 4. § (3) bek.] Az építésügyi hatóság az építési engedélyben a helyreállítási munkálatok elvégzésének előrelátható időtartamát is meghatározza, ha az hatvan napnál hosszabb Időre terjed. (R. II. 9. §)

(7) A (4) bekezdés esetében a bérleti jog megszünését az elsőfoku épitésügyi hatóság (Budapesten: a polgármester) állapit ja meg és arról a tulajdonosnak kérelmére bizonylatot ad. [R. II. 4. § (4) bek.]

(8) Ha a tulajdonos olyan lakásrészt állíttat helyre, amelyre vonatkozóan a bérleti jogviszony a (4) bekezdés értelmében megszünt, a helyreállításból származó jogait a R. szabályai szerint érvényesitheti. [R. II. 4. § (5) bek.]

(9) Azzal a lakásrésszel, amelyre vonatkozóan a bérleti jogviszony a jelen § rendelkezései szerint megszünt, a tulajdonos csak abban az esetben rendelkezhetik, ha azt helyreállította; ha a tulajdonos a lakásrészt nem állítja helyre, a lakásügyi hatóság annak bérlőjéül csak olyan személyt jelölhet ki, aki a helyiségeknek a R. szabályai szerinti helyreállítására kötelezettséget vállal. [R. II. 4. § (6) bek.]

(10) Ha a tulajdonos olyan lakást vagy lakásrészt (R. II. 4. §) szándékozik helyreállítani, amelyre vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn, a szabad bérbeadási vagy bérlőválasztási jog, illetőleg a lakószobatöbbletre vonatkozó igény biztosítása céljából köteles helyreállitási szándékát a munkálatok megkezdése előtt a lakás fekvésének helye szerint illetékes lakásügyi hatóságnak irásban bejelenteni és bejelentésében büntetőjogi felelősségének tudatában előadni, hogy a helyreállitandó lakásra (lakásrészre) vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn. [R. II. 6. § (1) bek.)

(11) A lakásügyi hatóság köteles a (10) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartó-jegyzékben azonnal előjegyezni és ennek megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számított három nap alatt a tulajdonos részére igazolványt adni. [R. II. 6. § (2) bek.]

(12) A lakásügyi hatóság a (10) bekezdés értelmében bejelentett lakást (lakásrészt) nem veheti igénybe; az igénybevétel tárgyában esetleg már korábban hozott határozat végrehajtását fel kell függeszteni. [R. II. 6. § (3) bek.]

(13) A tulajdonos köteles a lakásügyi hatóság igazolványának kézbesitésétől számított nyolc nap alatt a helyreállitási munkálatokat megkezdeni és a megkezdéstől számitott hatvan nap alatt, illetőleg, ha az épitési engedélyben ennél hosszabb határidő van megállapítva, az alatt befejezni. Ha a tulajdonos ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, a lakásügyi hatóság a helyreállítandó lakást (lakásrészt) igénybe veheti. [R. II. 6. § (4) bek.]

(14) A tulajdonost az (1) bekezdés alapján a bérlő szabad kiválasztásának és a bérösszeg szabad megállapításának joga (a továbbiakban: szabad bérbeadási jog) csak abban az esetben illeti meg, ha a helyreállítási költségek megállapított összege az egy évi alapbér kétszeresét eléri; tehát nem az a bérösszeg irányadó, amelyet a bérlőnek a lakás bérbeadása esetében a fennálló jogszabályok szerint fizetni kellene. Ehhez képest a tulajdonost az említett jog csupán abban az esetben illeti meg, ha a helyreállítási költségek elérik a pengőériékben számított alapbérnek hatszoros forintösszegét. (Példa: Ha az 1939. évi szeptember hó 1. napján a lakás bére 1.200 P volt, akkor a tulajdonost az említett jog csak akkor illeti meg, ha helyreállítás megállapított költségei 1.200 X 6 = 7.200 Ft összeget elérik.)

(15) A (2) bekezdés esetében a tulajdonos azt, hogy mely helyreállított lakásra, illetőleg lakásokra nézve kívánja a szabad bérbeadás jogát megállapittatni, legkésőbb az elsőfoku véghatározat ellen benyujtott előterjesztésében [9. § (5) bek.] érvényesítheti. Ha a tulajdonos választási jogát nem érvényesiti, a véghatározatban kérelem nélkül is meg kell állapitani, hogy a szabad bérbeadási jog melyik lakásra, illetőleg lakásokra nézve áll fenn; ilyen esetben a lehetőség szerint a magasabb alapbérü lakásokra nézve kell a szabad bérbeadási jogot megállapítani. Arra a lakásra nézve, amelynek helyreállítása esetében a helyreállítási költségeknek megállapított összege az évi alapbér kétszeresét nem éri el, a 15. § rendelkezései irányadók.

(16) Az épitési anyagoknak (mész, homok stb.) a helyszínre való szállítását magában véve a helyreállitási munkálatoknak a (13) bekezdésben említett megkezdéseként tekinteni nem lehet.

(17) Ha a lakásügyi hatóság a tulajdonos által helyreállítani kivánt lakás igénybevétele tárgyában folyamatban levő eljárást a (6) bekezdés értelmében felfüggesztette, azt csak akkor folytathatja:

a) ha a tulajdonos a munkálatokat a (13) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kezdette meg, illetőleg nem fejezte be;

b) ha a helyreállitási költségeket megállapító jogerős véghatározat a szabad bérbeadási, illetőleg a lakószobatöbbletre vonatkozó jogot vagy a bérlőkiválasztási jogot nem állapította meg.

(18) Abban a kérdésben, hogy a (17) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e, a lakásügyi hatóság megkeresésére a Hatóság határoz.

(19) A (7) bekezdés esetében arra, hogy a bérleti jogviszony a háboru által előidézett helyzet következtében használhatatlanná vált helyiségre (romszobára) nézve megszünt, csak akkor lehet hivatkozni, illetőleg a tulajdonos ennek a helyiségnek önálló bérleménnyé (lakássá) alakítását csak akkor kezdheti meg, ha az építésügyi hatóság jogerős határozatában a bérleti jogviszony megszünését megállapította.

(20) Az építésügyi hatóság a bérleti jogviszony megszünését - a felek meghallgatása után - csak a következő feltételek együttes fennállása esetében állapithatja meg:

a) a helyiség (romszoba) a háboru által előidézett helyzet következtében vált használhatatlanná,

b) a bérlő az a) pontban említett helyiségre (romszobára) tekintettel a lakásért a 8000/1946. ME rendelet 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti bért fizeti,

c) az a) pontban említett helyiség (romszoba) önálló lakássá műszakilag helyesen és gazdaságosan s akként alakítható át, hogy az átalakítási munkálatok a 198000/1946. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny 275. sz.) 18-19. §-ai értelmében átalakítási adókedvezményre jogalapul szolgáljanak.

(21) A (7) bekezdésben említett határozat hozatala iránt a tulajdonos, a lakásügyi hatóság és az általa kijelölt bérlő terjeszthet elő kérelmet.

(22) Az építésügyi hatóság köteles a (7) bekezdés alapján hozott határozatot jogerőre emelkedése után a lakás fekvése szerint illetékes elsőfoku lakásügyi hatóságnak megküldeni.

(23) A (7) bekezdésben említett határozathozatal nem érinti a tulajdonost a használhatatlanná vált helyiség (romszoba) helyreállítása esetében megillető jogokat, feltéve, hogy a tulajdonos a (10), (11), (12) és (13) bekezdésben megszabott követelményeknek eleget tett.

15. § (1) Ha a helyreállított lakásra vonatkozóan a helyreállítási munkálatok megkezdésekor bérleti jogviszony nem áll fenn, de a helyreállítási költségek a 14. §-ban meghatározott mértéket nem érik el, a tulajdonost a szabad bérbeadás szempontjából csak az a jog illeti meg, hogy a bérlőt szabadon választhatja. (R. 15. §.)

(2) Ha a helyreállítási költségeknek megállapított összege a 14. § (14) bekezdésében megállapított mértékét, vagyis az alapbér kétszeresét nem éri el, a tulajdonost a helyreállított lakásra nézve a szabad bérbeadási jog csupán a bérlő szabad kiválasztása tekintetében illeti meg. A lakásügyi hatóság az ilyen helyreállított lakást csak a 16. §-ban meghatározott feltétel beállása esetében veheti igénybe és jelölheti ki annak bérlőjét.

16. § A tulajdonosnak a 14-15. §-on alapuló szabad bérbeadási joga megszünik, ha azt a helyreállítási költségeket megállapító jogerős határozat keltétől, illetőleg a lakásnak a helyreállítást követően beállott megüresedésétől számított hatvan napon belül nem gyakorolja. Ha a helyreállítást az 1946. évi október hó 13. napja előtt befejezték, ez a határidő az 1946. évi október hó 13. napjával veszi kezdetét. (R. 16. §)

Helyreállítás bérleti jogviszony esetében

17. § (1) Ha a tulajdonos bérbeadott lakást kíván helyreállítani, köteles a bérlőt a helyreállítás megkezdése előtt legalább nyolc nappal a tervezett helyreállítás részleteiről, a munkálatok megkezdésének idejéről és a munkálatok várható tartamáról, továbbá a helyreállítási költségek és a helyreállítási pótlék [jelen § (3) bek., 50. §] valószínü összegéről értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a kisebb jelentőségü helyreállítási munkálatokra [8. § (5) bek.] nem vonatkozik.

(3) Ha a helyreállitási költségek évi 6%-os kamata a fennálló jogszabályok szerint a helyreállított lakásért fizetendő évi bért meghaladják, a tulajdonos a bérlőtől a különbözetnek megfelelő összegű évi pótlék fizetését követelheti.

(4) Ha a bérlő a (3) bekezdés szerint esetleg követelhető pótlék fizetésére kötelezettséget vállal, a tulajdonos a helyreállitási munkálatokat azonnal megkezdheti.

(5) A tulajdonos köteles a helyreállítási munkálatok befejezése utón a pótlék összegét, valamint a kiszámítás alapjául szolgáló részletes adatokat a bérlővel közölni és egyidejüleg a hatóságnak (9. §) bemutatni. A bérlő a tulajdonos által közölt adatokra és az általa megállapított pótlékra észrevételeket tehet; az észrevételeket a Hatóságnál kell meglenni.

(6) A tulajdonos attól a bérlőtől, aki a lakást a 14. § alapján szabad bérmegállapítás mellett bérli, pótlékot nem követelhet. (R. 17. §)

(7) Ha a tulajdonos a bérlő által használt lakást állit helyre, a helyreállítási munkálatokat a bérlő érdekeinek lehető megóvása mellett és akként köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg annak megfelelő része a helyreállítási munkálatok alatt is használható maradion.

(8) A bérlő jogosult a lakásában folyó helyreállítási munkálatokat megtekinteni és ha megállapítása szerint azok az (t) bekezdés szerinti értesítésnek nem felelnek meg, kivitelezésük módját a tulajdonosnál írásban kifogásolni. Amennyiben a tulajdonos a kifogást nem veszi figyelembe, a bérlő annak másolatát a (5) bekezdésben említett észrevételekhez csatolhatja.

(9) A helyreállító tulajdonos köteles a helyreállítási munkálatok befejezése után abban az esetben, ha a helyreállítási költségek, illetőleg az azokhoz füződő jogok hatósági megállapítását kéri, a pótlék összegének kiszámítása alapjául szolgáló eredeti okiratokat a Hatóságnak bemutatni s egyidejüleg a pótlék kiszámításának alapjául szolgáló adatokat az igazoló okiratok (számlák, nyugták stb.) másolatainak csatolása mellett a bérlővel közölni. A bérlő a pótlékra, illetőleg a kiszámításának alapjául szolgáló adatokra és okiratokra a Hatóságnál észrevételeket tehet, mégpedig legkésőbb a meghallgatására kitüzött határnapon. A bérlő köteles az észrevételeket indokolni és nyilatkozni, hogy mely helyreállítási költségeket, illetőleg azokat mekkora összegben és ezekhez képest a helyreállítási pótlékot mekkora összeg erejéig ismeri el; ennek elmulasztása esetében a bérlő a pótlékot a Hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig a tulajdonos által közölt összegben köteles fizetni. Ha a tulajdonos a közlést elmulasztja, a bérlő a Hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig pótlékot fizetni nem köteles.

(10) A pótlékot minden lakásra nézve külön-külön kell közölni, illetőleg megállapítani.

(11) A helyreállítási pótlék kiszámítására a következő példa szolgál: Ha a bérlő által fizetendő évi bér 1.200 Ft, akkor a tulajdonos helyreállítási pótlékot csak abban az esetben szedhet, ha a helyreállítási költségek 20.000 Ft-ot meghaladnak. Ha a helyreállított lakásra eső helyreállítási költség 24.000 Ft, akkor a pótlék évi összege a 24.000 Ft 6%-ának = 1.440 Ft-nak és az évibérnek = 1.200 Ft-nak a különbözete, vagyis évi 240 Ft, tehát a bérlő havonkint a béren felül 20 Ft-ot köteles fizetni.

Pótlék fizetése

18. § (1) A bérlő a pótlékot - amennyiben ennek fizetésére kötelezettséget vállait [17. § (4) bek.] - a 17. § (5) bekezdésében említett közlést követő hónap első napjától kezdődően, köteles fizetni, a tulajdonos megállapítása ellen tett észrevétel esetén azonban a hatóság (9. §) határozatának kézbesítéséig csak az észrevételeiben általa helyesnek elismert összegben. A Hatóság határozatában megállapitott és a bérlő által fizetett összeg közötti esetleges különbözetet a bérlő a Hatóság határozatának kézbesítésétől számitott tizenöt nap alatt köteles megfizetni. Ha a Hatóság a pótlékot a bérlő által fizetettnél kisebb összegben állapitja meg, a különbözetet a bérlő az utóbb esedékessé váló bérből, illetőleg pótlékból levonhatja. [R. 18. § (1) bek.]

(2) A pótlék a bérrel együtt esedékes és fizetendő; fizetésének elmulasztása a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár. [R. 18. § (2) bek.]

(3) A pótlék a helyreállított lakás mindenkori bérlőjét a vonatkozó rendes felmondási jog korlátozásának megszüntetéséig terheli. [R. 18. § (3) bek.]

(4) Ha a tulajdonos a R. hatálya alá eső lakást kíván helyreállítani, helyreállítási szándékát az elsőfoku építésügyi hatóságnál bejelentheti és ha bejelentésében a R. 18., 39. és 40. §-ain alapuló esetleges pótlékkövetelési jogáról lemond, a hatóság a tulajdonosnak a helyreállítási jogát tanusító igazolványt ad. (R. II. 5. §)

(5) A póték a fennálló jogszabályok szerint fizetendő béren felül jár; ehhez képest a R. hatálybalépése, vagyis az 1946. évi október hó 13. napja után a Hatóság által megállapított pótlékra a 8.900/1946. ME rendelet 17. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak.

Felmondás

19. § (1) Ha a bérlő az esetleges pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet - akár határozott, akár határozatlan tartamu - felmondással megszüntetheti. Ebben az esetben a nem használt, vagy nem rendeltetésszerüen használt bérleménye tekintetében (pl. ha a lakás céljára bérbeadott helyiséget ipar, kereskedés vagy raktározás céljára használják, avagy a lakás - anélkül, hogy abban lakó volna - csak butorok vagy más háztartási ingóságok elhelyezésére szolgál) rendkívüli felmondásnak, a rendeltetésszerüen használt lakás bérlete tekintetében pedig rendes felmondásnak van helye. A rendes felmondásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget egészben vagy részben lakásul használják.

(2) A rendkívüli felmondási idő tizenöt nap.

(3) A rendes felmondási idő - tekintet nélkül a lakás nagyságára és a bérösszegre -három hónap: a felmondás arra a napra szól, amikor a 20. § értelmében felajánlott és elfogadott lakás használatba vehető, de nem szólhat november hó 1. napja és március hó 1. napja közé eső napra.

(4) Az (1) bekezdésen alapuló felmondás esetében a tulajdonos köteles a bérlőnek a felmondás hatályossá válásától számitott három nap alatt a bérlet megszünését követő időre az esetleg már kifizetett bért visszafizetni, e kötelezettség elmulasztása esetében a felmondás hatályát veszti.

(5) A tulajdonos az olyan lakást, amelynek bérletét a jelen § (1) bekezdése alapján mondotta fel, csak akkor adhatja bérbe, ha azt a kiürítéstől számitott négy hónap alatt teljesen helyreállította; ellenkező esetben a lakásügyi hatóság a lakást igénybeveheti, kivéve, ha az elsőfoku építésügyi hatóság a tulajdonosnak a helyreállítási munkálatok elvégzésére a körülményekhez mért méltányos halasztást adott. (R. 19. §)

Lakásfelajánlása

20. § (1) A 19. §-on alapuló rendes felmondás csak ugy érvényes, ha a tulajdonos a felmondás közlésével egyidejüleg a bérlő részére megfelelő más lakást ajánl fel és egyuttal átadja neki a felajánlott lakás bérbeadójának azt a nyilatkozatát, mely szerint az a felajánlott lakást a nyilatkozatban meghatározott bérért és az esetleges egyéb feltételek mellett hajlandó neki bérbe adni, valamint a lakásügyi hatóságnak arra vonatkozó határozatát, hogy a lakást más bérlő részére igénybevenni nem kívánja.

(2) A lakásügyi hatóság köteles azt a bérlőt, akinek bérletét a tulajdonos a 19. § értelmében felmondani jogosult, a felajánlani kívánt lakás tekintetében - a tulajdonos vagy a bérlő kérelmére - más igényjogosultakkal szemben elsőbbségben részesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti a bérlőnek azt a jogát, hogy a felajánlást visszautasithassa.

(3) Ha a bérlő a felajánlott lakás elfogadásáról a felmondást közlő tulajdonost a közléstől számitott nyolc nap alatt irásban nem értesíti, ezt a felmondás érvényessége megtagadásának, illetőleg a felajánlott lakás cl nem fogadásának kell tekinteni.

(4) A biróság annak megítélésében, hogy a tulajdonos által felajánlott lakás a bérlőnek indokolt bérleti szükségletét kielégiti-e, figyelembe veszi a bérlő összes körülményeit, különösen azt, hogy a bérlő a lakást milyen célra használta, továbbá figyelembe veszi mind a bérlő által bérelt, mind a felajánlott lakat fekvését, a bérlő által a helyreállítás előtt használt helyiségek számát, nagyságát, felszereléseit és állapotát, a lakásoknak a bérlő munkahelyétől való távolságát és a közlekedési viszonyokat, valamint azt, hogy a felmondott, illetőleg felajánlott lakás önálló vagy több bérlő által megosztva használt lakás-e, valamint azt is, hogy a felajánlott lakás bére a bérlő által eddig fizetett bérnek és a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak figyelembevételével nem tul magas-e. (R. 20. §)

21. § (1) A tulajdonos a bérlő számára a 19. §-ban szabályozott felmondással egyidejüleg felajánlhatja a bérlő lakásának megfelelően elkülönithető és rendeltetésszerüen használható részét Is, feltéve, hogy a felajánlott lakásrész kielégiti a fennálló jogszabályok szerint a bérlőt megillető bérleti szükségletet. [R. 21. § (1) bek.]

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakásrészt elfogadja vagy jogerős birói határozat a felmondást érvényesnek mondja ki, a tulajdonos a helyreállítási munkálatokat a felmondási idő eltelte előtt is megkezdheti. [R. 21. § (2) bek.]

(3) Az (1) bekezdés szerint felajánlott lakásrészre vonatkozóan uj bérleti szerződést kell kötni. A felajánlott lakásrész bére nem haladhatja meg az eredeti bérlemény bérének a felajánlott lakásrészre aránylagosan eső részét. [R. 21. § (3) bek.]

(4) A tulajdonos a lakásnak a bérlő számára felajánlott helyiségeken felüli részét a 14., illetőleg a 16. § rendelkezéseinek alkalmazásával és csak akkor adhatja bérbe, ha azt teljes egészében állította helyre. A helyreállítás akár egy, akár több önálló lakás létesítésével történhetik. [R. 21. § (4) bek.] A helyreállítás akként is történhetik, hogy a helyreállított lakásrész társbérletként hasznosítható legyen. Ilyen esetben a bérlő bérleti szükségletét meghaladó társbérletként hasznositható lakásrésszel a tulajdonos a jelen rendelet szabályainak megfelelően jogosult rendelkezni. (R. I. 4. §)

(5) Ha a tulajdonos a bérlő számára a lakás helyreállítása céljából más lakást vagy a lakásnak egy részét kívánja felajánlani, ezt a szándékát a felajánlani kivánt lakás megjelölésével az illetékes elsőfoku lakásügyi hatóságnak irásban be kell jelentenie és arra vonatkozó határozatot kell kérnie, hogy a lakást a hatóság más részére igénybe venni nem kívánja.

(6) A lakásügyi hatóság a kérelemnek megfelelő határozat hozatalát csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a felajánlani kivánt lakás igénybevétele iránt más személy már megelőzően kérelmet terjesztett elő. A lakásügyi hatóság a bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben előjegyzi. Az előjegyzésnek az a hatálya, hogy a lakást a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt más személy részére igénybe venni nem lehet.

(7) Ha a bérlő a felmondás érvényességét a felmondás közlésének hatályossá válásától számított tizenöt nap alatt írásban elismeri, a tulajdonos köteles a bérlő idevonatkozó nyilatkozatát annak átvételétől számított nyolc nap alatt a lakásügyi hatóságnak azzal a kéréssel bemutatni, hogy a felajánlott lakás bérlőjéül jelölje ki a felmondás érvényességét elismerő bérlőt. A lakásügyi hatóság a kérelem hozzáérkezésétől számított három nap alatt a kérelemnek megfelelően határoz. Ha a tulajdonos a kérelmet nem vagy nem kellő időben terjeszti elő és ennek következtében a lakás a megjelölt határidő elteltével más személy részére igénybevétetett, a felmondás hatályát veszti. A bérlő a jelen bekezdésben szabályozott esetben köteles a felmondás hatályossá válásától számitott nyolc nap alatt a helyreállítandó lakásból kiköltözni, illetőleg a felajánlott lakásba beköltözni. Ha a bérlő a felajánlott lakásba e határidő alatt önhibájából nem költözik be, a lakásügyi hatóság annak bérlőjétől más személyt jelölhet ki.

(8) Ha a tulajdonos a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indít és a perindítást a lakásügyi hatóságnál igazolja, a lakásügyi hatóság előjegyzésének hatálya a per jogerős befejezéséig meghosszabbodik. Ebből a célból a tulajdonos a lakásügyi hatóságnál a tizenöt nap eltelte előtt köteles igazolni a per meginditását. A tulajdonos a per jogerős befejezése után az ítéletet vagy végzést köteles a lakásügyi hatóságnak bemutatni. Ha az itélet a felmondást érvényesnek mondja ki, vagy a feleknek a per során létrejött egyessége szerint a bérlő a felmondás érvényességét elismeri, a bérlő köteles az itélet, illetőleg az egyességet tudomásulvevő végzés jogerőre emelkedésétől számitott nyolc nap alatt a helyreállítandó lakásból kiköltözni, illetőleg a felajánlott lakásba beköltözni. Ha a bérlő a felajánlott lakásba e határidő alatt önhibájából nem költözik be, a lakásügyi hatóság annak bérlőjéül más személyt jelölhet ki.

(9) A (4) bekezdésnek megfelelő több önálló lakás létesitése esetében az evégből szükséges átalakítási munkálatokat, mint helyreállítási munkálatokat kell figyelembe venni, feltéve, hogy azok a 198000/1946. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny 275. szám) szerint házadókedvezményre alapul szolgálnak.

A lakás kiürítésével kapcsolatos költségek

22. § (1) A 19. §-on alapuló rendkívüli felmondás esetében a lakás kiürítésével, illetőleg a lakásban levő ingóságok raktározásával járó költségek, rendes felmondás esetében pedig a bérlő költözködési költsége a tulajdonost terheli és ezeket a költségeket a tulajdonos a bérlő kívánságára előlegezni köteles. (R. 22. §)

(2) A tulajdonos a 19. §-on alapuló rendkivüli felmondás esetében a kiüritéssel vagy a raktározással kapcsolatban felmerülő költségeket csak olyan összeg erejéig köteles előlegezni, amelyet a bérlő számlával vagy ajánlattal igazol, a raktározás költségeit pedig csupán arra az időre köteles viselni, amely a felajánlott lakásba való beköltözésnek lehetővé válásáig terjed. Mindaddig, amig a tulajdonos a költségeket nem előlegezi, a bérlő nem köteles kiköltözni.

B) A tulajdonostárs által végzett helyreállítás

23. § Ha a lakást tulajdonostárs (4. §) állította helyre, a helyreállított lakás kizárólagos bérbeadására a rendes felmondási jog korlátozásának megszüntéig, de legalább a helyreállítási adókedvezmény tartama alatt a helyreállító tulajdonostárs jogosult s erre az időre őt illeti az a tiszta jövedelemtöbblet, amely a helyreállitást közvetlenül megelőző tiszta jövedelemhez képest az általa végzett helyreállítás folytán - akár a szabad bérmegállapításból, akár a pótlék szedéséből, akár a helyreállítást adókedvezményből - előállt. (R. 23. §)

C) A bérlő által végzett helyreállítás

A helyreállító bérlő jogai

24. § (1) A bérlő az általa végzett helyreállítás esetében

a) követelheti, hogy a tulajdonos a helyreállítási költségeket térítse meg, vagy

b) a helyreállítási költségeket a bérbe a bér 70%-ának erejéig beszámíthatja és ezen felül bérleti jogát a tulajdonos beleegyezése nélkül átruházhatja, valamint lakásának egyrészét a bérleti jogviszony fennállásának tartama alatt - szintén a tulajdonos beleegyezése nélkül - albérletbe adhatja. [R. 24. § (1) bek.]

(2) A bérlő az (1) bekezdésnek mind az a) pontja, mind a b) pontja esetében a fennálló jogszabályok szerint az őt megillető bérleti szükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt, feltéve hogy a helyreállítási költségek a bérlő által fizetendő egy évi bért elérik. A bérlőt ekként megillető lakás (lakásrész) a hatósági és a rendes felmondást korlátozó jogszabályok szerint lehetséges minden igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól is mentes, a lakásnak ezt meghaladó része tekintetében pedig igénybevételnek csak akkor van helye, ha a bérlő azt albérletbe nem adta. (R. I. 5. §)

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott választási jog kizárólag a bérlőt illeti meg. Ha a bérlő ezzel a jogával a helyreállítási költségek megállapítása iránt előterjesztett kérelmében [9. § (1) bek.] nem él, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jog illeti meg. [R. 24. §

(3) bek.] Abban az esetben, ha a helyreállítási költségek a bérlő által fizetendő egyhavi bérösszeget meghaladják, de a kéthavi bérösszeget nem érik el, a bérlőt csak a R. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt jog illeti meg. Ebben az esetben a tulajdonos a költségeket tizenkét havi egyenlő részletben köteles a bérlőnek megfizetni. (R. II. 3. §)

(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszámítási jogát a bérleti jogviszony fennállása alatt folyamatosan köteles gyakorolni. Husz évet meghaladó beszámítási jogot érvényesíteni nem lehet. [R. 24. § (4) bek.]

(5) A tulajdonos az (1) bekezdés b) pontja esetében addig, amig a helyreállítási költségek a beszámítás folytán nem térültek meg, a bérleti jogviszonyt rendes felmondással nem szüntetheti meg, ha pedig a bérleti jogviszonyt rendkívüli vagy rögtöni hatályu felmondással szünteti meg, a bérlő a bérleti jogviszony megszünése után a helyreállitási költségek meg nem térült részének megtérítését az (1) bekezdés a) pontja szerint követelheti. Ez a szabály arra az esetre is áll, ha a bérleti jogviszony a bérlő felmondása következtében vagy egyéb jogalapon szünik meg. [R. 24. § (5) bek.]

(6) Ha a bérleti jogviszony a helyreállítási költségek megállapítása (9. §) előtt megszünt, a bérlőt csupán az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jog illeti meg. [R. 24. § (6) bek.]

(7) Ha a bérlő saját lakását vagy a R. II. 8. §-a alapján idegen lakást szándékozik helyreállítani, a lakószobatöbbletre és az igénybevétel alóli mentességre vonatkozó igény biztositása céljából köteles helyreállítási szándékát a munkálatok megkezdése előtt a saját lakása fekvésének helye szerint illetékes elsőfoku lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni. [R. II. 7. § (1) bek.]

(8) A lakásügyi hatóság köteles a (7) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben azonnal előjegyezni és ennek megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számitott három nap alatt a bérlő részére igazolványt adni [R. II. 7. § (2) bek.]

(9) A (7) bekezdés értelmében bejelentett lakást (lakásrészt) a lakásügyi hatóság nem veheti igénybe; az igénybevétel tárgyában esetleg már korábban hozott határozat végrehajtását fel kell függeszteni. [R. II. 7. § (3) bekezdés.]

(10) A bérlő köteles a lakásügyi hatóság igazolványának kézbesítésétől számított nyolc nap alatt a helyreállítási munkálatokat megkezdeni és a megkezdéstől számított hatvan nap alatt, illetőleg ha az építési engedélyben hosszabb határidő van megállapítva, az alatt befejezni. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének eleget nem lesz, a lakásügyi hatóság a helyreállítandó lakást (lakásrészt) igénybeveheti. [R. II. 7. § (4) bek.]

(11) A bérlőt a beszámítási jog a helyreállítási költségeket megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától kezdve illeti meg. A bérlő az őt eszerint megillető beszámítási jog tartama alatt a bérleti jog átruházására és az albérletbe adásra vonatkozó jogot a tulajdonos egyidejü értesítése mellett bármikor érvényesitheti.

(12) A bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt megillető lakásszükségleten felüli lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha ez nem csökkenti a lakás többi bérlőjének a fennálló jogszabályok szerinti lakásszükségletét.

(13) Ha a lakásügyi hatóság a bérlő által helyreállítani kivánt lakás igénybevétele tárgyában folyamatban lévő eljárást a (9) bekezdés értelmében felfüggesztette, azt csak akkor folytathatja;

a) ha a bérlő a munkálatokat a (10) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kezdette meg, illetőleg nem fejezte be;

b) ha a helyreállítási költségeket megállapító jogerős véghatározat az igénybevétel alóli mentességet nem állapította meg.

(14) Az építési anyagoknak (mész, homok stb.) a helyszínre való szállítását magában véve a helyreállítási munkálatoknak a (10) bekezdésben említett megkezdéseként tekinteni nem lehet.

A helyreállítási költségek megtérítése

25. § (1) A tulajdonos a 24. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a 9. §-ban említett Hatóság által megállapított helyreállítási költségeket évi 6%-os kamattal együtt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdődően, ha pedig a Hatóság a költségeket ezt az időpontot követően állapítja meg, a költségeket megállapító határozat keltét követő második bérévnegyed 1. napjától kezdődően köteles megtéríteni. A költségeket a 14. § szerint számitott évi alapbérhez igazodva, az alábbiakban megállapitott idő alatt kell megtéríteni:

a) ha a költségek az évi alapbér egyszeresét nem érik el, két év alatt,

b) ha a költségek az évi alapbér egyszeresét meghaladják, de háromszorosát nem érik el, három év alatt,

c) ha a költségek az évi alapbér háromszorosát meghaladják, de ötszörösét nem érik el, négy év alatt,

d) ha a költségek az évi alapbér ötszörösét meghaladják, de tizszeresét nem érik el, hét év alatt és

e) ha a költségek az évi alapbér tizszeresét meghaladják, tiz év alatt.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdésben megállapított határidő alatt minden évben köteles a helyreállítási költségeknek legalább egy évre eső részét megtéríteni, de a helyreállítási házadókedvezményben (10750/1946. ME rendelet - Magyar Közlöny 210. szám) való részesítése esetében legalább annyit, amennyiben a házadókedvezmény folytán egy évre eső házadóla csökken. A tulajdonos a költségeket az (1) bekezdésben megjelölt határidők eltelte előtt is bármikor megfizetheti.

(3) A bérlő jogosult a megtérítendő összeg biztosítása céljából a bérleményt magábanfoglaló ingatlanra jelzálogjogot bekebeleztetni. (R. 25. §)

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott évi 6%-os kamat a megállapítás iránt előterjesztett kérelemnek a Hatósághoz való benyujtása napjától kezdve jár.

(5) Ha a tulajdonos az egy-egy évre eső öszszeget részletekben fizeti, a teljesített fizetést elsősorban a már esedékessé vált kamatra kell elszámolni.

(6) Az egyszeres, háromszoros, ötszörös és tizszeres alapbérrel egyenlő összegben megállapított helyreállítási költségeket a teljesítési határidő meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha ezeket az értékhatárokat meghaladná.

A helyreállítási költségek megállapításának mértéke

26. § (1) A 9. §-ban említett Hatóság a bérlő által végzett helyreállítási költségeit az alábbiakban megállapított mértékben veszi figyelembe:

a) az igazolt helyreállítási költségeket, amennyiben azok a 14. § szerint számított egy évi alapbért nem érik el,

b) az igazolt helyreállítási költségeknek 20%-kal növelt összegét, amennyiben azok a 14. § szerint számított évi alapbér egyszeresét meghaladják, de háromszorosát nem érik el,

c) az igazolt helyreállítási költségeknek 25%-kal növelt összegét, amennyiben azok a 14. § szerint számitott egy évi alapbér háromszorosát meghaladják. (R. 26. §)

(2) A jelen § alkalmazásában az egy, illetőleg három évi alapbérrel egyenlő összegű helyreállítási költségeket ugy kell tekinteni, mintha ezeket az értékhatárokat meghaladná.

D) Harmadik személy által végzett helyreállítás

27. § (1) Az, akire a tulajdonos szerződés alapján egy vagy több lakásra vonatkozó bérbeadási jogát átruházta, mint házhaszonbérlő a 14-17. §-ok alkalmazásával a tulajdonos helyébe lép, ha a szerződésben a helyreállításra kötelezettséget vállal és a Hatóság a hozzá bemutatott házhaszonbérleti szerződés alapján megállapítja, hogy a házhaszonbérlőt a tulajdonos jogállása megilleti.

(2) Az (1) bekezdésben említett házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem lehet. Az ilyen tárgyu szerződés semmis.

(3) Ha a házhaszonbérlet bármely okból érvénytelen vagy megszünik, a tulajdonos lép a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a házhaszonbérlő helyébe. (R. 27. §)

(4) Házhaszonbérlet esetében a helyreállítási költségeket, valamint a jelen rendelet szerint járó kedvezményeket csak akkor lehet megállapítani, ha a helyreállító házhaszonbérlő a házhaszonbérleti szerződést a Hatóságnak bemutatta és abból megállapítható, hogy a bérbeadásra a helyreállító jogosult és a helyreállításra kötelezettséget vállalt.

28. § (1) A tulajdonossal kötött házhaszonbérleti szerződés alapján a bérlő is jogosult saját lakását több önálló bérleménnyé átalakítva helyreállítani. Az ilyen szerződésen alapuló jogviszony tekintetében a 27. § rendelkezései irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett házhaszonbérleti szerződés megkötésével az átalakítandó lakásra vonatkozó bérleti jogviszony megszünik. (R. 28. §)

(3) A bérlő házhaszonbérleti szerződést köthet a tulajdonossal saját bérleményének több önálló lakássá való átalakítására és amennyiben a helyreállítás költségei a 14. §-ban megállapított mértéket meghaladják, a házhaszonbérlőt a bérlemények tekintetében a helyreállító tulajdonos jogai illetik meg.

(4) A jelen § (1) bekezdése szerint kötött házhaszonbérleti szerződést írásba kell foglalni és azt a Hatóságnak is be kell mutatni.

29. § (1) A bérlő megállapodást köthet harmadik személlyel is lakásának helyreállítására nézve. Ebben az esetben a bérlő a 24. § (2) bekezdésében meghatározott jogra tarthat igényt, a helyreállító harmadik személy pedig a Hatóság által megállapított helyreállítási költségeknek a tulajdonos által való megtérítését [24. § (1) bek. a) pontja, 25. §] követelheti és e költségek biztosítására a saját javára a 10. §-nak megfelelően jelzálogjogot kebeleztethet be. (R. 29. §)

(2) Ha a bérlő megállapodást köt harmadik személlyel lakásának helyreállítására és a helyreállítási költségek a jelen rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget elérik, a bérlőt a lakószobatöbblet illeti meg és a helyreállított lakás az igénybevétel és a visszajuttatás alól is mentes. A bérlőt ebben az esetben a beszámítás joga nem illeti meg, hanem a helyreállító harmadik személy követelheti a tulajdonostól a megállapított helyreállítási költségek megtérítését s ennek biztosítására jelzálogjogot is kebeleztethet be.

(3) A jelen § szerinti esetben mind a bérlő, mind a helyreállító harmadik személy terjeszthet elő kérelmet a Hatósághoz a helyreállitási költségek megállapítása iránt.

30. § (1) A tulajdonossal, illetőleg a bérlővel kötött megállapodás alapján helyreállítást végző harmadik személy a lakást csak teljes egészében - akár egy, akár több önálló lakás létesítésével - állíthatja helyre. (R. 30. §)

(2) Ha valaki harmadik személyként (R. 29-30. §) lakást helyreállít és a helyreállítási költségek a lakószobatöbbletre jogot adó költségek mértékét elérik, kérheti, hogy a lakószobatöbbletre vonatkozó jogát a helyreállított lakás helyeit a saját bérleményére nézve érvényesíthesse, feltéve, hogy erre a lakószobára nézve más személy bérlete (társbérlete) vagy egyéb cimen fennálló használati joga nem áll fenn. [R. II. 8. § (1) bek.]

(3) Az előbbi bekezdés esetében a lakószobatöbbletre vonatkozó jog megállapításánál a helyreállító lakásának bérét kell figyelembe venni. [R. II. 8. § (2) bek.]

(4) A (2) bekezdés esetében a lakószobatöbbletre vonatkozó jog a helyreállító harmadik személyt a helyreállított lakás helyett saját lakására nézve illett meg. Ennek a jognak érvényesítése esetében tehát a R. 29. §-ától eltérően a helyreállított lakás bérlője lakószobatöbbletre nem tarthat igényt.

III. A tetőzetnek és a lakóház egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása

A) A tulajdonostárs által végzett helyreállítás

A helyreállítási költségek megosztása

31. § Ha az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyreállítást a tulajdonostárs végeztette, a Hatóság határozatában a költségek összegét valamennyi tulajdonostárs tulajdoni illetőségének arányában megosztva állapítja meg. (R. 31. §)

A helyreállítási költségek megtérítése

32. § (1) A helyreállítást végző tulajdonostárs a többi tulajdonostárstól - tulajdoni illetőségük aránya szerint - a helyreállítási költségek megállapított összegének megtérítését a 25. §-nak megfelelően követelheti és ennek az összegnek biztosítása céljából az ingatlanra a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül is jelzálogjogot kebeleztethet be. (10. §) Ilyen esetben a törlesztési határidő megállapításánál az egész épület nyersbérjövedelmét kell alapul venni. (R. 32. §)

(2) Ha a helyreállítást olyan tulajdonostárs végezte, aki egyuttal az ingatlan haszonélvezője is, vagy ha az ingatlant természetben megosztották, a Hatóság a felmerült költségeknek csupán összegét határozza meg, az egyes tulajdonostársak közötti megosztását azonban mellőzi; az ilyen esetben a megtérítés kérdésében a biróság határoz a magánjog szabályai szerint.

(3) Az olyan tulajdonostárs, aki nem haszonélvezője az ingatlannak, a haszonélvezőtől az általa végzett helyreállításért megtérítést nem követelhet, a helyreállítás folytán előálló jövedelemtöbblet azonban őt illeti.

(4) A tulajdonostársaktól járó megtérítés törlesztési határidejének megállapításánál a 25. § rendelkezései irányadók azzal, hogy a számitásnál az egész épület nyers bérjövedelmét kell alapulvenni. Ha a helyreállítás teljes költsége az évi nyers bérjövedelem egyszeresét nem haladja meg, a megtérítés ideje két év,

ha az egyszeresét meghaladja, de a háromszorosát nem éri el. három év,

ha a háromszorosát meghaladja, de az ötszörösét nem éri el, négy év,

ha az ötszörösét meghaladja, de a tízszeresét nem éri el, hét év és

ha a tízszeresét meghaladja, tiz év.

Például: az ingatlannak A 1/2, B 1/4 és C 1/4 részben tulajdonosai; C végezte a helyreállítást 10.000 Ft költséggel, amelyből 5.000 Ft A-t és 2.500 Ft R-t terheli; ha az épület nyers bérjövedelme 5.000 Ft, a megtérítés ideje A-ra és B-re nézve egyaránt három év, mert a helyreállítás költsége (10.000 Ft) a nyersbérjövedelem egyszeresét (5.000 Ft) meghaladja, de annak háromszorosát nem éri el. A nyers bérjövedelmet a házadóról szóló 155000/1946. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny 222. szám) 8-10. §-ai alapján kell megállapítani.

Helyreállítás az Országos Épületjavítási Alap által folyósított kölcsönből

33. § (1) Ha a tulajdonostárs a munkálatokat az Országos Épületjavitási Alapból folyósított kölcsön igénybevételével végezteti, a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjogot a helyreállítási költségeket megállapító jogerős határozat alapján, az abban megállapított összeg erejéig, az egész ingatlanra lehet bejegyezni.

(2) Ha valamelyik tulajdonostárs a kölcsönnek a tulajdonostársak egymásközötti viszonyában őt terhelő részét visszafizeti, a jelzálogjog részleges törlésével egyidejüleg azt is fel kell jegyezni, hogy ennek a tulajdonostársnak az illetőségét a tulajdonostársak egymásközötti viszonyában a jelzálogjog nem terheli. (R. 33. §)

(3) Ha valamelyik tulajdonostárs az Országos Épületjavítási Alap által folyósított kölcsönre visszafizetést teljesít, ennek igazolása mellett követelheti, hogy a helyreállító tulajdonostárs javára a 32. § alapján bejegyzett jelzálogjog a visszafizetett összegnek megfelelően töröltessék.

Helyreállítási társasháztulajdon esetében

34. § (1) Társasháztulajdon esetében a 33. §-nak megfelelő kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot teljes összegében a törzsbetétbe kell bejegyeztetni, az albetétekbe pedig azt kell feljegyezni, hogy a törzsbetétbe bejegyzett követelés az egyes tulajdoni illetőségeket egymásközötti viszonyukban milyen arányban terheli. Ha valamelyik tulajdonostárs, a tulajdoni illetőségének megfelelő kölcsönhányadot visszafizeti, az albetétből az említett feljegyzést törölni kell, a törzsbetétben pedig a megfelelő összegű résztörlesztést kell bejegyezni.

(2) Késedelem esetében a hitelező csak a késedelmes tulajdonostárs illetőségéből és csak a kölcsönnek a tulajdoni illetőségek egymásközötti viszonyában ezt az illetőséget terhelő összeg erejéig kereshet kielégitést. A végrehajtás utján való ilyen részleges kielégítés esetében az előbbi bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. (R. 34. §)

B) Bérlő által végzett helyreállítás

A helyreállítási költségek megoszlása több bérlő által végzett helyreállítás esetében

35. § (1) Ha a lakóház tetőzetét több bérlő együttesen állítja helyre, a helyreállítási költségek megoszlására a bérlők közötti megállapodás az irányadó. Ilyen megállapodás hiányában a költségek a helyreállító bérlők között az egyes bérlemények alapbérének (8.000/1946. ME rendelet 2. §) arányában oszlanak meg. (R. 35. §)

(2) A költségeket a bérlők között az egyes bérlemények alapbére arányában az alábbi számítás szerint kell felosztani. A ház tetőzetét megállapodás nélkül A), B) és C) bérlők 10.000 forint költséggel helyreállították. Az alapbére 1.000 forint, B-é 2.000 és C-é 2.000 forint. A részesedési aránya

0. 4, azaz 4.000 Ft.

A rendelet 24-20. §-ai szerint megillető jogokat, A javára 2.000 forint, B javára 4.000 forint, C javára szintén 4.000 forint költség alapulvételével kell megállapítani.

(3) Ha a több bérlő által végzett helyreállítás költségeinek megállapítását nem a helyreállításban résztvett valamennyi bérlő javára kérik, a kérelem tárgyában hozott határozat (9. §) nem zárja ki, hogy a helyreállításban részt vett többi bérlő a kérelmezőktől az ezáltal szenvedett káruk megtérítését birói uton követelhessék.

A bérlő által végzett helyreállítás költségeinek megtérítése

36. § (11 A bérlő a tetőzet helyreállításával felmerült és a Hatóság által megállapított költségek megtérítését a tulajdonostól csak a

24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelheti.

(2) Ha bármelyik bérleményre cső helyreállítási költség a 14. § (1) bekezdésében megállapított értékhatárt meghaladja, a helyreállító bérlőt a 14. § (3) bekezdésében megállapított jog illeti meg. (R. 36. §)

C) Harmadik személy által végzett helyreállítás

37. § (1) Ha az 1. § b) pontjában meghatározott helyreállítást a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján harmadik személy végezteti el, ez a harmadik személy a helyreállítási költségek összegének hatósági megállapítását kérheti és a Hatóság határozata alapján az ingatlanra saját javára jelzálogjogot jegyeztethet be. (10. §) (R. 37. §)

(2) A Hatóság a harmadik személy részére a helyreállítás költségeit csak a helyreállításra vonatkozóan kötött megállapodás esetében állapíthatja meg.

38. § (1) A bérlő a ház tetőzetének helyreállítására vonatkozó jogát harmadik személy utján is gyakorolhatja. Ebben az esetben a 35-36. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni lehet. (R. 38. §)

(2) A jelen § esetében is megfelelően alkalmazni kell a 29. § rendelkezéseit.

IV. Központi fütő- és melegvizszolgáltató berendezés helyreállítása

A) Tulajdonos által végzett helyreállitás

39. § (1) Ha a tulajdonos a fütőberendezést helyreállította és a helyreállítási költségek évi 6%-os kamata a (3) bekezdés szerint számításba vett bérleményekért a fennálló jogszabályok szerint fizetendő egy évi bér összegét meghaladja, ezeknek a bérleményeknek bérlőitől a különbözetnek megfelelő összegű évi pótlék fizetését követelheti.

(2) A pótlék fizetésére a 18. §~ban foglalt rendelkezések irányadók.

(3) A pótlékot csak azok a bérlők kötelesek fizetni, akik erre Írásban kötelezettséget vállaltak. A pótlék az egyes bérlők között olyan arányban oszlik meg, amilyen arányban áll az egyes bérlemények füthető légköbmétertérfogata az összes bérlemények füthető légköbmétertérfogatával; ennek megállapitásában mind az épen maradt, mind a helyreállított fütőtestek által füthető helyiségek légköbmétertérfogatát figyelembe kell venni.

(4) Ha a bérlő a pótlék fizetésére kötelezettséget nem vállal, akkor a bérleményben levő fütőberendezés helyreállítását mellőzni lehet, illetőleg az épen maradt vagy a tulajdonos által helyreállított fütőtesteket a fütési üzemből ki lehet kapcsolni vagy le lehet szerelni.

(5) A pótlék a tulajdonost nem illeti meg arra az időre, amely alatt a fütőberendezést bármely okból nem, vagy nem megfelelően tartja üzemben, kivéve, ha a bérlők a fütőberendezés üzemben tartását magukra vállalták. Arra vonatkozóan, hogy az üzembentartás megfelelő-e, a tulajdonos és a bérlők közötti megállapodás az irányadó.

(6) A tulajdonos attól a bérlőtől, aki a bérleményt a 14. § alapján szabad bérmegállapítás mellett bérli, pótlékot nem követelhet. Ilyen esetre a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik. (R. 39. §)

(7) A központi fűtőberendezés alatt a fűtőkészüléket (kazán, tulfolyó, fel- és leszálló vezetékek), továbbá a felszerelési tárgyakat (fütőtest és a hozzátartozó csővezeték), valamint a melegvízszolgáltató berendezést kell érteni. A fütőberendezés helyreállítása alatt a fűtőkészülékeknek és a felszerelési tárgyaknak üzemképes állapotba helyezését kell érteni.

(8) A tulajdonos a fütőberendezést részlegesen is helyreállíthatja. A részleges helyreállítást aképpen kell végrehajtani, hogy a fütőberendezés üzemképességét a csökkentett terjedelem ne gátolja és a helyreállítás a jelen §-ban foglalt követelményeknek is megfeleljen.

(9) Lakásonkint legalább két szobának a fütését kell biztosítani. Mind a lakások, mind az egyéb helyiségek fütőberendezésének helyreállításánál figyelembe kell venni a fütőberendezés takarékos üzembehelyezésének és üzembentartásának követelményeit. Erre, valamint a helyiségek rendeltetésszerü használatára tekintettel kell kijelölni azokat a lakrészeket (helyiségeket), amelyekben a felszerelési tárgyak az üzembe bekapcsolhatók. Közös bérlemény esetében a jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a bérlő részére kijelölt lakrészeket (helyiségeket) külön-külön lakásnak kell tekinteni.

(10) A fürdőberendezésnek a tulajdonos által való helyreállítását a bérlő türni köteles. A helyreállítási munkálatokkal kapcsolatos rongálásokat a tulajdonos köteles az előző állapotnak megfelelően kijavítani, de a tapétázás, festés és mázolás helyreállítására a tulajdonos nem köteles.

(11) A tulajdonos által való helyreállítás esetében a bérlőktől szedhető pótlék megállapításánál a helyreállítást megelőző műszaki vizsgálatnak, az ezzel kapcsolatos próbafűtésnek, a fütőkészülékek helyreállításával kapcsolatban kibontott falak helyreállításának költségeit, valamint a helyreállítás során szükségszerüen felmerüli egyéb költségeket is számításba kell venni. A (10) bekezdésben említett tatarozási munkálatok költségeit csak akkor lehet számításba venni, ha azokat a tulajdonos a bérlő kivánságára végeztette el.

(12) A pótléknak az egyes bérlők közötti arányos megosztásánál a füthető légköbmétertérfogat tekintetében csak azokat a szobákat (helyiségeket) lehet számitásba venni, amelyekben a felszerelési tárgyak üzembe helyezhetők. A füthető légköbmétertérfogatot ugy kell kiszámítani, hogy a számításba veendő szobák padlózatának szélességét meg kell szorozni a hoszszával, valamint a szobák ürmagasságával. Ezt a számítást valamennyi bérleményre nézve külön-külön el kell végezni, tehát azokra nézve is, amelyeknek bérlői a pótlék fizetését nem vállalják. Az egyes bérlemények füthető légköbmétertérfogatának összege adja meg a ház füthető légköbmétertérfogatát. A pótléknak az egyes bérlők közölt való arányos megosztása tekintetében az egyes bérlemények füthető légköbmétertérfogatál kell a ház fűthető légköbmétertérfogatához viszonyítani. Például a helyreállított fütőberendezés tiz bérlemény fűtésére szolgál és Valamennyi bérlő kötelezettséget vállalt a pótlék fizetésére. A tiz bérleményért ténylegesen fizetett évi bér összege = 12.000 Ft. Ha a helyreállitás megállapított költsége 300.000 Ft, a bérlőket együttesen terhelő pótlék évi összege 6.000 Ft, mert a 300.000 Ft-os helyreállítási költség 6%-ából vagyis 18.000 Ft-ból levonva az évi 12.000 forintos bért, a bérlőket terhelő többlet 6.000 forint. Ha a ház fűthető légköbméterfogata összesen 2 000 m3, az első emelet 3. ajtószám alatti 400 füthető légköbmétertérfogatu lakás bérlőjét a 6.000 Ft-nak 400/2000, azaz 1/5 része terheli, vagyis 1.200 Ft.

(13) A (12) bekezdés szerint kiszámított az a pótlék, amely az azt nem vállaló bérlőre esik, a bérlőktől nem követelhető. Hasonlóképen nem követelhető a 14. § alapján szabad bérmegállapítás mellett bérbeadott bérleményre eső pótlék sem.

(14) A bérlő a helyreállítási munkálatok befejezése után is kötelezettséget vállalhat a pótlék fizetésére. A nyilatkozat vissza nem vonható. Ha ennek folytán ujabb helyreállítási munkálatra van szükség, ennek költségét a korábbi helyreállítás költségeihez hozzá kell számítani és az egyes bérleményekre eső pótlékot ujból meg kell állapítani. A bérlő arra is kötelezheti magát, hogy a reá eső pótléknak csupán egy részét fizeti, ebben az esetben a tulajdonos a részleges kötelezettséget vállaló bérlő bérleményében a fütőberendezést csak a vállalt kötelezettségnek megfelelő arányban köteles a fütési üzembe bekapcsolni. Az a bérlő, aki a pétiek fizetésére kötelezettséget nem vállal, türni köteles, hogy a tulajdonos a lakásában lévő fütőberendezést akár egészen akár részben kikapcsolja vagy leszerelje. A pótlék fizetését csak részben vállaló bérlő is türni köteles az előbbiek szerint a fütési üzembe be nem kapcsolt fütőberendezés kikapcsolását vagy leszerelését.

(15) A pótlék fizetésére vonatkozó kötelezettség független az üzembentartás kötelezettségétől, illetőleg attól, hogy az üzembentartás költségeit ki viseli.

B) A tulajdonostárs által végzett helyreállítás

40. § Ha a fütőberendezést tulajdonostárs (4. §) állította helyre, a rendes felmondási jog korlátozásának megszüntéig, de legalább is a helyreállítási adókedvezmény tartama alatt őt illeti meg az a tiszta jövedelemtöbblet, amely a helyreállítást közvetlenül megelőző tiszta jövedelemhez képest a fütőberendezés helyreállítása folytán - akár a 39. § alapján szedhető pótlékból, akár a fütőberendezés üzembentartásából eredő haszonból, akár a helyreállítási adókedvezményből - előállt. (R. 40. §)

C) A bérlő által végzett helyreállitás

41. § (1) Azok a bérlők, akik a fütőberendezés helyreállítását elhatározták, a költségeket olyan arányban viselik, amilyen arányban áll a saját bérleményük füthető légköbmétertérfogata a helyreállításban részes bérlők bérleményeinek füthető légköbmétertérfogatával; ennek megállapításában mind az épen maradt, mind a helyreállított fütőtestek által füthető helyiségek légköbmétertérfogatát figyelembe kell venni.

(2) A bérlőknek az (1) bekezdés szerinti elhatározását irásba kell foglalni; a nyilatkozatot visszavonni nem lehet.

(3) Az előbbi bekezdésben említett nyilatkozat alapján a bérlők közt egyetemleges kötelezettség - ennek külön kikötése nélkül - nem jön létre, s a bérlőtől nyilatkozata alapján a költségeknek csak az (1) bekezdés szerint reá eső részét lehet követelni.

(4) Ha valamelyik bérlő a helyreállításhoz nem járul hozzá, vagy a helyreállítási munkálatok megkezdéséig a költségeknek reá eső részét nem fizeti meg, a bérleményben lévő fütőberendezés helyreállítását mellőzni lehet, illetőleg az épen maradt vagy a helyreállított fütőtesteket a fütési üzemből ki lehet kapcsolni. (R. 41. §)

(5) Ha a fütőberendezést több bérlő kívánja helyreállítani, errevonatkozó határozatuknak a tulajdonossal való közlése, valamint a helyreállításnak és az azzal kapcsolatos eljárásnak lebonyolítása céljából többségi határozattal meghatalmazottat kötelesek választani.

(6) A bérlők határozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni és abba fel kell venni azoknak a bérlőknek nyilatkozatait, akik a fűtőberendezésnek közös költségükön való teljes vagy részleges helyreállítását elhatározták. Azt a bérlőt, aki a jegyzőkönyvet aláirta, hozzájárultnak kell tekinteni ahhoz, hogy a meghatalmazott a bérlők elhatározását a tulajdonossal közölje. A bérlők meghatalmazottja a bérlők helyreállítási szándékáról a tulajdonost a jegyzőkönyv másolatának ajánlott levélben vagy átvételi elismervény ellenében való átadása utján értesíti. A jegyzőkönyv eredeti példányát a meghatalmazott köteles megőrizni.

(7) Ha a 8. § (2) bekezdésében említett esetek valamelyike bekövetkezik, a bérlőknek ujabb határozatot kell hozniok arról, hogy a helyreállítási költségek megállapitása céljából szükséges előző műszaki vizsgálat költségeit vállalják-e. Az erre vonatkozó határozatot szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. Azt a bérlőt, aki a jegyzőkönyvet aláirta, hozzájárultnak kell tekinteni ahhoz, hogy a műszaki vizsgálat költségeinek ráeső részét megfizeti. Más megállapodás hiányában ezek a költségek a bérlőket olyan arányban terhelik, amilyen arányban áll bérleményük fűthető légköbméterfogata a ház fűthető légköbméterfogatához.

(8) A bérlők meghatalmazottja a műszaki vizsgálat megtartása után tájékoztatja a helyreállításban résztvenni kivánt bérlőket a vállalkozó által az előzetes műszaki vizsgálat alapján benyujtott költségvetésről, továbbá arról az összegről, amely az egyes bérlőkre esik és a költségek megosztására vonatkozó számításokról. Ezután a bérlők meghatalmazottja egyenkint felszólítja a bérlőket, nyilatkozzanak arról, hogy a számitások szerint rájuk eső költség viselését vállalják-e. A költség viselését vállaló bérlők nyilatkozatát annak megjelölésével, hogy a nyilatkozatot visszavonni nem lehet, jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a helyreállítás összes költségét és azt, hogy ebből a helyreállításban résztvevő egyes bérlőkre mekkora összeg esik.

(9) Azt a bérlőt, aki a (8) bekezdésben említett jegyzőkönyvet aláirta, hozzájárultnak kell tekinteni ahhoz, hogy a helyreállítási költségek rá eső részének fizetésére visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal, továbbá, hogy a helyreállításban résztvevő valamennyi bérlő nevében kizárólag az (5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően választott meghatalmazott gyakorolja a helyreállításokkal kapcsolatos jogügyletek megkötésének jogát, kizárólag ő teheti meg. az erre vonatkozó jognyilatkozatokat s azokat joghatályosan csak őhozzá lehet intézni, ugyszintén, hogy a meghatalmazott a helyreállítás ügyében valamennyi bérlő nevében jogosult eljárni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a meghatalmazott köteles megőrizni.

(10) Ha a bérlők a fütőberendezésnek csupán részleges helyreállítását határozták el, a 3.9 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az a bérlő is, aki a helyreállítási költségek fizetésére kötelezettséget nem vállal, tűrni köteles bérleményében a szükséges munkálatok elvégzését és az ott lévő fütőberendezési tárgyak leszerelését. Ez a bérlő csak arra tarthat igényt, hogy a helyreállító bérlő a munkálatokkal kapcsolatban a bérleményében keletkezett rongálásokat az előző állapotnak megfelelően kijavítsák, de a tapétázás, festés és mázolás helyreállítását nem kívánhatja.

42. § (1) A fűtőberendezés helyreállításához az a bérlő, aki a helyreállításban nem vett részt, utólagosan csatlakozhatik.

(2) Utólagos csatlakozás esetében a helyreállítás költségeit az érdekelt bérlők között ujra meg kell osztani, mégpedig aként, mintha az utólagosan csatlakozó bérlő a helyreállitáshoz már eredetileg is hozzájárult volna; az utólagos csatlakozással felmerült többletköltségek teljes egészükben az utólagosan csatlakozó bérlőt terhelik. (R. 42. §)

(3) Az utólagos csatlakozás esetében a 41. §-ban szabályozott eljárást megfelelően alkalmazni kell.

43. § (1) A fütőberendezés helyreállításával felmerült és a Hatóság (9. §) által megállapított költségek megtéritését a bérlő a tulajdonostól a 24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelhetik.

(2) Ha bármelyik bérleményre eső helyreállítási költség a 24. § (2) bekezdésében megállapított értékhatárt meghaladja, a helyreállító bérlőt a 14. § (3) bekezdésében megállapított jog illeti meg. (R. 43. §)

D) Harmadik személy által végzett helyreállítás

44. § Ha a fütőberendezést a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy állította helyre, ez a harmadik személy a 39. § alkalmazásában a tulajdonos helyébe lép azzal, hogy a felmondási jog a tulajdonost illeti meg, a fütőberendezés karbantartásának a költsége pedig a tulajdonost terheli, kivéve, ha a bérlők a fütőberendezés üzembentartását magukra vállalták. (R. 44. §)

45. § Ha a fütőberendezés helyreállítását egy vagy több bérlő elhatározza, a fütőberendezést a bérlővel, illetőleg a bérlőkkel vagy meghatalmazottjukkal létrejött megállapodás alapján a bérleti jogviszonyon kivül álló harmadik személy is helyreállithatja. Ebben az esetben a harmadik személyt a 24. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jog illeti meg és a helyreállítási költségek megtérítését a tulajdonostól a 25-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelően követelheti. (R. 45. §)

V. Felvonóberendezés helyreállítása

A) A tulajdonos által végzett helyreállítás

46. § (1) Ha a tulajdonos a felvonóberendezést helyreállította és a helyreállítási költség évi 6%-os kamata a felvonóberendezést használó bérlők bérleményeiért a fennálló jogszabályok szerint fizetendő évi bér összegét meghaladja, ezektől a bérlőktől a különbözetnek megfelelő összegü évi pótlék fizetését követelheti.

(2) A pótlékot csak az a bérlő köteles fizetni, aki erre Írásbeli kötelezettséget vállal.

(3) A pótlék az egyes bérlők között bérleményük alapbérének arányában oszlik meg, (R. 46. §)

(4) A felvonóberendezés helyreállításáért a tulajdonosnak járó pótlék megállapításánál az a bérösszeg irányadó, amit a pótlék fizetésére magukat irásban kötelező bérlők a kötelező nyilatkozat kiállításának évében fizettek, A pótlék összegének kiszámítására a 17-18. §-ok rendelkezései az irányadók.

(5) A pótlék az egyes bérlők között bérleményük alapbéréneit arányában oszlik meg, tehát nem az előző bekezdés szempontjából irányadó ténylegesen fizetett bért, hanem a 8000/1946. ME rendelet 2. §-a alapján megállapított alapbért kell figyelembe venni.

B) A tulajdonostárs által végzett helyreállítás

47. § Ha a felvonóberendezést tulajdonostárs (4. §) állította helyre, a 40. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (R. 47. §)

C) A bérlő által végzett helyreállítás

48. § Ha egy vagy több bérlő a felvonóberendezést saját költségén kívánja helyreállítani, a követendő eljárásra, valamint a bérlő jogaira és kötelezettségeire a 41-43. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a költségek a bérlők között eltérő megállapodásuk hiányában bérleményük alapbérének arányában oszlanak meg. (R. 48. §)

D) Harmadik személy által végzett helyreállítás

49. § Ha a felvonóberendezést harmadik személy állította helyre, a 44-45. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. (R. 49. §)

VI. Vegyes rendelkezések

A pótlékok egyesítése

50. § (1) A jelen rendelet alapján a tulajdonos által végzett különböző helyreállítások költségeit a bérlő által fizetendő pótlék megállapítása szempontjából összegezve kell számításba venni. (R. 50. §)

(2) Ha a tulajdonos olyan különböző munkálatokat végeztet, amelyekből valamely lakás bérlőjével szemben pótlékszedési igénye származik (lakáshelyreállitás, fütőberendezés- és felvonóberendezéshelyreállítás), minden egyes munkálat költségének az illető lakásra eső részét kell kiszámítani és ezt összegezve kell megállapítani, hogy a költségek 6%-a meghaladja-e a lakásért fizetendő évi bért.

(3) Olyan esetben, amidőn a különböző jellegű munkálatok nem egyidejüleg végeztetnek és a költségek megállapítása is különböző időkben történik, a későbbi költségmegállapitások alkalmával a pótlék megállapítása szempontjából a már megállapított költségeket is figyelembe kell venni.

Átmeneti rendelkezések

51. § (1) A jelen rendelet rendelkezései irányadók az 1946. október 13. napja előtt végzett olyan helyreállítások tekintetében is, amelyekre nézve az országos épitésügyi kormánybiztos az 1946. évi október hó 13. napjáig nem hozott a helyreállító fél költségeit megállapító határozatot, kivéve, ha a megállapítás iránt az országos építésügyi kormánybiztosnál azért nem terjesztettek elő kérelmet, mert a felek a helyreállítás költségeit az 1946. évi október hó 13. napja előtt kölcsönös megállapodással rendezték.

(2) Az 1946. évi október hó 13. napja elölt megkezdett vagy befejezett helyreállítás tekintetében a helyreállító fél akkor is kérheti a jelen rendelet alkalmazásával költségeinek megállapítását, ha a munkálatoknál a másik félnek a hatályos jogszabályban megszabott előzetes felhívását mellőzte.

(3) Az 1945. évi november hó 4. napja és az 1946. évi október hó 13. napja között eltelt időben befejezett helyreállítás költségeinek megállapítása iránt - minden igény elvesztésének terhével - legkésőbb az 1946. évi december hó 31. napjáig lehet kérelmet előterjeszteni. (R. 51. §)

52. § (1) Ha az országos építésügyi kormánybiztos a bérlő által végzett helyreállítás költségeit már az 1946. évi október hó 13. napja előtt hozott határozattal megállapította, a bérlőnek a helyreállítással megszerzett joga tekintetében az alábbi rendelkezések irányadók.

(2) Ha a bérlő a helyreállítást az 1946. évi február hó 1. napja előtt befejezte, a bérleti jognak az országos építésügyi kormánybiztos határozatában megállapított időtartamát a jelen rendelet nem érinti.

(3) A bérlő által az 1946. évi január hó 31. napja után, de április hó 1. napja előtt befejezett helyreállítás esetében a bérleti jognak az országos építésügyi kormánybiztos határozatában megállapított időtartama a jelen rendelet erejénél fogva felére csökken.

(4) Ha a bérlő a helyreállítást az 1946. évi március hó 31. napja után fejezte be, az 1946. évi október hó 13. napjától számított hat hónapon belül a 9. §-ban megjelölt Hatóságnál bármelyik fél kérheti a helyreállítás költségeinek a jelen rendelet alkalmazásával való uj megállapítását. Az uj megállapítás alapján a bérlő - a Hatóság határozatában foglaltak szerint - a jelen rendelet 24-26. §-ainak megfelelően gyakorolhatja a helyreállítással kapcsolatos jogokat, akként azonban, hogy amennyiben a bérlő az 1946. évi augusztus hó 1. napja után a helyreállítás cimén bért nem fizetett, az ennek megfelelő bérösszeget az ujonnan megállapított helyreállitási költségekből levonásba kell hozni.

(5) Ha az 1946. évi március hó 31. napja után befejezett helyreállítással kapcsolatban a (4) bekezdés alapján az ott megszabott határidő alatt kérelmet nem terjesztettek elő, vagy a kérelmet visszavonják, az ilyen helyreállítással kapcsolatban szintén a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A jelen § rendelkezései nem érintik a helyreállító bérlőnek az esetleges lakószobatöbbletre vonatkozóan a 10.300/1945. ME rendelet alapján megállapított igényét és az említett rendelet alapján őt megillető egyéb jogokat. (R. 52. §)

(7) A jelen § rendelkezése csak bérlői helyreállítás esetében és csak akkor nyer alkalmazást, ha az országos építésügyi kormánybiztos az 1946. évi október hó 13. napja előtt a költséget megállapító határozatot hozott.

(8) A jelen § alkalmazása szempontjából az igazolt helyreállítási költségek tulnyomó részét kitevő helyreállítási munkálatok befejezése irányadó.

(9) A jelen § (3) és (5) bekezdésének alkalmazásában csak az országos építésügyi kormánybiztos határozatában már elbirált adatok vehetők figyelembe, nincs helye tehát uj számlák figyelembevételének.

(10) A jelen § (4) bekezdése esetében a költségek ujbóli megállapítása iránti eljárás keretében az olyan munkálatok költségeinek megállapitását is kérni lehet, amelyek a korábbi eljárásban nem érvényesíttettek.

(11) Ha az előbbi bekezdés alapján hozott határozat a helyreállítási költségek megtérítendő, illetékes beszámítható összegét az e tekintetben irányadó értékhatárnál alacsonyabb összegben is állapítja meg, ez a határozat nem érintheti a korábbi határozattal már megállapított lakószobatöbbletet, illetőleg az igénybevétel vagy a visszajuttatás alóli mentességet.

Helyreállítási munkálatok költségeinek megállapítása jelző- (index-) számok alapján

53. § Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt végzett helyreállítási munkálatok költségeit a R. függelékében feltüntetett jelző- (index-) számok alapján kell megállapítani. Az 1945. évi június hó 1. napjára vonatkozó jelzőszám szerint kell megállapítani a korábban végzett helyreállitási munkálatok költségeit is. (R. 53. §)

A rendelettől eltérő megállapodások

54. § (1) Az érdekelt felek a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően is szerződhetnek, a szerződéssel egymás irányában kikötött jogokon túlmenően azonban a jelen rendeletben biztositott kedvezményekre csak a jelen rendelet rendelkezéseinek megtartása esetében tarthatnak igényt. (R. 54. §)

(2) A felek a helyreállítási költségek megtérítésének módját és mértékét, valamint a pótlékot egymásközötti megállapodással rendezhetik, amit a Hatóság a megtérítendő helyreállitási költségek, illetőleg a pótlék összegének megállapításánál figyelembe vesz, azonban a lakásügyi vonatkozású igények érvényesítése esetében a Hatóság a megállapodásra tekintet nélkül állapítja meg az ebből a szempontból irányadó költségeket.

A bérlő kijelölése teljesen lakhatatlanná vált lakás igénybevétele esetében

55. § (1) A lakásügyi hatóság a teljesen lakhatatlanná vált lakás bérlőjéül csak azt jelölheti ki, aki az egész lakás helyreállítására kötelezettséget vállal. Ha az ilyen bérlő a helyreállítást a lakásügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számitott hat hónap alatt nem fejezi be, a lakást a lakásügyi hatóság által ujból igénybevehetővé válik. (R. 55. §)

(2) Teljesen lakhatatlannak az olyan lakást kell tekinteni, amelynek helyiségei olyan sulyosan sérültek, hogy azok emberi tartózkodásra alkalmatlanok.

Költségmegállapitás iránti kérelem illetéke

56. § (1) A helyreállító fél köteles az általa megállapítani kért helyreállítási költségek 1%-át az Országos Épületjavítási Alap részére befizetni. (R. 56. §)

(2) Az 52. § szerinti eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott illetéket leróni nem kell.

VII. Gyógy- és üdülőhelyeken épült lakóházak, szállodák és penziók helyreállítása

57. § (1) A R. III.-hoz mellékelt függelékben felsorolt gyógy- és üdülőhelyeken épült lakóház, szálloda vagy penzió tulajdonosát, illetőleg bérlőjét abban az esetben, ha a R. hatálya alá eső helyreállítási munkálatokat az 1948. évi április hó .10. napjáig befejezi és a helyreállítás költségei a jelen rendelet 59. §-ában meghatározott mértéket elérik, az alábbi a), b) és c) pontban megállapított kedvezmények illetik meg.

a) Ha a helyreállítási munkálatok megkezdésekor a helyreállítani kívánt lakásra, illetőleg szállodára, vagy penzióra vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn, a tulajdonos a helyreállított lakást, illetőleg szállodát vagy penziót, - a gyógyhelyen vagy az üdülőhelyen esetleg hatályban lévő lakásbérleti szabályrendelet korlátai közt - mind a bérlő kiválasztása, mind a bérösszeg megállapítása szempontjából szabadon bérbeadhatja és általában annak használata felől szabadon rendelkezhetik.

b) A helyreállított lakás, illetőleg szálloda vagy penzió - tekintet nélkül a helyiségek számára, valamint arra, hogy azt miképpen hasznosítják - mindennemü hatósági igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól mentes.

c) A helyreállító tulajdonosnak vagy bérlőnek a jelen rendelethez mellékelt függelékében felsorolt gyógyhelyen, illetőleg üdülőhelyen kivül fekvő lakását sem azon a cimen, hogy másutt is van lakása, sem pedig azon a cimen, hogy az elhagyott vagy lakatlan, igénybevenni nem lehet. Az igénybevétel (viszszajuttatás) alóli mentesség arra való tekintet nélkül áll fenn, hogy a tulajdonos, illetőleg a bérlő mennyi ideig lakik a jelen rendelet alapján helyreállított lakásban.

(2) Az építés- és közmunkaügyi miniszter a helyreállitási munkálatok befejezésére indokolt esetben halasztást adhat. (R. III. 2. §)

(3) A jelen § (1) bekezdésében megállapított jogok biztosítása céljából a tulajdonos vagy a bérlő köteles helyreállítási szándékát a munkálatok megkezdése előtt a lakás fekvésének helye szerint illetékes lakásügyi hatóságnak irásban bejelenteni, a tulajdonosnak a bejelentésében büntetőjogi felelősségére utalással nyilatkoznia kell afelől is, hogy a helyreállítandó lakásra vonatkozóan bérleti jogviszony áll-e fenn.

(4) A lakásügyi hatóság köteles az előző bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben azonnal előjegyezni és ennek megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számított három nap alatt a helyreállító részére igazolványt adni.

(5) A lakásügyi hatóság a (3) bekezdés értelmében bejelentett lakást nem veheti igénybe; az igénybevétel tárgyában esetleg már korábban hozott határozat végrehajtását fel kell függeszteni.

58. § A tulajdonossal kötött házhaszonbérleti szerződés alapján a házhaszonbérlő vagy a bérlő által végzett helyreállítás (R. 27-28. §) esetében a házhaszonbérlőt az 57. § alkalmazása szempontjából a tulajdonos jogállása illeti meg. (R. III. 3. §)

59. § (1) Az 57. §-ban meghatározott kedvezmények a helyreállitót csak abban az esetben illetik meg, ha a helyreállitási költségeknek az alábbi (2) bekezdés szerint számítandó egységösszege legalább tiz forint.

(2) Az (1) bekezdésben említett egységösszeget ugy kell kiszámítani, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke által (21800/1946. ÉKM rendelet, Magyar Közlöny 239. szám) megállapított helyreállítási költségek összegét el kell osztani annyival, ahány négyzetméter a helyreállított helyiséget magábanfoglaló ingatlan lakófelülete. (R. III. 4. §)

(3) A helyreállítás költségeinek megállapítása iránti kérvényhez a 9. § (11) bekezdésében meghatározott mellékleteken felül csatolni kell a helyreállított lakás, illetőleg épület léptékes alaprajzi vázlatát is. Azt. hogy az 57. §-ban megállapított kedvezmények közül a helyreállitót melyek illetik meg, a Hatóság véghatározatában állapítja meg.

60. § (1) Ha a helyreállításra jogosult (R. 2. §) a helyreállítási munkálatokat az 57. §-ban meghatározott határidő alatt nem fejezi be, a népjóléti miniszter az épités- és közmunkaügyi, valamint idegenforgalmi szempontból a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a helyreállításra szoruló lakást vagy más helyiséget közérdekből népüdültetés céljára veheti igénybe, feltéve, hogy az ingatlan lakófelülete legalább száz négyzetméter. Az igénybevételt elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a jogi személyt, amely, illetőleg amelynek valamely intézménye (szerve) a népüdültetési feladatot teljesiteni hivatott.

(2) Az (1) bekezdésben említett igénybevétel esetén a helyreállításra szoruló lakásra vagy más helyiségre vonatkozóan esetleg fennálló bérleti jogviszony annak a hónapnak a végével, amelyben a népjóléti miniszter határozatát a bérlőnek kézbesitik, megszűnik. A bérletnek időelőtti megszünése miatt kártérítésnek nincs helye.

(3) Az (1) bekezdésen alapuló Igénybevétel esetében meg kell szabni azt a határidőt, amely alatt a népüdültetési feladat teljesitésére hivatott jogi személy a helyreállitási munkálatokat elvégeztetni köteles; ha e határidő alatt a helyreállítást nem fejezi be, a népjóléti miniszter az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve az igénybevételt elrendelő határozatot hatályon kivül helyezheti, ebben az esetben azonban a (2) bekezdés szerint megszünt bérleti jogviszony nem éled fel.

(4) Az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében a tulajdonos és a kijelölt jogi személy közt az igénybevételt elrendelő határozat erejénél fogva határozatlan időre szóló éves bérlet jön létre. A bérleti jogviszony azon a napon veszi kezdetét, amikor az igénybevételt elrendelő határozatot a tulajdonosnak kézbesitik, ha pedig az igénybevett lakásra vagy más helyiségre vonatkozólag bérleti jogviszony áll fenn, a (2) bekezdésben említett hónapot követő hónap első napján.

(5) Lakás bérét az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében ugy kell megállapítani, mintha a lakást az 1939. évben állandó lakásként adták volna bérbe. Ha a felek között vitás, hogy a lakás bére fejében mennyit kell fizetni, bármelyik fél a 8.000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 22. §-ában szabályozott eljárás utján a bíróságtól kérheti a bér megállapítását.

(6) Szálloda vagy penzió bérére nézve az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében a 8.000/1946. ME rendelet 6. §-ának (1) bekezdése irányadó.

(7) A jelen §-on alapuló igénybevétel esetében az igénybevételt elrendelő határozatban kijelölt jogi személy jogállása tekintetében a helyreállító bérlő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok azzal az eltéréssel irányadók, hogy a R. 8. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni nem lehet. (R. III. 5. §)

(8) A lakás vagy más helyiség igénylése iránti kérelmet a megyei város polgármesterénél, illetőleg a községi előljáróságnál kell benyujtani. A polgármester, illetőleg a községi előljáróság a kérelmet a népjóléti miniszterhez terjeszti fel és felterjesztésében jelentést tesz arról, hogy a kiutalásnak a jelen §-ban foglalt előfeltételei fennállanak-e.

VIII. Helyreállitási fellebbviteli bizottság eljárása

61. § A helyreállítási fellebbviteli bizottság (a továbbiakban: Bizottsági az épitési- és közmunkaügyi minisztériumban (Budapest, V., Báthory-u. 12. szám) működik.

62. § (1) A Hatóságnak a jelen rendelet 9. §-a alapján hozott határozata elleni előterjesztést és végzése elleni felfolyamodást a Hatóságnál két példányban kell benyújtani.

(2) Az előterjesztésnek magában kell foglalnia:

a) az elsőfoku határozat megjelölését (a felek neveit és az ügy számát);

b) határozott kérelmet arra nézve, hogy a Bizottság az elsőfokú határozatot miként változtassa meg és milyen okból.

63. § (1) Az előterjesztéssel élő fél köteles az elsőfokú véghatározatban megállapított vagy ha az ennél több, a megállapítani kért összeg 2%-át, de legalább 50 Ft-ot eljárási költségekre az Országos Épületjavítási Alap 189.501. számú csekkszámlájára befizetni. A befizetést igazoló elismervényszelvényt az előterjesztéshez kell csatolni.

(2) Ha az elismervényszelvény nincs csatolva az előterjesztéshez, a Hatóság felhívja az előterjesztéssel élő felet, hogy a befizetést három nap alatt pótolja és annak megtörténtét ugyanezen idő alatt igazolja, mert ellenkező esetben a Hatóság az előterjesztést vissza fogja utasítani.

(3) Felfolyamodás és a Bizottság feloldó határozata folytán a Hatóságnak ujabb határozata elleni előterjesztés esetében az (1) bekezdésben meghatározott eljárási költséget leróni nem kell.

64. § A Hatóság az elkésett és az olyan előterjesztést, amelyhez az eljárási költségek befizetését igazoló elismervényszelvényt felhívás ellenére sem csatolták, hivatalból visszautasítja; egyébként a jogorvoslati határidő letelte után az iratokat a Bizottsághoz felterjeszti.

65. § (1) A Bizottság elnöke a hiányosan felterjesztett iratok kiegészitése iránt lehetőleg rövid úton közvetlenül intézkedik, majd az ügy tárgyalására haladéktalanul határnapot tűz és arra a feleket megidézi.

(2) Az első tárgyalást úgy kell kitüzni, hogy az idézés kézhezvétele és a tárgyalás határnapja között legalább három napi időköz legyen.

(3) Az előterjesztéssel élő fél ellenfelét az előterjesztés másodpéldánya kapcsán kell megidézni és figyelmeztetni arra, hogy észrevételeit a Bizottságnál a tárgyalásig írásban bejelentheti. A tárgyalásra a feleken kivül az egyéb érdekelteket is meg kell idézni.

06. § (1) A Bizottság elnöke vagy tagja nem járhat el olyan ügyben, melyben reá nézve az 1911: I. tc. (Pp.) 59. §-ának 1-5. pontjában meghatározott kizárási ok forog fenn.

(2) Az a bizottsági tag, akire nézve az (1) bekezdés szerinti kizárási ok forog fenn, mihelyt erről tudomást szerez, köteles ezt a Bizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki a kizárt tag helyettesítéséről - esetleg a tárgyalás elhalasztásával - gondoskodik. A Bizottság elnöke a reá nézve fennforgó kizárási okot az épités- és közmunkaügyi miniszternek jelenti, aki az elnök helyettesítéséről gondoskodik. A Bizottság elnöke vagy tagja abban az esetben is kérheti az eljárásban való részvétel alóli felmentését, ha ellene bármely okból aggályossági kifogást támaszthatnak.

(3) Bármelyik fél kérheti a Bizottság elnökének vagy tagjának kizárását az (1) bekezdésnek említett okból, vagy mert az elnök, illetőleg a Bizottság tagja ellen olyan - nyomban valószinűsitett - okot hoz fel, amely az ügyre vonatkozóan elfogulatlansága iránt alapos kétséget támaszt. A kizárási kérelem tárgyában zárt ülésben a Bizottság végérvényesen határoz. Ha a Bizottság a határozat folytán nem járhat el, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

67. § (1) A Bizottság előtt a felek személyesen, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik utján járhatnak el. A kellően megidézett fél elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(2) A tárgyalást az elnök vezeti és ő gondoskodik a rend fenntartásáról is.

68. § (1) A tárgyaláson az ügyet az elnök vagy az általa kijelölt tag adja elő, majd a felek megtehetik esetleges észrevételeiket.

(2) Ha a Bizottság a tényállás felderitése céljából szükségesnek tartja, az előállított tanukat nyomban kihallgatja, illetőleg a tanuk előállítása végett a tárgyalást egyizben legfeljebb 15 napra elhalaszthatja.

(3) A Bizottság - hivatalból vagy kérelemre - szakértőt is hallgathat meg és helyszini szemlét is tarthat. Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, a Bizottság az éíités- és közmunkaügyi minisztérium egy szakértő tisztviselőjét rendeli ki. A szakértő kizárására a 66. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szakértő diját és költségeit a Bizottság állapítja meg és azt az eljárás költségeihez hozzászámítja.

(4) A helyszíni szemle és a szakértő meghallgatásának költségeit az azt kérő fél köteles a bizonyitás mellőzésének terhével előlegezni. A hivatalból elrendelt szemle, illetőleg szakértői meghallgatás esetében a Bizottság határoz a költségek előlegezése tárgyában.

69. § (1) A Bizottság zárt ülésben határoz; határozatait egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozza. A tárgyalás és a határozatok kihirdetése nyilvános.

(2) A jelen rendelet alapján benyujtott ujrafelvételi kérelmeket intézkedés előtt a Hatóság az épités- és közmunkaügyi miniszterhez köteles felterjeszteni.

70. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az épités- és közmunkaügyi miniszter által evégből kirendelt minisztériumi tisztviselő vezeti.

(2) A jegyzőkönyvet a megjeleni felek és képviselőik is aláírják. Az aláírás megtagadása esetében ennek okát kell feltüntetni.

71. § (1) A Bizottság eljárásával felmerült költség a vesztes felet terheli. Ha mindkét fél részben vesztes és részben nyertes, a Bizottság az eljárási költségeket az eljárás eredményéhez képest a tulnyomóan vesztes félre róhatja, vagy a felek közt arányosan megoszthatja.

(2) Az ügyvédi képviselettel felmerülő költségek nem számithatók az eljárási költségekhez.

72. § A határozatban mind a helyreállitási, mind pedig az eljárási költségeket külön-külön meg kell határozni. Ez a rendelkezés nem gátolja az eljárási költségeknek a helyreállitási költségekhez való hozzászámitását, illetőleg levonását.

73. § A határozatot részletes indokolásával együtt az előadó haladéktalanul irásba foglalja és azt a Bizottságnak valamennyi tagja aláírja. Ennek megtörténte után az ügy iratait a Hatóságnak kell visszaküldeni. A határozatot a felekkel, illetőleg egyéb érdekeltekkel a Hatóság közli.

IX. Hatálybalépés

74. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és azzal egyidejüleg hatályukat vesztik

a lakások és más helyiségek helyreállításáról szóló 10300/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 60100/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 10. sz.),

a lakások és más helyiségek helyreállitásáról szóló 10300/1945. ME rendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozó 1200/1946. ME rendelet végrehajtása, valamint a 10300/1945. ME rendelet végrehajtásáról szóló 60100/1946. UM rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 60400/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 30 szám), a központi fűtőberendezések helyreállításáról szóló 12300/1945. ME rendelet és az annak kiegészítéséről szóló 2030/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 60900/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 48. szám),

a központi fűtőberendezések helyreállításáról szóló 12.00/1945. ME sz. és 2030/1946. ME rendeletek végrehajtására kibocsátott 60900/1946. UM rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 61540/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 85. szám),

az épületek helyreállítása érdekében szükséges gondnokkirendelés szabályozásáról szóló 5920/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 62300/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 121. szám),

a lakások és más helyiségek helyreállításáról szóló jogszabályok kiegészítésére vonatkozó 7290/1946. ME rendelet módosítása tárgyában kiadott 12000/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 151. szám).

a helyreállítási fellebviteli bizottság eljárásának szabályozásáról szóló 25400/1946. EKM rendelet (Magyar Közlöny 257. szám).

Budapest, 1947. évi július hó 19-én.

Veres Péter s. k.

épités- és közmunkaügyi miniszter