1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM együttes rendelet

a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek beruházásairól és felújításairól

A földművesszövetkezetek és kisipari szövetkezetek beruházási és felújítási tevékenységét - a 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Szövetkezetek Országos Szövetségének és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével, a 25. § tekintetében pedig a könnyűipari miniszterrel is egyetértésben a következőkben szabályozzuk:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya alá tartozik a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ), valamint az irányítása alá tartozó szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és egyéb szövetkezeti szervezetek, termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások, falusi ifjúsági szövetkezetek és hegyközségek, továbbá a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ), valamint az irányítása alá tartozó szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete és egyéb szövetkezeti szervezetek (a továbbiakban együttesen: szövetkezetek) beruházás és felújítás megvalósítására irányuló tevékenysége, függetlenül attól, hogy a költségeket milyen forrásból fedezik.

(2) A szövetkezetek beruházási és felújítási tevékenységére a beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendeletet és az annak végrehajtásáról szóló 1/1961. (XII. 9.) OT - PM - ÉM számú együttes rendeletet (a továbbiakban: R., illetve Vhr.) kell alkalmazni, amennyiben ez a rendelet eltérő szabályozást nem tartalmaz.

(3) A R. és a Vhr. alkalmazása során a beruházót (felújítót) irányító hatóságon a SZÖVOSZ-t, illetve az OKISZ-t, a beruházó (felújító) szerint illetékes miniszteren a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnökét, beruházó (felújító) vállalaton szövetkezetet, előirányzaton anyagi-műszaki fedezetet (keretet) kell érteni.

2. §

Alapelvek

(A R. 2. §-ához)

A beruházási és felújítási tevékenység alapelveit a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelően kell alkalmazni. Az olyan beruházások tervezése során, amelyekre típustervek nem állnak rendelkezésre, lehetőleg irányterveket, ajánlott és ismétlődő terveket kell felhasználni.

3. §

A beruházások (felújítások) irányításában közreműködő szervek feladata

[A R. 3. §-ának (2) bekezdése helyett]

A SZÖVOSZ, illetve az OKISZ feladata az irányítása alá tartozó területen a beruházási tevékenységben a népgazdasági célkitűzések érvényesítése, a beruházások kezdeményezése, a tervezett beruházások gazdaságosságának, műszaki színvonalának biztosítása, a beruházási terv kialakítása, a megfelelő beruházási szervezet létrehozása, a terv végrehajtásának ellenőrzése; felelős a kezdeményezett beruházás szükségességéért. A SZÖVOSZ, illetve OKISZ e feladatainak, vagy azok egy részének ellátását a szövetkezeti középfokú irányító szervekre (MESZÖV, SZÖVÉRT, KISZÖV, HISZÖV, stb.) bízhatja.

4. §

Egyes beruházási és felújítási fogalmak

[A Vhr. 4. §-ának (4) bekezdése helyett és 4. és 5. mellékletéhez]

(1) A Vhr. 4. §-ának (2) bekezdésében említett egyéb tevékenységek, illetőleg ezek költségei körébe tartoznak:

a) a beruházási program kidolgozásával kapcsolatos, valamint azzal összefüggésben a Vhr. 27. és 28. §-aiban felsorolt tervezési tevékenységek költségei e rendelet 15. §-ának (2) bekezdése szerint; meghatározott beruházáshoz szükséges gazdasági-műszaki tervek készítésének, helyszínre alkalmazásának (adaptálásának) költségei; a gazdasági-műszaki tervezés, vagy a megvalósítás során szükséges kutatások, kísérletek és talajmechanikai vizsgálatok költségei, ideértve az olyan bányászati és egyéb mélyfúrások költségeit is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a beruházás területe és helye pontosan meghatározható legyen; a tervezői művezetés költségei;

b) helyszíni szerelési és gépalapozási költségek; szállítási- (fuvar-) és vámköltségek.

(2) A Vhr. 4. és 5. számú mellékletét a szövetkezetekre az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. §

Kiegészítő beruházások

(A Vhr. 4. §-ához)

Kiegészítő beruházás, s ehhez képest nem tekinthető népgazdasági beruházásnak:

a) az ingatlanvásárlás (ideértve az ezzel kapcsolatban felmerülő illetéket és költségeket is);

b) a használt állóeszközök beszerzése;

c) a szövetkezeti tagok által bevitt állóeszközöknek (apport) az értékelési jegyzőkönyvben megállapított nettó értéke, az állóeszköz állománybavételének időpontjában;

d) az állatvásárlás;

e) az a-c) pontokban említett állóeszközök üzembehelyezéséhez szükséges felújítási, javítási, szerelési, szállítási költségek, - ideértve a megvásárolt épület alapterület- és térfogatváltozással nem járó átalakítási költségeit is - tekintet nélkül arra, hogy az átalakítás következtében az épület rendeltetése megváltozik; végül a megvásárolt ingatlan bontási és szanálási költsége.

MÁSODIK RÉSZ

A BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSE

6. §

A beruházási és felújítási (állóeszközfejlesztési) terv

(A R. 6. §-ához)

A szövetkezetek beruházásaira vonatkozó beruházási és felújítási (állóeszközfejlesztési) tervjavaslatot a SZÖVOSZ, illetve az OKISZ az Országos Tervhivatal által kiadott tervezési utasítás rendelkezései szerint dolgozza ki.

7. §

A távlati és az éves tervjavaslat

[A Vhr. 10. §-ának (1) bekezdéséhez és a Vhr. 12. §-ához]

(1) A távlati szükségleteket az Országos Tervhivatal által meghatározott egyszerűsített módszerekkel kell megállapítani.

(2) A SZÖVOSZ, illetve OKISZ éves tervjavaslatában elkülönítetten kell tervezni és jóváhagyni a szövetkezetek tagjainak hozzájárulásából (pénz, anyag, fuvar, társadalmi munka) megvalósítandó beruházások összegét, a kiegészítő beruházások, a kisebb beszerzések és kisebb építkezések, a felújítási keretből megvalósítandó beruházások, az egyéb pénzügyi forrásból (az exportfejlesztési, a vállalatfejlesztési és egyéb különleges alapokból stb.) végezhető építési beruházások és felújítások, valamint az idegen ingatlanon végzett építési felújítások keretét. Az értékhatár feletti beruházásokra vonatkozó mutatók között meg kell tervezni a beruházási forrásból nem fedezhető költségeket is.

8. §

Az éves terv lebontása

(A Vhr. 14-16. §-a helyett)

(1) Az éves tervet - a tartalék kivételével -a SZÖVOSZ, illetve OKISZ a jóváhagyásról történt értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a középfokú irányító szervekre lebontja. A középfokú irányító szerv a beruházókra történő bontást további 20 napon belül hajtja végre. Olyan beruházásra, amelyre beruházási program készítése kötelező, éves keretet csak akkor szabad lebontani, ha a beruházást már engedélyezték.

(2) A terv lebontásáról a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) illetékes szerveit értesíteni kell. A Bank a lebontott terv előjegyzéséről a szabályszerű tervlebontás kézhezvételétől számított 15 napon belül az illetékes irányító szervet és a beruházót (felújítót) értesíti. A tervlebontás közlésére szolgáló nyomtatványt a Bank bocsátja az irányító szervek rendelkezésére.

9. §

Az áthúzódások kimunkálása

(A Vhr. 17. §-a helyett)

(1) A tervévet megelőző évben és a tervévben befejezni tervezett beruházásoknál mutatkozó áthúzódások összegét anyagi-műszaki bontásban a beruházók február 10-ig kötelesek kimunkálni és a Banknak bejelenteni; a Bank az egyeztetett adatokat tartalmazó jegyzéket február 28-ig közli a SZÖVOSZ-szal, illetve az OKISZ-szal.

(2) A SZÖVOSZ, illetve OKISZ a Bank által megküldött jegyzék alapján az áthúzódások keretfedezetéről március 25-ig köteles gondoskodni.

10. §

Az éves keretek módosítása

[A Vhr. 18. §-ának (3)-(4) bekezdései helyett]

(1) Az értékhatár alatti beruházások éves kereteit a beruházást engedélyező szerv csökkentheti, emelheti, vagy törölheti. A módosítást olyan beruházásnál, amelyre beruházási program készítése nem kötelező, új, módosított tervlebontás kiadásával, program alapján engedélyezett beruházásoknál pedig - az indokok feltüntetése mellett új engedélyokmány, illetve engedélylap kiállításával kell elrendelni. Az utóbbi esetben, ha a módosítás folytán a beruházás teljes költségelőirányzata 10%-ot, de legalább ötvenezer forintot meghaladó mértékben emelkednék, a Vhr. 38. §-ában foglaltak szerint kell eljárni,

(2) Az értékhatár alatti beruházás keretének 10%-ot meg nem haladó, vagy azt meghaladó, de legfeljebb ötvenezer forintig terjedő túllépéséhez az engedélyt a Bank - a beruházó kérelmére -saját hatáskörében is megadhatja.

(3) A SZÖVOSZ, illetve OKISZ november 30-a után keretlebontást nem hajthat végre és a lebontott kereteket - pótmunka, többletmunka, árkülönbözet fedezetének kivételével - nem módosíthatja. A középfokú irányító szerv a SZÖVOSZ, illetve OKISZ által november 30-ig közölt keretlebontásoknak és módosításoknak a szövetkezetekre való tovább-bontását december 15-ig hajthatja végre.

(4) A beruházási keretek átcsoportosítása nem módosíthatja az Országos Tervhivatal engedélye nélkül a SZÖVOSZ, illetve OKISZ részére engedélyezett éves keretek rovati bontását és végöszszegét. Hasonlóképpen a középfokú irányító szerv által végrehajtott átcsoportosítás a SZÖVOSZ, illetve OKISZ engedélye nélkül nem módosíthatja a középfokú irányító szerv részére engedélyezett éves keretek rovati bontását és végösszegét.

(5) A felújítási keretek éves előirányzatának módosítása tekintetében az értékhatár alatti beruházások kereteinek módosítására (átcsoportosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. §

Előirányzat (pénzügyi fedezet és anyagi-műszaki keret) átadása irányitó hatóságok között

[A Vhr. 20. §-ának (2) bekezdéséhez]

A SZÖVOSZ, illetve OKISZ és más irányító hatóság közötti átadás-átvételről felvett jegyzőkönyvben a megvalósítás pénzügyi eszközeinek átadása, illetve átvétele tekintetében is meg kell állapodni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát az átadó és az átvevő Banknak is meg kell küldeni. Az átadó Bank az átadás tudomásulvételéről és végrehajtásáról a feleket és az átvevő Bankot a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíteni köteles.

HARMADIK RÉSZ

BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK GAZDASÁGI-MŰSZAKI TERVEZÉSE

12. §

A gazdasági-műszaki tervezés ütemei

[A R. 11. §-ának (2), (3) bekezdése helyett és (4) bekezdéséhez]

(1) Beruházási programot kell kidolgozni valamennyi értékhatár feletti, továbbá a százezer forint építési, illetve technológiai szerelési költségelőirányzatot meghaladó beruházásra.

(2) Kizárólag beszerzés jellegű beruházásra kivitelezési tervdokumentációt nem kell készíteni.

(3) Értékhatár alatti szövetkezeti beruházásra tervezési feladat nem készíthető.

13. §

Beruházások telepítése

[A R. 12. §-ának (2) és (3) bekezdéséhez, valamint a Vhr. 24. §-ához]

A helyi ipari jellegű beruházás telepítési helyének kijelölése értékhatárra tekintet nélkül, az előzetes területfelhasználási hozzájárulás megadásával történik.

14. §

A program elkészítését megelőző munkálatok

[A Vhr. 27. §-ához és 28. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) Ha az előzetes területfelhasználási hozzájárulásban kijelölt terület magánszemély tulajdonában áll, a beruházási programot csak akkor szabad kidolgozni, ha a szövetkezet az ingatlantulajdonossal kötött szerződéssel biztosítja, hogy a beruházás engedélyezése esetére a terület tulajdonjogát megszerzi. Különösen indokolt esetben a SZÖVOSZ, illetve OKISZ engedélyt adhat a program kidolgozására akkor is, ha a szövetkezet az ingatlan felett polgári jogi szerződéssel egyéb módon használati jogot szerzett.

(2) Nem kell helykijelölési dokumentációt készíteni arról a területigénnyel járó programkötelezett értékhatár alatti beruházásról sem, amelynek építési előirányzata az egymillió forintot nem éri el.

15. §

Beruházási program

[A Vhr. 26. §-ának (3) bekezdése és a R. 13. §-ának (4) bekezdése helyett]

(1) A beruházási program kötelező tartalmát e rendelet 2-6. számú mellékletei határozzák meg; e mellékletek irányadók a beruházási cél tartalmára is. Az értékhatár alatti beruházások programjának tartalmi követelményeit a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke - a Bank elnökével egyetértésben - a 2-6. számú mellékletben meghatározott tartalmi előírásoktól eltérően is szabályozhatja.

(2) A beruházási program kidolgozásával kapcsolatos költségeket, úgyszintén az azt megelőző és azzal összefüggő munkák költségét [a rendelet 4. §-ának (1) bekezdése] csak a beruházás engedélyezése után szabad beruházásként elszámolni.

A beruházás engedélyezéséig e költségeket a szövetkezet a forgóeszközök forrásaiból köteles fedezni és elszámolási számlán nyilvántartani.

16. §

A beruházási program egyeztetése és jóváhagyása

[A R. 14. §-ának (2) és (3) bekezdéséhez]

(1) Azoknak a beruházásoknak az engedélyezése, amelyekre a program készítése kötelező, a program jóváhagyásával történik. A program jóváhagyása felől:

a) értékhatár feletti beruházások tekintetében a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben;

b) értékhatár alatti, de a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó beruházásnál egymillió forint, az OKISZ irányítása alá tartozó beruházásnál ötszázezer forint építési, illetve technológiai szerelési költségelőirányzatot meghaladó beruházás esetében a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke;

c) egyéb beruházások tekintetében a középfokú irányító szerv elnöke dönt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megszabott értékhatárt a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke a Bank elnökével egyetértésben módosíthatja.

(3) A program egyeztetési eljárását a jóváhagyó szerv folytatja le. A középfokú irányító szerv alatt működő szövetkezet programját akkor is a középfokú irányító szervhez köteles benyújtani, ha az a SZÖVOSZ, illetve az OKISZ jóváhagyási hatáskörébe tartozik. A középfokú irányító szerv a programot mind alaki, mind tartalmi szempontból felülvizsgálja és csak teljes egyetértése esetén továbbíthatja. A felülvizsgált program tartalmáért a középfokú irányító szerv elnöke is felelős.

17. §

A felülvizsgálatra és engedélyezésre vonatkozó egyes rendelkezések

[A Vhr. 31. §-ának (l)-(2) bekezdéséhez, a Vhr. 32., 33., 34. és 36. §-ához, valamint a Vhr. 37. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) Értékhatár feletti beruházás egyeztetési eljárás alapján összeállított programját négy példányban kell a Bankhoz megküldeni, a Bank pedig - 15 napon belül - két példányt küld meg az Országos Tervhivatalnak.

(2) Egymillió forint építési, illetve technológiai szerelési előirányzatot el nem érő beruházás programjának egyeztetési eljárásába csak a Bank illetékes igazgatóságát és a terület szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságát kell kötelezően bevonni. Egymillió forint felett az egyzetetési eljárást a Vhr. 30. §-a szerint kell lefolytatni.

(3) Az egymillió forintot meghaladó beruházás programjának jóváhagyásáról "Engedélyokmány"-t, az egymillió forint alatti program jóváhagyásáról "Engedélylap"-ot kell a Vhr. 13., illetve 14. számú mellékletében közölt minta megfelelő felhasználásával kiállítani. A Vhr. 36. §-ának (2) és (3) bekezdése szövetkezeti beruházásokra nem alkalmazható. Azoknak a beruházásoknak az engedélyezése, amelyekre program készítése nem kötelező, továbbá az OKISZ irányítása alatt az építési felújítások, a SZÖVOSZ irányítása alatt pedig az építési és egyéb felújítások engedélyezése az éves terv jóváhagyásával (lebontásával) történik.

(4) Az engedélyokmányt értékhatár feletti beruházás esetében négy, értékhatár alatti beruházás esetében két példányban, az engedélylapot pedig két példányban kell a Bankhoz megküldeni. Az értékhatár alatti beruházás engedélyokmányához a jóváhagyott program két példányát is mellékelni kell. A Bank az értékhatár feletti beruházás engedélyokmányának két példányát az Országos Tervhivatalhoz továbbítja.

(5) A szakértők igénybevételével kapcsolatos költségek elszámolására e rendelet 1. számú mellékletét kell alkalmazni.

18. §

A beruházási program módosítása

(A R. 15. §-a helyett)

A szövetkezetnek a beruházás programjának módosítását az engedélyező szervtől akkor kell kérnie, ha a beruházás céljának megváltoztatása vagy módosítása válik szükségessé, vagy ha a programban jóváhagyott teljes költségelőirányzathoz képest 10%-nál nagyobb mértékű túllépés mutatkozik. Értékhatár alatti beruházás programjának módosítását a teljes költségelőirányzat 10%-nál nagyobb mértékű túllépése esetében is csak akkor kell kérni, ha a túllépés összege az ötvenezer forintot meghaladja.

19. §

Tervpályázat

(A R. 18. és a Vhr. 63. §-ához)

A tervpályázati szabályzatot (Vhr. 17. számú melléklete) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tervpályázat költségeit minden esetben a SZÖVOSZ, illetve OKISZ költségvetése terhére kell elszámolni.

NEGYEDIK RÉSZ

HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS

20. §

Előzetes területfelhasználási hozzájárulás és területfelhasználási engedély

[A Vhr. 66. §-ának (3) bekezdéséhez, valamint 69 §-ának (1)-(2) bekezdéséhez]

(1) Nem kell előzetes területfelhasználási hozzájárulást kérni az olyan területigénnyel járó programkötelezett értékhatár alatti beruházások esetében sem, amelyek építési előirányzata az egymillió forintot nem éri el.

(2) A területfelhasználási engedély iránt a kérelmet a beruházási program jóváhagyását követően az előzetes területfelhasználási hozzájárulás érvényességének ideje alatt, ha pedig az előzetes területfelhasználási hozzájárulás beszerzése nem kötelező [Vhr. 66. § (3) bek., illetve a fenti (1) bek.], a beruházás engedélyezését követően kell az illetékes építésügyi hatósághoz benyújtani. Ha az előzetes területfelhasználási hozzájárulás beszerzése nem kötelező, a kérelemre a Vhr. 69. §-a (2) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni.

(3) Ha az igényelt, illetve az előzetes területfelhasználási hozzájárulásban kijelölt terület magánszemély tulajdonában van, a területfelhasználási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell annak a szerződésnek a hitelesített másolatát is, amely a terület felett a használati jogot a szövetkezet részére biztosítja.

ÖTÖDIK RÉSZ

A BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK

21. §

A szerződéskötés feltétele

(A Vhr. 73. §-ához)

(1) A szövetkezeti beruházás és felújítás megvalósításával kapcsolatban tervezési, építési és technológiai szerelési szerződést csak akkor szabad megkötni, ha a megrendelő szövetkezet a Bank által adott értesítéssel igazolja, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Egyéb, de szerződésbejelentési kötelezettség alá nem eső szerződés megkötése előtt a beruházó (felújító) szövetkezet írásbeli nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A szolgáltató fél enélkül a szerződést nem kötheti meg. Ez a rendelkezés nem érinti a szolgáltató félnek azt a jogát, hogy a beruházó (felújító) szövetkezettől a Bank által kiállított fedezetigazolást is kérjen.

(2) Szövetkezet kisiparossal, valamint ingatlan vásárlására magánszeméllyel e rendelet 25-26. §-a szerint köthet szerződést.

22. §

Tervezési jogosultság

[A R. 22. §-ának (3) bekezdéséhez]

(1) A szövetkezetek beruházásainak és felújításainak gazdasági-műszaki tervezését, valamint a tatarozások és karbantartások tervezését szövetkezeti és állami tervező szervek végezhetik. Magántervezőnek - ha jogszabály kivételt nem tesz -tervezői megbízást nem szabad adni.

(2) A Földművesszövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat és a kisipari tervező szövetkezetek az 55/1960. (Ép Ért 41.) É M utasításban a megyei tervező irodákra megállapított feladatkörben végezhetnek tervezői tevékenységet. Ezen túlmenően

a) a Földművesszövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat kereskedelmi, vendéglátóipari és tárolási,

b) a kisipari tervező szövetkezetek pedig ipari létesítmények tervezését a magasépítési tervezési díjszabás [4/1960. (IV. 17.) ÉM-ÁH rendelet] 1. számú mellékletének 1-4. díjosztályában meghatározott keretek között végezhetik, függetlenül attól, hogy az ezekhez szükséges szakági tervezőmunkák mely díjosztályba tartoznak.

(3) A R. B) jelű mellékletét az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- az A/12. pontot szakipari szövetkezetekre is alkalmazni kell;

- az A/15. pont helyett: az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett kivitelező szövetkezet az általa kivitelezett építkezést új építkezés esetén százötvenezer forint, egyéb építőipari munkák esetében hétszázötvenezer forint értékhatárig jogosult megtervezni;

- az E/1-3. pontok helyett: a szövetkezetek jogosultak beruházásaik és felújításaik saját vállalkozásként történő megtervezésére, ha a tervezést a szövetkezet olyan tagja vagy dolgozója végzi, aki a szóban forgó munka elvégzéséhez szükséges, a 3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megszabott szakképzettséggel rendelkezik. Százötvenezer forint kivitelezési értékhatárt meghaladó munka saját vállalkozásként történő megtervezéséhez a SZÖVOSZ-nak, illetve OKISZ-nak - a tervezési tevékenység szerint illetékes irányító hatósággal egyetértésben adott - előzetes engedélye szükséges,

23. §

A tervezési szerződés megkötése

[A Vhr. 84. §-ának (1) bekezdése helyett és 90. §-ához]

(1) A tervezési tevékenység végzésére a megrendelőnek a R. B) jelű melléklete, illetve e rendelet 22. §-a szerint az arra illetékes tervezővel kell szerződést kötnie. Értékhatár alatti beruházások tervezésére lehetőleg szövetkezeti tervező szervekkel kell szerződést kötni. Értékhatár feletti beruházások esetében a beruházási cél rögzítésekor kell megjelölni, hogy a létesítmény gazdasági-műszaki terveit állami vagy szövetkezeti tervező szerv készítse el.

(2) Szövetkezeti tervező a tervezési munkák egy részére - a tervezési tevékenység szerint illetékes irányító hatóság kijelölése alapján - állami tervező szervvel is köthet altervezési szerződést.

24. §

Építőipari kivitelezési jogosultság

[A R. 29. §-ának (3) bekezdéséhez és a C) jelű melléklet 2. pontja helyett, valamint a C) jelű melléklet 4. pontjához]

(1) Szövetkezet részére végzett építőipari munka kivitelezése során kisipari szövetkezet állami vállalattal egyes részmunkák elvégzésére - az Építésügyi Minisztérium kijelölése alapján - alvállalkozási szerződést köthet.

(2) Szövetkezet százötvenezer forint értékhatárig saját építőcsoportjával is megvalósíthat építőipari munkát, ha olyan tagját vagy dolgozóját jelöli ki felelős építésvezetőnek, akinek a szóban forgó munka elvégzésére a 3/1960. (III. 13.) ÉM rendeletben meghatározott szakképesítése van. Az értékhatár túllépését legfeljebb hétszázötvenezer forintig a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke engedélyezheti, ha a szövetkezetnek e rendelet hatálybalépése előtt is működött építőcsoportja vagy építőipari karbantartó részlege, vagy ha a (3) bekezdés szerint új építőcsoport szervezését engedélyezték.

(3) Szövetkezet saját vállalkozásban beruházási és felújítási építőipari munkát csak abban az esetben végezhet, ha azt jóváhagyott beruházási, illetve felújítási tervében így engedélyezték. Új szövetkezeti építőcsoport létrehozásához a középfokú irányító szerv és az illetékes másodfokú építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges.

(4) Az építőcsoport más részére munkát nem végezhet.

(5) Építőipari (építőipari részleggel rendelkező vegyesipari) szövetkezet saját vállalkozásban értékhatárra tekintet nélkül végezhet építőipari munkát.

(6) Földművesszövetkezeti szervezetek részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőbrigádjai, illetőleg két vagy több termelőszövetkezet közös épitőbrigádja a rájuk irányadó jogszabályok szerint végezhetnek építőipari munkát.

25. §

Szerződéskötés kisiparossal

[A Vhr. 73. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) Termékek előállítására, ipari szolgáltatásra és - az 1/1959. (I. 17.) ÉM rendeletben foglaltak figyelembevételével - építőipari munkára a szövetkezet tízezer forint értékhatárig külön engedély nélkül köthet kisiparossal szerződést. Tízezer forint értékhatárt meghaladó ilyen szerződés megkötéséhez a középfokú irányító szerv elnökének engedélye szükséges. Az említett értékhatárt kisiparosonként kell figyelembe venni. Tilos az egy szakmához tartozó (pl. kőműves) építési munkát olyan célból megosztani, hogy ezáltal a munka értéke az értékhatár alatt maradjon. Építési munkára egy létesítménnyel kapcsolatban egy évben kisiparosokkal összesen csak ötvenezer forint értékű munkára szabad szerződést kötni. Ötvenezer forint étékhatáron felül a szerződés megkötéséhez a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnökének engedélye szükséges.

(2) A kisiparos szövetkezettel is csak az állami megrendelésekre vonatkozóan megszabott negyedéves keretben köthet szerződést.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapításánál az anyag értékét is figyelembe kell venni, még akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét a szövetkezet bocsátja a kisiparos rendelkezésére. Ezért a szerződésben tételesen fel kell sorolni a szövetkezet által rendelkezésre bocsátott anyag mennyiségét és értékét.

(4) Tízezer forint értékhatárt meghaladó szerződésnek kisiparossal való megkötése előtt a szövetkezet köteles ajánlati felhívást kibocsátani. Az ajánlati felhívás és az engedélyezés részletes szabályait a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke állapítja meg. Építőipari munkák esetében az ajánlati felhívást az illetékes kisipari szövetkezeti középfokú irányító szerv (KISZÖV) lemondó nyilatkozata pótolhatja.

26. §

Ingatlanvásárlás

[A Vhr. 73. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) Ingatlanvásárláshoz százezer forint értékhatárig a középfokú irányító szerv elnökének, százezer forinton felül pedig a SZÖVOSZ, illetve

OKISZ elnökének engedélye szükséges. A SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke ezeket az értékhatárokat módosíthatja. Szövetkezet magánszemélytől csak ingatlanközvetítő (ingatlankezelő) vállalat közreműködésével vásárolhat ingatlant.

(2) Mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok és mezőgazdasági nagyüzemi épületek vásárlását kettőszázötvenezer forint értékhatár felett a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke a földművelésügyi miniszterrel, illetve az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben engedélyezheti.

HATODIK RÉSZ

PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

27. §

Beruházások és felújítások pénzügyi forrásai

(A R. 33. §-a, valamint a Vhr. 161-166. §-a helyett)

(1) A szövetkezet beruházásait - a népgazdasági és kiegészítő beruházásokat, valamint az e rendelet 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kisebb beszerzéseket és kisebb építkezéseket -, úgyszintén felújításait

a) saját forrásaiból,

b) a SZÖVOSZ, illetve OKISZ állóalapjuttatásából,

c) a földművesszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjai, illetve a kisipari szövetkezetek hosszúlejáratú kölcsönalapja terhére engedélyezett hitelből,

d) a Bank által engedélyezett hitelből valósítja meg.

(2) A beruházás és felújítás pénzügyi forrásait elsősorban a szövetkezet - más, rendeltetésszerű célra le nem kötött - saját forrásaiból kell biztosítani. Állóalapjuttatást, illetve hitelt csak a szövetkezet saját forrásainak kiegészítésére lehet engedélyezni.

(3) A beruházás (felújítás) teljes költségelőirányzatának megfelelő pénzügyi fedezetről közvetlenül a beruházás engedélyezését követően - a SZÖVOSZ, illetve az OKISZ elnökének a Bank elnökével egyetértésben kiadott utasítása szerint -kell gondoskodni.

(4) Beruházás és felújítás céljára fizetés csak a beruházási és felújítási betétszámla terhére teljesíthető, kivéve az e rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében említett költségeket, amelyeket a beruházás engedélyezése után kell a beruházási és felújítási betétszámlán átvezetni.

(5) Az idegen ingatlanon végzett építési felújítások költségeit - e rendelet 7. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott központi építési mutató terhére - az alapítás-átszervezési költségekre vonatkozó előírások szerint kell elszámolni, ha az ingatlan értékcsökkenési leírása nem a szövetkezetet terheli.

28. §

Egyéb pénzügyi forrásokból végzett beruházások és felújítások fedezetének biztosítása

(A Vhr. 167. §-a helyett)

(1) Az egyéb pénzügyi forrásokból (pl. a szövetkezet különleges alapjainak e célra felhasználható részéből, a vállalatfejlesztési alapból, illetőleg -földművesszövetkezeti szervnél - a szövetkezet tagjainak hozzájárulásából, az exportfejlesztési alapból) megvalósuló önálló beruházások és felújítások teljes pénzügyi fedezetét a megvalósítás megkezdése előtt át kell utalni a beruházási és felújítási betétszámlára. Az átutalt pénzügyi fedezetet a 27. §-ban meghatározott pénzügyi forrásokkal helyettesíteni nem szabad.

(2) A szövetkezetnek az egyéb pénzügyi forrásokból megvalósítható beruházásaihoz (felújításaihoz) nem kell külön anyagi-műszaki keretet biztosítania. Az egyéb pénzügyi forrásokból végezhető építési beruházások (felújítások) anyagi-műszaki fedezetéül az e rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint központilag megtervezett keret szolgál.

(3) A műszaki-fejlesztési alap terhére csak kísérleti és kutatási célokat szolgáló gépek és berendezések szerezhetők be (állíthatók elő) külön keret biztosítása nélkül; építésre az alap csak a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnökének az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben adott engedélyével használható fel.

29. §

Pénzügyi lebonyolítás

[A R. 34. §-ának (5) bekezdése és a Vhr. 169. §-ának (1) bekezdése helyett]

(1) A szövetkezet egyszámlája, költségvetési számlája, illetve készlethitel számlája terhére beruházás (felújítás) ellenértéke - e rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében említett költségek kivételével - nem fizethető ki. Pénzügyi fedezet nélkül megvalósított beruházás (felújítás) esetében az arra illetékes szerv által megállapított követelést a pénzügyi fedezet biztosítása után a beruházási és felújítási betétszámla terhére a Bank hivatalból egyenlíti ki.

(2) A beruházás pénzügyi lebonyolításának előfeltételei a következők:

a) a beruházás engedélyezése megtörtént, és erről a Bankot értesítették,

b) a jóváhagyott éves tervnek megfelelően az illetékes irányító szerv a keretet lebontotta és a pénzügyi fedezet biztosítása megtörtént,

c) gépipari termékeknél a b) pontban meghatározott feltételek hiányában a megrendelés a Vhr. 160. §-ának (1) bekezdése szerint történt,

d) költségvetés (költségelőirányzat) alapján megvalósítható munkák esetében az előírt tervdokumentáció rendelkezésre áll és a költségvetést (költségelőirányzatot) a Bankhoz beküldték,

e) szerződésbejelentési kötelezettség alá eső munkáknál a szerződések beküldése, a saját vállalkozásban végzett munkáknál a munka bejelentése megtörtént és a Bank ezeket előjegyzésbe vette.

30. §

Szerződésbejelentési kötelezettség

[A Vhr. 171. §-ának (5) és (6) bekezdése helyett]

(1) A szövetkezetnek a saját vállalkozásban végzendő húszezer forintot meghaladó beruházását a Bankhoz be kell jelentenie.

(2) A szerződések és a saját vállalkozásban végzendő munkák bejelentéséhez szükséges nyomtatványokat a Bank bocsátja a szövetkezetek rendelkezésére.

(3) A kisiparossal építőipari munkára kötött szerződés, valamint a saját vállalkozásban végzendő építőipari munka bejelentéséhez csatolni kell az anyagszükségleti kimutatást. Ebben anyagfajtánként fel kell tüntetni az építkezés megvalósításához az irányadó költségszámítási normák szerint szükséges anyagok mennyiségét, egységárát és értékét.

31. §

Fizetés beszedési megbízással és átutalással

[A Vhr. 173. §-ának (1) és (2) bekezdéséhez]

(1) A szövetkezetek beruházásaira (felújításaira) vonatkozó beszedési megbízásokat a jogosult számláját vezető bankfióknál kell a szövetkezet beruházási és felújítási betétszámlája terhére benyújtani.

(2) Az átutalási megbízáshoz mellékelni kell az elszámolás (számla) egy példányát, a másik példányt pedig a szövetkezet köteles megőrizni. A szövetkezet az elszámolás (számla) kézhezvételétől számított 12 napon belül köteles a megbízást megadni, vagy annak megtagadásáról a másik felet értesíteni.

32. §

A beruházások költségeinek folyósítása

[A Vhr. 174. §-ának (4) bekezdése helyett és (5) bekezdéséhez]

(1) A Bank a szerződésbejelentési kötelezettség alá nem eső beruházási munkákkal, beszerzésekkel és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos beszedési (átutalási) megbízásokat - az éves beruházási keretek között - csak akkor teljesíti, ha a szövetkezet beruházási és felújítási betétszámláján szerződés-előjegyzéssel le nem kötött fedezet áll rendelkezésre.

(2) Az előző évi megvalósításra vonatkozó követelést - január 31. napja után is - csak akkor kell a folyó évi keretek terhére elszámolni, ha arra az előző évi keretek nem nyújtanak fedezetet.

33. §

Felújítások és egyéb pénzügyi forrásokból végzett beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítása

[A Vhr. 175. §-a helyett és 177. §-ának (3) bekezdéséhez]

(1) A felújítás megvalósítására kötött szerződést és annak módosítását, valamint a saját vállalkozásban végzendő felújítási munkát a Vhr. 171. §, illetve e rendelet 30. §-a szerint kell a Bankhoz bejelenteni. Nem kell bejelenteni a gép és egyéb berendezés felújítására vonatkozó szerződést, továbbá ezek saját vállalkozásban történő felújítását.

(2) A Bank a bejelentett szerződést (saját vállalkozásban végzendő munkát) a Vhr. 172. §-ának megfelelően előjegyzi és erről a felújítót és a kivitelezőt (szállítót) értesíti, ha a felújítás pénzügyi lebonyolításának előfeltételei az alábbiak szerint biztosítva vannak:

a) ha a felújítás engedélyhez kötött, annak elvégzését az illetékes irányító szerv engedélyezte;

b) a pénzügyi fedezet biztosítása megtörtént;

c) építési felújítás esetén az építési mutatót a középfokú irányító szerv lebontotta, illetve földművesszövetkezeteknél az előírt felújítási keret rendelkezésre áll;

d) költségvetés (költségelőirányzat) alapján megvalósítható munka esetén a költségvetést (költségelőirányzatot) a Bankhoz beküldték;

e) szerződésbejelentési kötelezettség alá eső munkáknál a szerződések beküldése, saját vállalkozásban végzett munkáknál a munka bejelentése megtörtént és a Bank ezeket előjegyzésbe vette.

(3) A felújítások költségeinek folyósítására e rendelet 32. §-a irányadó. A Vhr. 177. §-ának (3) bekezdése szövetkezetekre nem alkalmazható.

34. §

Altervező követelésének elszámolására vonatkozó különleges szabályok

[A Vhr. 180. §-ának (1) és 182. §-ának (2) és (3) bekezdéséhez]

(1) Az altervező köteles a beruházó (felújító) szövetkezet számlája ellen közvetlenül benyújtott határidős beszedési megbízáshoz a generáltervező által záradékolt altervezői végszámlát, illetve év végi elszámolást mellékelni. A beszedési megbízás alapján az altervező részére kifizetett összeget a generáltervező részére teljesített előlegként kell elszámolni.

(2) A Vhr. 182. § (3) bekezdése az altervező év végi elszámolásáról benyújtott beszedési megbízásra nem alkalmazható.

35. §

Állami vállalat által végzett építőipari munkák elszámolása

[A Vhr. 185. §-ának (3) bekezdése helyett, 192. §-ának (8) bekezdéséhez, 194. §-ának (7) bekezdéséhez, a 198. § (9) bekezdése helyett, valamint a Vhr. 206. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) Építőipari forgóalappal nem rendelkező vállalat - amennyiben építőipari munka elvégzésére jogosult - a szövetkezeti kivitelezőkre vonatkozó szabályok szerint (e rendelet 36. §-a) is elszámolhat.

(2) A részben társadalmi munkával megvalósuló építkezés esetében a társadalmi munka értékének elszámolására az 1/1962. (Ép Ért 7.) ÉM-PM számú együttes utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az építési naplóba és annak mellékleteibe (felmérési napló) megtakarítást eredményező eljárás esetében is a ténylegesen elvégzett munkákat kell bevezetni.

(4) Döntőbizottsági eljárás folyamatba tétele előtt az érdekelt fél köteles - az Inkasszó Felszólalási Bizottság hatáskörébe tartozó viták kivételével - a Banknak az építtető szerint területileg illetékes igazgatóságánál egyeztető eljárást kezdeményezni. Az egyeztetés napjáról a feleket nyolc nappal előbb írásban kell a Banknak értesítenie. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és abban a megállapodást tételesen és összegszerűen rögzíteni kell. A keresetlevélhez az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet csatolni, vagy az ellenérdekű félnek az egyeztetésről való távolmaradása esetében az egyeztetés meghiúsulását igazolni kell. Az elismert összeg - jegyzőkönyv csatolásával - azonnali beszedési megbízás útján érvényesíthető.

(5) Az építtető szövetkezet a kezelésében levő területen létesült ideiglenes felvonulási épület fennmaradásához hozzájárulását indokolás nélkül megtagadhatja.

36. §

Szövetkezeti kivitelezők által szövetkezetek részére végzett építőipari munka elszámolása

(A Vhr. 207. §-a helyett)

(1) Ha a szerződés összege az ötvenezer forintot nem haladja meg, a generálkivitelező az építtetővel csak a munka befejezése után számolhat el az utolsó számlára vonatkozó rendelkezések szerint.

(2) Az ötvenezer forint kivitelezési értéket meghaladó építőipari munkát negyedéves számlával és az építkezés befejezése után utolsó számlával kell elszámolni, kivéve, ha a felek havi tételes számla és utolsó számla alapján történő elszámolásban állapodtak meg. A negyedéves számla alapján történő elszámolásra a Vhr. 184., valamint 188-206. §-át kell alkalmazni az e rendelet 35. §-ában és az e szakaszban foglalt eltérésekkel.

(3) A kivitelező szövetkezet a negyedév első és második hónapjában elvégzett munkákra - tételes elszámolási kötelezettség nélkül - teljesítményi előleget igényelhet. A teljesítményi előleg összegét a szövetkezet építőipari tevékenységének egy főre eső tervezett havi termelési értéke és a munkahelyen ténylegesen foglalkoztatott havi átlagos építőipari állományú munkáslétszám szorzata alapján kell megállapítani. A teljesítményi előleg elszámolására a 7. számú mellékletben közölt minta az irányadó.

(4) A teljesítményi előlegelszámolást az építtető számlája terhére kell határidős beszedési megbízással érvényesíteni. A beszedési megbízást a generálkivitelezőnek a tárgyhónapot követő hónap 12. munkanapjáig kell a Bankhoz benyújtania.

(5) A havi teljesítményi előlegre vonatkozó beszedési megbízást az alvállalkozó a generálkivitelező számlája terhére a tárgyhónapot követő hónap 8. munkanapjáig, a másodalvállalkozó az alvállalkozó számlája terhére a hó 4. munkanapjáig nyújthatja be a Bankhoz.

(6) A felek az építési szerződésben havi tételes számla és utolsó számla alapján történő elszámolásban is megállapodhatnak. A havi tételes számlával történő elszámolásra a negyedéves számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a havi tételes számlát a kivitelező a negyedéves jegyzék mintájára készített havi jegyzék alapján állítja össze. A havi tételes számlát a Vhr. 29. számú mellékletében foglalt minta szerint kell elkészíteni. A beszedési megbízást a (4), illetve az (5) bekezdésben megjelölt határidőkben kell a Bankhoz benyújtani.

(7) A felmerülő számlaviták eldöntése végett az utolsó számla folyósításától számított egyéves elévülési határidőn belül lehet a döntőbizottsághoz fordulni.

(8) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőbrigádjai, illetőleg két vagy több termelőszövetkezet közös építőbrigádja a reájuk irányadó külön rendelet szerint számolnak el.

37. §

Kisiparos által végzett építőipari munka elszámolása

(1) Kisiparos az általa szövetkezet részére végzett építőipari munkát húszezer forint értékhatárig csak végszámlával, húszezer forinton felül havi tételes és a munka befejeztekor utolsó számlával számolhatja el.

(2) A Bank a kisiparos részére, a havi számla alapján, annak 75%-a erejéig teljesít kifizetést. A teljes összeg kifizetése az utolsó számla alapján történik.

(3) Az építtető a kisiparos részére a munkák elvégzéséhez szükséges anyagot nem adhatja el.

(4) Az építtető részéről a kisiparos által végzett munkához nyújtott munka-, fuvar- és anyaghozzájárulást a kisiparos számlájába beállítani nem szabad. Az építtető a hozzájárulás értékét a saját vállalkozásban végzett munkákra vonatkozó rendelkezések szerint köteles elszámolni.

38. §

Technológiai szerelési munkák elszámolása

(A Vhr. 208-213. §-ához és 214. §-a helyett)

(1) A kisipari szövetkezetek által végzett technológiai szerelési munkákat az állami vállalatokra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(2) A technológiai szerelési munkákkal kapcsolatos vitákban a 4/1961. (I. 22.) Korm. rendeletben és az annak végrehajtására vonatkozó 6/1961. (III. 21.) PM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

39. §

Beszedési megbízás benyújtása szállítási szerződés alapján

[A Vhr. 215. § (2) bekezdésének a) pontjához]

A beszedési megbízáshoz a számla két példányát kell mellékelni.

40. §

Saját vállalkozásban végzett munkák

[A Vhr. 220. §-ához, 221. §-ának (1) bekezdéséhez és (2)-(3) bekezdése, valamint 222. §-a helyett]

(1) Szövetkezet saját vállalkozásban építőipari munkát a rendelet 24. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint, egyéb saját tevékenységi körhöz nem tartozó beruházást csak a SZÖVOSZ, illetve OKISZ engedélyével valósíthat meg.

(2) A saját vállalkozásban végzett építőipari munkát húszezer forint értékhatár alatt lehet utókalkuláció alapján elszámolni. Az ezt meghaladó építőipari munkát a havi tételes számlára vonatkozó rendelkezések [e rendelet 36. § (6) bek.] szerint kell elszámolni. E rendelkezések nem vonatkoznak az építőipari (építőipari részleggel rendelkező vegyesipari) szövetkezetek által saját vállalkozásban végzett építőipari munkák elszámolására.

(3) Építőipari munka elvégzéséhez ellátmány nem igényelhető, a Bank azonban az anyagszükségleti kimutatásban feltüntetett anyagok ellenértékét - az ott megjelölt mennyiség, illetve érték erejéig - a beruházási és felújítási betétszámláról kifizeti. A kifizetett ellenértéket a havi számlák összegéből az anyagok felhasználásának mértékében le kell vonni. Az addig le nem vont, kifizetett ellenértéket az utolsó számla összegéből teljes egészében le kell vonni.

41. §

Különböző beszerzések, tevékenységek fedezete és lebonyolítása

[A R. 37. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a Vhr. 229-234. §-a helyett]

(1) A szövetkezet által a központi gépkocsikeret terhére beszerzett gépkocsi ellenértékét a beruházási és felújítási betétszámlán rendelkezésre álló pénzeszközökből kell kiegyenlíteni. A gépkocsibeszerzés a SZÖVOSZ, illetve OKISZ anyagi-műszaki keretét nem terheli.

(2) Átszervezési költség fedezetére a szövetkezet saját eszközei a gazdaságosság követelményeinek betartásával összeghatárra tekintet nélkül felhasználhatók, költségként való elszámolás mellett. A SZÖVOSZ, illetve OKISZ engedélyezheti az átszervezés költségeinek három évnél hosszabb idő alatt való elszámolását. Az átszervezési költségek fedezetéhez a szövetkezet az e célra szolgáló alapokból támogatást, illetve hitelt, a Kormány külön határozata esetén pedig a határozatban előírt mértékben költségvetési juttatást kérhet.

(3) Szövetkezetek olyan berendezési, felszerelési tárgyat, amelynek összege darabonként nyolcezer forintnál nem több, valamint összegre való tekintet nélkül a normál (nem reprezentatív) irodabútorokat vagy irodagépeket a beruházási és felújítási betétszámla terhére beszerezhetnek és ugyanilyen módon húszezer forintot meg nem haladó építkezést megvalósíthatnak. Ezekhez a szövetkezetnek nem kell külön keretet biztosítania. [7. § (2) bek.]

(4) A kisebb beszerzések és kisebb építkezések együttes összege szövetkezetenként és évenként nem haladhatja meg:

a) a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó szövetkezeti szervezetek esetében az előző évi termelési vagy forgalmi érték 1/2%-át, legfeljebb azonban az üzemegységenként nyolcezer forintos beszerzés és húszezer forintos építkezés alapulvételével megállapított összeget,

b) az OKISZ irányítása alá tartozó szövetkezeti szervezetek esetében a termelési vagy a forgalmi érték 1%-át, a szolgáltató iparágba sorolt kisipari szövetkezeteknél a termelési érték 1.5%-át, összesen azonban szövetkezetenként a százezer forintot,

c) a termelési vagy forgalmi tényszámmal, illetve tervszámmal nem rendelkező szövetkezeti szervezetek esetében a százezer forintot.

42. §

Bankellenőrzés

[A Vhr. 235. §-ához, 242. §-ának (1) bekezdéséhez és 242. §-ának (4) bekezdése helyett]

(1) A Vhr. 235. §-ának (4) bekezdése szövetkezeti beruházásokra és felújításokra nem alkalmazható.

(2) A Vhr. 242. §-ának (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a Bank szövetkezeti kivitelezők elszámolásaival kapcsolatos kifogásait az utolsó számla kiegyenlítésének napjától számított egy éven belül teheti meg.

(3) A kizárólag a Bank kifogásai alapján visszahívott összeget is a beruházási és felújítási betétszámla javára kell elszámolni.

HETEDIK RÉSZ

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

43. §

Beruházások üzembehelyezése

(A R. 39. §-a, valamint a Vhr. 243-250. §-a helyett)

(1) A szövetkezeti beruházások közül a) az értékhatár feletti beruházásokat, valamint az értékhatár alatti ipari beruházásokat az átadás-átvételi eljárással lehetőleg egyidejűleg megtartott üzembehelyezési eljárással,

b) minden egyéb beruházást pedig üzembehelyezési eljárás nélkül kell üzembe helyezni.

(2) Az üzembehelyezés engedélyezésének részletes szabályait a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke - az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben kiadott - külön utasításban állapítja meg.

44. §

Elszámolás és értékelés

[A R. 40. §-ának (1) bekezdése, a Vhr. 251. §-a, a Vhr. 252. §-a, a Vhr. 253. §-ának (2) és (3) bekezdése helyett, valamint a Vhr. 253. §-ának (1) bekezdéséhez]

(1) A szövetkezeti beruházásokról elszámolást nem kell a Bankhoz benyújtani.

(2) Az állóeszközöket a beruházási és felújítási betétszámla terhére kifizetett, beruházásként elszámolható költségek összegében kell aktiválni. A kiegészítő beruházásként beszerzett használt állóeszközök aktiválási értékét a vonatkozó számviteli rendelkezések szerint kell megállapítani.

(3) Nem aktiválhatók a befejezésre nem került létesítményekre teljesített kiadások, beleértve a megvalósításra nem kerülő beruházás tervezési munkáinak költségeit is, ezeket az eredmény terhére kell elszámolni.

(4) Nem aktiválhatók azok a járulékos beruházásként beszerzett (megvalósított) állóeszközök sem, amelyeket a beruházás üzembehelyezésével egyidejűleg ellenszolgáltatás nélkül az illetékes közmű tulajdonába és kezelésébe kell átadni (iparvágányok, transzformátorállomások, csatornák stb.). Ezeknek az állóeszközöknek az értékét az átadást követően az alapítási és átszervezési költségekre vonatkozó rendelkezések szerint kell költségként leírni.

(5) Költség- és időelemzést csak az egymillió forint építési költséget meghaladó beruházásokról kell készíteni. Gazdasági-műszaki elemzést a a szövetkezeti beruházásokról nem kell készíteni.

NYOLCADIK RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSOK

45. §

(A R. 41. §-ához és a Vhr. 254-258. §-ához)

A szövetkezeti beruházási és felújítási keretekre, az ezek megvalósítására kötött szerződésekre és az azok teljesítésére vonatkozó nyilvántartásokat a szövetkezetek számviteli előírásainak figyelembevételével kell vezetni.

KILENCEDIK RÉSZ

VEGYES- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. §

Fokozatos tervszolgáltatás

(A R. 42. §-ához és a Vhr. 259-263. §-ához)

Fokozatos tervszolgáltatás alapján szövetkezeti beruházást nem szabad megvalósítani. Ez a rendelkezés nem érinti a szakaszos beruházás megvalósítására szakaszonként köthető szerződés esetét. [R. 29. § (5) bek. és Vhr. 106. § (4) bek.]

47. §

Beruházással összefüggő képzőművészeti alkotások

[A R. 43. §-ának (1) bekezdéséhez, valamint a Vhr. 265. §-ához]

Szövetkezeti beruházással összefüggésben megvalósítandó képzőművészeti alkotások pénzügyi, valamint anyagi-műszaki fedezetét a vonatkozó beruházással kapcsolatban kell megtervezni és biztosítani.

48. §

Beruházással kapcsolatos újítási díj

[A R. 44. §-a és a Vhr. 269-271. §-a helyett]

(1) Újítási, találmányi és közreműködői díj beruházási keret terhére nem számolható el.

(2) Ha az újítási megvalósítási szerződés érvényességéhez a középfokú irányító szerv, illetve a SZÖVOSZ vagy az OKISZ hozzájárulása szükséges, a jóváhagyás megadása előtt meg kell küldeni a Banknak az elfogadásra vonatkozó határozatot, az újítási javaslatot, a tervezőnek, valamint a műszaki ellenőrnek a tervmódosításra vonatkozó véleményét és a megvalósítási szerződés tervezetét. A Bank köteles tíz napon belül az észrevételeit az illetékes irányító szervvel közölni.

49. §

Kulturális (sportcélú) beruházások

(A R. 45. §-ához, valamint a Vhr. 272. §-ához)

(1) Kulturális (sportcélú) beruházásokra felhasználható saját pénzügyi forrásokon a szövetkezetek különleges alapjainak - külön jogszabályban meghatározott - e célra fordítható részét, a szövetkezeti tagok hozzájárulását és a szövetkezeti vállalatok vállalatfejlesztési alapját kell érteni.

(2) A kulturális (sportcélú) beruházásokhoz a szövetkezetnek külön anyagi-műszaki keretet biztosítania nem kell. [28. § (2) bek.].

(3) Kulturális (sportcélú) beruházás megvalósítására beruházási hitel csak abban az esetben nyújtható, ha a kulturális (sportcélú) létesítményt, valamely új beruházás járulékos beruházásaként engedélyezték.

50. §

A beruházások leállítása és szüneteltetése

(A Vhr. 277-280. §-ához)

A leállított (szüneteltetett) beruházással kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetének biztosítását - ha a leállítás (szüneteltetés) nem a Kormány intézkedésére történt - a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke a Bank elnökével egyetértésben esetenként szabályozza.

51. §

Hatálybalépés

[A R. 47. §-ának (1) bekezdése, valamint a Vhr. 281-282. §-a helyett]

(1) E rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az 52-55. §-okban foglalt eltérésekkel - a hatálybalépés napján már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével a 19/1953. (XII. 31.) PM rendelet még hatályos rendelkezései és a 149/1957. (P K 23.) PM utasítás hatályukat vesztik.

(3) A nem beruházási és felújítási tevékenységgel kapcsolatos tervezési, építőipari és technológiai szerelési munkák elszámolására is az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ezek ellenértéke nem a beruházási és felújítási betétszámlát terheli.

52. §

A tervezésre vonatkozó átmeneti rendelkezések

[A Vhr. 283. §-ának (2)-(3) bekezdése és 284. §-a helyett]

(1) Már jóváhagyott program esetén a beruházás előkészítését és műszaki tervezését a korábbi jogszabályok szerint kell folytatni.

(2) A korábbi jogszabályok szerint előkészített és 1963. január 1. napjáig egyeztetés céljából már szétküldött program jóváhagyása és a beruházás további műszaki tervezése a korábbi jogszabályok szerint történik; egyéb esetben az e rendelet hatálybalépéséig még jóvá nem hagyott programokat az új szabályoknak megfelelően át kell dolgozni. E rendelkezéstől - értékhatár feletti beruházásoknál az Országos Tervhivatallal egyetértésben - a SZÖVOSZ, illetve OKISZ eltérést engedélyezhet.

(3) Azokra a beruházásokra, amelyekre a korábbi jogszabályok szerint program készítése nem volt kötelező, e rendelet szerint beruházási programot csak akkor kell készíteni, ha a rendelet hatálybalépésének időpontjában a műszaki tervezésre, vagy a kivitelezésre vonatkozó szerződést még nem kötötték meg.

(4) A korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott programnak e rendelet hatálybalépése után szükségessé váló módosítására is a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.

(5) A rendelet hatálybalépése előtt már engedélyezett, illetve folyamatban levő beruházások teljes pénzügyi fedezetének biztosítását az e rendeletben foglaltak szerint 1963. január 15. napjáig kell kezdeményezni.

(6) A beruházások helyének kijelölésére és a területfelhasználások engedélyezésére a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, ha e rendelet hatálybalépését megelőzően a helyszíni szemlét lefolytatták, vagy a beruházó már előterjesztette a területfelhasználási hozzájárulás megadása iránti kérelmet.

(7) A korábbi szabályok szerint előkészített programkötelezett beruházások közül azokra kell engedélyokmányt, illetve engedélylapot kiállítani és az illetékes szerveknek megküldeni, amelyeket e rendelet hatálybalépése után engedélyeznek.

53. §

A szerződésekre, valamint a tervezési és kivitelezési jogosultságra vonatkozó átmeneti rendelkezések

[A Vhr. 285. §-ának (1) és (2) bekezdéséhez, valamint (3) bekezdése helyett]

(1) A rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződésben vállalt tervezési, építőipari, illetve technológiai szerelési munkákat a szövetkezeti tervező, illetve kivitelező szerv befejezheti, ha azok elvégzésére korábbi jogszabályok szerint jogosult volt.

(2) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő saját vállalkozásban végzett tervezési, építőipari vagy egyéb beruházási munkát a szövetkezet akkor is befejezheti, ha az e rendeletben foglaltak szerint ilyen munka végzésére nem jogosult. Az ilyen munkákat azonban a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül a középfokú irányító szervhez és a Bankhoz be kell jelenteni.

(3) A kötelező művezetésre vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban levő munkákra is alkalmazni kell. A még hátralevő munkákkal kapcsolatos művezetési tevékenység ellátására a rendelet hatálybalépését követő 30 nap alatt a tervezővel szerződést kell kötni.

54. §

A pénzügyi lebonyolításra és elszámolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

[A Vhr. 286. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyett]

(1) A folyamatban levő építőipari munkákat - beleértve a saját vállalkozásban végzett munkákat is - a korábbi szabályok szerint kell elszámolni.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt műszakilag megvalósult kisebb beszerzésekre és kisebb építkezésekre - az elszámolás (számla) benyújtásának időpontjától függetlenül - a korábbi jogszabályokban megállapított értékhatárokat kell alkalmazni.

(3) Az építőipari munkák elszámolásával kapcsolatos vitás követelések elévülésére vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban levő munkákra is alkalmazni kell.

55. §

Különféle átmeneti rendelkezések

(1) Szövetkezeti kivitelező szervek által megvalósítandó, építéssel összefüggő szövetkezeti beruházási munkák tekintetében a megvalósítási időtartam-előírások fokozatos bevezetéséről az OKISZ elnöke gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésének időpontjában a közműveknek átadandó állóeszközök közül még át nem adott vagy átadott, de a szövetkezet állóvagy forgóeszközei között még számvitelileg nyilvántartott állóeszközök elszámolására az e rendeletben foglaltakat alkalmazni kell.

Dr. Ajtai Miklós s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Dr. Timár Mátyás s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT - PM - ÉM számú együttes rendelethez

(A rendelet 3. §-ához)

ELTÉRÉSEK A BERUHÁZÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKTÓL

A Vhr. 4. számú mellékletéhez

A "4. Egyéb rovat" cím helyébe:

"Egyéb" rovaton kell tervezni a tervezési költségeket; az "építés" és "gép" rovatokon meg nem tervezhető állóeszköz beszerzéseket (berendezési és felszerelési tárgyakat); az erdőállomány növelését; az évelőnövény- (szőlő-, gyümölcsös-, komló-, spárga- stb.) telepítést, a fásítást, a faiskolák, csemetekertek, szőlőoltvány-anyatelepek létesítését, felszerelését és az első talaj forgatás költségét, továbbá a több évre kiható talajjavítási munkákat - a szerves- és műtrágyázás kivételével.

A Vhr. 5. számú mellékletéhez

Az (1) bekezdés A/c) pontjához:

A pénzügyminiszter által a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben forgóeszköznek minősített hordók továbbra is forgóeszköznek minősülnek.

Az (1) bekezdés B) pontjához

Szövetkezetek állóeszközöket könyvjóváírással nem adhatnak, illetve nem vehetnek át; az átadás elszámolása a vonatkozó jogszabályok és pénzügyi rendelkezések szerint történik. Ennek következtében a Vhr. 5. számú melléklete (1) bekezdésének B) pontja szövetkezetekre nem alkalmazható.

A (2) bekezdéshez:

A Vhr. 5. számú mellékletének (2) bekezdését azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az átszervezések körébe tartoznak a fénycsővilágításra való áttérés, valamint a gépi hűtésre való áttérés szerelési költségei is.

A (3) bekezdés helyett:

Beruházási keret terhére nem számolhatók el:

a) a kiegészítő beruházások (e rendelet 5. §),

b) a beruházás előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban felmerülő, de az állóeszközállomány értékét nem növelő tevékenység költségei,

Ilyenek:

- a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek közül a zsűri eljárás és a tervpályázat költségei, a szakértői díjak, valamint a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak, illetékek és eljárási költségek;

- a tervező által szolgáltatandó, kötelező példányszámon felüli további tervpéldányok elkészítésének költsége;

- a beruházási igazgatási költségek;

- a megvalósító által fizethető beruházási újítási, találmányi és közreműködői díj és egyéb költség, az újítónak fizethető tervezési díj kivételével;

- az új üzem létesítésével kapcsolatos káderképzési költség;

- a berendezések komplex kipróbálásával és bejáratásával kapcsolatos költség (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag és energia, munkabér stb.);

- a beruházás megvalósításában közreműködők részére jogszabály alapján fizethető jutalom;

- a leállított beruházások állagmegóvásával kapcsolatos költségek;

- a profilozások és átszervezések költsége még akkor sem, ha beruházás megvalósítása kapcsán merül fel;

- az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által együttesen nem aktiválhatónak nyilvánított költségek.

A felsorolt költségeket a szövetkezet eredménye terhére kell elszámolni. A beruházási programban azonban ezeket a költségeket - elkülönítetten - fel kel] tüntetni. Az általános költségvetésbe (Vhr. 16. számú melléklet) ezek a költségek nem vehetők fel.

2. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

IPARI BERUHÁZÁS PROGRAMJÁNAK TARTALMA

I. A beruházás célja: általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és a helykijelölés indokolása

1. A beruházás alapadatai:

a) A beruházó megnevezése és címe

b) A beruházás megnevezése és építésének helye

c) A beruházás jellege

d) Teljes kapacitás üzembehelyezésének időpontja

e) Évi teljes és többlettermelés mennyisége és értéke

f) A beruházás termelői létszám-változás igénye

g) Generáltervező megnevezése

h) A beruházás teljes költségelőirányzatának anyagi-műszaki összetétele:

i) Javasolt pénzügyi források:

2. A beruházás gazdasági célja:

A termékek, termelés (termelésnövelés), javító-szolgáltató tevékenység, önköltségcsökkentés stb. részletes ismertetése.

a) A gyártmányok ismertetése: felsorolása, mennyisége, természetes mértékegységben és értékben, belföldi árualap és export csoportosításban, a jelenlegi állapotot összehasonlítva a beruházás üzembehelyezése utánra tervezettel;

b) Javítás-szolgáltatás jellege és éves értéke, közvetlen lakosság felé és közületek felé, a jelenlegi állapotot összehasonlítva a beruházás üzembehelyezése utánra tervezettel;

c) Önköltségcsökkentés, illetve egyéb célok esetén az évi megtakarítás (Ft), illetve az egyéb várható eredmény részletezése.

3. A beruházás szükségessége:

A beruházás szükségességének részletes szöveges indokolása az alábbi szempontok szerint:

a) exporttermelés fokozásának szükségessége;

b) közvetlen lakossági javítás-szolgáltatás fokozásának szükségessége;

c) közületi javítás-szolgáltatás fokozásának szükségessége;

d) belföldi központi árualapra történő termelés fokozásának szükségessége;

e) helyi árualapra történő termelés fokozásának szükségessége;

f) a beruházást szükségessé tevő hatósági intézkedések, vagy a jelenlegi, a termelést gátló elhelyezési körülmények részletes ismertetése.

A fenti a)-f) pontok alatt közöltek igazoló okmányainak másolatát a programhoz csatolni kell. A beruházás szükségességét számszerű adatokkal is alá kell támasztani.

4. A programban választott megoldás: (új létesítmény, bővítés, rekonstrukció, korszerűsítés) indokolása. A számbavehető egyéb lehetőségek, variánsok elvetésének oka.

A beruházás későbbi bővítési, fejlesztési igényének és lehetőségének ismertetése.

5. Helykijelölési javaslat indokolása:

A helykijelölés indokolása a helykijelölési dokumentáció alapján és az előzetes területfelhasználási hozzájárulás csatolása.

A terület tulajdonjogi adatainak, a megvétel és a szanálás várható költségeinek ismertetése.

6. Ha tervezési feladat szükséges, körének, részletességének meghatározása és indokolása.

7. Esetleges egyéb szempontok.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-műszaki megalapozásának indokolása

(A SZÖVOSZ irányítása alá tartozó beruházásnál csak az egymillió forint, az OKISZ irányítása alá tartozó beruházásnál pedig csak az ötszázezer forint építési költségelőirányzatot meghaladó beruházásoknál kell kidolgozni.)

1. A beruházás műszaki ismertetése

a) A beruházás leírása.

b) Több évig tartó értékhatár feletti beruházás esetén a beruházás esetleges megvalósítási szakaszainak és az üzembehelyezés ütemeinek meghatározása, indokolása.

c) A teljes beruházás általános elrendezési terve, a város-, illetve községrendezési tervvel összhangban, 1:1000 léptékben a tervezett, a meglevő és elbontandó létesítmények, a közművek, utak és a közlekedés nyomvonalának feltüntetésével.

d) A létesítménynek generáltervező által véleményezett vázlattervei 1:500 léptékben, melyek a legfontosabb összefüggésekben tartalmazzák az alapvető építészeti, szerkezeti, mélyépítési, technológiai és gépelrendezési megoldásokra vonatkozó elképzeléseket. Ahol a tervezési megoldáshoz, illetve a költségek kívánt pontosságú meghatározásához az 1:500 lépték nem megfelelő, a tervező ettől eltérő léptéket alkalmazhat. A vázlatterv a továbbiakban a kivitelezési tervek alapját képezi.

da) Részletes műleírás, amely épületenként, építményenként (az azonosakat csoportosan) ismerteti azok rendeltetését, rendeltetés szerinti bontásban a létesítendő helyiségek területét, az épület szerkezeti megoldását, a kivitelezés módszerét (gépesítés, helyi előregyártás stb.), a szintek számát, magasságát, a beépített légköbmétert, a különleges igényeket, az épületek külső formáját, belső kiképzését, kivitelezését, illetőleg ezek indokait és költségkihatásait; az épületek kapcsolódását, épületgépészeti és berendezési (fűtés, elektromosság, víz, csatorna, gáz stb.), valamint egyéb (klíma, porelszívás stb.) igényeit. A típus épületeknél csak a típusszám feltüntetése szükséges.

db) Az út- és közműlétesítmények jegyzéke, Műleírás, amely egyedenként (az azonosakat csoportosan) ismerteti azok rendeltetését, a legfontosabb méret- és kivitelezési adatokat és lehetővé teszi költségnormatívák (ezek hiánya esetén tanulmányterv) alapján a szükséges pontosságú költségbecslés elkészítését. Meghatározza a tereprendezési és parkosítási szükségletet, az utak hosszát, szélességét és burkolat-nemét, az iparvágány hosszát, nyomtávát, sínméretét, a vízellátás módját, a vízmennyiséget és minőséget, a csatornázás és a szennyvíztisztítás módját és mértékét, a sav és különleges szennyezések kihatásait, a csatornázott terület és befogadó (recipiens) leírását, az elektromos hálózat feszültségviszonyait, az elektromos fogyasztás színvonalát, a hőellátás módját, a fűtőközeg nemét és hőmérsékleti viszonyait, a gázszolgáltatás módját, nemét és nyomásviszonyait.

Az országos és helyi út-, vasút- és közműlétesítményekhez történő csatlakozás módjának, az azokat terhelő szükséglet kielégítésének ismertetését. A vonatkozó hatósági nyilatkozatok csatolandók.

dc) Géplista. A beszerzendő jelentős egyedi gyártású, valamint a legfontosabb bel- és külfödi gépek (kazánok, technológiai berendezések) ismertetése, felsorolása, szerkezeti anyaga, kapacitása, korszerűsége.

Ajánlatok, prospektusok alapján ismertetendők a gépek - helyigény szempontjából - lényeges méretei. A gépek beszerzési forrása, értéke, importcikkeknél folyóforintban és devizaforintban.

e) A tervezett technológia. Munka- és üzemszervezési kérdések, műszakszám, munkaidő adatok ismertetése.

A nyersanyag, félkészáru, illetve készáru szállítás, rakodás, tárolás, belső anyagmozgatás megoldása. Az áru gyártási folyamatának (természeti és munkafolyamatának) leírása. Gépelrendezés, vonalba állítás vázlata.

Meg kell határozni mely folyamatok kerülnek egy-egy épületbe, meg kell adni azok kapcsolatát, a szabadban elhelyezhető folyamatszakaszok lehetőségét és kapcsolódását.

A technológia területigényének és korszerűségének számításokkal, szakirodalmi adatokkal, prospektusokkal, illetve technológiai folyamatábrákkal alátámasztott bizonyítása.

A kiviteli tervek kidolgozásához szükséges valamennyi adatot tartalmazó részletes technológiai terv 4 példányát a programmal egyidejűleg be kell nyújtani.

2. A beruházás tervezésének és kivitelezésének ütemterve

A tervezés és kivitelezés időadatai (kezdési és befejezési időpontok, időtartam normatívák alapján).

3. A beruházás költsége, anyagi-műszaki összetétele éves ütemezésben

4. Az üzemeltetéshez szükséges eszközök és feltételek

a) Munkaerőszükséglet, munkás-, műszaki-, egyéb megoszlásban és ipari tanuló létszám, a legnagyobb műszaklétszám nemek szerinti megoszlásban, összehasonlítva a jelenlegi állapotot a beruházás üzembehelyezése utánra tervezettel.

b) Az üzemeltetéshez szükséges szén-, olaj-, villamosenergia-, gőz- és gázszükséglet, valamint vízszükséglet évi átlagos mennyisége, értéke és ezek egyidejű csúcsfogyasztás mennyisége.

c) Az üzemeltetéshez szükséges legfontosabb bel- és külföldi anyagok, félgyártmányok évi mennyisége, értéke forintban és beszerzési forrásuk.

5. Egyéb adatok, előírások. Amennyiben szükséges, a tervezői művezetés körének meghatározása, stb.

6. Ha a programot nem tervező készítette, csatolandó a szakaltervezők véleményének figyelembevételével a generáltervező nyilatkozata, a műszaki adatok, költségbecslések és az üzembehelyezési idők realitásáról.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

1. Gazdasági eredményszámítás:

Érték: 1000 Ft-ban (éves szinten)

2. Hiteltörlesztési javaslat: A beruházás üzembehelyezése utánra tervezett nettó nyereség alapján ......... %-os tartalékolással vállalt évenkénti törlesztés összege: .........Ft.

3. Gazdaságossági mutatók:

A számításokban alkalmazott normalizált forgóeszköz szükséglet kimunkálását mellékelni kell.

A képletekben alkalmazott többletértékek kiszámításánál bázis adatként a beruházás üzembehelyezése előtti gazdasági év várható adatait kell számításba venni.

A 3/b. és d. mutatók kiszámításánál a beruházás összköltségeként az I. rész l/h. A-C. együttes összegét kell szerepeltetni. A többi mutató kiszámításánál az I. rész l/h. A-B. összegeket kell alkalmazni.

4. Termelékenységi mutatók:

Főterület alatt az alapvető rendeltetést elsődlegesen szolgáló termelő alapterület valamennyi szintre összegezett négyzetméter mennyiségét kell érteni, a falazatok és szerkezetek nélkül. Mellékterület alatt az alapvető rendeltetést másodlagosan szolgáló kiegészítő terület fentiek szerint kiszámított mennyiségét kell érteni.

A beruházási programot a beruházó szövetkeret elnökének, főkönyvelőjének és műszaki vezetőjének kell aláírni. A SZÖVOSZ irányítása alá tartozó beruházás esetében egymillió forint, az OKISZ irányítása alá tartozó beruházás esetében pedig ötszázezer forint építési költségelőirányzatot meghaladó beruházásnál a tartalmi előírás I., II. és III. fejezetét, az említett összegeket el nem érő építési költségelőirányzat esetén pedig a tartalmi előírás I. és III. fejezetét kell kidolgozni.

Fúzió esetén a "jelenlegi" adatokat a fuzionáló szövetkezetek együttes adataiból kell kialakítani.

3. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

NEM IPARI BERUHÁZÁSOK PROGRAMJÁNAK TARTALMA

I. A beruházás célja: általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és a helykijelölés indokolása

a) Kulturális, szociális és igazgatási beruházásoknál:

Azonos az ipari beruházások programjának I. rész 1. (e, f, pontok kivételével), 4-5-6-7. pontjaival. A 3. pontban az adott szükséglet, a meglevő létesítmények és az adott beruházás eredményeként belépő kapacitással szembeállítva kell a beruházás szükségességét indokolni.

b) Raktár beruházás esetében:

1. A beruházás alapadatai: azonos az ipari program I. rész 1. pontjával, az e, f, pontok kivételével.

2. A beruházás célja: meghatározandó, hogy a beruházás

aj milyen gazdasági eredményt kíván elérni. A tárolási, mennyiségi, minőségi, műszaki, termelékenységi, önköltségi és egyéb célok meghatározása;

b) milyen szükségletet elégít ki (üzemi, helyi, országos, belföldi, export).

3. A beruházás szükségessége:

Szembe kell állítani a rendelkezésre álló és a beruházás eredményeként belépő raktár kapacitást, a tárolási szükségletekkel. A tárolási szükségletet a gazdasági ágazat sajátosságának megfelelő módszer szerint kell meghatározni, a következők szerint:

a) iparnál:

készáruraktárnál a szükséges árukészlet; anyag-(alap-, segéd-, üzemanyag, stb.) raktárnál a szükséges anyagkészletet (törzs-, folyó-, maximális készlet) kell kiszámítani a termelési, értékesítési, illetve a feldolgozás és szállítási adatok és feltételek, valamint a készletnormák és előírt tárolási kötelezettségek alapján. Figyelembe kell venni az egyéb tárolási szükségletet és a tárolási szükséglet változásait.

b) mezőgazdaságnál:

A gazdasági egység termésmennyiségéből kell kiindulni. Meg kell állapítani, hogy a termelésből milyen mennyiség kerül tárolási szükséglet nélkül értékesítésre, felhasználásra és egyéb más címen kiadásra; mennyi a saját termésű tárolandó menynyiség, továbbá mennyi azon üzem-, fő- és segédanyag, tartalékalkatrész, stb. mennyisége, melynek tárolását biztosítani kell. Figyelembe kell venni az egyéb tárolási szükségletet és a tárolási szükséglet időszakos változásait.

c) kereskedelemnél:

A raktárból történő eladási forgalom főbb árucsoportonkénti bontásából kiindulva kell megállapítani az egyes cikkcsoportok szükséges készleteit. A forgalom lebonyolításához szükséges készletszintet, a tárolási szükséglet időszakos változását.

A szükséglettel szemben a meglevő raktárkapacitás ismertetésénél foglalkozni kell a jelenleg használt, de esetleg felszámolásra, vagy egyébként megszüntetésre kerülő szükségtárolóhelyek kérdésével, a megszüntetés indokával.

4-7. pontok azonosak az ipari program I. rész 4-7. pontjai tartalmával.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagiműszaki megalapozásának indokolása

Tartalma azonos az ipari program II. részével azzal az eltéréssel, hogy raktárberuházásoknál a tervezett technológia leírásaként a raktározott áru szállításának, rakodásának, mozgatásának és árukezelésének technológiáját kell ismertetni, a szociális, kulturális és igazgatási beruházások programja technológiai leírást és tervet nem tartalmaz.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

a) Szociális, kulturális és igazgatási beruházásoknál a gazdaságosságra vonatkozó alábbi mutatókat kell kidolgozni:

2. Az 1 m3 tárolótérre eső beruházási költség vagyis

a beruházás összes költsége (I. rész l/h pont A-B-C összegek) tárolótér m3-ben

3. Az 1 vagon befogadóképességre eső beruházási költség, vagyis

Ez utóbbi mutatót az üzemi raktárberuházásokra kiszámítani nem kell.

4. A beruházás megtérülése, vagyis

Raktározási költségként az alábbiakat kell számításba venni:

A tárolás, belső és külső anyagmozgatás (szállítás) valamennyi költségét, beleértve az esetleges bérleti díjakat, őrzési költségeket, raktározási veszteségeket (áruromlás, tárolási hiányosságból származó leltárhiány), biztosítási díjakat, értékcsökkenési leírást, a tervezett raktárberuházással kapcsolatos hitelkamatot, stb.

c) Mind a raktár, mind az egyéb, nem ipari beruházások programjában javaslatot kell előterjeszteni a hiteltörlesztésre az alábbiak szerint:

A beruházás üzembehelyezése utánra tervezett nettó nyereség alapján ......%-os tartalékolással vállalt évenkénti törlesztés összege: ......... Ft.

A beruházási programot a beruházó szövetkezet elnökének, főkönyvelőjének és műszaki vezetőjének kell aláírni. A SZÖVOSZ irányítása alá tartozó beruházás esetében egymillió forint, az OKISZ irányítása alá tartozó beruházás esetében ötszázezer forint építési költségelőirányzatot meghaladó beruházásnál a tartalmi előírás I., II. és III. fejezetét, az említett összegeket el nem érő építési költségirányzat esetén pedig a tartalmi előírás I. és III. fejezetét kell kidolgozni.

4. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI BOLTI KISKERESKEDELMEGYSÉG BERUHÁZÁSI PROGRAMJA

I.

A beruházás célja: általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és helykijelölés indokolása

A) A beruházás alapadatai

B) Jelenlegi ellátási helyzet ismertetése

C) A jelenlegi bolthálózat adatai

D) A tervezett fejlesztés utáni adatok, mutatók

E) A fejlesztés szükségességének, helykijelölésének és a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb beruházások ismertetése, indokolása

1. A beruházás szükségessége

A program B-C-D. pontjaiban ismertetett adatok alapján szövegesen is értékelni kell a beruházás szükségességét, indokolni kell, hogy a bolt létesítését milyen okok tették szükségessé. Az ismertetést a jelenlegi állapot rövid jellemzésével kell kezdeni, foglalkozni kell a meglevő létesítmények bővítési lehetőségeivel. Fel kell sorolni, hogy a lakosság megfelelő ellátására milyen egyéb lehetőségek vannak és indokolni kell, hogy az alternatív lehetőségek közül miért az új beruházás megvalósítása a legcélszerűbb. A beruházás szükségességének ismertetése után foglalkozni kell a programban választott megoldás későbbi bővítési, illetve továbbfejlesztési lehetőségeivel.

2. A helykijelölési javaslat indokolása

A választott terület felhasználásának indokolása, a helykijelölési dokumentáció alapján. Csatolni kell az előzetes területfelhasználási hozzájárulást.

Foglalkozni kell a telek tulajdonjogi viszonyaival, amelyben szerepelni kell az alábbi adatoknak:

a) A fejlesztéshez igénybeveendő telek nagysága: .........nöl.

b) A telek tulajdonosának megnevezése:

c) A telken való fejlesztés jogának megszerzése hogyan történik:

Másolatban csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, illetve magánszemélytől történő vásárlás esetén az opciós adás-vételi szerződést.

3. Kapcsolódó beruházások és szükségletek

Itt kell ismertetni a tervezett fejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat, ezek költségét, az illetékes beruházók (irányító hatóságok) megnevezését és ezek álláspontját.

4. A program I. részével kapcsolatos esetleges egyéb fontos körülmények, szempontok ismertetése.

5. Ha tervezési feladat szükséges, körének, részletességének meghatározása és indokolása.

II.

A BERUHÁZÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE, ANYAGI-MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI MEGALAPOZÁSÁNAK INDOKOLÁSA

A) A beruházás műszaki adatainak részletezése

B) A beruházás költségeinek részletezése

C) A beruházás költségeinek pénzügyi forrása, egyéb pénzügyi adatok

D) A tervezés, kivitelezés és üzemelés adatai

E) A beruházás műszaki ismertetése

(Csak az 1 millió Ft építési, ill. technológiai költségelőirányzatot meghaladó beruházásoknál kell kidolgozni.)

1. A beruházás leírása;

2. Több évig tartó értékhatár feletti beruházás esetén a beruházás esetleges megvalósítási szakaszainak és az üzembehelyezés ütemeinek meghatározása, indokolása.

3. A teljes beruházás általános elrendezési terve 1:1000 léptékben a tervezett, a meglevő és elbontandó létesítmények, a közművek, utak és a közlekedés nyomvonalának feltüntetésével, (Csatolandó.)

A település szerkezetbe való illeszkedés elbírálására alkalmas tájékoztató helyszínrajz 1:5000-1:10.000-ig terjedő léptékben. (Az esetleges szakaszok bejelölendők.) (Csatolandó.)

4. A létesítménynek generáltervező által véleményezett vázlattervei 1:500 léptékben, melyek a legfontosabb összefüggésekben tartalmazzák az alapvető építészeti, szerkezeti, mélyépítési, technológiai megoldásokra vonatkozó elképzeléseket. Ahol a tervezési megoldáshoz, illetve a költségek kívánt pontosságú meghatározásához az 1:500 lépték nem megfelelő, a tervező ettől eltérő léptéket alkalmazhat. A vázlatterv a továbbiakban a kivitelezési tervek alapját képezi. (Csatolandó.)

a) Részletes műleírás, amely épületenként, építményenként ismerteti azok rendeltetését, az épület szerkezeti - megoldását, a kivitelezés módszerét (gépesítés, helyi előregyártás stb.), a szintek számát, magasságát, a beépített légköbmétert, a különleges igényeket, az épületek külső formáját, belső kiképzését, kivitelezését illetően, ezek indokait és költségkihatásait; az épületek kapcsolódását, épületgépészeti és berendezési (fűtés, elektromosság, víz, csatorna, gáz stb.), valamint egyéb (klíma, porelszívás stb.) igényeit. Ha az egység irányterv alapján készült, csupán az irányterv számát kell megadni.

b) Műleírás az út- és közműlétesítményekről, amely egyedenként ismerteti azok rendeltetését, a legfontosabb méret- és kivitelezési adatokat és lehetővé teszi költségnormatívák alapján a szükséges pontosságú költségbecslés elkészítését. Meghatározza a tereprendezési és parkosítási szükségletet, az utak hosszát, szélességét és burkolatnemét, a vízellátás módját, a vízmennyiséget és minőséget, a csatornázás és a szennyvíztisztítás módját és mértékét, a csatornázott terület és befogadó (recipiens) leírását, az elektromos hálózat feszültségviszonyait, az elektromos fogyasztás színvonalát, a hőellátás módját, a fűtőközeg nemét és hőmérsékletét, a hőmérsékleti viszonyait, a gázszolgáltatás módját, nemét és nyomásviszonyait.

Az országos és helyi út- vasút- és közműlétesítményekhez történő csatlakozás módjának, az azokat terhelő szükséglet kielégítésének ismertetését. A vonatkozó hatósági nyilatkozatok csatolandók.

c) Géplista. A beszerzendő jelentős egyedi gyártású, valamint a legfontosabb bel- és külföldi gépek (kazánok, technológiai berendezések) ismertetése, felsorolása, szerkezeti anyaga, kapacitása, korszerűsége.

Ajánlatok, prospektusok alapján ismertetendők a gépek lényeges méretei, a gépek beszerzési forrása, értéke, importcikkeknél folyóforintban és devizaforintban.

d) A tervezett technológia. Munka- és üzemszervezési kérdések, műszakszám, munkaidő adatok ismertetése.

Megjegyzés: A 4/c-d. pont alatti gépek, technológiai berendezések, valamint a technológiai folyamatok leírása csak abban az esetben szükséges, ha azok az adott beruházásban szerepelnek.

5. A beruházás költsége, anyagi-műszaki öszszetétele éves ütemezésben, pénzügyi forrás éves ütemezése:

6. Az üzemeltetéshez szükséges eszközök és feltételek:

a) Munkaerőszükséglet, dolgozók száma, a legnagyobb műszaklétszám nemek szerinti megoszlásban, összehasonlítva a jelenlegi állapotot a beruházás üzembehelyezése utánra tervezettel.

b) Az üzemeltetéshez szükséges szén-, olaj-, villamosenergia-, gőz- és gázszükséglet, valamint vízszükséglet évi átlagos mennyisége, értéke és ezek egyidejű csúcsfogyasztása mennyisége.

7. Ha a programot nem tervező készítette, csatolandó a szakaltervezők véleményének figyelembevételével a generáltervező nyilatkozata a műszaki adatok, költségbecslések és az üzembehelyezési idők realitásáról.

III.

A beruházás gazdaságosságának indokolása

5. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI VENDÉGLÁTÓIPARI EGYSÉG BERUHÁZÁSI PROGRAMJA

I.

A beruházás célja: általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és helykijelölés indokolása

A) A beruházás alapadatai

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának I/A. részével.

B) Jelenlegi ellátási helyzet ismertetése

1. A tervezett fejlesztés milyen ellátási területen fekszik: szövetkezeti, közös, állami (a megfelelő aláhúzandó)

2. A tervezett fejlesztés szerepel-e a jóváhagyott éves, távlati tervekben (ha nem szerepel, mi teszi indokolttá a soronkívüli fejlesztést):

4. A településen levő vendéglátóipari egységekkel kapcsolatos adatok:

5. Férőhelyek száma az érintett helységben:

6. Szállodai elhelyezés adatai:

C) A fejlesztés szükségességének, helykijelölésének és a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb beruházások ismertetése, indokolása

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának I/E. részével,

II.

A beruházás részletes ismertetése, anyagiműszaki és pénzügyi megalapozásának indokolása

A) A beruházás műszaki adatainak részletezése

B) A beruházás költségeinek részletezése

C) A beruházás költségeinek pénzügyi forrása, egyéb pénzügyi adatok

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/C. részével.

D) A tervezés, kivitelezés és üzemelés adatai

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/D. részével.

E) A beruházás műszaki ismertetése

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/E. részével.

III.

A beruházás gazdaságosságának indokolása

IV. Egyéb

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának IV. részével.

6. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI FELVÁSÁRLÁSI LÉTESÍTMÉNY BERUHÁZÁSI PROGRAMJA

I.

A beruházás céljai általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és helykijelölés indokolása

A) A beruházás alapadatai

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának I/A. részével.

B) A jelenlegi zöldség-gyümölcs termelési helyzet ismertetése

C) A felvásárlás és értékesítés jelenlegi és a beruházás belépését követő 5 év múlva kialakuló állapotának ismertetése

D) A fejlesztés szükségességének, helykijelölésének és a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb beruházások ismertetése, indokolása

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának I/E részével.

II.

A beruházás részletes ismertetése, anyagiműszaki és pénzügyi megalapozásának indokolása

A) A beruházás műszaki adatainak részletezése

B) A beruházás költségeinek részletezése

C) A beruházás költségeinek pénzügyi forrása, egyéb pénzügyi adatok

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/C. részével.

D) A tervezés, kivitelezés és üzemelés adatai Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/D. részével.

E) A beruházás műszaki ismertetése

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának II/E. részével.

III.

A beruházás gazdaságosságának indokolása

A mutatószámok elemzését szövegesen is értékelni kell.

IV. Egyéb

Azonos a bolti kiskereskedelmi egység beruházási programjának IV. részével.

7. számú melléklet az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez