11/1962. (IX. 23.) IM rendelet

az alkoholista (iszákos életmódot folytató) személy gyermeke tartásának biztosításával kapcsolatos bírósági eljárásról

Az alkoholisták elleni intézkedésekről szóló 1962. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A tvr. hatálya

1. § (1) A tvr. 6-8. §-ában foglalt rendelkezéseket a vérszerinti gyermek, az örökbefogadott gyermek, továbbá az olyan gyermek vonatkozásában kell alkalmazni, akit a szülő az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 62. §-a értelmében háztartásában, természetben köteles eltartani. A tvr. alkalmazásának nem akadálya, hogy a szülők (házastársak) nem élnek közös háztartásban, vagy hogy a gyermek nagykorú.

(2) Nem lehet a tvr-t alkalmazni olyan gyermek esetében, akinek részére a tartásdíjat bírósági határozat már megállapította.

(3) A gyermek gondozójának azt a személyt kell tekinteni, aki a gyermek gondozásával, nevelésével, tartásával kapcsolatos feladatokat ténylegesen ellátja (nagyszülő, nagykorú testvér, más hozzátartozó, gyám stb.).

A kifizetésre kerülő munkabér (járandóság)

2. § Annak meghatározásánál, hogy mennyi a levont összegek után fennmaradó (kifizetésre kerülő) munkabér (járandóság), valamennyi olyan követelést figyelembe kell venni, amely akár bírósági, akár más hatósági határozattal vagy anélkül is a munkabérből (járandóságból) levonható [Vht. 139-140., 144-147., 157-158., 169 A. §] függetlenül attól, hogy ezek a követelések sorrendben a gyermektartásdíj után következnek, illetőleg hogy a munkabér (járandóság) 33,50%-áig vagy annak teljes összege erejéig levonhatók.

A bíróság eljárása

3. § (1) A bíróság eljárására a Pp. szabályait a nemperes eljárásokra vonatkozó [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §, 1958. évi 5. tvr. 17. §], valamint a tvr-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az érdekelt személy lakóhelye, illetőleg munkahelye szerint illetékes bíróság közül az lesz az illetékes, amelyhez az ügyész indítványával fordul. A tárgyalás kitűzéséig az ügyész indítványát az illetékesség vonatkozásában is módosíthatja.

(3) A Magyar Vöröskeresztnek a tvr. 6-8. §-ában foglalt eljárás lefolytatása iránt az államigazgatási szervhez, a szakszervezethez, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, vagy a Magyar Nők Országos Tanácsának szerveihez benyújtott javaslatát az említett szervek az ügyészi indítvány előterjesztésének kezdeményezésére irányuló saját javaslatukként az ügyészhez továbbíthatják.

A tárgyalás előkészítése

4. § (1) A bíróság eljáró tanácsának elnöke (a továbbiakban: elnök) az ügyész indítványát legkésőbb a bírósághoz érkezését követő munkanapon megvizsgálja, a tárgyalást kitűzi és arra az eljárás alá vont személyt, házastársát, a gondozót, az indítványban megjelölt egyéb személyeket, továbbá az eljárást kezdeményező államigazgatási szervet (társadalmi szervezetet), végül - a szükséghez képest - a tartásra jogosultat megidézi. Ha az eljárás alá vont személy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, a tárgyalásra meg kell idézni a termelőszövetkezet elnökét vagy vezetőségének azt a tagját, aki az ügyre vonatkozóan megfelelő tájékoztatást tud nyújtani.

(2) Az elnök az eljárást kezdeményező államigazgatási szervet, illetőleg társadalmi szervezetet azzal a figyelmeztetéssel idézi meg. hogy a tárgyalásra olyan képviselőjét küldje ki, aki a tényállás felderítése érdekében megfelelő tájékoztatást tud nyújtani.

(3) A tárgyalás előkészítése során az elnök beszerzi az eljárás alá vont személy munkáltatójának (járandóságát folyósító szervének) igazolását arról, hogy mennyi az eljárás alá vont személy teljes munkabére (járandósága) és azt milyen levonások terhelik. A megkeresésben a munkáltató (járandóságot folyósító szerv) figyelmét fel kell hívni a 2. §-ban foglaltakra.

Költségmentesség

5. § A gyermek tartásának biztosítása iránti eljárás tárgyi költségmentes [a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelettel módosított 2/1958. (II. 16.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, valamint 8. §-a].

A tárgyalás

6. § (1) Az ügyész távolléte a tárgyalás megtartását és érdemi határozat hozatalát nem akadályozza.

(2) Az államigazgatási szerv (társadalmi szervezet) képviselőjének, illetőleg a termelőszövetkezet elnökének vagy vezetősége tagjának a távolléte a tárgyalás megtartásának és érdemi határozat hozatalának nem akadálya, a bíróság azonban - ha a tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja - ismételt idézést rendelhet el.

(3) Ha az eljárás alá vont személy az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után - távollétében is - dönthet az ügyész indítványa felől, de - újabb tárgyalási határnap kitűzése mellett - elrendelheti az eljárás alá vont személy elővezetését is.

Határozathozatal

7. § (1) A bíróság az ügyész indítványa felől végzéssel dönt. Marasztaló végzésében megjelöli az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, munkahelyét és személyazonossága megállapításához szükséges egyéb adatait (születési hely, év, anyja neve), számszerűen meghatározza azt az összeget, amelyet az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) a házastárs vagy a gondozó kezéhez kell kifizetni, végül megjelöli a házastárs (gondozó) nevét, lakcímét és személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat. A végzést indokolni kell.

(2) A bíróság a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összeget az összes körülmények figyelembe vételével határozza meg. Az összeg visszamenőleg való megfizetésére az eljárás alá vont személyt nem lehet kötelezni.

(3) A marasztaló végzésben a bíróság kötelezi az eljárás alá vont személyt az esetleg felmerült eljárási költségek megfizetésére is.

(4) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti. Az esetleg felmerült eljárási költségek az államot terhelik.

Végrehajtás

8. § (1) A bíróság marasztaló végzését legkésőbb a tárgyalást követő munkanapon megküldi a munkabért (járandóságot) folyósító szervnek azzal, hogy a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összegeket a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - első ízben a marasztaló végzés hozzáérkezését követő legközelebbi bérfizetéskor (járandóság folyósításakor) - az eljárási költségeket pedig a jogerő bevárása után, a bíróság külön értesítésétől függően, vonja le az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) és azt a bíróság végzésében megjelölt személy kezéhez fizesse ki.

(2) A munkáltatónak (a járandóságot folyósító szervnek) a letiltással kapcsolatos kötelességeire a Vht. rendelkezései megfelelően irányadók [Vht. 149., 151-159., 164., 166-169/A. §, Vhté. 18. §].

Jogorvoslatok

9. § (1) A bíróság végzése ellen a Pp. általános rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek. A végzésnek az a része, amely a gyermek tartásának biztosítása céljából elrendelte az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága) meghatározott részének a házastárs (gondozó) kezéhez való kifizetését, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A bíróság végzésének az a része, amely a gyermek tartásának biztosítása céljából elrendelte az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága) meghatározott részének a házastárs (gondozó) kezéhez való kifizetését, az eljárás alá vont személy kérelmére - a tvr. 6-8. §-ában foglalt eljárás lefolytatása után - bármikor megváltoztatható. Új ügyészi indítvány esetében a bíróság - az említett eljárás lefolytatása után - bármikor hozhat a korábbitól eltérő tartalmú újabb határozatot. A marasztaló végzés megváltoztatásának akkor van helye, ha azok a körülmények, amelyek a marasztaló határozat hozatalára okot adtak, megváltoztak.

Hatálybalépés

10. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ha a bíróság a tvr. alapján lefolytatott eljárást követően a tartásdíj felől akár ítéletben, akár ideiglenes intézkedés során hozott végzésben dönt, határozatában a tvr. alapján hozott végzést hatályon kívül helyezi.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter