15/1970. (VI. 7.) ÉVM rendelet

a személygépkocsi-tárolók építésének egyes kérdéseiről

Az állampolgárok személygépkocsi-tároló szükséglete kielégítésének előmozdítása céljából - az igazságügyminiszterrel, a közlekedés, hírközlési és vízügyi miniszterrel, továbbá az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §[1] (1) E rendelet alkalmazása szempontjából személygépkocsi-tároló (a továbbiakban: garázs) az állampolgárok tulajdonában álló személygépkocsik elhelyezésére szolgáló és az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megfelelő épület, illetőleg épületrész.

(2) Garázs csak építési telken és az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásai szerint helyezhető el; építéséhez - az építési engedélyezési eljárásról szóló rendeletben meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

2. § (1) Az állampolgárok garázst magánkezdeményezésből

a) egyénileg vagy

b) társas és csoportos formában (építőközösség, illetőleg szövetkezet keretében)

építhetnek.

(2) Az állampolgárok társas és csoportos formában történő

a)[2] garázsépítéséhez az állami tulajdonban álló, e célra kijelölt építési telkek - az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatbaadásáról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazásával - tartós használatba adhatók.

b) garázs építése esetében a magánkezdeményezésből történő társas és csoportos lakóházépítésre vonatkozó rendelkezéseket is lehet megfelelően alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a garázsépítéshez a Magyar Autóklub a tagjai részére társadalmi segítséget nyújthat; ennek keretében az építőközösség a szervezési és lebonyolítási feladatokkal a Magyar Autóklubot is megbízhatja.

(3)[3] Az állampolgárok garázsépítés céljából szövetkezetet a szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezésekszerint alapíthatnak.

Garázs építése állami tulajdonban álló ingatlanon

3. § Garázs építésére állami tulajdonban álló

a) beépítetlen és beépített építési telken (a továbbiakban: állami telek), valamint

b) épületben (a továbbiakban: állami épület)

egyaránt sor kerülhet.

4. § (1) Az állami tulajdonban álló ingatlan kezelője (a továbbiakban: kezelő) az állampolgárok részére értékesítésre nem kerülő állami telken, illetőleg az állami épületben - az arra alkalmas és más célra nem szükséges helyiség átalakítása útján - garázst építhet, ha

a) az építéssel és a fenntartással kapcsolatban felmerülő költségei a garázs bérbeadása útján tizenöt éven belül megtérülnek, vagy

b) az előzetesen kijelölt bérlők az építési költségekhez hozzájárulnak (a továbbiakban: építési hozzájárulás).

(2) Az állami telken, illetőleg az állami épületben az állampolgárok is építhetnek garázst, ha ehhez a kezelő az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló rendeletekben szabályozott módon és feltételek szerint tulajdonosi hozzájárulást adott.

(3) Lakó- és vegyes rendeltetésű épület építési telkén történő garázsépítésre a kezelő csak akkor jogosult, illetőleg tulajdonosi hozzájárulást csak akkor adhat, ha a lakók közös használatára a garázsépítés után is megfelelő nagyságú szabad terület marad, továbbá a garázs a lakások rendeltetésszerű használatát nem akadályozza és közegészségügyi ártalmat nem okoz. Ha a lakásbérleti szerződések a garázsépítéssel érintett telekterületre (udvar, kert), illetőleg épületrészre is kiterjednek, a tulajdonosi hozzájárulás harmadik személy részére csak a lakásbérleti szerződések megfelelő módosítása után adható meg.

5. § (1) A kezelő a bérlők előzetes kijelölése végett köteles

a) az építési hozzájárulással általa, illetőleg

b) a tulajdonosi hozzájárulással az állampolgárok által végezni kívánt garázsépítést az illetékes elhelyező hatóságnak bejelenteni.

(2) A kezelő csak attól fogadhat el építési hozzájárulást, illetőleg annak adhat tulajdonosi hozzájárulást, akit az elhelyező hatóság a garázs bérlőjéül előzetesen kijelölt. Ennek során elsősorban a garázsépítéssel érintett ingatlanon álló épület bérlőinek a garázsigényét kell kielégíteni. A garázs bérlőjéül kívülálló csak akkor jelölhető ki, ha az épület bérlőinek garázsigénye nincs vagy már kielégítésre került.

6. § (1)[4] A kezelő a garázsra csak azzal köthet bérleti szerződést, akit az elhelyező hatóság a garázs bérlőjéül előzetesen kijelölt.

(2) A garázs kiutalása ellenében a közületi elhelyezésről szóló rendeletekben előírt igénybevételi díjat kell fizetni. E fizetési kötelezettség teljesítésével egy tekintet alá esik a garázs bérlőjéül előzetesen kijelölt személy esetében az általa viselt építési hozzájárulás, illetőleg költség.

(3) A bérlő az általa viselt építési hozzájárulás, illetőleg költség megtérítését 75 százalék erejéig és a havonta esedékes bér 75 százalékának visszatartása útján igényelheti a kezelőtől.

7-9. §[5]

Garázs építése az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon

10. § (1) Az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon (telken vagy épületben) történő garázsépítés esetére a tulajdonos és az építtető között a polgári jog szabályai szerint létrejött megállapodás az irányadó.

(2)[6] A társasgarázs tulajdoni viszonyaira, fenntartására és működésére a társasház-tulajdonról szóló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) E rendelet hatálya a fegyveres erők és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testület) kezelésében levő állami ingatlanokra nem terjed ki.

(2)[7] Fegyveres testület rendelkezése alatt álló, de tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő állami ingatlan esetében a garázs bérlőjét - az elhelyező hatóság közbejötte nélkül, de a közületi elhelyezésről szóló rendeletekben előírt igénybevételi díjfizetési kötelezettség mellett - a fegyveres testület jelöli ki, ha a bérlő a fegyveres testület állományában vagy vele munkaviszonyban áll. Ilyen esetben a kijelölt bérlő mentes az építési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól.

12. §[8] A garázs tulajdonosát - a házadóra vonatkozó jogszabályok szerint - adókedvezmény illeti meg.

13. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A rendelet rendelkezéseit

a) a motorkerékpár-tárolókra, továbbá

b) a rendelet hatálybalépéséig még használatba nem vett garázsokra is alkalmazni kell.