4029/1949. (V. 12.) Korm. rendelet

a közületi beszerzések szabályzatának megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 9.053 és 10.405.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Általános határozatok

A Szabályzat hatálya

1. § (1) A közületi beszerzések szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) alkalmazni kell:

a) az államnak, a törvényhatóságoknak, a megyei városoknak, a községeknek, valamint azok intézeteinek, intézményeinek, úgyszintén a kezelésükben álló alapítványoknak és alapoknak, továbbá a társadalombiztosító intézeteknek, végül a Magyar Postának, a Magyar Államvasutaknak és az összes közforgalmú vasutaknak (az alábbiakban mindezek: közületek) az őstermelés és az ipar körébe tartozó beszerzéseire;

b) a közületi vállalatoknak pedig az állagszaporulatot jelentő és tárgyuk szerint az ipar körébe tartozó beszerzéseire; állagszaporulatot jelentenek mindazok a beszerzések, amelyek nem továbbadás céljára történnek, illetőleg nem a termelés körében felhasználásra vagy feldolgozásra (bedolgozásra) kerülő nyers-, üzem- vagy segédanyagul, fél- vagy készgyártmányul szolgálnak.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés hatálya alá nem eső, az őstermelés vagy az iparkörébe tartozó olyan beszerzésekre is; amelyek költségeihez valamelyik közület legalább ötven százalékkal hozzájárult.

(3) Nem kell a Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni a honvédségnek és az államrendőrségnek azokra a beszerzéseire, amelyeket a honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter bizalmasnak jelöl meg. A bizalmasnak megjelölt beszerzések lebonyolítását az említett miniszterek a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve szabályozzák.

(4) Nem kell a Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni az építés- és közmunkaügyi, valamint a közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozó magasépítésekre (1946. XXIV. törvénycikk és 8980/1948. (198) Korm. rendelet). Az ilyen építések lebonyolítását a kormány külön rendelettel szabályozza.

(5) Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá az olyan művészeti vagy tudományos mű beszerzése, amely túlnyomólag szellemi munka eredménye (pl. levelezés, képzőművészeti alkotás).

(6) Ha vitás, hogy valamely esetben a Szabályzatot alkalmazni kell-e, az illetékes miniszter a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve bírói út kizárásával határoz.

Fogalommeghatározások a Szabályzat szempontjából

2. § A Szabályzat szempontjából

a) beszerzés: a megrendelő szükségleteinek biztosítására szolgáló olyan szállítás vagy munka, amely kötbéres adás-vételi, szállítási, csere vagy vállalkozási jogügylet útján nyer lebonyolítást;

b) megrendelő: az 1. §-ban felsorolt bármely közület és vállalat;

c) vállalkozó: a közületi vállalat, szövetkezet, kisiparos, magánvállalat vagy a beszerzés teljesítésénél figyelembe jövő más személy (pl. őstermelő);

d) közületi vállalat: a közület tulajdonában lévő vagy rendelkezése, avagy kezelése alatt álló gazdasági célú vállalat és üzem (pl. nemzeti vagy községi vállalat);

a közület tulajdonában van az a vállalat (üzem), amelyben a közület tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos; tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is;

a közület rendelkezése alatt áll az a vállalat (üzem); amelyben a közület érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, eléri az ötven százalékot; nem lehet a közület rendelkezése alatt állónak tekinteni azt a vállalatot (üzemet), amelyben az ötven százalékot elérő nem közületi érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik;

a közület kezelése alatt áll az a vállalat (üzem), amelyben a közületnek tulajdoni érdekeltsége nincs ugyan, vagy pedig az nem éri el az előző bekezdésekben meghatározott mértéket, de amelynek vezetéséről a közület saját megbizottja útján gondoskodik;

a Gazdasági Főtanács főtitkára az illetékes miniszterekkel egyetértve a Szabályzat rendelkezései szempontjából a közületi vállalatokkal egészen vagy részben azonos elbírálás alá vonhat - az érdekeltekkel megfelelő módon való közlés mellett - a fenti meghatározás alá nem eső vállalatokat (üzemeket) is;

e) kisiparos: az a vállalkozó, aki üzemében maga is dolgozik, legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztat és gépi berendezésének teljesítőképessége hat lóerőnél nem nagyobb;

f) keretszerződés: az olyan megállapodás, amelyet a megrendelő hosszabb időre (pl. egy évre) szóló valamely szükségletének és a jogügylet egyes más lényeges feltételeinek közlésével valamely vállalkozóval abból a célból köt, hogy a vállalkozó a szükségletet termelési tervébe beállítsa és ekként annak kielégítését biztosítsa (30-31. §);

g) kötbéres szerződés: az olyan szerződés, amelyben a felek egyes kötelezettségeik pontos betartását kötbér kölcsönös kikötésével biztosítják (42. §);

h) árvetési űrlap: az olyan nyomtatvány, amely valamely beszerzés teljesítéséhez szükséges nyers- és üzemanyagokat fél- és készgyártmányokat, munkanemeket és egyéb tényezőket részletesen feltünteti és amelyet a megrendelő azért bocsát a vállalkozó rendelkezésére hogy az az űrlapon az egységárakat és a szükséges egyéb adatokat is beállítsa és azt ekként kitöltve az ajánlatához csatolja.

Az ügykezelés sürgőssége; az eljáró személyek fegyelmi és kártérítési felelőssége

3. § (1) A beszerzéssel kapcsolatos ügyeket soronkívül, a Szabályzatban megszabott határidőn belül, az arra szükséges legrövidebb idő alatt kell elintézni.

(2) A beszerzések lebonyolításánál közreműködő közszolgálati alkalmazottak és közületi vállalati alkalmazottak, ideértve az ipari igazgatóságok alkalmazottait és a Szabályzat alapján alakított bizottságok tagjait is, kötelességeik pontos teljesítéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A büntető törvények alkalmazása szempontjából az említett személyeket közhivatalnokoknak kell tekinteni. (1940. XVIII. tc. 3. §).

(3) A fegyelmi és büntetőjogi felelősségen felül a (2) bekezdésben említett személyek kártérítési kötelezettsége is, megállapítható, ha a Szabályzattal ellentétes cselekményükkel vagy igazolatlan késedelmükkel a megrendelőnek anyagi kárt okoztak.

A beszerzések lebonyolításának módja

4. § (1) A beszerzéseket általában vállalatbaadás útján kell lebonyolítani (5. §).

(2) A beszerzések házi kezelésben való lebonyolításánál csak kivételesen van helye (6. §).

A vállalatbaadás módja általában; értékhatárok

5. § (1) A vállalatbaadás módját általában az határozza meg,

A) hogy a beszerzést a végleges beszerzési tervbe [7. § (3) bekezdése] felvették-e,

B) a végleges beszerzési tervbe fel nem vett beszerzésnél pedig, hogy a beszerzés előrelátható költségei

a) elérik-e az ötvenezer forintot (értékhatáron felüli beszerzések) vagy pedig

b) ötvenezer forinton alul maradnak-e (értékhatáron aluli beszerzések).

(2) A Gazdasági Főtanács főtitkára rendelettel a vállalatbaadás módja szempontjából irányadó értékhatárt az egyes iparágakban vagy szakmákban a szükséghez képest az (1. bekezdés B) pontjában meghatározottnál alacsonyabb összegben állapíthatja meg (szakmai értékhatárok).

(3) A végleges beszerzési tervbe felvett beszerzések vállalatbaadásának módját a 8. §, az értékhatártól függő vállalatbaadás rendes módját a 9., illetőleg a 10. §, a vállalatbaadásnak ezektől eltérő különös módjait pedig a 11-17. §-ok határozzák meg.

II. Házi kezelésben végezhető munkák

6. § (1) A megrendelő házi műhelyében (üzemében) csak a hivatásszerű működésének biztosítására szolgáló saját vagyontárgyain elengedhetetlenül szükségessé váló javítási (karbantartási, átalakítási) munkákat végeztethet el, de ezt is csak abban az esetben, ha az illető munka a műhely (üzem) szervezetszerű munkakörébe tartozik. A nem javítási célú munkához a megrendelő felett főfelügyeletet gyakorló miniszternek a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve adott előzetes engedélyét kell megszerezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre tekintet nélkül házi kezelésben szabad végeztetni:

a) a tanulmány vagy kísérlet célját szolgáló munkát;

b) a vasúti és postaforgalom ellátásával kapcsolatos munkát;

c) azokat a kisebb út- és műtárgyépítéseket, amelyeknek házi kezelésben való végzését a közlekedésügyi miniszter elrendelte;

d) a hazai műemlékek helyreállítását;

e) vízrendezést, folyószabályozást, öntözést, nyilt ártéri csatornázást vagy a viziforgalom fejlesztését célzó munkát, ha az Országos Vízgazdálkodási Hivatal azoknak házi kezelésében való végzését rendelte el;

f) az állami mező- és erdőgazdasági birtokokon üzemi célt szolgáló erdei utak és ideiglenes jellegű és hordozható vasútnak minősíthető erdei vasutak építését;

g) az igazságügyminisztérium és a főfelügyelete alá tartozó hatóságok, hivatalok, intézetek és intézmények olyan szükségleteinek kielégítését, amelyeket letartóztatási intézeteknél és javítónevelő intézeteknél biztosít; e szükségleteket a Gazdasági Főtanács főtitkárának hozzájárulásával kell megállapítani.

III. Beszerzés vállalatbaadás útján

A beszerzések előkészítése

7. § (1) A beszerzések előkészítéséről kellő időben kell gondoskodni.

(2) Minden miniszter és a felügyelete alatt álló, önálló költségvetés alapján működő közület [1. § (1) bekezdésének a) pontja] költségvetésének összeállításával egyidejűleg köteles elkészíteni az új költségvetési évben a maga, valamint az alárendelt hatóságok, hivatalok, intézetek, intézmények, alapítványok és alapok működése körében előreláthatóan felmerülő olyan szükségletekre vonatkozó beszerzési tervét, amelyeknek értéke áru-, illetőleg munkanemenként az illető költségvetési évben az ötvenezer forintot eléri. Azt, hogy melyik közületet kell a jelen bekezdés alkalmazása szempontjából önálló költségvetés alapján működő közületnek tekinteni, az illetékes miniszter állapítja meg.

(3) A beszerzési terv kellő időben történő felhasználhatása céljából a (2) bekezdésben felsoroltak költségvetési előirányzatuknak a pénzügyminiszterrel történt letárgyalása után kötelesek a beszerzés tárgya szerint illetékes ipari igazgatósággal, illetőleg, ha az érintett szakmában ipari igazgatóság nem működik, az illetékes minisztérium üzemgazdasági osztályával - szükség esetében a költségvetési tárgyalás eredményéhez képest módosított - beszerzési tervüket haladéktalanul közölni. A költségvetési törvény kihirdetésétől - illetőleg az egyes miniszterek felügyelete alatt álló, önálló költségvetés alapján működő közületek költségvetésük jóváhagyásától - számított három napon belül pedig kötelesek a költségvetés keretei között beszerzési tervüket véglegesen megállapítani. A további eljárásra a 8. § rendelkezései irányadók.

(4) A beszerzési tervbe fel nem vett szükségletek kielégítésének előkészítéséről és lebonyolításáról is akként kell gondoskodni, hogy azok kifogástalan teljesítésére a vállalkozónak megfelelő idő álljon rendelkezésére. E beszerzéseket a lehetőséghez képest olyan időbeli elosztásban kell lebonyolítani, hogy azok által a vállalkozókat a foglalkoztatásuk csökkenése idején lássák el munkával.

A végleges beszerzési tervbe felvett beszerzések vállalatbaadásának módja

8. § (1) Az egyes miniszterek és a felügyeletük alatt álló, önálló költségvetés alapján működő közületek végleges beszerzési tervük megállapításától [7. § (3) bekezdéssel, illetőleg mélyépítéseknél a tervek jóváhagyásától számított tíz napon belül kötelesek a végleges beszerzési tervükbe felvett árukra és munkákra vonatkozó műszaki leírást és a beszerzés lebonyolításához szükséges egyéb adatokat tartalmazó iratot megküldeni a beszerzés tárgya szerint illetékes ipari igazgatóságnak, illetőleg, ha az érintett szakmában ipari igazgatóság nem működik, az illetékes minisztérium üzemgazdasági osztályának.

(2) Az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) az irat kézhezvételétől számított tíz napon belül köteles a beszerzés teljesítésére alkalmas közületi vállalatot kijelölni és erről azt - a (3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezésekre utalással - értesíteni.

(3) A közületi vállalat az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) értesítésének kézhezvételétől számított öt napon belül - ha a felhívás sürgős jelzésű; három napon belül - köteles közvetlen érintkezésbe lépni a megrendelő miniszterrel (közülettel) és az érintkezés felvételétől számított 15 napon belül vele - az illetékes ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) közreműködésével - keretszerződést [2. § f) pont, 30-31. §] kötni. Az érintkezés felvételéről a vállalat egyidejűleg az ipari igazgatóságot (üzemgazdasági osztályt) is értesíteni köteles.

(4) Amennyiben a végleges beszerzési tervben olyan beszerzések is szerepelnek, amelyeknek ellenértéke az, érdekelt költségvetési fejezet (tárca) kiadási összkeretének havi aránylagos hányadán (egytizenketted részén) belül nem egyenlíthető ki, hanem hitelelőrevonást tenne szükségessé, a beszerzési terv alapján készített keretszerződéshez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

(5) Az előző bekezdésekben említett határidők elmulasztása esetében a Szállítási Szerződések Döntőbizottsága (52. §) a vállalat vezetőjét a vállalatra át nem hárítható bírság megfizetésére is kötelezheti a megrendelő miniszter (közület) javára, ha a késedelmet alapos indoklással kimenteni nem tudja. A bírság mértéke elmulasztott munkanaponként a beszerzés előrelátható összegének egy ezrelékéig terjedhet.

(6) Ha az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) a beszerzés teljesítésére közületi vállalatot kijelölni nem tud, köteles a kijelölés akadályáról - indokainak megjelölésével - az (1) bekezdésben említett irat kézhezvételétől számított tíz napon belül a megrendelő minisztert (közületet) értesíteni.

(7) Ha a megrendelő miniszter (közület) az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) által kijelölt vállalattal a keretszerződést fontos ok miatt megkötni nem akarja, más vállalat kijelölése iránti kérésével a kijelölt vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszterhez fordulhat. Ilyen esetben az utóbb említett miniszter vagy a helyettesítésével megbízott államtitkár saját személyében dönt.

(8) A megrendelő miniszter (közület) az alárendelt hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, intézményeket, alapítványokat és alapokat a végleges beszerzési tervbe felvett szükségletüknek az előző bekezdések szerint történt biztosításáról, illetőleg annak esetleges akadályáról haladéktalanul értesíti. Ilyen akadály esetében, ha az nem hárítható el úgy (pl. a feltételek módosításával), hogy a beszerzés közületi vállalat útján legyen lebonyolítható, az alárendelt hatóság, hivatal, intézet, intézmény, alapítvány vagy alap a beszerzést a 10., illetőleg 12-17. §-okban meghatározott valamely módon végzi, azzal az eltéréssel, hogy a 10. § alkalmazása esetében az ipari igazgatóságot (üzemgazdasági osztályt) közületi vállalat kijelölése végett újból megkeresni nem kell.

(9) Ha beszerzési terv végleges megállapítása után merül fel olyan szükséglet, amelyet a 7. § értelmében a beszerzési tervbe egyébként fel kellett volna venni, a megrendelőnek a 9., illetőleg a 12-17. §-ok rendelkezései szerint kell eljárnia.

(10) A jelen §-ban meghatározott iratokat és értesítéseket zárt borítékban ajánlott postai küldeményként vagy vétívvel kell kézbesíteni.

Értékhatáron felüli beszerzések vállalatbaadásának rendes módja

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontja alá eső megrendelőnek a végleges beszerzési tervbe fel nem vett, de az értékhatáron felüli beszerzéseit (5. §), úgyszintén az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső megrendelőnek az értékhatáron felüli beszerzéseit az alábbi (2)-(7) bekezdések szerint kell vállalatbaadnia.

(2) A megrendelő a részletes műszaki leírást és a pontos ajánlattételhez szükséges egyéb adatokat tartalmazó ajánlati felhívását megküldi a beszerzés tárgya szerint illetékes ipari igazgatóságnak, illetőleg, ha az érintett szakmában ipari igazgatóság nem működik, az illetékes minisztérium üzemgazdasági osztályának.

(3) Az ipari igazgatóság, (üzemgazdasági osztály) köteles az ajánlati felhívás kézhezvételétől számított három napon belül a beszerzés teljesítésére alkalmas közületi vállalatot kijelölni és erről azt - a jelen § (4) bekezdésében és a 8. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekre utalással - értesíteni.

(4) A közületi vállalat az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) értesítésének kézhezvételétől számított három napon belül - ha a felhívás sürgős jelzésű, két napon belül - köteles közvetlen érintkezésbe lépni a megrendelővel. Az érintkezés felvételéről a vállalat egyidejűleg az ipari igazgatóságot (üzemgazdasági osztályt) is értesíteni köteles.

(5) A kijelölt közületi vállalat köteles a megrendelővel a beszerzés lebonyolítására szerződést kötni (30-32. §).

(6) Ha az ipari igazgatóság (üzemgazdasági osztály) a beszerzés teljesítésére közületi vállalatot kijelölni nem tud, köteles a kijelölés akadályáról - indokainak megjelölésével - az ajánlati felhívás kézhezvételétől számított három napon belül a megrendelőt értesíteni. Ilyen akadály esetében, ha az nem hárítható el úgy (pl. a feltételek módosításával), hogy a beszerzés közületi vállalat útján legyen lebonyolítható a megrendelő a vállalatbaadást a 10., illetőleg 12-17. §-okban meghatározott valamely módon végzi azzal az eltéréssel, hogy a 10. § alkalmazása esetében az ipari igazgatóságot (üzemgazdasági osztályt) közületi vállalat kijelölése végett újból megkeresni nem kell.

(7) A 8. § (5), (7) és (10) bekezdését a jelen § hatálya alá tartozó beszerzéseknél is megfelelően alkalmazni kell.

Értékhatáron aluli beszerzések vállalatbaadásának rendes módja

10. § (1) Az értékhatáron aluli beszerzéseket (5. §) az alábbi (2)-(6) bekezdések szerint kell vállalatbaadni.

(2) A megrendelő megkeresi

a) a beszerzés tárgya szerint illetékes ipari igazgatóságot, illetőleg, ha az illető szakmában ipari igazgatóság nem működik, az illetékes minisztérium üzemgazdasági osztályát, hogy három napon belül legalább egy közület vállalatot,

b) az Országos Kisipari Szövetkezetet (OKISZ) és a

c) Kisiparosok Országos Szabadszervezetét (KIOSZ), hogy három napon belül lehetőleg három-három olyan vállalkozót jelöljenek ki, aki (amely) az ajánlattételre való felhívásnál figyelembe jöhet.

(3) Meghatározott terület iparosai foglalkoztatásának biztosítása érdekében a megrendelő az OKISZ-tól és a KIOSZ-tól kívánhatja, hogy az illető területen lakó (telephellyel bíró) vállalkozókat jelöljenek ki ajánlattételre.

(4) A megrendelő az előző bekezdések értelmében kijelölt vállalkozónak közvetlenül megküldi ajánlati felhívását azzal a figyelmeztetéssel, hogy az ajánlati felhívásban megadott határidőben tegyenek ajánlatot vagy ha ennek akadálya volna, annak okát közöljék. Az ajánlati felhívást, az említett figyelmeztetéssel, az előző bekezdések értelmében kijelölteken felül még legfeljebb két magánvállalatnak is meg lehet küldeni.

(5) Az ajánlati határidő igazolatlan elmulasztása a közületi vállalatra a 8. § (5) bekezdésében meghatározott bírság fizetésének kötelezettségét, a magánvállalatra pedig a közületi beszerzésekből való kizárást (49-50. §) vonja maga után.

(6) Az ajánlatokat az ajánlati felhívásban megszabott határidőben zárt borítékban ajánlott postai küldeményként vagy vétívvel kell a megrendelőnek megküldeni.

A vállalatbaadás különös módjai

11. § (1) A megrendelő az olyan szükségletei kielégítésére irányuló beszerzéseit, amelyeknek értéke ipari szakmánként és évenként a tízezer forintot nem éri el, a 9. és 10. §-ban meghatározott eljárás mellőzésével bonyolíthatja le 32. § (3) bekezdése].

(2) Az (1) bekezdés alá eső beszerzéseket is lehetőleg közületi vállalattal kell lebonyolítani.

12. § A beszerzési tervbe fel nem vett, a kereskedelmi forgalomban előzetes megrendelés nélkül megvásárolható mindazokat a szabványosított vagy raktárra gyártott cikkeket, amelyeknek árhatóságilag megállapított ára van és értékesítésükkel közületi vállalat foglalkozik - értékhatárra tekintet nélkül -, a 9. és 10. §-okban meghatározott eljárás mellőzésével közületi vállalattól kell beszerezni [32. § (3) bekezdése].

13. § Amennyiben valamely árunak (munkának, szolgáltatásnak) a megrendelő részére való szállításával (nyújtásával) külön rendelkezés alapján csak meghatározott közületi vállalat foglalkozhatik, az illető árut (munkát, szolgáltatást) a 9. és 10. §-okban meghatározott eljárás mellőzésével ettől a vállalattól kell beszerezni [32. § (3) bekezdése].

14. § Értékhatárra tekintet nélkül a 9. és 10. §-okban meghatározott eljárás mellőzésével közvetlenül lehet közületi vállalatnak kiadni az olyan megrendelést, amelynek tárgyát köztudomás szerint csak egyetlen közületi vállalat állítja elő [32. § (3) bekezdése].

15. § (1) Használt tárgyak vagy olyan áruk beszerzését, amelyeknek a Szabályzatban meghatározottól eltérő módon való beszerzése valamely okból alkalomszerűen rendkívül előnyösnek mutatkozik, a 25. § (3) bekezdésében említett bizottság útján kell lebonyolítani.

(2) Ilyen beszerzés esetében is meg kell kísérelni tájékoztató ajánlatok bekérését.

(3) A beszerzés irataihoz csatolni kell a hivatalos szakértő írásbeli véleményét. A szakértőnek használt tárgy beszerzése esetében véleményében állást kell foglalnia a megvásárolni szándékolt tárgy használhatósági fokára, valamint arra, hogy az illető használt tárgy vételára miként aránylik azonos új áru vételárához.

(4) Amennyiben az illető költségvetési évben vásárolt használt tárgynak vagy alkalomszerűen beszerzett áruk értéke az ötvenezer forintot elérte, további ilyen beszerzés csak a Gazdasági Főtanács főtitkárának előzetes engedélyével végezhető.

16. § A belföldi termelés révén nem hasznosítható árut az illető áru behozatalával foglalkozó állami importvállalat útján kell beszerezni.

17. § Ha a megrendelő valamely szükségletének kielégítésére a Szabályzatban meghatározott módon ajánlatot nem kap, egy vagy több szakmai lapban vagy napilapban a beszerzésre felhívást tehet közzé. Ajánlattevő jelentkezése esetében a Szabályzatban meghatározott megfelelő módon kell a beszerzést lebonyolítani.

IV. Ajánlati felhívás; ajánlattétel

Az ajánlati felhívás kellékei

18. § (1) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a megrendelő megnevezését (cégét) és pontos székhelyét (telephelyét);

b) az ajánlat benyújtására kitűzött határidőt;

c) a beszerzés tárgyának pontos mennyiségét és műszaki leírását (szükség szerint rajzmelléklettel), szabványosított cikkeknél a szabvány számának feltüntetését, tömegcikkeknél pedig az általános üzleti forgalomban szokásos félreismerhetetlen megjelölést; közületi vállalathoz az értékhatáron felüli beszerzésnél intézett ajánlati felhívásban megengedhető, hogy a megrendelő csak a teljesítéssel elérni kívánt célt jelölje meg és a műszaki megoldást az ajánlattevő közületi vállalatra bízza;

d) figyelmeztetést arról, hogy az ajánlattételre felhívott vagylagos (alternatív) ajánlatot is tehet (21. §);

e) az ajánlattételre felhívott figyelmeztetését a 10. § (5) bekezdésében megjelölt mulasztás következményeire;

f) ha nem közületi vállalat az ajánlattevő, felhívást, hogy ajánlatához csatolja az érvényes iparigazolványának, vagy iparengedélyének egyszerű másolatát;

g) figyelmeztetést arról, hogy az ajánlattételre felhívott az ajánlati árára vonatkozó árvetését az árhatóság rendelkezése szerint köteles elkészíteni, valamint hogy ha az árhatóság a közületi beszerzésekre az egyébként érvényes áraktól eltérő árakat állapított meg, ezeknél magasabb egységárat, illetőleg vállalati végösszeget - a büntetőjogi következmények terhe mellett - az ajánlatban feltüntetni nem szabad, továbbá hogy az ajánlatban feltüntetett egységárakon (vállalati végösszegen) felül további költség (adó, illeték stb.) utólagos felszámításának helye nincs és végül, hogy az ajánlattételre felhívott az ajánlatában köteles megjelölni azokat az árszabályozó rendeleteket és leiratokat, amelyek az adott esetre a legmagasabb hatósági árat megállapítják, illetőleg kiszámításának módját meghatározzák;

h) tájékoztatást arról, hogy a megrendelő milyen mértékű előleget és milyen részletekben hajlandó folyósítani (38. §);

i) a biztosíték nyújtására vonatkozó kikötést (39-40. §);

j) a kötbérre vonatkozó kikötést (42. §);

k) tájékoztatást arról, hogy a megrendelő részszámlákat (részkereseteket) milyen időközben fogad el (46. §);

l) figyelmeztetést arról, hogy az ajánlattételre felhívott az 52. § (1) bekezdésében meghatározott vitás ügyekben a Szállítási Szerződések Döntőbizottsága, a megkötött szerződésből keletkező egyéb vitás ügyekben pedig az illetékes egyeztető bizottság hatáskörének köteles magát alávetni;

m) tájékoztatást arról, hogy a felhívott az ajánlattételhez esetleg szükséges további felvilágosításokat hol és mikor kaphatja meg;

n) tájékoztatást arról, hogy az ajánlatok felbontása hol és mikor történik, valamint arról, hogy a felbontásnál a felhívott jelen lehet vagy megbízottjával képviseltetheti magát;

o) az esetleges külön kikötéseket;

p) szükség esetében minták megállapítását.

(2) Az ajánlati felhíváshoz szükség esetében csatolni kell az egységárakkal való kitöltésre alkalmas árvetési űrlapot [2. § h) pontja].

Egységár, átalányár

19. § (1) Az ajánlattevőtől általában egységár megjelölését kell megkívánni. Ezért nem szabad átalányösszeg ajánlására módot nyújtani, sem ártételekkel kitöltött hivatalos költségelőirányzatot közölni, sem alkalmat adni arra, hogy az ajánlattevő ármegrendelő által készített költségelőirányzat végösszegéből százalékos engedményt ajánlhasson vagy felülfizetést kívánhasson.

(2) Átalányösszegű ajánlatot csak kivételesen, kisebb értékű ipari munkáknál (javításoknál, átalakításoknál) szabad kérni, de ebben az esetben is fel kell hívni az ajánlattevőt, hogy ajánlatában tüzetesen írja le teljesítményét, amellyel a megrendelő által meghatározott célt megvalósítja.

Üzemárban (regieben) végeztethető munka

20. § Munkát üzemárban (regieben) végeztetni általában nem szabad. A megrendelő felett főfelügyeletet gyakorló miniszternek a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve esetenként adott előzetes engedélyével azonban kivételesen üzemárban végeztethető az olyan munka, amelynek mennyisége vagy minősége előre nem határozható meg.

Vagylagos (alternatív) ajánlat

21. § Az ajánlati felhívásnak megfelelő ajánlat mellett egyidejűleg az ajánlati felhívás feltételeitől eltérő anyag felhasználásával vagy eltérő eljárással készült árura, illetőleg munkára is lehet - annak szabatos műszaki leírásával - ajánlatot (vagylagos, alternatív ajánlatot) tenni, ha ez a célnak legalább annyira megfelel, mint az ajánlati felhívásban feltüntetett anyag felhasználásával vagy eljárással készülő áru, illetőleg munka. Ha az ajánlati felhívástól eltérő anyag felhasználásával vagy eljárással készülő árura illetőleg munkára tett ajánlat látszik előnyösebbnek, a megrendelőnek a használhatóság és az ár valószerűsége (realitása) tekintetében a szükséghez képest hivatalos szakértői, illetőleg árhatósági (48. §) véleményt kell beszereznie.

Az áru vagy munka mennyiségének megjelölése

22. § (1) Az áru vagy munka mennyiségét lehetőleg pontosan kell megállapítani.

(2) Ha a beszerzés terjedelme előre nem állapítható meg pontosan és így a változás - ingás - elkerülhetetlen, meg kell állapítani az ingás százalékot, amely egyazon őstermelési vagy iparághoz tartozó áruk, illetőleg az egyes munkanemek értékének vagy évi értékének húsz százalékát egyik irányban sem haladhatja meg.

Az ajánlattételhez szükséges iparjogosítvány

23. § A beszerzések teljesítésére az a vállalkozó tehet ajánlatot, akinek arra jogosító iparigazolványa vagy iparengedélye van. Iparjogosítvány nélkül tehet ajánlatot az a vállalkozó, akinek iparjogosítványra az ajánlat teljesítéséhez az ipari közigazgatási jogszabályok szerint nincsen szüksége (pl. a tárgykörébe tartozó beszerzésekre vonatkozóan a nemzeti és a községi vállalat, úgyszintén az általa termelt árura vonatkozóan az őstermelő és a háziiparos, továbbá bárki a tulajdonát képező tárgy alkalomszerű - nem iparszerű - értékesítése esetében).

Az ajánlat kellékei; az ajánlat hatálya

24. § (1) Az ajánlatot az ajánlati felhívás szövegének, valamint az esetleges mellékleteknek felhasználásával olyan módon kell megtenni, hogy az a kötendő szerződés minden szükséges adatát és feltételét már tartalmazza.

(2) Az ajánlat az ajánlattevőt a döntésről szóló értesítésre a 26. § (4) bekezdésében megszabott határidőig, a nyertes ajánlattevőt pedig - feltéve, hogy az említett határidőben a döntésről szóló értesítést megkapta - továbbra is köti.

V. Döntés az ajánlatok felett

Az ajánlatok felbontása; az eljáró bizottság

25. § (1) A megrendelőhöz beérkezett ajánlatok borítékára fel kell jegyezni az érkezés pontos időpontját.

(2) Az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban és helyen a (3) bekezdés szerint összeállított bizottság az esetleg megjelent ajánlattevők előtt az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat felbontja és bármely ajánlattevő kívánságára az ajánlatok lényegesebb adatait felolvassa. A bizottság az ajánlatok esetleges hiányosságait, valamint elkésve történt érkezését megállapítja és eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel.

(3) A bizottság elnökből és legalább két tagból áll. Elnöke a megrendelő hivatal (vállalat) vezetője vagy képviselője, tagjai pedig: egy vagy a szükséghez képest több szakértő közeg és a számvevőség (gazdasági hivatal, könyvelőség) egy közege, akiket a megrendelő hivatal (vállalat) vezetője jelöl ki.

(4) A bizottság tagjai nem lehetnek olyanok, akik egymással vagy az elnökkel egyenes ágon rokonsági, sógorsági, örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszonyban állnak. A bizottság elnökeként vagy tagjaként nem járhat el az, aki az elbírálás alá kerülő ügyben ajánlatot tevő nem közületi vállalat tulajdonosával (vezetőjével) az előző mondatban meghatározott viszonyban áll, vagy a nem közületi vállalatnál vezető állást tölt be, vagy annak részére szakértői munkát végez vagy azzal más anyagi teljesítéssel járó jogi viszonyban áll, még ha ez a tárgyalás alá kerülő ajánlattal nem is kapcsolatos.

Összehasonlító kimutatás; a döntés határideje

26. § (1) Ha több ajánlat érkezett és ezek terjedelmüknek vagy tartalmuknál fogva az egyszerű áttekintésre nem alkalmasak, a megrendelő az ajánlatban foglalt árakról az ajánlattevők, valamint az áru- és munkanemek szerint részletezett összehasonlító kimutatást készíttet a döntés céljára.

(2) Az ajánlatok feletti döntésre a 25. § (3) bekezdése szerint összeállított bizottság tesz javaslatot a megrendelőnek. A bizottságban ilyen esetekben a Gazdasági Főtanács főtitkárának kiküldöttje tanácskozási és szavazati joggal hivatalból részt vehet. A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel.

(3) Az ajánlatok felett a felbontástól számított tizenöt nap alatt kell dönteni. Ez a határidő csak abban az esetben hosszabbítható meg további tizenöt nappal, ha a benyújtott minták műszaki kivizsgálása azt szükségessé teszi.

(4) A döntésről valamennyi ajánlattevőt a döntéstől számított három napon belül értesíteni kell.

Figyelembe nem vehető ajánlatok

27. § A döntésnél nem vehető figyelembe az az ajánlat, amely

a) olyan vállalkozótól származik, akit ajánlattételre nem hívtak fel;

b) a vállalkozó vagy meghatalmazottja aláírásával nincs ellátva;

c) az ajánlati felhívás lényeges adataira nem tartalmaz választ vagy a felhívással ellentétes adatokat tartalmaz (a vagylagos ajánlat a 21. § rendelkezéseihez képest figyelembe vehető);

d) elkésve érkezett (nem tekinthető elkésettnek az az ajánlat, amelynek, a postára adás időpontjára figyelemmel, rendes körülmények között az ajánlat benyújtására kitűzött határidőben meg kellett volna érkeznie);

e) ajánlatban az egységárral való szorzásnál és az összegezésnél nyilvánvalóan megtévesztésre irányuló számítási hibák vannak.

A döntés általános elvei

28. § (1) Az ajánlatok felett döntő bizottságnak a figyelembe vehető ajánlatok közül a legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztania, vagyis azt, amely a beszerzés tárgyának alkalmassága, kivitelezése, valamint a szállítási határidő tekintetében a szükséglet zavartalan kielégítését leginkább biztosítja és emellett valószerű (reális) és viszonylag a legolcsóbb. Figyelemmel kell lenni továbbá az ajánlattevő megbízhatóságára, szakképzettségére, gyakorlatára és felkészültségére, valamint a közületi beszerzésekben való foglalkoztatottságára is.

(2) Nem tekinthető valószerűnek (reálisnak) az az ajánlat:

a) amelynek végösszege elfogadhatónak látszik ugyan, egyes egységárai azonban akármilyen irányban indokolatlan eltéréseket mutatnak;

b) amely ugyanazt az anyagot vagy munkát az ajánlat különböző helyein - azonos feltételek mellett - különböző áron ajánlja;

c) amelynek adataiból arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő tervváltoztatásokra, túlmunkára, felárra számít;

d) amely az egységárakat úgy csoportosítja, hogy a munka megkezdése után minél előbb, mennél nagyobb részfizetések legyenek elérhetők.

(3) Egyenlő feltételek esetében

a) más vállalkozókkal szemben a közületi vállalatot,

b) egyéb magánvállalkozókkal szemben a kisipari termelő szövetkezetet kell a beszerzéssel megbízni.

(4) Amennyiben a bizottság nem azt az ajánlattevőt hozza javaslatba, akinek ajánlatában megadott árak a legalacsonyabbak, illetőleg a megrendelő a beszerzés lebonyolításával nem ezt az ajánlattevőt bízza meg, a bizottság javaslatában, illetőleg a megrendelésről készített ügyiratban ezt és a legolcsóbb ajánlat mellőzését meg kell okolni.

Megosztott vállalatbaadás

29. § (1) Ha a megrendelő célszerűnek találja, a beszerzést megosztva adhatja vállalatba.

(2) A megosztást a legelőnyösebb ajánlattevő ajánlatában megadott áron, észszerű részletekben annyi ajánlattevő között kell végezni, amennyinek a beszerzés lebonyolításába való bevonását a megrendelő a legcélszerűbbnek tartja. A megosztásban azokat az ajánlattevőket kell részesíteni, akiknek ajánlatában megadott árak a legelőnyösebb árhoz sorrendben a legközelebb állanak.

(3) Ha a megosztásra azért kerül sor, mert a legelőnyösebb ajánlattevő a beszerezni kívánt egész mennyiséget nem ajánlotta meg, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a legelőnyösebb ajánlattevő árát a többi ajánlattevő nem fogadja el, a legelőnyösebb ajánlattevő által nem fedezett mennyiséget az árak sorrendjében hozzá legközelebb álló ajánlattevőknek az általuk ajánlott áron kell odaítélni.

VI. Szerződéskötés

A szerződéskötés általában

30. § (1) A beszerzés lebonyolításával megbízni kívánt vállalkozóval a 8. §-ban meghatározott esetben keretszerződést [2. § f) pont és 31. §] kell kötni. A szükséghez képest más esetekben is lehet keretszerződést kötni.

(2) Keretszerződés hiányában a beszerzés lebonyolításával megbízni kívánt vállalkozóval szerződést (32. §) kell kötni.

A keretszerződés tartalma

31. § (1) A keretszerződésnek (vagy az azt kiegészítő mellékleteknek) tartalmaznia kell

a) a felek megnevezését és telep- (szék-) helyének megjelölését (helység, kerület, utca, házszám);

b) az áru vagy munka minőségének és mennyiségének legalább irányárának megjelölését;

c) a teljesítés helyét, előrelátható idejét vagy megkezdésének és befejezésének előrelátható határidejét, esetleg a közbeeső határidőket is (a gyártási ütemezést);

d) a biztosítékra és a kötbérre vonatkozó rendelkezést (39-42. §).

(2) A keretszerződésben ezenfelül a jogügylet egyéb feltételeit is szabályozni lehet. Ha a keretszerződés a jogügylet valamennyi feltételét nem tartalmazza, a teljesítés előtt - esetleg folyamatosan az egyes részletteljesítések iránt - külön szerződést (32. §) is kell kötni.

A szerződés tartalma

32. § (1) A szerződésnek (vagy a szerződést kiegészítő mellékleteknek) tartalmaznia kell

a) a felek megnevezését és lakó- (telep-, szék-) helyének megjelölését (helység, kerület, utca, házszám);

b) az áru vagy munka minőségének és mennyiségének pontos megjelölését, az ingási százalékot (22. §);

c) az egységárakat és a vállalati végösszeget (számmal és betűvel is);

d) a teljesítés helyét, idejét, vagy megkezdésének és befejezésének határidejét, esetleg a közbeeső határidőket;

e) a szerződés időtartamát (33. §);

f) az egységáraknak a szerződés időtartama alatt való változtatására (34. §), az engedményezésre (35. §), a szerződés átruházására (36. §), a jótállásra (szavatosság mérve, jótállás időtartama; 37. §), az előlegre (38. §), a biztosítékra (39-40. §), a biztosíték kiadására (41. §), a kötbérre (42. §), a feldolgozásra átadott anyag tűzkár stb. esetére szóló biztosítására (43. §), az átvételre (45. §), a részfizetésre (46. §) és a végjárandóság kifizetésére (47. §) vonatkozó rendelkezéseket;

g) rendelkezést arról, hogy a nem közületi vállalat a szerződésből felmerülő viták tekintetében az egyeztető bizottság hatáskörének aláveti magát;

h) az 1. § (1) bekezdésének a) pontja alá eső megrendelő esetében a fedezetet biztosító költségvetési alrovat szabatos feltüntetését, illetőleg a tervberuházás célját szolgáló megrendelésnél - mind az 1. § (1) bekezdésének a), mind pedig a b) pontja alá eső megrendelő esetében - a beruházási egység egyéni hivatkozási számára történő utalást;

i) a megrendelésre, valamint az ellenjegyzésre jogosultak sajátkezű, tintával írt névaláírását és a megrendelő pecsétjét, továbbá, ha a szerződést nem megrendelőlevél alakjában állítják ki, a vállalkozó sajátkezű, tintával írt névaláírását és pecsétjét is;

j) a keltezést, végül

k) az 1. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó megrendelő esetében a szerződés (a megrendelőlevél), ügyszámát.

(2) A szerződésbe a szükséghez képest az (1) bekezdésben nem említett kikötéseket is fel lehet venni, a Szabályzat rendelkezéseivel ellentétes kikötéseket azonban a szerződés nem tartalmazhat.

(3) A szerződést az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó megrendelőlevél, a 11-14. §-ban meghatározott esetekben pedig az ajánlat (esetleg szóbeli ajánlat) elfogadását igazoló és csak a leglényegesebb adatokat tartalmazó megrendelőlevél alakjában is ki lehet állítani. Háromezer forintot meg nem haladó értékű beszerzés esetében az írásbeli szerződés (megrendelőlevél) helyett elégséges a szóbeli megállapodás alapján történt beszerzést igazoló számla kiállítása.

A szerződés időtartama

33. § (1) A szerződést (keretszerződést) általában egy költségvetési (terv-) évre kell kötni.

(2) Ha a munka természete a költségvetési éven belül történő lebonyolítást nem teszi lehetővé, a szerződés időtartamát a munka befejezéséig terjedő határidővel kell megszabni.

(3) Lehetőleg kerülni kell az egy költségvetési éven belül elvégezhető munka olyan vállalatbaadását, hogy annak befejezése a következő költségvetési évre is átnyúljon.

Egységárak megváltoztatása a szerződés tartama alatt

34. § Az egységár vagy a vállalati végösszeg utólagos megváltoztatására - az esetleges árvizsgálat (48. §) során történő árváltoztatás esetén felül - csak abban az esetben kerülhet sor, ha az arra illetékes hatóság az ajánlat benyújtásának és a szállítás (munka) befejezésének időpontja között egyes egységártényezőket megváltoztatott. Az utólagos árváltozásnak ilyen esetekben is csak az árhatóság által engedélyezett vagy elrendelt módon és mértékben van helye.

Engedményezés

35. § A vállalkozó a szerződésből eredő követelését vagy annak egy részét csak a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának kivételesen, indokolt esetben megadott engedélyével engedményezheti másra. Az ilyen engedély nélkül tett engedményezést a megrendelő nem veheti tudomásul.

A szerződés átruházása

36. § A vállalkozó a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit általában sem egészen, sem részben másra nem ruházhatja át. A megrendelő a vállalkozó kérésére kivételesen hozzájárulhat a szerződés átruházásához ha a vállalkozótól az őt gátló elháríthatatlan körülmény miatt - szerződésszerű teljesítést nem várhat.

Jótállás

37. § (1) A vállalkozót jótállásra kell kötelezni mindazokban a szerződésekben, amelyeknek tárgyára a gazdasági élet szokásai szerint is általában jótállást szoktak kikötni.

(2) A jótállás a megrendelőt általában azok ellen a hibák és hiányosságok ellen biztosítja, amelyek a minőségi és mennyiségi átvételnél nem állapíthatók meg és rendszerint csak a használat során derülnek ki.

(3) A jótállási időt nem lehet hosszabb tartamban megszabni, mint amekkora időtartam alatt - rendes használat mellett - a rejtett hibáknak vagy hiányosságoknak jelentkezniök kell.

(4) A jótállási biztosíték tekintetében a 39-41. §-ok rendelkezései irányadók.

Előleg

38. § (1) A mindenkor hatályos külön rendelkezések keretei között előleget lehet a vállalkozó részére folyósítani. A Gazdasági Főtanács főtitkárának a közületi, vállalatok közötti szállítási szerződések körében az előlegfizetés szabályozása tárgyában kiadott 51450/1949. ÁH rendeletét (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 38. szám) - a Gazdasági Főtanács főtitkárának további rendelkezéséig - a Szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi megrendelőnek a Szabályzat alapján bármely vállalkozóval lebonyolításra kerülő beszerzéseinél megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az előlegnek a megadott céltól eltérő felhasználása a sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő.

(3) Az előleg biztosítására a 39-41. §-ok rendelkezései irányadók.

Biztosíték

39. § (1) A szerződés kifogástalan teljesítésének biztosítására ügyleti biztosíték nyújtását, a beszerzés természetéhez képest megállapított jótállási kötelezettségből származható igények biztosítására jótállási biztosíték nyújtását, a vállalkozónak folyósított előleg, a feldolgozásra átadott anyag vagy a szerződésből keletkezhető egyéb igény biztosítására pedig különbiztosíték nyújtását kell - az alábbi bekezdésekben meghatározott kivételekkel a vállalkozótól megkívánni.

(2) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe bekapcsolt közületi vállalatok sem ügyleti, sem jótállási, sem különbiztosítékot nem kötelesek nyújtani. Ez a mentesség azonban nem jelenti azt, hogy a közületi vállalatokat nem terhelik azok a kötelezettségek, amelyeket általános szokás szerint biztosítékkal erősítenek meg. Ilyen kötelezettség esetében a szerződésbe olyan értelmű nyilatkozatot kell felvenni, hogy a kötelezettség beállta esetében a megrendelő jogosult a közületi vállalat egyszámlája terhére az érvényesíteni kívánt összeg erejéig a megbízási beszedési (inkasszó-) rendszerben lefektetett módozatok mellett követelését érvényesíteni.

(3) A megrendelő köteles a (2) bekezdésben említett kötelezettséget tartalmazó szerződés (megrendelőlevél) egyszerű másolati példányát a szerződés megkötésétől számított három napon belül a Magyar Nemzeti Banknak megküldeni és a szerződés (megrendelőlevél) alapján történt előleg folyósításról is a Magyar Nemzeti Bankot egyidejűleg értesíteni. A jelen bekezdésben meghatározott iratokat ajánlott postai küldeményként vagy vétívvel kell kézbesíteni.

(4) A Magyar Nemzeti Bank a közületi vállalatoknak a harmincezer forintot meghaladó értékű megrendelésekkel, valamint a tízezer forintot meghaladó összegű előlegfolyósítással kapcsolatos kötelezettségeit nyilvántartásba veszi [40. § (4) bekezdése].

(5) A Magyar Nemzeti Bank a megrendelőnek a felmerülő követelése érvényesítésére a (2) bekezdés értelmében adott beszedési megbízását csak abban az esetben teljesíti az inkasszórendszer keretében, ha a megrendelő a (3) bekezdésben meghatározott közlési kötelességének eleget tett.

(6) A (2) bekezdésben említett kötelezettségek megszűnéséről a megrendelő a Magyar Nemzeti Bankot ugyancsak értesíteni köteles.

(7) Ügyleti biztosítékot, ha a beszerzés értéke a harmincezer forintot nem haladja meg, nem közületi vállalattól is csak kivételesen, indokolt esetben kell megkívánni.

(8) Jótállási biztosítékot szövetkezetek és kisiparosok csak abban az esetben kötelesek nyújtani, ha a beszerzés értéke a tízezer forintot meghaladja.

(9) Ha a kisipari termelő szövetkezet vagy kisiparos vállalkozó az előleg folyósításához megkívánt biztosítékot nyújtani nem tudja, a megrendelő előleg folyósítása helyett a teljesítéshez szükséges és igazoltan beszerzett nyersanyagról kiállított számlát - az anyag tulajdonjogának fenntartásával - a vállalkozó helyett az eladónak közvetlenül kiegyenlítheti. Ebben az esetben a vállalkozótól az anyag biztosítására biztosítékot követelni nem lehet, de a megrendelőnek a vállalkozótól nyilatkozatot kell beszereznie, amelyben az tudomásul veszi, hogy az anyag átadása a tulajdonjog fenntartásával történt és hogy az átvett anyagnak a megadott céltól eltérő felhasználása a sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő. Az átvett anyag, tűzkár, betörés és lopás esetére szóló biztosítása tekintetében a 43. § rendelkezése irányadó.

A biztosíték mértéke; biztosítékul elfogadható értékek; a biztosíték letétele

40. § (1) Az ügyleti biztosíték mértéke a beszerzés értékének öt százalékáig terjedhet.

(2) Jótállási biztosítékul az ügyleti biztosíték fele szolgál [41. § (2) bekezdése].

(3) A különbiztosítékot olyan mértékben kell megszabni, hogy az a megrendelőnek ezzel kapcsolatos követelését fedezze.

(4) A 39. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, a felek közötti más megállapodás hiányában, a Magyar Nemzeti Bank az ügyleti biztosítékot a beszerzési érték öt százalékával, a jótállási biztosítékot pedig a beszerzési érték két és fél százalékával veszi előjegyzésbe.

(5) A pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy biztosítékul milyen értékek fogadhatók el. Ugyancsak a pénzügyminiszter állapítja meg - a törvényhatóságok, a megyei városok és községek, valamint ezek intézetei és intézményei úgyszintén a kezelésükben álló alapítványok és alapok tekintetében a belügyminiszterrel, a társadalombiztosító intézetek tekintetében pedig a népjóléti miniszterrel egyetértve kiadott - rendelettel a letétek elhelyezésére, valamint azok kezelésére vonatkozó szabályokat is.

A biztosíték kiadása

41. § (1) Ha jótállást nem kötöttek ki, az ügyleti biztosítékot szállításoknál az egész teljesítés szabályszerű átvétele, illetőleg az átvételi jegyzőkönyvet végérvényesen jóváhagyó határozat kézhezvétele után,

munkáknál pedig legkésőbb a végjárandósággal együtt kérelem nélkül azonnal ki kell utalni.

(2) Ha jótállást kötöttek ki:

szállításoknál - amennyiben nem munkákkal kapcsolatos szállításokról van szó - az ügyleti biztosíték ötven százalékát az ideiglenes átvétel után kérelem nélkül azonnal, a jótállási biztosítékul szolgáló ötven százalékát pedig a jótállási idő lejártát követő végleges átvétel után, de az átvételt, illetőleg az átvételi jegyzőkönyvet végérvényesen jóváhagyó határozat kézhezvétele és az esetleg talált hiányok pótlása után azonnal ki kell adni;

munkáknál az ügyleti biztosíték ötven százalékát az ideiglenes átvétel után kérelem nélkül azonnal a jótállási biztosítékul szolgáló ötven százalékát pedig az utófelülvizsgálat kedvező eredménye esetében sürgősen, de legkésőbb az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvet végérvényesen jóváhagyó határozat megérkezése után, kérelem nélkül azonnal ki kell utalni. Ha az utófelülvizsgálatnál hiányok pótlását kívánták, a megrendelő a jótállási biztosíték kiutalását a hiányok pótlásának igazolásától teheti függővé. Ha a megrendelő a hiányokat maga pótolja, az erre fordított költségnek, esetleg a hiány értékének levonásával a biztosítékot az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvet végérvényesen jóváhagyó határozat megérkezése után azonnal ki kell utalni.

(3) A különbiztosítékot azonnal ki kell utalni, mihelyt az azzal megerősített kötelezettség teljesítést nyert.

Kötbér

42. § A szerződést (megrendelőlevelet) a nem teljesítés, illetőleg a nem szerződésszerű teljesítés esetére kötbér kölcsönös kikötésével kell megerősíteni. A közületi vállalatok közötti szállítási szerződések kötbérrel való kötelező biztosítása és teljesítése tárgyában kiadott 1560/1949. Korm. rendeletnek (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 37. szám) a kötbérrel kapcsolatos rendelkezéseit - további rendelkezésig - a Szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi megrendelőnek a Szabályzat rendelkezései alapján bármely vállalkozóval lebonyolításra kerülő valamennyi beszerzése tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

A feldolgozásra átadott anyag tűzkár stb. esetére szóló biztosítása

43. § A nem közületi vállalat a neki a megrendelő által fel- vagy bedolgozás végett átadott anyagot az átvételtől a szerződés teljesítéséig terjedő időre tűzkár, betörés és lopás esetére a saját költségén, a megrendelő javára biztosítani köteles.

VII. A szerződés teljesítése

Pótmunka, pótbeszerzés

44. § Ha a vállalkozási szerződés teljesítése során lényeges tervváltoztatás folytán pótmunka merül fel vagy olyan anyagra van szükség, amelyre nézve a szerződés egységárat nem állapít meg,

a teljesítést végző közületi vállalat - rövid úton bekért ajánlata alapján - megbízható a pótmunka (pótbeszerzés) elvégzésével,

a teljesítését végző nem közületi vállalattól rövid úton bekért ajánlat mellett még két árajánlatot is be kell szerezni és a három ajánlat összehasonlítása alapján kell a pótmunka (pótbeszerzés) vállalatbaadásáról dönteni (25. és következő §-ok).

Átvétel

45. § (1) Az átvételnek a szerződésben kötbérrel biztosított határidőn belül kell megtörténnie.

(2) Szállításnál. A mennyiségi vagy minőségi átvételt a megrendelő egy vagy több tisztviselője, ha szükséges, szakértő közreműködésével hajtja végre. A minőségi (technológiai, kémiai) vizsgálatot lehetőleg arra a szakértőre (szakhivatalra) kell bízni, aki (amely) a hivatalos mintát megállapította vagy a benyújtott mintát megvizsgálta. A megvizsgáláshoz felhasznált árut a vállalkozó díjmentesen pótolni köteles.

(3) A vizsgálatot a teljesítésről, illetőleg a megrendelt áru elkészültéről szóló jelentés beérkezése után lehetőleg azonnal el kell kezdeni és folyamatosan, a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. Az átvétel alapjául csak a teljesítés helyén végzett vizsgálat szolgálhat.

(4) Az áru teljes vagy részleges visszautasítása esetében a vállalkozó a visszautasításról szóló értesítése napjától számított nyolc nap alatt ellenőrző vizsgálatot kérhet. Az ellenőrző vizsgálat foganatosítása végett bizottság kiküldése iránt a megrendelő intézkedik.

(5) A bizottság mind a szállítót, mind a visszautasítás alapjául szolgáló első vizsgálatot teljesített szakközeget meghallgatni köteles.

(6) A vállalkozót a vizsgálat idejéről és helyéről olyan módon kell értesíteni, hogy azon személyesen vagy igazolt meghatalmazottja útján megjelenhessék. Egyúttal figyelmeztetni kell őt, hogy megjelenéséért költségre nem tarthat igényt, elmaradása az eljárást nem gátolja, és annak joghatályát nem érinti. Az eljárás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és ebbe a vállalkozó észrevételeit is fel kell venni. Ha a döntés a vállalkozóra nézve kedvezőtlen, az ellenőrző vizsgálat költségeit ő viseli.

(7) Munkánál. A munka átvételét felülvizsgálat és esetleg utófelülvizsgálat előzi meg. A felülvizsgálatot a megrendelő kiküldött közege vagy bizottság végzi. A felülvizsgálattal azt is meg kell állapítani, hogy az elszámolásban kimutatott munkamennyiségeket valóban teljesítették-e és a munka a szerződésnek és az azt kiegészítő megállapodásoknak, illetőleg a műszaki követelményeknek megfelel-e.

(8) A felülvizsgálatot a munka befejezésének bejelentése után haladéktalanul meg kell kezdeni és folyamatosan a legrövidebb időn belül be kell fejezni. A felülvizsgálat időpontjáról a vállalkozót a (6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni.

(9) Ha a jótállást nem kötötték ki, a megfelelőnek talált munkát a felülvizsgálat végérvényes jóváhagyása után véglegesen át kell venni. Jótállás esetében az átvétel csak ideiglenes és a jótállási idő eltelte után utófelülvizsgálatot kell tartani. Ezért a megrendelő a jótállási időket nyilvántartja és az utófelülvizsgálatról idejében gondoskodik. Az utófelülvizsgálatot a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. Ha az utófelülvizsgálat hiányt nem állapít meg, a munkát véglegesen át kell venni. Ellenkező esetben a vállalkozót, határidő kitűzésével, a hiányok pótlására, kell felhívni. Végleges átvételnek csak a hiány pótlása és újabb vizsgálat után van helye.

(10) Ha az átvétellel kapcsolatos vizsgálatot állami szakintézet (Magyar Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet stb.) végezte, akkor az intézet vizsgálatának eredménye alapján az átvétel kérdésben minden további eljárás mellőzésével határozni kell.

(11) Ha közületi vállalat teljesíti a megrendelést, a felek a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az átvétel alapjául minden más eljárás mellőzésével vagy a vállalat házi vizsgáló szervének, vizsgálatai szolgáljanak.

Részfizetés

46. § (1) Ha a teljesítés ideje legalább egy hónap, a részszállítás vagy a részmunka értékének megfelelően részfizetést kell teljesíteni.

(2) Szállításoknál a részfizetés alapjául szolgáló részszámlákat az átvételi elismervény kézhezvétele után és annak alapján nyújthatja be a vállalkozó.

(3) Munkáknál a részfizetés alapjául szolgáló részszámlákat (részkereseteket, munkadíjkimutatásokat) legfeljebb kéthetenként lehet benyújtani.

(4) A vállalkozó köteles a részszámlában (részkeresetben) megjelölni azokat az árszabályozó rendeleteket és leiratokat, amelyek az adott esetre a legmagasabb hatósági árat megállapítják vagy kiszámításának módját meghatározzák.

(5) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt megrendelőkhöz benyújtott részszámlákban (részkeresetekben) a vállalkozó köteles feltüntetni - a szerződésben foglalt megjelölés szerint - a fedezetet biztosító költségvetési helyet, illetőleg az a) és b) pontban felsorolt megrendelőkhöz benyújtott tervberuházási célú megrendelésekkel kapcsolatos részszámlákban (részkeresetekben) a beruházási egység egyéni hivatkozási számát.

(6) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt megrendelők a közületi vállalatok részére történő fizetéseiket a mindenkori számviteli rendelkezések (ezidőszerint a 25.500/1949. PM rendelet; Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 25-26. szám) szerint kötelesek teljesíteni.

(7) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe bekapcsolt és a megbízási beszedési (inkasszó-) rendszerben is résztvevő megrendelők a közületi vállalatokkal szemben fizetési kötelezettségeiket megbízási beszedési (inkasszó-) eljárással teljesítik.

(8) A (6) és (7) bekezdés alá nem tartozó kifizetéseket is a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a részszámla (részkereset) benyújtásától számított tizenöt nap alatt kell teljesíteni.

(9) Nem közületi vállalat, ha a vállalati összeg háromezer forintot meghaladja, egy hónapnál nem régibb keletű köztartozás-kimutatást és társadalombiztosítási tartozáskimutatást köteles a részszámlához (részkeresethez) csatolni.

(10) A nem közületi vállalattól a részfizetések alkalmával a részszámla (részkereset) alapján járó összegből a megrendelő a következő célokra jogosult levonást végrehajtani:

a) háromezer forint vállalati összeget meghaladó beszerzésnél a vállalkozó köztartozásai és társadalombiztosítási tartozásai aránylagos részének törlesztésére;

b) az előleg arányos részének törlesztésére;

c) a még le nem tett vagy esetleg megcsonkult biztosíték fedezésére, illetőleg kiegészítésére;

d) oly költség megtérítésére, amelyet a szerződés alapján a vállalkozó terhére a megrendelő fedezett.

A végjárandóság kifizetése

47. § (1) A vállalkozó köteles a szabályszerűen kiállított és mellékletekkel felszerelt végszámlát (végkeresetet) szállításnál az átvételi elismervény kézhezvételétől, munkánál a befejezést igazoló vagy számlázásra jogosító okmány, illetőleg a végszámla benyújtására vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc nap alatt benyújtani. A megrendelő a vállalkozó indokolt kérelmére a végszámla (végkereset) beterjesztésére haladékot adhat. A 46. § (4), (5) és (9) bekezdését a végszámla (végkereset) tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A nem közületi vállalat végszámlájának (végkeresetének) összegéből a 46. § (10) bekezdésében és a 48. § (4) bekezdésében felsorolt jogcímeken van helye levonásnak.

(3) A végszámla (végkereset) összegét a 46. § (6)-(8) bekezdéseinek rendelkezései szerint kell kiegyenlíteni. A biztosíték kiadására a 41. § rendelkezései az irányadók.

(4) Ha az elszámolásnál az egyes tételekre nézve a megrendelő és a vállalkozó között vita támad, a végjárandóság nem vitás részét végjárandósági részletként kell megállapítani és kifizetni. A vitás részt a megegyezés, ennek hiányában az egyeztető bizottság döntése után lehet csak kifizetni.

VIII. Vegyes rendelkezések

Átvizsgálat

48. § (1) Az Országos Árhivatal és átruházott hatáskörben az egyes ipari igazgatóságok megvizsgálhatják a közületi beszerzésnél érvényesített árakat abból a szempontból, hogy azok az indokolt költségek és a méltányos haszon összegét nem haladják-e meg, illetőleg az ármegállapításra vonatkozó szabályoknak és irányelveknek megfelelnek-e.

(2) Az egységárak és a vállalati végösszeg helyességét, vagyis azt, hogy az egységárak és a vállalati végösszeg az árszabályozó rendeleteknek megfelelnek-e, - az ajánlatban, a részszámlában (részkeresetben), illetőleg a végszámlában (végkeresetben) megjelölt árszabályozó rendelkezések [18. § (1) bekezdésének g) pontja, 46. § (4) bekezdése, 47. § (1) bekezdése] figyelembevételével - a megrendelő köteles ellenőrizni. Ha a megrendelőnek kétsége van aziránt, hogy a vállalkozó által közölt árszabályozó rendelkezések hatályban vannak-e, illetőleg, hogy a szóbanlevő közületi beszerzésnél azokat kell-e alkalmazni, az irányadó jogszabályok közlése végett a beszerzés tárgya szerint illetékes ipari igazgatóságot keresi meg.

(3) Közületi vállalat által a teljesített megrendelés esetében árfelülvizsgálatot kell tartani, ha azt a vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszter a megrendelő miniszterrel - ha pedig nem miniszter a megrendelő, a felette főfelügyeletet gyakorló miniszterrel - egyetértve elrendeli. Ilyen esetben az illetékes ipari igazgatóság az árfelülvizsgálatot a miniszter határozatában megszabott határidő alatt köteles megtartani. Az árfelülvizsgálat befejezéséig a vállalati végösszegnek vagy egy részének kifizetését függőben tartani nem szabad.

(4) Nem közületi vállalat által teljesített megrendelés esetében az illetékes ipari igazgatóság útján utólagos árfelülvizsgálatot kell végeztetni, ha értékhatáron felüli beszerzésről van szó (5. §) vagy, ha a vállalkozó egyedüli ajánlattevő volt. A megrendelő az utólagos árfelülvizsgálatot a végszámla benyújtásától számított nyolc napon belül köteles az illetékes ipari igazgatóságtól kérni. Az árfelülvizsgálat befejezéséig a vállalati végösszeg öt százalékának kifizetését függőben kell tartani.

(5) A megkötni kívánt keretszerződés árainak szükség szerinti felülvizsgálatát az Országos Árhivatal végzi.

A közületi beszerzésekből kizárás

49. § (1) A közületi beszerzésekből véglegesen vagy meghatározott időre kizárhatók - a közületi vállalatok kivételével - azok a vállalkozók, akik

a) a szerződésben kikötöttnél silányabb árut szállítottak vagy silányabb munkát végeztek;

b) az ellenőrző közegeket tévedésbe ejtették;

c) a hivatalos közegeket részrehajló eljárásra vagy kötelességük megszegésére igyekeztek rábírni vagy azokat bármilyen címen juttatásban részesítették;

d) a beszerzéseknél szándékosan vagy vétkes gondatlanságból bármilyen visszaélést vagy mulasztást követtek el, ideértve az ajánlattételi határidő igazolatlan elmulasztását is;

e) az elvállalt beszerzésnek teljesítésére egészen vagy részben képtelenek voltak.

(2) A kizárást a szerződésben kikötött joghátrányokon felül is lehet alkalmazni, ha pedig visszaesésről van szó, a kizárást alkalmazni kell.

(3) A kizárás mind a vállalatra, mind annak tulajdonosaira kiterjed.

Kizárási eljárás

50. § (1) Ha a megrendelő kizárásra okot adó tényeket lát fennforogni, köteles vizsgálatot indítani és a vizsgálat eredményéről az illetékes miniszternek - a vizsgálat befejezése után legkésőbb nyolc nappal - jelentést tenni.

(2) Az illetékes miniszter a jelentést - a tervezett intézkedés közlésével - az iratokkal együtt állásfoglalás végett a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának küldi meg.

(3) A csak egy tárca körébe eső kizárásról a Szállítási Szerződések Döntőbizottsága véleményének közlése után az illetékes miniszter határoz. Valamennyi tárca körében történő kizárásról pedig a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának előterjesztése alapján a Gazdasági Főtanács főtitkára határoz.

(4) A kizárási határozatot a kizárt vállalkozóval az illetékes érdekképviseleti szervvel, valamennyi miniszterrel és a közvetlenül érdekelt megrendelőkkel közölni kell.

(5) A kizárási határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Megrendelések megszerzéséért juttatások nyújtásának eltiltása

51. § (1) Közületi vállalat az alkalmazottját a Szabályzaton alapuló megrendelés megszerzéséért üzletszerzői jutalékban vagy más juttatásban nem részesítheti.

(2) A Szabályzat alá eső megrendelés kiadásáért a megrendelő alkalmazottja részére személyes vagy vagyoni előny adása vagy ígérése, az alkalmazott részéről pedig ilyen előny követelése vagy elfogadása az egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezésekről szóló 1942. X. törvénycikk szerint büntetendő.

Vitás ügyek eldöntése

52. § (1) Az 1560/1949. Korm. rendelet alapján szervezett Szállítási Szerződések Döntőbizottsága határoz:

a) a beszerzések vállalatbaadásával kapcsolatos panaszok kérdésében;

b) a beszerzésre irányuló szerződések (keretszerződések) kötésével kapcsolatban felmerült vitás ügyekben;

c) a kötbérkikötés és vállalás vitás kérdéseiben;

d) engedményezés engedélyezése kérdésében (35. §);

e) az ajánlattétellel és a szerződéskötéssel kapcsolatban megszabott határidők elmulasztása miatt fizetendő bírság kérdésében;

f) a Szabályzat alapján indítható fegyelemi eljárás megindítására irányuló javaslattétel kérdésében;

g) a közületi beszerzésekből kizárás véleményezése kérdésében.

(2) A Szállítási Szerződések Döntőbizottsága az ügyet bármelyik fél kívánságára köteles tárgyalás alá venni. Határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A Szállítási Szerződések Döntőbizottsága az (1) bekezdésben meghatározott ügyekre vonatkozó eljárásnak ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A Szabályzat alapján kötött szerződésből keletkező egyéb vitás ügyek a 2850/1949. (68) Korm. rendelet alapján működő egyeztető bizottságok hatáskörébe tartoznak. Az ilyen ügyek tárgyalásánál az egyeztető bizottságba tagként a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának kiküldöttjét is meg kell hívni.

A beszerzések központi irányítása és ellenőrzése

53. § A beszerzések központi irányítása és ellenőrzése a Gazdasági Főtanács főtitkárának hatáskörébe tartozik. A Gazdasági Főtanács főtitkára ennélfogva minden megrendelőtől - az érdekelt miniszter egyidejű értesítése mellett - közvetlenül kérhet tájékoztatást, illetőleg jelentést, intézkedhetik az iratok beterjesztése vagy a műszaki szempontokra ki nem terjedő helyszíni ellenőrzés iránt és a beszerzések szabályszerű lebonyolítása, valamint az egységes gyakorlat biztosítása céljából szükségesnek tartott utasítások kiadására az illetékes minisztert felkérheti.

IX. Átmeneti rendelkezések; hatálybalépés; hatályon kívül helyezett jogszabályok

54. § A Szabályzat rendelkezéseit az 1949. költségvetési évre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyes miniszterek és a felügyeletük alatt álló, önálló költségvetés alapján működő közületek a végleges beszerzési tervüket (7. §) csak az év második felére kötelesek elkészíteni, mégpedig az 1949. évi június hó 30. napjáig.

55. § A megrendelők az 1949. évi június hó 30. napjáig felhasználhatják a régi ajánlati űrlapot. Az űrlap szövegéből azonban törölni kell a jelen Szabályzat rendelkezéseivel ellentétes kikötéseket az ajánlati felhívás, valamint az ajánlat utolsó pontjaként pedig utalni kell arra, hogy az ajánlati felhívásban és az ajánlatban nem szabályozott kérdésekben a jelen Szabályzat rendelkezései irányadók.

56. § (1) A jelen rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba; végrehajtásáról a Gazdasági Főtanács főtitkára gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

a Közszállítási Tárcaközi Bizottság szervezéséről szóló 1180/1930. ME rendelet (Rendeletek Tára 57. oldal) még hatályban lévő 20-22. §-ai;

az iparfejlesztésről szóló 1931. XXI. törvénycikknek a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről rendelkező 18-23. §-ai;

a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. VII. tc. 30. §-ának a közszállításokkal kapcsolatos rendelkezései;

az iparfejlesztésről szóló 1931. XXI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 12000/1933. KM rendeletnek (Rendeletek Tára 1.766. oldal) a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségeiről rendelkező 46-48. §-ai;

a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KM rendelet (Közszállítási Szabályzat; Rendeletek Tára 843. oldal);

a közszállításokkal kapcsolatos társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 3330/1935. ME rendelet (Rendeletek Tára 47. oldal);

az iparügyi valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló 1935. VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 7500/1935. ME rendelet (Rendeletek Tára 706. oldal) 2. §-ának 5. pontja;

a közellátásügyi miniszter árszabályozó hatásköréről szóló 9690/1945. (157) ME rendelet 4. §-a és 8. §-ának a 4. §-al kapcsolatos büntető rendelkezései;

a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KM rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 9000/1947. (167) Korm. rendelet;

a bejelentési kötelezettség alá tartozó közszállítási értékhatároknak forint értékben való megállapításáról és árellenőrzési hozzájárulás fizetésének szabályozásáról szóló 25800/1947. (187) IPM rendeletnek a 44441/1948. (93) IPM rendelettel még hatályon kívül nem helyezett rendelkezései;

a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KM rendelet (Közszállítási Szabályzat) mellékleteinek és a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 30000/1947. (208) IPM rendelet;

a Közszállítási Szabályzat módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 9000/1947. Korm. rendelet módosításáról szóló 4010/1948. (83) Korm. rendelet;

a közszállításokkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 6380/1948. (129) Korm. rendelet;

a közszállítások tekintetében az iparügyi minisztert megillető jogkörnek a Gazdasági Főtanács főtitkárára történő átruházásáról szóló 10190/1948. (222) Korm. rendelet;

a közszállítások tekintetében a Gazdasági Főtanács főtitkárát megillető jogkör kibővítéséről szóló 11180/1948. (244) Korm. rendelet;

a közszállítások lebonyolításának egyszerűsítéséről szóló 12310/1948. (268) Korm. rendelet, végül

egyéb jogszabályoknak a jelen Szabályzattal ellentétes rendelkezései.

Budapest, 1949. évi május hó 6-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök