7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM együttes rendelet

az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló - a 3/1973. (I. 26.) MT rendelettel módosított és kiegészített - 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 9. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

A 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Szabadfoglalkozású, illetőleg önálló az, aki általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója alá eső tevékenységet gyakorol, kivéve, ha munkaviszonyban áll vagy nyugdíjas."

2. §

A Vhr. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Többszintes lakóházépítésnél a kölcsön feltételei szempontjából építési költség: a lakóépület (lakóépületek), valamint a lakások rendeltetésszerű használhatóságához szükséges más épületek, illetőleg építmények (pl. szemétedény-tároló, tüzelőanyag-tároló, támfal, építésügyi hatóság által előírt kerítés) és a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségeinek, a beruházás lebonyolítási költségeinek, továbbá a műszaki tervezési költségeknek a lakásra jutó hányada, valamint a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet alapján az építtetőt terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulás.

(2) A lakásépítő szövetkezet útján telepszerűen, valamint a munkások lakásépítésének támogatása (R. 6/A-6/B. §) keretében megvalósuló többszintes lakóházépítés esetében a telekárnak a lakásra jutó hányadát is építési költségként kell figyelembe venni."

3. §

A Vhr. a következő 10/A-10/D. §-sal egészül ki:

"10/A. §

(1) A R. 6/A-6/C. §-ának alkalmazása szempontjából:

a) állami vállalat: a vállalati formában működő állami gazdálkodó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is;

b) munkás: az a fizikai dolgozó, akit az érvényben levő statisztikai szabályok szerint a munkás állománycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő állománycsoportból (kereskedelemben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból) a fizikai munkát végző, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, művezető, segédművezető;

c) eltartottnak a 11. §-ban említett gyermeket és más családtagot, valamint a R. 7. §-ának (3) bekezdésében említett gyermeket kell tekinteni;

d) szoba, félszoba: az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 5-7. §-ában meghatározott lakóhelyiség.

(2) Azt a körülményt, hogy a dolgozó az (1) bekezdés b) pontja szerint munkásnak minősül, a vállalat igazgatója által kiadott igazolással kell bizonyítani.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett eltartottakra vonatkozó adatokat a 12. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell igazolni.

(4) A R. 6/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett településeket e rendelet melléklete határozza meg. A R. 6/A-6/C. §-ában megállapított kedvezmények a munkások részére e településeken

nyújthatók.

10/B. §

(1) A R. 6/A-6/B. §-ában szabályozott állami támogatás és egyéb pénzügyi feltételek az e rendelet mellékletében meghatározott településeken egyedi többszintes lakóházépítés (vásárlás) esetén is megilletik a munkásokat, ha az építkezés helye szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolása szerint telepszerű többszintes lakóházépítésre nincs lehetőség.

(2) Az állami támogatásra való jogosultságot és a támogatás mértékét a kölcsön- (adásvételi) szerződés aláírásakor fennálló személyi körülmények alapulvételével kell megállapítani. A munkás eltartott gyermekeinek és más eltartott családtagjainak számában később bekövetkezett változás az állami támogatás mértékét nem érinti.

(3) Az állami támogatást a lakásnak az építési engedély szerinti szobaszáma alapján előlegként kell folyósítani. Az állami támogatás tényleges összegét a használatbavételi engedélyben feltüntetett - legfeljebb a (2) bekezdés szerint számított lakásigény mértékének felső határáig terjedő - szobaszám alapján kell elszámolni. Lakásvásárlás esetén az állami támogatást az adásvételi szerződésben meghatározott szobaszám alapján kell nyújtani.

(4) Az állami támogatást és az előtörlesztést - ha ez utóbbit a lakásügyi hatóság a költségvetés terhére engedi el - az Országos Takarékpénztár folyósítja és számolja el a költségvetéssel.

(5) Az Országos Takarékpénztár a havi törlesztőrészletnek az első három évre történő mérséklésénél [R. 6/B. § (3) bek.] figyelembe veszi a vállalati kölcsöntámogatás törlesztőrészletét is.

10/C. §

Az a munkás, aki tanácsi értékesítésű vagy ezzel egy tekintet alá eső szövetkezeti, illetőleg a R. 6/A-6/B. §-a alapján nyújtott állami támogatással épített (vásárolt) lakással rendelkezik, újabb lakás építése (vásárlása) esetén a R. szerinti állami támogatásban csak akkor részesíthető, ha az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakását az eredeti eladási áron a tanácsnak újraelosztásra átadta, vagy a bármilyen címen kapott állami támogatást teljes mértékben visszafizette.

10/D. §

Ha az állami gazdaságok munkásai a R. 6/A-6/B. §-ában szabályozott állami támogatással vesznek részt a lakásépítésben, az állami gazdaságok dolgozóinak kedvezményes lakóházépítéséről szóló 1/1967. (V. 12.) MÉM-PM-ÉVM együttes rendelet, továbbá az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok nem alkalmazhatók."

4. §

A Vhr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt személyeket a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

- az építtetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban élnek és

- havi 600 Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek.

Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott szülők esetében - ha együttes jövedelmük az 1200 Ft-ot meghaladja - egyik szülő után sem nyújtható kedvezmény."

5. §

A Vhr. 12. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett 500 Ft-os kereseti (jövedelmi) határ 600 Ft-ra változik.

6. §

A Vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kedvezmény megelőlegezése esetében a három, illetőleg hat év kezdő időpontját lakásépítésnél a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély kiadásától, lakásvásárlásnál pedig az adásvételi szerződés aláírásának napjától kell számítani."

7. §

A Vhr. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. §

A R. 7. §-ának (5) bekezdése szerint utólagosan nyújtott szociálpolitikai kedvezménnyel elsősorban a kölcsöntartozást, ha ez nem áll fenn, a munkáltatói kölcsöntámogatást kell csökkenteni. A kedvezmény csak az utólagos folyósítás időpontjában ténylegesen fennálló kölcsön, illetve munkáltatói kölcsöntámogatás összegéig nyújtható."

8. §

A Vhr. 16. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kérelmező eltartott gyermekeinek a számában később bekövetkezett változás a jogosultságot és a kedvezmény mértékét csak az 1973. január 1. napja után megkötött szerződés esetében érinti [R. 7. § (5) bek.]. A kérelmező más eltartott családtagjainak a számában később bekövetkezett változás a jogosultságot és a kedvezmény mértékét nem érinti."

9. §

A Vhr. 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A havi törlesztőrészletnek az első három évben történő mérséklését munkáscsalád és fiatal házaspár esetében egyaránt a kölcsön törlesztésének megkezdése előtt lehet kérni. Az Országos Takarékpénztár a mérséklést a kérelmező jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével engedélyezi."

10. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1973. január 1. napját követően megkötött kölcsön- (adásvételi) szerződések tekintetében kell alkalmazni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

"Melléklet a 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelethez

A rendelet 10/A. §-ának (4) bekezdésében említett települések jegyzéke:

1. Budapest

Ajka

Baja

Balassagyarmat

Békéscsaba

Debrecen

Dunakeszi

Dunaújváros

Eger

10. Esztergom-Dorog

Érd

Gödöllő

Gyöngyös

Győr

Gyula

Hatvan

Hódmezővásárhely

Jászberény

Kalocsa

20. Kaposvár

Kazincbarcika

Kecskemét

Komárom

Komló

Kőszeg

Leninváros

Miskolc

Mosonmagyaróvár

Nagykanizsa

30. Nagykőrös

Nyíregyháza

Orosháza

Oroszlány

Ózd

Pápa

Pécs

Salgótarján

Sárvár

Sátoraljaújhely

40. Sopron

Százhalombatta

Szeged

Szekszárd

Székesfehérvár

Szigetvár

Szolnok

Szombathely

Tapolca

Tata

50. Tatabánya

Tiszaföldvár-Martfű

Vác

Várpalota

Veszprém

Zalaegerszeg

56. Záhony"