18075/1951. (VII. 24.) FM rendelet
a termelőszövetkezeti községekben (városokban) a mező- és erdőgazdasági ingatlanok tagosításáról szóló 145/1951. (VII. 24.) MT rendelet végrehajtásáról
(Közigazgatási rendszám: 8.132.)
A 145/1951. (VII. 24.) MT rendelet (továbbiakban R.) 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.
I. FEJEZET
A tagosítás kérelmezése és elrendelése
1. § (1) Tagosítás iránt kérelmet terjeszthetnek elő:
a) a községben működő termelőszövetkezetek vagy termelőszövetkezeti csoport (továbbiakban: termelőszövetkezet) elnöke a közgyűlés (csoportértekezlet) határozata alapján, valamint
b) a községben működő vagy ott földdel rendelkező állami gazdaság, tangazdaság, kísérleti gazdaság, erdőgazdaság, Állami Faiskolák és Szőlőoltványtelepek és egyéb mezőgazdasági állami vállalat (továbbiakban: állami gazdaság) vezetője. Ha a községben több termelőszövetkezet és állami gazdaság működik, a kérelmet az érdekeltek együttesen (közös beadványon) terjesztik elő.
(2) A kérelmet a földművelésügyi miniszterhez címezve a községi (városi, Budapesten a kerületi) tanács végrehajtó-bizottságához (továbbiakban: községi végrehajtó-bizottság) írásban kell benyújtani. A községi végrehajtó-bizottság a tagosítás engedélyezése ügyében véleményét a kérelemre rávezeti, s a kérelmet a benyújtástól számított két napon belül a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtó-bizottsága (továbbiakban: megyei végrehajtó-bizottság) elnökének megküldi. A megyei végrehajtó-bizottság elnöke a kérelmet - véleményének és javaslatának egyidejű közlése mellett - további két napon belül a földművelésügyi miniszterhez terjeszti fel.
(3) A tagosítás végrehajtását abban a községben lehet kérni, ahol a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanainak legalább 70%-a termelőszövetkezet használatában van. A földművelésügyi miniszter indokolt esetben olyan községben is engedélyezhet tagosítást, ahol a termelőszövetkezet használatában lévő terület a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanainak 50%-át meghaladja.
2. § (1) A kérelem alapján a tagosítást a földművelésügyi miniszter rendeli el. Ezt a határozatot a földművelésügyi miniszter
a) a tagosítást kérő valamennyi termelőszövetkezet elnökével és állami gazdaság vezetőjével,
b) a községi tanács elnökével,
c) a járási tanács elnökével,
d) a megyei tanács elnökével,
e) a megyei földmérési igazgatóság vezetőjével írásban közli és a Magyar Közlönyben, valamint a Mezőgazdasági Értesítőben közzéteszi.
(2) A tagosítást csak a földművelésügyi miniszter engedélye alapján lehet megkezdeni és lefolytatni. Az R. 13. §-a értelmében bűntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül tagosít.
II. FEJEZET
Végrehajtó szervezet
3. § (1) A tagosítás végrehajtásának országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata.
(2) A földművelésügyi miniszter
a) megyénként megállapítja a tagosítás végrehajtásához szükséges munkaerő mennyiségét és azt közli a megyei végrehajtó-bizottság elnökével; szükség esetén elrendeli az egyes megyék között - a tagosítás időszakára - a munkaerők átcsoportosítását;
b) kiküldöttjei útján irányítja, ellenőrzi a tagosítás végrehajtását és instruálja a végrehajtásban résztvevő szerveket;
c) megerősíti a 20 000 kat. holdnál nagyobb határú községek tagosítási tervének jóváhagyását.
4. § (1) A tagosítás végrehajtásáért a megye területén a megyei végrehajtó-bizottság elnöke a felelős.
(2) A megyei végrehajtó-bizottság elnöke feladatkörében:
a) gondoskodik a megye területén a tagosítás végrehajtásához szükséges munkaerőkről és azok munkába állításáról;
b) gondoskodik a helyi végrehajtó szervezet (Földrendező Bizottság, tagosító brigád) kellő időben történő, szabályszerű megszervezéséről;
c) kiküldöttjei útján irányítja, instruálja és ellenőrzi a helyi végrehajtó szervezetet;
d) ellenőrzi, hogy a tagosításban érdekelt községi végrehajtó-bizottság a helyi végrehajtó szervezet részére megadja az adminisztrációs munka terén szükséges segítséget és biztosítsa a munkálatok zavartalan elvégzésének technikai feltételeit (munkaerők elszállásolása, élelmezése, irodahelyiség, fuvar stb.);
e) jóváhagyja a tagosítási tervet;
f) jelentést tesz a földművelésügyi miniszternek a tagosítási munkálatokról;
g) a megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztálya útján gondoskodik a tagosítási, ingatlanfelajánlási és kártalanítási véghatározatok meghozataláról és a tagosítási eljárást lezáró egyéb intézkedések (telekkönyvezés stb.) megtételéről.
5. § A járási tanács végrehajtó-bizottságának (továbbiakban: járási végrehajtó-bizottság) elnöke a járás területén elrendelt tagosítások előkészítése és végrehajtása során a községi végrehajtó-bizottság, a Földrendező Bizottság és a tagosító brigád részére köteles minden szükséges támogatást megadni. Feltétlenül gondoskodni kell
a) a tagosítást előkészítő munkálatok kellő időben történő, hiánytalan végrehajtásáról, valamint
b) a tagosító brigád feladatainak végrehajtásához szükséges igazgatási munkaerőkről.
6. § (1) A tagosítás műszaki feladatainak elvégzéséről az Országos Földméréstani Intézet gondoskodik.
(2) Az Országos Földméréstani Intézet elnöke
a) országosan irányítja és ellenőrzi a műszaki feladatok végrehajtását,
b) szükség esetén elrendeli az egyes megyék között a műszaki munkaerők átcsoportosítását.
(3) A műszaki feladatok elvégzéséért a megye területén a megyei földmérési igazgatóság vezetője a felelős; feladata a tagosításban résztvevő műszaki szakértők kijelölése, beosztása, szükség esetén átcsoportosítása, valamint a műszaki munkálatok irányítása és ellenőrzése.
7. § A megyei végrehajtó-bizottság elnöke a tagosítást községenként alakított Földrendező Bizottság, valamint a Bizottság mellé rendelt földrendezőből, agronómusból, földmérőkből és igazgatási szakértőkből alakított tagosító brigád útján hajtja végre.
8. § (1) A Földrendező Bizottság elnöke a községi végrehajtó-bizottság elnöke. A Bizottság tagjai:
a) a megyei végrehajtó-bizottság elnökének megbízottja, aki egyúttal a Földrendező Bizottság elnökének helyettese és a tagosító brigád vezetője is;
b) a termelőszövetkezet elnöke, ha a községben több termelőszövetkezet működik, valamennyi termelőszövetkezet elnöke tagja a Bizottságnak;
c) a községben földdel rendelkező állami gazdaság vezetője, ha a községben több állami gazdaságnak van földje, mindegyik állami gazdaság vezetője tagja a Bizottságnak;
d) a legközelebbi gépállomás vezetőjének egy kiküldöttje;
e) az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviseletében a DÉFOSZ helyi szervezetének, valamint a helyi földműves-szövetkezet igazgatóságának egy-egy kiküldöttje. A községi végrehajtó-bizottság elnöke az irodai munkák elvégzésére a Bizottság mellé a végrehajtó-bizottság hivatali szervezetének dolgozói közül egy adminisztrátort köteles kirendelni.
(2) A Földrendező Bizottságot a községi tanács elnöke alakítja meg a megyei végrehajtó-bizottság megbízottja által kért időpontban. A Bizottság kellő időben való szabályszerű megalakításáért közvetlenül a községi végrehajtó-bizottság elnöke a felelős. A megalakulásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Bizottság elnöke és tagjai írnak alá.
(3) A Bizottság nem közalkalmazott tagjai a megalakuláskor az elnök előtt esküt tesznek.
9. § (1) A tagosítás ügydöntő kérdéseiben a Földrendező Bizottság határoz.
(2) A Földrendező Bizottságot a tagosítási eljárás alatt feltétlenül össze kell hívni az alakuló ülésre, az elhelyezkedési tárgyalásra, a tagosítási terv elfogadására és a záróülésre. A Bizottság tagjainak összehívásáról az elnök gondoskodik.
(3) A Földrendező Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben szótöbbséggel határoz.
(4) A Földrendező Bizottság a tagosítás végrehajtása után is folytatja működését és a szükség szerint üléseket tart, határozatokat hoz a hatáskörébe tartozó ügyekben. A tagosítás végrehajtása után a Bizottságban a megyei végrehajtó-bizottság elnökének megbízottjaként a járási végrehajtó-bizottság (közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városokban a városi végrehajtó-bizottság) mezőgazdasági osztályának kiküldöttje vesz részt.
10. § (1) A tagosítás földrendezési, agronómiai és földmérési szakfeladatait, valamint a tagosítási terv előkészítésével kapcsolatos egyéb teendőket a Földrendező Bizottság mellé rendelt tagosító brigád végzi.
(2) A tagosító brigád vezetője a megyei végrehajtó-bizottság elnökének megbízottja (továbbiakban: brigádvezető). A brigád tagjai:
a) a megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője által kirendelt földrendező szakértő, akit a mezőgazdasági osztály földbirtok-rendezési csoportjának dolgozói közül kell kijelölni;
b) a megyei végrehajtó-bizottság elnöke által kijelölt agronómus, akit a megye területén működő gépállomások agronómusai közül kell kijelölni;
c) a megyei földmérési igazgatóság vezetője által kirendelt legalább két műszaki szakértő, végül
d) a járási (városi) végrehajtó-bizottság elnöke által rendelkezésre bocsátott legalább három, igazgatási munkában jártas dolgozó (igazgatási szakértő). Igazgatási szakértőként járási földnyilvántartót kijelölni nem szabad.
(3) A nagyobb határú községekben vagy ahol ez egyébként indokolt, a brigád létszámát elsősorban további igazgatási, vagy szükség esetén földrendező, illetőleg műszaki szakértőkkel ki kell egészíteni.
11. § (1) A megyei végrehajtó-bizottság elnöke, illetőleg a tagosító brigád vezetője szükség esetén más szakértőket is bevonhat a tagosítás munkálataiba.
(2) Az igazgatási szervek, intézetek és állami vállalatok vezetői a tagosítás feladatainak sikeres elvégzése érdekében, a megyei végrehajtó-bizottság felhívására vagy a brigádvezető közvetlen kérésére kötelesek szakértőiket haladéktalanul kiküldeni, vagy - ha a megyei végrehajtó-bizottság (brigádvezető) csupán írásbeli szakvéleményt kér - az írásbeli szakvéleményt soronkívül megadni.
12. § (1) A brigádvezető a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, illetőleg a községi (városi) végrehajtó-bizottság földmérésben jártas dolgozóit (helyi földmérők) díjazás ellenében bevonhatja az egyszerűbb földmérési munkák elvégzésébe.
(2) A községi végrehajtó-bizottság a különböző adminisztrációs munkák terén köteles a tagosító brigádot támogatni és a brigádvezető részére a feltétlenül szükséges munkaerőt rendelkezésre bocsátani.
(3) A Földrendező Bizottság és a tagosító brigád részére tárgyaló- és dolgozó helyiségről, valamint a szükséges irodafelszerelési tárgyakról (íróasztal, írógép, világítás stb.) ellenszolgáltatás nélkül, továbbá a tagosító brigád dolgozóinak térítés ellenében való elszállásolásáról és az étkeztetés lehetőségének biztosításáról a községi végrehajtó-bizottság elnöke köteles gondoskodni. A községi végrehajtó-bizottság elnöke köteles gondoskodni a helyszíneléshez, a talajminőségi adatok felvételéhez, a birtokbaadáshoz és az egyéb terepmunkák elvégzéséhez szükséges fuvarról, továbbá a kialakított területek kitűzéséhez szükséges határjelekről és kisegítő munkaerőkről is.
III. FEJEZET
A tagosítás végrehajtása
13. § (1) A községi végrehajtó-bizottság, a termelőszövetkezet igazgatósága (intézőbizottsága) és az állami gazdaság vezetője a tagosítás helyszíni munkálatainak megkezdésekor köteles késedelem nélkül a tagosító brigád vezetőjének rendelkezésére bocsátani a kezelésében lévő mindazokat a községi, illetőleg üzemi földnyilvántartásokat, amelyek a tagosításba bevont ingatlanok számbavételéhez szükségesek.
(2) A község tagosítási tervének elkészítése érdekében az ingatlanok számbavételét a község egész területére el kell végezni. Ezenfelül számba kell venni a termelőszövetkezetnek, illetve tagjainak a szomszédos községekben fekvő ingatlanait is. Az ingatlanok számbavétele a tényleges birtokállapot alapján történik.
14. § (1) A termelőszövetkezet részére számba kell venni:
a) a termelőszövetkezet tagjainak és a velük közös háztartásban élő családtagoknak tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében, vagy másnemű tényleges használatában álló, a község, valamint a szomszédos község területén lévő minden ingatlanát;
b) az állam által a termelőszövetkezet használatába adott valamennyi ingatlant;
c) a termelőszövetkezet által bármilyen címen használt egyéb ingatlant. Ha a községben több termelőszövetkezet működik, ingatlanaikat a termelőszövetkezetenként külön-külön kell számba venni.
(2) Az állami gazdaság részére számba kell venni a gazdaság tényleges használatában lévő valamennyi ingatlant. Ha a községben több állami gazdaság működik, területüket külön-külön kell számba venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett ingatlanokon felül külön csoportosítva kell számba venni:
a) az állami, a volt községi, a közbirtokossági és a társulati erdőket,
b) az egyéb közületek és állami vállalatok által használt ingatlanokat,
c) a község belterületét és a háztáji gazdálkodás céljára szükséges ingatlanokat,
d) az egységes kezelésbe vett legelők területét,
e) az állami tartalékföldeket,
f) az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok (dolgozó kisemberek) ingatlanait,
g) a kulákok ingatlanait,
h) a szomszédos községekben lakó tulajdonosoknak a tagosítás alá vont községekben lakó tulajdonosoknak a tagosítás alá vont községben fekvő ingatlanait,
i) a távoli (nem szomszédos) községekben lakó tulajdonosoknak a tagosítás alá vont községben lévő ingatlanait, végül
j) a földadó alá nem eső, külterületen lévő ingatlanokat (utak, vízmedrek, nádasok stb.).
(4) A számbavétel lezárásáig a kulákok által felajánlott ingatlanokat a 4091/1949. (V. 16.) Korm. rendelet alapján még az eljárás alatt el kell fogadni és azokat az állami tartalékterületek között kell számba venni.
15. § A tagosítás során
- elsősorban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok,
- másodsorban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok,
- harmadsorban a földművelést nem főfoglalkozásként folytató dolgozó kisemberek (ipari munkások, bányászok, kisiparosok stb.),
- végül a kulákok földterületét kell kijelölni.
16. § (1) A termelőszövetkezetnek (tagjainak) a szomszédos községek határában fekvő ingatlanait a számbavétel ideje alatt lehetőleg ki kell cserélni:
a) tagosítás alá vont községben fekvő állami tartalékföldekkel, vagy
b) a szomszédos községekben lakó tulajdonosoknak a tagosított községékben lévő ingatlanival.
(2) A szomszédos községekben lakó egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tagosított községben lévő - az (1) bekezdés alapján ki nem cserélt - ingatlanaiért a csereterületet a tagosított községnek azon a határrészén kell kiadni, amely a szomszédos községgel érintkezik. Ugyanígy kell eljárni a szomszédos községbeli termelőszövetkezetnek (tagjainak) a tagosított községben lévő földjeivel is.
17. § (1) Állami gazdaságok területének kialakításánál feltétlenül biztosítani kell azt, hogy az állami gazdaság a tagosítás előtti állapottal szemben (földek minősége, épületek stb.) hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. Az állami gazdaságnak a Földrendező Bizottságban tagként működő vezetője (megbízottja) a Bizottság olyan határozata ellen, amely az állami gazdaság érdekeit sérti, a határozat meghozatalától számított 48 órán belül észrevételt tehet.
(2) A Földrendező Bizottság - ha az észrevétel alapján határozatát saját hatáskörében nem változtatja meg - köteles a megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének azonnal jelentést tenni.
(3) A megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője az észrevétel elbírálása végett az állami gazdaságok megyei központja vezetőjének bevonásával egyeztető bizottságot szervez. Az egyeztető bizottság az észrevétel ügyében az észrevétel bejelentésétől számított 24 órán belül - szükség esetén a helyszínen - végérvényesen határoz.
18. § Nem szabad a tagosításba bevonni (területében és elhelyezésében megváltoztatni):
a) az 1951. évi 1. törvényerejű rendelet, illetve az 1300/1949. (II. 12.) Korm. rendelet alapján meghatározott belterületet, ideértve a Tanyai Tanács által kijelölt új községek belterületét is, valamint
b) a belterülethez csatlakozó vagy annak közelében fekvő, azokat a zártkerteket (veteményeskert, szőlő, gyümölcsös stb.), amelyek a termelőszövetkezeti családok háztáji gazdálkodására szükségesek.
19. § (1) A tagosításba be kell vonni a szőlőket és gyümölcsösöket is.
(2) Nem kell a tagosításba bevonni a község belterületéhez csatlakozó vagy ahhoz közeleső olyan kisebb, zárt telepítésű szőlőket és gyümölcsösöket, amelyek a termelőszövetkezeti családok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok háztáji gazdálkodására szükségesek.
20. § (1) Az egységes kezelésbe vett (közös) legelőket tagosítani (területüket, elhelyezésüket megváltoztatni) általában nem kell.
(2) A tagosítás során az egységes kezelésbe vett legelők használatát meg kell osztani és területüket el kell különíteni az alábbiak szerint:
a) Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásában tartott, valamint az egyénileg gazdálkodók jószágállománya részére kell legelőt biztosítani. Erre a célra lehetőleg a községhez legközelebb eső legelőkből kell megfelelő területet elkülöníteni. A község mellett elterülő kisebb legelőket evégből ki lehet egészíteni, elhelyezésüket a szükséghez mérten meg lehet változtatni. A háztáji gazdálkodásban tartott, valamint az egyénileg gazdálkodók birtokában lévő állatok legeltetésére elkülönített legelőt továbbra is a legeltetési bizottság egységes kezelésében kell meghagyni.
b) A háztáji jószágállomány legeltetésére elkülönített területen kívül fennmaradt legelők használatát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok között kell megosztani és területüket a megosztásnak megfelelően el kell különíteni.
21. § (1) Az erdőjellegű faállománnyal borított területeket, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterületeket tagosítani (területüket, elhelyezésüket megváltoztatni) általában nem szabad.
(2) A közbirtokossági (társulati) erdőket meg kell hagyni a közbirtokosság (társulat) használatában.
(3) A közbirtokossági (társulati) erdők kivételével az állami erdőgazdaság birtokába kell átadni, illetve birtokában kell meghagyni:
a) a 100 kat. holdnál nagyobb összefüggő erdőt,
b) a 20-100 kat. holdas erdőt, ha az nagyobb állami erdőtől 2 km-es távolságon belül fekszik,
e) kiterjedésre tekintet nélkül minden olyan erdőt, amely állami erdővel területileg összefügg.
A terület megállapításánál erdőként kell figyelembe venni az újból fásításra kerülő vágásterületeket is.
(4) A község határában szétszórtan elhelyezkedő erdőket, - kivéve a (2) és (3) bekezdésben felsoroltakat - annak a termelőszövetkezetnek, illetve állami gazdaságnak a birtokába kell adni, amelyiknek kialakított mezőgazdasági területébe az erdő belekerült.
22. § (1) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földje helyett lehetőleg azonos minőségű és azonos nagyságú ingatlant kell cserébe adni. A csereterületet lehetőleg egy darabban, összevontan (egy tagban) kell kiadni.
(2) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok parcelláit a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok területének kialakítása után kell kijelölni a fennmaradó legjobb minőségű földeken.
(3) Azoknak a dolgozó kisembereknek (ipari munkások, bányászok, kisiparosok stb.) a csereterületeit, akiknek a földművelés nem főfoglalkozása (jövedelmük nagyobb része nem a mezőgazdaságból származik), az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok csereterületeinek kijelölése után fennmaradó földeken kell kiadni. Az említett dolgozó kisemberek földjeinek kicserélésére egyébként az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra irányadó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és dolgozó kisembereket ingatlanaik számbavétele és kicserélése érdekében egyénenként meg kell hallgatni.
23. § (1) Kuláknak a tényleges használatában álló ingatlanáért csereterületet kell adni, amelynek azonban nem kell feltétlenül azonos nagyságúnak lennie a használatában tartott ingatlannal; a területi különbözetet pénzkártalanítással kell kiegyenlíteni. A kulák csereterületét lehetőleg egy tagban úgy kell kijelölni és a tényleges használatában álló föld nagyságának mértékén belül részére akkora csereterületet kell adni, hogy az további gazdálkodását biztosítsa.
(2) Ha a Földrendező Bizottság a kuláknak a tényleges használatában lévő területnél kisebb csereföldet ad, a területi különbözetért járó pénzkártalanítás összege nem haladhatja meg a 4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendeletben megállapított vételárat. A pénzkártalanítás kifizetésére az idézett rendeletben foglaltak az irányadók.
(3) A kulákokat földjeik számbavétele és kicserélése végett egyénenként meg kell hallgatni.
24. § (1) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (dolgozó kisember), a termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy egyénileg gazdálkodók részére kialakított területbe eső lakóépületét 800 n. öl területtel és úthasználattal megtartja.
(2) A termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy egyénileg gazdálkodók részére kialakított területbe eső lakóházát szintén megtartja, - a közgyűlés (csoportértekezlet) határozatának megfelelően - 800-1200 n. öl területtel és úthasználattal.
(3) A kuláknak a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság részére kialakított területbe eső lakóháza helyett - amennyiben neki vagy le- és felmenő ágbeli rokonainak máshol lakóháza nincs - lehetőleg azonos értékű csereépületet kell adni. Csereépület hiányában részére pénzkártalanítást kell megállapítani. A pénzkártalanítás összegére a 15044/1949. (XII. 31.) FM rendelet 9. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A kártalanítás kifizetése az államnak felajánlott élő- és holt felszerelés vételárának kiegyenlítésére megállapított szabályok szerint történik [4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. Ha a kulák épülete más egyénileg gazdálkodó részére kijelölt csereterületbe esik, azt a kulák 800 n. öl területtel és úthasználattal megtartja.
25. § (1) A Földrendező Bizottság által elfogadott tagosítási tervet a megyei végrehajtó-bizottság elnöke hagyja jóvá és rendeli el annak végrehajtását. A jóváhagyást és a végrehajtás elrendelését írásba kell foglalni, amelyet a megyei végrehajtó-bizottság elnöke és mezőgazdasági osztályának vezetője ír alá.
(2) A 20 000 kat. holdnál nagyobb határú község tagosítási tervét jóváhagyás után megerősítés végett be kell mutatni a földművelésügyi miniszternek.
(3) A jóváhagyott (megerősített) tagosítási tervben foglalt rendelkezéseket a tagosítással érintett valamennyi termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó köteles betartani.
26. § (1) A jóváhagyott tagosítási tervet a tagosító brigád, a Földrendező Bizottság, valamint a megyei végrehajtó-bizottság mezőgazdasági osztályának földbirtok-rendezési csoportja hajtják végre.
(2) A termelőszövetkezet, valamint az állami gazdaság részére kialakított területet az érdekelt termelőszövetkezet, illetőleg állami gazdaság megbízottjának kell a helyszínen birtokba adni.
(3) Az egyénileg gazdálkodókat a csereingatlanok birtokbaadásáról egyénenként írásban értesíteni kell. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni az érdekelt régi ingatlanát, valamint a helyette adott csereingatlant. Az értesítést a Földrendező Bizottság elnöke és a tagosító brigád vezetője írja alá és azt a községi tanács pecsétjével kell ellátni. Az egyénileg gazdálkodók csereingatlanának birtokbaadása a helyszínen, az ingatlanok megmutatásával történik. A birtokbaadásnak nem akadálya, ha az érdekelt vagy megbízottja a birtokbaadáson nem jelenik meg.
IV. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
27. § (1) Ha az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a kicserélt ingatlanán szántást vagy más előkészítő mezőgazdasági munkát végzett és a cserébe kapott ingatlanán ugyanilyen munka elvégezve nincs, kívánsága szerint a munkát cserébe kapott ingatlanán természetben kell elvégezni. Amennyiben a munka kellő időben nem végezhető el, vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a természetbeni kártalanítást nem kívánja, részére az elvégzett munka hatóságilag megállapított ellenértékét pénzben kell megtéríteni.
(2) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt kicserélt ingatlanán lévő élőfáért, kútért, pincéért stb. járó térítést pénzben kell megfizetni.
(3) A háromévesnél nem idősebb évelő takarmányvetésért az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt részére - a vetés idejét figyelembe véve - katasztrális holdanként az alábbi kártalanítási összegeket kell megfizetni:
A megállapított kártalanítási összegek csak kifogástalanul telepített, gyommentes, teljesen zárt, jól beállt és erőteljes fejlődésű vetésekre vonatkoznak. Abban az esetben, ha a vetések az említett követelményeknek nem felelnek meg, a kártalanítási összeget a vetés tényleges állapotának megfelelően arányosan csökkenteni kell.
(4) A kártalanítást a birtokbaadástól számított 15 napon belül az köteles megtéríteni, aki a csere folytán az (1)-(3) bekezdésben megjelölt értékkel gazdagodott.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint járó kártalanítás ügyében a Földrendező Bizottság javaslata alapján a községi végrehajtó-bizottság az eljárás befejezése után hoz határozatot, s annak végrehajtását a Földrendező Bizottsággal egyetértésben a községi végrehajtó-bizottság ellenőrzi.
28. § (1) A tagosítás során beállott birtokváltozásokat az állami földkönyveken és a kataszteri birtokíveken át kell vezetni.
(2) Telekkönyvileg be kell kebelezni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, valamint a kulákok tulajdonjogát a nekik cserébe adott ingatlanokra.
(3) A tagosítás során a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére kialakított területeket telekkönyvezni nem kell.
29. § (1) A tagosítás költségeit az állam viseli.
(2) A földművelésügyi minisztérium a tagosítás költségeinek fedezésére megfelelő összegű ellátmányt bocsát a végrehajtó szervek rendelkezésére.
(3) A Földrendező Bizottság tagjait ebben a minőségükben külön díjazás nem illeti meg.
(4) A községi végrehajtó-bizottság által rendelkezésre bocsátott munkaerők költségeit a községi végrehajtó-bizottság, a tagosítás munkálataiban a tagosító brigád tagjain kívül bevont egyéb szakértők költségeit pedig a kiküldő szerv viseli.
30. § Az R. 13. §-ának végrehajtása során a pénzbüntetésre az 1950. évi II. törvény (Btá.) rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb összege ötvenezer forint.
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter