12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet

az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden épületre és a (2) bekezdésben nem említett műtárgyra és egyéb építményre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá anyagára, illetőleg építési módjára.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre (pl. utak, járdák, vasutak, repülőterek),

b) a távközlési nyomvonal jellegű építményekre,

c) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre.

d) a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb termékvezetékekre és tartályokra, a föld alatti gáztárolókra, a propán-bután töltőtelepekre,

e) a bányaműveléshez szükséges föld alatti építményekre, s ezeknek a külszínen levő műtárgyaira és egyéb építményeire, a földtani kutatás, fúrás építményeire (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó),

f) az atomenergia alkalmazására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre (nukleáris létesítményekre),

g) a robbantóanyagok tárolására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre,

h) a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nem nyilvánított településeken (településrészeken) levő föld alatti építményekre (föld alatti tárolóterekre),

i) a vízimunkákra és a vízilétesítményekre,

j) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre,

k) az a)-d) és i) pontban említett nyomvonal jellegű építmények közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyaira és helyhez kötött egyéb építményeire.

(3) E rendelet rendelkezéseit

a) a honvédelmet, a belbiztonságot, a határátkelést és a készlettartalékolást szolgáló épületek,

b) az atomenergia alkalmazására szolgáló épületek, továbbá

c) a felvonók és a mozgólépcsők, mozgójárdák tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Az építésügyi hatóság

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó épület, műtárgy és egyéb építmény (a, továbbiakban együtt: építmény) építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, a rendeltetésétől eltérő használatához, továbbá lebontásához - a rendeletben meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(2) A rendelet hatálya alá nem tartozó - az 1. § (2) bekezdésében említett - építményekre vonatkozó hatósági engedélyek megadásához - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Ennek során az építmények építésének (létesítésének) engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként - nyomvonal jellegű építmény esetében a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint - közreműködő építésügyi hatóság csak azt vizsgálja, hogy az építmény építése (létesítése) megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város- (község-) rendezési előírásainak, a helyi településrendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a városkép és a települési környezetvédelem követelményeinek.

3. §

(1)[1] A Htv. 79. §-a alapján az építésügyi hatósági jogkört első fokon - a műemlékvédelem kivételével - a jegyző gyakorolja.

(2)[2] A műemlékekkel, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat

- első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,

- másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke látja el.

(3)[3]

A szakhatóságok közreműködése

4. §

(1)[4] Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az 1., illetőleg a 2. számú mellékletben felsorolt, e mellékletek szerint az adott cselben érdekelt szakhatóságok, a területi főépítész a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a közművek (víz- és csatornázási művek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szervek, villamosmű, posta) üzemeltetői, továbbá a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) működnek közre. A szakhatósági hozzájárulásokat, valamint a területi főépítész szakmai állásfoglalását, a közművek és a kéményseprő nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.

(2)[5] Az építési engedélyezési eljárásban nem szükséges igénybe venni az (1) bekezdésben meghatározottak közreműködését, ha az általuk érvényesíteni kívánt követelmények már az előzetes hatósági (pl. a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak.

(3)[6]

(4)[7]

5. §

(1) A szakhatóságok hozzájárulását

a) általában megkeresés útján, vagy ha az szükséges,

b) az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során

kell beszerezni.

(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. a helyszínrajzot és az építési munka műszaki terveit).

(3) A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az engedély megadásához szükséges eseti előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.

(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle tartása esetében a szemlén vagy - ha a nyilatkozattételre további határidőt kért - legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(5) Az első fokú építésügyi hatóság határozatába foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében az eljáró építésügyi hatóság az érdekelt felettes szakhatóság állásfoglalása alapján határoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha. az első fokú építésügyi hatóság az engedélyt az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem

6. §

(1) Az építtetőnek - több építtető esetében valamennyi építtetőnek együttesen - az építésügyi hatósági engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól kell kérnie

(2) Az első fokú építésügyi hatóság vizsgálja, hogy az engedély iránti kérelem és mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben előírt követelményeknek; ennek hiányában a kérelmezőt nyolc napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság a kérelem alapján köteles az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását a helyszínen ellenőrizni.

(4) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadása vagy megtagadása felől a kérelem előterjesztésétől, illetőleg a hiánypótlástól számított harminc - típus- vagy ajánlott tervek, valamint hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy kereskedelmi forgalomba hozott építmény változtatás nélküli alkalmazása esetén tizenöt - napon belül határoz.

(5) Ha a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét az előírt határidőben nem teljesíti és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet dönteni, az első fokú építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja.

Az építésügyi hatósági engedély jellege

7. §

(1) Az engedély építésügyi hatósági és egyben - az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában - szakhatósági engedély is, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének a kötelezettsége alól.

(2) Az engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

II. fejezet

Az építési engedélyezési eljárás

Az építési engedélyhez kötött építési munkák

8. §[8]

A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők:

1. épület építése, bővítése (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés stb.), illetőleg elmozdítása;

2. épület olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetésű egységek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek stb.) számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;

3. a 20 m2-nél nagyobb nettó össz-szintterületű felvonulási, továbbá minden ideiglenes épület építése, bővítése, illetőleg bármely rendeltetésű végleges épületté való átalakítása;

4. légköbméternél nagyobb térfogatú állandó jellegű épület, továbbá lakás céljára szolgáló épület (épületrész) lebontása;

5. épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen vagy a támfalon üzlethomlokzal (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég- vagy címtábla létesítése, átalakítása;

6. épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;

7. épülettől különálló torony jellegű építmény (adótorony, kilátótorony, kémény, továbbá a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasságnál, illetőleg a környező beépítésnél magasabb antenna, szélmotor tartószerkezet stb.) létesítése, magasítása;

8. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése, vagy más rendeltetésű építménynek (helyiségnek) ilyen célra történő átalakítása, az 1. § (2) bekezdésének d)-g) pontjában említett ilyen jellegű építmények kivételével;

9. 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú fürdő- és más célú medence létesítése;

10. polgári lőtér létesítése:

11. közterületen épület, hirdetőberendezés, park, tornapálya, gyermekjátszótér létesítése, szobor, emlékmű és díszkút elhelyezése;

12. az építési telken, illetőleg az építési területen a természetes terep szintjének 1 m-t meghaladó megváltoztatása (leásása, feltöltése), valamint - az előző fordulatot nem érintő - minden olyan terepátalakítás, amely a telekhatárok melletti 3 m széles területsávot érinti, illetőleg a szomszédok jogos érdekeit - akár a csapadékvíz természetes lefolyásának módosításával, akár egyéb módon -befolyásolja;

13. építési telek, építési terület homlokvonalán kerítés építése, továbbá annak területén 1 m-nél magasabb támfal építése és bontása;

14. a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) föld alatti építmény (föld alatti tárolótér), továbbá bárhol, épülettől különálló vagy azzal nem együtt épülő pince létesítése, bővítése;

15. különböző rendeltetésű közművezetékek együttes elhelyezésére szolgáló közműalagút létesítése, bővítése;

16. üzemi siló, komposztáló, hulladékgyűjtő, valamint dögkút létesítése;

17. építési telken keletkezett szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére szolgáló zárt szennyvíztároló, valamint trágya- vagy zárt trágyalé-, illetőleg hígtrágyatároló létesítése;

18. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;

19. védetté nyilvánított építmény felületképzésének felújítása, színezése;

20. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

Az építési engedély nélkül végezhető építési munkák

9. §

(1) A 8. §-ban nem említett építési munkák építési engedély nélkül végezhetők.

(2) Az építési engedély nélkül végezhető építési munkát is csak

a) a településrendezési tervek, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi stb.) előírások megtartásával, valamint

b) - műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érintő bármilyen építési munkák esetében - a műemléki hatóság által a műemlékvédelemről szóló jogszabály szerint előírt módon és előzetes hozzájárulásával

szabad végezni. E rendelkezés megsértése esetén az építési engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

10. §

(1) Az építési engedélyt a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell kérni és ehhez az e rendeletben meghatározott mellékleteket kell csatolni. A kérelem a tervező útján is benyújtható.

(2)[9]

11. §

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Ha az építtető azonos rendeltetésű, összefüggő területen egyidejűleg, illetőleg folyamatosan több építményt kíván megépíteni, vagy építési engedélyhez kötött többfajta építési munkát kíván elvégezni, az építési engedélyt azokra vonatkozóan egyszerre kell kérnie. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas épületrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.

12. §

(1) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban,

b)[10] helyszínrajzot három példányban,

c)[11] az építési munka műszaki tervezeteit három példányban,

d)[12] a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel és a szakhatóságokkal egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű kötelező és az eseti hatósági előírásoknak,

e) a tervezői egyeztetés során beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és közműnyilatkozatokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket egy-egy példányban,

f) az általános érvényű kötelező hatósági előírásoktól való eltérési engedélyt egy példányban.

g)[13] környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt egy példányban.

(2)[14]

Az építési jogosultság igazolása

13. §

(1) Az építtető az építési jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

a)[15] épület építése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdon- (kezelői, tartós földhasználati) jogát feltüntető ingatlannyilvántartási tulajdoni lap hat hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg a tulajdon-(kezelői, tartós földhasználati) jogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződéssel és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

b) - az a) pont alá nem tartozó építési munkák esetében - a tulajdon- (kezelői, tartós földhasználati) jogára vonatkozó nyilatkozatával és -haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

c) - idegen tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokbaadását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal, továbbá

d) - közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében - a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

(2)[16]

(3)[17]

(4)[18]

(5)[19]

A helyszínrajz

14. §

(1)[20] [1]A helyszínrajzot a földhivatal által kiadott, hat hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján a vonatkozó állami szabvány* szerint -1:1000 méretarányban - kell elkészíteni. A helyszínrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell.

(2) A kérelemhez helyszínrajzot

a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló építményen belül kívánják végezni és az építési munka a homlokzat méreteit és a tetőzet alakját nem változtatja meg;

b) több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni és a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra

kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több építmény közül melyik építmény kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják az építményt elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni.

Az építési munka műszaki tervel

15. §

Az építési munka műszaki terveit a vonatkozó állami szabvány* és a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni és az építési engedély iránti kérelemhez csatolni.

A kérelem elbírálása

16. §

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) az építtető rendelkezik-e építési jogosultsággal,

b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és az építési munka műszaki tervei megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak, a helyi településrendezési terveknek és szabályoknak, továbbá az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatoknak, az előzetes hatósági eljárásokban tisztázódott szakhatósági követelményeknek és az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak,

c)[21] az építési munkával érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e;

d) az építmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e,

e) az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt nem jár-e a környezetre olyan káros hatással, amely a területre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket, illetőleg ezek hiányában a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, az állékonyságot, az egészséget, az élet- és közbiztonságot veszélyeztetné vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

f)[22]

g) az építéménnyel összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósítása biztosított-e,

h)[23]

i) a tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy jogosult volt-e az építéstervezésre.

A határozat meghozatala és tartalma

17. §

(1)[24] Ha a 8. § 1., 4., 6., 7. és 8. pontjában említett építési munka, továbbá épület teherhordó szerkezetét érintő felújítás kivitelezője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, arra az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az elsőfokú építési hatósághoz

(2) Az első fokú építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja vagy a megadását feltételekhez köti, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik, vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené vagy egyébként a 16. §-ban említett követelményeknek nem felel meg.

18. §

(1) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának, haszonélvezőjének) a nevét és címét,

b) az építési munkával érintett földrészlet utcanevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát,

c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá - típus-, illetőleg ajánlott terv, valamint hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy kereskedelmi forgalomba hozott építmény változtatás nélküli alkalmazása esetén - a tervek (alkalmazási engedély) jelét és számát.

d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,

e) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét,

f) az építési munka, illetőleg munkarészek megkezdésének bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását,

g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló építménybontás, állandó jellegű közterülethasználat, továbbá - város belterületén - fakivágás engedélyezésére vonatkozó rendelkezést,

h)[25]

i) az engedély érvényességének időtartamát,

j) az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást.

(2) Az építési engedély megadása során az előzetes hatósági (pl. a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elő, ha az általános érvényű kötelező hatósági előírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben megváltoztak.

A határozat közlése

19. §

(1) Az építési engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell

a) az építtetővel és - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, tartós földhasználójával, haszonélvezőjével),

b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,

c) a közegészségügyi-járványügyi, továbbá a tűzvédelmi hatósággal akkor is, ha az eljárásban nem vett részt,

d) a tervezővel,

e) a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel, tartós földhasználóival), továbbá mindazokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit érinti,

f)[26]

g)[27]

(2)[28] Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén

- a határozat jogerőre emelkedése után, valamint ha a határozat még nem jogerős, de annak azonnali végrehajtását rendelték el, továbbá

- ha a határozat a fellebbezési eljárás eredményeként vált jogerőssé, és azt azonnal végrehajthatóvá nyilvánították,

az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát a műszaki nyilvántartásban helyezi el, egy-egy példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetőnek kiadja, továbbá - műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet, illetve védett természeti területet érintő építési munka esetében - a műemléki, illetőleg a természetvédelmi hatóságnak megküldi. Az első fokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére a helyszínrajznak és a műszaki tervnek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból nyújtott be.

(3)[29] Ha a fellebbezési eljárás eredményeként jogerőssé vált határozatot hozó építésügyi hatóság a határozatát nem nyilvánítja azonnal végrehajthatóvá, a (2) bekezdésben említett engedélyezési záradékolásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogerős határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül keresettel nem kérték a bíróságtól.

(4)[30] Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megtagadása, illetőleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerős határozata esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, a további példányait pedig az építtetőnek kiadja.

Az építési engedély érvénye és alkalmazása

20. §

(1) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét

a) - az engedély megadására vonatkozó határozatában - két évnél rövidebb vagy hosszabb időtartamban is megállapíthatja;

b) az építtető kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.

(2) Az építtető csak a jogerős építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - helyszínrajz és műszaki tervek alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet.

(3)[31] Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni.

(4) Az érdekeltek - külön jogszabályban meghatározott esetekben - kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. Ilyen esetben az építésügyi hatóság - az építtető kérelmére - azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, tűrésre kötelezi és bírság kiszabásával a teljesítésre szorítja.

Az elvi építési engedély

21. §

(1) Területfelhasználási engedélyt nem igénylő építési munka esetében a város- (község-) rendezés, a városkép és a műszaki tervezés szempontjából lényeges kérdésekben (pl. a földrészlet beépíthetősége, az alkalmazandó beépítési mód, az építhető épület nagysága, homlokzatmagassága, homlokzatának és tetőzetének kialakítása) az építési engedély megszerzése előtt elvi építési engedély kérhető.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálásához a tervezett építési munka jellegétől függően nélkülözhetetlen - az első fokú építésügyi hatóság által esetileg előírt - iratokat és más mellékleteket (pl. helyszínrajzot, 1 : 200 méretarányú műszaki tervet) kell csatolni. A kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.

(3) Az elvi építési engedély szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésben csak az érdekelt szakhatóság véleményének figyelembevételével rendelkezhet.

(4)[32] Az elvi építési engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot a 19. § (1) bekezdésében meghatározottakkal írásban közölni kell.

(5)[33] Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető.

(6)[34] Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően a 18. § (2) bekezdés keretei között köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett.

(7)[35] Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha a jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt nem kérnek építési engedélyt az építési munkára. Az engedély érvénye azonban egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű kötelező hatósági előírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben nem változtak meg.

Az építési engedélytől való eltérés engedélyezése

22. §

(1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől csak újabb építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek

a)[36] nem érintik az építmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, teherhordó szerkezetét, tetőzetét és homlokzatát,

b) nem veszélyeztetik az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, továbbá

c) nem sértik a szomszédok jogos érdekeit.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) - a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén - módosított helyszínrajzot,

b)[37] a magasság, a teherhordó szerkezeti rendszer vagy a közterületről látható homlokzat és tetőzet módosítása esetében - módosított metszet-, illetőleg homlokzati rajzokat.

c) - az eredeti szilárdságtani méretezés változása esetén - módosított szilárdságtani számításokat,

d) - a műszaki leírás változása esetén - módosított műszaki leírást

kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság újonnan készített műszaki tervek bemutatására kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett műszaki tervek nehezen tekinthetők át

(4) Az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - az építési engedély módosítható illetőleg visszavonható és egyidejűleg új építési engedély adható ki.

(5) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.

Az építési munka végzésének hatósági ellenőrzése

23. §[38]

Az első fokú építésügyi hatóság köteles az építési munkák végzését ellenőrizni.

III. fejezet

A használatbavételi engedélyezési eljárás

A használatbavételi engedélyhez kötött építési munkák

24. §[39]

Az építési engedélyhez kötött építési munkák - a 8. § 4-5. és 12-13. pontjában említettek, a felvonulási épületek, az emberi tartózkodás céljára nem szolgáló torony jellegű építmények, továbbá a közterületi parkok, szobrok, emlékművek és díszkutak kivételével - csak használatbavételi engedély alapján vehetők használatba.

A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

25. §

(1) A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságától számított tizenöt napon belül - a használatbavétel előtt - kell kérni.

(2) Az azonos rendeltetésű, összefüggő területen (földrészleten, építményen) egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített épületekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas épületrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának, haszonélvezőjének) a nevét és címét,

b) az építmény helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg az építési munka megnevezését,

c) az építési engedély számát és keltét.

(4) A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell:

a)[40] az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, s az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

b) - ha az építési munkát az építési engedélyhez tartozó helyszínrajztól vagy műszaki tervektől eltérően végezték el - az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki terveket, továbbá

c) munkavégzésre szolgáló építmény esetében az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételének meglétét igazoló üzemeltetői engedélyt,

d)[41] az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket, továbbá a szakhatóságok, a közműveket üzemeltető szerv, a kéményseprő ipari szolgáltató szerv (vállalkozó) nyilatkozatait.

(5) Az első fokú építésügyi hatóság az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az építtetőt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.

A kérelem elbírálása

26. §

(1)[42] A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az elsőfokú építésügyi hatóság - az e rendelet 2. számú melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közműveket üzemeltető szerv, továbbá a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján - a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy

a) az építési munkát az építési engedélynek az ahhoz tartozó helyszínrajznak és a műszaki tervnek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint

b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

(2)[43]

(3) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül vagy átadás-átvételi eljárás, illetőleg helyszíni szemle esetében azon vagy - ha a nyilatkozattételre további határidőt kért - legkésőbb annak időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(4) Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről és szakvélemények beszerzéséről saját költségén az építtető köteles gondoskodni.

A határozat meghozatala és tartalma

27. §

(1) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha

a) az építmény a 26. § (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelel, és

b)[44] az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok, és az érintett közműveket üzemeltető szerv, valamint a kéményseprőipari szolgáltató szervezet - kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak, továbbá

c) munkavégzésre szolgáló építmény esetében az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét igazoló üzemeltetői engedélyt csatolták.

(2) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának, haszonélvezőjének) a nevét és címét.

b) az építési engedély számát és keltét,

c) az építési munkával érintett földrészlet utcanevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát,

d) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá - típus -, illetőleg ajánlott terv, valamint hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy kereskedelmi forgalomba hozott építmény változtatás nélküli alkalmazása esetén a terv (alkalmazási engedély) jelét és számát,

e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében - határidő kitűzése és bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést,

f) figyelmeztetést arra, hogy az építtető köteles az építési munka elvégzése által a földmérési alaptérkép (ingatlannyilvántartási térkép) tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett a megvalósult állapotról épületfeltüntetési vázrajzot két példányban az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész építményre vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja és az építmény használatbavételét megtilthatja.

(4) Az azonos rendeltetésű, összefüggő területen (földrészleten vagy építményen) egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg elvégzett több fajta építési munkára egy használatbavételi engedélyt kell adni.

(5) A még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes jellegű használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak az építmény teljes befejezése után szabad megadni.

A határozat közlése

28. §

(1) A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a)[45] mindazokkal, akikkel az építési engedély megadásáról hozott határozatot közölték,

b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és közművekkel,

c) a közegészségügyi-járványügyi, továbbá a tűzvédelmi hatósággal akkor is, ha az eljárásban nem vett részt,

d)[46]

e) - a házadóról, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó építmények esetében - az illetékes első fokú adóhatósággal, továbbá

f) - a földmérési alaptérkép (ingatlannyilvántartási térkép) tartalmában változást eredményező építési munka esetében - az illetékes földhivatallal.

(2) Ha a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló jogszabály alapján épített építmény tulajdonjoga az építtetőt illeti meg, az első fokú építésügyi hatóságnak a használatbavételi engedély megadásáról hozott jogerős határozat alapján meg kell keresnie az illetékes földhivatalt az építtető tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett. A megkereséshez csatolni kell az épületfeltüntetési vázrajz és az építmény alaprajzának egy-egy példányát.

A szabálytalanul épített építmények fennmaradásának engedélyezése

29. §[47]

(1) Ha a csak építési engedély alapján végezhető építési munkát építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) végezték el, arra fennmaradási engedélyt kell kérni.

(2) Az első fokú építésügyi hatóság az (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén

a) az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti, vagy

b) az eljárást hivatalból is lefolytathatja. Ebben az esetben a szükséges mellékletek beszerzéséről, illetőleg elkészíttetéséről - az építtető költségére - az első fokú építésügyi hatóság gondoskodik.

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna. A helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges - még befejezetlen építmény (építményrész) esetében pedig a további tervezett - állapotot is ábrázolni kell.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített építmény (építményrész)

a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna-e, illetőleg

b) átalakítással vagy egyéb módon szabályossá tehető-e vagy sem.

(5) A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény (építményrész) átalakítását vagy lebontását nem rendeli el. A fennmaradási engedély megadása során egyébként az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

IV. fejezet

Vegyes rendelkezések

Az építmények használata

30. §

(1) Minden építményt, illetőleg annak részét (helyiségét) csak az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott, ennek hiányában pedig a rendeltetésének megfelelő célra és úgy szabad használni, hogy ez az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse és a megengedett határértékeket meghaladó mértékű káros hatást ne gyakoroljon a környezetére.

(2) Az építménynek az engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő használatához az első fokú építésügyi hatóság engedélyét vagy - ha az eltérő használat igénye más hatósági eljárásban merül fel - a hozzájárulását kell kérni. Az engedély megadása során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.

(3)[48] A hatósági engedély, illetőleg hozzájárulás iránti kérelmet a 13. § (1) bekezdésében felsoroltak, az ott meghatározott okiratok csatolása mellett terjeszthetik elő.

(4)[49] Az engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell

a) a kérelmezővel és - ha nem azonos a kérelmezővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), haszonélvezőjével,

b) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel), továbbá mindazokkal, akiknek a meghatározott céltól, illetőleg rendeltetéstől eltérő használat a jogos érdekeit érinti.

(5)[50] Az építésügyi hatóság az érdekelteket az engedély nélküli tartósan eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.

A rendelet hatálybalépése

31. §

(1) Ez a rendelet 1987. április 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM együttes rendelet 29. §-a (3) bekezdésének "az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően", szövegrésze,

b) a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló - a 11/1977. (II. 5.) ÉVM, a 14/1981. (V. 6.) ÉVM és a 15/1985. (VIII. 27.) ÉVM rendelettel módosított -17/1973. (V. 15.) ÉVM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja,

c) az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM és az ezt módosító 13/1979. (VIII. 30.) ÉVM rendelet,

d) az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú és az ezt módosító 14/1979. (VIII. 30.) ÉVM rendelet,

e) az egyes szakigazgatási eljárási szabályok hatályon kívül helyezéséről, illetőleg módosításáról szóló 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 10. és 11. §-a, továbbá

f) az egyes építésügyi és városfejlesztési jogszabályok módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről szóló 21/1983. (XII. 28.) ÉVM rendelet 8. §-a hatályát veszti.

(3) A felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló - a 11/1977. (II. 5.) ÉVM számú, a 14/1981. (V. 6.) ÉVM számú és a 15/1985. (VIII. 27.) ÉVM rendelettel módosított - 17/1973. (V. 15.) ÉVM rendelet

a) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendeletet a mozgólépcsőkre és a mozgó járdákra is megfelelően alkalmazni kell.";

b) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felvonó építéséhez, áthelyezéséhez vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakításához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ennek megszerzésére az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályt a (2)-(4) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni."

c) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felvonó használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ennek megszerzésére az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályt a (2)-(4) bekezdésben és a 4. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni."

(4)[51]

(5)[52]

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelethez[53]

Az építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

[54]

[55]

[56]

[57]

2. számú melléklet a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelethez[58]

A használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok és közművek

[59]

[60]

[61]

[62]

3. számú melléklet a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelethez

[63]

[64]

Tájékoztató az építési engedély iránti kérelemhez

1. Az építési munka elvégzéséhez szükséges építési engedélyt e nyomtatványon kell kérni. A kérelmet nyomtatott betűvel kell kitölteni.

2. Ha az építési engedélyt több építtető együttesen kéri, az első oldalon az építtető társaira utalással csak egy, a második oldalon azonban valamennyi építtető nevét és lak- (szék-) helyét kell feltüntetni.

3. A második oldalon a kivitelezőnek csak a kérelem benyújtásakor már ismert felelős műszaki vezetőjének adatait kell feltüntetni.[65]

4. A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:

a) az építtető(k) építési jogosultságát igazoló okiratot, úgymint[66][67]

- főépület építése esetén az ingatlanra vonatkozó tulajdon -(kezelői, tartós földhasználati) jogát feltüntető ingatlannyilvántartási tulajdoni lap hat hónapnál nem régebbi hiteles másolatát, hagyatékátadó végzést, bírósági vagy államigazgatási határozatot, illetőleg a tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas tulajdonátruházási szerződést és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező* hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet,

- a már fennálló építményt érintő felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, továbbá melléképület, melléképítmény építése, valamint a telek homlokvonalán kerítés létesítése esetében a tulajdon - (kezelői, tartós földhasználati) jogára vonatkozó nyilatkozatot és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet,

- idegen tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokbaadását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozatot,

- közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében - a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet,

b) helyszínrajzot három példányban,[68]

c) az építési munka műszaki terveit három példányban.[69]

d) a tervező nyilatkozatát az érdekelt közművekkel, továbbá az érdekelt szakhatóságokkal folytatott egyeztetésekről egy-egy példányban,[70]

e) a tervezői egyeztetés során beszerzett közműnyilatkozatokat és szakhatósági hozzájárulásokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvet egy-egy példányban,

f) az általános érvényű kötelező hatósági előírásoktól való eltérési engedélyt egy példányban.

5. A helyszínrajzon és a műszaki terveken fel kell tüntetni az építtető(k) nevét, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, tartós földhasználóinak) a nevét és címét, valamint az építési munka megnevezését és helyét. A helyszínrajzot és a műszaki terveket az építtetőnek és a tervezőnek alá kell írnia.

A tervező aláírásának tartalmaznia kell tervező szerv esetében a szerv cégszerű és a tervező aláírását (a szakképesítés, illetőleg a vezető tervezői jogosultság nyilvántartási számának megjelölésével), magántervezés esetén pedig - a tervező aláírásán felül - a Magántervezői Névjegyzék sorszámát, valamint a képesítésének megjelölését.

A Magántervezői Névjegyzék sorszámát nem kell feltüntetni, ha a tervezői, vagy vezető tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemély

- a saját, illetőleg a közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont, ideértve az élettársat is], valamint

- építőközösség, lakásszövetkezet tagjaként az építőközösség, a lakásszövetkezet építkezéséhez szükséges - a tervezési jogosultságának megfelelő - építés-tervezési munkát végez, de a Magántervezői Névjegyzékben nem szerepel.

4. számú melléklet a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelethez

Az építési munka műszaki tervei

1. Az építési engedély iránti kérelemhez a 8. § 1-3. és 6-17. pont alatt felsorolt építési munkák esetében a következő műszaki terveket kell csatolni:[71]

- a helyszínrajz alapján készített elrendezési (beépítési) tervet 1:200 méretarányban akkor, ha az építési telken az építmény elhelyezése miatt fát kell kivágni, vagy az építési telek lejtése 10%-nál nagyobb.

1. Az elrendezési tervnek tartalmaznia kell a megmaradó, a telepítendő és a kivágandó fák helyét, továbbá lejtős terep esetén a meglévő és a tervezett állapotot ábrázoló rétegvonalas terep- és kertrendezést, valamint minden esetben a közterülethez (közúthoz stb.) való csatlakozást,[72]

- az építmény, illetőleg az építési munkával érintett, továbbá az alatta és felette levő részek alaprajzi elrendezését, teherhordó szerkezeti rendszerének megoldását, valamint külső megjelenését ábrázoló műszaki terveket (alap-, metszet- és homlokzati rajzok) az érvényes állami szabvány* szerint 1:100 méretarányban.[73]

- az építési munka műszaki leírását, ismertetve az építmény rendeltetését és szükség szerint az abban folytatni kívánt tevékenységet (technológiái stb.). benapozási nyilatkozatot, illetőleg vizsgálatot, a hőtechnikai követelmények kielégítését bizonyító számítást, továbbá a tervezett energiaellátás módját és lehetőségét,[74]

- szilárdságtani számításokat a szükséges rajzokkal a monolit vasbeton szerkezetek esetében, továbbá 6,6 m-nél nagyobb belső fesztávolságú, vagy 7,5 m-nél nagyobb homlokzat magasságú épület egyedi műszaki tervek alapján történő építése, illetőleg épületnek olyan átalakítása, helyreállítása, bővítése esetében, amely a teherhordó szerkezetek eredeti terhelést meghaladó igénybevételét eredményezi, valamint

- talajmechanikai szakvéleményt minden olyan esetben, amikor azt a geotechnikai viszonyok szükségessé teszik, így különösen mélyalapozással (közvetett teherátadással) épülő vagy 7,5 m-nél nagyobb homlokzatmagasságú épület egyedi műszaki tervek alapján történő építése, illetőleg épületnek olyan átalakítása, helyreállítása, bővítése esetében, amely a teherhordó szerkezetek eredeti terhelést meghaladó igénybevételét eredményezi,

- az esetleges területelőkészítési (tereprendezési, bontási és más előkészítő) munkák műszaki terveit,

- az esetleges támfalak más terepbiztosítási építmények és az építési telek, építési terület homlokvonalán levő kerítés műszaki terveit,

2. Az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, továbbá a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó-, és üdülő, valamint a közösségi épületek esetében tűzvédelmi műszaki leírást, amely tartalmazza az épület megközelíthetőségére és oltóvíz ellátására vonatkozó adatokat, a tűzveszélyességi osztályba sorolást, a tűzállósági fokozatot, az alkalmazandó épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereit, a tűzszakaszok elhelyezkedését, részeit és kiürítési számítást, az épületgépészet (elektromos, gáz, víz) tűzvédelmi kialakítását, a villámvédelmi rendszert, valamint a tűzjelzést szolgáló megoldásokat.[75]

3. az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy a támfalon üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, fényreklám, 1 m2-nél nagyobb cég-, vagy címtábla létesítése, átalakítása esetén fényképet, továbbá az építési munka műszaki tervét (fotómontázsát), műszaki leírását, szükség esetén szilárdságtani számításokat,[76]

4. a 8. § 4. pontjában felsorolt épületek lebontása esetében[77]

- a rendeltetést és az alaprajzi, magassági méreteket is feltüntető műszaki leírást az épületről, anyagairól, szerkezeteiről, a bontási munka végzésének módjáról, továbbá

- műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben levő épületek esetében - az épület valamennyi homlokzatáról készített fényképet, valamint

- műemlék, műemlék jellegű, vagy városképi jelentőségű épületet érintő bontás esetében valamennyi homlokzatáról készített fényképet és az épület valamennyi alaprajzát, teljes metszetrajzát 1:100 méretarányban.

5. A 8. § 18. pontjában említett felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy főbb műszaki megváltoztatásával járó átalakítása esetében a külön jogszabályban meghatározott műszaki terveket.[78]

6. A 8. § 19. pontjában említett építési munka esetében műszaki leírást és szükség szerint a tervezett színezést bemutató homlokzati tervet (színvázlatot).[79]

7. Önkormányzati rendelettel építési engedélyhez kötött építési munka esetében a rendeletben meghatározott műszaki terveket.[80]