2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet

a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról

A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásával és az ott élő lakosok megfelelő elhelyezésével kapcsolatban - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A telepek felszámolásának módja

1. §

(1) A szociális követelményeknek meg nem felelő (cigány-, barlang- és más hasonló) lakásokból álló telepeket (a továbbiakban: telepek) a 15 éves lakásfejlesztési terv keretében, a hátralevő tervidőszakban folyamatosan fel kell számolni, és az ott élő lakosokat megfelelő lakásokba kell elhelyezni.

(2) A telepek felszámolása során az ott élő lakosok elhelyezéséről

a) új állami bérlakások felhasználásával,

b) szövetkezeti lakások biztosításával,

c) tanácsi rendelkezés alatt álló, megüresedő vagy minőségi cserék útján felszabaduló bérlakások kiutalásával,

d) főként azonban állami építési kölcsönnel támogatott lakóházépítési akció útján

kell gondoskodni.

2. §

(1) A telepek felszámolásával kapcsolatos szervező munka elvégzése az illetékes városi (városi kerületi, községi, ha pedig a felszámolásra kerülő telepeken élő lakosok más községben kerülnek elhelyezésre, a járási) tanács végrehajtó bizottságának a feladata.

(2) A telepek felszámolásának ütemét és évenkénti területi bontását az építésügyi miniszter - a művelődésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben, az érdekelt megyei (fővárosi, meggyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai javaslatának figyelembevételével - külön rendelkezésben állapítja meg.

II. Fejezet

A lakóhazépítési akció a lakóházépítés segítése

3. §

(1) A telepek felszámolása és az ott élő lakosoknak a lakóházépítési akcióban való részvétele előfeltételeinek biztosítása érdekében a tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei fokozott mértékben támogassák a telepi lakosokat abban, hogy őket az állami (tanácsi) vállalatok, gazdaságok és üzemek, továbbá a kisipari szövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: munkáltató szervek) - állandó jellegű munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) létesítésével - a termelő munkába bevonják.

(2) A tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei, továbbá a munkáltató szervek a lakóházépítésben résztvevők (a továbbiakban: építkezők) részére - az 1/1955. (III. 26.) VKGM számú rendelet 14. §-ában, illetőleg a 2/1964. (VII. 5.) ÉM számú rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával - nyújtsanak segítséget.

A házhelyek biztosítása

4. §

(1) A lakóházépítéshez szükséges házhelyterületek kijelöléséről és a házhelyek kialakításáról - a 2. § (2) bekezdésében említett ütemezésnek megfelelően, általában 100-150 n. öl nagyságban - az 1/1964. (V. 13.) ÉM számú rendelet alkalmazásával kell gondoskodni.

(2) A házhelyeket az építkezők részére az állami tulajdonban álló földrészletekből, ilyenek hiányában pedig az arra alkalmas földrészletek kisajátítása útján kell kialakítani és biztosítani.

(3) Az állami tulajdonban álló házhelyeket általában ingyenesen és határidő nélkül kell az építkezők használatába adni. A használatbaadás ügyében elsőfokon az illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása alapján a végrehajtó bizottság építésügyi szakigazgatási szerve (községben a VB elnöke, titkára) határoz, és egyúttal megkeresi az illetékes telekkönyvi hatóságot az építkező földhasználati jogának a telekkönyvbe történő bejegyzése végett.

(4) Az építkezők a használatukba adott házhelyeket a 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú és a 29/1957. (VIII. 15.) PM számú rendelet rendelkezései szerint meg is vásárolhatják, a kisajátítás útján megszerzett földrészletekből kialakított házhelyeket pedig kötelesek megvásárolni.

(5) Az építkező köteles lakóházának építését a házhely használatbaadásának, illetőleg megvásárlásának napjától számított egy éven belül megkezdeni és két éven belül befejezni. E kötelezettséget a használatbaadásról szóló határozatban is elő kell írni, az adásvételi szerződésben pedig bontó feltételként ki kell kötni.

(6) Ha az építkező az építési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a házhelyen fennálló földhasználati jogot tőle meg kell vonni, illetőleg az adásvételi szerződés hatálytalanítása iránt kell intézkedni. Ilyen esetben a házhelyen végzett, meglevő és igazolt beruházások értékét - feltéve, hogy azok a házhely rendeltetésszerű használatához szükségesek és annak értékét emelik - az időközi elhasználódás ellenértékének levonásával az érdekelt részére vissza kell fizetni.

A műszaki tervezés

5. §

(1) A lakóházépítési akció keretében - az Építésügyi Minisztérium által a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei útján e célra díjtalanul rendelkezésre bocsátott műszaki tervek és költségvetések (a továbbiakban: műszaki tervek) kötelező alkalmazásával - egyszerű, olcsón kivitelezhető, megfelelő alapterületű, villannyal ellátott olyan kisebb értékű lakóházakat kell építeni, amelyek padlóburkolattal ellátott egy-két szobából, polcokkal ellátott konyhából és kamrából, valamint a nélkülözhetetlen melléképületekből állnak.

(2) A műszaki tervek az építési engedély és az építési kölcsön megszerzése, továbbá - helyszínre alkalmazással - a kivételezés céljára szolgálnak.

(3) Az építési engedélyhez szükséges helyszínrajzot és a műszaki tervek helyszínre alkalmazását

a) a lakóházépítés műszaki irányítását és ellenőrzését ellátó személy,

b) az építkező, vagy - társadalmi munkában - a munkáltató szerv dolgozója, illetőleg társadalmi szervezet tagja,

c) az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett magántervező, vagy

d) a lakóházépítést végző, tervezési jogosultsággal is rendelkező kivitelező

készítheti, illetőleg végezheti el.

(4) A helyszínrajzot és a műszaki tervek helyszínre alkalmazását a (3) bekezdés b) pontjában említett személyek akkor készíthetik, illetőleg végezhetik el, ha kőművesmesteri vagy ennél magasabb fokú műszaki képesítéssel rendelkeznek.

(5) Ha a helyszínrajzot és a műszaki tervek helyszínre alkalmazását az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett magántervező vagy a kivitelező készíti, illetőleg végzi, e tevékenységéért együttesen legfeljebb 150 forint tervezési díjat, valamint a tervezéssel kapcsolatban igazoltan felmerült utazási költségét számíthatja fel.

(6) A műszaki tervek helyszínre alkalmazása során a tervekben előírt építési anyagok és szerkezetek helyett - a bontásból származó, illetőleg a helyi építési anyagok fokozottabb felhasználása érdekében, az épület alaprajzi elrendezése és a belső méretei, továbbá a külső megjelenésének változtatása nélkül - hasonló műszaki értékű (pl. teherbírású, hő- és hangszigetelésű) más anyagokat és szerkezeteket lehet alkalmazni.

Az építési engedély

6. §

(1) A lakóházépítéshez szükséges építési engedélyt - a lakóházépítés műszaki irányítását és ellenőrzését ellátó személy útján - a 3/1964. (VIII. 28.) ÉM számú rendelet rendelkezései szerint kell kérni.

(2) Az építési engedély iránti kérelmet az államilag ajánlott tervekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell elbírálni.

Az építési anyag biztosítása

7. §

(1) Ha a lakóházépítéshez szükséges építőanyagokat nem a kivitelező biztosítja, azokat a belkereskedelmi szerveknél (helyi FAÉRT és TÜZÉP, valamint földművesszövetkezeti telepeken) lehet beszerezni.

(2) A belkereskedelmi szervek az építőanyagokat kiskereskedelmi forgalmi áron hozzák forgalomba és a lakóházépítés műszaki irányítását és ellenőrzését ellátó személy által igazolt költségvetési anyagkivonatok alapján, készpénzfizetés vagy az Országos Takarékpénztár által adott hitellevél ellenében adják ki az építkezőknek.

(3) Ha az állami tulajdonban álló, földszintesnél nem nagyobb épület beruházás megvalósítása, város-(község-)rendezés vagy avultság miatt lebontásra kerül, az épület kezelője - az épület selejtezésének engedélyezésére jogosult szerv hozzájárulásával - engedélyt adhat az építkezők részére, hogy az épületet térítés nélkül lebontsák, és a bontásból kikerült építőanyagokat lakóházépítésük céljára - az elvégzett bontási munka ellenértékeként - felhasználják. Ilyen esetben a bontási munka szakszerűségét - felelős műszaki vezető irányítása mellett - az épületet kezelő szerv vagy az építkezők kötelesek biztosítani.

A kivitelezés

8. §

(1) A lakóházak kivitelezési munkáival építőipari (építőipari részleggel rendelkező vegyesipari) szövetkezeteket, - ha az építkező mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, mezőgazdasági termelőszövetkezeti építőbrigádot is -, illetőleg építő kisiparosokat lehet megbízni. A kivitelezést - felelős műszaki vezető irányítása mellett - az építkezők maguk is elvégezhetik.

(2) A kivitelezésre az építkezőnek a kivitelezővel szerződést kell kötnie. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni,

(3) A lakóházépítéssel kapcsolatos építőipari munkák ellenértékét az 1/1963. (I. 29.) ÉM-ÁH számú rendelet alapján, a lakosság részére végzett építőipari munkákra megállapított áron kell elszámolni.

(4) A kivitelezés során a saját vagy társadalmi munka végzésére is lehetőséget kell biztosítani; e munka értékét a költségvetésben szerepeltetni kell.

A műszaki irányítás és ellenőrzés

9. §

(1) A lakóházépítés műszaki irányítását és ellenőrzését az illetékes városi (városi kerületi, községi, illetőleg több községre kiterjedő hatáskörrel a járási) tanács végrehajtó bizottsága által - az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter erre vonatkozó külön rendelkezése alapján - e feladattal megbízott, kőművesmesteri vagy ennél magasabb fokú műszaki képesítéssel rendelkező személyek látják el.

(2) A lakóházépítés műszaki irányításával és ellenőrzésével megbízott személy feladatai a következők:

a) a helyszínrajz elkészítése és a műszaki tervek helyszínre alkalmazása,

b) az építési és a használatbavételi engedély megszerzése,

c) az építési anyagok biztosítása,

d) - ha a kivitelezést nem maguk az építkezők végzik - a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötésében közreműködés, továbbá a műszaki ellenőri feladatok ellátása,

e) - ha a kivitelezést az építkezők maguk végzik - a felelős műszaki vezető irányító feladatainak ellátása,

f) az épületek bontása során a felelős műszaki vezető irányító feladatainak ellátása.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett esetben a műszaki ellenőr feladata az építkezéssel kapcsolatos költségvetés és a kivitelezésre vonatkozó szerződés adatainak felülvizsgálata, az építőanyagok beszerzésének, az anyagszámláknak, a kereseti kimutatásoknak és a végszámlának ellenőrzése, továbbá a ténylegesen elkészült munkák igazolása. A kereseti kimutatások és a végszámla felülvizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a vállalt saját, illetőleg társadalmi munka elvégzésre, továbbá az építkező által a kivitelező részére adott építőanyagok beépítésre kerültek-e.

Az építési kölcsön

10. §

(1) Az építkezők részére a lakóházépítéshez építési kölcsön nyújtható.

(2) Az építési kölcsönakció pénzügyi lebonyolítása és ennek keretében a kölcsönök engedélyezése az Országos Takarékpénztár (továbbiakban: Takarékpénztár) feladata, amelyet a lakóházépítés helye szerint illetékes fiókja útján lát el.

(3) E rendeletben meghatározott kedvezményes feltételű építési kölcsönben - az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által évenként külön rendelkezésben e célra előirányzott keretek között - (kizárólag a rendelet hatálya alá eső telepeken élő olyan lakosok részesülhetnek, akiket a lakóházépítési akcióban való részvételre az illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága előzetesen kijelölt.

(4) Az építkező részére építési kölcsön engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha

a) a (3) bekezdésben említett kijelölést igazolja,

b) maga vagy házastársa saját házhellyel rendelkezik, vagy egyeneságbeli rokona a tulajdonában álló telken történő lakóházépítéshez hozzájárult, illetőleg a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve az építkező részére házhelyet biztosított,

c) legalább kétéves folyamatos munkaviszonya vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonya van és havi átlagkeresete az 1000 Ft-ot eléri vagy meghaladja, illetőleg legalább kétéves folyamatos mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonya van és az előírt munkaegységet teljesítette vagy a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vesz, s e körülmények fennállását igazolja,

d) az építési költség általa fedezendő részével (saját hozzájárulással) rendelkezik,

e) az építésügyi hatóság a lakóházépítésre az építési engedélyt megadta.

11. §

(1) Az engedélyezhető építési kölcsön felső határa az építési költségek 90%-a, legfeljebb azonban 65.000 Ft lehet.

(2) A jóváhagyott építési költség 10%-át az építkezőnek saját hozzájárulással kell biztosítania. Ez történhet készpénzzel, a lakóházépítéshez szükséges építési anyaggal, részben pedig az építkező és a családtagjai által vállalt és elvégzendő munkával. Ha a jóváhagyott építési költség és az engedélyezhető építési kölcsön összege közötti különbözet a jóváhagyott építési költség 10%-át meghaladja, a tényleges különbözetet kell saját hozzájárulással biztosítani.

(3) Ha az építkező a házhelyet a 4. § (4) bekezdése szerint megvásárolja, részére a vételár erejéig építési kölcsön engedélyezhető. A házhely vásárlására és a lakóházépítésre engedélyezhető építési kölcsön együttes összege a 65.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) Az építési kölcsön kamatmentes. A kölcsön összegét a lakóházépítés befejezésétől számított 30 év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönnel kapcsolatban kezelési költség nem számítható fel.

12. §

(1) Az építkező kölcsöntartozásának összegét ötéves folyamatos munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) esetében 5000 Ft-tal, tízéves folyamatos munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) esetében 8000 Ft-tal, 15 éves folyamatos munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) esetében pedig 12.000 Ft-tal csökkenteni kell.

(2) Ha az építkező a magasabb kedvezményre válik jogosulttá, csak a már nyújtott és az elért kedvezmény összege közötti különbözettel lehet a kölcsöntartozás összegét csökkenteni. Az építési kölcsönnel kapcsolatban adható kedvezmény összege a 12.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A kölcsöntartozás összegének csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha az építkező az esedékes törlesztési kötelezettségének eleget tett. A kölcsöntartozás összege első alkalommal akkor csökkenthető, ha az építkező az építési kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét legalább 36 hónapon át folyamatosan teljesítette.

(4) A kölcsöntartozás összegének csökkentésével egyidejűleg a havonta fizetendő törlesztési részleteket - a törlesztés hátralevő időtartamára - újból meg kell állapítani.

13. §

A Takarékpénztár az engedélyezett építési kölcsön terhére csak ellenőrzött anyagszámlák, kereseti kimutatások, illetőleg végszámla alapján teljesíthet kifizetést. A Takarékpénztár a lakóházépítéshez szükséges építési anyagok vásárlásának céljára az építkező részére hitellevelet adhat ki.

14. §

(1) Az ingatlant öt évig elidegenítési tilalom terheli. A tulajdonos személyi körülményeinek lényeges megváltozása esetében azonban az ingatlan fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága az elidegenítésre engedélyt adhat.

(2) A kölcsöntartozás fennállásának tartama alatt az ingatlan csak a Takarékpénztár előzetes hozzájárulásával idegeníthető el. Az első öt év alatt az ingatlan elidegenítéséhez a Takarékpénztár csak akkor járulhat hozzá, ha a tulajdonos az (1) bekezdésben előírt engedélyt bemutatja.

15. §

(1) Ha az ingatlan a kölcsöntartozás fennállásának tartama alatt elidegenítésre kerül, a vevő részére a kölcsönfeltételeket újból meg kell állapítani.

(2) A kölcsönfeltételek megállapítása során

a) ha a vevő a 10. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének c) pontja alapján építési kölcsönben részesülhet, a 11. és a 12. §-ban foglalt rendelkezéseket,

b) egyéb esetben pedig az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

16. §

Az építési kölcsönnel kapcsolatban a 10-15. §-okban nem szabályozott kérdésekben az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kölcsön biztosítékául kezességvállalás nem szükséges.

III. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Díj- és illetékmentesség

17. §

(1) A lakóházépítéssel kapcsolatos engedélyek és a megszerzésükhöz szükséges okiratok díj- és illetékmentesek.

(2) Ha az építkező a házhelyet a 4. § (4) bekezdése szerint megvásárolja, az adásvételi szerződés után vagyonátruházási és okirati, a tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésével kapcsolatban pedig telekkönyvi eljárási illetéket sem kell fizetnie (lerónia).

A lakóház használatbavétele

18. §

A lakóház használatbavételéhez az építési engedély megadására jogosult építésügyi hatóság engedélye szükséges.

A lakóház telekkönyvezése

19. §

(1) Az ingyenesen és határidő nélkül az építkező használatába adott házhelyen felépült lakóházat az építkező ingatlanaként kell telekkönyvezni.

(2) A telekkönyvi hatóság az építkezőnek a lakóházra vonatkozó tulajdonjogát az építési engedély megadására jogosult építésügyi hatóságnak a lakóépület használatbavételét engedélyező határozata és az ezzel egyidejűleg hivatalból tett megkeresése alapján jegyzi be. A megkereséshez csatolni kell a felépült lakóházat is feltüntető helyszínrajznak és a lakóház alaprajzának egy-egy példányát.

Házadómentesség

20. §

A felépült lakóházakat a 49/1962. (XII. 31.) Korm. számú és a 6/1963. (IV. 5.) PM számú rendelet alapján 15 évig teljes házadómentesség illeti meg.

A megüresedő telepi építmények elbontása

21. §

Az illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodjék arról, hogy a lakóházépítési akcióban részt vevő családoknak az új lakóházakba történő beköltözésével egyidejűleg megüresedő régi épületei - szükség esetén hatósági úton - lebontásra kerüljenek, s tegyen intézkedéséket arra, hogy a felszámolásra kerülő telepeken újabb szükséglakások ne épüljenek.

A rendelet hatálybalépése

22. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese