1/1967. (V. 12.) MÉM-PM-ÉVM együttes rendelet

az állami gazdaságok dolgozóinak kedvezményes lakóházépítéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Elnökségével egyetértésben az alábbiakat rendeljük,

1. § (1) Az állami gazdaságok (a továbbiakban: gazdaságok) állandó dolgozói (a továbbiakban: dolgozók) lakáshelyzetük megjavítása céljából évente meghatározott számban kedvezményes feltételek mellett építhetnek társas- és családi lakóházakat. Ennek érdekében a dolgozók kedvezményes építési kölcsönben részesíthetők.

(2) A kedvezményes építési kölcsön céljára felhasználható összeget 60%-ban az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) általános lakásépítési kölcsönakciójának keretéből, 40%-ban pedig vállalati forrásokból kell biztosítani. Az e célra felhasználható forrásokat a Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben jelöli ki.

(3) Az 1967. évre kedvezményes lakóházépítési keretszámot a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium az OTP-vel együttesen állapítja meg és a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének (a továbbiakban: MEDOSZ) Elnökségével egyetértésben bontja le a megyékre. A kereteket a gazdaságok igényei alapján - a telekkialakítás lehetőségeit is figyelembe véve -az állami gazdaságok termelési igazgatóságai a MEDOSZ megyei bizottságaival egyetértésben osztják szét a gazdaságok között. A további évekre az elosztás módját a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium az OTP-vel és a MEDOSZ Elnökségével együttesen szabályozza. Ha a megállapított éves építési keretszám az adott évben nem kerül felhasználásra, a fel nem használt résszel a következő évi építési előirányzat nem növelhető.

(4) A kedvezményes építési kölcsönben részesíthető dolgozókat a keretszámon belül a gazdaság igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben jelöli ki. A kijelölésnél figyelembe kell venni a dolgozó addig végzett munkáját, családi -és szociális helyzetét. Előnyben kell részesiteni a többgyermekes családokat, valamint azokat a dolgozókat, akiknek a lakáshelyzete a legrosszabb, illetve, akik munkahelyüktől távolabb laknak. A kedvezményben részesülőket legalább 85%-ban a fizikai dolgozók közül kell kijelölni.

2. § (1) A lakóházépítéshez szükséges házhelyeket a dolgozók az OTP-tól a 35/1957. (VI. 21.) számú kormányrendelet és a 29/1957. (VIII. 15.) PM rendeletben meghatározott feltételekkel vásárolhatják meg.

(2) A házhelyterületek kijelöléséről és a házhelyek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatokról az 1/1964. (V. 13.) É M rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell gondoskodni. A házhelyek kialakítása céljára a gazdaság kezelésében álló földrészletek is kijelölhetők és felhasználhatók. Családi házak építése céljára 150 négyszögölnél kisebb és 300 négyszögölnél nagyobb házhelyeket kialakítani általában nem szabad.

3. § (1) A gazdaságok

- az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet 14. §-ában és a 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével a lakóházépítésben részt vevő dolgozóknak segítséget nyújtanak;

- a helyi termelésű építőanyagokat önköltségi áron, a bontási anyagokat pedig - a 3/1966. (IV. 30.) OT-PM-ÉM számú együttes rendeletben megállapított feltételek szerint - a bontási munka elvégzésének ellenértékeként adhatják át az építtetőknek; Ha a bontási anyag értéke jelentősen meghaladja a bontási munka értékét, a különbözetet a dolgozóval meg kell téríttetni;

- az 1/1964. (Mg. É. 33.) ÁGF számú utasításban megszabott térítés ellenében az építő- és bontási anyagok elszállítására fuvareszközeik igénybevételét engedélyezhetik.

(2) A gazdaságok építőbrigádját olyan időben, amikor az nincs üzemi munkával lekötve, a munkabér, annak közterhe és e költségtényezők 30%-ában felszámítható általános költség térítése ellenében az építtetők igénybevehetik. Ez a kedvezmény -azonban nem hátráltathatja a gazdaság saját építkezéseinek megvalósítását.

(3) A gazdaság a lakóházépítésekhez nyújtott szolgáltatásokról építtetőkként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni,

4. § Az építkezés gazdaságossága és a bonyolítás megkönnyítése érdekében társasházak építésére, családiházak építése esetén pedig csoportos lakóházépítésre kell törekedni. A típustervek, illetőleg az államilag ajánlott tervek szerinti lakóházak építését előnyben kell részesíteni. A típustervektől csak ott lehet eltérni, ahol a helyi adottságok mellett már korábban alkalmazott egyedi tervek szerint az építkezés gazdaságosabb.

5. § (1) A kedvezményes építési kölcsönt az OTP az általános lakásépítési kölcsönakció feltételeitől való alábbi eltérésekkel engedélyezi:

a) Az építési kölcsönösszeg felső határa családi ház építése esetén 100 000 Ft, egyes kivételes esetekben, kizárólag társasház építésénél 120 000 Ft. Az engedélyezhető kölcsön átlaga megyénként a 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg,

b) A dolgozónak a lakásépítési költség legalább 10%-át kitevő saját hozzájárulást kell az építkezéshez biztosítania. Ha az építési költség nagyobb, mint a nyújtható kölcsön és a 10% saját hozzájárulás együttes összege, a különbözetet az építtetőnek kell viselnie.

(2) A kölcsön évi 2%-os kamatozású, a késedelmi kamat évi 6%, a törlesztés leghosszabb idő-, tartama 25 év.

(3) A vállalati forrásból nyújtott kölcsön törlesztésére befolyó összegeket a vállalati forrás javára kell elszámolni,

6. § (1) A dolgozó eredeti kölcsöntartozásának összegét az állami gazdaságban eltöltött 10 évi folyamatos szolgálati idő után 10%-kal, további 5 évi szolgálati idő eltöltése után újabb 15%-kal, együttesen 25%-kal, legfeljebb azonban 25 000 Ft-tal csökkenteni kell.

(2) A kedvezményre jogosító szolgálati időt a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától kell számítani; annak folyamatos eltöltését a gazdaság igazgatója igazolja.

(3) Az (1) bekezdésben megszabott kedvezményt a 10, illetőleg a további 5 évi szolgálati idő eltöltése után a vállalati források terhére kell elszámolni,

7. § (1) Ha a munkaviszony a dolgozó hibájából

a) 10 éven belül - megszűnik, az általános lakásépítési kölcsönakció keretében nyújtható hitel felső határa fölötti többletkölcsön lejárttá válik és azt a mindenkor érvényben levő kamatfeltételekkel - a rendes havi törlesztő részleten felül - 5 éven belül vissza kell fizetni;

b) 10 év eltelte után, de 15 éven belül szűnik meg, a kölcsöntartozás már jóváírt 10%-os csökkentése a dolgozót megilleti, egyebekben az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni;

c) 15 év eltelte után szűnik meg, az addig élvezett kedvezmények a dolgozót megilletik s a még fennálló kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben vállalt esedékesség időpontjában kell visszafizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a dolgozót jogerős fegyelmi határozattal, vagy büntetőbírósági ítélet alapján az állami gazdaság alkalmazásából elbocsátják.

(3) Ha a munkaviszony a dolgozó hibáján kívül szűnik meg, vagy kivételes méltánylást érdemlő eset forog fenn, az (1) bekezdésben megszabott korlátozások alól - a gazdaság igazgatójának és szakszervezeti bizottságának együttes javaslatára - a PM Takarékpénztári Főigazgatóság felmentést adhat,

(4) Az építtetőt munkaképtelenségét eredményező rokkantsága esetén a kedvezmények változatlanul megilletik.

8. § (1) Az építési kölcsön felhasználásával felépített lakóház és a házhely (a továbbiakban: ingatlan) a kölcsöntartozás fennállásának időtartama alatt elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, s az ingatlan csak a gazdaság igazgatója és az OTP előzetes hozzájárulásával adható el. Az OTP jogosult az eladáshoz való hozzájárulását a kölcsöntartozás részbeni, vagy egészbeni visszafizetéséhez, illetőleg - tartozásvállalás engedélyezése esetén - új feltételek megállapításához kötni.

(2) Az ingatlannak a terhelési és elidegenítési tilalmi idő alatt történő eladása esetén a dolgozót a kölcsöntartozás összegének csökkentése nem illeti meg. A már jóváírt elengedés összegével a kölcsöntartozást növelni kell.

(3) Ha az ingatlant a kedvezményes építési kölcsönre jogosult állami gazdasági dolgozó veszi meg, a kedvezmények fenntartását - a gazdaság igazgatójának és szakszervezeti bizottságának javaslatára - az OTP engedélyezheti. Az ingatlan tulajdonjogát megszerző dolgozó javára a kölcsöntartozás csökkentésére jogosító szolgálati időt a tartozás-átvállalás időpontjától kell számítani,

9. § (1) A gazdasággal munkaviszonyban álló építtető halála esetén a kölcsön visszafizetésére a 8. §-ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az örökhagyó javára a 6. § alapján már jóváírt kölcsönelengedésen felül az örököst további elengedés nem illeti meg.

(2) A kedvezmények fenntartását kivételesen méltányos esetekben, az örökös szociális helyzetét is figyelembe véve - a gazdaság igazgatójának és szakszervezeti bizottságának együttes javaslatára - az OTP engedélyezheti.

(3) Ha az örökös, vagy az örökösök egyike saját személyében is jogosult a kedvezményes építési kölcsönre, az örökhagyó részére érvényben volt fizetési feltételek és kedvezmények változatlanul érvényben maradnak. A kölcsöntartozás összegének csökkentése szempontjából az örökhagyó és az ilyen örökös szolgálati idejét folytatólagosan kell figyelembe venni,

10. § A felépült lakóházat a 49/1962. (XII. 31.) számú kormányrendelet és a 6/1963. (IV. 5.) PM rendelet alapján 15 évig, többszintes társasház esetén 25 évig házadómentesség illeti meg,

11. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az állami gazdasági dolgozók részére korábban engedélyezett építési kölcsönök tekintetében nem lehet alkalmazni.

Dr. Dímény Imre s. k.,

mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter

Dr. Garamvölgyi Károly s. k,

pénzügyminiszter-helyettes

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter