51/1950. (II. 5.) MT rendelet

az államvasúti munkavállalók fizetésének és szolgálati viszonyának egyes kérdéseire vonatkozó rendelkezések tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.802.)

Népgazdaságunk erőteljes fejlődését eredményező hároméves terv sikeres befejezése, melyet az államvasutak dolgozói tevékenyen elősegítettek, lehetővé teszi az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően az államvasutak dolgozói életszínvonalának emelését.

Ezért a minisztertanács méltányolva a Magyar Államvasutak dolgozóinak eddig kifejtett munkásságát, olyan fizetési rendszert léptet életbe, amely jelentős mértékben javítja a munkavállalók anyagi helyzetét, különösen a kisebb díjazású munkaköröknél, lehetővé teszi a munkavállalók munkakör és tényleges teljesítmény szerinti, a munka minőségét figyelembevevő bérezését, ledöntve ezzel azokat a mesterséges válaszfalakat, amelyeket a régi rendszer az államvasutak dolgozói és egyéb dolgozók között emelt végül biztosítja a munkavállalók anyagi, kulturális színvonalának tervszerű emelését.

A minisztertanács a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 25. § (2) bek. foglaltak alapján népgazdaságunk tervszerű fejlesztése, az államvasúti alkalmazottak anyagi és kulturális jólétének növelése érdekében a következőket rendeli:

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed:

a) az államvasutak (továbbiakban: munkáltató) valamennyi munkavállalójára, ideértve a MÁV vezérigazgatóságának a minisztérium szervezetében dolgozó munkavállalóit;

b) azoknak a vasutaknak a munkavállalóira, akik fizetésüket a fennálló rendelkezések értelmében jelenleg is az államvasutak fizetési rendszere szerint kapják.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) azokra az államvasúti munkavállalókra, akik díjazásukat az utazóközönségtől kapják (poggyász-hordárok stb.), továbbá

b) az államvasúti alkalmazottaknak nem tekinthető alkalmi munkavállalókra.

(3) Abban a kérdésben, hogy az Államvasutak egyes részlegeiből alakult nemzeti vállalatok, valamint a MÁVAUT nv. és az Utasellátó nv. munkavállalóira jelen rendeletet, vagy a megfelelő kollektív szerződést kell-e alkalmazni a Vasutasok és Hajósok Szakszervezete (továbbiakban: szakszervezet) meghallgatásával a közlekedés- és postaügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) határoz.

(4) Az államvasúti munkavállalók munkaviszonyának állandó és ideiglenes minősége továbbra is változatlan marad. Ennek megfelelően állandó a kinevezett munkavállaló, ideiglenesek a többi munkavállalók, ideértve a külön szerződéssel alkalmazott munkavállalókat is. Külön szerződéssel a munkáltató bármilyen munkára felvehet munkavállalókat.

(5) Az Országos Munkabér Bizottság (továbbiakban: O. M. B.) határozatai a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is érvényesek, kivéve, ha ennek ellenkezőjét az O. M. B. kimondja.

2. §

(1) A munkavállalók rendszeres munkaideje heti 48 óra.

(2) A folyamatos üzemi munkáknál (forgalom, vontatás, kereskedelem stb.) dolgozók munkaideje:

a) utazószolgálatot ellátó munkavállalóknál havi 210 óra, távolléti óráknak figyelembevételével havi 300 óra,

b) azokon a munkahelyeken, ahol a munkaidő egy része a vasúti forgalom folytonosságának fenntartása érdekében csak jelenlét a havi munkaórák, jelenléti órák és étkezési idők összege együttesen 240 óra,

c) azokon a munkahelyeken, ahol a vasút üzemének viteléhez szükséges jelenlét teszi ki a munkaidő legnagyobb részét, a havi munkaórák, jelenléti órák és étkezési idők összege együttesen 360 óra,

d) a röntgen-szakmában foglalkoztatottak, valamint a gyógymasszőrök munkaideje a heti 36 órát nem haladhatja meg,

e) az államvasutak intézményeinél foglalkoztatott nevelésügyi alkalmazottak munkaidejére vonatkozólag a 39/1950. (I. 29.) MT rendelet figyelembevételével a szakszervezet meghallgatásával a miniszter dönt.

(3) A nem folyamatos munkát végző munkavállalókra vonatkozó heti 48 órás munkaidőt hat napra kell elosztani. Ezeknél a hét első 5 napján a napi rendszeres munkaidő legalább 8 és 1/2 munkaóra, szombaton legalább 4 munkaóra.

(4) A napi rendes munkaidőbe a munkára való jelentkezés és a munka átadása közötti tényleges munkával eltöltött idő beszámít.

(5) Az egyes munkahelyeken a munkabeosztást és annak megfelelően a havi munkaórák számát, a napi munkaidő kezdetének és befejezésének időpontját a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával állapítja meg.

3. §

Étkezési és tisztálkodási szünet

Az étkezési és tisztálkodási szünet tekintetében a Gyáripari és Bányászati Kollektív Keretszerződés (továbbiakban: kollektív keretszerződés) 19-23. pontjainak rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azokat a munkavállalókat, akiknek munkaideje a folyamatos munka miatt 12 óra vagy annál több, külön fizetett étkezési és tisztálkodási szünet nem illeti meg, mert ezek a munkájuk egy részét kitevő jelenlét ideje alatt étkezhetnek és tisztálkodhatnak. Nem számolható el étkezési és tisztálkodási szünet az utazó szolgálatot teljesítő munkavállalóknál sem.

4. §

Túlóra

Túlóra tekintetében a kollektív keretszerződés 24-33. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a folyamatos üzemi munka miatt a munkaidő óráinak száma havonta van megállapítva, ideértve a pályafelügyeleti munkavállalók átszámított munkaóráit is, túlórának az ezen felül teljesített munkaórákat kell tekinteni.

5. § Pihenőidő

A munkavállalóknak 2 munkanap között megfelelő pihenőidőt kell biztosítani. Ez a pihenőidő 6 óránál rövidebb nem lehet. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállalók pihenőidejét a honi állomásokon általában 12 órában kell megállapítani. Ebbe a munkaidőbe nem lehet beszámítani az utazó szolgálatot teljesítő munkavállalóknál a szolgálat átadására és átvételére, valamint a munkahelytől a lakóhelyig és visszamenetelre szükséges időt.

6. §

Munkaszüneti napok és fizetett ünnepnapok

A munkaszüneti napok és a fizetett ünnepnapok tekintetében a kollektív keretszerződés 35-43. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

7. §

Munkabérek

(1) A munkabérek megállapításának alapelvei:

a) a munkabéreket mindenkor a végzett munka mennyisége és minősége,

b) a munkabérek egymáshoz való viszonyát pedig a szakképzettebb és minőségileg kiválóbb munkának magasabb értékelése és a végzett munkának a termelésben elfoglalt fontossága határozza meg.

(2) A munkabérek kiegészítő részét képezik azok a juttatások, amelyeket a dolgozók fizetett ünnepnap, fizetett szabadság, fizetett ebédidő, szociális, egészségügyi, kulturális juttatások stb. címén kapnak.

(3) A fizetés szempontjából, a dolgozók két csoportra oszlanak:

a) fizikai munkavállalókra,

b) havibéres munkavállalókra.

8. §

Fizikai munkavállalók

(1) Fizikai munkavállalóknak tekintendők azok a dolgozók, akik a 4. számú mellékletben feltüntetett munkakörökben vannak foglalkoztatva. A fizikai munkavállalók az 1. számú mellékletben feltüntetett órabéreket kapják. Órabérben történő elszámolásuk kinevezett minőségüket nem érinti.

(2) A fizikai munkavállalók órabére kétféle:

a) teljesítményi alapbér (teljesítményi bérrendszerben dolgozók 100 százalékos teljesítményének órakeresete);

b) időbér (a nem teljesítményi bérrendszerben dolgozók órabére).

(3) A fizikai munkavállalók közül azokat, akik a 10. § (2) bek. megállapított feltételeknek megfelelnek a 2. számú melléklet szerint ugyanúgy be kell sorolni, mint a havibéres munkavállalókat. Ez a besorolás fizetésüket csak akkor érinti, ha fizikai munkakörből (4. számú melléklet) más munkakörbe kerülnek át.

9. §

Havibéres munkavállalók

(1) A 8. §-ban fel nem sorolt munkavállalók havibért kapnak. A havibér két részből áll:

a) alapfizetésből, amelynek forintértékét a 2. számú melléklet tartalmazza,

b) munkaköri bérből, amelynek forintértékét a 3. számú melléklet tünteti fel.

(2) A munkaköri megnevezéseket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A havibéres munkavállalók munkaköri bére kétféle:

a) teljesítménybér, ha teljesítményi vagy mutatószámos bérrendszerben dolgoznak,

b) időbér, ha teljesítményi, vagy mutatószámos bérrendszerben nem dolgozhatnak.

10. §

Alapfizetési besorolás

(1) A 2. számú melléklet szerinti 1. fizetési fokozatba tartozik az államvasutak vezérigazgatója, a 2. fokozatba tartoznak a főigazgatók, a 3. fokozatba az igazgatók és a 4. fokozatba az igazgatóhelyettesek.

(2) Azoknak a munkavállalóknak fizetési fokozatba sorolását, akik a 8430/1946. (VII. 25.) ME rendeletben (továbbiakban: R.) szerint már a kineveztettek, vagy besoroltattak, továbbá a különszerződéses munkavállalók közül azokat, akik 3 évi megszakítás nélküli szolgálati idővel - rendelkeznek - képzettségük alapján - a 2. számú mellékletben feltüntetett I-V. szakcsoport szerint kell végrehajtani.

(3) Az I. szakcsoport - mérnöki és fogalmazási csoport - szerint kell fizetési fokozatba sorolni a mérnököket, orvosokat, műszaki főiskolát végzetteket, valamint az előírt vasúti szakképzettséggel rendelkező többi főiskolai végzettségű munkavállalót. A II. szakcsoport - felsőfokú szakvizsgás, szakmai csoport - szerint kell besorolni az előírt felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat. A III. szakcsoport - középfokú szakvizsgás szakmai és szakmunkás csoport - szerint kell besorolni az előírt középfokú vasúti szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat és a vasútnál hasznosítható ipari szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat. A IV. szakcsoport - alsófokú szakmai és ipari munkára betanított munkás csoport - szerint kell besorolni az előírt alsófokú vasúti szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat és az ipari munkára betanított munkavállalókat. Az V. szakcsoport szerint kell besorolni az előbbiekben fel nem sorolt munkavállalókat. Ha valamely, képzettsége alapján az I-III. szakcsoportba sorolható munkavállaló kinevezésének kellékéül vasúti szakképzettség előírva nincsen, szakcsoportba sorolásánál úgy kell tekinteni, mintha megfelelő vasúti szakképzettséggel rendelkeznék.

(4) A miniszter a szakszervezet meghallgatása után külön rendelettel állapítja meg, hogy az egyes szakcsoportokba való besoroláshoz milyen vasúti szakképesítés kell, továbbá azt, hogy a vasúton kívül megszerzett képzettség milyen fokozatú vasúti szakképzettségnek felel meg.

(5) Azt a kinevezett munkavállalót és az előírt szakképesítéssel rendelkező ideiglenes munkavállalót, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor a R.-hez mellékelt táblázat I. munkaköri csoportjába tartozik, a jelen rendelettel rendszeresített I. szakcsoport, a II. munkaköri csoportba tartozókat a II. szakcsoport, a III-VII. munkaköri csoportba tartozókat a III. szakcsoport, a VIII-XIII. munkaköri csoportba tartozókat a IV. szakcsoport, a XIV-XV. munkaköri csoportba tartozókat pedig a V. szakcsoport szerint kell általában fizetési fokozatokba sorolni. Ettől eltérő besorolásokat csak az esetben lehet foganatosítani, ha a munkavállaló szakképesítését a miniszter a (4) bekezdése alapján magasabb szakcsoportba jogosítónak írta elő. Azt a munkavállalót, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor csak ideiglenes besorolás alapján tartozik a R.-hez mellékelt táblázat valamelyik munkaköri csoportjába és a kinevezéshez előírt szakképesítéssel még nem rendelkezik, amennyiben ideiglenesen a I. munkaköri csoportba tartozik a II. szakcsoport, ha a II. munkaköri csoportba tartozik a III. szakcsoport, ha a III-VII. munkaköri csoportba tartozik a IV. szakcsoport, ha a VIII-XV. munkaköri csoportba tartozik az V. szakcsoport szerint kell besorolni. Ugyanígy sorolandók be a jelen § (2) bekezdésében említett órabéres munkavállalók is és az újonnan alkalmazott munkavállalók, amennyiben vasúti szakképesítésük még nincs meg.

(6) A R. szerint már besorolt munkavállalókat a jelen rendelet értelmében annyi év alapján kell fizetési fokozatba sorolni, ahány év a R. szerint jelenlegi fizetési fokozatuknak eléréséhez egyébként szükséges. Azt a munkavállalót, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor az 1-5. fizetési fokozatban van, a jelen rendelet alapján is ebbe a fizetési fokozatba kell sorolni.

(7) A jelen rendelet alapján besorolandó munkavállalók közül a R. alapján kinevezett munkavállalókat a jelen rendelethez mellékelt 2. számú melléklet szerinti szakcsoportba és fizetési fokozatba ki kell nevezni, a kinevezés feltételeivel rendelkező ideiglenesen besorolt munkavállalókat pedig ki lehet nevezni. A kinevezés feltételeivel nem rendelkező, ideiglenesen besorolt munkavállalók jelen rendelet alapján is csak besorolásban részesülnek és továbbra is ideiglenes munkavállalók maradnak.

(8) Új felvétel, illetőleg új besorolás esetén a munkavállalónak a megelőző vasúti szolgálatban, közszolgálatban, vagy közszolgálaton kívül eltöltött ideje a besorolásnál beszámítható. A 38/1950. (I. 29.) MT rendelet 9. §-ában foglaltak, továbbá e § (5) bekezdése alapján kiadásra kerülő rendelet az irányadó arra nézve, hogy ezen idők közül, a besorolásnál mennyi vehető figyelembe.

(9) Ha a munkavállaló szolgálati ideje alatt magasabb képzettséget szerez, őt a megszerzett magasabb képzettségnek megfelelő szakcsoport eggyel magasabb fizetési fokozatába kell a következő naptári hó 1. napjával átminősíteni. Ilyen esetben a várakozási idő az előző fizetési fokozatban eltöltött várakozási idő kezdetétől számít.

(10) A munkavállaló öt év várakozási idő elteltével kinevezés alapján a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba lép elő. A várakozási idő szempontjából az előző előlépés (kinevezés) éve teljes évnek számít. Az 1-4 fizetési fokozatokba a munkavállaló csak külön kinevezéssel juthat. A x-szel megjelölt fizetési fokozatokból a miniszter kivételes esetekben a különleges kimagasló teljesítményt elért munkavállalókat magasabb fizetési fokozatba is kinevezheti.

(11) Azt a kinevezett munkavállalót, aki különösen kiváló munkateljesítménye alapján erre érdemes, a miniszter magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő.

(12) Az egyes fizetési fokozatokba történő besorolást és kinevezést - a kapott felhatalmazás alapján - az igazgató, illetőleg a vezérigazgató végzi. A 42-48. munkaköri bérosztályba besorolt munkavállalókat a vezérigazgató nevezi ki, a 49-56. bérosztályba besorolt munkavállalókat pedig a miniszter.

11. §

Szolgálati címek

(1) A munkavállalókat az alábbi szolgálati címek illetik meg:

Az I. szakcsoportban:

1. fokozatban vezérigazgató,

2. fokozatban főigazgató,

3. fokozatban igazgató,

4. fokozatban igazgatóhelyettes,

5-6. fokozatban főtanácsos,

7-8. fokozatban tanácsos,

9-10. fokozatban titkár, főmérnök,

11. fokozatban segédtitkár, mérnök,

12. fokozatban fogalmazó, mérnök.

A II. szakcsoportban:

7. fokozatban főfelügyelő,

8. fokozatban felügyelő,

9-10. fokozatban főintéző, főellenőr,

11-12. fokozatban intéző, ellenőr,

13. fokozatban főtiszt, hivatalnok,

14. fokozatban tiszt.

A III. szakcsoportban:

9-13. fokozatban főművezető, főpályamester, főtávírómester, főszemaformester, mozdonyfelvigyázó, főmozdonyvezető, főgépkocsivezető, főkalauz, főraktárnok, főszertárnok, főkocsivizsgáló, főtávirász, állomáselőljáró, irodavezető, műszaki felvigyázó, egészségügyi felvigyázó, munkavezető, állomáskezelő, kezelő (nő), szakmunkás.

14-16. fokozatban művezető (14-ben főművezető), mozdonyfelvigyázó, mozdonyvezető (14-ben főmozdonyvezető), pályamester (14-ben főpályamester), távirdamester (14-ben főtávirdamester), szemaformester (14-ben főszemaformester), gépkocsivezető (14-ben főgépkocsivezető), állomásfelvigyázó (14-ben állomáselőljáró), irodasegédtiszt (14-15-ben irodaellenőr), kalauz, raktárnok, szertárnok, kocsivizsgáló, távirász, műszaki felvigyázó, állomáskezelő, egészségügyi felvigyázó, munkavezető, kezelő (nő), szakmunkás.

A IV. szakcsoportban:

11-18. fokozatban tolatásvezető, kocsirendező, vonatfékező, váltókezelő, állomáskezelő, jegykiadóőr, műszaki kezelő, egészségügyi kezelő, munkavezető, mozdonyfűtő, előfűtő, pályaőr, tűzoltó, betanított munkás.

Az V. szakcsoportban:

13-20. fokozatban hivatalsegéd, munkás.

(2) Az 5-16. fizetési fokozatba tartozó műszaki képzettségű munkavállalókat, kivéve a mérnököket és főmérnököket, szolgálati címek mellett műszaki, az orvosokat az orvos, az ügyészeket az ügyész cím illeti meg.

(3) Minden munkavállaló csak azt a szolgálati címet használhatja, amint a részére kiadott kinevezési, vagy besorolási okmány megjelöl. Emellett a szolgálati beosztást, vagy külön megbízatást közelebbről meghatározó cím az illető beosztások, vagy megbízatások tartama alatt szintén használható.

(4) Azok a munkavállalók, akik a rendelet hatálybalépésekor a fenti (1) bekezdésben meghatározott szolgálati címnél magasabb szolgálati cím használatára voltak jogosultak, azt a szolgálati címüket továbbra is megtartják.

12. §

Munkaköri besorolás

(1) Az első besorolásnál a 4. és 5. számú melléklet egyes bérosztályaiba (munkaköri bérosztályokba) a besorolást a szolgálati főnök a szakszervezet helyi üzemi szervének meghallgatásával a munkavállaló által tényleg betöltött munkakör alapulvétele mellett végzi és azt az illetékes igazgató, illetőleg a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával felülvizsgálja. A besorolás az e célra kiadott űrlapon történik.

(2) Az első besorolást a miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyás megtörténte alapján fizetést folyósítani nem lehet. A besorolás és előtt jóváhagyása 28 napnál hosszabb időt nem vehet igénybe. A jóváhagyott besorolást a szolgálati hely hirdetőtábláján való kifüggesztés útján közölni kell a munkavállalókkal.

(3) A munkaköri változásnál és új felvételnél a besorolást a szolgálati főnök a szakszervezet helyi üzemi szervének meghallgatásával végzi és azt az illetékes igazgató, illetőleg a vezérigazgató hagyja jóvá.

(4) Munkaköri változás esetén az új munkakörnek megfelelő órabér, illetőleg munkaköri bér a változást követő elszámolási hónap első napjától kezdődően illeti meg a munkavállalót.

(5) A miniszternek a (2) bekezdés alapján hozott besorolási határozata ellen felszólalásnak van helye. A munkavállaló felszólalását közvetlenül szolgálati főnökénél a miniszterhez címezve jelen rendelet alapján történő második havi illetmény folyósítását követő 20 napon belül nyújthatja be 2 példányban. A szolgálati főnök a felszólalást saját és a szakszervezet véleményével ellátva a miniszterhez terjeszti fel.

(6) A felszólalás felett a miniszter dönt az Egyeztető Bizottság (27. §) javaslatának meghallgatása után.

(7) A jelen § alapján hozott határozat ellen további jogorvoslatnak - ideértve a 4080/1949. (VI. 10.) Korm. rendeletben szabályozott panaszt is - úgyszintén a bíróság előtt eljárásnak helye nincs.

(8) Amennyiben a jelen rendelet alapján történő első besorolások időközben helyesbítési eljárás, vagy jogorvoslat folytán megváltoznak, a változásokat a jelen rendelet hatálybalépésének napjával, míg a későbbi besorolásokra vonatkozó változásokat a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával kell végrehajtani.

(9) A kiemelés tekintetében a kollektív keretszerződés 68-75. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

13. §

Ipari tanulók bére

(1) A tanulók órabére területi bércsoportok szerint:

Egy évre szerződtetett tanulóknál a fent meghatározott 8 hónapi időtartamok helyett 4 hónapi időket kell számításba venni.

(2) Öntő, mintaasztalos, fémcsiszóló, reszelővágó, kazán-, tűzi- és rézkovács tanulókat az

(3) Egyéb tanulókat:

14. §

Területi bércsoport

Az alapbért, illetőleg az alapfizetést és a munkaköri bért annak a területi bércsoportnak megfelelően kell megállapítani, amelybe a munkavállaló állomáshelye tartozik. A pályafenntartás, valamint a távközlő és biztosítóberendezési vonalfenntartó szolgálat munkavállalóinak állomáshelyéül a pályamesteri, a távirda, vagy szemaformesteri székhelyet kell tekinteni. A területi besorolás tekintetében a kollektív keretszerződés 61., 62. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az O. M. B. időközi változtatásaival. Egyes helységeknek a vasútra vonatkozólag az I. területi bércsoportba való besorolását a különleges szempontok figyelembevételével az O. M. B. engedélyezi.

15. §

Teljesítményi bérezés

(1) A teljesítményi bérezésre vonatkozólag a kollektív keretszerződés 78-105. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a teljesítmény minden 1 százalékos növekedésével a teljesítményi bér ugyancsak 1 százalékkal növekedik.

(2) Azoknál a munkavállalóknál, akiknek fizetése alapfizetésből és munkaköri bérből tevődik össze, a teljesítménybér alapja a kettőnek az összege.

16. §

BÉRPÓTLÉKOK

Személyi pótlék

(1) Személyi pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinél a jelen rendelet hatálybalépésekor a fizetés lakbérsegély, közlekedési segély, üzemi jutalék, ideiglenes teljesítményi előleg és esetleges műszaki pótdíj együttes összege azonos teljesítmény mellett magasabb, mint a jelen rendelet alapján járó családi pótlék nélküli havi kereset. A személyi pótlék mértékét a vezérigazgató a szakszervezet meghallgatásával a besorolással egyidejűleg állapítja meg és a miniszter hagyja jóvá.

Csoportvezetői pótlék

(2) A csoportvezetői pótlék mértékét és azt, hogy kit milyen feltételek esetén illeti meg csoportvezetői pótlék, a miniszternek a szakszervezet meghallgatásával tett előterjesztése alapján az iparban alkalmazott általános szabályok figyelembe vételével az O. M. B. állapítja meg.

Magassági pótlék

(3) Magassági pótlék tekintetében a kollektív keretszerződés 122. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A pótlék mértéke 20%.

Orvosok külön pótléka

(4) A megállapított fizetéseken felül havi 200 Ft jár azoknak az orvosoknak, akik röntgen TBC, elmekorbonctani és laboratóriumi szakmában vannak foglalkoztatva. Azokat az orvosokat, akik csecsemő- és gyermekgyógyászat terén működnek, fizetésükön kívül havi 100 Ft illeti meg. Az így kifizetésre kerülő havi 200, illetve 100 Ft-ot a fizetés kiegészítő részének kell tekinteni, azaz valamennyi százalékos alapon számított pótlékot a jelen bekezdésben megjelölt havi 200, illetve 100 Ft-tal megemelt fizetés után kell számítani.

Veszélyességi pótlék

(5) A veszélyes, főképp a fertőzés veszélyének kitett egészségügyi munkakörben továbbá a fizikai röntgen munkakörben dolgozó munkavállalók veszélyességi pótlékban részesíthetők. A veszélyességi pótlék az alapfizetés és munkaköri bér összegének 30%-a. A veszélyességi pótlék engedélyezésének feltételeit a népjóléti miniszter a engedélyezésének feltételeit a népjóléti miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és az O. M. B.-vel egyetértésben szabályozza.

Éjjeli pótlék

(6) Az éjjeli pótlék tekintetében a kollektív keretszerződés 126. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy éjjeli pótlékban az utazószolgálatot teljesítő munkavállalók és a felváltás nélkül szolgálatot teljesítő pályafelügyeleti munkavállalók sem részesíthetők.

Étkezési és tisztálkodási szünet elszámolása

(7) Az étkezési és tisztálkodási idő elszámolása tekintetében a kollektív keretszerződés 127. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. Havidíjasoknak csak havi 210 rendes munkaórán felül számolható el étkezési idő.

Túlórák elszámolása

(8) A munkavállalóknak minden teljesített túlóráért az egy órára eső keresetük jár és pedig havifizetéses munkavállalóknál (5. számú melléklet) az alapfizetés és munkaköri fizetés összegének 1/210-ed része, a fizikai munkavállalóknál (4. számú melléklet) az egy órára eső átlagkereset. A minisztertanács felhatalmazza a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik ezideig százalékos túlóra-elszámolásban részesültek, a túlórának a kollektív keretszerződés szerinti kifizetését továbbra is engedélyezze. A túlórák kiszámításánál a betegség és szabadság miatt mulasztott órák, igazoltan mulasztott óráknak tekintendők.

Vasárnap és fizetett ünnepnapokon végzett munka díjazása

(9) Vasárnap, valamint a fizetett ünnepnapok díjazása tekintetében a kollektív keretszerződés 139-150. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a folyamatos munkahelyeken dolgozók a fizetett ünnepnapokon végzett munkáért külön nem díjazhatók. A vasárnapi és fizetett ünnepnapi díjazás alapja a havifizetéses munkavállalóknál az alapfizetés és munkaköri bér 1/210-ed része, a fizikai munkavállalóknál a túlóranélküli átlagos órakereset.

Kiküldetési és átköltözési költségek

(10) A bel- és külföldi kiküldetés és átköltözés esetén folyósítható összegek tekintetében a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

17. §

Prémium és jutalék

A 16. §-ban felsorolt pótlékokon felül a vasúti szolgálat különlegességére való tekintettel további prémiumok és jutalékok állapíthatók meg. Ilyenek:

a) mozdony (motorkocsi) és vágánygépkocsi személyzet prémiuma (km.-pénz, szénmegtakarítási és üzemanyag megtakarítási prémium),

b) fűtőházi személyzet, szénpernyegyüjtési prémiuma,

c) vonatkíséreti személyzet teljesítményi díjazása,

d) tűzoltótisztek külön díjazása,

e) pályaőrök jegykiadási és sorompókezelési pótléka,

f) jegyvizsgálók utánfizetési pótléka és fuvarpótlék felfedezési prémium.

g) gépjárművezetők bérezése.

A díjazás mértékét a miniszternek a szakszervezet meghallgatásával tett előterjesztése alapján az O. M. B. állapítja meg.

18. §

Fizetett szabadság

(1) A fizetett szabadság tekintetében a kollektív keretszerződés 167-193. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen az alábbi eltérésekkel alkalmazni.

(2) A vasúti üzemi balesetet szenvedett munkavállalóknál az üzemi balesetből folyó három hónapot meghaladó betegség a szabadság mértékét nem csökkenti.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél az őszi forgalom szempontjait figyelembe kell venni.

(4) A hosszabb ideig egy helyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely-változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet rendelkezéseit a szabadságidő meghatározása tekintetében a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

19. §

Adóterhek

Az adóterhek tekintetében a kollektív keretszerződés 194. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

20. §

Természetbeni juttatások

Természetbeni juttatások tekintetében a kollektív szerződés 195., 196., 197. és 201. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) a munkavállalót a munkáltató vonalain lakóhelyétől munkahelyére díjmentes utazás.

b) a munkavállalót évente 6 db., a munkavállaló feleségét, valamint családi pótlékban részesülő gyermekeit 3 db., a munkáltató vonalain oda-visszautazásra érvényes szabadjegy,

c) a munkavállalót 66%-os, feleségét és családi pótlékban részesülő gyermekét valamennyi vasút vonalán korlátlan számú 50%-os mérsékletű menetjegy váltására jogosító arcképes igazolvány illeti meg,

d) megilleti továbbá a családos munkavállalót házastársa részére 200 kg, a nőtlen (hajadon) munkavállalót 100 kg élelmiszernek a munkáltató vonalain díjmentes szállítása,

e) a munkavállaló gyermekét iskolába járás céljára szabadjegy illeti meg.

A miniszter a szakszervezet meghallgatásával külön rendelettel szabályozza, hogy a felsorolt utazási kedvezmények milyen kocsiosztályra érvényesek.

21. §

Munkásvédelmi rendelkezések

(1) A munkásvédelemre a kollektív keretszerződés 202-223. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Azokat a munkavállalókat, akiket a munkáltató egyenruha viselésére kötelez, egyenruha illeti meg. A miniszter külön rendelettel szabályozza, hogy kit, milyen egyenruha, védőruha, vagy munkaruha illeti meg.

22. §

Szociális, kulturális és jóléti intézkedések

A szociális, kulturális és jóléti intézkedéseknél a kollektív keretszerződés 229-264. pontjait kell értelemszerűen alkalmazni a következő kiegészítéssel:

a) a családi pótlékra való igényjogosultság, továbbá a tanulmányi családi pótlék és a méltányosság alapján folyósítandó családi pótlék tekintetében az eddigi jogszabályok továbbra is hatályban maradnak azzal, hogy a családi pótlék engedélyezése a miniszter hatáskörébe tartozik,

b) a terhesség és szülés következtében elmulasztott munkaidőre járó segély tekintetében a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletben foglaltak az irányadók,

c) amennyiben a nőalkalmazottat terhességére való tekintettel könnyebb munkakörbe osztják be, új beosztásában keresetcsökkenés nem érheti.

23. §

Betegség esetére vonatkozó rendelkezések

A munkavállalók betegbiztosításával kapcsolatban a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek kifizetésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 22/1950. (I. 20.) MT rendelet, továbbá a hosszabb ideig egy helyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely-változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet megfelelő rendelkezéseit a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

24. §

Nyugdíj és egyéb ellátás

(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor ellátásban (nyugdíj, özvegyi nyugdíj stb.) részesülők ellátásának jogosultságát és ellátásának mértékét jelen rendelet nem érinti.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése után a szolgálatból kiváló alkalmazott nyugdíj és egyéb ellátási igényének elbírálására, valamint a nyugdíj (végkielégítés) szempontjából beszámítható javadalmazás összegének megállapítására a jelen rendelet hatálybalépéséig érvényben volt jogszabályok az irányadók.

25. §

Szakmai kiképzésre és oktatásra vonatkozó rendelkezések

A szakmai kiképzésre és oktatásra vonatkozólag a kollektív keretszerződés 265-290. pontjai érvényesek. A különleges tanfolyamokra vonatkozólag a miniszter külön rendeletben intézkedik.

26. §

Különleges munkafeltételek szabályozása

A kollektív keretszerződés 291-309. és 313-325. pontjaiban szabályozott különleges munkafeltételekre vonatkozólag, úgyszintén egyéb különleges munkafeltételekre vonatkozólag is a miniszternek a szakszervezet meghallgatása után tett előterjesztése alapján az O. M. B. dönt.

27. §

Vitás kérdések elintézése

(1) A jelen rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben - ideértve a besorolások ellen beadott felszólalásokat is - az Egyeztető Bizottságok meghallgatásával a miniszter dönt.

(2) Egyeztető Bizottságokat a vezérigazgatónál, az igazgatóságoknál és a nemzeti vállalatoknál kell alakítani.

(3) Az Egyeztető Bizottság tagjai: elnöke és egy tagja a miniszter kiküldöttje, továbbá két tagja a szakszervezet kiküldöttje.

(4) Az igazgatóságoknál és a nemzeti vállalatoknál alakult Egyeztető Bizottságok döntéseiket a Vezérigazgatósági Egyeztető Bizottságon keresztül terjesztik fel döntés végett a miniszter elé.

28. §

Hatálybalépési rendelkezések

(1) Amennyiben a kollektív keretszerződésnek jelen rendeletben hivatkozott pontjai megváltoznak, ezeket a változtatásokat külön rendelkezés nélkül a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet 1950. március 1-jén 0 órakor lép hatályba.

Egyidejűleg életbe lépnek a 22/1950. (I. 20.) MT rendeletnek az utólagos fizetésre vonatkozó rendelkezései is.

(3) Jelen rendelet életbeléptetésével egyidejűleg hatályukat vesztik a jelen rendelettel ellentétes jogszabályok.

(4) A jelen rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter intézkedik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke