1958. évi 17. törvényerejű rendelet

a termelési és a terményértékesítési szerződésről

A termelési és terményértékesítési szerződések rendszerének átfogó szabályozására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) Termelési szerződést növények termelésére, továbbá állatok nevelésére és hizlalására lehet kötni.

a) Növénytermelési szerződés alapján a termelő meghatározott területen, meghatározott növények termelésére és az általa termelt növények, növényrészek vagy növényi termékek (magvak, szaporítóanyagok, oltványok stb.; továbbiakban: termés) vagy a termés meghatározott része átadására, a termeltető pedig a termelést előmozdító egyes szolgáltatásokra, a termés (termésrész) átvételére és ellenértékének megfizetésére vállal kötelezettséget. Növénytermelési szerződést álló és évelő kultúrák termésére is lehet kötni.

b) Állatnevelési és hizlalási szerződés alapján a tenyésztő, állattartó (továbbiakban: termelő) fajta, minőség és esetleg nem szerint meghatározott állatok nevelésére, vagy hizlalására, valamint az általa nevelt vagy hizlalt állatok átadására, a termeltető pedig a nevelést, illetőleg hizlalást előmozdító egyes szolgáltatásokra, az állatok átvételére és ellenértékük megfizetésére vállal kötelezettséget.

(2) Terményértékesítési szerződés alapján a szállító meghatározott mennyiségű, saját termelésű termény vagy termék (továbbiakban: termény) átadására, a megrendelő pedig pénzbeli előleg folyósítására, a termény átvételére és ellenértékének megfizetésére akként vállal kötelezettséget, hogy az átadás, illetőleg átvétel a szerződésben meghatározott későbbi időpontban történik.

2. § (1) Termelési és terményértékesítési szerződést termelőként, illetőleg szállítóként mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás vagy egyénileg gazdálkodó termelő; termeltetőként, illetőleg megrendelőként pedig az erre jogosult szocialista szervezet köthet.

(2) A szerződéskötésre jogosult termeltetőket és megrendelőket - a 4. § (2) bekezdése alapján meghatározott kereteken belül - a felügyeletüket ellátó miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője, illetőleg a SZÖVOSZ elnöke (továbbiakban: illetékes miniszter), a földművelésügyi, illetőleg az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben jelöli ki. Az illetékes miniszter a szerződéskötésben résztvevő termelők, illetőleg szállítók körét az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően is kiterjesztheti.

3. § Termelési, illetőleg terményértékesítési szerződést érvényesen csak írásban, a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a földművelésügyi, illetőleg élelmezésügyi miniszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben jóváhagyott, részletes feltételeket tartalmazó szerződésminta alapján lehet kötni,

Irányító szervek

4. § (1) A termeltetőknek, és a megrendelőknek a szerződéses termeléssel és terményértékesítéssel összefüggő tevékenységét

a) a növénytermelésre, valamint a tenyészállatok nevelésére kötött termelési szerződések tekintetében a földművelésügyi miniszter,

b) az állatoknak nem tenyésztési célt szolgáló nevelésére és a hizlalásra kötött termelési szerződések, valamint a terményértékesítési szerződések tekintetében az élelmezésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben irányítja és szervezi.

(2) A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszternek, valamint az illetékes minisztereknek a szerződéses termelés és terményértékesítés irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatait - országosan egységes elvek érvényesítése érdekében - a Minisztertanács határozza meg.

A felek jogai és kötelezettségei a termelési szerződés alapján

5. § (1) Termelési szerződés alapján - a szerződésben foglaltaknak megfelelően - a termelés, illetőleg az állatnevelés és hizlalás előmozdítása érdekében a termelő jogosult:

a) természetbeni és pénzbeli előleg felvételére;

b) ingyenes szakmai tanácsadás igénybevételére;

c) az átadott termés vagy állat után megállapított ellenértékre;

d) kedvezményes természetbeni juttatásra.

(2)[1] Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport részére, amely a szerződésben meghatározott egyöntetű, jóminőségű termést, illetőleg azonos típusú és érettségű, jó minőségű állatot nagy tételben ad át, egyéb kedvezményt is lehet a szerződésben megállapítani.

(3)[2] A 4. § (1) bekezdésében foglalt hatásköri megosztás szerint a földművelésügyi, illetőleg az élelmezésügyi miniszter - az illetékes miniszterekkel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a (2) bekezdésben említett kedvezmény feltételeit módosíthatja és alkalmazási körét kiterjesztheti a termelői szakcsoportokra, szakszövetkezetekre és mezőgazdasági társulásokra, továbbá megszabhatja, hogy a kedvezmény folytán elért többletbevétel egy részét a közös szövetkezeti vagyon gyarapítására vagy meghatározott célra kell fordítani.

6. § A termelő köteles mindazt megtenni, ami a termelési szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését elősegíti, illetőleg biztosítja, így különösen:

a) a kötelező felhasználásra előírt, illetőleg általa a szerződés szerint igényelt természetbeni szolgáltatásokat átvenni és a szerződésben megjelölt rendeltetésüknek megfelelően felhasználni;

b) a vetést (palántázást stb.), növényápolást, betakarítást és a szükséges egyéb munkálatokat (talajelőkészítés, trágyázás, elővetemény stb.), illetőleg az állat nevelését vagy hizlalását a szerződésben meghatározott feltételek szerint, valamint a termeltetőtől kapott szakmai útmutatásoknak megfelelően elvégezni;

c) a szerződésben meghatározott terület termését, vagy a termésnek a szerződésben meghatározott részét, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot a szerződésben megállapított feltételek szerint átadni.

7. § A termeltető jogosult a termeléssel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a szerződésben foglalt, vagy egyébként adott szakmai útmutatások megtartását és a termelő által a szerződés alapján igénybevett természetbeni szolgáltatások rendeltetésszerű felhasználását a szerződésben megállapított módon rendszeresen ellenőrizni.

8. § A termeltető köteles:

a) a termelés, illetőleg az állatnevelés vagy hizlalás előmozdítása érdekében a szerződés szerint járó természetbeni és pénzbeli szolgáltatásokat a szerződési feltételeknek megfelelően a termelő részére teljesíteni;

b) a termeléssel kapcsolatos szakmai útmutatásokat és tanácsokat a termelő részére megadni;

c) a szerződésben meghatározott terület termését, vagy a termésnek a szerződésben meghatározott részét, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot a szerződésben megállapított feltételek szerint átvenni;

d) a szerződésben kikötött határidőben a termelővel elszámolni és ennek eredményeként a termelőnek járó összeget megfizetni, valamint - egyes szerződések esetében - a szerződésben meghatározott természetbeni juttatást a termelőnek kiszolgáltatni.

A felek jogai és kötelezettségei a terményértékesítési szerződés alapján

9. § (1) Terményértékesítési szerződés alapján - a szerződés rendelkezéseinek megfelelően - a szállító jogosult:

a) pénzbeli előleg felvételére;

b) az átadott termény után megállapított ellenértékre;

c) kedvezményes természetbeni juttatásra.

(2)[3] Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport részére, amely a szerződésben meghatározott egyöntetű, jóminőségű terményt nagy tételben ad át, egyéb kedvezményt is lehet a szerződésben megállapítani.

(3)[4] Az élelmezésügyi miniszter - az illetékes miniszterekkel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a (2) bekezdésben említett kedvezmény feltételeit módosíthatja és alkalmazási körét kiterjesztheti a termelői szakcsoportokra, szakszövetkezetekre és mezőgazdasági társulásokra, továbbá megszabhatja, hogy a kedvezmény folytán elért többletbevétel egy részét a közös szövetkezeti vagyon gyarapítására vagy meghatározott célra kell fordítani.

10. § A szállító köteles a szerződésben meghatározott terménymennyiséget a szerződésben megállapított feltételek szerint átadni.

11. § A megrendelő köteles:

a) a szerződés szerint járó pénzbeli előleget a szerződési feltételeknek megfelelően a szállítónak folyósítani;

b) a szerződésben meghatározott terménymennyiséget a szerződésben megállapított feltételek szerint átvenni;

c) a szerződésben kikötött határidőben a szállítóval elszámolni és ennek eredményeként a szállítónak járó összeget megfizetni, valamint - egyes szerződések esetében - a szerződésben meghatározott természetbeni juttatást a szállítónak kiszolgáltatni.

Akadályközlési kötelezettség

12. § (1) Ha a termelési vagy terményértékesítési szerződés megkötése után olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást - a szerződésnek megfelelően - kellő időben közvetlenül, vagy megbízottjuk, illetőleg a szerződésben megjelölt más személy útján írásban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik fél közlés nélkül is ismerte vagy ismernie kellett.

(2) Azt a felet, aki a másik felet kötelezettsége teljesítésének felmerült akadályáról az előírt módon nem értesíti, a kötbér megfizetése alól azon a címen, hogy kötelezettségének elmulasztása, vagy nem teljesítése miatt szándékosság vagy gondatlanság nem terheli, mentesíteni nem lehet.

Kötbér

13. § (1) A termelési és a terményértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségeket a 14. és 15. §-ban meghatározott esetekben a feleknek kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteniük, kivéve, ha a szerződés kizárólag tenyészállatok nevelésére és átadására irányul.

(2) A 14., 15. és 16. §-ban foglalt eseteken kívül kötbért kikötni nem lehet.

14. § (1) A termelő vagy a szállító kötbért köteles fizetni, ha a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét vagy az ott meghatározott terménymennyiséget, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot

a) nem, illetőleg a termést vagy a terménymennyiséget nem teljes mértékben adja át;

b) késedelmesen adja át.

(2) Növénytermelési szerződés alapján a termelő az (1) bekezdésben foglaltakon felül kötbér fizetésére köteles akkor is, ha:

a) a szerződött területet nem, vagy csak részben veti be (ülteti be stb.);

b) a vetést (ültetvényt stb.) engedély nélkül kiszántja, vagy egyéb módon megsemmisíti, illetőleg a vetés megsemmisülését okozó magatartást tanúsít.

(3) Állatnevelési vagy hizlalási szerződés alapján a termelő az (1) bekezdés aj pontja szerinti kötbért köteles fizetni akkor is, ha a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a termeltető hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli vagy más módon elvonja a teljesítés elől.

15. § A termeltető, illetőleg a megrendelő kötbért köteles fizetni, ha:

a) a természetbeni, illetőleg pénzbeli előleget a szerződésben megjelölt ideig nem bocsátja a termelő vagy szállító rendelkezésére;

b) a szerződés feltételeinek megfelelő termést (termésrészt) vagy terménymennyiséget nem, vagy nem teljes egészében veszi át, illetőleg a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át, vagy átvételi kötelezettségét késedelmesen teljesíti;

c) a termelővel vagy a szállítóval késedelmesen számol el, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a termelőt, illetőleg a szállítót az elszámolás alapján megilleti;

d) a termelőt vagy szállítót a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megillető természetbeni juttatási teljes egészében nem adja ki, vagy késedelmesen szolgáltatja.

16. § (1) A termelési és a terményértékesítési szerződésben a felek kiköthetik, hogy a termelő vagy a szállító kötbért köteles fizetni, ha a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét vagy az ott meghatározott terménymennyiséget, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem.

(2) A növénytermelési szerződésben a felek kiköthetik azt is, hogy a termelő kötbért köteles fizetni, ha nem, nem kellő időben, vagy nem megfelelő módon végzi el a szerződésben előírt azt a különleges munkát, amely a szerződés szerinti teljesítés (a megjelölt fajta szolgáltatása stb.) feltétele.

(3) Az előbbi bekezdésekben megjelölt esetekben a termeltető, illetőleg a megrendelő az átvételt megtagadhatja és az itt meghatározott kötbér helyett a 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötbér megfizetését követelheti.

17. § A kötbér mértékét az illetékes miniszterekkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

18. § (1) Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól az a fél, aki akadályközlési kötelezettségének a 12. §-ban megjelölt módon eleget tett és bizonyítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése miatt szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.

(2) A kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, ha a felet gondatlanság csak kis mértékben terheli és a kötbér teljes összegének megfizetése a fél aránytalanul súlyos anyagi megterhelésére vezetne.

19. § (1) Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül - az igény alapjául szolgáló körülmények megjelölésével - a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár.

(2) A termelő vagy a szállító a közlést a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságánál (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) jegyzőkönyvbe is mondhatja. A községi végrehajtó bizottság a közlést tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül köteles a termeltetőhöz, illetőleg a megrendelőhöz továbbítani.

20. § (1) A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított 15 napon belül írásban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében megjelölt módon köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől.

(2) Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél kötbérigényét a nyilatkozattételre engedett határidő elteltétől, illetőleg a kötbérfizetés megtagadásától számított 60 napon belül az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő letelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet.

21. § A 14. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötbér megfizetése nem mentesít a kötelezettségek teljesítése alól. A kötbér érvényesítése azonban egyik esetben sem zárja ki a kötbért meghaladó kár megtérítésére irányuló követelés érvényesítését.

Vitás ügyek eldöntése

22. § (1) A termelési szerződésben foglalt termelési (nevelési, hizlalási) előírásoknak és a termeltető szakmai útmutatásainak alkalmazásával kapcsolatban a termelés ideje alatt felmerült vitákat a községi végrehajtó bizottság mezőgazdasági szakigazgatási szerve dönti el.

(2) A termelési vagy terményértékesítési szerződés alapján átadásra kerülő vetőmag (szaporítóanyag), termés (termésrész), állat, illetőleg termény minősége kérdésében felmerült viták tekintetében eljáró szerveket a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértésben rendelettel jelöli ki.

23. § (1) A termelési és terményértékesítési szerződésből eredő jogvitás ügyekben - ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is - a termelés helye, vagy a termelő, illetőleg szállító lakhelye (székhelye) szerint illetékes járásbíróság határoz.

(2) Ha a bíróság előtt érvényesített követelés a 22. §-ban említett valamely vitás kérdéssel van összefüggésben és a 22. § szerinti eljárás lefolytatására még lehetőség van, a bíróság ennek az eljárásnak lefolytatása után határoz. Az eljárás során hozott döntést a bíróság a polgári perrendtartás szabályai szerint szakértői véleményként mérlegeli.

(3) A keresetet a termelő, illetőleg a szállító a községi végrehajtó bizottságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A végrehajtó bizottság a jegyzőkönyvet 3 napon belül köteles a járásbíróságnak megküldeni.

Megbízottak közreműködése

24. § (1) Termelési szerződések esetében a termeltető, terményértékesítési szerződések esetében pedig a megrendelő megbízást adhat a földművesszövetkezeteknek, illetve az alkalmazásában nem álló személyeknek arra, hogy a termeltető vagy megrendelő nevében a termelőkkel, valamint a szállítókkal termelési, illetőleg terményértékesítési szerződést kössenek és a szerződéssel összefüggő más feladatot lássanak el.

(2) Földművesszövetkezetek a szerződéses termelés helyi feladatait a termeltető vállalatokkal kötött szerződés alapján saját nevükben (önállóan) is végezhetik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megbízás terjedelmét és feltételeit a földművelésügyi miniszter, illetőleg az élelmezésügyi miniszter, a (2) bekezdés szerinti szerződés feltételeit pedig a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke - a Minisztertanács által a 4. § (2) bekezdése értelmében meghatározott irányelvek keretei között - az illetékes miniszterekkel egyetértésben szabályozza.

Vegyes rendelkezések

25. § (1) A termelő és a termeltető, illetőleg a szállító és a megrendelő közötti elszámolás a termelési vagy a terményértékesítési szerződésben megjelölt ár alapulvételével, a folyósított előleg és a szerződésből eredő esetleges egyéb tartozások beszámítása mellett történik.

(2) A termeltető vagy megrendelő az általa adott előleget még az elszámolás előtt visszakövetelheti, ha a termelő, illetőleg a szállító azt nem rendeltetésszerűen használja fel.

(3) Az előleg visszatérítését a termelő, illetőleg a szállító nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy az a szerződés alapján átadott termés, termény vagy állat ellenértékéből nem fedezhető.

26. § (1) A termelési és a terményértékesítési szerződések, valamint az azokkal kapcsolatban kiállított okiratok illetékmentesek.

(2) A termelési és a terményértékesítési szerződéssel kapcsolatos államigazgatási eljárásban -amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a feleket kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség illeti meg.

(3) A bírósági eljárás illetékmentes.

27. § (1) A termelőnek a termelési szerződésből eredő követeléseit a bírósági végrehajtási eljárás során csak olyan tartozás behajtása végett szabad lefoglalni, amely akár ugyanabból, akár más termelési szerződésből ered.

(2) A termelési vagy terményértékesítési szerződéssel lekötött terményt, illetőleg állatot csak a szerződésben szereplő termeltetőnek, illetőleg megrendelőnek követelése fejében lehet a termelőnél vagy a szállítónál lefoglalni.

28. § A termelési és a terményértékesítési szerződéssel kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a jelen törvényerejű rendelet nem rendelkezik, a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni.

Hatálybalépés

Hatályukat vesztő jogszabályok

29. § (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit az 1958. évi június hó 15. napja után kötött termelési és terményértékesítési szerződésekre kell alkalmazni.

(2) Az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet 58. §-ának c) pontja a jelen törvényerejű rendelet 27. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően módosul, illetőleg kiegészül; a 219/1950. (VIII. 22.) MT számú rendelet, a 65/1951. (III. 10.) MT számú rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, a 167/1951. (IX. 9.) MT számú rendelet még érvényben levő rendelkezései, a 13/1954. (II. 20.) MT számú rendelet, valamint a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára