4080/1949. (VI. 10.) Korm. rendelet

a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. II. törvénycikk hatálybaléptetése és végrehajtása, valamint a pénzügyi, illetményügyi és hatásköri döntőbizottságokra vonatkozó szabályok megállapítása tárgyában

[Közigazgatási rendszám: 208 (207).]

(A rendszám tárgymegjelölése közigazgatási bíróság, illetőleg hatásköri bíróság helyett: pénzügyi és illetményügyi, illetőleg hatásköri döntőbizottság.)

A magyar köztársaság kormánya az 1949. II. tc. 5., 9., 11. és 14. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A törvény hatálybaléptetése

1. § A közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. II. törvénycikk (a továbbiakban: T.) az 1949. évi szeptember hó 1. napjával lép hatályba. Az 1896. XXVI. törvénycikkel létesített közigazgatási bíróság ezzel a nappal. a T. 1. §-a értelmében megszűnik.

II. FEJEZET

A pénzügyi és az illetményügyi döntőbizottságok szervezete

2. § (1) A T. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a pénzügyi döntőbizottságokat és az illetményügyi döntőbizottságokat a pénzügyminiszter alakítja meg a felmerülő szükségnek megfelelő számban és azok számát az ügyforgalom növekedése vagy csökkenése arányában felemelheti vagy leszállíthatja.

(2) Minden bizottság elnökből és két tagból áll.

(3) A bizottságok elnökeit az igazságügyminiszter által három év tartamára kijelölt 12-12 ítélőbíró közül kell beosztani.

(4) A bizottságok egy-egy tagját a pénzügyi tárca fogalmazási szakán működő és a pénzügyminiszter által három év tartamára kijelölt 12-12 alkalmazott közül kell beosztani. Ez a tag egyúttal a bizottság előadója.

(5) A pénzügyi döntőbizottság második tagját a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa részéről készített és hat hónaponkint megújítandó jegyzékbe felvett 24 személy közül kell behívni.

(6) Az illetményügyi döntőbizottságok második tagját a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete által készített és hat hónaponkint megújítandó jegyzékbe felvett 12 személy közül kell behívni.

(7) A döntőbizottságokhoz a bizottsági jegyzéket, az irodakezelési tisztviselőket és az altiszteket a pénzügyminiszter osztja be.

(8) A pénzügyi és illetményügyi döntőbizottságok személyi és dologi kiadásairól a pénzügyi tárca költségvetésének keretében kell gondoskodni.

3. § (1) Az igazságügyminiszter által elnökül kijelölt ítélőbírákra az ítélőbírák szolgálati és fegyelmi szabályai; a pénzügyminiszter által a 2. § (4) és (7) bekezdései értelmében beosztott alkalmazottakra pedig a pénzügyi szolgálati és fegyelmi szabályok irányadók.

(2) A 2. § (5) és (6) bekezdése alapján behívott tagok ebben a minőségben közhivatalnokok. (1940. XVIII. tc. 3. §)

4. § (1) A 2. § (5) és (6) bekezdéseiben említett szervek a pénzügyminiszter megkeresésére névjegyzékeket állítanak össze és azt a pénzügyminiszternek minden év június és december havának első felében megküldik.

(2) A névjegyzékeket elsőízben az 1949. évi július hó 31. napjáig kell összeállítani és megküldeni.

(3) A névjegyzékekbe csak olyan személyeket lehet felvenni, akiknek országgyűlési képviselői választójoguk van és a döntőbizottságok székhelyén (Budapesten) laknak.

(4) Azt a bizottsági tagot, aki alapos ok nélkül a bizottság ülésén nem jelenik meg, esetenkint ötszáz forintig terjedhető rendbírsággal kell sújtani. A rendbírságot a pénzügyminiszter szabja ki. Határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A rendbírságot közadók módjára kell behajtani.

5. § (1) A döntőbizottságok közszolgálati alkalmazásban nem álló tagjai működésük megkezdésekor a pénzügyminiszter előtt ünnepélyes fogadalmat tesznek. A fogadalom szövege a következő:

"Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a megbízatásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül, a törvények és a törvényes rendelkezések alapján az állam és a nép érdekében fogok eljárni és az eljárás során tudomásomra jutott adatokat titokban fogom tartani."

(2) A 2. § (5) és (6) bekezdései értelmében behívott tagokat azokra a napokra, amelyeken az ülésen résztvesznek, a pénzügyminiszter által megállapítandó ülésdíj illeti meg. Ülésdíjat csak annak lehet kiutalni, aki az összeg felvétele előtt írásbeli nyilatkozatban jelenti ki, hogy a döntőbizottság ülésén való részvétele folytán keresetében (jövedelmében) veszteséget szenvedett, vagy aki hivatali főnökének, vagy munkaadójának igazolványával bizonyítja, hogy a döntőbizottságban teljesített munkáján felül hivatali vagy egyéb munkaviszonyból folyó kötelességének is eleget tesz. Ez alá a rendelkezés alá a külön keresettel nem bíró nyugdíjasok nem tartoznak.

6. § Az állami, törvényhatósági és községi hatóságok (hivatalok), valamint a bíróságok kötelesek a döntőbizottság megkereséseinek eleget tenni.

III. FEJEZET

A pénzügyi és illetményügyi döntőbizottságok hatásköre

7. § (1) A pénzügyi és az illetményügyi döntőbizottság hatásköre a hozzáutalt ügyek tárgyalására és eldöntésére szorítkozik. Ha azonban a hozzáutalt vitás kérdéssel olyan kérdés kapcsolatos, amelynek előzetes vagy együttes elbírálása nélkül a főkérdés el nem dönthető, a kapcsolatos kérdés felett is a döntőbizottság határoz, noha az különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznék.

(2) A T. 5. §-ának (4) bekezdése értelmében azok a jogszabályok, amelyek korlátozást állapítanak meg arra nézve, hogy valamely ügy mennyiben vonható közigazgatási bírósági eljárás alá, a bizottság előtti panaszeljárásban is irányadók. Ilyen korlátozásokat állapítanak meg különösen az 1934. I. tc. 13. §-a, a 3770/1948. (74) Korm. rendelet 1. §-a és a 10880/1948. (239) Korm. rendelet 3. §-a.

(3) A döntőbizottság elé utalt ügyekben nincs helye a bíróság előtt eljárásnak.

8. § (1) A T. 3. §-a alapján a pénzügyi döntőbizottság előtti eljárásnak van helye:

I. A pénzügyigazgatóságoknak

1. a földadó, jogossága és mérve tárgyában [100/1927. PM rendelet 44. § (1) bek.],

2. a mezőgazdaság fejlesztési járulék jogossága és mérve tárgyában [7090/1948. Korm. rendelet 17. § (2) bek.],

3. a házadó jogossága és mérve, valamint a házadótörlés tárgyában [8790/1946. ME rendelet 27. § (1) bek.],

4. az újbóli bérbeadás, illetőleg használatbavétel bejelentésének elmulasztása miatt előírt kétszeres bírság tárgyában [8790/1946. ME rendelet 24 § (5) bek., illetőleg a közadók kezeléséről szóló 600/1927. PM sz. Hivatalos Összeállítás 104. § 1/b. pontja, a továbbiakban K. K. H. Ö.],

5. az ideiglenes házadómentesség, valamint a helyreállítási és átalakítási házadókedvezmény tárgyában [10750/1946. ME rendelet 18. § (2) bek., illetőleg a K. K. H. Ö. 104. § 1/c. pontja],

6. az adókedvezményhez való jogosultság elvesztése és a már megadott házadókedvezmény elvonása tárgyában [10750/1946. ME rendelet 20. § (2) bek.],

7. a lakáshelyreállítási hozzájárulás jogossága és mérve tárgyában [266000/1948. PM rendelet 12 § (1) bekezdés, illetőleg a 8790/1946. ME rendelet 27. § (1) bek.],

8. a nyersbevétel alapján kivetett együttes kereseti és jövedelemadó jogossága és mérve tárgyában [5770/1948. Korm. rendelet 20. § (1) bek.],

9. a kataszteri tisztajövedelem alapján kivetett együttes kereseti és jövedelemadó jogossága tárgyában, ha az adóalany az adókötelezettség fennállását vitatja [5890/1946. ME rendelet 36. § (6) bek.],

10. az adóközösség (átalányozással adóztatott testület) vezetőségének, kivető és felszólamlási bizottságainak tagjaira a titoktartási kötelezettség megsértése miatt kirótt rendbírság tárgyában [5890/1946. ME rendelet 33 § (4) bek. és 35. § (4) bek.],

11. a társulati adó jogossága és mérve tárgyában [5770/1948. Korm. rendelet 31. § (5) bek.],

12. a tantiemadó jogossága és mérve tárgyában [5890/1946. ME rendelet 58. § (2) bek.],

13. a nyereségtöbbletadó jogossága és mérve tárgyában [5770/1948. Korm. rendelet 33. § (8) bek.],

14. az általános jövedelemadó jogossága, mérve és az adó helyesbítése tárgyában [6342-13400/1948. Korm. rendelet 39. § (1) és (3) bek. értelmében a 17. § (1) 1-5. és 6. § a)-b) pontjai, 25. §-a, 21. és 22. §-ai eseteiben],

15. az illetményadó jogossága és mérve tárgyában [5660/1948. Korm. rendelet 14. § (3) bek.],

16. az illetménytöbbletadó jogossága és mérve tárgyában [5670/1948. Korm. rendelet 10. § (3) bek.],

17. a vagyonadó jogossága és mérve tárgyában [2440/1947. ME rendelet 28. § (1) bek.],

18. az egyszeri vagyondézsma és vagyonszaporulati dézsma jogossága és mérve tárgyában [10130/1947. Korm. rendelet 27. § (1) bek.],

19. az általános, termelői, fényűzési, árkiegyenlítési forgalmi adó jogossága és mérve, valamint az adó visszatérítése tárgyában [3400/1948. PM rendelet 76. § (1) bek.],

20. a malomi munkateljesítmények után fizetendő forgalmi adóátalány megállapítása vagy kiigazítása tárgyában [3400/1948. PM rendelet 31. § (6) bek.],

21. a forgalmi adóátalány megállapítása tárgyában [3400/1948. PM rendelet 60. § (12) bek.],

22. a behozatali forgalmi adó, illetőleg a behozatali fényűzési forgalmi adó jogossága és mérve, valamint ezeknek a forgalmi adóknak a visszatérítése tárgyában [3300/1948. PM rendelet 30. § (1) bek.],

23. a gépjáróműadó jogossága és mérve tárgyában [5530/1947. ME rendelet 18. § (2) bek.],

24. az illetékek jogossága, mérve és visszatérítése az illetékekre vonatkozó jogszabályok alapján nagyobb szabálytalanságok miatt kirótt bírság jogossága és mérve tárgyában [9100/1947. Korm. rendelet 96. § és a K. K. H. Ö. 104. § 1/e pontja],

25. az adótárgy, vagy mívelési ágváltozás bejelentésének elmulasztása, a házadó és társulati adó és vagyonadóbevallás be nem adása, illetőleg elkésett beadás miatt a vonatkozó törvények illetőleg törvényes rendelkezések értelmében járó bírságok tárgyában [K. K. H. Ö. 104. § 1/b. pontja),

26. az adótárgy, vagy adókötelezettség megszűnése, a tartozás összegének vagy az alapnak téves kiszámítása, az adónak nem a valódi adókötelezettre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás, továbbá késedelmi kamatoknak és adópótlékoknak helyesbítése, törlése, illetőleg visszatérítése tárgyában, valamint adóleszámolási ügyben (K. K. H. Ö. 104. § 1/d. pontja),

27. a telekkönyvileg bekebelezett jelzálogok törlése, az ingatlan végrehajtása esetében a felosztott vételárból vagy zárlati jövedelemből, illetőleg a csődtömegből illetéktelenül felvett összegek visszafizetése, továbbá a köztartozások elévülése, valamint a tévesen befizetett, illetőleg lerótt vagy jogellenesen beszedett összegeknek és túlfizetéseknek visszatérítése tárgyában (KKHÖ 104. § 1/h. pontja) hozott határozatai ellen benyújtott panaszok folytán;

II. a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának

1. az elemi csapások által keletkezett rendkívüli károk alapján eszközlendő földadó elengedés, illetőleg földadó leszállítás tárgyában [7450/1947. ME rendelet 14. § (1) bek., és a K. K. H. Ö. 104. § 4/d pontja],

2. a földadó alanyai által a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettségeire fizetendő hozzájárulás jogossága és mérve tárgyában [8300/1947. Korm. rendelet 1. § (2) bek.],

3. a városi és községi borfogyasztási adónak jogossága és mérve kérdésében, továbbá az elévült borfogyasztási adó törlése és az esetleges túlfizetés visszatérítése tárgyában [KKHÖ 104. § 4/a pontja, 2700/1948. PM rendelet 9. § (2) bek.],

4. a végrehajtási eljárásban netalán előfordult törvényellenesség, vagy szabályellenesség, valamint az adóbehajtási illetékek felszámítása ellen benyújtott panaszok tárgyában (KKHÖ 104. § 4/b pontja),

5. a helyhatósági szolgáltatások - vízdíj, csatornázási járulék, burkolási járulék, ebadó, városi vámok, közterület foglalási díj stb. - jogossága és mérve tárgyában [KKHÖ 104. § 4/g pontja],

6. a közadók módjára behajtandó követelésnek az arra illetékes hatóság útján történt jogérvényes megállapítása tárgyában (KKHÖ 104. § h) pontja).

III. az adófelszólamlási bizottságnak

1. Az általános jövedelemadó jogossága, mérve és helyesbítése tárgyában [6342-13400/1948. Korm. rendelet 39. § (1) és (3) bek.],

2. közadókra vonatkozó bevallások be nem adása, illetőleg elkésett beadása miatt a vonatkozó törvények, illetőleg törvényes rendelkezések értelmében járó bírságok tárgyában (KKHÖ 104. § 2. pont) hozott határozatai ellen benyújtott panaszok folytán;

IV. a központi vámigazgatóságnak

a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó jogossága és mérve, valamint ezen forgalmi adók visszatérítése tárgyában hozott határozata ellen [3300/1948. PM rendelet 30. § (1) bek.] benyújtott panaszok folytán.

(2) A jelen § (1) bekezdésében felsorolt eseteken felül a T. 3. §-a értelmében a pénzügyi döntőbizottság előtti eljárásnak van helye még minden esetben, amikor a jogszabályok a közigazgatási bírósághoz panaszjogot biztosítottak.

9. §

(1) A T. 4. §-a alapján az illetményügyi döntőbizottság előtti eljárásnak a következő ügyekben van helye:

1. Az állami, törvényhatósági, megyei városi és községi alkalmazottak, valamint a magyar államvasutak alkalmazottainak szolgálati illetményeire (fizetés, lakbérsegély, családipótlék stb.) vonatkozó igény jogossága és mérve tekintetében, továbbá ezeknek fizetési osztályba és fokozatba, illetőleg fizetési fokozatokba való besorolására vonatkozó igénye és az összegszerűség kérdésében, végül az élvezett szolgálati illetmények folyósításának felfüggesztése és megszüntetése tárgyában (1896. XXVI. tc. 27., 45. és 83. §-ai, a T. 13. §-a),

2. az 1. pontban említett alkalmazottak - kivéve az államvasutak alkalmazottait - és hozzátartozók ellátása (nyugdíj, özvegyi nyugdíj, nevelési járulék, végkielégítés, temetési járulék stb.) tárgyában, valamint az élvezett ellátás folyósításának felfüggesztése és megszüntetése tárgyában (1896. XXVI. tc. 27., 45. és 83. §-ai és az 1912. LXV. tc. 120. §-a),

3. katonai személyeknek és hozzátartozóiknak az 1921. XXXII. és az 1929. XV. törvénycikken alapuló ellátási ügyei tárgyában (az 1927. VI. tc. 1. §-a alapján és a 2. §-ban meghatározott korlátok között), hozott határozatok ellen benyújtott panaszok folytán.

(2) A jelen § (1) bekezdésében felsorolt eseteken felül a T. 4. §-a értelmében az illetményügyi döntőbizottság előtti eljárásnak van helye még minden esetben, amikor a jogszabályok a közigazgatási bírósághoz panaszjogot biztosítottak.

IV. FEJEZET

Eljárás a döntőbizottságok előtt

10. § (1) A döntőbizottságok előtti eljárás panasz alapján indul meg.

(2) Panasszal élhet:

a) a jogszabályokban meghatározott esetekben a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának határozata ellen a pénzügyigazgató, az adófelszólamlási bizottság határozata ellen pedig a bizottsági előadó (hatósági panasz);

b) a félként érdekelt természetes vagy jogi személy (magánpanasz).

(3) A panaszt a megtámadott határozat vagy intézkedés kihirdetésének, ha pedig a határozatot, illetőleg az intézkedést kézbesítés útján közlik, kézbesítésének napját követő naptól számított tizenöt nap alatt [T. 5. § (3) bek.] annál a hatóságnál, amelynek határozata vagy intézkedése ellen irányul, írásban kell beadni. A hatósági panaszt két példányban kell benyújtani. Ha a panaszt nem ennél a hatóságnál nyújtották be, azt ehhez haladék nélkül meg kell küldeni.

(4) A panasznak tartalmaznia kell:

1. a sérelmes határozat vagy intézkedés, illetőleg a határozat (intézkedés) sérelmes részeinek megjelölését;

2. a tényállásnak és az annak igazolására szolgáló bizonyítékoknak rövid ismertetését;

3. a jogalap feltüntetését, végül

4. a kérelem szabatos előadását.

(5) A panaszban az ügyre vonatkozó olyan ténykörülményt és bizonyítékot nem lehet felhozni, amelyet az előzetes közigazgatási eljárásban nem érvényesítettek.

(6) A magánpanaszt élőszóval is be lehet jelenteni olyan esetben, amikor a határozat kihirdetése az érdekelt fél jelenlétében élőszóval történt. Ebben az esetben a panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(7) A panasznak halasztó hatálya nincs.

11. § (1) A megszabott határidő eltelte után benyújtott panaszt vissza kell utasítani. A visszautasító határozatot indokolni kell.

(2) A visszautasítás joga magánpanasz esetében az eljárt közigazgatási hatóságot, hatósági panasz esetében, valamint, ha a magánpanasz esetében a közigazgatási hatóság a visszautasítás jogával nem élt, a döntőbizottságot illeti meg.

(3) A közigazgatási hatóság visszautasító határozata ellen a kézbesítés napját követő naptól számított tizenöt nap alatt felfolyamodásnak van helye a döntőbizottsághoz.

12. § (1) Ha az érdekelt fél vagy meghatalmazottja a panaszt valamely elháríthatatlan akadály miatt önhibáján kívül kellő időben nem adhatta be, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az azt támogató hiteltérdemlő bizonyítékok előadása mellett a panasszal együtt, az elmulasztott határidő utolsó napját követő, vagy ha az akadály csak később szűnt meg megszűntét követő naptól számított tizenöt nap alatt írásban kell az eljárt közigazgatási hatóságnál benyújtani.

(2) A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után igazolást kérni többé nem lehet.

(3) Az igazolási kérelmet a főügytől elkülönítve, előzetesen kell tárgyalni és eldönteni. Ha a döntőbizottság az igazolási kérelemnek nem ad helyet, a panaszt az ügy érdemi elbírálása nélkül visszautasítja.

13. § (1) Az eljárt közigazgatási hatóság a nála benyújtott panaszt, ha azt elkésés miatt visszautasítandónak nem találta, az ügyre vonatkozó valamennyi irattal felszerelve és iratjegyzékbe foglalva, tizenöt nap alatt megküldi a döntőbizottságnak.

(2) A panaszt megküldő hatóság egyszersmind írásbeli nyilatkozatban közli a panaszra vonatkozó állásfoglalását. Ebben kell előadni a panaszban felhozott tényállításokra és bizonyítékokra vonatkozó észrevételeket, továbbá azokat a közérdekű szempontokat, amelyek az ügy elbírálásánál jelentősek, úgyszintén a döntőbizottság hatásköre ellen esetleg emelhető kifogást is.

14. § (1) Csekélyebb fontosságú tartalmi és alaki hiányok vagy hibák, valamint egymással össze nem függő ügyek indokolatlan halmozása esetében az elnök a panaszt a benyújtónak záros határidő kitűzése mellett kiegészítés vagy, kijavítás végett visszaadhatja.

(2) Ha a panaszos az (1) bekezdés szerint kitűzött záros határidőt elmulasztja vagy a kiegészítést hiányosan teljesíti, úgyszintén ha a panasznak olyan lényeges tartalmi és alaki hiányai vannak, hogy kiegészítésre nem látszik alkalmasnak, a döntőbizottság a panaszt érdemi elbírálás nélkül visszautasíthatja.

15. § Hatósági panasz esetében a döntőbizottság elnöke a panasz másodpéldányát az érdekelt félnek, ha pedig többen vannak, annak, aki a közigazgatási eljárásban vagy a panaszban elsőnek van megnevezve, azzal a figyelmeztetéssel kézbesítteti, hogy a kézbesítés napját követő naptól számított tizenöt nap alatt a döntőbizottsághoz válasziratot nyújthat be. A válasziratot két példányban kell beadni. Az egyik példányt a döntőbizottság a hatósági panasz benyújtójának haladék nélkül kézbesítteti, aki a válasziratra észrevételeket tehet.

16. § A döntőbizottság a felek kérelmére vagy hivatalból a bizonyítási eljárást, illetőleg annak kiegészítését az érdemleges határozat meghozatala előtt bármikor elrendelheti. Ha a bizonyítás céljára irat beszerzése szükséges evégből a döntőbizottság közvetlenül intézkedik. Egyébként a döntőbizottság egyes bizonyítási cselekményekkel azt a közigazgatási hatóságot bízza meg, amely a panasszal megtámadott határozatot hozta. Ez a hatóság a bizonyításfelvételt azok szerint a szabályok szerint foganatosítja, amelyek az előtte folyó eljárásban a bizonyításra nézve egyébként irányadók.

17. § (1) A döntőbizottság az ügyeket zárt ülésben intézi el.

(2) Ha a döntőbizottság hatáskörének hiányát állapítja meg, az erre vonatkozó határozatáról végzést hoz.

(3) Ha a panaszt megküldő hatóság hatásköri kifogást emel és a döntőbizottság mégis megállapítja hatáskörét, az erről szóló végzést a további eljárás felfüggesztése mellett, az ügyiratokkal együtt megküldi a T. 11. §-ával szervezett hatásköri döntőbizottságnak.

(4) A pénzügyi, illetőleg illetményügyi döntőbizottságokat a T. 11. §-ának (5) bekezdése értelmében az 1928. XLIII. tc. 2. §-a második bekezdésének alkalmazása szempontjából bírói jelleggel szervezett hatóságnak kell tekinteni.

18. § (1) A döntőbizottság az ügy érdekében a panasz korlátai között határoz.

(2) A határozatok hozatalánál a döntőbizottság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

(3) A döntőbizottság határozatát egyhangúság hiányában szavazattöbbséggel hozza. Mind az elnököt, mind a tagokat egy szavazat illeti meg.

(4) A döntőbizottság határozatát az ügy érdemében "döntés", minden más esetben "végzés" elnevezéssel hozza.

(5) A határozatokat mindig indokolni kell.

(6) A határozat egy-egy kiadmányát a feleknek kézbesíteni kell. A határozat kézbesítését a panaszt megküldő hatóság a reá irányadó kézbesítési szabályok szerint teljesíti.

19. § A döntőbizottságok előtti eljárásban eljárási költségek nem állapíthatók meg, a döntőbizottság nem állapítja meg az eljárásban résztvett ügyvéd költségét a saját felével szemben sem.

20. § (1) Magánfelek újrafelvételi panaszt nyújthatnak be, ha az ügy eldöntése után olyan - a kérdés érdemére döntő - bizonyíték birtokába jutottak, amely az alapeljárás során rendelkezésükre nem állott vagy amelyet az alapeljárás során önhibájukon kívül nem használhattak.

(2) Az újrafelvételi panaszt az alapeljárás során hozott határozat kézbesítésétől számított egy év alatt írásban közvetlenül a döntőbizottságnál kell benyújtani. Újrafelvételi panaszt ugyanazon ügyben csak egyszer lehet benyújtani.

21. § A döntőbizottságok előtti panaszeljárásban lerovandó illetékek mérve ugyanaz, mint amelyeket az 5.720/1948 Korm. rendelet 24. §-ának 1. és 2. pontja a megszűnt közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszokra nézve megállapított.

22. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi és az illetményügyi döntőbizottságok eljárásának részletes szabályait külön rendelettel megállapítsa.

V. FEJEZET

A határozatok végrehajtása

23. § (1) A határozatot a panaszt megküldő hatóság hajtja végre.

(2) A felek a határozat végrehajtása körül felmerült jogsérelmek esetében a sérelmes cselekmény vagy mulasztás napját követő tizenöt nap alatt az eljárt közigazgatási hatóságnál írásban benyújtandó végrehajtási panasszal élhetnek, amelyet az iratokkal felszerelve, nyilatkozattal együtt a döntőbizottságnak haladék nélkül meg kell küldeni.

(3) Mulasztásnak tekintendő, ha a közigazgatási hatóság a döntőbizottság határozatát kézbesítésének napját követő naptól számított harminc nap alatt nem hajtja végre. Ebben az esetben a végrehajtási panasz beadásának határideje ettől a naptól számítandó.

VI. FEJEZET

A jogegység megóvása

24. § (1) Ha a döntőbizottságok hasonló ügyekben ellentétes határozatokat hoztak, vagy ha még nem keletkeztek ellentétes határozatok, de különös fontossága van annak, hogy a felmerült elvi jelentőségű vitás kérdés már eleve rendeztessék abból a célból, hogy ellentétes határozatok ne is keletkezhessenek, a pénzügyminiszter a kérdést jogegységi bizottság elé utalja.

(2) A jogegységi bizottság szervezetét és eljárását a pénzügyminiszter szabályozza.

VII. FEJEZET

A T. hatálybalépése előtt benyújtott panaszok elintézése

25. § A T. 9. §-a értelmében a T. hatálybalépése előtt benyújtott panaszok elintézésére a T. rendelkezései irányadók, ha azok tárgyában a közigazgatási bíróság még nem hozott érdemi határozatot. Ennélfogva ezekre az elintézetlen panaszokra vonatkozó iratokat,

1. ha azok a pénzügyi, illetőleg az illetményügyi döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak, a pénzügyminiszter veszi át;

2. ha a T. 6. és 7. §-aiban megjelölt ügyekre vonatkoznak, a panaszt felterjesztő közigazgatási hatóságnak kell visszaküldeni; a közigazgatási hatóság köteles a panaszost értesíteni arról, hogy a károsult és a kártérítésben marasztalt közeg az értesítés kézbesítése napját követő tizenöt napon belül beadható keresettel polgári perúton kereshet orvoslást;

3. ha a T. 8. §-ában megjelölt ügyekre vonatkoznak, a felterjesztő közigazgatási hatóságnak, illetőleg a miniszternek kell visszaküldeni megfelelő további eljárás végett.

26. § A pénzügyi döntőbizottság által való elintézés céljából a 25. § 1. pontjában említett ügyekkel együtt kell átadni az időközben megszűnt

1. a jövedelemtöbbletadó jogossága és mérve tárgyában az 5680/1948. Korm. rendelet 9. §-a alapján,

2. az újjáépítési közmunkaváltság mérve, behajtása és biztosítása tekintetében a 9000/1945. ME rendelet 8. § (3) bek., illetőleg a KKHÖ 104. § 4/b. pontja alapján,

3. a községi közmunkaváltság jogossága és mérve tárgyában az 1896. XXVI. tc. 65. §-a alapján,

4. a háborús helyzet következtében vetetlenül maradt területek földadójának elengedése tárgyában az 5930/1945. ME rendelet 13. és 14. §-ai alapján,

5. a hadikárok címén eszközölt földadó törlése tárgyában az 5950/1945. ME rendelet 13. §-a alapján,

6.

1946. évi tartós szárazság címén a kalászosoknál eszközlendő földadótörlés, illetőleg leszállítás tárgyában a 6920/1946. ME rendelet 7. §-a alapján,

7. az 1946. évi tartós szárazság címén a kapásnövényeknél eszközlendő földadótörlés, illetőleg leszállítás tárgyában a 10700/1946. ME rendelet 7. §-a alapján,

8. az épületjavítási hozzájárulás jogossága és mérve tárgyában a 4900/1947. ME rendelet 9. § (3) bekezdése alapján,

9. a községi (városi) húsfogyasztási adónak, valamint sör- és szeszfogyasztási adópótléknak jogossága és mérve kérdésében, továbbá az elévült adó és az adópótlékok törlése és az esetleges túlfizetésének visszatérítése tárgyában a KKHÖ 104. § 4/a pontja és a 2700/1948. PM rendelet 9. § (2) bek. alapján benyújtott panaszokat.

27. § A közigazgatási hatóságok a náluk lévő és a közigazgatási bírósághoz még meg nem küldött panaszokat, amennyiben azok a T. 3. és 4. §-aiban, valamint a jelen rendelet 26. §-ában megjelölt ügyekre vonatkoznak, elintézés céljából közvetlenül a pénzügyi, illetőleg az illetményügyi döntőbizottságokhoz küldik meg.

VIII. FEJEZET

A hatásköri döntőbizottságra vonatkozó rendelkezések

28. § A hatásköri bíróság a T. hatálybalépésének napjával (1. §) megszűnik. Azokban az ügyekben, amelyek eddig a hatásköri bíróság hatáskörébe tartoztak, a T. 11. §-ának (3) bekezdésével szervezett hatásköri döntőbizottság jár el.

29. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt az igazságügyminiszter kijelöli a hatásköri döntőbizottságban eljáró helyettesét, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter, úgyszintén a Kúria elnöke (akadályoztatása esetén törvényszerű helyettese) pedig a hatásköri döntőbizottság tagjait és erről az igazságügyminisztert értesítik. Az elnökhelyettes és a tagok kijelölése a T. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében három év tartamára szól. A döntőbizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg mind a belügyminiszter, mind a honvédelmi miniszter, mind pedig a Kúria elnöke egy-egy póttagot is kijelöl, akiknek megbízatása ugyancsak három évig tart. A döntőbizottság póttagjai a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén helyettesítik. A hatásköri döntőbizottság megalakulását, elnökének, helyettes elnökének tagjainak és póttagjainak nevét valamint a döntőbizottság hivatali helyiségére vonatkozó adatokat az igazságügyminiszter a Magyar Közlönyben (Hivatalos Lapban) és az Igazságügyi Közlönyben közzéteszi.

(2) A hatásköri döntőbizottságnak közszolgálati viszonyban nem álló tagjai (póttagjai) működésük megkezdése előtt az 5. §-ban meghatározott módon fogadalmat tesznek.

(3) A döntőbizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét a pénzügyminiszter által megállapítandó ülésdíj illeti meg.

30. § (1) A hatásköri döntőbizottsághoz jegyzőt és a segédszemélyzetet a szükséges számban az igazságügyi alkalmazottak sorából az igazságügyminiszter oszt be.

(2) Jegyzőként ítélőbíró is beosztható.

31. § A hatásköri döntőbizottság személyi és dologi kiadásairól az igazságügyi tárca költségvetése keretében kell gondoskodni.

32. § (1) A hatásköri döntőbizottság eljárására nézve az 1907. LXI. törvénycikk II. Fejezetében, úgyszintén az 1928. XLIII. tc. 4. és 6. §-aiban foglalt rendelkezések a jelen szakaszban meghatározott alábbi eltérésekkel megfelelően irányadók.

(2) Az érdekelt minisztert a tárgyalás határnapjáról csak abban az esetben kell értesíteni és nyilatkozat benyújtásának részéről csak abban az esetben van helye, ha a T. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében a döntőbizottságban nincs képviselve.

(3) Az 1907. LXI. tc. 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának helye nincs.

(4) A 19. § rendelkezései a hatásköri döntőbizottság előtti eljárásra is irányadók.

33. § A bíróságok és más hatóságok kötelesek - a döntőbizottság megkeresésére - a szükséges felvilágosításokat megadni és iratokat megküldeni.

34. § (1) Ha bármelyik bíróság vagy közigazgatási hatóság elvi kérdésben a hatásköri bíróságnak vagy a hatásköri döntőbizottságnak valamely határozatával ellentétes gyakorlatot folytat és a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítása szükségesnek mutatkozik, úgyszintén akkor is, ha a hatásköri döntőbizottság a hatásköri bíróságnak, illetőleg a döntőbizottságnak más hasonló ügyben hozott határozatától el kíván térni, a vitás elvi kérdést elvi határozattal kell eldönteni. Elvi határozat hozatalának van helye abban az esetben is, ha a hatásköri bíróság teljesülési határozatának megváltoztatása mutatkozik szükségesnek.

(2) Az elvi határozat hozatalában a döntőbizottság elnöke, helyettes elnöke és a bizottság valamennyi rendes és póttagja részt vesz. Határozathozatal előtt meg kell hallgatni a bizottságban nem képviselt érdekelt minisztert, továbbá a legfőbb államügyészt, ha pedig az elvi kérdés a katonai bíróság hatáskörét érinti, a katonai főügyészt is.

(3) A hatásköri bíróság teljes ülési határozatait és a hatásköri döntőbizottság elvi határozatait a bíróságok és a közigazgatási hatóságok mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a hatásköri döntőbizottság elvi határozattal meg nem változtatja. Az elvi határozat kötelező hatálya rendelkező részének a Magyar Közlönyben történő közzétételével kezdődik.

35. § A hatásköri döntőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

36. § A T. hatálybalépésének napjáig még el nem bírált hatásköri összeütközésekre vonatkozó iratokat a hatásköri döntőbizottság veszi át további eljárás végett.

IX. FEJEZET

Hatálybaléptető rendelkezés

37. § A jelen rendelet az 1949. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba, a 4. § (2) bek. alapján szükséges intézkedéseket azonban már a jelen rendelet kihirdetésének napjától az ott megjelölt határidő alatt végre kell hajtani.

Budapest, 1949. évi június hó 3-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Tartalomjegyzék