4/1959. (XII. 5.) PM-FM együttes rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről

Az 1.006/1958. (II. 9.) Korm. és a 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm. határozatban foglaltak alapján a következőket rendeljük:

I. Általános rendelkezések

1. § Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint - a rendelet 36. §-ában foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra.

2. § (1) A termelőszövetkezeteknek minden évben termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést (a továbbiakban: költségvetés) kell készíteniük.

(2) A termelőszövetkezet a közgyűlés által jóváhagyott és az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által felülvizsgált termelési terv és költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetésben elő nem irányzott kiadást teljesíteni vagy ilyennel járó kötelezettséget vállalni csak a közgyűlés hozzájárulásával szabad.

(3) A költségvetés a termelési tervben előirányzott hozamok alapján a pénzbeli bevételeket, a kiadásokat, a rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelszükségletet, az alapok kiegészítését és növelését, a várható pénzbeli jövedelmet, valamint a tagok előirányzott részesedését tartalmazza. Fel kell venni a költségvetésbe az előző év áthúzódó bevételeit és kiadásait és meg kell tervezni az igénybe venni kívánt rövidlejáratú hitelnek a 17. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti fedezetét -is. A költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy az abban megtervezett bevételek reálisak legyenek, a kiadások tervezésénél pedig érvényesüljön a takarékosság, vagy a termelőszövetkezet zavartalan gazdálkodása biztosítható legyen.

3. § A termelőszövetkezetnek minden évben december hó 31-i fordulónappal zárszámadást kell készítenie, amely alapja a jövedelem elosztásának. A zárszámadás többek között tartalmazza a termelőszövetkezet mérlegét, ezen belül az álló és forgóeszközök értékét, a létesített alapokat és tartalékokat, valamint az összes kötelezettségeket, beleértve a tagok részesedését is, végül a gazdasági beszámolót. A zárszámadás elkészítésének módját, a zárszámadás tartalmát és a vagyontárgyak értékelésére vonatkozó irányelveket a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter külön szabályozza.

4. § (1) A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást minden évben január hó 1-től december hó 31-ig terjedő időszakra kell elkészíteni.

(2) A termelőszövetkezet által elkészített termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) illetékes fiókjának bevonásával felülvizsgálja és észrevételeit, valamint javaslatait a termelőszövetkezettel közli. A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a termelőszövetkezet közgyűlése hagyja jóvá, figyelembevéve a járási mezőgazdasági osztálynak és a Magyar Nemzeti Bank fiókjának (a továbbiakban: bankfiók) észrevételeit és javaslatait. A jóváhagyott termelési terv és költségvetés, valamint a zárszámadási mérleg egy-egy példányát a termelőszövetkezet a bankfióknak is megküldi.

(3) A termelési tervet és költségvetést a járási mezőgazdasági osztálynak és a bankfióknak különösen abból a szempontból kell felülvizsgálnia, hogy az figyelembeveszi-e a termelőszövetkezet meglevő összes saját erőforrását és mindazokat a megvalósítható lehetőségeket, amelyek alkalmasak a közös gazdálkodás eredményének növelésére, a tagok jövedelmének fokozására és a folyamatos évközi előlegnyújtás biztosítására, továbbá, hogy az nem tartalmaz-e az adott lehetőségek mellett el nem érhető bevételeket és meg nem valósítható jövedelmet. Feltétlenül biztosítani, kell, hogy a költségvetés tartalmazza az év során esedékessé váló állam iránti és egyéb összes kötelezettséget.

(4) A felülvizsgálat során a járási mezőgazdasági osztály behatóan foglalkozzék a termelőszövetkezet egész gazdálkodásával és adjon célszerű tanácsokat gazdálkodás színvonalának emelésére, valamint az árutermelés fokozására.

(5) A termelési terv és a költségvetés készítésének részletes szabályait a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

5. § A termelőszövetkezet pénzforgalmát és hitelellátását a Bank bonyolítja le a termelőszövetkezettel kötött alapmegállapodás figyelembevételével. Az alapmegállapodást a termelőszövetkezet közgyűlése tárgyalja meg és hagyja jóvá.

II. Pénzforgalom

6. § A termelőszövetkezet elsősorban saját eszközeiből, bevételeiből gazdálkodik. A bevételekből fedezi termelési és beruházási kiadásait, az állam iránti és egyéb fennálló kötelezettségeit és folyamatosan - anyagi helyzetétől függően - készpénzelőleget nyújt a tagoknak.

7. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet részére - kérelmére - a következő számlákat vezeti:

a) elszámolási számla,

b) beruházási betétszámla,

c) előlegszámla,

d) egyéb betétszámlák (szociális-kulturális betétszámla, biztonsági betétszámla, fedezetigazolási zárolt számla stb.),

e) hitelszámlák.

(2) A termelőszövetkezet bevételeit az elszámolási számlára irányítja úgy, hogy adósait (vevőit stb.) felhívja tartozásaiknak az elszámolási számlára való befizetésére, készpénzbevételeit pedig maga fizeti be közvetlenül a bankfióknál vagy postahivatal útján. Az elszámolási számláról teljesíti a termelőszövetkezet kiadásait. A kisebb kiadások a házipénztárból teljesíthetők.

(3) A beruházásokra tartalékolt és az állóeszközök értékesítéséből befolyó pénzt a beruházási betétszámlán kell tartani, és az ilyen pénzösszegeket a bankfiók a beruházási betétszámlán köteles jóváírni. A hízóállatként értékesített tenyész- és igásállatok befolyt ellenértékéből a beruházási betétszámlára be kell fizetni a hízóbaállítás előtti, zárszámadási leltár szerinti (könyvszerinti) értéket. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a hízóállat értékesítéséből származó bevételt. A beruházási betétszámlán levő összegeket a termelőszövetkezet csak beruházási célok megvalósítására vagy állóeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek kiegyenlítésére fordíthatja. A bankfiók ettől eltérő megbízásokat nem teljesíthet.

(4) A termelőszövetkezeti tagok részére rendszeres munkaegység-előleg biztosítása érdekében a bankfiók a termelőszövetkezet elszámolási számlájára minden év október hó 31-ig beérkező, a folyó évet illető pénzbevétel meghatározott százalékát átvezeti az előlegszámlára. Az előlegszámlára átvezethető összeg megállapítása a következőképpen történik:

a) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet költségvetésében mennyi a folyó év termeléséből származó tervezett pénzbevétel összege és mennyi az előirányzott készpénzrészesedés 50-60 százalékának összege.

b) Ki kell számítani az a) pont szerint megállapított két összeg százalékos arányát.

c) A folyó év termeléséből származó összes üzemviteli pénzbevételből a b) pont szerint kiszámított százaléknak megfelelő összeget kell az előlegszámlára átvezetni.

(5) Ha a bankfiók azt állapítja meg, hogy a várható készpénzrészesedés összege - a bevételeknek vagy kiadásoknak a tervezettől való eltérése következtében - nem egyezik meg az előirányzott készpénzrészesedés összegével, a (4) bekezdés b) pontja szerint kiszámított százalékot az eltérésnek megfelelően felemelheti, vagy csökkentheti és erről a termelőszövetkezetet egyidejűleg értesíti. Ha a termelőszövetkezet a természetbeni és pénzbeli részesedés megtervezett arányait utólag a pénzbeli részesedés növelése érdekében közgyűlésének határozata alapján megváltoztatja, megfelelően növelni kell a (4) bekezdés b) pontja szerint megállapított százalékot.

(6) A zárszámadáskor a jövő évi üzemviteli célra tartalékolt pénzösszeget a biztonsági betétszámlán kell elhelyezni. A biztonsági betétszámlán tartalékolt összeget az előre nem látható bevételkiesések, esetleges kiadási többletek fedezésére lehet fordítani, illetőleg a tagok részesedésének kiegészítésére is fel lehet használni.

(7) A bankfiók a halászati termelőszövetkezet részére előlegszámlát nem vezet. A munkaegységelőleg - az alapszabály előírásainak megfelelően - a napi tényleges halár-bevételnek legfeljebb 60 százalékáig folyósítható a halászati termelőszövetkezet elszámolási számlájáról, a 14. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési sorrend megtartásával.

(8) A bankfiók szóbeli tájékoztatáson, valamint a napi számlakivonaton kívül negyedévenként írásbeli értesítést is küld a termelőszövetkezet követeléséről és tartozásáról abból a célból, hogy a termelőszövetkezet ellenőrizhesse pénzügyi helyzetét és saját számvitelét.

8. § (1) A kisebb készpénzkiadások teljesítésére a termelőszövetkezet házipénztárt tarthat. A házipénztárban tartható összeg felső határát a termelőszövetkezet és a bankfiók az alapmegállapodásban állapítja meg a helyi szükséglethez mérten és a termelőszövetkezet igényének figyelembevételével.

(2) A termelőszövetkezet és a bankfiók közötti alapmegállapodásban kell szabályozni azt is, hogy a termelőszövetkezet a házipénztárába befolyó készpénzbevételeket és az abból teljesített készpénzkiadásokat naponta pénztárkönyvébe vezesse be. Meghatározott időközönként a termelőszövetkezet házipénztárkönyvét a bankfiók kívánságára ellenőrzés céljából bemutatja. Ha több készpénz folyik be a házipénztárba, mint amekkora összeget a termelőszövetkezet a megállapodás szerint ott tarthat, a többletet be kell fizetnie elszámolási számlájára.

9. § (1) A termelőszövetkezet kérelmére a bankfiók az elszámolási számlán levő követelésből a helyi postahivatalnál pénzfelvételi betétkönyvet (a továbbiakban: betétkönyv) nyit abból a célból, hogy a termelőszövetkezet kisebb pénzszükséglet esetén a helyszínen pénzhez juthasson. Ha a termelőszövetkezet követelését a betétkönyvből felhasználja, újabb megbízást adhat a bankfióknak a betétkönyvbe való átutalásra.

(2) A betétkönyvben tartható összeg mértékét a termelőszövetkezet annak figyelembevételével határozza meg, hogy a betétkönyvben elhelyezett pénz a házipénztár kiegészítésének célját szolgálja. A termelőszövetkezet nagyobb összegű fizetéseit bankszámlájáról átutalás útján teljesíti.

10. § A Bank a termelőszövetkezet elszámolási, beruházási betét-, előleg- és egyéb betétszámláin fennálló követelései után évi 5 százalék kamatot térít.

11. § (1) A termelőszövetkezet követeléseit a következő rendszerben érvényesítheti:

a) Ha a termelőszövetkezet állami vállalat, szerv vagy szövetkezet részére terményt, terméket vagy állatot ad el, vagy azok részére szolgáltatást teljesít, az ellenértéket készpénzben vagy az elszámolási számláját vezető bankfiók útján szedheti be. Állami vállalat, szerv és szövetkezet (a továbbiakban: vevő) átutalás útján is fizethet a termelőszövetkezetnek, ha a szerződésben így állapodtak meg.

b) A termelőszövetkezet a fizetést akár készpénzben, akár a bankfiók útján elfogadhatja. A vevő azonban felelős azért, hogy a fizetést a reá nézve érvényben levő előírások szerint teljesítse. 1.000 Ft-on aluli ellenérték kiegyenlítését a termelőszövetkezet készpénzben kérheti és csak ilyen összeghatárig köteles a vevő készpénzzel fizetni.

c) Ha a fizetést készpénzben teljesítik, a termelőszövetkezet a házipénztárra megállapított szabályok szerint jár el. Ha a fizetés felvásárlási elszámolási csekkel történik, a bankfiók a beszedést ennek alapján végzi. Ha a fizetés nem készpénzzel, felvásárlási elszámolási csekkel vagy átutalás útján történik, a termelőszövetkezet a követelést beszedési megbízás útján érvényesíti. A beszedési megbízáshoz csatolja a vevő átvételi elismervényét vagy a beszedési megbízás alapjául szolgáló egyéb okiratokat.

d) A termelőszövetkezet a bankfiók útján 500 Ft-ot meghaladó követelését szedheti be.

(2) Ha a vevőnek a termelőszövetkezet részére fizetést kell teljesítenie, köteles a termelőszövetkezettel közölni azokat az adatokat, amelyek a termelőszövetkezet követelésének érvényesítéséhez szükségesek. Feltétlenül közölni kell a termelőszövetkezettel az átvétel elismerését, a vevő pontos címét és számlaszámát, a fizetendő összeget (egységárat) és az áru mennyiségét és minősítését. Ha a termelőszövetkezettől felvásárolt áru ellenértékének kiegyenlítése felvásárlási elszámolási csekkel történik, a vevő "csak elszámolásra" felirattal ellátott csekket ad a termelőszövetkezetnek.

(3) Ha a vevő az árut a minősítés és az ár egyidejű megállapítása mellett a termelőszövetkezettől közvetlenül veszi át, a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az átvételkor köteles közölni. Ha a termelőszövetkezet vasúton, vagy más módon szállítja el az árut a vevő részére és az áru minősítése ezt követően történik, a vevő az áru átvételétől számított 48 óra alatt köteles az adatokat közölni. A termelési szerződés alapján átadott termények ellenértékét a vevő a szerződésben megállapított időben - de legkésőbb az átvételtől számított 30 nap alatt, kertimagvak esetében pedig 45 nap alatt - köteles átutalni.

(4) Ha a vevő a követelés beszedéséhez szükséges adatokat az előírt időben nem közli a termelőszövetkezettel és nem átutalással történő fizetésben állapodtak meg, a bankfiók útbaigazítást ad a termelőszövetkezetnek azoknak az adatoknak a megszerzéséhez, amelyeknek alapján a követelés beszedhető.

(5) Ha a vevő adatszolgáltatási kötelezettségének a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, attól a naptól kezdve, amikor az árut a termelőszövetkezettől átvette, vagy a termelőszövetkezet azt részére leszállította, illetőleg a termelési szerződésben foglalt eltérő kikötés esetében az átvételtől számított 30 nap, kertimagvak szállítása esetében pedig 45 nap elteltétől a fizetés teljesítésének napjáig a számla összegének napi 1 ezrelékét köteles büntetéspénz (pönálé) címén a termelőszövetkezetnek megfizetni. A termelőszövetkezet a bankfióktól kérheti a büntetéspénz felszámítását.

(6) Ha a vevő a termelőszövetkezetnek a bankfiók útján érvényesített követelését nem tartja jogosnak, a fizetés ellen kifogással élhet. A bankfiók ilyen esetben segítséget nyújt a termelőszövetkezet részére a vitás tétel egyeztetéséhez. Ha ez az egyeztetés nem vezet eredményre, a termelőszövetkezet jogos követelését bírói úton érvényesítheti.

12. § (1) A termelőszövetkezet számláiról átutalással vagy készpénzzel teljesíthet fizetéseket.

(2) A termelőszövetkezet számláin kezelt pénzek felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik. A számlát vezető bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezése nélkül csak a 15. §-ban meghatározott esetekben teljesíthet kifizetést (átutalást) a termelőszövetkezet számlájáról. Kifizetés csak a számlán levő fedezet mértékéig teljesíthető.

(3) A termelőszövetkezet által adott írásbeli rendelkezés aláírásának módjára az alapmegállapodásban foglaltak az irányadók.

(4) A termelőszövetkezet számlájáról történő kifizetésre vonatkozó rendelkezésnek kell tekinteni:

a) ha a termelőszövetkezet írásban felhívja a bankfiókot, hogy számlájáról meghatározott összeget a megnevezett szállító vagy más kedvezményezett részére fizessen ki (átutalási megbízás);

b) ha a termelőszövetkezet által aláírt, a részére történt szállítás vagy szolgáltatás teljesítését igazoló átvételi elismervény egyben olyan megbízást is tartalmaz, hogy a meghatározott összegű ellenértéket a bankfiók a szállítónak fizesse ki.

13. § (1) Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, az áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást az erre szerződött állami vállalatok, szervek és szövetkezetek csak előzetes fedezetbiztosítás esetén teljesíthetik. Ilyen esetben a vállalat, szerv, illetőleg szövetkezet köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet megrendelő leveléhez a bankfiók által kiállított, megfelelő összegű fedezetigazolást csatol.

(2) A fedezetigazolást a bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezésére állítja ki. A fedezetigazolás összege az elszámolási számlán levő követelés és az áruszállítás vagy egyéb szolgáltatás céljára engedélyezett hitel összegéig terjedhet.

14. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet rendelkezéseit, valamint azokat az azonnali beszedési megbízásokat és végrehajtói felhívásokat, amelyeket a 15. § szerint a termelőszövetkezet rendelkezése nélkül is teljesíteni kell, a beérkezés sorrendjében (rangsorában) teljesíti.

(2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási számláján és biztonsági betétszámláján nincs elegendő fedezet a termelőszövetkezet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnali beszedési megbízásoknak vagy végrehajtói felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. A biztonsági betétszámláról a fedezetlen átutalási megbízások teljesítéséhez szükséges összeget a termelőszövetkezet külön megbízása nélkül a bankfiók átvezeti az elszámolási számla javára. Figyelembevéve a termelőszövetkezettel szemben gyakorlatilag rendszerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő:

a) a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség,

b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

c) munkaviszonyon alapuló követelések,

d) köztartozások, ideértve a nyugdíjjárulékot is,

e) az állammal, állami szervvel, vállalattal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel) szemben fennálló kártérítés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, illetőleg közszolgáltatások díja,

f) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások,

g) a termelőszövetkezet tagjával szemben - az a)-b) pontok hatálya alá esők kivételével - fennálló tartozások.

(3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend figyelembevételével kell a sorbanálló követelések kielégítésére fordítani mindaddig, amíg azok teljes kielégítése megtörténik,

15. § (1) Azt a követelést, amelynek kiegyenlítésére a termelőszövetkezet rendelkezést nem ad, csak a termelőszövetkezet ellen hozott jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozat alapján lehet érvényesíteni.

(2) A jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozattal egy tekintet alá esnek:

a) a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, vagy e minisztériumok felügyelete alatt álló szerv vagy vállalat által, illetőleg honvédelmi vonatkozású ügyben az illetékes szerv által a termelőszövetkezet ellen támasztott követelések tárgyában hozott döntőbizottsági határozatok.

b) az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adókról, valamint 13. §-a (1) bekezdésében felsorolt adók módjára behajtandó tartozásokról (köztartozások) a hivatkozott rendelet 22. §-a alapján a pénzügyi szervek által kiállított azonnali beszedési megbízások,

c) államigazgatási szerveknek a hatáskörükbe utalt ügyekben hozott, a termelőszövetkezetet pénzfizetésre kötelező jogerős határozatai.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt bírói határozat, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelölt határozatok és okiratok (a továbbiakban: Határozat) alapján érvényesíteni kívánt követeléseket azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni.

(4) Ha a Határozaton alapuló követelés azért nem érvényesíthető azonnali beszedési megbízással, mert a jogosított fél nem tartozik a Bank beszedési megbízási rendszerébe (pl. magánszemély), a végrehajtó hívja fel az úgynevezett végrehajtói felhívásban a termelőszövetkezet számláját vezető bankfiókot arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letéti számlára.

(5) A Határozaton alapuló megbízásokat és végrehajtói felhívásokat a 14. §-ban megállapított sorrendi szabályok szerint és azonnali beszedési megbízásként kell teljesíteni, de mindenkor csak a termelőszövetkezet számláján az azonnali beszedési megbízás vagy végrehajtói felhívás beérkezésének napján levő összegek legfeljebb 70%-a erejéig. A termelőszövetkezet azonban rendelkezhet teljes tartozásának kifizetése iránt. Ha a termelőszövetkezet számláján a beérkezés napján levő összeg 70%-a nem elegendő a követelés kielégítésére, a bankfiók köteles a termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek 70%-át a 14. §-ban foglalt sorrendi szabályok szerint mindaddig a követelés kielégítésére fordítani, amíg annak teljes kielégítése megtörténik.

III. Hitelellátás

16. § (1) A termelőszövetkezet részére a hitel a termelés - különösen az árutermelés - elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Rossz gazdálkodás következtében elmaradt jövedelem pótlására a Bank hitelt nem folyósíthat. A termelőszövetkezetnek költségvetésében időszakos (negyedéves) bontásban rövidlejáratú hiteltervet kell készítenie. A hitelterv szerinti hitelszükségletet időszakonként (negyedévenként) igényelje a termelőszövetkezet.

(2) A Bank a termelőszövetkezet részére bármilyen hitelt csak a hitelezés általános szabályainak megtartásával, írásbeli kérelemre és hitelmegállapodás alapján nyújthat. Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabályszerűen működik, pénzét nem bankszámláján tartja, szak-képzett könyvelőt nem foglalkoztat, könyvelése nem felel meg az előírásoknak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas.

(3) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési határozat alapján kérhet. A költségvetésben megtervezett hitelek felvételét a termelőszövetkezet közgyűlése a költségvetés tárgyalása során határozza el. A költségvetésben tételesen meg nem tervezett hitelfelvételekről esetenként dönt a közgyűlés.

(4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. Az 500 kh területet meghaladó, vagy az erősen belterjes kultúrákkal (nagyüzemű kertészet, gyümölcstermelés, öntözéses gazdálkodás stb.) foglalkozó kisebb területű termelőszövetkezetnél a hitelezés előfeltételeként meg kell kívánni, hogy agráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgazdászt (szükség szerint kertészeti, szőlészeti szakembert) állandó jelleggel foglalkoztasson. Ha a Bank megállapítása szerint 500 kat. holdon aluli termelőszövetkezet gazdálkodásának vezetése nem szakszerű, a hitelezést közös mezőgazdász foglalkoztatásától lehet függővé tenni.

(5) A bankfióknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv és költségvetés bemutatásához kell kötnie. Hitel csak abban az esetben folyósítható, ha a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből - összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett - képes visszafizetni.

(6) Tenyész-, igás- és hízóállat vásárlására folyósított hitelek esetén a hitelből vásárolt állatok járlatleveleit a termelőszövetkezet köteles legkésőbb a folyósítástól számított 15 napon belül záradékolás céljából a bankfióknak bemutatni.

A) Üzemviteli hitelek

17. § (1) A rövidlejáratú hitel feladata a termelőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. A termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésére a Banktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját eszközeinek kiegészítése céljából, ha az általa kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe.

(2) Újonnan alakult termelőszövetkezet, valamint jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezet esetében - ha gazdasági helyzetük miatt indokolt - a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az új termelőszövetkezetet közös gazdálkodásának első évében - annak az évnek a ráfordításaira -illeti meg. A közös gazdálkodás első évének azt az időszakot kell tekinteni, amely a megalakulás időpontjától az első kötelező zárszámadásig terjed. A jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetet ez a kedvezmény a tárgyév végéig illeti meg, ha a területnövekedés június hó 30-ig következett be. A június hó 30-a után megnövekedett terület esetében pedig a kedvezmény a következő év végéig adható. Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-os növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetére a jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem vonatkozik.

(3) Termelési, termény- és termékértékesítési, hizlalási és nevelési szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján rövidlejáratú hitelt csak annak az évnek üzemviteli kiadásaira (munkaegység-előlegére) lehet folyósítani, amely évben a termelés vagy a szerződés teljesítése történik. A hizlalási és nevelési szerződések alapján rövidlejáratú hitel - függetlenül attól, hogy az állatok értékesítésére csak a következő évben kerül sor - a szerződéskötés évének üzemviteli kiadásaira (munkaegységelőlegére) is folyósítható. Ilyen esetben azonban a hitel összege a hizlalási és nevelési szerződés alapján értékesítésre kerülő állatok december hó 3l-re várható értékét nem haladhatja meg.

(4) A szerződést a hitel folyósítása előtt a bankfióknak be kell mutatni. Ha a szerződés csak későbbi időpontban köthető meg, továbbá a következő évet terhelő beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra igényelt rövidlejáratú hitelekre a fedezetet olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére és bemutatására.

(5) A szerződésekből eredő követeléseket a folyósított hitelek összege erejéig a szerződés bemutatásakor a Bankra kell engedményezni.

(6) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani.

(7) A bankfióknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésére nyújtott fedezeteken felüli bevételek biztosítják-e a tárgyévben esedékessé váló összes egyéb kötelezettség kiegyenlítését és a Bank köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhessék be.

18. § Rövidlejáratú hitelt a Bank egy éves lejáratra - a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott fedezet nyújtása mellett - olyan beruházásokra is folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a tárgyév bevételéből tervezte.

19. § (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a teljesített munkaegységek és a költségvetés alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 50-60%-a erejéig munkaegységelőleg kifizetésére is fel lehet használni. A hitel folyósításánál biztosítani kell, hogy a munkaegységek túlelőlegezése ne következzék be. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapításánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű munkaegységelőleget oszthat és csak ennek kiegészítésére - az alapszabályban megállapított mértékig - adhat rövidlejáratú hitelt.

(2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott készpénzrészesedés 50-60%-án felül oszt ki előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik, a bankfiók rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja.

20. § (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybevett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor köteles visszafizetni. A termelési cél (a tervezett értékesítés) korábbi megvalósulása vagy meghiúsulása esetén az igénybevett hitel - függetlenül a hitelmegállapodásban meghatározott lejárattól - azonnal esedékessé válik.

(2) A június hó 30. napja után szállított műtrágya, az őszi gépállomási munkák és az őszi vetéshez vásárolt vetőmagvak, valamint egyéb, a következő év termelését terhelő beszerzések ellenértékének kiegyenlítésére igénybevett hitelt a termelőszövetkezetnek a fedezetül lekötött bevételtől függően, de legkésőbb a következő év végéig kell visszafizetnie. A hitel visszafizetési időpontjára nézve minden esetben a folyósítás előtt kell megállapodni.

21. § (1) A bankfiók a hitel esedékessé válása előtt 15 nappal - a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben pedig azonnal - köteles a termelőszövetkezetet az esedékességről levélben értesíteni, hogy a termelőszövetkezet a hitel visszafizetéséről idejében gondoskodhassék. Ha a termelőszövetkezet az esedékességkor hitelvisszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget és alapos okok miatt fizetési halasztást sem kér, a bankfiók az esedékessé vált hitel összegét a termelőszövetkezet engedményezése alapján a befolyt engedményezett követelésből kiegyenlíti.

(2) Rövidlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 3%-os kamatot, a lejárt rövidlejáratú hitelek után pedig az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot fizet.

22. § (1) A termelőszövetkezet középlejáratú üzemviteli hitelt kaphat évelő növények vetőmagjának vásárlására, a földrendezés során átvett mezei leltár, a tagok által bevitt vetőmag, mezei leltár és takarmány ellenértékének kiegyenlítésére.

(2) Újonnan alakult termelőszövetkezet az első közös gazdálkodási év üzemviteli kiadásaira zárszámadása szerinti termelési alapjának (termelésre tartalékolt eszközei saját forrásának) általában 80%-a, kivételes esetben teljes mértéke erejéig középlejáratú üzemviteli hitelt kaphat. A területileg jelentősen - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben - megnövekedett termelőszövetkezet zárszámadási mérlege alapján az előző évvel szemben kimutatott termelési alap (termelésre tartalékolt eszközök saját forrása) növekedésének általában 80%-a, kivételes esetben teljes mértéke erejéig ugyancsak középlejáratú üzemviteli hitelt vehet igénybe. Mindkét esetben, ha a gazdasági helyzet azt indokolja, a termelési terv alapján már évközben is igényelhető középlejáratú üzemviteli hitel.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint középlejáratú üzemviteli hitel a termelőszövetkezet részére csak akkor folyósítható, ha a termelőszövetkezet kimerítette a rövidlejáratú hitel igénybevételének lehetőségét. A hitelt üzemvitellel kapcsolatos beszerzések (vetőmag, műtrágya, anyagok, fogyóeszközök vásárlására stb.), igénybevett szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére lehet felhasználni.

(4) Év végén - a zárszámadás időpontjában -a termelésre tartalékolt eszközöknek fedezetet kell nyújtaniuk az igénybevett középlejáratú üzemviteli hitelre is. A termelésre tartalékolt eszközökkel a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem fedezett hitelt a zárszámadáskor a termelőszövetkezetnek vissza keli fizetnie.

(5) A hitel visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a Bank határozza meg. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet teherbíróképességét.

a) Az (1) bekezdésben felsorolt célokra igénybevett középlejáratú üzemviteli hitel visszafizetési határideje 2-4 év. Lucerna-vetőmag vásárlása esetén 4 éves, vöröshere-vetőmag vásárlása esetén 2 éves lejáratú hitel folyósítható. Az esedékességet évi egyenlő részletekben kell megállapítani úgy, hogy a június hó 30-ig történt szállításokra (bevitelre) adott hiteleknél az első törlesztési részlet már a folyósítás évében esedékessé váljék. A pillangós virágú évelő takarmánynövények vetőmagjának beszerzésére folyósított hitel törlesztését a vetést követő második évben kell megkezdeni.

b) A (2) bekezdésben megjelölt középlejáratú üzemviteli hitel esetén a visszafizetési határidő 4-8 év: A hitelfolyósítás évét az esedékesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A viszszafizetést a folyósítás évétől számított legkésőbb második évben meg kell kezdeni. A további évekre vonatkozóan az esedékességet általában évi egyenlő részletekben kell megállapítani.

c) A Bank a hitel lejáratára és a törlesztés megkezdésére indokolt esetben a jelen bekezdés a) -b) pontjaiban foglaltaknál rövidebb határidőket is megállapíthat.

(6) A középlejáratú üzemviteli hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt középlejáratú üzemviteli hitel után pedig évi 5%-os kamatot kell fizetnie.

23. § (1) A termelőszövetkezet terméshozamának növelése érdekében meghatározott anyagok és vetőmagvak vásárlása, illetőleg felhasználása esetén árkedvezményben részesül úgy, hogy a Bank a rövidlejáratú hiteltartozásból elengedi vagy rövidlejáratú hiteltartozás hiányában ártámogatásként a termelőszövetkezet elszámolási számláján jóváírja a következő összegeket:

a) annak a termelőszövetkezetnek, amely a zöldtrágyázott terület növelése érdekében somkóró, keserű csillagfürt, szegletes lednek és napraforgó vetőmagot vásárolt, a somkóró vetőmag után mázsánként 1.371 Ft-ot, a sárgavirágú keserű csillagfürt vetőmag után mázsánként 114 Ft-ot, a fehér virágú keserű csillagfürt vetőmag után mázsánként 78 Ft-ot, szegletes lednek vetőmag után mázsánként 87 Ft-ot és a napraforgó vetőmag után mázsánként 106 Ft-ot; újonnan alakult termelőszövetkezetnek, illetve jelentős területtel - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben - megnövekedett területű termelőszövetkezetnek az árkedvezmény elszámolása után maradó vételár további 50 százalékát az első közös gazdálkodási évben;

b) annak a termelőszövetkezetnek, amely 1959. évi január hó 1. után újonnan alakult vagy jelentős területtel megnövekedett, az első két közös gazdálkodási évben a vételár után nitrogén műtrágyánál annak 25%-át, foszfor műtrágyánál 50%-át, káli műtrágyánál 75%-át;

c) annak a termelőszövetkezetnek, amely a növényvédelmi rendszabályok megtartásával kártevőktől mentes termést, vagy terméket állít elő, az alábbi feltételek teljesítése esetén - a rézgálic kivételével - az általa vásárolt és felhasznált növényvédőszerek árának 30%-át;

- a gyümölcs- és szőlővédelemre előírt szerek árából, ha a termelt gyümölcs fajonként külön-külön, vagy összesen legalább 95%-ban pajzstetűtől és legalább 90%-ban egyéb kártevőktől mentes és a szüret idején amerikai fehér szövőlepke fertőzés sem a gyümölcsösben, sem pedig a szőlőben és a termelőszövetkezet területén fekvő utakon egyáltalán nincs;

- a szántóföldi növényvédelemre előírt szerek közül a vegyszeres gyomirtószer árából, ha a gyomos gabonavetéseken eredményes vegyszeres gyomirtást végzett; a magfogásos lucerna és vörös-here védelmére előírt szerek árából, ha lucernából kh-ként legalább 1 q, vörösheréből 1,2 q termést ért el a termelőszövetkezet, illetve az ennél kisebb terméseredményt nem a virág- és magkártevők okozták és a mag arankától, valamint egyéb kártevőktől olyan mértékben mentes, hogy a vetőmag a szabványelőírásoknak megfelel;

- a burgonyabogár irtására előirt vegyszerek érából, ha a korai érésű fajtáknál július hó 20-31, a többi fajtáknál pedig augusztus hó 10-20. között a burgonyavetésterület 95%-án legfeljebb 20%-os burgonyabogárrágástól származó lombkár mutatkozik.

Ebben a pontban foglalt feltételek egyenkénti teljesítése esetén is jár a termelési ág növényvédőszer mennyisége szerinti visszatérítés.

A feltételek teljesítése esetén is kizáró ok, ha a termelőszövetkezet területén a tenyészidő alatt az amerikai fehér szövőlepke fertőzés ágak, fák tarrágásával elhatalmasodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hitelelengedéseket, illetőleg jóváírásokat a termelőszövetkezetnek minden évben november hó 30-ig kell a bankfióktól kérnie. A kérelemhez a termelőszövetkezetnek mellékelnie kell a vásárolt műtrágyáról, a növényvédőszerről és az (1) bekezdés aj pontjában felsorolt vetőmagvakról szóló számlákat, valamint a községi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervének igazolását a számlázott műtrágyák, vetőmagvak rendeltetésszerű felhasználásáról.

A vetőmagvak tekintetében igazolni kell a zöldtrágya alászántásának megtörténtét is. A növényvédőszer kedvezményekkel kapcsolatban a feltételek teljesítését a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv és a megyei növényvédő állomás értékeli a termelőszövetkezet felkérésére és javaslatuk alapján a járási tanács mezőgazdasági osztálya ad igazolást. A megyei növényvédő állomást az eljárás lefolytatása céljából az eljárás előtt 5 nappal a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles értesíteni. Az értékelésnél a megyei növényvédő állomásnak a növényvédelmi külső zárszolgálat vizsgálati módszerei szerint kell eljárnia és növényegészségi követelményeit kell megkívánnia.

24. § (1) A szerződést kötő vállalatok vagy földműves-szövetkezetek a termelőszövetkezet részére a vele kötött szerződés alapján természetbeni és pénzbeni előleget nem nyújthatnak.

(2) A szerződés alapján a Bank folyósít rövidlejáratú termelési hitelt a 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. Ebből a hitelből egyenlítheti ki a termelőszövetkezet a szerződés feltételei szerint részére szállított anyagok ellenértékét is. A szerződést kötő vállalatok, illetőleg földművesszövetkezetek a természetbeni és pénzbeni előlegek azon együttes összege után, amelyben - az (1) bekezdés tilalma hiányában -a termelőszövetkezetet a termelési szerződés alapján részesíthették volna, a termelési időszakra számított évi 3% kamatnak megfelelő átalányösszeget térítenek a termelőszövetkezetnek az átvett termés, hízóállat stb. vételárának elszámolásakor.

B) Beruházási hitelek

25. § (1) A termelőszövetkezet beruházásait és több éven át megtérülő beszerzéseit (a továbbiakban: beruházás) elsősorban saját erőből valósítja meg. Az állam messzemenő támogatást nyújt a termelőszövetkezetnek termelési célra irányuló, s az árutermelést és a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését elősegítő beruházásainak megvalósítására.

(2) Ha a termelőszövetkezet beruházásainak megvalósításához elegendő saját erővel nem rendelkezik, a következők szerint hitelt igényelhet:

a) Hosszúlejáratú hitelt lehet igényelni új gazdasági épületek, öntözőtelepek, halastó, kút és siló építésére, a termelés célját elősegítő készenléti lakóházak és lakások (elnök, mezőgazdász, könyvelő, állatgondozó részére) építésére, az épületek belső villamosítására, az építkezések tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire, új gépek [irodagépek, állattenyésztési, takarmányozási, mezőgazdasági munkagépek (gabona cséplőgépek és gabona arató-cséplőgépek kivételével), növényvédőgépek stb.] műszerek termelési és irodai berendezések és felszerelések, tehergépkocsik, pótkocsik, szántó- és univerzális traktorok vásárlására, valamint szőlő, gyümölcsös - ideértve a parlagterületen, vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. holdon végzett szőlő és gyümölcsös telepítését is - komló, spárga és 5 kh-nál nagyobb földieper (szamóca), málna és ribiszke telepítésére, rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösök felújítására, talajjavításra, talajvédelmi létesítmények gépi munkáira és legelőjavításra. Hosszúlejáratú hitel igényelhető a meredek lejtőkön létesítendő legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsösök és szőlők talajának teraszozásához, támfalak, vízfogók és vízlevezetők építéséhez is. A gyümölcsös-, illetőleg a szőlőtelepítésnek nagyüzemi rendszerben, a jogszabályban meghatározott fajtákkal és az egyéb törvényes rendelkezések megtartásával kell történnie.

b) Középlejáratú hitelt vehet igénybe a termelőszövetkezet a több éven át megtérülő egyéb beszerzéseire, valamint felújításaira, tatarozásaira és gépjavításaira. Így középlejáratú hitelt lehet nyújtani igás- és tenyészállatok, baromfi tenyészanyag (napos, előnevelt és kifejlett), halivadék vásárlására, a közös szarvasmarha- és sertésállomány saját szaporulatból történő fejlesztésére, bevitt jószág, felszerelés, továbbá bevitt épületek ellenértékének, valamint bevitt és még termőre nem fordult szőlőtelepítés költségeinek kifizetésére, használt gépek, felszerelések, épületek vásárlására, földrendezési kártalanítási, térítési összeg fizetésére, épületek felújítására és tatarozására. A tagok gazdasági épületeinek és építő anyagának megvásárlására ugyancsak középlejáratú hitel engedélyezhető. Az állami tulajdonban lévő épületeket a termelőszövetkezetek forgalmi értékben vásárolhatják meg. Tenyészállatok vásárlására középlejáratú hitelt elsősorban az új és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek részére lehet nyújtani. Egy-egy termelőszövetkezet részére általában csak egy alkalommal lehet tenyésztörzs vásárlására hitelt engedélyezni. Kivételesen indokolt esetben azonban, ha a termelőszövetkezet a hitelből vásárolt tenyésztörzset saját hibáján kívül tenyésztésben tartani nem tudta, tenyésztörzs vásárlására újabb hitelt kaphat. Egy tenyésztörzs általában 15-30 db üszőből vagy ugyanannyi tehénből, vagy 20-50 db kocából és 1-3 db kantól, vagy mintegy 150 db anyajuhból és 5 kosból áll. A felvásárlás, illetve szállítás egy naptári éven belül folyamatosan is történhet. Ha a termelőszövetkezet a hitelből vásárolt tenyészállatokat (törzset) saját hibájából nem tenyésztésre használja, a hitelt lejárttá kell tenni.

(3) A termelőszövetkezetek részére építkezéseik megvalósítására hosszúlejáratú hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az építkezések jóváhagyott mezőgazdasági típustervek, vagy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott kísérleti, ajánlott tervek alapján valósulnak meg. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet által megvalósítani kívánt építkezéshez típus, vagy ajánlott tervek nem készültek, állami tervező vállalat által készített egyedi tervek is elfogadhatók. Kivételesen indokolt esetben egyedi tervek készítésére a termelőszövetkezet egyes építkezéseknél - főleg kisebb átalakítási és felújítási munkálatoknál -100.000 Ft kivitelezési értékhatárig tervező szövetkezetet és az országos tervezői névjegyzékben szereplő magántervezőt is igénybe vehet. Ilyen tervek alapján kivitelezésre kerülő épületekre hitel csak abban az esetben nyújtható, ha a kivitelezési érték a típus, vagy ajánlott terv kivitelezési értékénél nem magasabb, vagy a tervek átalakítással kapcsolatosak. A 100.000 Ft-on felüli új építkezések egyedi tervének engedélyezése ügyében a Földművelésügyi Minisztérium dönt. A megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda (a továbbiakban: a Beruházási Iroda) tervezői tevékenységét a 9/1959. (IX. 1.) ÉM rendelet 5. §-ában foglaltak szerint végezheti. Magántervező által készített tervek díjazásához állami hitel nem nyújtható. Univerzál- és szántótraktor, valamint a traktorokra szerelt vagy az általuk vontatott mezőgazdasági munkagépek vásárlásához hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az igénylő termelőszövetkezet legalább 25% saját erőt biztosít. A termelőszövetkezetek gép- és alkatrész beszerzéseinél továbbra is fenn kell tartani az eddig érvényben levő árkedvezményeket.

(4) A termelőszövetkezet részére villamos távvezetékek (kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó vezeték, transzformátor állomás) létesítése állami feladat. Az erre a célra biztosított vissza nem térítendő állami támogatás fedezetéből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján teljesíti.

(5) A termelőszövetkezetek részére bekötőutak létesítése - a termelőszövetkezet saját eszközeinek kiegészítéseképpen - vissza nem térítendő állami támogatásból történik. Az erre a célra biztosított fedezetből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján teljesíti. A bekötőutak kivitelezésére vissza nem térítendő állami támogatást a Bank csak ott biztosíthat, ahol a termelőszövetkezet előzőleg a földmunkát és - a távolságtól függően - a szállítást saját erőből elvégezte.

(6) A tervezési és kivitelezési szerződéseket, az azokhoz tartozó teljes kivitelezési tervdokumentációt előzetes ellenőrzés végett a Banknak be kell nyújtani. Vissza nem térítendő állami támogatás csak a Bank által felülvizsgált költségvetések alapján engedélyezhető.

(7) A TÜZÉP-telepek, illetőleg a földművesszövetkezetek építőanyagtelepei a termelőszövetkezetek részére a tervben jóváhagyott építési anyagokat - beleértve a saját eszközökből történő építkezések anyagszükségletét is - minden más igényt, tehát a lakosság igényét is megelőzve - a célnak legjobban megfelelő választékban, fedezetigazolás ellenében adják ki. A telepek a termelőszövetkezetektől semmilyen címen készpénzfizetést nem igényelhetnek.

(8) Az építkezések folyamatossága érdekében elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az adott évre előirányzott olyan építési anyagok egy részét, amelyek előszállítására lehetőség van, a megelőző év utolsó hónapjaiban átvehessék. Erre a Bank a következő évi keretek terhére hitelt folyósíthat. A részletes utasítás esetenként kerül kiadásra.

(9) Az építőipari vállalatok a termelőszövetkezetek munkaerejének és fuvareszközeinek jobb felhasználása érdekében a tervévet megelőző negyedév folyamán az építési helyekre felvonulhatnak. Ennek költségeit a következő évre tervezett hitelből lehet kielégíteni.

26. § (1) A hiteligényléseket beruházásonként (létesítményenként) külön-külön kell a bankfiókhoz benyújtani. Az igénylésnek magában kell foglalnia az egész beruházás megvalósításához szükséges hitelösszeget. Az építési beruházások hiteligényléseihez a termelőszövetkezeteknek mellékelniük kell:

a) a helyszínre alkalmazott, részletes költségvetést az érvényes árhatósági előírás szerinti összeállításban,

b) a fuvarozási árvetést, helyszíni bejárási jegyzőkönyvet, az egységárgyűjteménybe fel nem vett tételek árelemzését, anyagmennyiségi és költségkivonatot,

c) egyedi terv esetében a teljes tervdokumentációt (műszaki rajzokat), típusterv esetén csak a terv számát kell megjelölni a hiteligényen.

d) egyes beruházásoknál gazdaságossági számítást,

e) a kivitelező által adott előzetes munkavállalási nyilatkozatot, majd a végleges kivitelezési szerződés megkötése után a szerződést,

f) építési engedélyt.

A Beruházási Iroda a költségvetéseket és költségösszeállításokat az általa bonyolított beruházásoknál előzetesen ellenőrizni tartozik.

(2) A házi építkezésre igényelt hitelnél a hitt összegének pontos megállapítása céljából a hiteligényléshez mellékelni kell az építkezés összes költségeit (tervezés, anyag, fuvar, munka stb.) tartalmazó ellenőrzött költségösszeállítást, idegen kivitelező esetén ennek költségvetését és a vele kötött építési megállapodást. A bankfiók kivételesen eltekinthet az idegen kivitelező ellenőrzött költségvetésének előzetes benyújtásától és a kért hitelt anyagvásárlás céljából engedélyezheti.

(3) A Talajjavító Vállalattal végeztetett talajjavítás esetén a hiteligényléshez csatolni kell a vállalattal kötött megállapodást, majd a végleges kivitelezési szerződés megkötése után a szerződést és annak mellékleteit (a talaj vizsgálati adatokat, szakvéleményt, tervet stb.). Talajjavításnál a Bank műszaki ellenőr (agronómus) kijelölését előírhatja. A műszaki ellenőr költségeire hitel engedélyezhető. A talajjavítással összefüggő helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet ingyenesen végzi és a vizsgálat alapján térítés nélkül ad szakvéleményt, talajjavítási tervet és talajtérképeket. A talajjavítási és talajvédelmi munkák fokozása érdekében az állam a szükséges javító-anyagokat a rendeltetési állomásra leszállítva, továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A javítóanyag kirakásának, közúti szállításának, deponiázásának és elterítésének költségeire a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt igényelhetnek a Banktól. A Talajjavító Vállalat útján gépi digózással végzett szíkjavítás költségének 50%-ára hosszúlejáratú hitelt lehet engedélyezni, 50%-át pedig az állam viseli.

A talajvédelmi gépi munkák (sáncolás, mangumsáncolás, vakonddrénezés, barázdálás, gyepskatulyázás stb.) költségeinek felét az állam viselj, másik felére a termelőszövetkezet hosszúlejáratú hitelt vehet igénybe.

27. § (1) A termelőszövetkezeti beruházások szükségességét és gazdaságosságát a járási mezőgazdasági osztályok megvizsgálják és a bankfiókkal egyetértésben döntenek a beruházás engedélyezése ügyében. A vizsgálat és a döntés részben a beruházási előtervezéskor, illetve a termelési tervek megerősítésekor, a tervekben nem szereplő beruházásoknál pedig esetenként történik. A középlejáratú, valamint a kisebb összegű hosszúlejáratú hitelkeretekből történő beruházások esetében a járási mezőgazdasági osztály az egyetértésben történő döntéshez szükséges javaslatát írásban közli a bankfiókkal. Ha bármely beruházás engedélyezése kérdésében a járási mezőgazdasági osztály és a bankfiók között ellentétes álláspont alakulna ki, mindkét szerv köteles a kérdést felsőbb szervéhez döntés végett felterjeszteni.

(2) A hiteligények elbírálásakor a Bank vizsgálja a kivitelezési - tervdokumentációt és a saját erő, valamint a hitel mértékét. Vizsgálni kell, hogy a beruházás jövedelmező üzemeltetésének és kihasználásának feltételei a termelőszövetkezetnél miként vannak biztosítva. A Bank szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől gazdaságossági számítást kérhet. Különleges, vagy nagyösszegű beruházások esetében a járási mezőgazdasági osztály, illetőleg a bankfiók a beruházás engedélyezése előtt kérje a felettes szervek véleményét és javaslatát. A hitelbírálatnál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által természetben adható saját eszközök (saját építési anyag, saját fuvar, tagok közreműködése) mértékét és a beruházásra fordítható saját pénzeszközöket. A saját pénzeszközöket a hiteligénylés időpontjára biztosítani kell. Ha a saját pénzeszközök csak a hiteligénylés után állnak rendelkezésre, a termelőszövetkezet azoknak a tárgy-éven belüli átmeneti meghitelezésére rövidlejáratú hitelt igényelhet.

(3) A hitelek összegének megállapításánál a Bankot hitelezési normák vagy irányárak nem korlátozzák. Hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az általa szükségesnek tartott összeg erejéig mindazokra a kiadásokra és költségekre engedélyezhet, amelyek a megvalósítandó beruházással kapcsolatban merülnek fel. A hitelek összegét a Bank a hitelbírálatkor állapítja meg. A hitelkeretek célszerű felhasználása, a hitelek fedezetének biztosítása és a túlzott hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Bank a hitelbírálatkor a kivitelezés gazdaságosságát is vizsgálja. Indokolatlanul költséges kivitelezést hitellel támogatni nem lehet

(4) A beruházásoknál a termelőszövetkezet tagsága által végzett munka ellenértékére a Bank a következő esetekben engedélyezhet hitelt:

a) Házi építkezéseknél a saját és közös építési brigádok javadalmazására, a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott "Szaknorma és munkabérgyűjtemény" szerinti összeg erejéig.

b) Az építkezéshez felhasznált saját építési anyagok gyártásához szükséges alapanyagok (szénpor, vashuzal stb.) vételára, valamint a készítésükhöz (nádkitermelés, téglaverés és égetés, erdőkitermelés) szükséges munka költségei erejéig.

c) Állami építőipari vállalatok és patronáló vállalatok által kivitelezett termelőszövetkezeti építkezésekhez a termelőszövetkezetek részéről adott saját építési anyag, saját fuvar és rakodás, valamint saját munka értékének legfeljebb 50%-a erejéig. A saját anyag értékét az Építőipari Anyagárjegyzék szerinti közületi egységárakkal, a saját fuvar értékét (fuvarozási és rakodási költség) az Építőipari Fuvarozási Költségnormák szerint kell számításba venni. A termelőszövetkezeti tagok munkájának értékét az Építőipari Költségszámítási Normák alapján az elvégzett munka mennyisége utáni nyers munkabér szerint kell számításba venni és ezt az összeget a szociális teherrel (50%-kal) növelni kell. Az építési szerződésben ez az összeg hozzávetőlegesen állapítható meg, pontos összege pedig az elszámoláskor kerül külön kimutatásra. A teljesítést az építési naplóban rögzíteni kell.

d) Öntözőtelep és halastó építésénél a termelőszövetkezeti tagok által elvégzett földmunka minden m3-e után 5 Ft. erejéig. Az öntözőtelepek építési hitelezésének előfeltételeként meg kell kívánni a műszaki ellenőr kijelölését.

e) Szőlőtelepítésnél a géppel meg nem forgatható területeken a tagok által kézi erővel végzett forgatás esetén erősen meredek, erősen kötött, köves talajon való telepítésnél kh-ként 15 000 Ft, kötött talajon való telepítésnél kh-ként 9000 Ft., homokos talajon kh-ként 3500 Ft. erejéig. A kötött és homokos talajon való telepítésnél, ahol gépi forgatás alkalmazható, a kézi forgatás nem haladhatja meg a forgatásra kerülő terület 10%-át.

f) Szőlő és gyümölcsös telepítése esetén a telepítés után a termőrefordulásig felmerülő további költségekre (pótlás, védekező anyagok, munka) kh-ként szőlőtelepítésnél a telepítés évében 2000 Ft., a telepítés évét követő első és második évben évenként 3000 Ft., gyümölcsös telepítésénél a telepítés évében 500 Ft., a következő években a termőrefordulásig évenként 1000 Ft. erejéig. Komlótelepítésnél a telepítéshez szükséges anyagok vásárlására, talajelőkészítési munkálatokra és a tagoknak a telepítésnél végzett munkájára összesen kh-ként 23 000 Ft-, spárgatelepítésnél pedig 15 000 Ft erejéig. Rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösök felújítása esetén ugyanolyan mértékben folyósítható hitel, mint az új gyümölcsösök telepítésénél.

g) Fásításnál a tagok által kézi munkával végzett vetés és gödrös ültetés esetén kh-ként átlagban 600 Ft erejéig.

h) Talajjavításnál a tagok által végzett javítóanyagszállítás esetén a javítóanyag minden mázsája után 1,- Ft, 10 km-nél nagyobb szállítási távolság esetén 2,- Ft, altalaj trágyázásnál bármely távolságra 0,50 Ft erejéig.

(5) Ha a termelőszövetkezet az előző évi zárszámadás szerinti tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállományát saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel növeli, a saját tenyésztés költségeire a következők szerint folyósítható hitel:

a) az egyéves kor elérése után, ha az üsző súlya legalább 280-300 kg, törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként 1000 Ft,

nem törzskönyvezett állomány után üszőnként 800 Ft,

b) a 20-22 hónapos korban befedeztetett üsző után, ha az üsző súlya legalább 380-400 kg,

törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 1200 Ft,

nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1000 Ft,

c) leelléskor

a törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 2000 Ft,

a nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1500 Ft.

d) Az a)-c) pontokban foglaltak szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel és leellett előhasi tehénnel növekedett a termelőszövetkezet előző évi tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállománya.

(6) Sajátnevelésű nőivarú szarvasmarhának kell tekinteni a tagok háztáji gazdaságából 6 hónapos koron alul felvásárolt üszőborjút is, amennyiben a termelőszövetkezet azt tovább tartja. Ha ez a vásárlás hitelből történt, akkor az e célra már folyósított hitel összegét az (5) bekezdés alapján folyósítható hitelből le kell vonni.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján folyósítható hitel csak a nevelés kezdetétől fogva engedélyezhető és az (5) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt fokozatokat csak egymást követően lehet alkalmazni.

(8) A termelőszövetkezetek részére a közös sertésállomány saját erőből történő fejlesztésének érdekében az 1960. évtől kezdődően a tenyésztés költségeire minden saját tenyésztésű koca első leellésekor kocánként 800,- Ft hitel engedélyezhető. A hitel annyi leelett koca után folyósítható, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas kocával növekedett a termelőszövetkezet előző évi kocaállománya.

(9) A termelőszövetkezet a saját tenyésztést a marhalevél bemutatásával a hitel folyósítása előtt a Banknál igazolni tartozik.

(10) A (4)-(8) bekezdés szerint folyósított hitelt a termelőszövetkezet üzemi bevételeihez hasonlóan használhatja fel.

(11) A termelőszövetkezetbe bevitt állat és felszerelés után járó termelőszövetkezeti térítés kifizetésének elősegítésére az arra rászoruló termelőszövetkezetek hitelt kérhetnek. A hitel úgy folyósítható, hogy a gazdasági felszerelés értéke 4 év alatt, a bevitt lovak értéke 2 év alatt, a többi állat (tehén, anyakoca, juh) ellenértéke pedig a bevitelkor kifizethető legyen. Új és területileg jelentős mértékben megnövekedett termelőszövetkezeteknél a szükségletnek megfelelően legfeljebb 25 kh szántóra hitelezhető meg egy pár ló, esetleges szopóscsikóval együtt. Régi termelőszövetkezeteknél általában 50 kh szántóra egy pár ló (esetleges szopóscsikóval együtt) ellenért kének kiegyenlítésére lehet hitelt nyújtani. Ha a meghitelezett bevitt állatokat a termelőszövetkezet - állategészségügyi okok kivételével - két éven belül eladja, az eladás időpontjában a hitelt esedékessé kell tenni.

28. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a Bank állapítja meg a (2) bekezdés szerinti visszafizetési határidőn belül. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a beruházás amortizálódását, a beruházás megtérülését és a termelőszövetkezet teherbíró képességét.

(2) A hitelek lejáratát 2-35 évi visszafizetési határidőkön belül úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés legkésőbb a harmadik évben kezdődjék. A hitelfolyósítás évét az esedékesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A további évekre vonatkozóan az esedékességet általában évi egyenlő részletekben kell megállapítani és a mindenkori évi esedékességet október hó 31-én kell kiegyenlíteni. Gépre, felszerelésre és berendezésre folyósított hitelek lejáratát élettartamuk alapján kell megállapítani (traktornál 6-8 év, növényvédőgépeknél 12 év).

(3) Az 1960. évi január hó l-ig folyósított hosszú-és középlejáratú hiteleket változatlanul az eddig érvényben levő visszafizetési feltételek szerint kell törleszteni.

(4) A hosszú- és középlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt hosszú- és középlejáratú hitelek után az esedékesség napjától évi 5 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni.

Beruházásokkal kapcsolatos kedvezmények és hitelelengedések

29. § (1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot 1960. naptári évtől évről-évre a tagok között kiosztható - pénzbeni és természetbeni - részesedésnek legalább 10%-ával gyarapítják és az állam iránti kötelezettségeiknek is pontosan eleget tesznek, saját erőből eszközölt beruházásaik után hitelelengedési kedvezményt kaphatnak.

(2) A hitelelengedés kedvezménye

- a harmadik éves vagy ennél régebben működő termelőszövetkezeteket egy-egy évben a saját erőből végzett beruházásaiknak a kiosztásra került jövedelem 10%-át meghaladó része mértékéig illeti meg,

- az első és másodéves termelőszövetkezeteknél pedig a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet.

A saját erőből eszközölt beruházások után nyújtott hitelelengedés mértéke azonban nem haladhatja meg az év folyamán a termelőszövetkezetben megvalósított összes beruházások értékének 50%-át.

(3) A hitelelengedést a (2) bekezdésben foglalt mértékig úgy kell végrehajtani, hogy a termelőszövetkezet összes, december hó 31-i beruházási hitelállománya az elengedett összeggel csökkenjen. A hitelállomány csökkentését úgy kell végrehajtani, hogy az elengedésre kerülő hitel a teljes hitelállományt a leghosszabb lejáratnak megfelelő évenkénti egyenlő arányban csökkentse.

(4) A saját erő értékelésére és a (3) bekezdésben foglalt kedvezmények kiszámítására a zárszámadási utasításban megfelelő irányelveket kell kiadni.

(5) A termelőszövetkezet kedvezményben részesül abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, és a Pénzügyminisztérium által "meghatározott egyéb szervek, intézmények részére történő áruértékesítésben eléri vagy meghaladja a 100 kh redukált szántóterületre termelőszövetkezetenként megállapított szintet. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési szint teljesítése esetén - 100 kh redukált szántóterületre számítva - 6000 Ft. Az áruértékesítési szint túlteljesítése esetén - 100 kat. hold redukált szántóra vonatkoztatva - a túlteljesítés minden százaléka után további 100 Ft. A kedvezmény összege - 100 kat. hold redukált szántóra számítva - nem haladhatja meg a 12,000 Ft-ot. A kedvezmény összegét elsősorban a termelőszövetkezet esedékes beruházási hiteltartozásaiból kell elengedni. Esedékes hiteltartozás hiányában, vagy ha a kedvezmény összege az esedékes hiteltartozás összegét meghaladja - a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét - a termelőszövetkezet beruházási betétszámláján kell jóváírni. A kedvezmény megadását a termelőszövetkezetnek kell a zárszámadás készítésének megkezdése előtt a bankfióknál kérnie és be kell mutatnia az áruértékesítést igazoló okmányokat.

(6) Az áruértékesítés után járó kedvezményt a saját erőből eszközölt beruházások után járó kedvezmények elszámolásánál nem lehet számításba venni

30. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek meghatározott részét a 31. §-ban megállapított feltételek teljesítése esetén el lehet engedni. A hitelelengedés mértékét az ugyanott meghatározott beruházások tényleges bekerülési, illetőleg beszerzési költségeinek százalékában kell megállapítani.

(2) A hitelelengedés kedvezménye abban az esetben is megilleti a termelőszövetkezetet, ha a hitelelengedés megállapított összege a folyósított hitel összegét meghaladja, vagy ha a termelőszövetkezet a beruházást teljesen saját erőből valósította meg. Ebben az esetben a hitelelengedést a termelőszövetkezet beruházási hiteleiből kell megadni, ilyenek nemlétében a beruházási betétszámláján kell jóváírni.

(3) Azoknak a hiteleknek megállapított évi törlesztőrészleteit, amelyek után a termelőszövetkezet hitel elengedésben részesül, a hitelelengedés összegének megfelelően, arányosan kell csökkenteni.

(4) A hitelelengedésnél figyelembevehető bekerülési, illetőleg beszerzési költséget bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai: a 31. §-ban megjelölt az a szakközeg, akinek közreműködésével a hitel-elengedés feltételeinek bekövetkeztét megállapítják, a Bank kiküldöttje, a járási mezőgazdasági osztálynak, a termelőszövetkezetnek a megbízottja és a Beruházási Iroda bonyolítása esetén a Beruházási Iroda képviselője.

(5) A bekerülési, illetőleg beszerzési költség megállapításánál számításba kell venni a folyósított hitel összegét, a termelőszövetkezet által saját pénzeszközökből a beruházásra fordított kiadásokat és a természetbeni saját erő hozzájárulást. A természetbeni saját erő hozzájárulást olyan összegben kell számításba venni, amilyen összegű hosszú-, illetőleg középlejáratú hitel lenne arra folyósítható. Kivételt képeznek a 27. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak. Eszerint ugyanis az állami építőipari és patronáló vállalatok által kivitelezett építkezésekhez a termelőszövetkezetek részéről adott saját eszközökre a Bank csak 50% erejéig nyújt hitelt, de a bekerülési költség megállapításánál a termelőszövetkezet saját eszközeinek 100%-át figyelembe lehet venni. Bekerülési, illetőleg beszerzési költségként nem lehet számításba venni a tehén-, üsző-, koca- és juhvásárlások után a 31. § 1., 2. és 3. pontja szerint térített árkülönbözetet és a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) által a tehén-, üsző- és kocavásárlások után a termelőszövetkezetnek térített szállítási költséget, valamint a 29. § szerinti kedvezményt.

(6) A hitelelengedést a termelőszövetkezetnek kell a bankfióktól kérnie a 31. §-ban megállapított időben. Az elengedés mértékére a (4) bekezdésben megjelölt bizottság tesz javaslatot. A Bank a hitel elengedését a javaslat és a feltételek teljesítése alapján engedélyezi.

(7) A hitelelengedés időpontjáig a folyósítás összegének megfelelő kamatokat számítja fel a Bank.

(8) Az 1959. évben megkezdett és az 1960. évre áthúzódó építési beruházásoknál a 9/1959. (II. 20.) PM-ÁH rendelet 6. §-ában megállapított kedvezmények 1960. évben elszámolhatók.

(9) Ha a termelőszövetkezet részben vagy egészben saját erőből eszközölt beruházást és a megállapított kedvezményeket (utólagos hitelelengedés stb.) igényli a bankfióktól, köteles a teljes beruházás bekerülési költségének megállapítására vonatkozó dokumentumokat - a Beruházási Iroda összeállításában és ellenőrzése mellett - a bankfiókhoz számszaki felülvizsgálat céljából benyújtani.

31. § A hitelelengedés feltételei és mértéke:

1. Tehén- és üszővásárlás

a) Az állami, tan-, kísérleti, célgazdaságoktól és más állami szerv gazdaságaitól (a továbbiakban: állami gazdaság) a TEGI útján vásárolt tehenek, vemhes és tenyészérett üszők, valamint a TEGI-től vásárolt szerződéses vemhes üszők után a termelőszövetkezet árkülönbözet-megtérítésben részesül. Az árkülönbözet (kedvezmény) megtérítésének előfeltétele, hogy a vásárláskor a szükséges takarmány és férőhely biztosítva legyen. A térítés öszszege az érvényes árhatósági megállapítás szerinti szerződött ár és a szabadpiaci ár közti különbözet. Az árkülönbözetet a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg. Az árkülönbözet a minőségtől függően élősúly kg-ként legfeljebb 2-6 Ft lehet. Azokat a teheneket és üszőket, amelyek után a termelőszövetkezet az előzők szerinti kedvezményekben részesült - állategészségügyi okok kivételével - két évig nem adhatja el.

b) A termelőszövetkezetet saját nevelésű mindazon üszői után, amelyekre a 27. § (5) bekezdés alapján hitel folyósítható, a leelléskor 1000 Ft hitelelengedésben lehet részesíteni abban az esetben, ha az állam iránti és a szerződéses kötelezettségeinek a zárszámadásig eleget tett. A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

2. Kocavásárlás

a) Az állami gazdaságoktól, valamint a törzstenyésztő és tenyészállatneveléssel foglalkozó más termelőszövetkezetektől a TEGI útján vásárolt elit és I. törzskönyvi osztályú tenyészsüldők után a termelőszövetkezet ártámogatásban (kedvezmény) részesül.

Az ártámogatás megtérítésének előfeltétele, hogy a vásárlás időpontjában a termelőszövetkezetnél az elhelyezési, takarmányozási és tenyésztési feltételek biztosítva vannak. A térítésre kerülő ártámogatás összege kg-onkénti átlag 3,- Ft. Az előzők szerinti kedvezmény megilleti a termelőszövetkezetet tenyészkan vásárlása esetén is, ha legalább 20 kocát tart. Az ártámogatást a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg.

b) Az a) pont szerinti kedvezményt igénybevevő termelőszövetkezetnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a vásárolt kocákat két éven át tenyésztésben tartja. A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

3. Juhvásárlás

Az állami gazdaságoktól a TEGI útján vásárolt legalább 5 kg gyapjúhozamú jerketoklyók és nagy tenyészértékű importutód tenyészkosok után a termelőszövetkezet árkülönbözet (kedvezmény) megtérítésben részesül. Az árkülönbözet térítésének előfeltétele, hogy a vásárlás időpontjában a termelőszövetkezetnél az eddigi juhtenyésztési eredmények egy juhra vonatkoztatva a 4 1/2 kg-os átlagos gyapjúhozamot és 100 anyára legalább 100 %-os bárányszaporulatot elértek és az elhelyezési, takarmányozási és tenyésztési feltételek biztosítva vannak.

A térítésre kerülő árkülönbözet összege jerketoklyóknál az állami gazdaságok eladási ára és a szabadpiaci ár közötti különbözet (darabonként 250,- Ft), a tenyészkosoknál pedig darabonként 1000 Ft.

4. Baromfivásárlás

A termelőszövetkezetek közös baromfitenyésztésének fejlesztése érdekében az előző években fennálló kedvezményeket továbbra is biztosítani kell. A vételár kiegyenlítésénél mutatkozó árkülönbözetet a termelőszövetkezetnek saját pénzeszközeiből kell fedeznie. Az árkülönbözetet a termelőszövetkezetek kérésére a TEGI megtéríti. A kérelemhez csatolni kell a termelőszövetkezetnek a járási mezőgazdasági osztály által láttamozott nyilatkozatát arról, hogy az akció keretében a naposcsibe 20, az egyéb napos baromfi 10, az előnevelt jércecsirke 60, egyéb kifejlett tenyészbaromfi 90%-át továbbtenyésztésre beállítja, valamint a gazdaság igazolását arról, hogy a termelőszövetkezet hány darab baromfit, milyen áron vett át és a fuvarokmányt,

5. Tehénistálló építése

Új tehénistállók építésénél a bekerülési költség 35%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet tehénállományát akként fejleszti, hogy az ötödik évben tehenenként legalább a járási átlagos tej termelési szintet eléri és az istálló férőhelyeinek 80%-át tehénnel kihasználja. Ilyen feltételek mellett kivételesen a meglevő épületeknek tehénistállóvá való átépítése esetén is adható hitelelengedés. A hitelelengedésre az építkezést követő ötödik évben lehet javaslatot tenni. A hitelelengedés megilleti a termelőszövetkezetet a tehénistálló gépesítési (vízvezeték, önitató-berendezés, belső villamosítás, takarmány- és trágyaszállítás) költségei után is, tekintet nélkül arra, hogy a gépesítést az építkezéssel egyidejűleg, vagy azt követőleg végezték. A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója,

6. A helytelen típustervek következtében idő előtt megrongálódott épületek helyreállítása

A helytelen típustervek következtében idő előtt megrongálódott, úgynevezett vonóvasas, koporsófödémes tehénistállók és sertésfiaztatók helyreállítása esetén

a) tehénistálló helyreállításánál a helyreállítási költségeknek megfelelő, de legfeljebb férőhelyenként 3000 Ft összegű,

b) tehénistállónak magtárpadlásos istállóvá való átépítése esetén férőhelyenként 3000 Ft összegű,

c) sertésfiaztató helyreállításánál a helyreállítási költségeknek megfelelő, de legfeljebb férőhelyenként 1500 Ft összegű hitel elengedhető, a helyreállítás befejezése és műszaki átvétele után.

A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

7. Termálvizes előhajtató telep építése

A bekerülési költség 50%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet a telepet rendeltetésszerűen folyamatosan üzemelteti.

Az elengedésre az építkezést követő negyedik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban közreműködő szakközeg a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) kertészeti és szőlészeti felügyelője, továbbá a járási mezőgazdasági osztály kiküldötte.

8. Öntözőtelep építése

A bekerülési költség 50%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet az öntözőtelepet, beleértve a zöldségtermesztés céljára épített öntözőtelepet is, folyamatosan, szakszerűen, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően üzemeltette és az évenként szükséges karbantartási munkákat mind a csatornákon, mind a beépített műtárgyakon elvégezte. Az elengedésre a műszaki átvételt követő harmadik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban a járási mezőgazdasági osztály által kijelölt szakközeg működik közre. Esőztető öntözőberendezések létesítésénél - függetlenül attól, hogy a berendezés felszín alatti, vagy felszín feletti csőhálózattal épült -, valamint az öntözőtelep korszerűsítési munkáknál, víztárolók, öntözés céljára szolgáló kutak építésénél a termelőszövetkezet ugyanazt a kedvezményt kaphatja, mint új öntözőtelep létesítése esetén.

9. Halastó építése

A bekerülési költség 30%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a halastó benépesítése szakszerűen megtörtént. A bizottságban közreműködő szakközeg az illetékes halászati felügyelő.

10. Egyszerű kivitelezésű építkezések

Egyszerű kivitelezésű sertésfiaztató, sertésszállás, juhhodály, növendékmarha istálló, baromfiól, csibenevelő és húscsibenevelő építése esetén a teljes bekerülési költség 30%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha az épület férőhelyeinek 80%-át kihasználják. A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

11. Szőlőtelepítés és szőlőanyatelep létesítése

a) A teljes bekerülési költség (beleértve a szőlőkarók beszerzési értékét is) 50%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a termőreforduláskor a szőlőültetvény eredési százaléka legalább 95, anyatelep esetén legalább 97. az ültetvény gondozott, a hajtásfejlődés megfelelő és a tőkehiányt pótolták.

b) Parlagterületen vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen, legalább 10 kat. hold szőlő telepítésénél a bekerülési költségek 80%-át kitevő összegű hitel elengedhető az a) pontban foglalt feltételek teljesítése esetén.

c) A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható.

d) A bizottságban közreműködő szakközegek a megyei mezőgazdasági osztály kertészeti és szőlészeti felügyelője, továbbá a járási mezőgazdasági osztály kiküldötte.

12. Gyümölcsös telepítése

Újonnan létesített üzemi gyümölcsösnél a bekerülési költség 50%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha alma, körte, dió, gesztenye, szilva, meggy, cseresznye, kajszi, bírs, mandula, őszi barack telepítése esetén a telepítést követő negyedik évben; köszméte, ribiszke, málna, spárga és komló esetén a telepítést követő évben a bizottság megállapítja, hogy az új gyümölcsös telepítése és kezelése az eltelt idő alatt szakmailag helyes volt (a faállomány hiánytalan, nyúlrágástól mentes, a fák kialakuló koronája jó, fejlődése erőteljes, szamóca esetén a beállottság 80%-os és a palánták fejlődése erőteljes). Az előzők szerinti hitelelengedés megilleti a termelőszövetkezetet rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösének felújítása esetén is. Parlagterületen, vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. hold gyümölcsös telepítésénél a bekerülési költségek 80%-át kitevő összegű hitel elengedhető az előzők szerinti feltételek teljesítése esetén. A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható. A bizottságban közreműködő szakközegek a megyei mezőgazdasági osztály kertészeti és szőlészeti felügyelője és a járási mezőgazdasági osztály erre kijelölt dolgozója.

13. Talajjavítás

A bekerülési költség 10%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a talajjavítás befejezése után a községi mezőgazdasági felügyelő közreműködésével megállapítja, hogy a termelőszövetkezet a talajjavítás előtt szervestrágyázást végzett és a trágya leszántása után az elmunkált talaj területre szórta és sekélyen bemunkálta a javítóanyagot.

32. § (1) Ha a termelőszövetkezet az építkezésekkel kapcsolatos feladatokat (műszaki tervek felülvizsgálata, szerződéskötés, rendszeres műszaki ellenőrzés és felülvizsgálat stb.) nem tudja ellátni, ezeknek a feladatoknak ellátására a Beruházási Iroda részére adhat megbízást. Nagyobb építkezéseknél a járási, vagy megyei mezőgazdasági osztály előírhatja, vagy a Bank a hitelnyújtás előfeltételéül kívánhatja a Beruházási Iroda megbízását. A Beruházási Iroda megbízása esetén az anyagbeszerzéshez és a kivitelezés egyéb költségeinek folyósításához a termelőszövetkezet rendelkezése (átutalási megbízása) mellett a Beruházási Iroda műszaki ellenőrének igazolása is szükséges.

(2) Ha a termelőszövetkezet építkezéseit a Beruházási Iroda útján bonyolítja és a létesítmény típus, illetőleg állami ajánlott terveinek adaptálását nem a Beruházási Iroda végzi, az adaptálási költségek 70%-a erejéig a termelőszövetkezet hitelelengedésben részesül. A hitelelengedést a Bank a Beruházási Iroda kérelmére hatja végre. A Beruházási Iroda a számlán köteles feltüntetni a termelőszövetkezetet megillető térítés összegét.

(3) A Beruházási Irodát összes feladatai ellátásáért külön szabályozott bonyolítási díjak illetik meg.

33. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az engedélyezett beruházási célra történt felhasználás igazolása (elismervények, számlák, keresetek stb.) ellenében folyósítja a termelőszövetkezet átutalási megbízása alapján. Szabadpiacon történő vásárlás céljára a Bank előleget folyósíthat, amellyel a termelőszövetkezet a Bank által kitűzött határidőn belül tartozik elszámolni. A határidő meg nem tartása esetén a folyósított előleget azonnal vissza kell fizetnie.

(2) A termelőszövetkezet építési beruházásainál a teljesítmények hitelből történő elszámolása a következő:

a) Saját vagy közös építési brigád és magánkisiparos kivitelező havonta kétszer, a hónap 15. és utolsó napján tételes részkeresettel és végszámlával számolhat el. Megállapodás alapján egyszeri végszámlával, vagy havi tételes keresettel is el lehet számolni. Magánkisiparos részére történő fizetés összegéből a Bank 10% felülvizsgálati biztosítékot von le, amelynek 3/4 részét az átvételig, 1/4 részét pedig az átvétel napjától számított 1 évig tartja vissza.

b) Kisipari szövetkezet kivitelező esetén havi tételes elszámolással és végszámlával kell elszámolni,

c) Állami kivitelező vállalat esetén negyedéves számlával és utolsó számlával kell elszámolni.

d) Öntözőtelepek és halastavak építését, ha a kivitelező a Vízügyi Igazgatóság, havi számlával és utolsó számlával kell elszámolni. A költségvetés 30%-a erejéig előleget lehet igényelni, amelyet a tárgyhavi teljesítés értékének 40%-ával kell törleszteni.

e) Az állami és szövetkezeti tervezők által elkészített tervek díját a teljesítés megtörténte után végszámlával lehet érvényesíteni.

(3) A termelőszövetkezet építkezéseinél a kivitelezők követeléseiket a termelőszövetkezet átutalási megbízásával érvényesíthetik.

34. § (1) A termelőszövetkezetek saját erőből történő fásításaihoz az állami erdőgazdaságoknak elsősorban a tanyák, majorok környékén és a bejáró utak mentén végzendő fásítások, kisebb erdőtelepítések céljára kell ingyen facsemetét, suhángot juttatniuk. Az ingyenes fásítási anyag igénylésére, kiadására, felhasználásának ellenőrzésére az 1.012/1958. (III. 27.) Korm. határozat és annak végrehajtásáról szóló 23/1958. (Erd. Ért. 19-20.) OEF utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A megyei beruházási hitel terhére a termelőszövetkezetek kérelmére az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek területén szükséges talajvédelmi fásítási munkákat, a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek beerdősítését, továbbá a mezővédő erdősávok létesítését, ezek ápolását és szükséges pótlásait végezhetik el. A fásítási beruházási hitelt az Országos Erdészeti Főigazgatóság bocsátja a megyei tanácsok rendelkezésére. A hitel pénzügyi lebonyolítására egyébként a 41/1954. (Mg. É. 9.) FM-PM együttes utasításnak a közületi szervek által végzett fásításokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A befejezett (záródott) fásításokat az erdőgazdaságok folyamatosan adják át a termelőszövetkezeteknek.

(3) Az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek egész területére díjmentesen részletes fásítási terveket készítenek.

35. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek céljára országosan megállapított kereteket a Bank a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben, a felmerülő szükségleteknek megfelelően osztja el megyékre (megyei jogú városokra), továbbá járásokra (járási jogú városokra) és szükség esetén gondoskodik a keretek módosításáról.

(2) A járási hitelkeretek megnyitását és a hitelek engedélyezését a Bank esetenként akkor végzi, amikor a termelőszövetkezet a hitelt igényli.

(3) A hosszúlejáratú hitelkeretek felhasználását a Bank évenként legalább egyszer köteles felülvizsgálni.

IV. Termelőszövetkezeti csoportok hitelellátása

36. § (1) A jóváhagyott alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoport az e rendeletben előírt feltételek mellett rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelt kaphat, ha közös gazdasági tevékenységét hitelbírálatra alkalmas termelési tervben és bevétel-kiadási költségvetésben (pénzügyi terv) megtervezi.

(2) Termelőszövetkezeti csoport részére a hitelt akkor lehet folyósítani, ha a termelőszövetkezeti csoport tagjai azt a gazdasági tevékenységet, amelynek az előmozdítására a hitelt igénylik, közös gazdálkodás keretében folytatják és bevételeiket a Bankban közös számlán kezelik.

V. Pénzügyi és hitelfegyelem

37. § Ha a Bank ennek a rendeletnek az alapján végzett ellenőrzései során vagy tanácsi, illetőleg más állami szervek bejelentéseiből azt állapítja meg, hogy a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy halászati termelőszövetkezet a pénzforgalommal és hitelellátással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartja meg, magasabb - 7%-ig terjedő - kamatot számíthat fel, a további hitelnyújtást korlátozhatja vagy megszüntetheti és a hiteleket felmondhatja.

38. § (1) A pénz- és hitelforgalom megsértésének a (2)-(3) bekezdésekben felsorolt súlyosabb eseteit a jogszabály szabálysértésnek, illetőleg bűntettnek minősíti.

(2) A 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 16. §-ának d) és h)-j) pontjai értelmében - amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik - szabálysértést követ el az, aki

a) a Bank zálogjogának érvényesítését gátolja,

b) a hitelt annak esedékessé válásakor alapos ok nélkül nem fizeti vissza vagy mulasztást követ el a visszafizetéshez szükséges eszközök megszerzése körül,

c) az esedékes tartozás kiegyenlítését alaptalan kifogással, vagy más módon indokolatlanul késlelteti,

d) a jogszabályban foglalt tilalom ellenére közvetlenül, vagy közvetve hitelt (előleget) nyújt, illetőleg vesz igénybe,

(3) A 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 16. §-ának a)-c) pontjai értelmében bűntettet követ el az, aki

a) a hiteligény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot a valóságnak meg nem felelően közöl, ideértve a valóságnak meg nem felelő hitelcél megjelölését,

b) a hitelt a folyósításkor meghatározott céltól eltérően használja fel,

c) a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, veszélyezteti vagy annak értékét csökkenti.

39. § (1) A 38. § (2) és (3) bekezdéseiben említett cselekmények esetében az eljárást csak a Bank feljelentésére lehet megindítani.

A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései alá tartozó bűncselekmény esetében - ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el -a Bankot a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni.

(2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a hitelfegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított és emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi vagy hitelfegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn.

(3) A megyei tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek vagy a Bank területi irodájának javaslatára egészben vagy részben megvonhatja az ebben a rendeletben megállapított kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti.

VI. Hatálybalépés

Hatályukat vesztő rendelkezések

40. § Ez a rendelet az 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1959. (III. 13.) PM-FM együttes rendelet és a 16/1959. (Mg. É. 11.) FM utasítás hatályát veszti.

Antos István s. k.,

pénzügyminiszter

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter