7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról
A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény (a továbbiakban: FT.) 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:
[A vastagbetűs szedés megismétli a FT. szövegét, a vékonyabb betűs szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]
I. Fejezet
A mezőgazdasági rendeltetésű földek számbavétele, nyilvántartása, használata
(1) Azokat a földeket, amelyeken mezőgazdasági termelést folytatnak, azokat, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak, de mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy gazdaságosan alkalmassá tehetők, mezőgazdasági rendeltetésű földként kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a területekre, amelyeket e törvény hatálybalépése előtt az arra jogosult államigazgatási szervek nem mezőgazdasági rendeltetéssel más célok megvalósítására jelöltek ki. A 2. § rendelkezései szerint azonban az ilyen földeket is felül kell vizsgálni.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földként nyilvántartott területeket mezőgazdasági termelés céljára kell használni és a mezőgazdasági termelésből - más célok megvalósítása érdekében - elvonni csak előzetes engedéllyel szabad.
Vhr. 1. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű földnek kell tekinteni a község (járási jogú város, megyei jogú városi, fővárosi kerület; a továbbiakban: község) külterületén levő szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös és legelő művelési ágban hasznosított földeket, továbbá a nádas művelési ágú, valamint a művelés alól kivett, illetőleg művelésbe még be nem vont azokat a földeket, amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmasak vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehetők. Nem lehet mezőgazdasági rendeltetésű földnek tekinteni a külterületi települések beépítésre szánt területét, továbbá azokat az egyéb területeket, amelyeket az arra jogosult államigazgatási szervek a FT. hatályba lépése előtt ipari, gazdasági, közlekedési, vízügyi, kulturális és egészségügyi, továbbá a honvédelem, közrend és közbiztonság célját szolgáló létesítmények megvalósítására, illetőleg bányaművelés céljára jelöltek ki.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földnek nem tekinthető, de mezőgazdasági művelés alatt álló vagy mezőgazdasági műveléssel hasznosítható területeken a más cél megvalósításáig mezőgazdasági művelést kell folytatni, feltéve, hogy ez a rendeltetésszerű használat érdekeit nem sérti.
(1) A községi, járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és a fővárosi kerületi (a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottsága az erre a célra létesített bizottságok útján - a honvédelmi célokra szolgáló területek kivételével - a község (város, kerület) egész területét a nyilvántartási adatokra is figyelemmel köteles felülvizsgálni és megállapítani, melyek azok a földek
a) amelyeket indokolatlanul vontak ki a mezőgazdasági termelés köréből;
b) amelyek mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehetők, ennek ellenére azokon mezőgazdasági termelést nem folytatnak;
c) amelyek talajpusztulásnak vannak kitéve és amelyeken tulajdonosuk (használójuk) nem folytat ésszerű védekezést a talajpusztulás megakadályozására;
d) amelyeknek szántóterületté történő átalakítása a község (város, kerület) termelési viszonyait figyelembe véve indokolt.
(2) A felülvizsgálat eredményéhez képest a községben a járási, járási jogú városban a városi, megyei jogú városban és a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottsága határoz abban a kérdésben, hogy mely területeken kell mezőgazdasági termelést folytatni, meghatározza a talajpusztulásnak kitett területek védelme, a talajerő növelése érdekében szükséges intézkedéseket, s dönt abban a kérdésben, hogy mely területeket indokolt szántóterületté átalakítani.
(3) A honvédelmi célokat szolgáló mezőgazdasági területek felülvizsgálását a földművelésügyi és a honvédelmi miniszter által kijelölt bizottság végzi. A bizottság javaslata alapján a (2) bekezdésben megjelölt kérdésekben a földművelésügyi és a honvédelmi miniszter együttesen határoz.
Vhr. 2. § (1) A FT. 2. §-a szerinti felülvizsgálatnak ki kell terjednie valamennyi mezőgazdasági rendeltetésű földre, valamint - a beépített belterületek, a fejlesztendő külterületi települések beépítésre szánt területének már beépített része, a geodéziai jelek elhelyezésére szolgáló területek és az erdőjellegű faállománnyal borított területek kivételével - mezőgazdasági rendeltetésű földnek nem tekinthető, de mezőgazdasági művelés alatt álló vagy mezőgazdasági műveléssel hasznosítható területekre. A felülvizsgálatot legkésőbb 1965. évi december hó 31. napjáig községenként a megyei (megyei jogú városi, fővárosi; a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága által megállapított időben kell elvégezni.
(2) A felülvizsgálatot - figyelemmel az 1036/1959. (XII. 13.) Korm. határozat alapján végzett térképfelújítási, továbbá az egész község területére kiterjedő állami földnyilvántartásrendezési munkálatokra is - elsősorban azokban a községekben kell megkezdeni, ahol a szántóterületek az utóbbi években nagyobb mértékben csökkentek, illetőleg, ahol a felülvizsgálat eredményeként a szántóterület jelentős megnövekedése várható.
(3) A FT. 2. §-a (3) bekezdése alapján külön végzendő felülvizsgálat szempontjából a honvédelmi célokat szolgáló mezőgazdasági területekkel egy tekintet alá esnek a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó szervek használatában levő földek.
Vhr. 3. § (1) A földek felülvizsgálatát községenként, városonként, illetőleg városi kerületenként alakított felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hajtja végre.
(2) A Bizottság elnöke a községi (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és fővárosi kerületi; a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó függetlenített elnökhelyettese, illetőleg ilyen elnökhelyettes hiányában - a végrehajtó bizottság elnöke vagy az általa megbízott végrehajtó bizottsági tag. A Bizottság állandó tagjai:
- a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke által megbízott földrendező, valamint
- a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megbízott mezőgazdász.
(3) A területüket érintő felülvizsgálat során tagként résztvesznek a Bizottság munkájában:
- a községben működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) egy-egy megbízottja,
- a község területén gazdálkodó állami gazdaság, illetőleg erdőgazdaság megbízottja,
- az érdekelt vízgazdálkodási társulat elnöke vagy helyettese.
(4) Víz által okozott talajpusztulásnak (erozió), valamint ipari üzemek káros kihatásának kitett területek felülvizsgálata esetén a felsoroltakon kívül részt vesz a Bizottság munkájában az illetékes vízügyi igazgatóság által kijelölt vízügyi szakértő, illetőleg az érdekelt ipari üzem felügyeleti szervének megbízottja.
(5) Azoknak a földeknek a felülvizsgálatához, amelyeket a FT. hatályba lépése előtt államigazgatási szervek határozata vagy a községrendezési terv (irányelvek) alapján nem mezőgazdasági rendeltetéssel más célok megvalósítására jelöltek ki [4. § (2) és (3) bekezdése], meg kell hívni az érdekelt szakigazgatási szerv, illetőleg ipari üzem esetén a felügyeleti szerv megbízottját is.
(6) A Bizottság feladata:
- a felülvizsgálat alapján a mezőgazdasági termelésre alkalmas, de a művelés alól indokolatlanul kivett, illetőleg művelésbe még be nem vont, valamint a talajpusztulásnak kitett területeknek a megállapítása, továbbá
- javaslattétel a mezőgazdasági termelés viszszaállítására vagy kialakítására, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek növelésére, a talajpusztulás elleni észszerű védekezési módokra és - a helyi termelési viszonyok figyelembe vételével - egyes területeknek szántóterületté való átalakítására, illetőleg a művelési ágnak más módon történő megváltoztatására (fásítás, erdősítés, legelő létesítése stb.).
(7) A Bizottság titkári tennivalóit a Bizottságban tagként résztvevő földrendező látja el; a felülvizsgálattal kapcsolatos földnyilvántartási és műszaki feladatokat az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége (a továbbiakban: ÁFTH megyei felügyelősége) által kijelölt földnyilvántartó, valamint - szükség szerint - földmérő végzi.
Vhr. 4. § (1) A Bizottság köteles a tényleges állapotnak és az állami földnyilvántartás adatainak egyeztetésével a felülvizsgálatot a területi elhelyezkedés sorrendjében gazdaságonként, művelési ág szerint a helyszínen elvégezni.
(2) Ha a felülvizsgálat során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az állami szerv, intézmény vagy vállalat, társadalmi szervezet, illetőleg szövetkezeti szerv vagy vállalat kezelésébe (használatába) került mezőgazdasági rendeltetésű földön nem valósult meg az a létesítmény, amelynek elhelyezése céljából a területet kisajátították, államosították, illetőleg egyéb módon igénybevették, továbbá ha ez a terület a Bizottság megítélése szerint a szükséges mértéket meghaladja; az érdekelt vállalat vagy szerv vezetője, valamint felügyeleti szervének kiküldöttje a helyszíni vizsgálat során köteles nyilatkozni a szükségletet meghaladó föld átadása felől.
(3) Ha a Bizottság megállapítása szerint az államigazgatási szerv határozata vagy a községrendezési terv (irányelvek) alapján más célra történt kijelölés nagyobb területet érint, mint amekkora szükséges, javaslatot tehet a kijelölés módosítására.
(4) A felülvizsgálat alapján külön-külön csoportba kell sorolni azokat a földeket,
a) amelyeket államigazgatási szerv határozata nélkül vontak ki a mezőgazdasági termelésből;
b) amelyeket államigazgatási szerv határozata alapján vagy egyéb módon a szükségletet meghaladó mértékben vontak ki a mezőgazdasági termelésből;
c) amelyek annak ellenére, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy gazdaságosan alkalmassá tehetők, megműveletlenek;
d) amelyeknek szántóterületté történő átalakítása indokolt;
e) amelyek természeti adottságaik és a helytelenül megválasztott művelési ág, illetőleg művelési mód következtében talajpusztulásnak vannak kitéve;
f) amelyeken nem folytatnak ésszerű védelmet a talajpusztulás megakadályozására;
g) amelyeket állami erdőgazdaság a FT. 13. §-ában megállapított mértéken felül tart kezelé-sében;
h) amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok és gazdaságosan alkalmassá sem tehetők.
(5) A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni és a megállapításokat térképen is rögzíteni kell.
(6) A Bizottság a felülvizsgálat eredménye alapján a 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jelentést és javaslatot készít, amelyet községben a községi tanács végrehajtó bizottságának, járási jogú városban a városi, megyei jogú városi és fővárosi kerületben pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának ad át.
(7) A községi tanács végrehajtó bizottsága a jelentést és a javaslatot köteles megtárgyalni és észrevételeivel együtt a járási mezőgazdasági osztálynak megküldeni.
(8) A járási mezőgazdasági osztály a jelentéseket, Javaslatokat és észrevételeket véleményének közlése mellett határozathozatal végett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.
Vhr. 5. § (1) Az előterjesztés alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága határoz arról, hogy
a) az eddig megművelt földeken felül milyen további területeken és milyen művelési ágnak megfelelő mezőgazdasági termelést kell folytatni, illetőleg mely területeket kell szántófölddé átalakítani;
b) milyen intézkedések szükségesek a talajpusztulásnak kitett területek védelme és a talajerő növelése érdekében;
c) mely területeket kell a FT. 13. §-a értelmében az állami erdőgazdaság kezeléséből állami gazda-ság vagy termelőszövetkezet részére átadni.
(2) Ha a határozat végrehajtásához szükséges intézkedés nem tartozik a végrehajtó bizottság hatáskörébe (községrendezési terv vagy irányelvek, belterület, illetőleg beépítésre szánt terület módosítása stb.), a végrehajtó bizottság határozatában az illetékes szakigazgatási szervét a szükséges intézkedés megtételére utasítja.
(3) A határozatot meg kell küldeni az érintett területet használó (kezelő) szervnek vagy személynek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az átvevő állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek, az illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, a megyei mezőgazdasági osztálynak és - jogerőre emelkedés után - az ÁFTH megyei felügyelőségének.
(4) A határozat ellen az érdekeltek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezés elbírálása előtt meg kell hallgatni a megyei mezőgazdasági osztály véleményét.
(5) A jogerős határozat alapján a szükséges földrészlet megosztásáról és a vázrajz elkészítéséről az ÁFTH megyei felügyelősége köteles gondoskodni.
(1) A mezőgazdasági rendeltetésű földeket a földek nyilvántartására megállapított általános rendelkezések szerint kell nyilvántartani. Ennek érdekében a jelenlegi nyilvántartást a tényleges állapotnak, illetőleg a 2. § (2) és (3) bekezdés alapján hozott határozatoknak megfelelően módosítani kell, illetőleg ki kell egészíteni. Ezt követően minden a föld tulajdonában, használatában, művelési ágában beálló változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni.
(2) E törvény és más jogszabályok rendelkezései értelmében jóváhagyás alá tartozó változások a földnyilvántartáson csak az esetben vezethetők át, ha azokat az illetékes szervek előzetesen engedélyezték.
Vhr. 6. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földektől elkülönítve a tényleges művelési ágnak megfelelően kell nyilvántartani azokat a nem mezőgazdasági rendeltetésű földeket is, amelyeken a járási tanács végrehajtó bizottságának határozata (5. §) értelmében, rendeltetésszerű felhasználásukig mezőgazdasági termelést kell folytatni.
(2) Az állami földnyilvántartásban egy földrészleten belül a különböző művelési ágakat, illetőleg a művelési ág alól kivett területeket csak akkor kell figyelembe venni, ha azok területe külön-külön a következő mértéket eléri vagy meghaladja:
a) a község külterületén
- szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágú és művelés alól kivett terület esetén 400 m2 (111 négyszögöl),
- szántó, rét, legelő, erdő és nádas művelési ág esetén 1500 m2 (417 négyszögöl),
b) a község belterületén, a fejlesztendő külterületi település beépítésre szánt területén és a 16/ 1959. (V. 30.) FM rendelet 17. §-ának (1) bekezdése alapján a földrendezés során kijelölt zártkertben,
- szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágú és művelés alól kivett terület esetén 200 m2 (56 négyszögöl),
- szántó, rét, legelő, erdő és nádas művelési ág esetén 400 m2 (111 négyszögöl).
Vhr. 7. § (1) Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, állami vállalatok és szervek, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, az egyéni termelők és más földhasználók (a továbbiakban: földhasználók) kötelesek a mezőgazdasági rendeltetésű földek tényleges használatában bekövetkezett minden olyan változást, amely nem közvetlenül bírósági vagy államigazgatási határozattal (intézkedéssel) jött létre, a változást követő 15 napon belül a föld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságához bejelenteni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a változással érintett földrészlet helyrajzi számának, fekvésének (dűlő, utcanév stb.), területének, valamint a változás megjelölését. Egyidejűleg az új használó a föld használatára való jogosultságát megfelelő okirattal (adás-vételi, haszonbérleti szerződéssel, stb.) igazolni köteles.
(3) A községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve, illetőleg a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat ellátó elnöke, elnökhelyettese vagy titkára (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv) köteles a bejelentést az iratokkal és megállapításaival együtt a járási mezőgazdasági osztályhoz felterjeszteni. Ha a földhasználó személyében bekövetkezett változás megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a járási mezőgazdasági osztály a bejelentést az állami földnyilvántartáson történő keresztülvezetés végett továbbítja az ÁFTH megyei felügyelőségének. Ha a bejelentett változás jogszabályba ütközik, a járási mezőgazdasági osztály erről a bejelentőt, valamint a változással érintett más személyeket vagy szerveket is értesíti.
(4) A bíróságok és államigazgatási szervek minden olyan esetben, amikor határozatuk (intézkedésük) a mezőgazdasági rendeltetésű földek tulajdonában, használatában vagy kezelésében közvetlenül változást eredményez, kötelesek az erre vonatkozó határozatot a föld fekvése szerint illetékes ÁFTH megyei felügyelőségének megküldeni.
Vhr. 8. § (1) A földekkel kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, elszámolási és bármilyen célt szolgáló adatszolgáltatási munkánál, továbbá az állami szervek határozataiban a földek helyrajzi számára, területi mértékére, művelési ágára és kataszteri tiszta jövedelmére vonatkozóan az állami földnyilvántartás adatait kell kötelezően használni. Figyelembe kell venni továbbá az időközben e rendeletnek megfelelően bejelentett vagy engedélyezett és ténylegesen bekövetkezett, de a földnyilvántartásban még át nem vezetett változásokat is.
(2) Az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a gazdálkodási területüket képező földekről üzemi földnyilvántartást kötelesek vezetni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a földművelésügyi miniszter - az ÁFTH elnökével egyetértésben - állapítja meg.
Az állami gazdaságok, vállalatok, állami szervek, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, az egyéni termelők és más földhasználók (a továbbiakban: földhasználók) a használatukban (tulajdonukban) levő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni.
Vhr. 9. § (1) A földhasználók kötelesek a tulajdonukban, használatukban vagy kezelésükben levő mezőgazdasági rendeltetésű, valamint a más rendeltetésű, de ideiglenesen vagy mellékhasználatként mezőgazdasági műveléssel hasznosított (22. és 23. §) földeken a művelési ágnak megfelelő, a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges munkákat kellő időben elvégezni.
(2) A földművelésügyi miniszter által az időjárási viszonyoktól függően megállapított időben - de legkésőbb május hó 1. napjáig - minden évben határszemlét kell tartani az (1) bekezdés szerinti művelési kötelezettség ellenőrzése céljából. A határszemlét a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével az általa, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv dolgozói, illetőleg a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai közül kijelölt személyek tartják.
(3) A szemle során észlelt hiányosságokról és azok okairól jegyzőkönyvet kell készíteni,
(4) A jegyzőkönyv alapján a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke azokat a földhasználókat, akik az időszerű mezőgazdasági munkákat nem végezték el, köteles határidőt megjelölve határozatban felszólítani a munkák haladéktalan elvégzésére és őket az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre figyelmeztetni. Ha a földhasználó címe ismeretlen, a felhívást és a figyelmeztetést a helyben szokásos módon kell közhírré tenni.
(5) Ha a földhasználó az elmulasztott munkák pótlásáról a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének határozata ellenére sem gondoskodik, a végrehajtó bizottság a következőképpen köteles intézkedni:
a) Állami gazdaság, vállalat vagy szerv esetében a határszemléről készített jegyzőkönyvet az illetékes felügyeleti szervnek kell megküldeni és egyúttal javaslatot kell tenni a mulasztásért felelős személyek ellen fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
b) Termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet esetén a határszemléről készített jegyzőkönyvet a járási mezőgazdasági osztálynak kell megküldeni és egyúttal javaslatot kell tenni az állami irányítási jogkörben tehető intézkedések megtételére, valamint a mulasztó személyek felelősségre vonására.
c) Egyéni termelő esetén a műveletlenül hagyott területet kényszerhasznosításba kell venni és a mulasztást elkövető személy ellen - amennyiben mulasztását elfogadható módon ki nem menti -szabálysértés miatt feljelentést kell tenni.
(6) A kényszerhasznosításba vett földek megműveléséről a községi tanács végrehajtó bizottsága az állami tartalékföldekre vonatkozó rendelkezések szerint köteles gondoskodni azzal az eltéréssel, hogy a végrehajtó bizottság a használatot, illetőleg a haszonbérletet a (7) bekezdés b) pontjában foglalt esetben is megszüntetheti. Megfelelő igénylő vagy erre kijelölhető állami gazdaság hiányában a kényszerhasznosított földet a legközelebbi termelőszövetkezet köteles használatba venni.
(7) Kényszerhasznosítás esetén a korábbi földhasználó vagy a föld tulajdonosa
a) sem haszonbért vagy más ellenszolgáltatást nem igényelhet, sem a hasznosításból származó jövedelem elszámolását nem kérheti, a hasznosítás tartama alatt azonban mentesül a föld után esedékes adó- és egyéb köztartozás fizetése alól;
b) a kényszerhasznosításba vett földet a kényszerhasznosításba vételtől számított három gazdasági év után akkor kaphatja vissza, ha erre vonatkozó igényét legalább 3 hónappal a gazdasági év vége előtt a községi tanács végrehajtó bizotságának bejelenti és a föld használója által időközben végzett - még vissza nem térült - ráfordításokat megtéríti. Kényszerhasznosítás folytán az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet használatába került föld visszaigénylése esetén a kilépésre irányadó szabályok (1959. évi 7. számú tvr. 31. §) szerint kijelölt földet kell a gazdasági év végén kiadni.
(8) Mind a kényszerhasznosításba vételről, mind a föld visszaadásáról a községi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hoz, amelyet meg kell küldeni a korábbi földhasználónak, illetőleg a föld tulajdonosának és a jelenlegi földhasználónak. A határozat ellen - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - a járási tanács végrehajtó bizottságához lehet fellebbezni. A fellebbezésnek azonban halasztó hatálya nincs. A járási tanács végrehajtó bizottsága a fellebbezés elbírálása előtt köteles a járási mezőgazdasági osztály véleményét meghallgatni. A határozatot - jogerőre emelkedése után - meg kell küldeni a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának és az ÁFTH megyei felügyelőségének is.
A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágát csak előzetes engedély alapján szabad megváltoztatni.
Vhr. 10. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágának megváltoztatásához előzetesen engedélyt kell kérni,
a) ha a művelési ág megváltoztatása szőlő vagy gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával történik, az 1959. évi 23. törvényerejű rendeletben és a végrehajtására kiadott rendelkezésekben meghatározott esetekben;
b) egyéb esetekben pedig, ha az érintett földterület az e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri vagy meghaladja.
(2) Az engedély kiadása
a) a szőlő és gyümölcsös telepítése vagy kivágása esetén az 1959. évi 23. törvényerejű rendeletben és a végrehajtására kiadott rendelkezésekben megjelölt szerv;
b) egyéb művelési ágváltozás esetén a járási mezőgazdasági osztály
hatáskörébe tartozik.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben az engedély iránti kérelmet a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely azt köteles megvizsgálni és 15 napon belül véleményével együtt a járási mezőgazdasági osztályhoz felterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni az érintett földrészlet helyrajzi számát, fekvését (dülő, utca stb.), területét, művelési ágát, kataszteri tiszta jövedelmét, továbbá azt, hogy mekkora területen és milyen művelési ágváltozást kíván elvégezni.
(4) A járási mezőgazdasági osztály a művelési ágváltozás engedélyezése ügyében - szükség esetén helyszíni szemle alapján - 30 napon belül köteles határozni. Engedélyezés esetén az erről szóló határozatban meg kell jelölni a művelési ágváltozás végrehajtásának határidejét, amely azonban egy évnél hosszabb nem lehet. A határozatban figyelmeztetni kell a kérelmezőt, hogy a művelési ágváltozást annak végrehajtásától számított 15 napon belül köteles a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek bejelenteni. A határozatot meg kell küldeni a kérelmezőnek, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek és - jogerőre emelkedés után - az ÁFTH megyei felügyelőségének.
(5) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az engedély alapján végrehajtott művelési ágváltozások adatait - évenként legkésőbb szeptember 30-ig - közli az ÁFTH megyei felügyelőségével. A végrehajtott művelési ágváltozásokat az ÁFTH megyei felügyelősége - a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv bevonásával - köteles a helyszínen ellenőrizni és a változással érintett terület nagyságát, új művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét megállapítani. A megállapított adatokat az állami földnyilvántartáson át kell vezetni és az üzemi földnyilvántartás adatait is helyesbíteni kell.
(6) Az engedélyezett művelési ágváltozás végrehajtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, valamint az (5) bekezdés rendelkezései azokra az esetekre is vonatkoznak, amikor a művelési ág megváltoztatását más jogszabály alapján nem a járási mezőgazdasági osztály engedélyezte.
II. Fejezet
A termőtalaj védelme, termőképesség növelése
(1) A termőtalaj megóvása minden földhasználó elsőrendű kötelessége. A földhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló és az általuk igénybe vehető minden eszközzel a talaj termőképességét fenntartani és növelni, a talajpusztulásnak kitett földeket a természeti erők pusztításaitól megóvni.
(2) A termőtalaj megóvása céljából alkalmazni kell a talajok termőképességét - elsősorban szerkezetét és vastagságát - védő, kímélő és fokozó, valamint a talaj gazdaságos kihasználását biztosító növények termesztését és telepítését, a korszerű agrotechnikai eljárásokat, továbbá a terület jellegétől függően az erózió és a defláció kártételének megakadályozását célzó egyéb talajvédelmi módszereket, eszközöket és létesítményeket. A földhasználók, ideértve az erdők használóit is, kötelesek gondoskodni a vízmosások megkötéséről. A kopár és a védelmi területek erdősítését fokozottabb ütemben kell megvalósítani.
Vhr. 11. § (1) A termőtalaj megóvása érdekében a földhasználók a következő rendelkezéseket kötelesek megtartani.
a) A víz vagy a szél által okozott talajpusztulásnak (erózió, illetőleg defláció) kitett szántóterületeken - a rendelkezésre álló gazdasági lehetőségek legteljesebb kihasználásával - minél dúsabb, a talajfedettséget minél jobban biztosító növényféleségeket kell termeszteni és olyan művelési módot kell alkalmazni, amely a legkedvezőbb mértékben lehetővé teszi a csapadékvizeknek a talajba való szivárgását. A talaj termékenységének fenntartása és fokozása érdekében - az adottságokhoz igazodva - elő kell mozdítani a pillangós virágú növények vetésterületének növelését, az istállótrágya és egyéb szervestrágyák, valamint e célra alkalmas szerves hulladékanyagok szakszerű és gazdaságos kezelését és alkalmazását.
b) Az eróziónak kitett legelő területeken fokozott gondot kell fordítani a legeltetés szabályainak megtartására. A szakaszos legeltetés bevezetése mellett a csapadékvizek és olvadékvizek időszakos visszatartása és kárnélküli levonulásának biztosítása érdekében talajvédelmi berendezéseket kell létesíteni és fásítani kell a szakaszhatárokat. Az eróziónak vagy deflációnak kitett olyan legelőket, ahol a természetes gyeptakaró sem a legeltetés, sem a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, feljavítással, felújítással (mesterséges gyeptelepítéssel) helyre kell állítani.
c) Azokon a területeken, amelyeknek talaját csak a talajfedést biztosító állandó növényi kulturák megteremtésével lehet megvédeni, e kultúrákat meg kell telepíteni, és azok fenntartásáról megfelelően gondoskodni kell. Állandó kulturák alatt gyeptakarót, talajvédelmi célt is szolgáló gyümölcs-, cserje- és szőlőkultúrákat, talajvédelmi jellegű erdőket, erdő- és cserjesávokat kell érteni. Olyan területen, ahol a talajpusztulást a helyi lejtési vagy talajviszonyoknak nem megfelelő művelési ág okozta és e művelési ág fenntartása esetén - a gazdaságosság határán belül - más védekezési módszer alkalmazásával a talaj pusztulását megakadályozni nem lehet, a művelési ágat úgy kell megváltoztatni, hogy az új művelési ág biztosítsa a talaj fokozott védelmét és a korábbinál gazdaságosabb hasznosítását.
d) A mezőgazdasági műveléssel, valamint legeltetéssel gazdaságosan és tartósan már nem hasznosítható, eredményesen csak fásítással védhető területen ki kell jelölni a védőfásítások és erdősítések helyét. A szél elleni védelem érdekében ki kell jelölni továbbá a községi kezelésben levő dűlőutak, állami utak, vasutak, csatornák, vízfolyások, valamint egyéb természetes és mesterséges tereptárgyak mentén létesítendő fasorokat és erdősávokat is. Az üzemi talajvédelmi terv (13. §) alapján befásított területek az 1961. évi VII. törvény 11. §-ának (3) bekezdése értelmében véderdőnek minősülnek. A talajvédelmi fásításokon és erdősítéseken legeltetni nem szabad.
e) Ahol a termőtalaj épségét a szokásos vagy fejlettebb talajművelési eljárásokkal, valamint állandó növényi kultúrák létesítésével egyáltalán nem, vagy a gazdaságosság határán belül kellően nem lehet megvédeni, a talajvédelmet a helyi viszonyok által megkívánt műszaki védelmi rendszer építésével kell biztosítani. A műszaki védelmi rendszer építése olyan műszaki eljárások alkalmazását, illetőleg berendezések létesítését jelenti, amelyek meghaladják a szokásos gazdálkodás üzemi kereteiben végzendő védekezést és amelyeknek végrehajtása sajátos műszaki szakértelmet, műszaki eszközöket is igényel (pl. teraszok, víztartók és vízlevezető sáncok, magasság különbségeket áthidaló művek, legelőbarázdálás stb.). A talajvédelmi célokat szolgáló műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a területre hulló csapadékot a gazdaságosság határáig lehetőleg teljes mennyiségben a növénytermesztés céljára lehessen felhasználni. Növénytermesztési célokra a helyben okszerűen már nem hasznosítható víz elvezetését úgy kell megoldani, hogy minél kevesebb hordalékkal és kártétel nélkül jusson el a befogadó vízfolyásba. A vízösszefutásnak kitett nagyobb terepmélyedéseket olyan egyszerű védelmi berendezéssel kell ellátni, amely a vizet még a terep magasabban fekvő részein a növénytermesztés céljára visszatartja, illetőleg ott, ahol az gazdaságosan nem lehetséges, megfelelő műszaki megoldással károkozás nélkül a befogadóba vezeti.
(2) Mezőgazdasági területek rendezése esetén a dűlőhatárokat, utakat, táblákat a lejtési viszonyok figyelembevételével úgy kell kialakítani (hosszabbik oldalukkal a rétegvonal mentén oldalhossz irányban), hogy azok fekvésük és méreteik révén lehetővé tegyék a megfelelő talaj védő művelés folytatását.
Vhr. 12. § (1) A talajvédelem tervszerű és gazdaságos végrehajtása, továbbá a vízrendezés és a talajvédelem feladatainak összehangolása érdekében, az országos vízgazdálkodási keretterv adataiból kiindulva,
- a gazdasági egységet képező közepes és kisebb vízgyűjtő rendszerenként iránytervet, továbbá
- nagyüzemi gazdaságonként, illetőleg talajvédelmi feladatokat ellátó társulatonként (15. §) üzemi talajvédelmi tervet kell készíteni.
(2) Az országos vízgazdálkodási keretterv, valamint az iránytervek elkészítésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokat külön kormányhatározat állapítja meg.
(3) A jóváhagyott iránytervet a talajvédelmet szolgáló minden további intézkedésnél alapul kell venni; a földhasználók ennek megfelelően kötelesek az egyszerűbb eszközökkel kivitelezhető munkákat elvégezni, illetőleg éves termelési tervükben előirányozni.
Vhr. 13. § (1) A jóváhagyott irányterv alapján az egyes nagyüzemi gazdaságokra és társulatokra háruló olyan talajvédelmi feladatok végrehajtására (kivitelezésére), amelyek egyszerűbb eszközökkel nem valósíthatók meg, gazdaságonként, illetőleg társulatonként részletes üzemi talajvédelmi tervet kell készíteni. Azok a gazdaságok és társulatok, amelyek ehhez megfelelő szakemberrel rendelkeznek, a tervet maguk is elkészíthetik és a tervkészítési munkához igénybevehetik a mező- és erdőgazdasági kutató és tervező intézetek, az erdőgazdaságok és a vízügyi igazgatóságok segítségét. Egyébként a tervkészítéssel a felsorolt szerveket kötelesek megbízni.
(2) Az elkészített üzemi talajvédelmi tervet a megyei talajvédelmi bizottság [19. § (4) bekezdés] javaslatának figyelembevételével állami gazdaságok esetén az illetékes termelési igazgatóság, egyéb esetekben pedig a megyei mezőgazdasági osztály hagyja jóvá.
Vhr. 14. § Ha a jóváhagyott üzemi talajvédelmi tervben foglalt feladatok végrehajtása művelési ágváltozást tesz szükségessé, a gazdaság, illetőleg társulat köteles a tervet annak elkészítése után haladéktalanul bemutatni a járási mezőgazdasági osztálynak a művelési ágváltozással kapcsolatos eljárás lefolytatása végett. Ha pedig a tervben foglalt feladatok végrehajtásához az érvényben levő rendelkezések szerint vízjogi engedélyre van szükség, gondoskodni kell ennek megszerzéséről.
A földhasználók a talajvédelem eredményessége, az anyagi eszközök, a saját erőforrások, valamint az állam által nyújtott segítség jobb kihasználása érdekében - különösen olyan esetekben, amikor a védekezés meghatározott területen eredményesen csak egységesen hajtható végre, - önkéntes alapon talajvédelmi társulatot alakíthatnak vagy a meglevő vízgazdálkodási társulat működését a talajvédelemre is kiterjeszthetik.
Vhr. 15. § (1) Azokon a helyeken, ahol vízgazdálkodási társulat működik, a társulat tevékenységi körét a taggyűlés határozatával a talajvédelmi feladatokra is kiterjesztheti.
(2) Ahol vízgazdálkodási társulat nem működik, az érdekelt földhasználók a talajvédelem szempontjából összefüggő egységet alkotó területen a talajvédelmi tevékenység ellátására - önkéntes elhatározásuk alapján - talajvédő társulatot alakíthatnak. Termelőszövetkezetek a talajvédelmi feladatok közös elvégzésére - a fennálló rendelkezések keretében - egymással termelési kapcsolatot is létesíthetnek.
(3) A talajvédelmi társulat megalakítására, működésére, felügyeletére és megszűnésére az 1960. évi 29. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott 12/1961. (IV. 14.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vízrendezési és vízhasznosítási feladatok nem tartoznak a társulat feladatkörébe, az érdekeltségi területen levő tagként be nem lépett földhasználókat pénzbeli vagy egyéb szolgáltatásokra kötelezni csak akkor és olyan arányban lehet, amennyiben a társulat által megvalósított létesítményből gazdasági előnye származik; továbbá ahol a jogszabály vízügyi igazgatóságot említ, e helyett a területileg illetékes járási, illetőleg - ha a társulat érdekeltségi területe több járásra terjed ki - a megyei mezőgazdasági osztályt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyett pedig a Földművelésügyi Minisztériumot kell érteni.
A földhasználóknak a föld termőképességének megóvása és fokozása érdekében végzett munkáját az állam adó- és más kedvezményekkel támogatja.
Vhr. 16. § Azokat a földhasználókat, akik terméketlen talajt tesznek mezőgazdasági termelésre alkalmassá, vagy szántóföldi termelésbe vonnak be eddig fel nem tört és nem hasznosított területeket, a gazdaságilag használhatóvá tétel befejezését követő évtől kezdődően öt éven keresztül a hasznosításba bevont terület után teljes földadómentességben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti a földadóról szóló jogszabályokban megállapított ideiglenes földadómentességre vonatkozó rendelkezéseket.
(1) A talaj termőképességének és a termőtalajrétegnek megóvása érdekében az ipari és egyéb üzemek fokozott gondosságot kötelesek kifejteni. Ha az üzem létesítése vagy működése során a termőtalaj helyszíni megóvása nem lehetséges, a termőtalajt megfelelő területre kell elhordani, éspedig külszíni fejtésnél a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, egyéb esetekben pedig akkor, ha az a népgazdaság érdekében áll és gazdaságosan megvalósítható.
(2) Külszíni fejtések, továbbá fúrások, vizsgálatok, földalatti létesítmények és egyéb építkezések befejezése, illetőleg az ipari és egyéb létesítmények megszünte után a munkálatokat végző szervek, illetőleg a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet a járási, járási jogú városi, megyei jogú városi, kerületi és a fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni. Ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, az újrahasznosítás felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz.
(3) Különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére a folyók szabályozásánál, halastavak, öntözőberendezések, utak létesítésénél, az erdők telepítésénél és művelésénél.
Vhr. 17. § (1) Ha az üzemi tevékenység folytatása az üzemnek addig mezőgazdasági művelés alatt állott területén a talaj termőképességének csökkenését vonja maga után és az ezzel érintett terület a 6. § (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri vagy meghaladja - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az üzem vezetője köteles a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek előzetes bejelentést tenni.
(2) A bejelentés alapján a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az üzem vezetőjének és más érdekelteknek a meghallgatásával a helyszínen megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a termőtalajnak az eredeti helyén vagy annak közelében való megóvására, illetőleg hogy a népgazdaság érdekében indokolt-e és a rendelkezésre álló eszközökkel gazdaságosan megvalósítható-e a kitermelt termőtalaj más területre való elszállítása. A gazdaságosság vizsgálatánál figyelembe kell venni a ráfordítások költségeit és a mezőgazdasági termelésben ennek következtében várható eredményt, valamint a visszatérülés időtartamát. Elsősorban azokat a területeket kell lerakóhelynek kijelölni, amelyek javítását az odahordott termőtalaj elősegíti. A termőtalaj elszállítása és a lerakóhely kijelölése felől a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslata alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága határoz.
(3) A termőtalaj elhordásának költségei az ipari vagy egyéb létesítményt megvalósító üzemet terhelik. Beruházás esetén a költségeket a vonatkozó beruházási keret és pénzügyi fedezet terhére kell elszámolni.
(4) A (2) bekezdés szerinti eljárás során a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles az üzem vezetőjének figyelmét felhívni a művelési ág változásával kapcsolatos kötelezettség (10. §) teljesítésére.
(5) Külszíni fejtéssel érintett területeken a tájrendezésre és az újrahasznosításra a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések az irányadók azzal, hogy a bányaüzem tájrendezési kötelezettségének módját és mértékét az érintett rendelkezések figyelembevételével a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.
Vhr. 18. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földeken más célból végzett használatok megszüntetését - a külszíni fejtéssel érintett területek kivételével - a munkálatok, illetőleg az üzem vezetője vagy a létesítmény kezelője köteles a járási mezőgazdasági osztálynak bejelenteni. A bejelentés alapján a mezőgazdasági osztály helyszíni szemle alapján megállapítja a terület újrahasznosítása érdekében szükséges és legcélravezetőbb használati módot, valamint a további használatbaadás lehetőségét. Megállapításait és javaslatát a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. Külszíni fejtéssel érintett területek esetében a 17. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) A javaslat alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot hoz a területek újrahasznosításáról. A határozatban megállapítja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az újrahasznosítás érdekében az üzem vagy egyéb létesítmény kezelője (vezetője) köteles elvégeztetni, dönt a terület további használatba adásáról és elrendeli a használatban (kezelésben) bekövetkezett változásnak a földnyilvántartáson történő átvezetését.
(3) Ha az újrahasznosításra kerülő terület fekvésénél fogva a szomszédos járásban levő területre is kiterjed, az újrahasznosítás felől az érdekelt járási mezőgazdasági osztályoknak a megyei mezőgazdasági osztály útján előterjesztett javaslata alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint a megyei tanács végrehajtó bizottsága határoz. Ha az újrahasznosítandó terület szomszédos megyékre terjed ki, az újrahasznosítás tekintetében az egyes érintett megyék tanácsának végrehajtó bizottsága külön-külön határoz a saját területére vonatkozóan.
Vhr. 19. § (1) A talajvédelmi munkák országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata.
(2) A talajvédelmi munkák végrehajtását községekben a járási, járási jogú városokban a megyei, a megyei jogú városok és a főváros kerületeiben pedig a városi, illetőleg fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya irányítja és ellenőrzi.
(3) A talajvédelemmel kapcsolatos feladatok vizsgálata, annak eredménye alapján a talajvédelem fejlesztését előmozdító javaslatok kidolgozása és az érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel való összehangolása, valamint a 12. § szerinti talajvédelmi tervek elkészítése sorrendjének meghatározása a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt működő Országos Talajvédelmi Tanács feladatkörébe tartozik.
(4) A talajvédelmi helyi feladatok megvalósításának elősegítése végett a megyei mezőgazdasági osztályok mellett - az Országos Talajvédelmi Tanácsi helyi szerveként - tanácsadói jelleggel szakemberekből álló talajvédelmi bizottság működik. A talajvédelmi bizottság a szaktanácsadáson felül konkrét kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a megye területén a talajerő fenntartása, fokozása és védelme érdekében teendő intézkedésekre.
III. Fejezet
Mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevétele
Az állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági (üzemi) telepeit, valamint az ipari, forgalmi, sport- és egyéb létesítményeket - a közérdek és az üzemi érdek figyelembe vétele mellett - elsősorban olyan területre kell telepíteni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható.
Vhr. 20. § (1) Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek használatában levő földterületekből az állandó jellegű gazdasági (üzemi) telephelyeiken felül rakodótér (kazlak, trágya, stb.) elhelyezése (terményforgalmi vállalat, cukorgyár, kendergyár rakterülete, stb.) céljára is csak a legszükségesebb mértékig lehet mezőgazdasági rendeltetésű földet igénybe venni és gondoskodni kell arról, hogy az ilyen célra ideiglenesen használt földek kellő időben megművelés alá kerüljenek.
(2) A gazdasági, ipari, forgalmi, sport és egyéb állandó jellegű létesítményeket a közérdeknek és a beruházó üzem érdekeinek figyelembevételével, a FT. 11. §-ában és e rendelet 21. §-ában foglalt rendelkezések megtartásával kell elhelyezni.
(1) Ha a beruházás vagy valamely létesítmény megvalósítása mezőgazdasági rendeltetésű föld igénybevételével jár - a sürgős szükség esetét, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben a geodéziai jelek és létesítmények elhelyezését kivéve - a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges. Ha az igénybevétel több járást, várost vagy kerületet érint, a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonása felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. Nyomvonalas beruházás esetére jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet.
(2) Ha az igényelt mezőgazdasági rendeltetésű föld területe a 20 kat. holdat eléri vagy meghaladja, a végrehajtó bizottság a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonását csak akkor engedélyezheti, ha ahhoz a földművelésügyi miniszter hozzájárult.
(3) A végrehajtó bizottság az engedélyezés kérdésében az alábbiak figyelembe vételével határoz:
A beruházást elsősorban olyan területen kell megvalósítani, amely mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas;
ha ilyen terület nincs, vagy azon a beruházás ésszerűen nem valósítható meg, elsősorban a gyengébb minőségű földeket kell kijelölni, s lehetőleg kerülni kell a szántó művelési ágú területek felhasználását;
az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni;
a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezésének kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezítsék a föld megművelését.
Vhr. 21. § (1) Ha a beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű föld igénybevételével jár és a beruházás gazdasági-műszaki tervezése során - a beruházások és felújítások rendjéről szóló rendelkezések szerint - helyszíni szemlét kell tartani, a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásának lehetőségét a végrehajtó bizottság képviselője a járási mezőgazdasági osztály szakértőjének bevonásával a helyszíni szemle során megvizsgálja és megállapításait a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvben rögzíti. Az engedélyt a beruházó köteles a járási mezőgazdasági osztály útján kérni; a kérelemhez csatolni kell a helyszíni szemle alkalmával felvett jegyzőkönyv kivonatát.
(2) Mezőgazdasági rendeltetésű föld igénybe vételével járó olyan beruházás vagy egyéb létesítmény esetében, amelynek elhelyezésével kapcsolatban helyszíni szemlét nem kell tartani, a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához szükséges végrehajtó bizottsági engedélyt a terület felhasználási engedély megadása előtt az építésügyi hatóság a járási mezőgazdasági osztálylyal együtt köteles kérni.
(3) Több szomszédos járás illetékességi körére kiterjedő területszükséglet esetén, ha a járások ugyanazon megye területén fekszenek, az engedély kiadása a megyei tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. Több megyét érintő terület esetén valamennyi érdekelt megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértésben határoz az engedély kiadása felől.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben a járási mezőgazdasági osztály a beruházó megbízottjával együtt a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy a beruházás vagy létesítmény megvalósítása milyen minőségű, művelési ágú és nagyságú mezőgazdasági területet igényel és erre a célra a FT. 11. §-a (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével milyen mezőgazdasági terület használható fel.
(5) Ha a beruházás vagy létesítmény megvalósításához szükséges mezőgazdasági terület mértéke a 20 kat. holdat eléri vagy meghaladja, a földművelésügyi miniszter hozzájárulásának megszerzése végett a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján a megyei mezőgazdasági osztály köteles a Földművelésügyi Minisztériumhoz előterjesztést tenni.
(6) Nyomvonalas beruházás esetén, ha a helyszíni bejárás során a mezőgazdasági rendeltetésű föld felhasználása kérdésében egyetértés nem jön létre és a bejárási jegyzőkönyvet miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) hagyja jóvá, a mezőgazdasági rendeltetésű földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásáról az illetékes miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben határoz.
(7) Mezőgazdasági rendeltetésű földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához adott engedélyben meg kell jelölni az érintett föld helyrajzi számát, területének nagyságát és művelési ágát, továbbá rendelkezni kell arról, hogy a földterületen mindaddig mezőgazdasági művelést kell folytatni, amíg rendeltetésszerű felhasználására sor kerül. Az engedélyről szóló határozatot minden esetben meg kell küldeni a beruházónak és -jogerőre emelkedése után - az ÁFTH megyei felügyelőségének is.
(8) A FT. 11. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából a sürgős szükség fennállását az igénybevevő állami vállalat, intézmény vagy más szerv főfelügyeleti szerve állapítja meg. Sürgős szükség fennállását csak akkor lehet megállapítani, ha az engedély megszerzésével járó késedelemből a népgazdaságra elháríthatatlan és jelentős kár származnék. Az igénybevevő köteles az érintett mezőgazdasági rendeltetésű föld helyrajzi számának, területének és művelési ágának megjelölésével a járási mezőgazdasági osztályhoz haladéktalanul bejelentést tenni. A járási mezőgazdasági osztály e rendelet 10. §-a szerint intézkedik a művelési ág-változással kapcsolatos eljárás lefolytatására.
(1) A kisajátítás útján vagy egyéb módon az állami vállalatok és szervek kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanokon rendeltetésszerű felhasználásukig mezőgazdasági termelést kell folytatni. Az ilyen területeket ideiglenes hasznosítás végett - ha annak lehetősége fennáll - a községi tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.
(2) A különleges rendeltetésű földeken - ha annak lehetősége fennáll - a használó a különleges célú használat időtartama alatt köteles biztosítani a föld mezőgazdasági jellegű mellékhasználatát, s köteles gondoskodni arról, hogy azon vagy annak egy részén a különleges célú használat sérelme nélkül mezőgazdasági termelés folyjék.
Vhr. 22. § (1) A FT. 12. § (1) bekezdésében megjelölt földek ideiglenes hasznosításáról a községi tanács végrehajtó bizottsága a következő rendelkezések szerint köteles gondoskodni:
a) A földet állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek ingyenes használatba, termelőszövetkezeti csoportnak, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek és - az 1957. évi 10. törvényerejű rendeletben meghatározott kereteken belül - a földműveléssel akár élethivatásszerűen, akár nem élethivatásszerűen foglalkozó egyéni termelőknek haszonbérbe lehet adni. A használó vagy haszonbérlő kijelölésénél a vállalat, intézmény, illetőleg más szerv vezetőjének javaslatát figyelembe kell venni. Kisajátított területeket mezőgazdasági műveléssel történő ideiglenes hasznosítás végett lehetőleg a kisajátítást szenvedő földhasználók használatában kell meghagyni.
b) Az ideiglenes mezőgazdasági műveléssel hasznosításra kerülő területeket a más célra történő felhasználás előrelátható időpontjának figyelembevételével megállapított időtartamra kell használatba, illetőleg haszonbérbe adni. Ha a más célra való felhasználás előbb válik szükségessé, a használatot, illetőleg haszonbérletet - az üzem és a mezőgazdasági termelés érdekeinek figyelembevételével - lehetőleg a gazdasági év végén kell megszüntetni. A földhasználónak a termelés érdekében végzett még meg nem térült ráfordításait az üzem tartozik megfizetni. Elmaradt hasznot megtéríteni nem lehet. A használat, illetőleg haszonbérlet megszüntetése és az ezzel kapcsolatos térítések megállapítása a járási mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik; határozata ellen -az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - a megyei mezőgazdasági osztályhoz lehet fellebbezni.
c) A földhasználat módjára, a haszonbér összegére és fizetésére, a használat és a haszonbérlet megszüntetésének a b) pontban nem szabályozott eseteire, továbbá a használó vagy haszonbérlő hiányában a községi tanács végrehajtó bizottságát terhelő kezelési kötelezettségre a 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet és végrehajtására kiadott rendelkezések az irányadók.
(2) A kisajátított vagy más módon igénybevett mezőgazdasági területeknek vagy azok egy részének mezőgazdasági rendeltetésüktől eltérő más célra történő felhasználása időpontját a kezelő állami vállalat, intézmény vagy más szerv köteles a községi tanács végrehajtó bizottságának legalább egy hónappal a tényleges felhasználás előtt bejelenteni és a további mezőgazdasági művelés megszüntetését kérni.
(3) A községi tanács végrehajtó bizottsága a bejelentés alapján javaslatot tesz a járási mezőgazdasági osztálynak a használat, illetőleg haszonbérlet megszüntetésére, valamint a művelési ág-változással kapcsolatos eljárás (10. §) lefolytatására.
Vhr. 23. § A különleges célt szolgáló, egyébként mezőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas földeken (vízügyi szervek kezelésében levő földek, közforgalmi repülőterek, honvédségi gyakorlóterek, a bányaüzemek felszíni területei, építkezési telkek, stb.), ha annak lehetősége a különleges célú használat sérelme nélkül fennáll - mellékhasználatképpen - mezőgazdasági művelést is kell folytatni. A mezőgazdasági művelés módját az érintett terület kezelője határozza meg, a földhasználók kijelöléséről pedig a kezelő szerv javaslatának figyelembevételével a községi tanács végrehajtó bizottsága intézkedik. A haszonbérlet, illetőleg használat feltételeinek megállapítására egyébként a 22. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
Az állami erdőgazdaságok a faállománnyal nem borított szántóföldi művelési ágú vagy szántóföldi művelésre alkalmas, illetőleg arra gazdaságosan alkalmassá tehető területekből csak annyit tarthatnak kezelésükben, amennyi illetményföld, fogatgazdaság, csemetekert és a vadvédelem céljaira szükséges. Az ezt meghaladó területeket kötelesek a kijelölt állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet részére átadni. Amíg az átadás meg nem történik, az erdőgazdaságok kötelesek e területeken szántóföldi gazdálkodást folytatni.
Vhr. 24. § (1) Az állami erdőgazdaság kezelésében az 5. § alapján hozott határozat szerint átadásra nem kerülő mezőgazdasági rendeltetésű földeket elsősorban az erdő által körülzárt területen kell kijelölni.
(2) Az erdőgazdaság kezelésében nem tartható földet a legközelebbi állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet köteles művelésbe venni.
(3) A földek használatában a FT. 13. §-a folytán beállott változást az állami földnyilvántartáson keresztül kell vezetni.
IV. Fejezet
Szabálysértési rendelkezések
(1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a) mezőgazdasági rendeltetésű földet - a sürgős szükség esetét kivéve - engedély nélkül elvon a mezőgazdasági termelésből;
b) a használatában (tulajdonában) levő mezőgazdasági rendeltetésű földet nem a rendeltetésének megfelelően műveli vagy egyáltalán nem műveli meg;
c) a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a termőtalaj pusztulásának megóvása érdekében kiadott rendelkezéseket nem tartja meg, vagy az előírt intézkedések végrehajtását elmulasztja;
d) olyan gazdálkodást folytat, amely a használatában (tulajdonában) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld termőképességét csökkenti;
e) a talajvédelmi berendezéseket megrongálja vagy megsemmisíti;
f) a kisajátítás útján vagy egyéb módon kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanok rendeltetésszerű felhasználásáig történő megműveléséről nem gondoskodik;
g) munkálatok befejezése után vagy a használatbavétel megszűntével a felszabaduló területet újrahasznosítás céljára nem teszi alkalmassá;
h) a használatában (tulajdonában) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési ágát előzetes engedély nélkül megváltoztatja.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt mulasztás miatt hozott szabálysértési határozatban a kötelezettség teljesítésére újabb határidőt kel) megszabni, ennek eredménytelensége esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága a mulasztó költségére köteles a területnek az újrahasznosítás céljára történő alkalmassá tételéről gondoskodni.
Szabálysértést követ el és 1.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a föld tulajdonában, használatában, valamint a művelési ágában bekövetkezett változásokat a külön jog szabályban előírt határidőn belül nem jelenti be.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
(1) Ez a törvény az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 9. §-ának rendelkezései a törvényben foglaltaknak megfelelően módosulnak.
Vhr. 25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 9. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatályba lépése előtt, 1957. évi február hó 3. napját követően kényszerhasznosításba vett földek tekintetében visszaható hatálylyal, a rendelet egyéb rendelkezéseit pedig a FT. 2. §-a alapján lefolytatandó felülvizsgálat időpontjára tekintet nélkül, a hatálybalépéstől kezdődően alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet 13. §-ának (3) bekezdése e rendelet 7. §-a (3) bekezdésének megfelelően módosul, a 72/1954. (XII. 2.) MT, a 64/ 1955. (X. 25.) MT, a 19/1955. (XI. 26.) PM rendelet, a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet 11. §-a, továbbá a 87/1954. (Mg. É. 16.) FM és a 132/1955. (PK. 55.) PM utasítás, valamint a 61/1961. (NIM É. 49.) NIM utasítás 4. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke