Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

4/1962. (XII. 29.) KPM rendelet

az utak építésének, a forgalom részére való átadásának és megszüntetésének engedélyezéséről

Az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a alapján az alábbiakat rendelem:

1. § Közút létesítéséhez szükséges előmunkálatok végzésére, út építésére, a forgalom részére való átadására vagy megszüntetésére a R. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint az ott megjelölt útügyi hatóság ad engedélyt

2. § (1) Előmunkálatok: a tervek készítéséhez szükséges munkák (pl. külső felvételek, vizsgálatok, kitűzések). Az előmunkálatok engedélyezését a tervezett építéssel érintett községek (városok, városi kerületek) és a munkálatok kezdési és befejezési időpontjának megjelölésével az előmunkálatokat végző szerv köteles kérni.

(2) Az előmunkálati engedély meghatározott időre szól. Az engedély feltételeinek meghatározásánál figyelemmel kell lenni az érintett területen levő közérdekű létesítmények állagának megóvására is.

(3) Az engedélyes az előmunkálatok megkezdése előtt a R. 15. §-ában foglalt rendelkezések szerint köteles eljárni.

3. § (1) Az építés engedélyezését az építtető köteles kérni. A kérelemhez az 1. számú melléklet tartalmának megfelelő vagy ennél részletesebben kidolgozott helyszíni bejárási tervet kell négy példányban csatolni.

(2) Nincs szükség építési engedélyre olyan munka végzéséhez, amely a fenntartás kereteit nem haladja meg és más létesítményt nem érint.

4. § Az útügyi hatóság a kérelmet és a helyszíni bejárási tervet felülvizsgálja, és ha szükséges, az építtetőt annak kiegészítésére a beérkezésétől számított 15 napon belül - határidő megjelölésével - felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak a megszabott határidőn belül nem tesz eleget, az útügyi hatóság a kérelmet elutasítja vagy a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

5. § (1) Az útügyi hatóság - ha a kérelmet nem utasítja el - annak, illetőleg a kérelem kiegészítésének beérkezésétől (a kiegészítésre megszabott határidő lejártától) számított 15 napon belül a helyszíni bejárás időpontját kitűzi és erről a (2) bekezdésben felsoroltakat közvetlenül, a magánszemélyeket pedig a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési szakigazgatási szerve útján meghívja. Egyidejűleg a helyszíni bejárási terv egy példányát a helyben szokásos módon való közzététel és 8 napi időtartamra közszemlére tétel céljából a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési szakigazgatási szervének megküldi.

(2) A helyszíni bejárásra az építtetőn kívül meg kell hívni annak felügyeleti szervét, továbbá

a) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot,

b) a Honvédelmi Minisztériumot,

c) az Építésügyi Minisztériumot,

d) az Országos Tervhivatalt,

e) a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányságát és a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányságot,

f) a Belügyminisztérium Országos Légoltalmi Parancsnokságát,

g) az érdekelt közúti-, vasúti- és postaigazgatóságot, valamint az Autóközlekedési Vezérigazgatóságot,

h) a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot,

i) a területileg illetékes közegészségügyi felügyelőt,

j) bányavidéken a területileg illetékes bányaműszaki felügyelőséget,

k) a megyei, járási, községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát,

l) az elsőfokú építésügyi hatóságot,

m) a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát,

n) az elsőfokú tűzrendészeti hatóságot,

o) a helyi légoltalmi parancsnokságot,

p) a város-, községrendezési szakvéleményt készítő szervet, vagy szakértőt (területi főépítészt),

r) a területileg illetékes tájegységi bizottságot,

s) a tervezőt,

t) az érintett egyéb államigazgatási szerveket,

vállalatokat, gazdaságokat.

(3) A helyszíni bejárásról szóló meghívóban, illetőleg a közzétételről szóló hirdetményben az érdekelteket figyelmeztetni kell, hogy észrevételeiket az útügyi hatóságnál a helyszíni bejárás megtartásáig írásban, illetőleg a helyszíni bejáráson szóval, vagy írásban előadhatják.

6. § Az útügyi hatóság a helyszíni bejárásról a 2. számú mellékletnek megfelelő jegyzőkönyvet készít, amelyet az eljárás résztvevőinek - a magánszemélyeket kivéve - alá kell írniuk.

7. § (1) Az útügyi hatóság a helyszíni bejárás befejezésétől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv alapján a kérelem tárgyában határozatot hoz. Határozatában a hatóságoknak a hatáskörükbe tartozó kérdésekben tett kikötéseit, illetve feltételeit köteles figyelembe venni. Bányatelek határai között történő útépítésnél a 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 86. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Az útügyi hatóság által adott építési engedély két évi időtartamra szól.

(3) Az építési engedély idegen területek birtokbavételére nem jogosít.

(4) Az útügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(5) Ha az építés mezőgazdasági rendeltetésű föld felhasználását is szükségessé teszi és a helyszíni bejárás során a mezőgazdasági rendeltetésű föld felhasználása kérdésében nem jön létre egyetértés s a jegyzőkönyv alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter hoz határozatot, a mezőgazdasági rendeltetésű földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásáról a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben határoz [7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 21. § (6) bek.]. Ha a jegyzőkönyv alapján nem a közlekedés- és pcstaügyi miniszter hoz határozatot és a mezőgazdasági rendeltetésű föld felhasználása kérdésében a bejárás során nem jött létre egyetértés, az építési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához az illetékes tanács végrehajtó bizottsága az 1961. évi VI. törvény 11. §-a szerint hozzájárult.

8. § Az útügyi hatóság az építést engedélyező határozatát és a helyszíni bejárási tervet a határozat jogerőre emelkedése után ellátja a jogerőt tanúsító záradékkal és a határozatot a helyszíni bejárási terv két példányával megküldi az építtetőnek.

9. § Az útépítést csak jogerős építési engedély alapján szabad megkezdeni. Híd építésének megkezdéséhez ezenfelül az 50 1961. (Közl Ért 28.) KPM utasítással módosított 36/1956. (Közl Ért 12.) KPM utasítással közzétett Közúti Hídszabályzat értelmében a műszaki tervek jóváhagyása is szükséges.

10. § (1) A forgalom részére történő átadás engedélyezése előtt utat a forgalom számára megnyitni nem szabad.

(2) Út forgalom részére történő átadásának engedélyezését az építtető köteles kérni. A kérelem alapján az útügyi hatóság helyszíni szemlét tűz ki és arra az építtetőt, a tervezőt és a kivitelezőt, valamint közút esetében az illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságot, mint közlekedésrendészeti hatóságot is meghívja. A szemle célja annak megállapítása, hegy az építési engedélyben megszabott feltételeket teljesítették-e és az út a forgalom részére való átadásra alkalmas-e.

(3) A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szemle idejét, helyét, továbbá annak az útügyi hatóságnak megnevezését, amely a szemlét elrendelte, valamint az erre vonatkozó intézkedés számát és keltét;

b) a szemle tárgyának pontos megjelölését;

c) az építés befejezésének (átadás-átvételnek) időpontját;

d) annak megállapítását, hogy az építési engedély előírásait megtartották-e, vagy attól menynyiben tértek el;

e) a szemlén résztvevő szervek észrevételeit;

f) az utat fenntartó szerv megnevezését;

g) döntést az útnak a forgalom részére való átadása kérdésében.

(4) A szemléről készült jegyzőkönyvet a résztvevőknek alá kell írniuk.

(5) A szemlét lehetőleg az átadás-átvételi eljárással egyidejűleg kell megtartani.

11. § (1) A forgalom részére az út meghatározott szakasza külön is átadható. Az eljárásra ilyen esetben is a 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Út meghatározott szakaszának a forgalom részére történő átadása előtt tartott szemlén különösen figyelembe kell venni, hogy azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható-e.

12. § (1) Híd forgalom részére való átadásának engedélyezésére a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Közúti Hídszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha ez útnak a forgalom részére átadásával egyidejűleg történik.

(2) A 10 méter és ennél kisebb szabadnyílású hidaknál a Közúti Hídszabályzatban előírt forgalomba helyezést megelőző helyszíni szemlét és műszaki megvizsgálást a R. 6. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint az ott megjelölt útügyi hatóság végzi.

13. § (1) Út megszüntetésének engedélyezését az útügyi hatóságtól az út fenntartója kérheti.

(2) A megszüntetésre vonatkozó kérelem alapján szükség szerint helyszíni szemlét kell tartani, amelyre az érdekelt államigazgatási szerveket, vállalatokat, intézményeket, gazdaságokat stb., valamint közút esetében a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságot, mint közlekedésrendészeti hatóságot meg kell hívni.

14. § (1) Üt műszaki tervezésére és építésére az 5/1961. (III. 19.) ÉM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzatban (OÉSZ), valamint a hatályos szabványokban foglalt rendelkezések az irányadók,

(2) Híd műszaki tervezésére és építésére az OÉSZ rendelkezései, az OÉSZ-ban nem szabályozott kérdésekben pedig a Közúti Hídszabályzat rendelkezései az irányadók.

15. § (1) A közlekedés- és postaügyi miniszter az országos közutak építését megelőző helyszíni bejárás, vagy forgalom részére történő átadásával kapcsolatos helyszíni szemle megtartásával esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a területileg illetékes KPM közúti igazgatóságot bízhatja meg.

(2) A megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve a megyei jogú város (főváros) területén épülő tanácsi közutak vagy sajáthasználatú utak építését megelőző helyszíni bejárás vagy forgalom részére történő átadásával kapcsolatos helyszíni szemle megtartásával esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az illetékes megyei jogú városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szervét bízhatja meg.

16. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Csanádi György s. k.,

a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese

1. számú melléklet a 4/1962. (XII. 29.) KPM rendelethez

A helyszíni bejárási terv tartalmi előírásai

I. Útépítés esetén:

1. Az út műszaki leírása, az alábbi tartalommal:

a) építés célja,

b) vízszintes vonalvezetés,

c) irány és lejtszínviszonyok,

d) keresztszelvények és pályaszerkezetek,

e) vízelvezetés és műtárgyak,

f) mellékburkolatok és úttesttartozékok,

g) érintett közművek.

h) vasúti pályakeresztezések,

i) építés alatti forgalom,

j) egyebek.

2. Átnézeti térkép (1:25 000).

3. Általános helyszínrajz (1:2880 vagy ettől eltérő méretarányú kat. térképről).

4. Általános hosszelvény.

5. Minta keresztszelvény.

6. A műtárgyak vázlattervei és műszaki leírása.

7. Hozzávetőleges költségszámítás.

8. Általános talajmechanikai szakvélemény.

9. Az építéssel érintett létesítmények és azok helyének megjelölése és áthelyezési javaslata.

10. Az érdekelt üzemek, vállalatok és ingatlantulajdonosok (használók) név- és címjegyzéke.

11. A bejárásra meghívandók név- és címjegyzéke.

II. Hídépítés esetén:

1. A híd műszaki leírása az alábbi tartalommal:

a) a híd megjelölése (az út neve és száma.

amelyen a műtárgy épül, a szelvény megjelölése),

b) a híd merőleges és ferde nyílása,

c) a híd pályaszíntjének és alsó élének magassága. A jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,

d) a híd szélessége és pályabeosztása,

e) a híd terhelési osztálya,

f) a hídfeljárók adatai,

g) a lejárók és párhuzamos utak adatai,

h) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,

i) a forgalomnak az építkezés alatti fenntartására vonatkozó javaslat,

j) a közművek, vezetékek és egyéb létesítmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.

3. Általános talajmechanikai szakvélemények.

4. Az építéssel érintett létesítmények és azok helyének megjelölése.

5. Az érdekelt üzemek, vállalatok, ingatlantulajdonosok név- és címjegyzéke.

6. A bejárásra meghívandók név- és címjegyzéke.

2. számú melléklet a 4/1962. (XII. 29.) KPM rendelethez

2. Vázlatterv általános helyszínrajzzal (1: 25 000, ha a híd elhelyezése változik 1:2880 vagy ettől eltérő méretarányú kat. térképről).

Tartalomjegyzék