16100/1950. (VIII. 23.) FM rendelet
a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló 1949. 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról az 1950. évre
(Közigazgatási rendszám: 8.132.)
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részeleges tagosításáról szóló 1949. 3. törvényerejű rendelete (továbbiakban: Tvr.) 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.
I. FEJEZET
A tagosítás kérelmezése
1. § (1) Részleges tagosítás iránt kérelmet terjeszthetnek elő:
a) önálló termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport (továbbiakban: termelőszövetkezet) elnöke a közgyűlés, illetőleg csoportértekezlet határozata alapján;
b) az Előkészítő Bizottság útján azok a dolgozó parasztok, akik termelőszövetkezetet kívánnak alakítani;
c) állami gazdaság vezetője.
(2) A kérelmet a földművelésügyi miniszterhez az 1950. évi augusztus hó 23. napjáig írásban, két példányban kell benyújtani és a kérelmezőknek mindkét példányt alá kell írniok.
(3) A kérelmet termelőszövetkezetenkint, valamint állami gazdaságonkint külön-külön kell előterjeszteni.
(4) A kérelem alapján a részleges tagosítást a földművelésügyi miniszter közérdekből rendelheti el.
2. § (1) A termelőszövetkezet gazdálkodására szolgáló ingatlanok tagosítását abban az esetben lehet kérni, ha
a) a termelőszövetkezet részére az 1949. évben már hajtottak végre részleges tagosítást és területe legalább hatszáz katasztrális hold, amelyből legalább háromszáz katasztrális hold olyan össze nem függő terület, amely ötven katasztrális holdnál kisebb tagokban van;
b) a termelőszövetkezet részére az 1949. évben részleges tagosítást nem hajtottak végre, de a termelőszövetkezet - a földművelésügyi miniszter engedélye alapján - már az 1950. évi június hó 30. napja előtt megalakult és működik, területe pedig legalább négyszáz katasztrális hold, amelyből háromszáz katasztrális hold olyan össze nem függő terület, mely ötven katasztrális holdnál kisebb tagokban van;
c) a községben legalább harmincöt dolgozó paraszt termelőszövetkezetet kíván alakítani és az újonnan alakuló termelőszövetkezet gazdálkodásának céljára szolgáló ingatlanok területe legalább háromszázötven katasztrális hold, amelyből legalább kettőszázötven katasztrális hold olyan össze nem függő terület, mely ötven katasztrális holdnál kisebb tagokban van.
(2) Állami gazdaság céljára szolgáló ingatlan tagosítását abban az esetben lehet kérni, ha
a) a községben már működik állami gazdaság és ennek részére legalább négyszáz katasztrális hold ingatlant kell összevonni;
b) a községben állami gazdaság még nem működik, de annak létesítésére a rendelkezésre álló ingatlanokból legalább hatszáz katasztrális holdat lehet összevonni.
(3) A tagosítást kérni lehet abban az estben is, ha a tagosítandó ingatlanok területe nem éri el ugyan az (1) vagy (2) bekezdésben megállapított határt, azok összevonását azonban termelési érdekek különösen indokolttá teszik.
(4) Az előbbi bekezdésekben említett területi határok megállapítása szempontjából a rizsföldeket és a kertgazdálkodás céljára szolgáló ingatlanokat legfeljebb háromszoros területtel lehet számításba venni.
II. FEJEZET
A tagosítás végrehajtásának előkészítése
3. § (1) A földművelésügyi miniszter minden tagosítás iránti kérelem felől külön határozattal dönt.
(2) A tagosítást csak a földművelésügyi miniszter engedélye alapján lehet megkezdeni és lefolytatni. A Tvr. 12. §-a értelmében vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül tagosít.
(3) Minden engedélyezett tagosítást külön kell végrehajtani.
(4) E rendelet alapján szőlőt és gyümölcsöt tagosítani nem szabad.
4. § (1) A földművelésügyi miniszter a tagosítást községenkint a helyi Tagosító Bizottság útján készíti elő és hajtja végre.
(2) Minden engedélyezett tagosítás lefolytatására külön Tagosító Bizottságot kell alakítani.
(3) A Tagosító Bizottság tagjai:
a) a megyei tanács végrehajtó-bizottságának (továbbiakban: megyei végrehajtó-bizottság) elnöke által kijelölt elnök,
b) a DÉFOSZ helyi szervezetének (munkástagozatának) két kiküldöttje,
c) a legközelebbi gépállomás vezetőjének egy kiküldöttje,
d) a tagosításban érdekelt termelőszövetkezet igazgatóságának (intézőbizottságának), illetőleg állami gazdaság vezetőjének egy kiküldöttje,
e) a községi jegyző (körjegyző), illetőleg városokban a városi tanács végrehajtó-bizottságának (továbbiakban: városi végrehajtó-bizottság) elnöke által kijelölt városi tisztviselő.
(4) Nem lehet a Tagosító Bizottság tagja olyan személy, aki földműves-szövetkezetnek sem lehet tagja.
5. § (1) A megyei végrehajtó-bizottság elnöke a tagosítás engedélyezése után haladéktalanul kijelöli a Tagosító Bizottság elnökét és egyidejűleg a Tagosító Bizottság mellé - lehetőleg az érdekelt község adóhivatalának tisztviselői közül - földnyilvántartásban jártas kataszteri szakértőt küld ki.
(2) A Tagosító Bizottság elnöke az 1950. évi augusztus hó 23. napjáig köteles a helyszínen a Tagosító Bizottságot megalakítani. A Bizottság kellő időben való, szabályszerű megalakításáért az elnök, valamint a községi jegyző (városi végrehajtó-bizottság elnöke) felelős.
(3) A községi jegyző (városi végrehajtó-bizottság elnöke) az ügykezelés ellátására minden Tagosító Bizottság mellé a községi (városi) tisztviselők közül egy-egy alkalmas személyt köteles kirendelni.
(4) A Tagosító Bizottság elnöke, tagjai, továbbá a kataszteri szakértő és a kijelölt ügykezelő személy a Bizottság megalakításakor a községi bíró (városi végrehajtó-bizottság elnöke) előtt esküt tesznek.
(5) A Tagosító Bizottság részére tárgyaló- és dolgozóhelyiségről - lehetőleg a községházán (városházán) - a községi jegyző (városi végrehajtó-bizottság elnöke) köteles gondoskodni.
6. § (1) A Tagosító Bizottság az előkészítő munkálatokat azzal kezdi, hogy az adóhivatal közreműködésével számba veszi a tagosítandó ingatlanokat.
(2) A számbavétel nem terjed ki a belsőségekre, a szőlőkre és gyümölcsösökre, valamint a társulati és közbirtokossági erdő- és legelőilletőségekre. Belsőségnek kell tekinteni a Tanyai Tanács által kijelölt tanyaközpont belterületébe eső ingatlanokat is.
7. § Az ingatlanok számbavétele a tényleges birtokállapot alapján történik. Az ingatlanok számbavételénél és általában a tagosítás műszaki előkészítésénél fel kell használni a megyei földmérési igazgatóság által vezetett közületi, illetőleg szövetkezeti földkönyvek munkarészeit.
8. § (1) A közületi ingatlanokat elsősorban állami gazdaság céljára történő tagosításnál kell számba venni. Tagosítás szempontjából közületi ingatlannak kell tekinteni az állam, a megye, a község (város), vagy ezek intézményei, intézete, vállalata, az általuk kezelt alapítvány tulajdonában vagy használatában lévő, a község, illetőleg a szomszédos község területén fekvő ingatlanokat, ideértve azokat is, amelyeket a 15037/1949. (XI. 26.) FM rendelet értelmében a községi elöljáróság (városi végrehajtó-bizottság elnöke) átmenetileg haszonbérlet útján hasznosít.
(2) Termelőszövetkezet céljára történő tagosításnál figyelembe kell venni a már működő termelőszövetkezet minden tagjának, illetőleg a termelőszövetkezetet alakítani kívánó dolgozó parasztoknak és velük közös háztartásban élő családtagoknak a község, valamint a szomszédos község területén tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy másnemű használatában lévő, továbbá az állam által a termelőszövetkezet részére átengedett valamennyi ingatlant, kivéve a 6. § (2) bekezdésében felsorolt ingatlanokat.
(3) A megyei végrehajtó-bizottság elnökének megbízásából a mezőgazdasági osztály vezetője dönt abban a kérdésben, hogy a közületi ingatlanokból mely ingatlanokat kell az állami gazdaság részére és melyeket a termelőszövetkezet részére számba venni és betagosítani.
9. § (1) A tagosításra kerülő ingatlanokat táblákban kell összevonni. A táblákat a termelés szempontjainak figyelembevételével általában olyan területen kell kialakítani, ahol viszonylag kevés dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésére van szükség, illetőleg ahol a termelőszövetkezetnek vagy az állami gazdaságnak legtöbb ingatlan áll rendelkezésére.
(2) A Tagosító Bizottság a táblákat az ingatlanok számbavétele után a következő elvek szerint jelöli ki:
a) tagosítást nem kérő dolgozó paraszt ingatlanán táblát csak elkerülhetetlen esetben szabad kialakítani;
b) a kialakított táblák összes területe, művelési ága és minősége lehetőleg azonos legyen a tagosított ingatlanok összes területével, művelési ágával és minőségével;
c) lehetőleg szabályos alakú és legalább egyik oldalukkal út mellett fekvő táblákat kell kialakítani dűlő-, út-, árok- és vízhálózat fenntartásával;
d) a táblákat egész terjedelmükben a község (város) külterületén kell kijelölni.
10. § (1) A tagosítást nem kérő tulajdonosoknak a tagosított táblába eső ingatlanait ki kell cserélni. A csereingatlant a tagosítást kérők olyan ingatlanaiból kell kijelölni, amelyek a táblán kívül esnek. Tagosítást nem kérő tulajdonos táblán kívül első ingatlanát csere céljaira felhasználni nem szabad.
(2) A termelés zavartalanságának biztosítása érdekében arra kell törekedni, hogy a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó olyan tulajdonosnak az ingatlana ne kerüljön újból kicserélésre, akinek a földjét már az 1949. évi tagosítás során kicserélték.
11. § (1) A csere végrehajtásánál az alábbiak szerint kell eljárni:
a) Először a tagosítást nem kérő dolgozó parasztok ingatlanait kell kicserélni. A dolgozó parasztokkal megegyezésre kell törekedni és őket földjük minősége szerint kisebb csoportokban személyesen kell meghallgatni. A cserét a dolgozó parasztok legjobb minőségű földjeivel kell kezdeni fokozatosan haladva a gyengébb minőségű földek kicserélése felé. A dolgozó parasztok részére a rendelkezésre álló ingatlanokból választásuk szerint feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos területű és művelési ágú ingatlant kell adni.
b) Földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó olyan parasztbirtokos ingatlanáért, aki földműves-szövetkezeti tag nem lehet, lehetőleg azonos értékű csereingatlant kell adni. A csereingatlant az ilyen tulajdonos részére is minél kevesebb darabban kell kijelölni, ha ez nem lehetséges, akkor arra kell törekedni, hogy a kijelölt csereingatlanok egymás közelében legyenek.
c) Földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó vagy földműveléssel élethivatásszerűen foglakozó olyan nem parasztbirtokos ingatlanáért, aki földműves-szövetkezet tagja nem lehet, lehetőleg azonos értékű csereingatlant kell adni.
(2) Dolgozó paraszt az a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy, aki földműves-szövetkezeti tag lehet. Földműveléssel nem élethivatásszerűen foglakozó olyan dolgozó kisember, aki földműves-szövetkezeti tag lehet, ingatlancserénél a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik.
12. § (1) A tagosítást kérő termelőszövetkezet tagjainak, illetőleg az állami gazdaságnak a szomszédos község területén lévő ingatlanait ki lehet cserélni a szomszédos község lakóinak a tagosítandó község területén lévő ingatlanaival.
(2) Ha a szomszédos község lakóinak a tagosítandó község területén cserére alkalmas ingatlana nincs, a termelőszövetkezet tagjának, illetőleg az állami gazdaságnak a szomszédos község területén levő ingatlanait ki lehet cserélni nem dolgozó parasztnak a tagosított táblába eső ingatlanával.
(3) Ha a termelőszövetkezet tagjának, illetőleg állami gazdaságnak a szomszédos község területén lévő ingatlanát az előbbi bekezdésekben megállapított módon kicserélni nem lehet, az ingatlancseréket a szomszédos község határán belül kell végrehajtani és a táblát lehetőleg a két község érintkező határvonala mellett kell kialakítani. Ilyen eljárást - amennyiben a szomszédos község területén tagosítást egyébként nem rendeltek el - csak a földművelésügyi miniszter előzetes külön engedélye alapján szabad folyamatba tenni. A külön engedély iránt a Tagosító Bizottság soron kívül tesz előterjesztést. Külön engedélyt csak akkor lehet kérni, ha az érdekelt termelőszövetkezeti tagoknak, illetőleg állami gazdaságnak a szomszédos község területén összevonható ingatlana külön-külön eléri a százötven katasztrális holdat és összevonásuk által dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésére csak kivételesen kerül sor.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben szabályozott eljárás végrehajtásának idejére a Tagosító Bizottságba rendes tagként be kell vonni az érdekelt szomszédos község jegyzőjét és a DÉFOSZ helyi szervezetének (munkástagozatának) egyik küldöttjét is.
13. § (1) A kicserélésre kerülő földingatlanok értékét a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett terület művelési ág és minőségi osztály alapulvételével kell megállapítani. Azonos értékűnek kell tekinteni általában a kataszteri alapmunkálatok adatai szerint azonos területű, művelési ágú és minőségi osztályú ingatlanokat. Amennyiben a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett művelési ág a tényleges művelési ágnak nem felel meg, a tényleges művelési ágat és az ennek megfelelő minőségi osztályt kell az érték-megállapításnál figyelembe venni. Az ingatlant a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett területtel kell számításba venni.
(2) A földreformmal vagy telepítéssel érintett ingatlanok cseréjénél, ha a változások a földadó-kataszteri munkálatokban még nincsenek átvezetve, a földreform és a telepítés végrehajtása során készült hitelesített munkarészek adatait kell alapul venni.
14. § (1) Termelőszövetkezet tagja a szövetkezeti táblába eső épületét általában a tagosítás után is megtartja.
(2) Ha a termelőszövetkezet tagjának a kialakított táblába eső ingatlanán van lakóháza, azt - legfeljebb 800 négyszögöl területtel - megtartja és ingatlanának csak többi részét lehet csere céljára felhasználni.
(3) A táblák kialakításánál feltétlenül arra kell törekedni, hogy tagosítást nem kérő dolgozó parasztnak épülete a táblába ne essék. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a táblába eső épületért a dolgozó parasztnak feltétlenül azonos értékű csereépületet kell adni.
(4) A tábla kialakításánál lehetőleg el kell kerülni, hogy dolgozó parasztnak nem tekinthető olyan tulajdonos lakóházát vonják a táblába, akinek másol lakóháza nincs. Ha ez elkerülhetetlen, a táblába eső lakóházért a tulajdonosnak - ha megfelelő épület rendelkezésre áll - lehetőleg azonos értékű csereépületet vagy pénzkártalanítást kell adni.
(5) Amennyiben dolgozó parasztnak nem tekinthető tulajdonosnak a tagosított táblába eső lakóházán kívül másol is van lakóháza, a táblába eső minden épületéért pénzkártalanítást kell fizetni.
(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt épületekért járó pénzkártalanítás összegére a 15044/1949. (XII. 31.) FM rendelet 9. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. A kártalanítás kifizetése az államnak felajánlott élő és holt felszerelés vételárának kiegyenlítésére megállapított szabályok szerint történik [4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. A Tagosító Bizottság ennek alapján a pénzkártalanításra összegszerű javaslatot tesz és javaslatát a tagosítási jegyzőkönyvbe foglalja.
15. § (1) Az a dolgozó paraszt, akinek telekkönyvön kívüli tulajdonát képező ingatlanát a tagosításba bevonták, a tagosítási eljárás során kérheti az ingatlanra tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését. A kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni a tulajdonjog megszerzését bizonyító okiratokat, ilyenek hiányában a községi elöljáróság (városi végrehajtó-bizottság elnöke) által felvett és hitelesített tanúvallomásokat.
(2) Ha a kérelmező minden kétséget kizáró módon igazolja, hogy az ingatlan tulajdonát az 1948. évi augusztus hó 28. napja előtt szerezte meg, a Tagosító Bizottság a kérelem ügyében állást foglal, annak teljesítését javasolhatja. A tulajdonszerzés kérdésében a tagosítási véghatározatban (26. §) kell dönteni.
(3) Ha a dolgozó parasztnak az 1948. évi augusztus hó 28. napja után telekkönyvön kívül szerzett ingatlanát kell a tagosításba bevonni, a tulajdonszerzés érvényességének kérdésében a 13100/1948. (XII. 22.) Korm. rendelettel szervezett ingatlanforgalmi bizottság határoz. A Tagosító Bizottság az ilyen ügyeket soron kívül terjeszti fel az ingatlanforgalmi bizottsághoz, amely a tagosítás előkészítése során azonnal dönt.
16. § (1) A Tagosító Bizottság a cserével érintett tulajdonosokat azonnal értesíti a tervezett ingatlancseréről azzal, hogy a Tagosító Bizottság hivatalos helyiségében pontos tájékozódást szerezhetnek.
(2) A cserével érintett tulajdonosok a tervezett ingatlancserékre az értékesítéstől számított három napon belül az értékelés tekintetében írásban észrevételt tehetnek. Az észrevételt a Tagosító Bizottsághoz kell benyújtani.
17. § A Tagosító Bizottság az előkészítő eljárás alapján tagosítási javaslatot készít. A bizottságnak a tagosítási javaslatban állást kell foglalnia a táblák kialakítására és nagyságára, a szükséges ingatlancserékre, illetőleg kártalanításokra vonatkozóan és általában a tagosítás végrehajtása szempontjából jelentős minden egyes kérdésben.
18. § (1) A Tagosító Bizottság megalakulásáról, valamint a tagosítás előkészítésének és végrehajtásának minden jelentős részletéről az eljárás sorrendjében három példányban jegyzőkönyvet (továbbiakban: tagosítási jegyzőkönyv) készít. A tagosítási jegyzőkönyv helyes vezetéséért a községi jegyző (körjegyző, városi végrehajtó-bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tisztviselő) felelős. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Tagosító Bizottság összetételében az eljárás folyamán beállott esetleges változásokat is, továbbá az Ellenőrző Bizottság (20. §) által gyakorolt ellenőrzések időpontját és eredményét, az Ellenőrző Bizottságnak a Tagosító Bizottság munkáját érintő intézkedéseit és döntéseit.
(2) A tagosítási javaslatot a tagosítási jegyzőkönyvbe kell felvenni.
(3) A tagosítási javaslat jegyzőkönyvbe foglalása után a Tagosító Bizottság elnöke az előkészítő eljárást befejezettnek nyilvánítja és a jegyzőkönyvet a Bizottság minden tagja, valamint a kataszteri szakértő és az ügykezelő aláírják.
(4) A Tagosító bizottság a tagosítás előkészítő munkálatait olyan ütemben köteles elvégezni, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt tagosítási javaslatát legkésőbb az 1950. évi szeptember hó 6. napjáig elkészítse és azt jóváhagyás végett az Ellenőrző Bizottságnak bemutassa.
III. FEJEZET
A tagosítás előkészítésének irányítása és ellenőrzése
19. § (1) A megye területén engedélyezett részleges tagosítások végrehajtásával és ellenőrzésével összefüggő teendők ellátásáért a megyei végrehajtó-bizottság elnöke felelős.
(2) A megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztálya földbirtok-rendezési csoportjának (továbbiakban: földbirtok-rendezési csoport) vezetője a részleges tagosítással kapcsolatos feladatait a megyei végrehajtó-bizottság elnökének megbízásából látja el.
20. § (1) A földbirtok-rendezési csoport vezetője a Tagosító Bizottság elnökeinek kijelölésekor annyi Ellenőrző Bizottságot alakít, hogy egy-egy Ellenőrző Bizottságra legfeljebb öt-hat tagosítás ellenőrzése jusson.
(2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
a) a megyei végrehajtó-bizottság elnöke által kijelölt elnök,
b) a földbirtok-rendezési csoport vezetője által kijelölt, közigazgatási ügyintézésben jártas tisztviselő, valamint
c) az Országos Földméréstani Intézet elnöke által kijelölt műszaki szakértő.
(3) A megyei földmérési igazgatóság minden Ellenőrző bizottság mellé legalább egy földmérési munkában jártas tisztviselőt rendel ki, aki a műszaki munkálatok elvégzésében segédkezik.
(4) Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, valamint a kirendelt földmérési tisztviselő a Bizottság megalakulásakor a megyei végrehajtó-bizottság elnöke előtt esküt tesznek.
21. § (1) Az Ellenőrző Bizottság:
a) a helyszínen ellenőrzi a részleges tagosítás előkészítését és végrehajtását, ennek során a Tagosító Bizottság munkájában közvetlenül is részt vesz;
b) a tagosítási javaslatot a helyszínen részletesen felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményét a Tagosító Bizottsággal megtárgyalja és szükség esetén a javaslat módosítására, kiegészítésére utasítást ad;
c) a módosítások és kiegészítések megtörténte után a javaslatot jóváhagyja, az ingatlanok birtokbaadását elrendeli;
d) dönt a Tagosító Bizottsághoz az értékelés kérdésében benyújtott észrevételek ügyében;
e) ellenőrzi az ingatlanok birtokbaadását; ha a birtokbaadás során a jóváhagyott tagosítási javaslat módosítása vagy kiegészítése válik szükségessé, azt a Tagosító Bizottsággal egyetértésben engedélyezi.
(2) Az Ellenőrző Bizottság a tagosítási javaslat felülvizsgálatát legkésőbb az 1950. évi szeptember hó 7. napján köteles befejezni és a birtokbaadást elrendelni.
(3) Az Ellenőrző Bizottság működéséért és a részére előírt határidő betartásáért a Bizottság elnöke és tagjai, valamint a kirendelt földmérési tisztviselő külön-külön is felelősek.
IV. FEJEZET
A tagosítás végrehajtása
22. § (1) A Tagosító Bizottság a tagosítási javaslat jóváhagyása után kitűzi a kialakított táblák és csereingatlanok birtokbaadásának időpontját és erről az érdekelteket egyénenkint írásban értesíti. A Tagosító Bizottság az ingatlanok birtokbaadását a kitűzött időpontban megkezdi és olyan ütemben hajtja végre, hogy azt legkésőbb az 1950. évi szeptember hó 12. napjáig befejezze.
(2) Ha a tagosítást nem kérő tulajdonosnak haszonbérlet, illetőleg előhaszonbérlet útján hasznosított ingatlana esik a táblába, a haszonbérlő haszonbérleti joga változatlan feltételekkel, minden külön eljárás nélkül a csereingatlanra megy át. Ebben az esetben a Tagosító Bizottság a csereingatlant nem a tulajdonosnak, hanem a haszonbérlőnek adja birtokába.
(3) A Tagosító Bizottság az ingatlanok birtokbaadásakor közli az érdekeltekkel az Ellenőrző Bizottság döntését az ingatlanok értékelése ügyében beadott észrevételre.
23. § (1) A Tagosító Bizottság - amennyiben erre az előkészítő eljárás alatt nem került sor - az ingatlanok birtokbaadása alkalmával megállapítja, hogy
a) dolgozó paraszt, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet a kicserélt ingatlanán végzett-e a következő gazdasági évre előkészítő munkát (szántást, vetést, trágyázást stb.) továbbá azt, hogy a kicserélt ingatlanon van-e háromévesnél nem idősebb lucernavetés vagy élőfa, kút, kerítés, csőszház, pince stb.;
b) dolgozó parasztnak nem tekinthető tulajdonosnak a táblába esett ingatlanán, illetőleg az állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek cserére felhasznált ingatlanán van-e olyan épülete, amelyért pénzkártalanítást kell fizetni és az épület milyen becsértékű.
(2) A Tagosító Bizottság megállapításait a tagosítási jegyzőkönyvbe foglalja és a kártalanításra összegszerű javaslatot tesz. Javaslatában megjelöli azt is, hogy a kártalanítás követelésére ki jogosult és azt ki köteles megtéríteni.
(3) A kártalanítást az köteles kiegyenlíteni, aki a csere folytán gazdagodott. Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt munkáért, illetőleg javakért a kártalanítást - pénzben vagy természetben - a birtokbaadás után haladéktalanul, de legkésőbb a birtokbaadástól számított tizenöt napon belül meg kell téríteni. A kártalanítás az érdekeltek között közvetlenül nyer kiegyenlítést.
24. § A tagosítás során ingatlanfelmérést csak a legszükségesebb mértékben, a legegyszerűbb módon és kizárólag a táblák kialakítása, illetőleg az ingatlancserék érdekében szükséges megosztások, továbbá a tulajdonközösség elkerülhetetlen megszüntetése céljából lehet végezni. Ha a szükséges felmérés az előkészítő eljárás során nem történt meg, azt a birtokbaadás előtt el kell végezni. A felmérés időpontjáról az érdekelteket értesíteni kell. A felmért táblákat és birtoktagokat határjellel kell ellátni.
25. § (1) A Tagosító Bizottság a tagosítási jegyzőkönyvbe folytatólagosan felveszi kártalanítási javaslatait, az ingatlanok birtokbaadásának megkezdését, a birtokbaadás részleteit és végrehajtásának befejezését. Ezután a Tagosító Bizottság véglegesen lezárja a tagosítási jegyzőkönyvet és azt a Bizottság elnöke és tagjai, valamint a kataszteri szakértő és az ügykezelő aláírják.
(2) A Tagosító Bizottság elnöke a birtokbaadás befejezésének napján a lezárt tagosítási jegyzőkönyv egy példányát átadja a községi elöljáróságnak (városi végrehajtó-bizottság elnökének), másik két példányát pedig az eljárás során keletkezett összes iratokkal együtt haladéktalanul átadja a földbirtok-rendezési csoport vezetőjének.
V. FEJEZET
Határozatok és jogorvoslatok
26. § (1) A tagosítás ügyében a földbirtok-rendezési csoport vezetője a tagosítási jegyzőkönyv átvétele után három napon belül véghatározatot hoz (tagosítási véghatározat). A véghatározat - a hozzácsatolt tagosítási munkarészekkel - telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.
(2) A tagosítási véghatározatnak, illetőleg mellékleteinek tartalmazniok kell minden olyan adatot, amelynek alapján a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését és a terhek átvitelét foganatosítani lehet. A földbirtok-rendezési csoport vezetője a tagosítási véghatározatban dönt a tagosítási javaslatban foglalt telekkönyvön kívüli tulajdonszerzések ügyében is.
(3) A tagosítási véghatározatot meg kell küldeni a földművelésügyi miniszternek, a DÉFOSZ megyei titkárságának, a SZÖVOSZ megyei központjának, továbbá az érdekelt állami gazdaság vezetőjének, illetőleg termelőszövetkezet elnökének.
(4) A véghatározatot jogerőre emelkedése után a földbirtok-rendezési csoport vezetője, jogerősségi záradékkal látja el és megküldi az illetékes járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak, a megyei földmérési igazgatóságnak és az érdekelt adóhivatalnak.
(5) A tagosítási eljárás során a földbirtok-rendezési csoport minden intézkedéséért az ügy előadója mellett a csoport vezetője is egyéni felelősséggel tartozik.
27. § (1) A tagosítási véghatározat ellen csak közérdekből lehet jogorvoslattal élni.
(2) Jogorvoslat előterjesztésére jogosult:
a) a DÉFOSZ megyei titkársága,
b) a SZÖVOSZ megyei központja,
c) az érdekelt állami gazdaság vezetője,
d) az érdekelt termelőszövetkezet elnöke.
(3) A jogorvoslatot a véghatározat közlésétől számított tizenöt napon belül a megyei végrehajtó-bizottságnál lehet előterjeszteni és azt a jogorvoslati határidő letelte után a földbirtok-rendezési csoport vezetője az összes iratokkal együtt a földművelésügyi miniszterhez terjeszti fel.
28. § (1) Az épületek cseréjénél felmerült pénzkártalanítás (14. §) és a dolgozó parasztot, valamint az állami gazdaságot és a termelőszövetkezetet a 23. § értelmében megillető kártalanítás ügyében a földbirtok-rendezési csoport vezetője a tagosítási jegyzőkönyv átvétele után tizenöt napon belül külön határozatot hoz. A kártalanítási határozatot meg kell küldeni a földművelésügyi miniszternek, az érdekelt feleknek, valamint az állami gazdaságot érintő határozatot az állami gazdaságok megyei központjának.
(2) Dolgozó parasztot kártalanítás megtérítésére csak abban az esetben lehet kötelezni, ha a kártalanítás másik dolgozó parasztot, illetőleg állami gazdaságot vagy termelőszövetkezetet illet meg. Termelőszövetkezet tagját kártalanítás fizetésére csak akkor lehet kötelezni, ha azt a vagyontárgyat, amelyért kártalanítással tartozik, egyéni használatban tartja; egyébként a kártalanítás megtérítésére a termelőszövetkezet köteles.
(3) Állami gazdaságot vagy termelőszövetkezet az elvégzett munkáért, lucernavetésért, élő fáért stb. [23. § (1) bekezdés a) pont] járó kártalanítás megtérítésére csak abban az esetben lehet kötelezni, ha a kártalanítás dolgozó parasztot vagy termelőszövetkezetet illet meg; épületért járó kártalanítás megfizetésére azonban kötelezni kell akkor is, ha a kártalanítás dolgozó parasztnak nem tekinthető személyt illet meg.
(4) A kártalanításról - a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében - a földbirtok-rendezési csoport vezetője bírói eljárás és minden további jogorvoslat kizárásával határoz. Határozata alapján - nemfizetés esetében - a kártalanítás közadók módjára hajtható be.
29. § A földművelésügyi miniszter a tagosítási és kártalanítási véghatározatokat hivatalból felülvizsgálja és - a közérdekű jogorvoslatok figyelembevételével - határoz a jóváhagyás felől.
VI. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
30. § (1) A tagosítás végrehajtása során bekövetkezett tulajdonosváltozásokat a tagosítási véghatározat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül be kell kebelezni és az érdekelteknek a telekkönyvi végzéseket további tizenöt napon belül ki kell kézbesíteni.
(2) A kicserélt ingatlanokra bekebelezett terheket a tulajdonváltozás telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg kölcsönösen át kell vinni.
31. § (1) A tagosítás műszaki feladatainak elvégzéséről az Országos Földméréstani Intézet gondoskodik.
(2) A tagosításba bevont ingatlanok kataszteri alapmunkálataiban beállott változásokat a tagosítás befejezésétől számított kilencven napon belül kell a kataszteri alapmunkálatokon átvezetni.
32. § (1) A tagosítási eljárás során ténylegesen munkában töltött napokra a Tagosító és az Ellenőrző Bizottság nem közalkalmazott elnökét 30 forint, a Bizottságok nem közalkalmazott tagjait pedig 20 forint napidíj illeti meg, amely a szállásdíjat is magában foglalja; ezenkívül a ténylegesen felmerült és igazolt útiköltség megtérítésére van igényük.
(2) A bizottsági elnökök napidíját és útiköltségét a földbirtok-rendezési csoport vezetője igazolja és utalványozza. A bizottsági tagok napidíját és útiköltségét - az elnök írásbeli igazolása alapján - ugyancsak a földbirtok-rendezési csoport vezetője utalványozza.
(3) A Tagosító és az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak térítés ellenében való elszállásolásáról, élelmezéséről és - a községre megállapított hatósági díjazás mellett - a szükséges fuvar biztosításáról az érdekelt község elöljárósága (városi végrehajtó-bizottság elnöke) köteles gondoskodni.
(4) A tagosítás végrehajtásához szükséges határjelek és fuvarok költségeit a földbirtok-rendezési csoport vezetője által elszámolás kötelezettsége mellett rendelkezésre bocsátott ellátmányból a Tagosító Bizottság elnöke fizeti ki.
33. § (1) Az időszerű mezőgazdasági munkálatokat a jó gazda gondosságával, kellő időben és hiánytalanul el kell végeznie annak is, akinek ingatlana olyan község határában fekszik, ahol részleges tagosítást kérelmeztek, engedélyeztek vagy tagosítás folyik, tekintet nélkül arra, hogy ingatlanát a tagosításba bevonják vagy bevonták.
(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést az érdekelt község elöljárósága (városi végrehajtó-bizottság elnök) köteles a helyben szokásos módon a tagosítási eljárás alatt három ízben közhírré tenni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a munkálatok elmulasztása miatt megállapított büntetőjogi felelősség alól a tagosítás senkit nem mentesít.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását a járási (városi) végrehajtó-bizottság és a községi elöljáróság ellenőrzi.
34. § A mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló 1949. 3. tvr. 12. §-ának végrehajtása során a pénzbüntetésre az 1928. X. törvény és a 8960/1946. (VIII. 1.) ME rendelet rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter
8132/XX/29/1950. Földművelésügyi minisztertől
Közlemény
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter