3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet

a lakbérhozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A lakbér-hozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. § (1) Az R. és e rendelet alkalmazása során a lakással és a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos fogalmakra a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a bérlőtársra és a társbérlőre is alkalmazni kell.

(3) A lakbér-hozzájárulás szempontjából az élettársat a házastárssal azonosan kell elbírálni.

2. § Az átmeneti lakás bérlője részére a lakbér-hozzájárulást arra a lakásra kell megállapítani, amelyre a lakásbérleti jogviszonya szünetel.

3. § (1) Nyugdíjasnak, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességűnek (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) kell tekinteni azt, aki a következő ellátások valamelyikében részesül:

a) a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet és az ennek alapján kiadott külön rendelkezések, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendelet és a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1961. évi 20. törvényerejű rendelet szerint folyósított öregségi (szolgálati), rokkantsági, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjban, árvaellátásban, kivételes nyugellátásban, illetőleg kétharmadot elérő vagy azt meghaladó munkaképesség-csökkenés miatt baleseti járadékban;

b) a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló - a polgári védelmi kötelezettséget teljesítőkre is irányadó - 19/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet és az ezt módosító jogszabályok szerint folyósított rokkantsági, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjban, árvaellátásban, kivételes nyugellátásban, vagy sorkatonai család segélyben;

c) az 1966. évi 30. törvényerejű rendelet, illetőleg a 49/1968. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint folyósított termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékban;

d) nemzeti gondozási díjban;

e) hadigondozási pénzellátásban;

f) központi szociális segélyben;

g) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján folyósított KIOSZ és KISOSZ szociális segélyben;

h) az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap és a Zenei Alap (a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja) tagjainak egységes segélyezési rendszeréről szóló 26/1967. (VIII. 26.) Korm. rendelet szerint folyósított nyugdíjsegélyben, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjsegélyben, árvasági segélyben;

i) az Állami Egyházügyi Hivatal által folyósított nyugellátásban;

j) a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM rendelet alapján átmeneti segélyben, vagy rendszeres szociális járadékban;

k) rendszeres szociális segélyben;

l) a vakok rendszeres szociális segélyében;

m) államközi szociálpolitikai egyezmény alapján külföldi teherviselő által folyósított, az a)-l) pontokban említetteknek megfelelő ellátásban.

(2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt, aki nem áll munka- (szolgálati, szövetkezeti tagsági) viszonyban (a továbbiakban: munkaviszony), nem nyugdíjas, nem szabadfoglalkozású, nem önálló és akinél a következő feltételek valamelyike fennáll:

a) férfi esetében a hatvanadik, nő esetében az ötvenötödik életévét betöltötte;

b) a munkaképességét hatósági orvosi igazolás szerint kétharmadot elérő vagy azt meghaladó mértékben tartósan elveszítette;

c) táppénzben, terhességi-, gyermekágyi, vagy gyermekgondozási segélyben részesül;

d) sorkatonai szolgálatot teljesít;

e) kiskorú, vagy nappali tagozaton közép- illetőleg felsőfokú iskolai tanulmányokat folytat;

f) bírósági ítéleten alapuló tartásdíjból él.

4. § (1) Szabadfoglalkozásúnak, illetőleg önállónak kell tekinteni azt, aki általános jövedelemadó alá eső tevékenységet folytat, kivéve ezek közül azokat, akik munkaviszonyban állanak, vagy nyugdíjasok.

(2) Magánmunkáltatónál foglalkoztatottnak azt kell tekinteni, aki csak állampolgárral, vagy nem jogi személlyel áll munkaviszonyban.

5. § Nem jogosult lakbérhozzájárulásra a szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személy keresőképtelen, vagy háztartásbeli házastársa sem.

6. § A lakbér-hozzájárulásra való jogosultság fennáll akkor is, ha a lakásbérleti szerződést a korábban kiutalt tanácsi bérlakásra - a kiutaló határozat alapján - 1971. július hó 1. napja után kötötték meg.

7. § Muzeális értékű védett gyűjtemények elhelyezésére szolgáló lakás esetében a lakbér-hozzájárulás megállapítása során az 1971. június hó 30. napján fennálló lakbér és lakbérpótlék együttes havi összege és az 1971. július hó 1. napjától megállapított lakbérnek a Művelődésügyi Minisztérium által megtérített összeggel csökkentett összege közötti különbözetet kell alapul venni.

8. § A nyugdíjas (keresőképtelen) bérlő méltányos lakásjogosultságának megfelelő lakásrészt úgy kell meghatározni, hogy a lakás teljes alapterületéből kell levonni a méltányos lakásjogosultság mértékét meghaladó lakószoba (lakószobák) alapterületét. Lakbér-hozzájárulásként a méltányos lakásjogosultságnak megfelelő lakásrész területére eső új lakbér, továbbá az egész lakásra 1971. június hó 30. napján fennálló lakbér és lakbérpótlék együttes havi összege közötti különbözetet kell megállapítani.

9. § (1) Az R. 4-5. §-a alapján meghatározott összeget a bérlő házastársak között - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - egyenlő arányban fel kell osztani: Az összeg felosztását követően lakbér-hozzájárulásként csak az R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján arra jogosult személyre jutó részt lehet megállapítani.

(2) A bérlő házastársak között az összeget nem kell felosztani, ha

a) lakbér-hozzájárulásra egyikük sem jogosult vagy

b) az egyik házastárs háztartásbeli vagy keresőképtelen és a lakásban nem lakik együtt a bérlővel olyan kereső (nem nyugdíjas és nem keresőképtelen) személy (a továbbiakban: második kereső), aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a teljes összeget a kereső, illetőleg nyugdíjas házastárs részére kell megállapítani.

(4) Ha a lakbér-hozzájárulásra jogosult bérlőnek nincs házastársa, vagy a házastársa háztartásbeli, illetőleg keresőképtelen és a lakásban második kereső is lakik, az összeget a bérlő és a második kereső között kell felosztani. Ha azonban a második kereső lakbér-hozzájárulásra nem jogosult, a felosztott összegből csak a jogosult bérlőre jutó részt lehet lakbér-hozzájárulásként megállapítani.

(5) Keresőképtelen részére akkor állapítható meg lakbér-hozzájárulás, ha a lakásnak ő az egyedüli bérlője.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket szolgálati lakás esetében is megfelelően alkalmazni kell.

10. § Ha a bérlőtársi jogviszony nem házastársak között áll fenn, a meghatározott összeget a bérlőtársak között kell egyenlő arányban felosztani. A bérlőtársakra jutó résznek lakbér-hozzájárulásként történő megállapítása során a 9. § rendelkezései szerint kell eljárni.

11. § (1) Ha a lakásban a bérlővel együtt több olyan kereső személy lakik, aki második keresőként számításba jöhet, a meghatározott összeget a bérlő és a legidősebb kereső gyermeke között kell egyenlő arányban felosztani. Ha azonban a lakásbérleti jogviszony folytatására elsősorban az eltartó jogosult, második keresőnek az eltartót kell tekinteni. Egyéb esetekben a bérlő választhatja meg a második keresőt a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személyek közül.

(2) A bérlő követelheti a második keresőtől a részére folyósított lakbér-hozzájárulás átadását. A bérlő a követelését bíróság útján is érvényesítheti.

12. § (1) A keresetnövekedés megállapításához a tárgyévben elért keresetet az előző évben elért keresethez, ha pedig a keresőnek az előző évben nem volt keresete, ahhoz az utolsó évihez kell viszonyítani, amelyben keresettel rendelkezett.

(2) Ha a tárgyévben elért kereset az előző évben elért keresethez képest változatlan, vagy annál alacsonyabb, a lakbér-hozzájárulás összege nem csökkenthető. Ha a lakbér-hozzájárulás összegét egy korábbi évben már csökkentették, a későbbi években jelentkező keresetnövekedés a lakbér-hozzájárulás újabb csökkentése szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha a kereset meghaladja a legutóbbi csökkentés alapjául szolgáló keresetet.

(3) Ha a kereső a tárgyévet megelőző három évben nem rendelkezett keresettel, a lakbér-hozzájárulás csökkentésére csak a tárgyévet követő összehasonlító időszakban elért átlagkereset-növekedés esetében kerülhet sor.

13. § (1) A kereset kiszámításánál a kereső részére - a 16. §-ban említett szövetkezeti tagsági viszony kivételével - a munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján az összehasonlított időszakokban ténylegesen kifizetett s a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjának megállapításánál alapul szolgáló munkabérként számításba vehető bruttó juttatások közül figyelembe kell venni:

a) a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett munkabért, szövetkezeti tagoknál a munkadíjat (beleértve a bérpótlékokat is), továbbá

b) a részesedési alap terhére fizetett prémiumot, a célprémiumot, a céljutalmat, és a nyereségprémiumot.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított keresethez hozzá kell számítani:

a) a munkáltató által vállalt külső megbízási munkák díjbevételéből jogszabály alapján folyósított díjazást (jutalmat), illetve prémiumot, továbbá

b) a másodállásból, mellékfoglalkozásból származó keresetet.

(3) A kereset összegének kiszámításánál nem vehetők figyelembe az alábbi munkabérjellegű juttatások:

a) a nyereségrészesedés, osztalék, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt juttatásokat kivéve;

b) az egyszeri jutalmak, tekintet nélkül arra, hogy azokat a béralap, a bérköltség, a részesedési alap, a jutalmazási alap, vagy keret terhére folyósították;

c) a túlóradíj, túlórapótlék, túlóradíjátalány, ügyeleti és készenléti díj;

d) a jubileumi jutalom, a bányászatban fizetett hűségjutalom;

e) a biztonsági őrszolgálatért kapott díj;

f) a munkáltató külön megbízása alapján a kereső munkakörébe nem tartozó, a (2) bekezdés a) pontjában nem említett munkáért járó díj (pl. vizsgadíj, fordítói díj, konzíliumdíj);

g) a más munkáltatóval létesített megbízási jogviszonyban végzett munkáért folyósított díjazás, függetlenül attól, hogy azt a béralap, bérköltség, vagy egyéb költség terhére fizették ki;

h) műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó részére az újítás hasznosítási szerződésben rögzített anyagi elismerés; az újítási díj és az újítási javaslat kidolgozásánál felmerült költségtérítés;

i) a szabadságmegváltás címén adott juttatás.

(4) Másodállás, mellékfoglalkozás esetében a kereső a főfoglalkozása szerinti munkáltatónál írásban köteles bejelenteni a tárgyévet követő év január hó 15. napjáig a másodállásból, mellékfoglalkozásból eredő tényleges évi bruttó összkeresetét. A kereseteket a főfoglalkozás szerinti munkáltató összesíti.

(5) A lakbér-hozzájárulás csökkentéséhez alapulvehető keresetnövekedést az összehasonlított időszakra számított havi átlagkeresetek szerint kell megállapítani. A havi átlagkeresetet külön szabályok szerint kell megállapítani az időbéres és havidíjas (a továbbiakban: időbéres), továbbá a nem időbéres keresőknél. Időbéresnek minősül az a kereső, akit az év utolsó három hónapjában azonos munkáltatónál személyi órabér, illetőleg havibér szerint soroltak be.

14. § (1) Időbéres keresőnél a havi átlagkereset-növekedés megállapításához a tárgyévi és az előző évi december havi besorolási (fix) bér és a hozzá kapcsolódó bérpótlékok összegét kell alapul venni s a teljes összeget növelni kell a 13. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésében megjelölt, az év folyamán a kereső részére kifizetett egyéb kereset egy havi átlagával.

(2) Amennyiben az időbéres kereső a tárgyévnek vagy az előző évnek nem a teljes tartama alatt állott munkaviszonyban, az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kereset összegét a munkaviszonyban töltött hónapok számával el kell osztani; az így kapott egy havi átlagösszeggel növelni kell a besorolási (fix) bér és pótlékok december havi összegét.

(3) Ha a kereső a tárgyév, vagy a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjában nem időbéresként dolgozott, a havi átlagkeresetet a 15. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

15. § Nem időbéres keresőknél a havi átlagkereset megállapításához

a) ki kell számítani az egy munkanapra jutó átlagkeresetet. E célból a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően számított, s az összehasonlított időszakokban felvett összegeket el kell osztani az adott időszakban ténylegesen teljesített munkanapok számával. Túlmunkának, ügyeletnek, készenlétnek nem minősülő és egyfolytában teljesített kétszeres (esetleg másfélszeres) műszakot ebből a szempontból két (másfél) munkanapként kell számításba venni. A fizetéses szabadság ideje, valamint a fizetett munkaszüneti nap ténylegesen teljesített munkanapnak minősül;

b) az a) pont szerint kiszámított napi átlagkeresetet 26-tal kell szorozni hatnapos, 22-vel ötnapos munkahét esetén, s 24-gyel abban az esetben, ha a heti munkaidő kéthetenként változik öt- és hatnapos munkahéttel. Egy napon belül több műszakot teljesítőknél az a) pont szerinti napi átlagkeresetet annak megfelelően kell beszorozni, amennyi tényleges munkanapot képvisel a kereső heti munkaideje. A szorzat jelenti a havi átlagkeresetet.

16. § (1) A mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezeti, illetőleg mezőgazdasági szakszövetkezeti tagsági viszony esetében az összehasonlító időszakokban folyósított keresetek megállapításánál be kell számítani minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban végzett munka fejében kapott, tekintet nélkül annak formájára és elszámolási módjára (munkaegység, pénzbeli díjazás, pénzbeni, vagy természetbeni prémium, százalékos részesedés stb.).

(2) Az (1) bekezdésben említett részesedés kiszámításánál figyelembe kell venni

a) a munkaviszonyból származó keresetet, továbbá

b) a más szövetkezetnél fennálló tagsági viszonyból származó keresetet.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt részesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni

a) azt a járandóságot, amely a tagnak nem közös munkában való részvétele után jár, vagy amelyet a tag a segélyezés alatt is megkap (háztáji föld, földjáradék);

b) a részesedés terhére igénybe vett szolgáltatásokat (háztáji föld megművelése, szállítás, szolgálati lakás stb.);

c) a kiküldetési költségtérítést;

d) az előzetes feltételhez nem kötött egyszeri jutalmat;

e) megbízás, vállalkozás, vagy a tagsági viszonyon kívül eső - munkaviszonynak nem számító - más jogviszony keretében szerzett jövedelmet.

(4) A természetben adott részesedést az érvényes előírások szerint számított áron kell pénzértékre átszámítani.

(5) A 15. §-ban foglalt rendelkezéseket a szövetkezeti tag havi keresetnövekedésének megállapításánál is alkalmazni kell.

16/A. § (1) A Minisztertanács 1001/1973. (I. 24.) határozata alapján 1973. március hó 1. napjától béremelésben részesült munkások és közvetlen termelésirányítók 1973. évben bármilyen címen elért keresetéből származó keresetnövekedése után a lakbérhozzájárulások összegét 1974. január hó 1. napjával csökkenteni nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett keresők lakbérhozzájárulása 1975. január hó 1. napjától kezdődő csökkentésének alapjául szolgáló keresetnövekedés kiszámításához - az R. és e rendelet előírásai szerint - az 1974. évi keresetet az 1973. évi keresethez kell viszonyítani és a lakbérhozzájárulás összegét a havi keresetnövekedés 25%-ával csökkenteni kell. A továbbiakban a lakbérhozzájárulást az R.-ben és e rendeletben meghatározott módon kell csökkenteni.

17. § A nyugdíjas részére a lakbér-hozzájárulást - a nyugdíjra való jogosultságának fennállása alatt - a nyugdíjat folyósító szerv változatlan összegben folyósítja arra az időre is, amely alatt - ide nem értve az R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett esetet - a nyugdíj folyósítása szünetel.

18. § A lakbér-hozzájárulás megszűnik

a) az R. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a lakbér-hozzájárulásra jogosult személy a munkaviszonyát megszüntette,

b) az R. 11. §-ának (2) bekezdésében említett esetben pedig annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a határozat jogerőre emelkedett.

19. § (1) A lakbér-hozzájárulást e rendelet 1. számú melléklete szerint készített igazoló lapon kell közölni.

(2) Átmeneti lakás esetében a lakbér-hozzájárulást igazoló lapot csak akkor szabad kiadni, ha a lakbér-hozzájárulásra jogosult személy visszaköltözik abba a lakásba, amelyre a lakásbérleti jogviszonya szünetel. A lakbér-hozzájárulást igazoló lap kiadását a jogosultnak kell kérnie. A lakbér-hozzájárulás a jogosultat annak a hónapnak az első napjától illeti meg, amelyben a lakásba visszaköltözött.

20. § A lakás fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, illetőleg városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi (községben az egységes) szakigazgatási szerve a lakbér-hozzájárulást igazoló lap adataival kapcsolatos kérdésekben a tanácsi házkezelési szervet [20/1970. (X. 23.) ÉVM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése] szakértőként igénybe veheti.

21. § (1) Ha a lakbér-hozzájárulást igazoló lap kiadásának időpontja és az 1971. július hó 1. napja közötti időben a lakbér-hozzájárulásra való jogosultságot, a lakbér-hozzájárulás mértékét vagy megosztását érintő változás következik be, ezt a jogosultnak a változástól számított 15 napon belül be kell jelentenie annak a szervnek, amely az igazolást kiállította. A bejelentés alapján új igazolást kell kiállítani.

(2) Nem kell bejelenteni azt a változást, ha a lakbér-hozzájárulásra jogosult személy munkaviszonya a lakbér-hozzájárulást igazoló lap kiadásának időpontja és az 1971. július hó 1. napja közötti időben megszűnik. Ebben az esetben azonban lakbér-hozzájárulást folyósítani nem lehet. Ha viszont a jogosult 1971. szeptember hó 30. napjáig újabb munkaviszonyt létesít, a lakbér-hozzájárulást részére folyósítani kell annak a hónapnak az első napjától, amelyben az újabb munkaviszonyt létesítette, illetőleg - az igazolólap tizenöt napnál későbbi benyújtása esetén - annak a hónapnak az első napjától, amelyben azt a folyósító szervhez benyújtotta. Ha a jogosult 1971. szeptember hó 30. napjáig nem létesít munkaviszonyt, a lakbér-hozzájárulás megszűnik.

(3) Ha a lakbér-hozzájárulásra jogosult a lakbér-hozzájárulást igazoló lapot az R. 14-17. §-aiban említett jogorvoslat miatt csak az előírt határidő után nyújtja be a folyósító szervhez, a lakbér-hozzájárulást részére pótlólag 1971. július hó 1. napjától folyósítani kell.

22. § (1) Az R. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a lakbér-hozzájárulást e rendelet 3. §-a (1) bekezdésének

a)-c) pontjaiban felsorolt nyugdíjasok részére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága, illetőleg a MÁV Nyugdíjhivatala,

d)-g) pontjaiban felsorolt nyugdíjasok részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,

h) pontjában felsorolt nyugdíjasok részére a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja,

i) pontjában említett nyugdíjasok részére az Állami Egyházügyi Hivatal,

j)-l) pontjaiban felsorolt nyugdíjasok részére a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv,

m) pontjában felsorolt nyugdíjasok részére, ha a nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, az Igazgatóság, egyéb esetekben a tanácsi szakigazgatási szerv

folyósítja.

23. § (1) A bérlő halála esetén az R. 12. §-a alapján egy év tartamára járó lakbérhozzájárulást

a) a nyugdíjas házastárs, az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult háztartásbeli feleség, továbbá az árvaellátásban részesülő gyermek részére a nyugdíjat folyósító szerv,

b) a keresőképtelen háztartásbeli feleség, illetőleg az árvaellátásban nem részesülő kiskorú gyermek részére a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv

folyósítja. A folyósítás az özvegy, illetőleg a gyermek kérelmére történik. A folyósításra való jogosultságot igazolni kell.

(2) Az egy év eltelte után a nyugdíjas házastársat csak a saját jogán folyósított lakbér-hozzájárulás illeti meg.

(3) Ha az egy év elteltekor az elhalt bérlő háztartásbeli felesége állandó özvegyi nyugdíjra jogosult, részére az elhaltnak folyósított lakbér-hozzájárulás fele összegét a nyugdíjat folyósító szerv addig folyósítja, amíg az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult.

(4) Ha az egy év elteltekor az elhalt bérlő háztartásbeli felesége keresőképtelen, részére az elhaltnak folyósított lakbér-hozzájárulás fele összegét a tanácsi szakigazgatási szerv a keresőképtelenség tartamára folyósítja. Ha keresővé válik, köteles ezt a folyósító szervnek bejelenteni.

24. § (1) Havi kétszeri bérfizetés esetében a lakbér-hozzájárulást a végelszámolás alkalmával fizetett munkabérrel együtt kell folyósítani.

(2) Az évi kereset és a havi keresetnövekedés megállapítása, továbbá a lakbér-hozzájárulás csökkentése a lakbér-hozzájárulást folyósító szerv feladata.

(3) A lakbér-hozzájárulás összegéről, valamint annak csökkentéséről a keresőt a fizetési jegyzékben értesíteni kell.

25. § (1) A lakbér-hozzájárulást folyósító szerv köteles az igazoló lapok alapján folyósított lakbér-hozzájárulást nyilvántartásba venni, s annak folyamatos vezetéséről gondoskodni. Munkahelyváltozás, a keresőnek nyugdíjassá, vagy keresőképtelenné válása esetében a nyilvántartásba vett adatokat az új munkáltatóval, illetőleg a nyugdíjat, szociális ellátást folyósító szervvel közölni kell.

(2) A nyilvántartásban a lakbér-hozzájárulásra kiható minden változást át kell vezetni.

(3) A lakbér-hozzájárulás nyilvántartásának és elszámolásának ellenőrzésére a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. § (1) A kereső munkahelyének megváltozása esetében a rendelet 2. számú melléklete szerinti adatokat az új munkáltatóval közölni kell. Az erre vonatkozó igazolást a munkaviszony megszűnésekor - munkavállalónál a Munkavállalói Igazolási Lappal (MIL-lap) együtt - kell a keresőnek kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolásban a tárgyidőszak kezdetétől a munkaviszony megszűnéséig terjedő teljes időszak alatt munkában töltött hónapok számát kell feltüntetni. Ha a kereső az előző munkahelyéről már hozott munkában töltött hónapokra vonatkozó adatot, az éven belüli újabb munkahely változtatás esetén az igazolásban azt is fel kell tüntetni.

(3) Ha a kereső munkaviszonya az esedékes lakbér-hozzájárulás folyósítása előtt szűnt meg, azt az új munkáltató köteles folyósítani.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kereső nyugdíjassá, illetőleg keresőképtelenné, vagy a nyugdíjas - a nyugdíjra (járadékra, segélyre stb.) való jogosultságának megszűnése esetén -, illetőleg a keresőképtelen keresővé válik.

27. § A nyugdíjfolyósító szervek részére a lakbérhozzájárulás előirányzatáról és folyósításáról a pénzügyminiszter a költségvetés összeállítására vonatkozó utasításban évenként rendelkezik.

28. § 1971. évre vonatkozóan a 12-16. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni; az 1971. második félévben történt munkahely változtatás esetén az 1971. első félévben a különböző munkáltatóknál elért összes kereset összegét kell feltüntetni.

29. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a lakbér-hozzájárulás folyósítására vonatkozó rendelkezéseit azonban csak 1971. július hó 1. napjától kezdődően lehet alkalmazni.

1. számú melléklet a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelethez

Lakbér-hozzájárulást igazoló lap

részére

város kerület utca

házszám fsz. (emelet) ajtó

Kelt , 1971. hó napján.

P. H.

az igazolólap kiadására kötelezett szerv

Megjegyzés:

Az 1. a) és 1. b) sorok összegét a 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 4. §-ában és a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 7. és 8. §-ában foglaltak alapján kell kiszámítani.

Az 1. a) és 1. b) sorok összege csak a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 7. és 8. §-ában foglaltak fennállása esetén térhet el.

A 2. sorban a címzettet megillető összeget a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 9. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani. Ha a címzett egyedül jogosult a lakásra megállapított lakbér-hozzájárulás teljes összegére, akkor az ide beállított összeg egyező az 1. b) sorban felvett összeggel.

A 3. sorban a megfelelő választ alá kell húzni!

Ha a 4. sorban a nyugdíjas törzsszámát az igazolólap kiadására kötelezett szerv nem tüntette fel, azt az érdekeltnek kell beírnia s az igazolólapot csak így nyújthatja be a lakbér-hozzájárulást folyósító szervhez.

Az 5. sort tanácsi bérlakás és személyi tulajdonban álló kötöttbérű lakás esetében nem kell kitölteni.

Fontos tudnivalók a túloldalon!

Tudnivalók a lakbér-hozzájárulás igénylésével kapcsolatban

1. Ha a lakbér-hozzájárulásra jogosult személy a lakbérközlés felülvizsgálatát kéri, kérelméhez ezt az igazoló lapot is csatolnia kell. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi elbírálás nélküli elutasítását vonja maga után.

2. A lakbér-hozzájárulásra jogosult személy a lakbér-hozzájárulást igazoló lap adataira akkor tehet észrevételt, ha a lakbérközlés felülvizsgálatát nem kérte, illetőleg kérelmét már elbírálták.

3. Ha a jogosult személy a lakbér-hozzájárulást igazoló lap adatait kifogásolja, észrevételeit az igazoló lap kézhezvételétől, illetve a lakbérvita eldöntésétől számított nyolc napon belül

a) állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások esetében a bérbeadóhoz,

b) állampolgár tulajdonában álló kötöttbérű lakás esetében - ha a lakbér kiszámítását a tulajdonos megbízása alapján a tanácsi házkezelési szerv végezte - a tanácsi házkezelési szervhez

kell eljuttatnia. Az észrevételekhez ezt az igazoló lapot is csatolni kell. Ennek elmulasztása a kérelemnek érdemi elbírálás nélküli elutasításával jár.

Az észrevétel elfogadása esetén a bérbeadó (tanácsi házkezelési szerv) a jogosult részére tizenöt napon belül új igazoló lapot ad ki. Ha pedig az észrevételt nem fogadja el, az igazoló lapot döntés végett hivatalból - a kérelmező külön értesítése nélkül - tizenöt napon belül a lakás fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervhez, illetőleg városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi (községben az egységes) szakigazgatási szervéhez küldi meg. A pénzügyi szerv harminc napon belül határozatot hoz és a jogosult részére az igazoló lapot is kiadja. A határozat ellen fellebbezni nem lehet.

4. Ha az állampolgár tulajdonában levő lakás esetében a lakbér kiszámítását a tulajdonos végezte és a lakbér-hozzájárulást igazoló lapot a pénzügyi szerv adta ki, ez ellen fellebbezésnek helye nincs.

2. számú melléklet a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelethez

Igazolás a lakbér-hozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.) és a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet (Vhr.) alapján megállapított lakbér-hozzájárulás adatairól

Iktatószám:

P. H.

a kiállító aláírása

A munkáltató szerv neve és címe

Tudnivalók a túloldalon!

5. Ha a jogosult sem a lakbér, sem a lakbér-hozzájárulás adataira nem tett észrevételt, vagy ha a vita lezárásának eredményeképpen a lakbér és a lakbér-hozzájárulás adatai véglegessé váltak, a lakbér-hozzájárulást igazoló lapot a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül

a) a keresők a munkáltatóhoz,

b) a nyugdíjasok a nyugdíjat folyósító szervhez,

c) a keresőképtelenek a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szervhez

személyesen nyújthatják be, vagy postán küldhetik be.

Ha a jogosult az igazolólap kézhezvételének időpontjában átmenetileg nem áll munkaviszonyban, az igazoló lapot az új munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül nyújthatja (küldheti) be a folyósító szervhez.

Tudnivalók

Az "Igazolás"-t a munkaviszony megszűnése esetében kell kiállítani a lakbér-hozzájárulás folyósítására jogosult személyek ide vonatkozó adatainak közlése céljából. Nem állítható ki az "Igazolás" az R. 11. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltak fennállása esetén.

A Munkavállalói Igazolási Lap (MIL-lap) kiállítására kötelezett munkáltató szervnek - a kilépő munkavállaló okmányainak kiadásakor - a MIL-lap megjegyzés rovatába az "Igazolás" kiállítását és az okmányokhoz való csatolását be kell jegyezni.

A MIL-lap kitöltésére nem kötelezett munkáltató szervnek (KTSZ, MGTSZ, HTSZ stb.) az "Igazolás"-t önálló bizonylatként kell kiállítania és ezt a kilépő munkavállaló okmányaihoz kell csatolnia.

Munkaviszony létesítése esetén az "Igazolás" adatai alapján csak az R. 11. § (3) bekezdésében, valamint az R. 10. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével lehet lakbér-hozzájárulást folyósítani.

Az 5. sor kitöltésénél a megfelelő választ kell aláhúzni. Ha a kereső lakbér-hozzájárulást igazoló lapján az 1. b) és 2. sorba beállított összeg megegyezik, akkor a lakbér-hozzájárulást nem osztották meg, így az a) pont szerinti szöveget kell aláhúzni [egyéb esetben a b) pont szövegét kell aláhúzni].

Olyan esetben, ha munkaviszonyváltozás történt, az 5. sorba a korábbi munkáltató által adott "Igazolás"-ban foglaltakat kell figyelembe venni. E sorba adott válasz alapján kell az R. 11. § (4) bekezdésében foglaltakat érvényesíteni.

A 7. sor kitöltésénél a Vhr. 12-16. §-ainak rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. Az 1971. év második félévében történő munkahely változtatás esetén ebbe a sorba összeget beírni nem lehet. A lakbér-hozzájárulás csökkentésének alapjául szolgáló 1971. évi első félévi összes kereset összegét - a Vhr. 28. §-a szerint - a "Megjegyzés" részben: "1971. év első félév összes keresete Ft" szöveggel fel kell tüntetni.

A 8. a) sor kitöltésénél az időbéres keresők tárgyidőszakban elért, a Vhr. 13. § (1) bek. a) pontjában felsoroltak szerint megállapított összes bérét, illetve munkadíjat kell feltüntetni.

Ha a kereső előző munkahelyéről az "Igazolás" szerint már hozott keresetre vonatkozó adatot, úgy azt - az éven belüli újabb munkahely változtatás esetén azzal halmozva kell feltüntetni. Ugyanígy kell eljárni a 7. b) és 8. sorok kitöltésénél is.

A 8. b) sor kitöltésénél az időbéres keresők tárgyidőszakon belüli besorolási (fix) bérén felül elért összes egyéb keresetet kell bejegyezni a Vhr. 13. § (1) bek. b) pontjában és a (2) bekezdésében felsorolt jogcímek alapján.

A 9. sor kitöltésénél a nem időbéres keresők tárgyidőszakban elért összes keresetét kell a Vhr. 15-16. §-ában foglaltak alapján kiszámítani és bejegyezni.

A 10. sor kitöltésénél - a munkában töltött hónapok meghatározásánál - a Vhr. 15. §-ában foglalt előírások szerint kell eljárni. A töredék hónapot egy tizedessel kifejezve kell bejegyezni.

A munkában töltött hónapok számát a tárgyidőszak kezdetétől a munkaviszony megszűnéséig terjedő időszakra vonatkoztatva kell beírni. Ha a kereső előző munkahelyéről az "Igazolás" szerint már hozott munkában töltött hónapokra vonatkozó adatot, azt - az éven belüli újabb munkahely változtatás esetén - ezzel halmozva kell feltüntetni.

Az "Igazolás"-t a munkavállaló nyugdíjba vonulása esetén ugyancsak ki kell állítani és azt a jogosult részére ki kell adni.