52/1950. (II. 5.) MT rendelet

a postai munkavállalók fizetésének és szolgálati viszonyának egyes kérdéseire vonatkozó rendelkezések tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.902.)

Népgazdaságunk erőteljes fejlődését eredményező hároméves terv sikeres befejezése, melyet a posta dolgozói tevékenyen elősegítettek, lehetővé teszi az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a posta dolgozói életszínvonalának emelését.

Ezért a minisztertanács méltányolva a posta dolgozóinak eddig kifejtett munkásságát, olyan fizetési rendszert léptet életbe, amely jelentős mértékben javítja a munkavállalók anyagi helyzetét, különösen a kisebb díjazású munkaköröknél, lehetővé teszi a munkavállalók munkakör és tényleges teljesítmény szerinti, a munka minőségét figyelembevevő bérezését, ledöntve ezzel azokat a mesterséges válaszfalakat, amelyet a régi rendszer a posta dolgozói és egyéb dolgozók között emelt, végül biztosítja a munkavállalók anyagi, kulturális színvonalának tervszerű emelését.

A minisztertanács a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 25. § (2) bekezdésében foglaltak alapján népgazdaságunk tervszerű fejlesztése, a postai alkalmazottak anyagi és kulturális jólétének növelése érdekében a következőket rendeli:

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed:

A posta (továbbiakban: munkáltató) valamennyi munkavállalójára, ideértve a postafőosztálynak a minisztérium szervezetében dolgozó munkavállalóit.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a postaügynökökre, kezelőhelyek postai megbízottaira és a kézbesítést külön díjazás mellett végző községi kézbesítőkre,

b) a postai alkalmazottaknak nem tekinthető alkalmi munkavállalókra.

(3) Abban a kérdésben, hogy a Posta egyes részlegeiből alakult nemzeti vállalatok munkavállalóira jelen rendeletet, vagy a megfelelő kollektív szerződést kell-e alkalmazni, a Postás Szakszervezet (továbbiakban szakszervezet) meghallgatásával a közlekedés- és postaügyi miniszter (továbbiakban miniszter) határoz.

(4) A postai munkavállalók munkaviszonyának állandó és ideiglenes minősége továbbra is változatlan marad. Ennek megfelelően állandó és ideiglenes a többi munkavállaló, ideértve a külön szerződéssel alkalmazott munkavállalókat is. Külön szerződéssel a munkáltató bármilyen munkára felvehet munkavállalókat.

(5) Az Országos Munkabér Bizottság (továbbiakban O. M. B.) határozatai a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is érvényesek, kivéve, ha ennek ellenkezőjét az O. M. B. kimondja.

2. §

Munkaidő

(1) A munkavállalók rendszeres munkaideje heti 48 óra.

(2) A folyamatos üzemi munkáknál (távbeszélő hivatalok és központ stb.) dolgozók munkaideje:

a) utazószolgálatot ellátó munkavállalóknál havi 210 óra, távolléti óráknak figyelembevételével havi 300 óra,

b) azokon a munkahelyeken, ahol a munkaidő egy része a postai forgalom folytonosságának fenntartása érdekében csak jelenlét, a havi munkaórák, jelenléti órák és étkezési idők összege együttesen 240 óra,

c) azokon a munkahelyeken, ahol a posta üzemének viteléhez szükséges jelenlét teszi ki a munkaidő legnagyobb részét, a havi munkaórák, jelenléti órák és étkezési idők összege együttesen 360 óra.

(3) A nem folyamatos munkát végző munkavállalókra vonatkozó heti 48 órás munkaidőt hat napra kell elosztani. Ezeknél a hét első öt napján a napi rendszeres munkaidő legalább 8 és fél munkaóra, szombaton legalább 4 munkaóra.

(4) A napi rendes munkaidőbe a munkára való jelentkezés és a munka átadása között tényleges munkával eltöltött idő beszámít.

(5) Az egyes munkahelyeken a munkabeosztást és annak megfelelően a havi munkaórák számát, a napi munkaidő kezdetének és befejezésének időpontját a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával állapítja meg.

3. §

Étkezési és tisztálkodási szünet

Az étkezés és tisztálkodási szünet tekintetében a Gyáripari és Bányászati Kollektív Keretszerződés (továbbiakban kollektív keretszerződés) 19-23. pontjainak rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azokat a munkavállalókat, akiknek munkaideje a folyamatos munka miatt 12 óra, vagy annál több, külön fizetett étkezési és tisztálkodási szünet nem illeti meg, mert ezek a munkájuk egy részét kitevő jelenlét ideje alatt étkezhetnek és tisztálkodhatnak. Nem számolható el étkezési és tisztálkodási szünet az utazószolgálatot teljesítő munkavállalóknál sem.

4. §

Túlóra

Túlóra tekintetében a kollektív keretszerződés 24-33. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a folyamatos üzemű munka miatt a munkaidő óráinak száma havonta van megállapítva, túlórának az ezen felül teljesített munkaórának kell tekinteni.

5. §

Pihenőidő

A munkavállalóknak két munkanap között megfelelő pihenőidőt kell biztosítani. Ez a pihenőidő hat óránál rövidebb nem lehet. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállalók pihenőidejét a honi állomáson általában 12 órában kell megállapítani. Ebbe a munkaidőbe nem lehet beszámítani az utazószolgálatot teljesítő munkavállalóknál a szolgálat átadására és átvételére, valamint a munkahelytől a lakóhelyig és visszamenetelre szükséges időt.

6. §

Munkaszüneti napok és fizetett ünnepnapok

A munkaszüneti napok és a fizetett ünnepnapok tekintetében a kollektív keretszerződés 35-43. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

7. §

Munkabérek

(1) A munkabérek megállapításának alapelvei:

a) a munkabéreket mindenkor a végzett munka mennyisége és minősége,

b) a munkabérek egymáshoz való viszonyát pedig a szakképzettebb és minőségileg kiválóbb munkának magasabb értékelése és a végzett munkának a termelésben elfoglalt fontossága határozza meg.

(2) A munkabérek kiegészítő részét képezik azok a juttatások, amelyeket a dolgozók fizetett ünnepnap, fizetett szabadság, fizetett ebédidő, szociális, egészségügyi, kulturális juttatások stb. címén kapnak.

(3) A fizetés szempontjából a dolgozók két csoportra oszlanak:

a) fizikai munkavállalókra,

b) havibéres munkavállalókra.

8. §

Fizikai munkavállalók

(1) Fizikai munkavállalóknak tekintendők azok a munkavállalók, akik a 4. számú mellékletben feltüntetett munkakörökben vannak foglalkoztatva. A fizikai munkavállalók az 1. számú mellékletben feltüntetett órabéreket kapják. Órabérben történő elszámolásuk kinevezett minőségüket nem érinti.

(2) A fizikai munkavállalók órabére kétféle:

a) teljesítmény alapbér (teljesítményi bérrendszerben dolgozók 100%-os teljesítményének órakeresete).

b) időbér (a nem teljesítményi bérrendszerben dolgozók órabére).

(3) A fizikai munkavállalók közül azokat, akik a 10. § (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelnek, a 2. számú melléklet szerint ugyanúgy be kell sorolni, mint a havibéres munkavállalókat. Ez a besorolás fizetésüket csak akkor érinti, ha fizikai munkakörből (4. számú melléklet) más munkakörbe kerülnek át.

9. §

Havibéres munkavállalók

(1) A 8. §-ban fel nem sorolt munkavállalók havibért kapnak. A havibér két részből áll:

a) alapfizetésből, amelynek forintértékét a 2. számú melléklet tartalmazza,

b) munkaköri bérből, amelynek forintértékét a 3. számú melléklet tünteti fel.

(2) A munkaköri megnevezéseket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A havibéres munkavállalók munkaköri bére kétféle:

a) teljesítménybér, ha teljesítményi vagy mutatószámos bérrendszerben dolgoznak,

b) időbér, ha a teljesítményi, vagy mutatószámos bérrendszerben nem dolgoznak.

10. §

Alapfizetési besorolás

(1) A 2. számú melléklet szerint 1. fizetési fokozatba tartozik a posta vezérigazgatója, a 2. fokozatba a vezérigazgató helyettese, a 3-4. fokozatba a főigazgatók.

(2) Azoknak a munkavállalóknak fizetési fokozatba sorolását, akik az 1700/1947. (II. 8.) ME rendelet szerint (továbbiakban: R.) már kinevezettek, vagy besoroltattak, továbbá a külön szerződéses munkavállalók közül azokat, akik három évi megszakítás nélküli szolgálati idővel rendelkeznek - képzettségük alapján - a 2. számú mellékletben feltüntetett I-V. szakcsoport szerint kell végrehajtani.

(3) Az I. szakcsoport - mérnöki és fogalmazási szakcsoport - szerint kell fizetési fokozatba sorolni a mérnököket, orvosokat, műszaki főiskolát végzetteket, valamint az előírt postai szakképzettséggel rendelkező többi főiskolai végzettségű munkavállalót. A II. szakcsoport - felsőfokú szakvizsgás szakmai csoport - szerint kell besorolni az előírt felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat. A III. szakcsoport - középfokú szakvizsgás szakmai és szakmunkás csoport - szerint kell besorolni az előírt középfokú postai szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat és a postánál hasznosítható ipari szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat. A IV. szakcsoport - alsófokú szakmai és ipari munkára betanított munkás csoport - szerint kell besorolni az előírt alsófokú postai szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat és az ipari munkára betanított munkavállalókat. Az V. szakcsoport szerint kell besorolni az előbbiekben fel nem sorolt munkavállalókat. Ha valamely képzettsége alapján az I-III. szakcsoportba sorolható munkavállaló kinevezésének kellékéül postai szakképzettség előírva nincs, szakcsoportba sorolásnál úgy kell tekinteni, mintha megfelelő postai szakképzettséggel rendelkeznék.

(4) A miniszter a szakszervezet meghallgatása után külön rendelettel állapítja meg, hogy az egyes szakcsoportokba való besoroláshoz milyen postai szakképesítés kell, továbbá azt, hogy a postán kívül megszerzett képzettség milyen fokozatú postai szakképzettségnek felel meg.

(5) Azt a kinevezett munkavállalót és azt az előírt szakképesítéssel rendelkező ideiglenes munkavállalót, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor a R.-hez mellékelt táblázat I-II. csoportjában tartozik, a jelen rendelettel rendszeresített I. szakcsoportba, a III., IV., V. szakcsoportba tartozókat a jelenlegi II. szakcsoportba, a VI., VII. szakcsoportbelieket, valamint a VIII. szakcsoportból a szakmunkásokat a jelenlegi III. szakcsoportba, a VIII. szakcsoport többi munkavállalóját és a IX., X. szakcsoportba soroltakat a jelenlegi IV. szakcsoportba, a XI. szakcsoportbelieket pedig a jelenlegi V. szakcsoportba kell besorolni. Ettől eltérő besorolásokat az esetben lehet foganatosítani, ha a munkavállaló szakképesítését a miniszter a (4) bekezdés alapján magasabb szakcsoportba jogosítónak írta elő. Újonnan alkalmazott munkavállalók, amennyiben szakvizsgájuk nincs meg, az előírtnál eggyel alacsonyabb szakcsoportba sorolandók be.

(6) A R. szerint már besorolt munkavállalókat a jelen rendelet értelmében annyi év alapján kell fizetési fokozatba sorolni, ahány év a R. szerint jelenleg fizetési fokozatuknak eléréséhez egyébként szükséges. Azt a munkavállalót, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor az 1-5. fizetési fokozatban van, a jelen rendelet alapján is ebbe a fizetési fokozatba kell sorolni.

(7) A jelen rendelet alapján besorolandó munkavállalók közül a R. alapján kinevezett munkavállalókat a jelen rendelethez mellékelt 2. számú melléklet szerinti szakcsoport és fizetési fokozatba ki kell nevezni, a kinevezés feltételeivel rendelkező ideiglenesen besorolt munkavállalókat pedig ki lehet nevezni. A kinevezés feltételeivel nem rendelkező ideiglenesen besorolt munkavállalók jelen rendelet alapján is csak besorolásban részesülnek és továbbra is ideiglenesen munkavállalók maradnak.

(8) Új felvétel, illetőleg új besorolás esetén a munkavállalónak a megelőző postai szolgálatban, közszolgálatban, vagy közszolgálaton kívül eltöltött ideje a besorolásnál beszámítható. A 38/1950. (I. 29.) MT rendelet 9. §-ában foglaltak, továbbá e § (5) bekezdése alapján kiadásra kerülő rendelet az irányadó arra nézve, hogy ezen idők közül a besorolásnál mennyi vehető figyelembe.

(9) Ha a munkavállaló szolgálati ideje alatt magasabb képzettséget szerez, őt a megszerzett magasabb képzettségnek megfelelő szakcsoport 1-gyel magasabb fizetési fokozatba kell a következő naptári hó 1. napjával átminősíteni. Ilyen esetben a várakozási idő az előző fizetési fokozatban eltöltött várakozási idő kezdetétől számít.

(10) A munkavállaló 5 év várakozási idő elteltével kinevezés alapján a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba lép elő. A várakozási idő szempontjából az előző előlépés (kinevezés) éve teljes évnek számít. Az 1-4. fizetési fokozatokba a munkavállaló csak külön kinevezéssel juthat. Az x-szel megjelölt fizetési fokozatból a miniszter kivételes esetekben a különleges kimagasló teljesítményt elért munkavállalókat magasabb fizetési fokozatba kinevezheti.

(11) Azt a kinevezett munkavállalót, aki különösen kiváló munkateljesítménye alapján erre érdemes, a miniszter magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő.

(12) Az egyes fizetési fokozatokba történő besorolást és kinevezést - a kapott felhatalmazás alapján - az igazgató, illetőleg a vezérigazgató végzi. A 42-48. munkaköri bérosztályba besorolt munkavállalókat a vezérigazgató nevezi ki, a 49-56. bérosztályba besorolt munkavállalókat pedig a miniszter.

11. §

Szolgálati címek

(1) A postai munkavállalókat az alábbi címek illetik meg:

Az I. szakcsoportban

1. fokozatban vezérigazgató,

2. fokozatban vezérigazgató-helyettes,

3-4. fokozatban főigazgató,

5-6. fokozatban igazgató,

7-8. fokozatban tanácsos,

9-10. fokozatban titkár, főmérnök,

11. fokozatban segédtitkár, mérnök,

12. fokozatban fogalmazó, mérnök.

A II. szakcsoportban

7-8. fokozatban forgalmi igazgató,

9-10. fokozatban főfelügyelő,

11-12. fokozatban felügyelő,

13. fokozatban főtiszt,

14. fokozatban tiszt.

A III. szakcsoportban

9-10. fokozatban főellenőr,

11-12. fokozatban ellenőr,

13-14. fokozatban segédellenőr,

15-16. fokozatban segédtiszt.

A IV. szakcsoportban

11-12. fokozatban vezető kezelő,

13-14. fokozatban szakkezelő,

15-16. fokozatban kezelő,

17-18. fokozatban segédkezelő,

Az V. szakcsoportban

13-20. fokozatban munkás.

(2) Az 5-18. fizetési, fokozatba tartozó műszaki képzettségű munkavállalókat - kivéve a mérnököket és főmérnököket - az itt felsorolt szolgálati címük mellett a műszaki, az orvosokat az orvos, az ügyészeket az ügyész cím illeti meg.

(3) Minden munkavállaló csak azt a szolgálati címet használhatja, amit a részére kiadott kinevezési vagy besorolási okmány megjelöl. Emellett a szolgálati beosztást, vagy külön megbízatást közelebbről meghatározó cím az illető beosztások, vagy megbízások tartama alatt szintén használható.

(4) Azok a munkavállalók, akik a rendelet hatálybalépésekor a fenti (1) bekezdésben meghatározott szolgálati címnél magasabb szolgálati cím használatára voltak jogosultak, azt a szolgálati címüket továbbra is megtartják.

12. §

Munkaköri besorolás

(1) Az első besorolásnál a 4. és 5. számú melléklet egyes bérosztályaiba (munkaköri bérosztályokba) a besorolást a szolgálati főnök a szakszervezet helyi üzemi szervének meghallgatásával, a munkavállaló által tényleg betöltött munkakör alapulvétele mellett végzi és azt az illetékes igazgató, illetőleg a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával felülvizsgálja. A besorolás az e célra kiadott űrlapon történik. Az első besorolást a miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyás megtörténte előtt a besorolás alapján fizetést folyósítani nem lehet. A besorolás és annak jóváhagyása 28 napnál hosszabb időt nem vehet igénybe. A jóváhagyott besorolást a szolgálati hely hirdetőtábláján való kifüggesztés útján közölni kell a munkavállalókkal.

(2) A munkaköri változásnál és új felvételnél a besorolást a szolgálati főnök a szakszervezet helyi üzemi szervének meghallgatásával végzi és azt az illetékes igazgató, illetőleg a vezérigazgató hagyja jóvá.

(3) Munkaköri változás esetén az új munkakörnek megfelelő órabér, illetőleg munkaköri bér a változást követő elszámolási hónap 1. napjától kezdődően illeti meg a munkavállalót.

(4) A miniszternek az (1) bekezdés alapján hozott besorolási határozata ellen felszólalásnak van helye. A munkavállaló felszólalását közvetlenül szolgálati főnökénél, a miniszterhez címezve, jelen rendelet alapján történő második havi illetményfolyósítást követő 20 napon belül nyújthatja be 2 példányban. A szolgálati főnök a felszólalást saját és a szakszervezet véleményével ellátva a miniszterhez terjeszti fel.

(5) A felszólalás felett a miniszter dönt az Egyeztető Bizottság (28. javaslatán meghallgatása után.

(6) A jelen § alapján hozott határozat ellen további jogorvoslatnak - ideértve a 4080/1949. (VI. 10.) Korm. rendeletben szabályozott panaszt is - úgyszintén a bíróság előtt eljárásnak, helye nincs.

(7) Amennyiben a jelen rendelet alapján történő első besorolások időközben helyesbítési eljárás, vagy jogorvoslat folytán megváltoznak, a változásokat a jelen rendelet hatálybalépésének napjával, míg a későbbi besorolásokra vonatkozó változásokat a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával kell végrehajtani.

(8) A kiemelés tekintetében a kollektív keretszerződés 68-75. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

13. §

Ipari tanulók, bére

(1) A tanulók órabére területi bércsoportok szerint:

Egy évre szerződtetett tanulóknál a fent meghatározott 8 hónapi időtartamok helyett 4 hónapi időket kell számításba venni.

14. §

Területi bércsoport

Az alapbért, illetőleg az alapfizetést és a munkaköri bért annak a területi bércsoportnak megfelelően kell megállapítani, amelybe a munkavállaló állomáshelye tartozik.

A távközlő berendezések fenntartó és építő szolgálatánál foglalkoztatott munkavállalók állomáshelyéül az illetékes műszaki hivatal székhelyét kell tekinteni. A területi besorolás tekintetében a kollektív keretszerződés 61-62. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az O. M. B. időközi változtatásával. Egyes helyiségeknek a postára vonatkozólag az I. területi bércsoportba való besorolását a különleges szempontok figyelembevételével az O. M. B. engedélyezi.

15. §

Teljesítményi bérezés

(1) A teljesítményi bérezésre vonatkozólag a kollektív keretszerződés 78-105. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a teljesítmény minden 1 százalékos növekedésével a teljesítményi bér ugyancsak 1 százalékkal növekedik.

(2) Azoknál a munkavállalóknál, akiknek fizetése alapfizetésből és munkaköri bérből tevődik össze, a teljesítménybér alapja a kettőnek az összege.

16. §

BÉRPÓTLÉKOK

Személyi pótlék

(1) Személyi pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinél a jelen rendelet hatálybalépésekor a fizetés, lakbérsegély, közlekedési segély, üzemi jutalék, ideiglenes teljesítményi előleg és esetleges műszaki pótdíj együttes összege azonos teljesítmény mellett magasabb, mint a jelen rendelet alapján járó családi pótlék nélküli havi kereset.

A személyi pótlék mértékét a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával a besorolással egyidejűleg állapítja meg és a miniszter hagyja jóvá.

Csoportvezetői pótlék

(2) A csoportvezetői pótlék mértékét és azt, hogy kit milyen feltételek mellett illeti meg csoportvezetői pótlék, a miniszternek a szakszervezet meghallgatásával tett előterjesztése alapján az iparban alkalmazott általános szabályok figyelembevételével az O. M. B. állapítja meg.

Magassági pótlék

(3) Magassági pótlék tekintetében a kollektív keretszerződés 122. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A pótlék mértéke 20 százalék

Veszélyességi pótlék

(4) A veszélyes, főkép a fertőzés veszélyének kitett egészségügyi munkakörben, továbbá a fizikai röntgen munkakörben dolgozó munkavállalók veszélyességi pótlékában részesíthetők. A veszélyességi pótlék az alapfizetés és a munkaköri bér összegének 30 százaléka. A veszélyességi pótlék engedélyezésének feltételeit a népjóléti miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és az O. M. B.-vel egyetértésben szabályozza.

Éjjeli póctlék

(5) Az éjjeli pótlék tekintetében a kollektív keretszerződés 126. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az éjjeli pótlékban az utazószolgálatot teljesítő munkavállalók nem részesíthetők.

Étkezési és tisztálkodási szünet elszámolása

(6) Az étkezési és tisztálkodási szünet elszámolása tekintetében a kollektív keretszerződés 127. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. Havidíjasoknak csak havi 210 rendes munkaórán felül számolható el étkezési idő.

Túlórák elszámolása

(7) A munkavállalóknak minden teljesített túlóráért az egy órára eső keresetük jár, és pedig, havifizetéses munkavállalóknál (5. számú melléklet) az alapfizetés és munkaköri fizetés összegének 1/210-ed része, a fizikai munkavállalóknál (4. számú melléklet) az 1 órára eső átlagkereset.

A minisztertanács felhatalmazza a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik ezideig százalékos túlóra-elszámolásban részesültek, a túlórának a kollektív keretszerződés szerinti kifizetését továbbra is engedélyezze. A túlórák kiszámításánál a betegség és szabadság miatt mulasztott, órák igazoltan mulasztott óráknak tekintendők.

Vasárnap és fizetett ünnepnapokon végzett munka díjazása

(8) Vasárnap, valamint a fizetett ünnepnapok díjazása tekintetében a kollektív keretszerződés 139-150. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a folyamatos munkahelyeken dolgozók a fizetett ünnepnapokon végzett munkáért külön nem díjazhatók. A vasárnapi és fizetett ünnepnapi díjazás alapja a havifizetéses munkavállalóiknál az alapfizetés és munkaköri bér 1/210-ed része, a fizikai munkavállalóknál a túlóranélküli átlagos órakereset.

Kiküldetési átköltözködési költségek

(9) A bel- és külföldi kiküldetés és átköltözés esetén folyósítható összegek tekintetében a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

17. §

Prémium és jutalék

A 16. §-ban felsorolt pótlékokon felül a postai szolgálat különlegességére való tekintettel az alábbi prémiumok és jutalékok állapíthatók meg:

a) postai díjak hiányának felfedezési jutaléka;

b) mozgópostai személyzet teljesítményi díjazása.

A díjazás mértékét a miniszternek a szakszervezet meghallgatásával készített előterjesztése alapján az O. M. B. állapítja meg.

18. §

Gépjárművezetők bérezése

A gépjárművezetőnél munkaidőnek számít minden idő, amit szolgálatban eltölt, tehát az előkészítés, a menetidő, a várakozás és az esetleges karbantartási munkával eltöltött idő. Ha a gépjárművel rendelkezni jogosult személy arra utasítja a gépjárművezetőt, hogy a gépjármű, vagy annak rakományának őrzése céljából pihenőidejét a gépjármű mellett töltse, vagy ha erre a gépjárművezetőt a körülmények kényszerítik, ez az idő is munkaidőnek számít.

Munkanaponkint legfeljebb 16 munkaóra számolható el.

A gépjárművezetőt rendes keresetén felül a naponkint teljesített km-nek megfelelő alábbi összegű km-pénz illeti meg:

Budapest közigazgatási határán belül teljesített minden, km 1 1/2 km-nek számít. Amennyiben a gépkocsivezető munkaidőn kívül a kocsit mossa, azt külön megállapodás alapján kell díjazni, de ennek mértéke személykarosszéria mosása esetén 2,20 Ft, a személykarosszéria alváz és teljes kezelés esetén 5,50 Ft, tehergépkocsi és pótkocsi karosszériamosás esetén 2,40 Ft, alvázmosás és teljes kezelés esetén 3,80 Ft-ot nem haladhatja meg. Ha a gépjárművezető a rendszeres karbantartástól eltérő műhelyszerű javításokat önállóan végzi, azért a különmunkáért a rendes munkabéren felül 16%-os pótlékot kell részére kifizetni.

19. §

Fizetett szabadság

(1) A fizetett szabadság tekintetében a kollektív keretszerződés 167-193. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen az alábbi eltérésekkel alkalmazni.

(2) A postai üzemi balesetet szenvedett munkavállalóknál az üzemi balesetből folyó három hónapot meghaladó betegség a szabadság mértékét nem csökkenti.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél a húsvéti és karácsonyi forgalom szempontjait figyelembe kell venni.

(4) A hosszabb ideig egyhelyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely-változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet rendelkezéseit a szabadságidő meghatározása tekintetében a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

20. §

Adóterhek

Az adóterhek tekintetében a kollektív keretszerződés 194. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

21. §

Természetbeni juttatások

(1) Természetbeni juttatások tekintetében a kollektív keretszerződés 195., 196., 197. és 201. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) a munkavállalót és feleségét, valamint családi pótlékban részesülő gyermekeit valamennyi vasútvonalon korlátlan számú 50%-os mérséklésű menetjegy váltására jogosító arcképes igazolvány,

b) évenkint a családos munkavállalók részére 200 kg., nőtlen (hajadon) munkavállalók háztartása részére szükséges 100 kg élelmiszer-csomagnak kedvezményes szállítása illeti meg.

c) 50%-os menetjegyváltásra jogosító arcképes igazolvány érvényesítési díjának 2/3-ad részét a munkavállalók részére a munkáltató viseli.

(2) A félárú vasúti jegy váltására jogosító igazolványra vonatkozó szabályok a kedvezményt jelenleg élvező alkalmazottakon kívül a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi alkalmazottra kiterjednek.

22. §

Munkásvédelmi rendelkezések

(1) A munkásvédelemre a kollektív keretszerződés 202-223. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Azokat a munkavállalókat, akiket a munkáltató egyenruha-viselésre kötelez, egyenruha illeti meg. A miniszter külön rendelettel szabályozza, hogy kit milyen egyenruha, védőruha, vagy munkaruha illet meg.

23. §

Szociális, kulturális és jóléti intézkedések

A szociális, kulturális és jóléti intézkedéseknél a kollektív keretszerződés 229-264. pontjait kell értelemszerűen alkalmazni a következő kiegészítéssel:

a) a családi pótlékra való igényjogosultság, továbbá a tanulmányi családi pótlék és a méltányosság alapján folyósítandó családi pótlék tekintetében az eddigi jogszabályok továbbra is hatályban maradnak azzal, hogy a családi pótlék engedélyezése a miniszter hatáskörébe tartozik,

b) a terhesség és szülés következtében elmulasztott munkaidőre járó segély tekintetében a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletben foglaltak az irányadók:

c) amennyiben a nőalkalmazottakat terhességükre való tekintettel könnyebb munkakörbe osztják be, új beosztásukban keresetcsökkenés nem érheti őket.

24. §

Betegség esetére vonatkozó rendelkezések

A munkavállalók betegbiztosításával kapcsolatban a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek kifizetésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 22/1950. (I. 20.) MT rendelet, továbbá a hosszabb ideig egy helyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet megfelelő rendelkezéseit a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

25. §

Nyugdíj és egyéb ellátás

(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor ellátásban (nyugdíj, özvegyi nyugdíj stb.) részesülők ellátásának jogosultságát és ellátásának mértékét jelen rendelet nem érinti.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése után a szolgálatból kiváló alkalmazott nyugdíj és egyéb ellátási igényének elbírálására, valamint a nyugdíj (végkielégítés) szempontjából beszámítható javadalmazás összegének megállapítására a jelen rendelet hatálybalépéséig érvényben volt jogszabályok az irányadók.

26. §

Szakmai kiképzésre és oktatásra vonatkozó rendelkezések

A szakmai kiképzésre és oktatásra vonatkozólag a kollektív keretszerződés 265-290. pontjai érvényesek. A különleges tanfolyamokra vonatkozólag a miniszter külön rendeletben intézkedik.

27. §

Különleges munkafeltételek szabályozása

A kollektív keretszerződés 291-309. és 313-325. pontjaiban szabályozott különleges munkafeltételekre vonatkozólag, úgyszintén egyéb különleges munkafeltételekre vonatkozólag is a miniszternek a szakszervezet meghallgatása után tett előterjesztése alapján az O. M. B. dönt.

28. §

Vitás kérdések elintézése

(1) A jelen rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben, ideértve a besorolások ellen beadott felszólalásokat is, - az Egyeztető Bizottságok meghallgatásával a miniszter dönt.

(2) Egyeztető Bizottságokat a postafőosztálynál, az igazgatóságoknál és a nemzeti vállalatoknál kell alakítani.

(3) Az Egyeztető Bizottság tagjai: elnöke és egy tagja a miniszter kiküldötte - továbbá két tagja a szakszervezet kiküldötte.

(4) Az igazgatóságoknál és a nemzeti vállalatoknál alakult Egyeztető Bizottságok döntéseiket a postafőosztályi Egyeztető Bizottságon keresztül terjesztik fel döntés végett a miniszter elé.

29. §

Hatálybalépési rendelkezések

(1) Amennyiben a kollektív keretszerződésnek jelen rendeletben hivatkozott pontjai megváltoznak, ezeket a változtatásokat külön rendelkezés nélkül a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet 1950. március 1-én 0 órakor lép hatályba.

Egyidejűleg életbe lépnek a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletnek az utólagos fizetésre vonatkozó rendelkezései is.

(3) Jelen rendelet életbeléptetésével egyidejűleg hatályukat vesztik a jelen rendelettel ellentétes jogszabályok.

(4) A jelen rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter intézkedik.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke