34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet

a beruházások rendjéről és az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelete a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT sz. rendelet végrehajtásáról

A 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a beruházási fogalmak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a pénzügyi fedezet biztosítása és a külön tartalék vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

[A vastag betűvel szedett szöveg a Minisztertanács rendelete (a továbbiakban: R); a vékony betűs szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

R. 1. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozik - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a költségvetési szerv, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, a szövetkezetek érdekképviseleti és egyéb szervei, a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szerv és annak vállalata, a gazdasági és a szövetkezeti társulás, valamint az egyesület beruházási tevékenysége.

(2) A rendeletet az állami gazdaság, az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaság, az állami erdő- és vadgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, valamint ezek gazdasági és szövetkezeti társulása, érdekképviseleti és egyéb szervezete (a továbbiakban együttesen: mezőgazdasági szervezet) beruházási tevékenységére csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági szervezetek beruházásairól szóló jogszabály ezt külön előírja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni arra a gazdasági és szövetkezeti társulásra is, amelyben a mezőgazdasági szervezet vagyoni érdekeltsége az 50%-ot meghaladja.

Beruházási fogalmak

R. 2. §

Az általános beruházási fogalmakat az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben, a sajátos szakmai beruházási fogalmakat pedig az ágazati miniszter az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben határozza meg.

Állóeszköz

Vhr. 1. §

(1) Állóeszköz minden olyan, a társadalom termelési vagy egyéb szükségleteinek kielégítését szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) vagyontárgy alkatrészeivel együtt, amelynek. elhasználódási ideje 3 évnél hosszabb és beszerzési értéke meghaladja az 5000 Ft-ot, feltéve, hogy külön rendelkezés nem utalja a fogyóeszközök (gyártóeszközök) körébe. A vagyontárgy részét képező alkatrész az előállítás során beépített (ráépített, összeszerelt) olyan termék, amely nélkül az állóeszköz rendeltetésszerűen nem használható.

(2) Az állóeszköznek minősülő vagyontárgy fogalma szempontjából tartozék az olyan önmagában nem üzemeltethető termék, amelyet az állóeszközbe előállítása során nem építettek be, de meghatározott esetben szükséges annak üzemeltetéséhez, illetőleg amely az állóeszközt alapvető felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá.

A beruházás és a beruházási (fejlesztési) költségek

Vhr. 2. §

(1) Beruházásnak minősül

a) a népgazdaság állóeszköz-állományának bővítése és pótlása. Ilyen beruházás az új állóeszközök létesítése és beszerzése (beleértve a pótlást is), a meglevő növelése, illetőleg bővítése, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak, valamint az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételéként előírt tartalék alkatrészeinek és tartozékainak álló-eszközállományt növelő első beszerzése, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb hasznos tevékenység (népgazdasági beruházás);

b) kizárólag a beruházó (üzemeltető) állóeszközállományának növelése és pótlása. Ilyen beruházás a már meglevő (aktivált) állóeszköz beszerzése és átvétele, a földterület megszerzése, valamint a szövetkezeteknél, vízgazdálkodási társulatoknál, továbbá a gazdasági és szövetkezeti társulásoknál a tagok által bevitt állóeszköz, ún. apport (üzemgazdasági, illetve kiegészítő beruházás).

(2) Az állóeszköz-állomány növelésével és pótlásával összefüggő közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység minden esetben népgazdasági beruházásnak minősül. Ráfordításai általában a következők:

a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (pl. a fejlesztési cél és az előkészítési munkaprogram kidolgozása, a beruházási javaslat, a beruházási program, tanulmányok és szakvélemények költségei, a tervpályázat, versenytárgyalás, ajánlati felhívás költségei, a kötelező telephelyjavaslat díja); az előkészítés során szükséges kutatások, kísérletek, talaj feltárási és geodéziai munkák költségei, ideértve a bányászati és egyéb feltáró fúrások költségei közül azokat is, amelyek a külön rendelkezések szerint a beruházás költségeként elszámolhatók; a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;

b) a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő tervpályázati, versenytárgyalási, szükség esetén több változatú megoldásra vonatkozó ajánlati felhívás költségei, a beruházás megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció készítésének, a tervek helyszínre alkalmazásának költségei (ideértve a házilagosan végzett tervezés költségeit is); a tervezői művezetés költségei; egyszeri telekigénybevételi díj, szanálási (bontási, áttelepítési, zöldkártalanítási) költségek; az ingatlan tulajdonjogának, vagy kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos költségek (vételár, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek); a közterület-használati díj; a szerelési és gépalapozási költségek; a használtan beszerzett állóeszköz üzembehelyezéséhez szükséges átalakítási költségek; a szállítási (fuvar-) és vámköltség; a beruházási járulék; a befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházásoknál teljesített folyósítások után a céljellegű hitel igénybevétele miatt fizetendő kamat; a beruházás üzembehelyezése előtti próbáknak (próbaüzemeltetésnek) - az ezek során előállított termékek készletértékével, illetve az értékesítés árbevételével csökkentett és a közreműködőkre (vállalkozókra, szállítókra) át nem hárítható - költségei; jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek; azok a költségek, amelyeket külön jogszabály vagy egyedi döntés alapján a Minisztertanács közvetlenül, vagy az Állami Tervbizottság útján a beruházás költségének minősít;

c) a beruházási igazgatási költségek, amelyek jogcímén elszámolható:

- a megbízás alapján végzett beruházói feladatok ellátásáért a megállapodás szerinti díj;

- a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházási költség 1%-a.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ráfordításokat aktiválni kell. Nem kell aktiválni az állami telekért fizetett egyszeri telekigénybevételi díjat; az ingatlan tulajdonjogának vagy kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos költségeket; a szanálási költségeket (a borítás kivételével); a hatósági díjakat és illetékeket; a beruházási járulékot; a befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházásoknál teljesített folyósítások után a céljellegű hitel igénybevétele miatt fizetendő kamatot.

(4) E jogszabály alkalmazása szempontjából fejlesztési költségnek minősül az (1)-(2) bekezdés szerinti beruházási költség, továbbá a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök - költségvetési szerveknél a beruházások üzembehelyezéséhez szükséges, első alkalommal beszerzett fogyóeszközökköltségének együttes összege.

Beruházási kategóriák

R. 3. §

(1) A beruházások a beruházás elhatározására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások vagy vállalati (szövetkezeti) beruházások.

(2) Állami beruházások:

a) a nagyberuházások, amelyeket egyedi elbírálás alapján a Minisztertanács közvetlenül vagy az Állami Tervbizottság útján annak minősít. A nagyberuházások körének irányelveit a rendelet melléklete tartalmazza;

b) a célcsoportos beruházások, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát - az ágazati miniszterrel egyetértésben - az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg;

c) az egyéb állami beruházások az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja nem vállalati formában működő állami vagy társadalmi szervek állóeszköz-állományának, bővítése vagy pótlása.

(3) Vállalati (szövetkezeti) beruházásnak minősül az a beruházás, amely a (2) bekezdésben foglaltak alapján nem tartozik az állami beruházások körébe. A vállalati (szövetkezeti) beruházások körébe tartoznak, a vállalati gazdálkodási rendszerben működő tervező és kutatóintézetek, a vízgazdálkodási társulatok és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei beruházásai is.

A beruházások egyéb csoportosítása

Vhr. 3. §

(1) Alapberuházás minden - általában telekhatáron belüli - olyan beruházás, amelyet a megvalósítás után a beruházó üzemeltet és állóeszközei között tart nyilván.

(2) Az alapberuházás szempontjából kapcsolódó beruházás az alapberuházás működéséhez szükséges, vagy azt elősegítő olyan - általában telekhatáron kívüli - beruházás, amely más vállalat (szerv) fejlesztését szolgálja, nem az alapberuházó üzemelteti és más szerv veszi állóeszköz-állományába.

(3) Közös beruházás, amelynek megvalósítása két vagy több szerv fejlesztési célkitűzéseit szolgálja; a közös megvalósítás együttes érdekük és a beruházás, valamint az üzemeltetés költségeit - a fedezet biztosítására, a kezelői jog (tulajdonjog) gyakorlására és a létrehozott állóeszközök közös használatára vonatkozó megállapodás alapján - közösen fedezik. A megállapodásban rögzíteni kell:

- a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök mértékét és a kötelezettségvállalás arányait;

- a döntési jogok gyakorlását;

- a közös képviseletet;

- a lebonyolítás módját;

- az üzemeltető szerv megjelölését;

- a közös használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az érdekeltek részére kikötött előnyöket;

- az üzemeltetéssel és együttműködéssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat;

- állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat, valamint az állami tulajdont kezelő szerv megnevezését.

II. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai

R. 4. §

(1) A beruházások előkészítése során egyrészt a beruházás jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.

(2) A beruházási döntéseket a beruházási kategóriák követelményeihez igazodó tartalmú és részletességű, gazdaságilag és műszakilag megfelelő dokumentációkkal kell megalapozni. Ennél figyelembe kell venni a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai irányelveket, a terület-, és településfejlesztési célokat, a jóváhagyott központi fejlesztési programokat, az elfogadott műszaki-gazdasági koncepciókat, a környezetvédelmi követelményeket, valamint a területrendezési terveket. A beruházások előkészítése és megvalósítása során a területi koordinációra, az építési műszaki-gazdasági normatívákra vonatkozó - külön jogszabályokban foglalt - rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) Az állami döntések előkészítése során a beruházó - gazdasági és pénzügyi érdekeire, valamint az üzemeltetés feltételeire is kiterjedő - észrevételeket, javaslatokat tehet.

(4) Minden beruházást az előkészítés során hozott döntéseknek megfelelően kell megvalósítani; ezért - a felügyeleti, valamint az ágazati szerveknek és vezetőiknek a beruházási kategóriákra külön meghatározott felelőssége mellett - a beruházó felelős.

(5) A kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és a beruházás anyagi-műszaki feltételeiről (kivitelezés, szállítás, stb.) a megvalósítás keretében kell gondoskodni.

A beruházások elhelyezése

R. 5. §

(1) A beruházások elhelyezéséről a telepítés helyének (község, város, körzet) meghatározásával és a telepítés helyén belül a létesítésre alkalmas terület kijelölésével kell gondoskodni.

(2) A telepítés helyét a nagyberuházásoknál, valamint azoknál a célcsoportos beruházások körébe tartozó jelentős beruházásoknál, amelyekre a nagyberuházásokra előírt előkészítési és jóváhagyási rend vonatkozik, az Állami Tervbizottság; a célcsoportos és az egyéb állami beruházásoknál a beruházó felügyeletét ellátó szerv, a tanácsoknál az illetékes tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban együttesen: felügyeleti szerv); a vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál az igazgató (a szövetkezet illetékes testületi szerve) határozza meg.

(3) A telepítés helyét - az építésügyi és városfejlesztési miniszter által az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben kiadott rendeletben megállapított esetekben és módon - az e célra megjelölt szerv közreműködésével kell kiválasztani.

(4) A területet az illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve jelölt ki. A tanácsi szerv a beruházás céljára több területet is megjelölhet.

(5) A beruházás céljára alkalmas terület használatának gazdasági feltételeire - a jogszabályok keretei között - a tanácsi szerv és a beruházó állapodnak meg. A megállapodás nem pótolja a területfelhasználási engedélyt.

Megállapodás a terület igénybevételére és használatára

Vhr. 4. §

(1) A beruházás céljára alkalmas terület igénybevételének gazdasági feltételeire vonatkozó megállapodást a beruházó kezdeményezi. A megállapodásnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a terület igénybevételével kapcsolatos ellenértéket ;

b) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges és a tanács feladatát képező kapcsolódó beruházások ütemét, előkészítésük és megvalósításuk módját, költségük viselését.

(2) Nem állami tulajdonban, továbbá állami tulajdonban, de nem tanácsi kezelésben levő terület esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra kell megállapodni.

(3) Nyomvonalas létesítményeknél a megállapodás megkötése nem kötelező.

A NAGYBERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

A fejlesztési cél

R. 6. §

(1) A nagyberuházássá minősítés előfeltételeként fejlesztési célt kell kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni.

(2) A fejlesztési célt olyan részletességgel kell kidolgozni, hogy a fejlesztés szükségessége, időszerűsége, gazdaságossága és az általános gazdasági-műszaki előfeltételek biztosításának lehetősége elbírálható legyen. A fejlesztési célban a szükséglet kielégítésének javasolt módját több változat bemutatásával kell igazolni.

(3) Központi fejlesztési program részét képező nagyberuházásra nem kell külön fejlesztési célt készíteni, ha annak szükségességéről és időszerűségéről a (2) bekezdésben előírt adatok alapján a központi, fejlesztési program jóváhagyása során kifejezetten is állást foglaltak.

(4) A fejlesztési cél kidolgozásáról a felügyeleti szerv gondoskodik és azt jóváhagyás céljából az Állami Tervbizottság elé terjeszti. A fejlesztési cél kidolgozását az Országos Tervhivatal is kezdeményezheti. A fejlesztési cél jóváhagyására vonatkozó előterjesztésnek tartalmazni kell az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és - amennyiben az előterjesztővel nem azonos - az ágazati miniszter állásfoglalását is.

(5) A fejlesztési célt a középtávú népgazdasági terv keretében, illetve egyedi elbírálás alapján az Állami Tervbizottság hagyja jóvá, ha a központi fejlesztési program jóváhagyása során a (3) bekezdés szerinti állásfoglalás nem történt meg.

A fejlesztési cél kidolgozása, egyeztetése és a jóváhagyás alapján megtehető intézkedések

Vhr. 5. §

(1) A fejlesztési célt az 1. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírások rendszerében kell kidolgozni.

(2) A fejlesztési cél kidolgozása költségeinek fedezetéről a népgazdasági tervben a nagyberuházások előkészítésére szolgáló előirányzatból az Országos Tervhivatal; vagy a beruházásra fordítható saját pénzügyi forrásból a beruházó gondoskodik.

(3) A fejlesztési célra vonatkozó előterjesztés tervezetre a felügyeleti szerv - legalább 30 napi észrevételezési határidő mellett - köteles beszerezni az R. 6. §-ának (4) bekezdésében említett szervek, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság véleményét.

(4) A fejlesztési cél jóváhagyása a felügyeleti szervet kizárólag a beruházási javaslat elkészítésére jogosítja fel. A jóváhagyás alapján megvalósítási munkára (kivitelezési tervdokumentáció készítése, felvonulás, kivitelezés, szerelés, gépbeszerzés, stb.) megrendelést feladni, szerződést kötni, vagy ilyet végezni nem szabad.

Az előkészítési munkaprogram

R. 7. §

(1) A felügyeleti szervnek - a fejlesztési cél jóváhagyása után - a beruházási javaslat kidolgozásához előkészítési munkaprogramot (a továbbiakban: munkaprogram) kell készítenie. A munkaprogram kidolgozásához az Országos Tervhivatal általános - indokolt esetben egyedi - irányelveket állapíthat meg.

(2) A munkaprogramban meg kell tervezni a teljes előkészítési folyamatot, annak lényeges szakaszait és azok időbeli lefolyását. A munkaprogramnak tartalmaznia kell az előkészítésben résztvevő szerveket, feladataik megjelölését, a feladat teljesítéséért és elfogadásáért (jóváhagyásért) felelős személyeket.

(3) A munkaprogramot egyeztetni kell az egyes részkérdésekben érdekelt minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel) és az illetékes tanácscsal, valamint egyéb érdekelt szervekkel. A munkaprogramot a felügyeleti szerv vezetője az Országos Tervhivatallal egyetértésben hagyja jóvá.

(4) A munkaprogram végrehajtása során részdöntések kérhetők az Országos Tervhivataltól olyan kérdésekben, amelyek az előkészítés további folyamatát meghatározott irányban befolyásolják, vagy egyes munkafeladatok közötti koordináció biztosítása szempontjából szükségesek. Az Országos Tervhivatal a határozathozatalt - a kérdés jelentőségéhez mérten - a felügyeleti szerv hatáskörébe utalhatja, vagy az érdekelt minisztériumok (országos hatáskörű szervek) bevonásával a maga részére tarthatja fenn, illetve arra hívhatja fel a felügyeleti szervet, hogy a döntést közvetlenül az Állami Tervbizottságtól kérje.

(5) Kivételesen - jogszabályban meghatározott körben - az Állami Tervbizottságtól a beruházás megvalósításával összefüggően is kérhetők részdöntések.

Az előkészítési munkaprogram kidolgozása és a részdöntések

Vhr. 6. §

(1) A munkaprogramot a 2. sz. melléklet szerinti általános - és az Országos Tervhivatal által indokolt esetben adott egyedi - irányelvek figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A munkaprogram egyeztetése során felmerülő vitás kérdésekben az Országos Tervhivatal álláspontja az irányadó. A jóváhagyott munkaprogram kötelezettséget jelent az abban foglalt feladatok határidőben történő végrehajtására. A feladatok teljesítését dokumentálni kell.

(3) Az Állami Tervbizottságtól a beruházás megvalósításával összefüggésben [R. 7. § (5) bekezdés] a felügyeleti szerv részdöntést a (4)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a következő esetekben kérhet:

- a terület megszerzésére (kisajátítására) és a szanálás elvégzésére;

- a kivitelezési tervek kidolgozásának megkezdésére ;

- egyes meghatározott és időben ütemezett felvonulási munkákra vagy felvonulási célra alkalmas - végleges - létesítmények megvalósítására, ha a beruházás folyamatos megvalósulása biztosított és a felvonulás megkezdése nem okoz indokolatlan többletköltséget;

- a tervezett szerelési időpont betartása érdekében szükséges gépmegrendelések feladására, ha a nemzetközi árucsereforgalom szerződési feltételei, vagy a hazai gyártás különleges adottságai ezt indokolják és a teljesítés olyan időpontra ütemezhető, amely a hosszabb raktározásból eredő károk felmerülését kizárja, illetve a szavatossági (garanciális) kötelezettség érvényesítését nem gátolja.

(4) A részdöntésekre vonatkozó előterjesztésnek ki kell terjednie:

- a figyelembe vehető változatokra és e változatokból javasolt legelőnyösebb megoldásra, a megvalósításhoz szükséges intézkedések és feladatok, a felelős személyek és a határidő megjelölésével ;

- a javasolt megoldás részletes indokolására: időbeli és költség kihatásaira, valamint pénzügyi forrásaira a beruházás előkészítése és a megvalósítás szempontjából.

(5) Az előterjesztést 15 napos véleményezési határidő mellett az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és a kérdésben ágazatilag illetékes szervekkel egyeztetni kell.

(6) A részdöntések megalapozásához szükséges adatokat és a részdöntéseket dokumentálni kell.

A beruházási javaslat

R. 8. §

(1) A beruházás jóváhagyására vonatkozó döntés megalapozásához beruházási javaslatot kell készíteni.

(2) A beruházási javaslat kidolgozásáról és egyeztetéséről a felügyeleti szerv vezetője gondoskodik. A felügyeleti szerv vezetője, illetve a tanács végrehajtó bizottsága felelős a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén annak megvalósításáért.

(3) Azok a szervek, amelyeket a munkaprogram szerint bevonnak a beruházási javaslat elkészítésébe, a feladatkörükbe tartozó vizsgálatok és egyéb információk alapján kialakított véleményük közlésével vesznek részt a javaslat elkészítésében és a részdöntések megalapozásában. E szervek hatáskörüknek és feladatkörüknek megfelelően felelősséggel tartoznak állásfoglalásaikért.

(4) Az Országos Tervhivatal feladata és felelőssége: állást foglal a munkaprogram jóváhagyásában; az előkészítés során ellenőrzi a munkaprogram megtartását; gyakorolja a részdöntések meghozatalánál biztosított jogait; állást foglal a beruházás szükségessége, időszerűsége, népgazdasági összefüggései, a tervbe történő beilleszthetősége és a telepítés szempontjából. Az Országos Tervhivatal a jóváhagyásra előkészített beruházási javaslatot záradékkal látja el, amely tartalmazza a beruházással kapcsolatos összefoglaló állásfoglalását, továbbá a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének állásfoglalását is.

(5) A beruházási javaslatot a felügyeleti szerv vezetője - az Országos Tervhivatal állásfoglalását (záradékát) mellékelve - terjeszti jóváhagyásra az Állami Tervbizottság elé. A jóváhagyás a beruházás megvalósítását meghatározó mutatók előírásaival történik.

(6) A beruházást az éves népgazdasági tervbe a beruházási javaslat jóváhagyása után lehet felvenni. Ha a jóváhagyás a beruházás kezdési és befejezési időpontját nem írja elő, arról az éves népgazdasági terv jóváhagyása során kell dönteni.

(7) A jóváhagyott mutatóktól eltérni nem szabad. A mutatókat csak a jóváhagyó vagy az általa meghatározott körben erre kijelölt szerv módosíthatja.

A beruházási javaslat kidolgozása

Vhr. 7. §

(1) A beruházási javaslatot a 3. sz. mellékletben foglalt kötelező tartalmi előírások rendszerében, ezen belül a telepítésre és egyes megoldásokra (technológia, műszaki színvonal, építés-szerelési módok, stb.) vonatkozó javaslatokat több változatban, a munkaprogram szerint kell kidolgozni.

(2) A beruházási javaslat kidolgozása során a beruházás üzemeltetéséhez szükséges termékek szállításával és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos igényeket tisztázni és biztosításuk módját ismertetni kell. Ha ilyen igények kielégítése céljából más szerveknél kapcsolódó beruházást kell megvalósítani, annak költségeit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szabad a nagyberuházás pénzügyi forrásaiból fedezni, de a megvalósításuk módját és pénzügyi feltételeit a beruházási javaslatban ismertetni kell.

(3) A nagyberuházás költségei között - elkülönítve - a kapcsolódó beruházások fedezetét akkor szabad előirányozni, ha

- a kapcsolódó beruházás nem irányul ipari vagy mezőgazdasági termelés bővítésére (nyersanyag termelő kapacitások fejlesztésére, termelési kooperációk létesítésére, a beruházás megvalósításában közreműködő szervek kapacitásának bővítésére, stb.) és

- az a szerv, amelynek a szükséglet kielégítése egyébként feladata lenne, saját vagy kiegészített, illetve megelőlegezett eszközeiből a fejlesztést - megvalósítani nem képes és erről megfelelő indoklás mellett írásban nyilatkozik.

(4) A célcsoport tartalmi körébe tartozó kapcsolódó beruházás pénzügyi fedezetét a nagyberuházás költségelőirányzatának jóváhagyásakor elkülönítve azzal a kötelezettséggel kell megállapítani, hogy a pénzügyi fedezetet a célcsoportban összevontan jóváhagyott előirányzat terhére kell biztosítani. Ha a célcsoport összevont beruházási javaslatának jóváhagyása a nagyberuházás engedélyezése előtt a kapcsolódó fejlesztési igények számbavétele nélkül történt meg, a kapcsolódó beruházás költségét a népgazdasági tartalékból kell fedezni.

(5) A kapcsolódó beruházások költségeinek a nagyberuházás pénzügyi fedezetén belüli előirányzásáról, a megvalósítás módjáról, a fedezeti források kijelöléséről és ezek átadásának feltételeiről a beruházási javaslat jóváhagyása során kell dönteni. Ha a kapcsolódó beruházás megvalósítását más szerv a rendelkezésére álló saját források vagy a jóváhagyott célcsoportos előirányzat terhére valósítja meg, az erre vonatkozó megállapodást, illetve nyilatkozatot a beruházási javaslathoz kell csatolni.

(6) A nagyberuházás megvalósítása során csak az olyan kapcsolódó beruházási költségek fedezetét lehet más beruházó részére átadni, amelyekről a beruházási javaslat jóváhagyása során döntöttek.

(7) A felügyeleti szerv feladata és felelőssége az előkészítés során kiterjed a fejlesztés leggazdaságosabb megvalósítási módjának kiválasztására, a beruházó kijelölésére és arra, hogy a beruházó feladatkörének megfelelően a teljes előkészítési folyamatban részt vegyen, továbbá a beruházási javaslat kidolgozására (kidolgoztatására), az előkészítés céljára rendelkezésre bocsátott költségvetési eszközök rendeltetésszerű felhasználására, az előkészítés során szükséges egyeztetési eljárások lefolytatására, a szükségessé váló részdöntések előkészítésére és előterjesztésére, a döntésre alkalmas beruházási javaslat előterjesztésére.

A beruházási javaslat egyeztetése és előterjesztése

Vhr. 8. §

(1) A munkaprogram szerint kidolgozott beruházási javaslatot és az Állami Tervbizottsághoz benyújtandó előterjesztés tervezetét a (2) bekezdésben megjelölt szervekkel - 45 napos határidő mellett - egyeztetni kell.

(2) A beruházási javaslattal kapcsolatban véleményt nyilvánít:

- az Országos Tervhivatal elnöke a beruházás szükségességéről, időszerűségéről, a népgazdasági összefüggéseiről, a tervbe történő beilleszthetőségéről, az előkészítés megalapozottságáról és a döntésre érettségéről, továbbá a telepítés szempontjából;

- a pénzügyminiszter a fejlesztés eszközszükségletéről, a pénzügyi források összetételéről és egyéb pénzügyi követelményekről, a gazdaságosságról és jövedelmezőségről, a fejlesztés devizahozamáról, a devizaigény feltételeiről, valamint a fizetési mérlegre gyakorolt hatásáról;

- az ágazati miniszter az ágazat fejlesztési célkitűzéseinek érvényesüléséről, illetve az azokkal való összefüggésekről, a fejlesztés műszaki színvonaláról és korszerűségéről;

- a külkereskedelmi miniszter a beruházásnak az áruforgalmi mérlegre gyakorolt hatásáról, az exporttermékek keresletének alakulásáról, az elérhető import megtakarításokról, az importszükséglet - ezen belül gépek és berendezések, valamint eljárások - kielégítésének lehetőségeiről, az export jövedelmezőségéről és a világpiaci árak prognózisáról, illetve helyességéről, a nemzetközi kötelezettségekről;

- a munkaügyi miniszter a munkaerő szükséglet kielégítésének lehetőségéről, módozatáról, a bérezés feltételeiről, a szociális és szakoktatási intézmények színvonaláról, illetve indokoltságáról;

- az építésügyi és városfejlesztési miniszter az építés, telepítés kérdéseiről, a műszaki tervezés és kivitelezés lehetőségeiről, az abban részt vevő vállalatok teljesítőképességéről;

- a gépek és berendezések szállítása, a technológiai, szerelési feladatok szerint illetékes miniszterek a szállítások és a kivitelezés lehetőségeiről, a részt vevő vállalatok teljesítőképességéről;

- a Magyar Nemzeti Bank elnöke a vállalat, pénzügyi helyzetéről, a fejlesztés forgóeszköz igényéről, a finanszírozásba bevonható saját források mértékéről és módjáról, import esetén a beruházási javak megvásárlásához szükséges deviza biztosításának lehetőségeiről és feltételeiről, - az ezzel összefüggő - esetleges külföldi hitelfelvétről és visszafizetésről, továbbá az üzemeltetéshez szükséges deviza finanszírozásáról és annak hatásairól;

- az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az árprognózisok helyességéről, a fejlesztés eredményének a korábbi árarányokra gyakorolt hatásáról és a termelés anyagellátási feltételeiről;

- a kapcsolódó beruházás esetén az érdekelt ágazati, illetve felügyeleti szerv vezetője a megvalósítás műszaki és pénzügyi feltételeiről;

- a telepítés szerint illetékes megyei, fővárosi tanácselnök a beruházás területi összefüggéseiről, figyelembe véve a mezőgazdasági földterületek védelmét is;

- az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke a műszaki fejlesztéssel összefüggő kérdésekben ;

- a központi fejlesztési programok vagy egyes nagyberuházások irányítására létrehívott tárcaközi bizottság elnöke a bizottság hatáskörébe utalt kérdésekben.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt szervek állásfoglalásukat egy példányban az Országos Tervhivatalnak is megküldik.

(4) A felügyeleti szerv a beérkezett vélemények figyelembevételével az Állami Tervbizottsághoz benyújtandó előterjesztés tervezetét véglegesíti és megküldi állásfoglalásra az R 8. § (4) bekezdésben említett szerveknek. E szervek állásfoglalásaikat 15 napon belül közlik az Országos Tervhivatallal és a felügyeleti szervvel.

(5) Az Országos Tervhivatal a beruházási javaslat jóváhagyására vonatkozó előterjesztést 15 napon belül záradékkal látja el, amely tartalmazza összefoglaló állásfoglalását és az R. 8. § (4) bekezdésben felsorolt szervek véleményét.

(6) A beruházási javaslat jóváhagyására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- a fejlesztési cél jóváhagyott adatait;

- az egyeztetett beruházási javaslatnak a 4. sz. mellékletben külön megjelölt fejezeteit;

- a döntést igénylő változatokat és a javaslat kidolgozása során fennmaradt vitás kérdéseket, az eltérő álláspontok indokolásával;

- a részdöntéseket és ezek indoklását;

- a beruházó - gazdasági és pénzügyi érdekeire, valamint az üzemeltetés feltételeire is kiterjedő - észrevételeit;

- az Országos Tervhivatal záradékát;

- az 5. sz. melléklet szerint jóváhagyásra előterjesztett mutatókat, valamint az esetenként javasolt - a kapcsolódó fejlesztési igények megvalósítására is kiterjedő - külön előírásokat.

A jóváhagyott beruházási javaslat alapján megtehető intézkedések

Vhr. 9. §

(1) A beruházási javaslat jóváhagyása a felügyeleti szervet a jóváhagyott mutatók betartásáért való felelősség mellett arra jogosítja fel, hogy a beruházás további előkészítése, az R. 9. § szerinti engedélyezése és azt követően a megvalósítás érdekében szükséges intézkedéseket megtegye.

(2) A jóváhagyott előirányzat 5%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 millió Ft összegű túllépését a felügyeleti szerv előterjesztése alapján a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a jóváhagyott mutatók módosítása - nélkül - engedélyezheti.

(3) A nem szocialista viszonylatú import devizaértékben, illetve forintban meghatározott előirányzatát a pénzügyi lebonyolítást végző bank a jóváhagyott deviza hivatalos árfolyama vagy az árszorzó változása esetén saját hatáskörében módosítja.

A beruházás megvalósításának engedélyezése

R. 9. §

(1) A beruházási javaslat jóváhagyása után a beruházás megvalósítását a felügyeleti szerv vezetője által kiadott engedélyokirat alapján lehet megkezdeni.

(2) Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell a jóváhagyott mutatókat. Ha a beruházási javaslat jóváhagyásakor nem határozták meg a megvalósítás kezdési időpontját, az engedélyokirat a kezdés időpontjának az éves népgazdasági tervben történt meghatározása után adható ki.

(3) Ha a beruházást jóváhagyó szerv vagy a felügyeleti szerv vezetője műszaki-gazdasági okokból a javaslat egyes részeinek részletesebb kimunkálását tartja szükségesnek, az engedélyokirat csak az előírt feltételek teljesítése esetén adható ki. Az engedélyokirat kiadásáig csak olyan munkák kezdhetők meg, amelyeket korábban részdöntéssel engedélyeztek, vagy amelyek megvalósítását a felügyeleti szerv vezetője a beruházási javaslat jóváhagyása után a jogszabályban meghatározott körben elrendelt.

(4) A beruházást jóváhagyó szerv vagy a felügyeleti szerv vezetője indokolt esetben az engedélyokirat kiadásához beruházási program kidolgozását is elrendelheti.

(5) A beruházási program tartalmi előírásait az ágazati miniszter a beruházási javaslat tartalmi előírásaival összhangban állapítja meg.

(6) A beruházási programot a felügyeleti szerv vezetője, illetve az illetékes tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá az elfogadott beruházási javaslatnak megfelelő tartalommal.

(7) A felügyeleti szerv vezetője, illetve az illetékes tanács végrehajtó bizottsága a beruházás megvalósítását több szakaszban is engedélyezheti, ha az egyes szakaszokhoz tartozó létesítmények körét és azok előirányzatát a beruházási javaslatban meghatározták.

A beruházás megvalósításának engedélyezésével kapcsolatos intézkedések

Vhr. 10. §

(1) A felügyeleti szerv az engedélyokirat kiadása előtt ellenőrzi mindazokat az előfeltételeket, amelyek a beruházás tervszerű megvalósításához és rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükségesek. Ha beruházási program készül, azt a felügyeleti szerv az érdekelt szervekkel egyezteti.

(2) A felügyeleti szerv az engedélyokiratot megküldi az Országos Tervhivatalnak, az ágazati minisztériumnak, a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottságának, a banknak, a kapcsolódó beruházások megvalósításáért felelős szerveknek, a központi fejlesztési program keretében megvalósuló beruházás esetében a tárcaközi bizottság munkaszervének és a beruházónak.

(3) Ha a beruházás részben, vagy egészben állami pénzeszközökből valósul meg, a beruházónak az engedélyokirat kézhezvétele után a bankkal meg kell kötnie - az állammal szemben vállalt kötelezettségeit és ennek részletes tétételeit tartalmazó szerződést. Ha egyes munkák megvalósítását az R. 9. § (3) bekezdése szerint engedélyezek, a bankkal a fedezetre és ennek felhasználására előzetesen meg kell állapodni.

(4) A beruházó az engedélyokirat alapján és a bankkal történő szerződéskötést követően jogosult a beruházás megvalósítása érdekében szükséges szerződéseket megkötni és egyéb intézkedéseket megtenni.

A CÉLCSOPORTOS BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

Az összevont beruházási javaslat

R 10. §

(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához a középtávú tervezés kapcsán összevont beruházási javaslatot kell készíteni. Az összevont beruházási javaslatban ki kell emelni azokat a fejlesztéseket, amelyek nagyságrendjük vagy az ágazatra gyakorolt hatásuk miatt jelentősek. Ilyen kiemelést az Országos Tervhivatal elnöke is javasolhat.

(2) Az összevont beruházási javaslat kidolgozásáról az ágazati miniszter - az érdekelt felügyeleti szervek vezetőinek közreműködésével - gondoskodik és terjeszti az Állami Tervbizottság elé. Az ágazati miniszter felelős a beruházási javaslatért és - jóváhagyás esetén - a beruházó felügyeleti szervével együtt annak megvalósításáért.

(3) Az összevont beruházási javaslat a fejlesztést meghatározó mutatók, a pénzügyi források és egyéb követelmények előírásával kerül jóváhagyásra. A jóváhagyó határozatban fel kell tüntetni a jelentősnek minősített beruházások céljainak elfogadását is.

(4) A tanácsok által megvalósítandó célcsoportos beruházásokra vonatkozó javaslatot az ágazati miniszter - az Országos Tervhivatal elnöke és az érdekelt felügyeleti szervek, illetve minisztériumok vezetői véleményének figyelembevételével - a középtávú népgazdasági terv kapcsán terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A javaslatot az érdekelt megyei (fővárosi) tanács végreható bizottságai közreműködésével kell kidolgozni. A javaslatért az ágazati miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, jóváhagyás esetén a megvalósításért a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága felelős.

(5) A tanácsok által megvalósítandó célcsoportos beruházások előirányzatai - az egységes tanácsi fejlesztési alap részeként - megyei (fővárosi) tanácsok szerinti részletezésben kerülnek jóváhagyásra.

(6) A jóváhagyás a célcsoportok előirányzatainak, illetve az azok mértékéig megvalósítható beruházásoknak a középtávú és - ütemezésük keretén belül - az éves népgazdasági tervekbe való felvételét jelenti.

(7) Az összevont beruházási javaslat tartalmi követelményeit az ágazati miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével - és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

A célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslatának kidolgozása és jóváhagyása

Vhr. 11. §

(1) Az összevont beruházási javaslat tartalmi követelményeit az egyes célcsoportok szakmai sajátosságaihoz igazodva, a nagyberuházásokhoz hasonlóan kell megállapítani. Ennek során meg kell határozni azokat a feltételeket és adatokat (mutatókat), amelyeket a jelentőssé minősítésre javasolt beruházásokkal kapcsolatban egyedileg kell kidolgozni. Az összevont beruházási javaslatban ki kell mutatni az előző tervidőszakban elért fejlődést, a területrendezési és településfejlesztési tervekkel való kapcsolatot és tételesen fel kell sorolni azokat a nagyberuházásokat, amelyek kapcsolódó fejlesztési igényeit az összevont beruházási javaslat tartalmazza.

(2) A jóváhagyásra vonatkozó előterjesztést a nagyberuházásokra előírt rendszerben kell az Állami Tervbizottsághoz benyújtani. A jóváhagyásra irányuló határozati javaslatnak tartalmaznia kell a célcsoportra vonatkozó mutatókat, a nagyberuházások előkészítési rendszerében előkészítendő jelentős beruházásokat és azoknak a nagyberuházásoknak felsorolását, amelyek kapcsolódó igényeit a célcsoportos előirányzatban figyelembe vették. Az összevont beruházási javaslat készítésére, egyeztetésére és jóváhagyására egyébként a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A beruházási javaslat jóváhagyása alapján az ágazati miniszter, illetve a felügyeleti szerv megteheti az egyes beruházások előkészítése és az engedélyokirat kiadása érdekében szükséges intézkedéseket.

A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése

R. 11. §

(1) Az összevont beruházási javaslat megvalósítását szolgáló beruházásokat, ezek pénzügyi forrásait, a kivitelezésük során betartandó, illetve működtetésük révén elérendő mutatókat, a pénzügyi követelményeket az ágazati miniszter a jóváhagyás során megszabott feltételek betartásával határozza meg és közli a felügyelete alá tartozó beruházóval, vagy az illetékes felügyeleti szervvel. A tanácsok tervében jóváhagyott célcsoportos beruházások elosztásáról a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága intézkedik.

(2) A célcsoporton belül egyes beruházásokra beruházási programot kell készíteni. A beruházási program kidolgozása során be kell tartani az ágazati miniszter (felügyeleti szerv) által meghatározott mutatókat.

(3) Az összevont beruházási javaslat jóváhagyása a célcsoportba tartozó jelentősnek minősített beruházások fejlesztési céljának engedélyezését jelenti. Ezeket a nagyberuházásra előírt rendelkezések szerint egyedileg kell előkészíteni és jóváhagyni. Az előkészítés során munkaprogramot nem kell kidolgozni.

(4) A jelentősnek nem minősülő célcsoportos beruházások megvalósításának engedélyezése a beruházási program jóváhagyásával történik. A beruházási program tartalmi követelményeit az ágazati miniszter állapítja meg.

(5) Az ágazati miniszter az összevont beruházási javaslat jóváhagyásakor vagy ezt követően - az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a beruházási program mellőzésével egyszerűsített előkészítést is elrendelhet. Az egyszerűsített előkészítés - az ágazati miniszter által meghatározott - fontosabb adatok kidolgozását jelenti.

(6) A jóváhagyás rendjét a felügyeleti szerv vezetője állapítja meg. Mind a beruházási program kidolgozása, mind az egyszerűsített előkészítés esetében a jóváhagyásról az előírt mutatókat is tartalmazó engedélyokiratot kell kiadni és azt az ágazati miniszter részére is meg kell küldeni.

A célcsoportba tartozó egyes beruházások jóváhagyása és megvalósításuk engedélyezésével kapcsolatos intézkedések

Vhr. 12. §

(1) A célcsoporton belül jelentősnek minősített beruházások egyedi előkészítéséről a 3. sz. melléklet szerint az ágazati sajátosságok figyelembevételével - kidolgozott beruházási javaslat jóváhagyásával kell gondoskodni.

(2) Amennyiben a jelentősnek minősített beruházás beruházási javaslata az összevont beruházási javaslat jóváhagyása idején rendelkezésre áll, annak egyeztetését és jóváhagyását az összevont beruházási javaslattal egyidejűleg kell végrehajtani.

(3) Ha a jelentősnek minősített beruházás beruházási javaslata az összevont beruházási javaslat jóváhagyását követően készül el, azt az érdekélt szervekkel történt egyeztetés után a 8. § (4)-(6) bekezdése szerint kell jóváhagyásra előterjeszteni.

(4) A jelentősnek minősített beruházás költségét a célcsoport jóváhagyott előirányzata terhére kell fedezni.

(5) A jelentősnek minősített beruházás előirányzatával szemben jelentkező, az előirányzat 5%-át, illetve 100 millió Ft-ot el nem érő többletköltséget a beruházó saját pénzügyi forrásából, ennek hiányában a felügyeleti szerv az összevont beruházási javaslatban jóváhagyott költségvetési forrásból - a naturális mutatók betartása mellett -, a jóváhagyó szerv engedélye nélkül fedezheti.

(6) Az ágazati miniszter - az R. 11. § (5) bekezdésében előírt egyetértés kérése nélkül - egyszerűsített előkészítést csak azoknál a beruházásoknál rendelhet el, amelyek előirányzata a 25 millió Ft-ot - út-, vasútépítésnél a 100 millió, egyéb nyomvonalas beruházásoknál az 50 millió Ft-ot - nem haladja meg, továbbá értékhatártól függetlenül azoknál, melyek építéssel nem függnek össze, vagy kizárólag a vasútvonal korszerűsítését szolgálják.

(7) A beruházási program jóváhagyása, illetve az engedélyokirat kiadása után, valamint a finanszírozással kapcsolatos szerződések alapján a beruházó jogosult a beruházás megvalósítására irányuló szerződéseket megkötni és egyéb intézkedéseket megtenni.

(8) A tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló célcsoportos beruházások programjának jóváhagyási rendjét; valamint - egyszerűsített előkészítés esetén - az engedélyokirat kiadására vonatkozó eljárást a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével szabályozza.

EGYÉB ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

R. 12. §

(1) Az egyéb állami beruházásoknál a döntési jogkört a felügyeleti szerv, - kizárólag saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásnál a beruházó szerv - vezetője gyakorolja. A döntést a 11. § (6) bekezdés szerint kell meghozni. A felügyeleti szerv az egyes beruházások megvalósítását csak a középtávú terv időszakára meghatározott - alapszerűen kezelt - éves előirányzatok erejéig engedélyezheti.

(2) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter által meghatározott beruházások körében beruházási programot kell készíteni.

(3) A beruházási program tartalmát az ágazati miniszter határozza meg.

Egyéb állami beruházások engedélyezése

Vhr. 13. §

(1) Beruházási programot kell készíteni a 25 millió Ft előirányzatot meghaladó, építéssel összefüggő beruházásoknál.

(2) Az engedélyokirat kiadása a beruházót a 12. § (7) bekezdésében említett intézkedésekre jogosítja.

(3) A tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházások jóváhagyási rendjét, valamint az engedélyokirat kiadására vonatkozó eljárást a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága szabályozza.

A VÁLLALATI (SZÖVETKEZETI) BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

R. 13. §

A vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítésének módját - a beruházási alapokmány készítésére vonatkozó és egyéb rendelkezések figyelembevételével - a vállalat igazgatója (a szövetkezet illetékes testületi szerve) határozza meg, s gyakorolja a beruházási döntési jogkört.

Vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítéséért való felelősség

Vhr. 14. §

(1) A vállalat igazgatója (a szövetkezet illetékes testületi szerve) felelős a beruházások előkészítéséért, a beruházási döntésért, a megvalósítás és üzemeltetés feltételeinek megteremtéséért, valamint a beruházás folyamatos ellenőrzéséért.

(2) A beruházási döntés megalapozása és a beruházás hatékonyságának növelése érdekében az előkészítésnek elsősorban a beruházás céljával, indokoltságával, időszerűségével, jövedelmezőségével és a megvalósításával kapcsolatos kérdésekre kell kiterjednie.

(3) A beruházások előkészítési, döntési és megvalósítási szakaszának minden lényeges elemét dokumentálni kell.

(4) A vállalat igazgatója (a szövetkezet illetékes testületi szerve) a beruházások előkészítésének, a beruházási döntési jogkör gyakorlásának és a beruházási tevékenység ellenőrzésének módját a rendelet és az ennek végrehajtására a felügyeleti szerv vezetője, valamint az ágazati miniszter által kiadott előírások figyelembevételével köteles meghatározni.

Beruházási alapokmány

Vhr. 15. §

(1) Azokról a vállalati (szövetkezeti) beruházásokról, amelyek pénzügyi forrásai között

a) állami támogatás, vagy

b) bankhitel szerepel, illetőleg amelyek

c) kizárólag saját forrás felhasználása esetén jelentős beruházásnak minősülnek,

beruházási alapokmányt kell készíteni.

(2) A beruházási alapokmány az előkészítés és döntés összefoglaló okmánya, amely tartalmazza a beruházás legfontosabb adatait, a beruházás szükségességének indokolását, a döntés megalapozását, a megvalósítás feltételeinek részletezését - ideértve a pénzügyi fedezetet is -, továbbá a vállalat igazgatója (a szövetkezet illetékes testületi szerve) által hozott döntést.

(3) A beruházási alapokmány tartalmára

a) az általános irányelveket a 6. sz. melléklet tartalmazza;

b) az ágazati miniszter az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervvel egyetértésben az ágazati sajátosságokra figyelemmel, eltérő tartalmú irányelveket is megállapíthat.

(4) A jelentős vállalati beruházások körét - az Országos Tervhivatal elnökével és az ágazatilag illetékes miniszterrel egyetértésen - a felügyeleti szerv vezetője (tanácsi vállalatoknál a megyei, fővárosi, megyei városi tanácselnök) határozza meg.

(5) Az ipari szövetkezetek beruházásai közül jelentősek azok, amelyek

- tervezett költsége az 5 millió Ft-ot meghaladja, vagy

- előirányzata magasabb az előző évi mérleg szerinti bruttó állóeszköz állomány 20%-ánál, vagy

- központi fejlesztési program keretébe tartoznak.

(6) A fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek beruházásai közül jelentősek azok, amelyek építési költsége (ideértve az átalakítást is) az 5 millió Ft-ot, gépbeszerzés esetén a 2 millió Ft-ot meghaladja.

A beruházási alapokmány véleményezése és jóváhagyása

Vhr. 16. §

(1) A vállalatnak a beruházási alapokmány tervezetét - vélemény-nyilvánítás céljából - a felügyeleti szervnek és a helyi tanács végrehajtó bizottságának meg kell küldenie

(2) Szövetkezetek a beruházási alapokmány-tervezetet a döntés előtt nem véleményeztetik.

(3) A felügyeleti szerv az ágazati minisztériummal vagy az általa kijelölt területi szerveivel egyeztetett véleményét 30 napon belül közli a vállalattal. A felügyeleti szerv a beruházási alapokmány adataiból nyert információ alapján elsősorban abban a kérdésben foglal állást, hogy a beruházás megvalósítása a népgazdasági, illetve az ágazati fejlesztési politika célkitűzéseit szolgálja-e.

(4) A beruházás telepítési helye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága a munkaerő-ellátottság szempontjából véleményezi a tervezett beruházást; véleményét ugyancsak 30 napon belül közli a vállalattal.

(5) A beruházási alapokmányt a véleményezést követően - illetőleg, ha a felügyeleti szerv, vagy a helyi tanács végrehajtóbizottsága 30 napon belül nem nyilvánított véleményt - a vállalat igazgatója hagyja jóvá és írja alá. Az alapokmányban fel kell tüntetni a felügyeleti szerv és a helyi tanács végrehajtó bizottsága észrevételeivel kapcsolatban elfoglalt álláspontot.

(6) A beruházási alapokmányt - az aláírását követő 15 napon belül - egy-egy példányban meg kell küldeni:

a) a felügyeleti szervnek és az ágazati minisztériumnak, vagy az általa kijelölt szervének, továbbá

b) központi fejlesztési program keretében megvalósuló beruházás esetében a tárcaközi bizottság munkaszervének (iroda, titkárság, főosztály, stb.),

c) állami támogatás igénybevétele esetén az Állami Fejlesztési Banknak,

d) bankhitel igénybevételével megvalósuló beruházás esetében a Magyar Nemzeti Banknak, és

e) a helyi tanács végrehajtó bizottságának.

(7) A 15. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások kivitelezését csak jóváhagyott (aláírt) alapokmány alapján szabad megkezdeni.

Információ a szövetkezeti beruházásokról

Vhr. 17. §

Ipari szövetkezeteknél az 5 millió, fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezeteknél a 25 millió Ft-ot meghaladó beruházások alapokmányát - információ céljából - az aláírást követő 15 napon belül egy-egy példányban meg kell küldeni:

a) az illetékes ágazati minisztériumnak és az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervnek,

b) állami támogatás igénybevétele esetén az Állami Fejlesztési Banknak,

c) bankhitel igénybevételével megvalósuló beruházás esetében a Magyar Nemzeti Banknak,

d) a helyi tanács végrehajtó bizottságának.

A beruházási alapokmány módosítása

Vhr. 18. §

Lényeges adatok változása esetén az alapokmányt módosítani kell. Ha az alapokmányt a 16. § (6) bekezdésében, illetve a 17. §-ban felsorolt szervek megkapták, a módosításról e szerveket 15 napon belül értesíteni kell. Lényeges változásnak kell tekinteni, ha a fejlesztési cél módosul, a beruházási költség a jóváhagyott (aláírt) előirányzat 20%-át meghaladó mértékben növekszik, vagy az üzembehelyezés időpontja 6 hónapot meghaladó mértékben eltolódik

A vállalat (szövetkezet) ügyrendjét érintő szabályozás

Vhr. 19. §

A beruházások előkészítésének és megvalósításának rendjét, a döntési jogkör gyakorlásának módját, a beruházási tevékenység dokumentálását, a feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egységeket, a nyilvántartások és az információáramlás rendszerét, valamint az ellenőrzést a vállalat (szövetkezet) szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) kell előírni.

III. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOKAT ÉRINTŐ HATÓSÁGI ENGEDÉLYEK

R. 14. §

(1) A beruházással kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházó vagy megbízottjának a kötelessége.

(2) A hatósági engedélyek rendszere - külön jogszabályokban megállapított módon - a beruházások elhelyezésének (területfelhasználás), megvalósításának (építés, létesítés), illetve üzembe helyezésének (használatbavétel) szakaszaihoz kapcsolódik.

(3) A hatósági előírások megfelelő időben és módon történő figyelembevételéért, valamint alkalmazásáért a beruházó, illetve a vele kötött szerződés alapján a tervező vagy a megvalósításban közreműködő szerv felelős.

Hatósági előírások és engedélyek

Vhr. 20. §

(1) A hatósági engedélyezési eljárásban résztvevő - mind akérelmező, mind a véleményező és engedélyező - szerveknek feladataikat a beruházás előirt megvalósítási időtartamára és a jóváhagyott költségelőirányzatára figyelemmel kell teljesíteniük.

A beruházási folyamat három fő (előkészítési, megvalósítási és üzembehelyezési) szakaszában kidolgozásra kerülő dokumentációkat olyan tartalommal és határidőre kell kidolgozni, hogy azok alapján a területfelhasználási, építési (létesítési), valamint a használatbavételi engedély iránti kérelmek elbírálhatók és a szakhatósági követelmények meghatározhatók legyenek.

(2) Az általános érvényű hatósági előírások hiánya, vagy elégtelensége esetén a beruházónak (a megbízásából eljáró szervnek) a beruházás előkészítése során kell tisztáznia a szakhatóságok, valamint a közművek esetleges külön követelményeit. A szervek állásfoglalásaikat az erre alkalmas terv iratok és okmányok alapján írásban közlik és azt újabb körülmények felmerülése esetén csak a beruházó véleményének kikérése után változtathatják meg.

(3) Ha a hatósági engedély kiadását követően az annak feltételeit meghatározó jogszabályok változnak és ezek a hatósági engedélyek (előírások) módosítását teszik szükségessé, a hatóság a módosítás előtt köteles a beruházót a várható intézkedésekről előzetesen értesíteni, a beruházó (megbízása alapján eljáró szerv) pedig az előírások módosítása miatt felmerülő többletköltségekről a hatóságot tájékoztatni. A hatóság a beruházó tájékoztatására figyelemmel - külön indokolási kötelezettség mellett - dönt az előírások módosításáról.

IV. FEJEZET

A SZERZŐDÉSEK BERUHÁZÁSI VONATKOZÁSAI

R. 15. §

(1) A nagyberuházások, valamint a jelentősnek minősített célcsoportos beruházások jóváhagyása során kijelölt vállalkozókat a beruházóval szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A kijelölésre vonatkozó javaslatban és a hozott határozatban - létesítményi kör, vagy a tevékenység jellege szerint elhatárolva - kell megjelölni a kijelölt vállalkozó feladatát.

(3) A kijelölt vállalkozóval szemben az alvállalkozókat is szerződéskötési kötelezettség terheli. A termékforgalmazás körében a szerződéskötési kötelezettséget külön jogszabály állapítja meg.

V. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI

Általános rendelkezések

R. 16. §

(1) A beruházási költségeket és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközöket a döntésnek megfelelően az állami költségvetés, a gazdálkodó szervek saját eszközei, kölcsönök és hitelek, valamint a fejlesztés céljára igénybe vehető egyéb pénzügyi források terhére kell fedezni. A pénzeszközöket a kijelölt bankok (pénzintézetek) - az érvényes előírásoknak megfelelően - alapszerűen kezelik.

(2) A beruházások jóváhagyásával egyidejűleg kell dönteni a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötésre kerülő forgóeszközök mértékéről és azok pénzügyi forrásairól.

(3) A beruházó és a bank kapcsolatát, jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint a bankszámla-, hitel-, kölcsön- és egyéb szerződések határozzák meg.

(4) A beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás, stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait a pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) bevonásával - állapítja meg.

A beruházás pénzügyi feltételeinek előzetes biztosítása

R. 17. §

(1) A beruházás megvalósítását megkezdeni, illetve erre vonatkozó szerződést kötni csak a megvalósításhoz szükséges pénzügyi feltételek előzetes biztosítása esetén lehet.

(2) Meghatározott körben a pénzügyi fedezet szerződés előtti kötelező igazolása, illetve a pénzügyi tartalék képzésének kötelezettsége is elrendelhető.

A pénzügyi fedezet kötelező igazolása

Vhr. 21. §

(1) Az 500 ezer Ft értéket meghaladó beruházási jellegű építési-szerelési munkáknál

- vállalatba adás esetén a vállalkozási szerződés megkötése (módosítása) előtt a vállalkozó köteles a beruházótól kérni, a beruházó pedig a vállalkozónak átadni a bank fedezet-igazolását;

- saját vállalkozásban történő megvalósítás esetén a beruházónak a banknál le kell kötnie a pénzügyi fedezetet.

(2) A bank fedezetigazolást akkor ad, ha

a) állami beruházásoknál - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendeletben és a bankszámla-szerződésben meghatározott folyósítási feltételek fennállnak;

b) állami támogatás, vagy céljellegű hitel igénybevételével megvalósuló vállalati beruházásoknál a támogatási-, illetve hitelszerződést megkötötték;

c) vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál a beruházó a rendelkezésre álló vagy az amortizációból - valamint a hitelpolitikai irányelvek által meghatározott körben a nyereségből - képződő fejlesztési alapjának szabad pénzeszközeit fedezetként leköti;

d) a 22. §-ban szabályozott külön tartalék összegét az előírásoknak megfelelően biztosították.

(3) A részben költségvetési, vagy hitel, részben saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknál a saját források rendelkezésre bocsátásának negyedéves ütemeire vonatkozó megállapodást a műszaki teljesítéshez igazodóan kell megkötni, függetlenül attól, hogy a teljesítmények elszámolására milyen időpontban kerülhet sor.

(4) A tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházásoknál a bank fedezetigazolást - a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve rendelkezése alapján - akkor ad, ha a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve

- megfelelő időben tájékoztatja a fejlesztési alap jóváhagyott középtávú és éves bevételi, valamint kiadási tervéről,

- benyújtja a jóváhagyott beruházási programot (engedélyokiratot), és

- megállapodik a bankkal a beruházás pénzügyi fedezetének a várható műszaki megvalósítással arányos negyedéves ütemezésében azzal, hogy a megfelelő összeget a tanács fejlesztési alap betétszámlájáról, illetve a községi költségvetési számlájáról a fedezetbiztosítási számlára a bank átvezetheti.

(5) A bank a (4) bekezdésben említett beruházásoknál megtagadhatja a fedezetigazolás kiadását, ha

a) az igazolandó összeg meghaladja

- a jóváhagyott beruházási program (engedélyokirat) építési-szerelési költségelőirányzatát vagy

- a már kiadott fedezetigazolásokkal együtt a fejlesztési alap, illetve a fejlesztési kiadások középtávú előirányzatát;

b) a 22. §-ban szabályozott külön tartalék átutalása nem történt meg, vagy

c) a tanács nem gondoskodott a már korábban kiadott fedezetigazolás miatt elkülönítendő esedékes összeg átutalásáról, illetve ha az átvezetés fedezethiány miatt nem volt lehetséges.

(6) Ha külön jogszabály előírja a beruházás megvalósításához szükséges importra vonatkozó behozatali engedély, előfeltételeként a pénzügyi fedezet igazolást, azt a lebonyolító banktól kell kérni.

Egyes építési-szerelési munkáknál külön tartalék képzése

Vhr. 22. §

(1) A vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál és a tanácsok egyéb állami beruházásainál az 500 ezer Ft összeghatárt (meghaladó építési-szerelési munkák megvalósításának előfeltételeként a beruházó köteles külön pénzügyi tartalékot (a továbbiakban: külön tartalék) is képezni. A külön tartalék mértéke - mind a vállalatba adott, mind a saját vállalkozásban végzendő beruházásoknál - az építési-szerelési költségek 20%-a. A külön tartalékot a fennálló rendelkezések szerint fejlesztési célra felhasználható eszközökből kell képezni. Ha a helyi tanácsok nem rendelkeznek szabad pénzeszközökkel, a külön tartalékot részükre a megyei, illetve a fővárosi tanács fejlesztési alapjából biztosíthatja.

(2) A beruházó a külön tartalék teljes összegét köteles a banknál vezetett, e célra elkülönített számlán kezeltetni.

(3) A bank a külön tartalékot a többletköltségek kiegyenlítésére használhatja fel, a maradványt pedig az építési-szerelési munkák befejezésekor felszabadítja.

(4) Ha a beruházó az építkezést fedezet-igazolás és külön tartalék nélkül kezdte meg, a mulasztás feltárásakor az előírt mértékű tartalékot pótlólag köteles képezni és az elkülönített számlára átutalni. Ilyen esetben a tartalék összege a (3) bekezdésben meghatározott időpont után annyi idővel később szabadítható fel, amennyi a szerződéskötés, vagy - ha az építést előbb kezdték meg - az építési naplóba történt első bejegyzés napjától a tartalék képzésének (átutalásának) napjáig eltelt. Ha a beruházó a külön tartalék képzéséről pótlólag sem gondoskodott, annak összegét a bank hivatalból (a beruházó rendelkezése nélkül) vezeti át az elkülönített számlára.

Az állami beruházások pénzügyi forrásai

R. 18. §

(1) Az állami beruházásokhoz igénybevehető költségvetési eszközök mértékét, az igénybevétel módját és feltételeit a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke külön- jogszabályban állapítja meg.

(2) A fejlesztési költségek mértékét és pénzügyi forrásait

- nagyberuházásoknál és a jelentősnek minősített célcsoportos beruházásoknál a beruházási javaslat,

- célcsoportos beruházásoknál az összevont beruházási javaslat

jóváhagyása során;

- a célcsoporton belül megvalósuló egyes beruházásoknál, továbbá

- az egyéb állami beruházásoknál

a beruházások megvalósításának engedélyezésekor kell eldönteni.

(3) Az előirányzatok tervezésénél és megállapításánál tartalékot kell képezni, amely része a fejlesztési előirányzatnak. A jóváhagyott teljes fejlesztési előirányzatot csak a döntést hozó szerv előzetes engedélyével lehet túllépni.

(4) A nagyberuházásoknál a beruházási javaslatban jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a beruházó saját pénzügyi forrásából, ennek elégtelensége esetén a döntést hozó szerv által megjelölt forrásokból köteles fedezni.

(5) A célcsoportos és az egyéb állami beruházások többletköltségeinek pénzügyi forrásait a felügyeleti szerv - a középtávú tervidőszakra jóváhagyott előirányzatokon belül - határozza meg.

(6) A tanácsi szervek által megvalósítandó célcsoportos és egyéb állami beruházások pénzügyi forrása a népgazdasági tervben jóváhagyott mértékű állami hozzájárulással kiegészített tanácsi fejlesztési alap.

A pénzügyi források és tartalék

Vhr. 23. §

(1) Az állami beruházásokhoz költségvetési forrás visszafizetési kötelezettség mellett (állami kölcsön) vagy indokolt esetben anélkül (költségvetési juttatás) engedélyezhető.

(2) A R. 18. § (3) bekezdése szerinti tartalék összegét a megtervezett és engedélyezett létesítmények jóváhagyás szerinti megvalósításával összefüggő többletmunkák, devizaárfolyam-változások ellenértéke kiegyenlítésére agy más, hasonlóan indokolt és igazolt többletköltség felmerülése kapcsán lehet a bankkal egyetértésben felhasználni.

(3) A beruházás teljes befejezése után a tartalék fel nem használt része a fejlesztés céljára jóváhagyott költségvetési juttatás és a finanszírozásba bevont többi pénzügyi forrás arányában az állami költségvetést, illetve a beruházót illeti meg. A beruházót megillető maradvány állami kölcsön igénybevétele esetén annak összegét csökkenti.

(4) Ha a nagyberuházások jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeit a beruházó nem képes saját pénzügyi forrásaiból fedezni és a visszafizetési kötelezettséggel juttatott állami pénzeszközök összegének növelését engedélyezték, a szerződésben kikötött törlesztési időtartam meghosszabbítható.

(5) A célcsoportos és egyéb állami beruházások - tartalékot is magában foglaló - előirányzatainál elért megtakarításokkal a felügyeleti szerv, a tanácsok célcsoportos és egyéb állami beruházásainál pedig a beruházó tanács rendelkezik.

(6) Ha a nem szocialista viszonylatú import ellenértékének kiegyenlítéséhez szükséges deviza árfolyamát leértékelik, a pénzügyminiszter a beruházási előirányzat ezzel arányos részének zárolását rendelheti el.

Az egyéb állami beruházások pénzügyi forrásainak különleges szabályai

Vhr. 24. §

A költségvetési szervek kisebb építkezéseket 100 ezer Ft értékhatárig, egyéb állóeszközök beszerzését 60 ezer Ft értékhatárig a jóváhagyott költségvetési kereteiken belül a "beszerzés" rovat előirányzata terhére valósíthatnak meg.

Az állami beruházások költségeinek folyósítása

R. 19. §

(1) Az állami beruházások költségei folyósításának előfeltétele a beruházási döntésre jogosult szerveknek a II. Fejezet szerint hozott határozata, az ebben jóváhagyott mutatók betartása és a bankszámlaszerződés, valamint a finanszírozás feltételeit tartalmazó egyéb szerződések megkötése.

(2) Állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházások költségeit csak akkor lehet folyósítani, ha az egyes szerződések legalább egy állóeszköz (építmény, gép, vagy egyéb berendezés) létrehozására, vagy gépek és berendezések elhelyezéséhez szükséges összes munkák elvégzésére irányulnak. Ez a rendelkezés a meglevő állóeszközökön végzett beruházási munkákra nem vonatkozik, új állóeszközök létesítése esetében pedig betartása alól - különlegesen indokolt esetben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter felmentést adhat.

A folyósítás részletes szabályai állami beruházásoknál

Vhr. 25. §

(1) A beruházások előkészítési költségei folyósításának előfeltétele az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. A jóváhagyott fejlesztési cél alapján a felügyeleti szerv a nagyberuházások előkészítési költségeiről a népgazdasági tervben e célra előirányzott fedezetből gondoskodik. Az ilyen címen teljesített kifizetések összegével az engedélyokirat kiadása után a bank a beruházási számlát terheli meg. A célcsoportos és egyéb állami beruházások előkészítésének költségeit általában abból a pénzügyi forrásból kell fedezni, amelyből a megvalósítás költségeit előirányozzák. Az állami beruházásoknál a beruházó az előkészítés költségeit saját pénzügyi forrásaiból is fedezheti. Ha a beruházások megvalósítására nem kerül sor, a folyósított összeget a bank a felügyeleti szerv értesítése alapján leírja.

(2) A bank a beruházások megvalósításának költségét a beruházási számla terhére folyósítja akkor, ha

a) az engedélyokiratot, programkészítés esetén pedig a jóváhagyott beruházási programot is, a felügyeleti szerv a banknak megküldte;

b) a beruházó az állami pénzeszközök igénybevételével kapcsolatban a visszafizetés feltételeit és egyéb kikötéseket tartalmazó szerződést a bankkal megkötötte;

c) a részben saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknál a beruházó a saját források rendelkezésére bocsátásának ütemeiben megállapodott a bankkal és a megállapodásban foglaltakat teljesíti;

d) az R. 19. §-ban előírt feltételek biztosítottak, és az R. 22. § (5) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn;

e) a költségelőirányzat túllépése esetén a többletköltségek pénzügyi fedezetéről a döntés szerint gondoskodtak és a bankkal kötött szerződést módosították;

f) a nagyberuházásoknál az engedélyokirat kiadása előtt részdöntéssel engedélyezett és megkezdett megvalósítási munkák költségeire az éves népgazdasági terv fedezetet biztosít és annak felhasználására a beruházó a bankkal megállapodott.

(3) Az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházásoknál a bank a folyósítás és az ellenőrzés feltételeként az előirányzat létesítményenként történő kialakítását kötheti ki. Ennek alapját a kötelezően előírt, vagy a bankkal közösen megállapított létesítményjegyzék képezi. Ha a létesítmény így kialakított előirányzatai nem tarthatók be, a beruházónak a szükséges összeget a túllépés megállapításának időpontjában más létesítményeknél elért és igazolt megtakarítás, ennek hiányában tartalék terhére kell fedezni, vagy a jóváhagyott beruházási előirányzat módosítását kell kezdeményezni.

(4) A tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházások jóváhagyott engedélyokiratait a folyósítás előfeltételeként a banknak meg kell küldeni.

(5) Ha. a beruházás eredményeként létrejött állóeszköz üzemeltetője vállalat, a bank a költségvetési juttatásból és állami kölcsönből teljesített folyósítások után a beruházás üzembe helyezéséig beruházási járulékot, az állami kölcsön összege után pedig a törlesztés időtartama alatt előírt mértékű kamatot számít fel.

(6) A forgóalap (költségvetési szerveknél fogyóeszközök első beszerzése) céljára jóváhagyott előirányzat terhére a bank a beruházó megbízása alapján a szükségletek felmerüléséhez igazodóan teljesít átutalásokat az elszámolási számla (lebonyolítási folyószámla) javára.

(7) A tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési szervek fejlesztésével összefüggő döntés során az üzembe helyezéshez szükséges fogyóeszközök beszerzésére megállapított előirányzat pénzügyi fedezetét a tanácsi fejlesztési alapban kell megtervezni és elszámolni.

Vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzügyi forrásai

R. 20. §

(1) A beruházási költségek és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök pénzügyi forrásait a beruházási alapokmányban, vagy ha alapokmány készítése nem kötelező, a beruházási döntésről - a vállalat (szövetkezet) szervezeti és működési szabályzata szerint - készítendő dokumentációban kell meghatározni.

(2) A fejlesztési költségek pénzügyi forrásai

a) a vállalat (szövetkezet) fejlesztési alapja,

b) a tanácsi vállalatoknál az illetékes tanács saját fejlesztési alapjából, a szövetkezeteknél pedig a szövetkezetek érdekképviseleti szerve által a szövetkezetek közös alapjából, valamint az illetékes tanács fejlesztési alapjából visszafizetési kötelezettséggel, vagy anélkül juttatott pénzügyi eszközök,

c) a bank által nyújtott fejlesztési hitelek,

d) a népgazdasági tervben jóváhagyott mértékben, az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter által megállapított módon és feltételek mellett állami támogatásként (ártámogatás, fejlesztési alap-juttatás) nyújtott forráskiegészítő állami pénzeszközök, vagy más pénzügyi kedvezmények, valamint

e) külön jogszabályok szerint fejlesztési célra felhasználható kölcsönök és egyéb források.

(3) A beruházások pénzügyi forrásainak képzésére és felhasználására az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzeszközeinek kezelése

R. 21. §

Vállalati (szövetkezeti) beruházást csak az illetékes banknál erre a célra elkülönített számlán kezelt pénzeszközökből szabad megvalósítani.

A vállalati (szövetkezeti) beruházások költségeinek folyósítása

Vhr. 26. §

(1) Az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló vállalati (szövetkezeti) beruházások költségeit a bank csak a 25. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban meghatározott feltételek betartása esetén folyósítja.

(2) A pénzügyi fedezet biztosításáról - amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik -a beruházónak olyan időpontban kell gondoskodnia, hogy az ezzel összefüggő fizetési kötelezettségek esedékességekor a szükséges pénzeszközök rendelkezésre álljanak.

A pénzügyi forrásokra vonatkozó külön rendelkezések

Vhr. 27. §

(1) A vállalati beruházások forrásait kiegészítő állami pénzeszközök és kedvezmények [R. 20. § (2) bek. d) pont] igénybevételének feltételeit szerződésbe kell foglalni.

(2) Ha az állami beruházáshoz kapcsolódó vagy annak érdekében szanált létesítményeket pótló beruházások vállalati beruházásként valósulnak meg és az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az állami beruházás előirányzatában egészben vagy részben megtervezték, a fedezetül szolgáló pénzeszközök átadásáról az erre vonatkozó külön megállapodás alapján a műszaki megvalósítás tényleges megkezdésekor - több évig tartó munkák esetében ezek ütemezéséhez igazodóan - kell intézkedni.

(3) A beruházások pénzügyi lebonyolítása szempontjából az e célra kijelölt egyéb pénzügyi forrásokból (pl. vízügyi alap) a beruházó részére nyújtott eszközöket a saját források részének kell tekinteni.

Állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházások ellenőrzése

R. 22. §

(1) Ha a beruházás költségeit részben, vagy egészben állami pénzeszközökből fedezik, a bank ellenőrzi a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök állami döntésnek megfelelő felhasználását a megvalósítás alatt. A bank jogosult ellenőrizni az előírt feltételek teljesítését az üzembe helyezés után is.

A bank ezt az ellenőrzést a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházások esetében csak a célcsoportos beruházásoknál, valamint egyedi döntéssel meghatározott célokra juttatott állami pénzeszközökből megvalósuló beruházásoknál végzi.

(2) A bank jogosult ellenőrizni a beruházás kivitelezési tervdokumentációjának részét képező költségvetéseket és egyéb dokumentációkat, valamint a vállalkozók, szállítók számláit (ár- és számlaellenőrzés).

(3) A beruházó köteles a bank rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat és okiratokat, amelyek szükségesek az ellenőrzéshez. A beruházónak a vizsgált kérdésekben meg kell adnia a szükséges felvilágosítást.

(4) Ha a bank rendeltetésellenes felhasználást állapít meg, állami beruházás esetében a pénzügyminiszternek, állami támogatással megvalósuló vállalati (szövetkezeti) beruházásnál pedig a támogatást engedélyező szervnek javaslatot kell tennie a kifizetett összegnek a beruházó saját pénzügyi forrásából történő megtérítésére és az állami támogatás megvonására. A bank a javaslatot egyidejűleg a beruházó felügyeleti - szövetkezet esetében annak országos érdekképviseleti - szervével is közli.

(5) A bank értesíti a döntést hozó szerveket, ha a beruházás előkészítése hiányos és ez a jóváhagyott célok megvalósítását veszélyezteti. Ha az intézkedés késedelme jelentős népgazdasági kárt okozhat, a döntést hozó szerv állásfoglalásáig a bank a további vállalkozási (szállítási) szerződések előjegyzését megtagadhatja.

(6) Ha a bank az ellenőrzés során a szerződésekben jogellenes díjkikötést állapít meg, a szerződés jogszerű tartalmának megállapítása érdekében a bíróságnál keresetet nyújthat be. A jogosulatlanul felszámított összeg kifizetését a bank megtagadja, utólagos megállapítás esetén pedig annak visszafizetése iránt az illetékes bíróságnál keresetet indíthat.

(7) Ha a bank a részben vagy egészben állami pénzeszközökből megvalósuló beruházásoknál a beruházó által nem kifogásolt vállalkozói (szállítói) számlák ellenőrzése során jogosulatlan felszámítást állapít meg, ennek teljes összegét az állami költségvetés részére igényli vissza. Ilyen esetben

- a vállalkozó (szállító) által elismert és e címen visszatérített összeget a bank az állami költségvetés javára számolja el;

- a bank által indított perben a bíróság - a jogosulatlan felszámítás tényének megállapítása esetén - a költségvetést megillető követelésnek a bankhoz történő visszafizetését rendeli el.

A bank ellenőrzési feladatainak ellátása

Vhr. 28. §

(1) A bank ellenőrzése során a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől jogosult felvilágosítást kérni, a beruházással kapcsolatos irataikba betekinteni, valamint a szükséges okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot, vagy kimutatást kérni.

(2) A jogosulatlanul felszámított számlaösszegnek az állami költségvetés részére történő visszafizetése iránt a követelést a pénzügyi lebonyolítást végző bank érvényesíti.

VI. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

R. 23. §

(1) Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz-jellegű vagyontárgyak együttes vagy csoportonkénti, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyak külön-külön történő alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez külön jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek megszerzése. A rendszeres használatbavétellel egyidejűleg a vagyontárgyakról üzembe helyezési okmányt kell kiállítani és a vagyontárgyakat aktiválni kell.

(2) Az üzembe helyezésről a beruházónak (ha az üzemeltető más szerv, akkor annak) kell gondoskodnia.

(3) A nagyberuházásokról és a célcsoportba tartozó jelentősnek minősített beruházásokról a beruházó a felügyeleti és az ágazati szerv részére a termeléshez (nem termelő beruházásoknál a rendeltetésszerű használathoz) szükséges állóeszközök részleges (szakasz) és teljes körű használatba vételéről, valamint a beruházás teljes befejezéséről beszámolót, a beruházás működéséről pedig gazdasági értékelést köteles készíteni.

(4) A felügyeleti szerv vezetője köteles a beszámolók és a gazdasági értékelés alapján az Állami Tervbizottságnak jelentést tenni.

(5) A célcsoportos beruházások megvalósításáról az ágazati miniszternek gazdasági értékelést és annak alapján a jóváhagyó szerv részére jelentést kell készítenie.

(6) A célcsoportos és az egyéb állami beruházások körében a felügyeleti szerv a beruházótól egyes beruházásokra vonatkozóan jelentést kérhet.

Próba üzemeltetés

Vhr. 29. §

(1) Próbaüzemeltetés kötelező tartásáról, időtartamáról, a vállalkozási alapfeltételeknek megfelelő meghatározásáról és annak esetleges különleges körülményeiről a beruházás megvalósításának engedélyezése során kell intézkedni.

(2) A próbaüzemeltetést a fővállalkozó az átadás-átvétellel egyidejűleg, a beruházó ettől különállóan is megszervezheti.

(3) Az ágazati miniszter irányelveket állapíthat meg a próbaüzemeltetés lebonyolítására.

Aktiválás és adatszolgáltatás

Vhr. 30. §

(1) Azokat a hasznos ráfordításokat - a 2. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - amelyek a rendszeresen használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek vagy amelyek azokat arányosan terhelik (pl. tervezési költségek), a használatbavétel napjával aktiválni kell. A le nem számlázott ráfordításokat a tervezett, vagy szerződésben meghatározott összeg alapulvételével kell aktiválni és az elfogadott számlák alapján az aktivált értéket utólag kell helyesbíteni. Próbaüzemeltetés esetén, ha annak befejezése és az üzemszerű termelés (szolgáltatás) megkezdése között időbeli megszakítás nincs, a rendszeres használatbavétel napjának a próbaüzemeltetés utolsó napját kell tekinteni.

(2) Az üzembehelyezési okmány tartalmi követelményeit - összhangban a beruházások, beruházás részek üzembehelyezéséről szóló statisztikai és egyéb adatszolgáltatás tartalmi követelményeivel, valamint szervezeti rendjével - a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben szabályozza.

Beszámoló az állami beruházásokról

Vhr. 31. §

(1) A beruházó az R. 23. § (3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségének a (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint köteles eleget tenni.

(2) A termeléshez (nem termelő beruházásoknál a rendeltetésszerű használathoz) szükséges állóeszközök teljeskörű használatbavételéről beszámolót akkor kell készíteni, ha a fejlesztési célként előírt termékmennyiség előállításához, teljesítmény eléréséhez, illetve szolgáltatás teljesítéséhez szükséges létesítményeket üzembe helyezték.

A beruházó részleges használatbavétel esetében is köteles beszámolót készíteni, ha a beruházási javaslatban a fejlesztési célkitűzést szakaszokra osztották s az egyes szakaszok üzembehelyezésének határidőit meghatározták. A beszámolási kötelezettség ez utóbbi esetben azoknak az állóeszközöknek (létesítményeknek) üzembehelyezéséhez kapcsolódik, amelyek az így meghatározott szakaszokhoz tartoznak.

(3) A beszámolóban a beruházás (beruházási szakasz) megvalósítási folyamatáról, a költségelőirányzat és az üzembehelyezési határidő tervezett és tényleges alakulásáról kell - a felügyeleti szerv által meghatározott részletességgel - értékelést adni. A beszámolót a beruházás jóváhagyásakor előírt szakaszainak, illetve a beruházás termelő (szolgáltató) létesítményeinek üzembehelyezésétől számított 90 napon belül a felügyeleti szervhez az általa meghatározott módon, valamint az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az ágazati miniszter és a bank részére kell eljuttatni.

(4) A beruházás teljes befejezéséről akkor kell beszámolót készíteni, amikor minden létesítményt (állóeszközt) üzembe helyeztek és az ezek megvalósításával összefüggő összes munkát elvégezték. A beszámolót a 7. sz. melléklet szerint kell elkészíteni és azt az utolsó üzembehelyezéstől számított 90 napon belül kell a (31 bekezdésben megjelölt szervekhez eljuttatni.

(5) Ha a felügyeleti szerv a beruházási tevékenységet a beszámoló alapján kifogásolhatónak tartja, a szükséghez képest intézkedik a felelősség érvényesítése érdekében és az intézkedésről a (3) bekezdésben felsorolt szerveket értesíti.

Gazdasági értékelés

Vhr. 32. §

(1) Az R. 23. § (3) bekezdése szerinti gazdasági értékelést a beruházó a befejezést [31. § (4) bekezdés] követő naptári évre vonatkozóan az azt követő év június 30-ig a beruházás egy éves üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználásával köteles elkészíteni.

(2) A gazdasági értékelésnek tartalmaznia kell:

- a ténylegesen kialakult gazdálkodási feltételek összevetését a jóváhagyott mutatókkal,

- a megvalósult üzem működésének elemzését,

- a gazdaságosabb működést akadályozó tényezők elhárítására, illetőleg a hatékonyabb üzemeltetés lehetőségeinek kibontakoztatására irányuló intézkedési tervet.

(3) A gazdasági értékelést a 8. sz. melléklet szerinti irányelvek figyelembevételével kell elkészíteni. A gazdasági értékelés 1-1 példányát az Országos Tervhivatalnak, a Központi Statisztikai Hivatalnak, az ágazati miniszternek és 2 példányát a banknak kell megküldeni.

(4) A felügyeleti szerv indokolt esetben, a pénzügyminiszter véleményének figyelembevételével, az értékelés kiegészítését, vagy megismétlését rendelheti el.

Jelentés a nagy- és célcsoportos beruházásokról

Vhr. 33. §

(1) A felügyeleti szerv az R. 23. § (4) bekezdésében említett jelentését a gazdasági értékelés elkészítésére megállapított időpontot [32. § (1) bekezdés] követő 3 hónapon belül köteles benyújtani.

(2) Az R. 23. § (5) bekezdés szerinti jelentés határideje a középtávú tervidőszak befejezését követő év december 31-e. Az Országos Tervhivatal elnöke a tervezés szükségleteinek megfelelően közbenső beszámolót is elrendelhet.

(3) Az R. 23. § (4) és (5) bekezdése alapján készítendő jelentéshez az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium külön irányelveket állapíthat meg. A jelentéshez ezeknek a szerveknek az állásfoglalását is csatolni kell.

VII. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

R. 24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a beruházások rendjéről szóló 38/1967. (X. 12.) Korm. sz. és azt kiegészítő, illetve módosító 32/1968. (IX. 19.) Korm. sz.; 24/1969. (VI.12.) Korm. sz.; 49/1970. (XII. 6.) Korm. sz.; és a 27/1972. (IX. 12.) MT sz. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A rendelet végrehajtásáról és az átmeneti intézkedésekről az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttes rendeletben gondoskodik.

(3) A mezőgazdasági szervezetek beruházásaira vonatkozó szabályokat az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletben állapítja meg.

(4) E rendelet alapján az ágazati, illetve felügyeleti miniszter jogszabályt, csak az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter egyetértésével adhat ki.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

ZÁRÓ- ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

Vhr. 34. §

(1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a beruházások rendjéről szóló, a 38/1967. (XI. 12.) Korm. sz. rendelet végrehatjásáról kiadott 1/1967. (XI.17.) OT-PM számú együttes rendelet, valamint a végrehajtási rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 1/1969. (VI. 20.) OT-PM sz. együttes rendelet, 3/1969. (XI. 16.) OT-PM sz. együttes rendelet és a 4/1969. (XII. 19.) OT-PM sz. együttes rendelet; a 2/1968. (IX. 19.) OT-PM sz. együttes rendeletnek a beruházási jellegű építési-szerelési munkák pénzügyi fedezetének igazolásáról szóló előírásai a rendelet hatálya alá tartozó szervek beruházásai vonatkozásában; a 19/1969. (VI. 20.) PM-OT sz. együttes rendeletnek a fejlesztési kölcsönről szóló 5. §-a és az 5. § (2) bekezdéséhez fűzött melléklete;

az 1/1972. (I. 25.) OT-PM sz. együttes rendeletnek az egyes beruházásoknál pénzügyi tartalék képzéséről szóló előírásai a rendelet hatálya alá tartozó szervek beruházásai vonatkozásában, kivéve átmenetileg a tartalékképzés alóli mentességre vonatkozó 1. § (2) bekezdése;

a vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítéséről, a beruházási döntésről és ellenőrzésről szóló 1/1973. (XII.28.) OT-PM sz. együttes rendelet; a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházás jellegű építési-szerelési munkák pénzügyi fedezetének igazolásáról szóló 102/1972. OT-PM sz. együttes közlemény;

a beruházási alapokmány tartalmára vonatkozó irányelvekről kiadott 100/1974. OT-PM sz. együttes közlemény.

Átmeneti rendelkezések

Vhr. 35. §

(1) A 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a beruházási járulék és a kamat vonatkozásában csak 1975. január hó 1. napjától alkalmazhatók.

(2) A beruházások előkészítésére vonatkozó, a korábbitól eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni azoknál

- a nagyberuházásoknál, amelyek beruházási javaslatát már jóváhagyták,

- a célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál, amelyek engedélyokiratát már kiadták,

- a vállalati beruházásoknál, amelyeknél 1973.december 31-ig a megvalósításra vonatkozóan az építési, illetőleg az alapvető technológiai berendezésék szállításéra vonatkozó szerződést megkötötték.

(3) A fejlesztési kölcsön igénybevételével megvalósuló beruházásokat változatlanul a korábban érvényes rendelkezések szerint kell megvalósítani és pénzügyi lebonyolításukat végezni, ha a fejlesztési kölcsönt e rendelet hatálybalépése előtt engedélyezték.

(4) A célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslatára és az egyes beruházások jelentőssé minősítésére vonatkozó rendelkezéseket csak az V. ötéves tervidőszakban megvalósuló beruházások előkészítésénél kell alkalmazni.

(5) Az egyéb állami beruházásoknál e rendeletet kell alkalmazni, ha az engedélyokiratot még nem adták ki.

(6) A vállalati gazdálkodási rendszerben működő kutató és tudományos intézetek folyamatban levő beruházásait - a korábbi rendelkezések szerint - egyéb állami beruházásként kell befejezni.

(7) A 22. §-ban megállapított rendelkezéseket az egyes beruházásoknál pénzügyi tartalék képzéséről szóló és hatályon kívül helyezett, 1/1972. (I. 25.) OT-PM sz. együttes rendelet 1. § (2) bekezdésében felsorolt építés-szerelési munkák esetén 1975. december 31. napjáig nem kell alkalmazni és megvalósításukra addig kötött szerződések után nem kell külön tartalékot képezni.

(8) A felügyeleti szerv vezetője - az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával - a rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapig felmentést adhat a korábbitól eltérő rendelkezés végrehajtása alól, ha az jelentős mértékben befolyásolná, illetve késleltetné a beruházás folyamatban levő előkészítését és tervezett befejezését.

Lázár György s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

MELLÉKLET 34/1974. (VIII. 6.) MT sz. rendelethez

Irányelvek a nagyberuházások körének megállapításához

1. Nagyberuházásnak tekintendő az a beruházás, amelyet a Minisztertanács - közvetlenül vagy az Állami Tervbizottság útján - egyedi elbírálás alapján annak minősít. A nagyberuházássá minősítés feltételeként az alábbi beruházásokra kell fejlesztési célt kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni:

a) a nem termelő beruházások közül azokra, amelyek kiemelkedő helyet foglalnak el az ágazat fejlesztési célkitűzései között és fejlesztési költségeik elérik a 300 millió Ft-ot;

b) a népgazdaság szempontjából rendkívül jelentős termelő beruházásra:

- olyan méretű kapacitásbővítést szolgálnak, amely a népgazdaság egyensúlyi helyzetét jelentősen befolyásolja,

- a lakosság ellátása vagy a nemzetközi együttműködés szempontjából kiemelkedő fontosságúak;

c) minisztérium (országos hatáskörű szerv), vagy a Fővárosi Tanács VB közvetlen felügyelete alá tartozó új vállalat alapításához szükséges beruházásra feltéve, ha az nagyüzem létrehozására irányul.

2. Nem szükséges nagyberuházássá minősítés végett az Állami Tervbizottság elé terjeszteni azokat az 1. pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelelő beruházásokat

- amelyek célcsoportos beruházásként az összevont beruházási javaslat jóváhagyása alapján kerülnek megvalósításra,

- amelyeket a vállalat elsősorban saját pénzeszközeiből valósít meg,

- amelyeket a tanács fejlesztési alapjából valósít meg.

1. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 5. § (1) bekezdéséhez]

A FEJLESZTÉSI CÉL TARTALMI ELŐÍRÁSAI ÉS JÓVÁHAGYANDÓ ADATAI

Általános szempontok

A fejlesztési cél rendeltetése bemutatni a szükségletek alakulását és azt bizonyítani, hogy az előzetes számítások alapján a felmerülő szükségletek kielégítésének lehetőségei közül a legkedvezőbb a javasolt nagyberuházás. Ezért a beruházás szükségességét és időszerűségét oly megalapozottsággal kell dokumentálni, amely szükséges a beruházási javaslat elkészítésének engedélyezéséhez.

A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása, a létesítendő új kapacitások nagyságának meghatározása az alábbi sorrendben történik:

- a szükséglet és a hazai termelés, illetve a nem termelő jellegű fejlesztéseknél a szolgáltatás alakulásának bemutatásával,

- az import útján való beszerzés és az exportra való termelés gazdaságosságának értékelésével,

- a szükségletnek megfelelő hazai termelés-, illetve szolgáltatás-bővítés lehetséges változatainak vázolásával és ezek közül a leghatékonyabb változat kiválasztásával, és

- a fejlesztés feltételeinek bemutatásával és megvalósíthatóságának vizsgálatával.

A fenti feladatok mind a javasolt fejlesztés gazdasági-műszaki jellemzőire és megvalósítási időtartamára, mind a hazai gazdaság, a külgazdaság helyzetének adott körben várható alakulására vonatkozó adatok összeállítását, valamint ezekre épített számításokat igényelnek. Meg kell jelölni a számításoknál felhasznált adatok forrásait.

A fejlesztési célt olyan szakmai tanulmányokkal kell megalapozni, amelyek lehetővé teszik a fejlesztés megvalósítására és az üzemeltetésre vonatkozó főbb adatok és jellemzők összeállítását.

A fejlesztési célban megjelölt termékek korszerűségére, piacképességére, a fogyasztás és a termelés várható alakulására, valamint a beruházással megvalósítandó új kapacitások nagyságára vonatkozó adatok a beruházás előkészítésének további menetében is kiindulási alapnak tekintendők.

A javasolt fejlesztés gazdaságosságára és jövedelmezőségére vonatkozó adatok, valamint az ezeket befolyásoló beruházási, termelési és egyéb kihatások a fejlesztési cél kidolgozásának szakaszában - minthogy ekkor még nem állnak rendelkezésre a szükséges részletességű létesítménytervek - hazai, illetve külföldi hasonló rendeltetésű létesítmények, ezekre vonatkozó tanulmányok, fejlesztési koncepciók stb. adatain alapuló műszaki-gazdasági becsléseknek tekintendők. A nagyberuházások adatainak pontosabb meghatározása a beruházási javaslat kidolgozása során történik.

A fejlesztés beruházási, kapcsolódó beruházási, forgóeszközigényét, valamint termelési költség előirányzatait hasonló, vagy azonos rendeltetésű létesítmények megvalósítási, illetve üzemeltetési költségadatainak alapján kell becsléssel megállapítani. Az értékadatokat a fejlesztési cél kidolgozáskor érvényes, illetve ismert - bázisul szolgáló - áron (továbbiakban: bázisáron) és az értékesítés, illetve a költségek felmerülésének évére prognosztizált áron (mindenkori folyó áron) kell megadni. A prognosztizálás módszere ismertetendő.

A termékek várható hazai és külkereskedelmi árát árprognózisokkal kell megalapozni.

Üzembővítés, illetve rekonstrukció esetén a fejlesztésnek az üzemre gyakorolt termelési és gazdasági hatásait a beruházás utáni állapot és a beruházás előtti állapot adatainak különbsége alapján kell megállapítani.

A nem termelő jellegű fejlesztési céloknál a tartalmi előírásokat a fejlesztés sajátosságainak megfelelően kell figyelembe venni.

Tartalmi előírások

1. A javasolt fejlesztés ismertetése

A fejlesztés tájékoztató adatait a mellékelt mintalap szerint kell ismertetni.

Szöveges tájékoztatást kell adni:

- a javasolt telepítési helyekről,

- a megvalósítás időtartamáról,

- a munkaerőszükséglet és képzettségi követelményeiről,

- a termelés főbb anyag- és energiaszükséglete biztosításának lehetőségeiről és feltételeiről, és az import arányáról,

- a szóba jöhető termelési-, kooperációs lehetőségekről,

- a jelentősebb kapcsolódó beruházási igényekről,

- a gépimport lehetőségeiről.

2. A fejlesztési cél előzményei

Ismertetni kell a fejlesztési cél kidolgozásának előzményeit:

- a fejlesztés szükségessége mikor és hogyan merült fel,

- a fejlesztési cél milyen tanulmányok, gazdasági-műszaki koncepciók alapján készült,

- a fejlesztési cél összefüggései a felsőbb szintű határozatokkal, nemzetközi együttműködési célkitűzésekkel.

3. A javasolt termelés, illetve szolgáltatás fejlesztés szükségességének és gazdaságosságának bizonyítása

A szükségesség és gazdaságosság bizonyításának menetét és szempontjait külön kell ismertetni a hazai szükséletek kielégítésére és külön az export célokat szolgáló fejlesztésekre. Azoknál a fejlesztéseknél, amelyek mindkét célkitűzést szolgálják, ezek szükségességét és gazdaságosságát céljaik összetett voltának megfelelően mind az a), mind a b) pontokban foglaltak szerint kell bizonyítani.

a) Hazai szükségletek kielégítését célzó fejlesztéseknél

Ismertetni kell a fejlesztésre javasolt termékeket (szolgáltatást), a termékek minőségi követelményeit (műszaki paramétereit) és a nemzetközi színvonallal való összevetését.

Termékmérlegben kell bemutatni az utolsó 5-10 év tényszámai alapján a javasolt termékek termelésének, fogyasztásának, exportjának és importjának alakulását, valamint a 10-15 éves távlatban várható fejlődést és a szükséglet alakulását, néhány termék esetén a főbb termékekre, erre alkalmas választék esetén vezértípusra átszámítva. Új termékek esetében az igények alakulását nemzetközi adatokkal kell alátámasztani. Tájékoztatást kell adni a főbb felhasználókról. Az értékesítés előirányzatait piackutatásra kell alapozni. Az értékesítés várható lehetőségeire vonatkozóan ismertetendők az illetékes piackutató és értékesítő szervek által készített szakvélemények és tanulmányok megállapításai, a készítő szervek megnevezésének feltüntetésével.

A hazai szükségletek kielégítésénél, mint változatot, meg kell vizsgálni a szocialista és a nem szocialista import útján való beszerzés lehetőségét. A termékek minőségi követelményeihez és az importárak szempontjából legelőnyösebb lehetőséghez képest kell bizonyítani, hogy a hazai termelésbővítés gazdaságilag előnyösebb.

Nem termelő beruházásoknál ismertetendő a szükséglet és a kielégítési lehetőség országos alakulása, az adott terület ellátottsági foka és indokolandó a szükséglet kielégítés tervezett mértéke.

b) Export célokat szolgáló fejlesztéseknél

Az olyan fejlesztéseknél, amelyek elsősorban az export fokozását célozzák, a tervezés kiinduló alapja a termékek minősége iránt támasztott fokozottabb követelmények meghatározása és a külpiaci értékesítési lehetőségek megalapozott számba vétele széles körű piac- és konjunktúrakutatással. Ennek megfelelően kell megválasztani a termékeket és meghatározni a minőségi jellemzőiket.

Ha a KGST országok vonatkozásában a termelés fejlesztését nemzetközi megállapodások is alátámasztják, ezeket közölni kell.

Ismertetni kell az elmúlt 5-10 évben bekövetkezett és jövőben várható fejlődést bemutató piac- és konjunktúra kutatás eredményeit a relációnként tartósan értékesíthető volumenek és elérhető árak vonatkozásában, az ezeket megalapozó tanulmányokat készítő szervek megnevezését, valamint az értékesítésre vonatkozó államközi és egyéb megállapodásokat.

A fejleszteni javasolt termékek exportképességére vonatkozóan csatolni kell az illetékes külkereskedelmi szerv nyilatkozatát.

Az exportcélokat szolgáló beruházásoknál ismertetni kell a lehetséges főbb értékesítési relációkat és exportárakat. Elkészítendő a fejlesztés export gazdaságossági értékelése.

4. A termelés, illetve szolgáltatás-fejlesztés hazai lehetőségeinek -vizsgálata és annak bizonyítása, hogy a fejlesztés nagyberuházás formájában valósítandó meg.

A javasolt termékekre, illetve szolgáltatásra vonatkozóan iparági, ágazati - ha szükséges, országos - szinten be kell mutatni a meglevő termelőkapacitásokat, azok kihasználási fokát. Ismertetni kell a meglevő kapacitások kihasználási foka emelésének és esetleges konvertálásának lehetőségeit. Számításokkal kell bizonyítani azt, hogy a lehetséges műszakszám-emelések, rekonstrukciók, bővítések és új üzem építések változatai közül az előterjesztésben javasolt megoldás a legelőnyösebb, továbbá azt, hogy a javasolt fejlesztés csak nagyberuházás lehet.

A különböző változatok fontosabb adatait táblázatos formában kell összefoglalni.

5. A technológiai változatok rövid ismertetése

A rendelkezésre álló tanulmányok, műleírások, ajánlatok stb. talapján ismertetendő a javasolt technológia, a szóba jöhető technológiai változatok és ezek műszaki színvonala.

Nemzetközi adatok alapján be kell mutatni, hogy a javasolt termékek előállításánál mekkora az optimális üzemnagyság, hogy viszonylik ehhez a javasolt fejlesztés és az ettől való eltérésnek milyen gazdasági hatásai vannak.

6. A termelés és az értékesítés

A beruházás teljes üzembehelyezését követő 1-5 évekre össze kell állítani a termelésre és az értékesítésre vonatkozó alábbi adatokat:

- az évi termelés mennyisége, illetve a szolgáltatás mértéke (főbb termékenként, illetve átlag vagy vezértermékre átszámítva),

- az évi értékesítési árbevétel (bruttó termelési érték),

- hazai értékesítés (Ft),

- szocialista export értéké (Ft),

- nem szocialista export értéke (Ft).

Ha a beruházás üzembehelyezését több szakaszban tervezik, az adatokat az első részleges üzembehelyezés utáni és a teljes üzembehelyezés közötti évekre is meg kell adni.

Az évi értékesítési árbevételt bázisáron és prognosztizált árakon kell kidolgozni.

7. A fejlesztés költségelőirányzata és pénzügyi forrásai

A fejlesztési költségelőirányzat és a pénzügyi források (mintalap 5. pont) tervezett adatainak szöveges ismertetése és indokolása.

8. A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának becsült értékei

A jövedelmezőség és a gazdaságosság számításánál a 3. sz. melléklet 13. pontjában foglaltak az irányadók. A mutatók értékei mellett a kockázat mértékét is be kell mutatni. Amennyiben a fejlesztési cél kidolgozásakor mutatók számításához szükséges adatok csak részben állnak rendelkezésre, vagy nagymértékben bizonytalanok, a számításokat néhány mutatóra lehet korlátozni.

A fejlesztési cél alapján jóváhagyandó adatok

A beruházási javaslat elkészítésénél a következő adatokból kell kiindulni:

1. Beruházó felügyeleti szerve.

2. A fejlesztési cél megnevezése.

3. A fejlesztés célját képező termékek, illetve szolgáltatások

a) megnevezése,

b) minőségi jellemzői,

c) évi mennyisége természetes mértékegységben, (illetve rendeltetési egységben), a termelés teljes felfutása utáni évben (heterogén gyártmányösszetétel esetében az évi értékesítési árbevétel bázisáron és a teljes felfutás utáni évre prognosztizált árakon).

4. A fejlesztési költség becsült előirányzata (bázisáron és prognosztizált árakon).

5. A beruházási javaslat elkészítése során érvényesítendő szempontok és előírások

Mintalap

A fejlesztési cél tájékoztató adatai

1. A beruházás (a fejlesztési cél) megnevezése

2. Az előállítandó termékek (többlettermékek), illetve szolgáltatások

- megnevezése és minőségi jellemzői

- tervezett évi mennyisége a teljes felfutás utáni évben

3. Az évi értékesítési árbevétel, illetve szolgáltatás értéke a teljes felfutás utáni évben

- bázisáron

- prognosztizált árakon

4. A beruházás megvalósítási időtartama

- a beruházás javasolt kezdési és befejezési éve

- a kapacitások belépésének tervezett üteme a belépő kapacitások nagyságának megjelölésével

5. A fejlesztés becsült költségelőirányzata és pénzügyi forrásai, a jelentősebb kapcsolódó beruházások költségelőirányzatai:

2. számú melléklet a 3/1974. (VIII 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[Vhr. 6. § (2) bekezdéséhez]

AZ ELŐKÉSZÍTÉSIMUNKAPROGRAM ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEI

1. A munkaprogram elkészítése

Az előkészítési folyamat egyes szakaszaiban elvégzendő feladatokra vonatkozó határidők és a teljes folyamat időtartamának tervezésénél - lehetőleg időtartam-tervezési, hálótervezési módszereket alkalmazva - figyelembe kell venni az egyes döntési szakaszok logikai és időbeni sorrendiségét. Számításba kell venni azt is, hogy egyrészt több feladatot egyidőben, illetőleg - a fejlesztési célban történt állásfoglalásnak megfelelően - több megoldási változatban kell végezni, másrészt a párhuzamosan folyó előkészítés, vagy a későbbi és újabb információk következtében módosítani kell a korábbi megoldásokat és egyes feladatokat ismét el kell végezni. Ezek mellett az időtartam tervezésénél számolni kell a részdöntések szükségességével és azok időigényével.

Az egyeztetések megtörténtét, eredményét, valamint a feladatok teljesítését és ellenőrzését (elfogadását) írásban kell rögzíteni és az arra vonatkozó dokumentációt, valamint egyéb iratokat - a munkaprogramhoz mellékelve - a beruházás teljes befejezését követő öt évig meg kell őrizni.

A munkaprogram kidolgozásának főbb ütemei:

- a beruházási javaslat kidolgozásáért és a munka összefogásáért a felügyeleti szerven belül felelős szervezeti egység (főosztály, osztály) és a személyesen felelős vezető koordinátor kijelölése,

Felelős: felügyeleti szerv vezetője

- a munkaprogram kidolgozásában résztvevő szervek (belső szervezeti egységek, országos hatáskörű szervek, vállalati szervek, beruházó, vállalkozók), kijelölése és az azokat képviselő felelős személy megnevezése,

Felelős: felügyeleti szerv

- a munkaprogramra vonatkozó sajátos OT irányelvek kiadása,

Felelős: Országos Tervhivatal

- a munkaprogram-tervezet kidolgozása

- a tervezet megküldése az OT-nak

Felelős: felügyeleti szerv

- a munkaprogram-tervezet kiegészítése és egyeztetése a feladatok végrehajtásában érdekelt szervekkel (a Vhr. 8. §-ában foglaltak szerint),

Felelős: felügyeleti szerv

- a vitás kérdések egyeztetése és eldöntése,

Felelős: felügyeleti szerv és OT

- a munkaprogram jóváhagyása.

Felelős: felügyeleti szerv és OT

2. A munkaprogram tartalma (feladat, felelősség, határidő)

3. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 7. § (1) bekezdéséhez]

A NAGYBERUHÁZÁSOK JAVASLATÁNAK TARTALMI ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

A beruházási javaslat részben a fejlesztési célban foglaltakat pontosítja, részben azon túlmenő részletességgel ismerteti a beruházást és indokolja annak megvalósítását és a választott megoldásokat.

A beruházási javaslatban az egyes részletekre vonatkozó ismertetést a javasolt megoldás legelőnyösebb voltának indokolásával kell egybekötni. Ennek során be kell mutatni a figyelembe veendő más megoldási változatokat, e változatok közötti mérlegelés szempontjait és a számszerű értékeléseket.

A fejlesztési költségekre a számításokat kétféle értékelési rendszerben kell elkészíteni: a javaslat összeállításakor érvényes áron (továbbiakban: bázisáron) és az adott évre vonatkozó mindenkori folyóáron (továbbiakban: prognosztizált áron).

A javaslatban ismertetni kell az alapberuházás üzemeltetéséhez szükséges termékek és szolgáltatások biztosításának módját és ha az ezzel összefüggő szükségletek kielégítése máshol fejlesztési igénnyel jár, be kell mutatni az érre vonatkozó adatokat és be kell számolni a határidőre történő megvalósítás lehetőségéről is. Azok a fejlesztések, amelyek az anyagellátás, a termelési kooperáció, vagy a kivitelező (szállító) szervek fejlesztése érdekében szükségesek, az alapberuházás kapcsolódásaként nem tervezhetők, azoknak megvalósításáról az érintett szerveknek kell - a nagyberuházás pénzügyi forrásainak igénybevétele nélkül - gondoskodniuk.

Az alapberuházáshoz kapcsolódó olyan fejlesztéseknél, amelyek nem tartoznak az előzőekben meghatározott beruházások közé, a beruházás előkészítése kapcsán tisztázni kell, hogy azok a szervek, amelyeknek a szükséglet kielégítése egyébként feladata lenne

- rendelkeznek-e a fejlesztés megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokkal, illetve módjuk van-e ezek kielégítésére (megelőlegezésére);

- készek-e a beruházás megvalósítására, vagy csak az elkészült létesítmény üzemeltetését vállalják.

Az ezzel kapcsolatos tárgyalások anyagát írásban kell rögzíteni.

Ha a kapcsolódó beruházások üzemeltetői a megvalósítandó fejlesztések mértékének megfelelő pénzügyi forrásokkal nem rendelkeznek, a Vhr.7. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ha a kapcsolódó beruházás megvalósítására a későbbi üzemeltető nem vállalkozik, de rendelkezik a költségek egy részének fedezetéhez szükséges pénzügyi forrással, a nagyberuházás előirányzatába a kapcsolódó beruházás teljes tervezett összegét be kell építeni és a finanszírozási források közé az érdekelt vállalat pénzügyi forrásait is be kell vonni.

Üzembővítés vagy rekonstrukció esetén a fejlesztés eredményének és ráfordításainak mennyiségi jellemzőit a beruházás után várható termelésre és a beruházás előtti termelésre vonatkozó adatok különbségeként kapjuk meg. Rekonstrukció esetén az állóeszközök állományváltozását a beruházás kezdésének évétől a teljes üzembehelyezés utáni 10. évig kell bemutatni.

Nagyberuházások javaslatának elkészítésébe be kell vonni a beruházás megvalósításában és üzemeltetésében érdekelt szerveket és szakvéleményüket a javaslatban ismertetni kell. A szervekkel tisztázni kell a beruházás megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásának feltételeit. Ha a beruházással létrejövő állóeszköz eredményes használatához a szokásos külkereskedelmi tevékenység kereteit meghaladó, jelentős külföldi tevékenységre (így pl. együttműködésre) van szükség, ezt ismertetni kell. Jelentős külföldi tevékenységnek minősülnek azok a legalább 5 éves időtartamú egyezmények és szerződések, amelyeket külföldivel létre kell hozni az import anyagellátás vagy export értékesítés olyan biztosítására, amelyre a beruházással létrejövő állóeszköz kielégítő időtartamra kellően biztonságos és gazdaságos kihasználása érdekében szükség van. A fejlesztés tervezett műszaki megoldása, költségei és a munkálatok időszükséglete szempontjából elsősorban a beruházó és a beruházás létrehozásában részt vevő fontosabb tervező, kivitelező és szállító-szerelő vállalkozó(k) álláspontját kell ismertetni. Az ezekre vonatkozó megállapodások másolatát csatolni kell.

A fejlesztési cél jóváhagyásakor az ÁTB a beruházási javaslat elkészítésére a tartalmi követelményeken túlmenően előírásokat adhat. Ezen előírások teljesítéseként végzett munkát a beruházási javaslat megfelelő pontjainál ismertetni kell.

A beruházási javaslatban a beruházást ismertető adatokat, elemzéseket és indokolásokat - a tartalmi előírások tagolásának megfelelően - szövegesen, táblázatokban, számítási munkalapokon és vázlatterveken kell ismertetni. Az előírásokon túlmenően szükség szerint csatolandók a részleteket ismertető szakvélemények, tanulmányok és egyéb dokumentumok. A termelő és nem termelő jellegű beruházások beruházási javaslatainak tartalmi előírásait a beruházások jellegének megfelelően külön-külön részletezzük.

A) Termelő jellegű nagyberuházások

1. A javasolt beruházás főbb adatainak ismertetése

A beruházás főbb adatait a csatolt adatlap rendszerében kell ismertetni. A fejlesztési cél alapadatait természetesen a beruházási javaslat kidolgozása során szerzett részletesebb ismeretek alapján helyesbíteni és pontosítani kell.

2. A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása, a termékek megnevezése, minőségi követelményeik és korszerűségük ismertetése

E pontban foglaltak a fejlesztési cél tartalmi előírásai 3. és 4. pontjainak megfelelő tartalommal és tagolásban dolgozandók ki. Ismertetendők a fejlesztési cél kidolgozása óta bekövetkezett változások. A beruházási javaslatban foglalt ismeretanyag birtokában kell elbírálni a fejlesztés szükségességét és időszerűségét, az export lehetőségeket, a fejlesztés külkereskedelmi gazdaságosságát, a nagyberuházás formájában való megvalósítás indokoltságát és a fejlesztési célban jóváhagyott termék, illetve szolgáltatás előirányzatokat. Részletesen ismertetendők a fejlesztési célban jóváhagyott előírásoktól és mutatóktól való eltérések.

Mellékelni kell a fejlesztési cél előterjesztési anyagának rövid ismertetését és a jóváhagyó határozat másolatát, valamint a beruházási javaslat elkészítése során hozott esetleges részdöntésekre vonatkozó határozatok másolatát.

3. A telepítési javaslat és indokolása

A beruházás telepítésére vonatkozó döntést telepítési tanulmány alapozza meg. A telepítési tanulmányban ismertetni kell

- a beruházás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos, a telepítési hely iránt támasztott igényeket (munkaerő, terület, víz, energia, szállítási, kommunális, stb.),

- az elsődleges gazdasági, gazdaság-földrajzi és geológiai tényezők alapján kiválasztott telepítési változatokat,

- a telepítési változatok gazdasági értékelését, különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű földek igénybevételére.

A termelő beruházásoknak Budapestre és környékére, Borsod- és Komárom megyei telepítésre vonatkozó javaslatainál mind új üzemlétesítés, mind üzembővítés esetén legalább 2 más vidéki telepítési változatot kell bemutatni. Ismertetendők a telepítési változatok kapcsolatai a regionális tervekkel.

Csatolni kell az illetékes tanács véleményét;

A változatokat a számszerű gazdasági értékelés mellett a környezetkárosító hatásuk szempontjából is értékelni kell. Ismertetendők a döntésnél figyelembe veendő gazdaság-földrajzi és társadalompolitikai szempontok.

A változatok gazdaságossági értékelése során az összes változatoknál azonos eredmény és ráfordítás elemeket figyelmen kívül kell hagyni. Az eltérő jellemzők következtében adódó beruházási és üzemeltetési ráfordításokat a népgazdasági szemléletnek megfelelően, nemcsak az alapberuházás, hanem a kapcsolódó beruházások vonatkozásában is ki kell munkálni. A fontosabb ráfordítás elemeket az I. sz. mintalap tartalmazza.

Amennyiben a változatoknál a termelés mennyiségi és minőségi összetevői azonosak, a leggazdaságosabbnak az a változat tekintendő, amelynél az egyszeri és folyamatos ráfordításoknak (eltérő ráfordításoknak) az üzembehelyezés évére (kamatozással) átszámított összege a "minimum". Az időtényező és az időhorizont számszerű értékeire vonatkozóan a beruházások népgazdasági szemléletű gazdaságossági értékelésének módszerét ismertető 13.3 pontban közöltek az irányadók. A számításokat a beruházási javaslat összeállításának időszakában érvényes árakon kell elkészíteni.

Amennyiben a beruházás jellege vagy üzemi feltételei a telepítés helyét meghatározzák, a telepítési tanulmány tartalma ennek megfelelően egyszerűsödik.

4. A beruházás műszaki leírása*[1]

4.1 A javasolt technológiának, a kapacitások összehangolt voltának és a kihasználás mértékének ismertetése

A termék gyártási folyamatának leírása. Ismertetendő a belső anyagmozgatás, az anyagok, a félkész- és készáruk tárolása, az energiaellátás, a műszerezettség, automatizálás alkalmazása. Amennyiben a technológia teljes automatizálása lehetséges, ennek részletei és költségkihatása ismertetendő. Be kell mutatni a munka- és üzemszervezési megoldásokat. Meg kell határozni a termelő folyamatok kapcsolatait, tervszerű elhelyezését és az épületigényeket.

A választott technológiai megoldás színvonalát és korszerűségét szakirodalmi adatokra, ajánlatok adataira és technológiai folyamatelemzésekre alapozott számításokkal és adatokkal kell bizonyítani. Ismertetendő, és technológiai folyamatábrákkal, számításokkal bizonyítandó fő termelő egységenként a gépek és berendezések kapacitásának összehangolt volta, a termelési kapacitások nagysága és a tervezett kihasználásának mértéke.

A kapacitást és kihasználását a II. sz. mintalapon kell bemutatni az első részüzembehelyezéstől a teljes felfutást követő évig, évenként, fő termelő egységenként.

Minden olyan területen, ahol meghatározható az időegység alatt kibocsátható maximális termékmennyiség, a kapacitásnorma, ott a termelési kapacitást termékben (vezértípusban, átlagtermékben) kell kifejezni. A kapacitást mind a hasznos időalapnak (a maximális időalap és a TMK, valamint a kötelező biztonsági előírások miatt kieső idő különbsége), mind pedig a munkarend szerinti hasznos időalapnak megfelelően meg kell határozni.

A tervezett termelés mennyiségének és az előbbiekben megjelölt időalapokra vonatkozó termelési kapacitásoknak egymáshoz viszonyított arányai, képezik a termelés kapacitáskihasználásának tervezett mutatóit.

Ahol a termelőképesség fenti módon történő elemzésének feltételei nem biztosítottak, ott csak az évi hasznos időalapot és a munkarend szerinti hasznos időalapot kell kimutatni és a kettő hányadosából számított extenzív kihasználás mutatójával kell jellemezni a termelőkapacitás kihasználását.

4.2 A beruházás és létesítményeinek elhelyezése

Bemutatandók

- a beruházás környékének 1:10 000 - 1:25 000 méretarányú helyszínrajza a település-szerkezetbe való beilleszthetőség bizonyítása céljából,

- a beruházás általános elrendezési terve 1:1000 léptékben, a tervezett, a meglevő és az elbontandó létesítmények, közművek, utak és vasutak feltüntetésével. Több szakaszban tervezett üzembehelyezés esetén feltüntetendő az egyes szakaszok területi elhatárolása.

4.3 Az épületek és építmények ismertetése

Bemutatandók a fontosabb létesítmények 1:200 - 1:500 méretarányú vázlattervei. Típusépületeknél a típusszám feltüntetése is szükséges.

Műleírásban ismertetendő épületenként (építményenként) azok rendeltetése, szerkezeti megoldása, a kivitelezés módszere, a szintek száma, a beépített légm3, a belső kiképzés. Ismertetni kell továbbá a kivitelezésre vonatkozó különleges igényeket, ezek indokait és költségkihatásait, az épületgépészeti és berendezési (fűtés, elektromosság, víz, csatorna, gáz, stb.) igényeket.

A tervezésnél figyelembe kell venni a műszaki-gazdasági normatívák alkalmazására vonatkozó előírásokat.

Út- és közmű létesítményeknél a műleírás ismerteti a létesítmények rendeltetését, kapacitását, minőségi jellemzőit és fontosabb méreteit, amelyek lehetővé teszik a megfelelő pontosságú költségelést.

Ismertetendők a tereprendezés, a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás módja és mennyiségi adatai, az elektromos hálózat és a fogyasztás jellemzői, a hő- és a gázellátás módja, mindezeknek az országos és a helyi hálózatokhoz történő csatlakozása.

Megadandók a létesítmények kivitelezési költségei, amelyeket a létesítmények minőségi jellemzőinek megfelelő - már megépült vagy hasonló létesítmények tényköltségei alapján képzett (m3, m2, m) - egységárak és a számított méretek alapján kell meghatározni.

Mellékletek: a közművek és egyéb illetékes szervek nyilatkozatai.

4.4 A gépek és berendezések ismertetése

Tételesen ismertetendők a termelő folyamatot alapvetően meghatározó gépek és berendezések rendeltetése, teljesítménye, a helyigény szempontjából lényeges méretei, beszerzési forrása és ára. Be kell mutatni a választott beszerzési mód legelőnyösebb voltát a reláció feltüntetésével. Külön indokolni kell a beszerzendő - nem beruházási forrásból finanszírozandó - licencia és eljárás (know-how) szükségességét is.

A gépek, berendezések beszerzési és szerelési költségeit árjegyzékek, ajánlatok, stb. alapján kell előirányozni és létesítményenként csoportosítva a III. sz. mintalap szerint kell összeállítani bázisáron és beszerzés évére prognosztizált áron.

A kevésbé jelentős gépeket és berendezéseket létesítményenként összevontan lehet feltüntetni.

4.5 A létesítmények és a beruházási költségek összefoglaló jegyzéke

A beruházási költségek létesítményenkénti részletezését a IV. sz. mintalapnak megfelelő jegyzékben kell ismertetni. E jegyzékben külön csoportosítandók a fő- és melléklétesítmények, a létesítményhez nem tartozó gép és berendezés beszerzések és a létesítményekre fel nem osztható költségek.

4.6 Általános organizációs terv alapján ismertetendők

az építők és szerelők átlagos és csúcslétszáma, az építést kiszolgáló főbb gépek és berendezések, a felvonulási létesítmények, a főbb építési anyagok (elemek) beszerzési módja és szállítása, a munkaterület elrendezése, valamint az építési költségek számításához szükséges főbb adatok.

5. Az üzemeltetés munkaerő-, anyag-, energia-, stb. szükséglete és kooperációs igényei

Ismertetendő a teljes felfutás utáni évre:

- a munkaerőszükséglet, munkás (ebből: szakmunkás), műszaki, egyéb megoszlásban, a legnagyobb műszaklétszám, a szakmunkásképzés költsége és ennek finanszírozási módja,

- az üzemeltetéshez szükséges legfontosabb anyagok, félgyártmányok évi mennyisége, értéke forintban és a beszerzési lehetőségek. Az importcikkek relációk szerint külön csoportosítandók, értéküket forintban és devizában is fel kell tüntetni,

- az üzemeltetéshez szükséges szén-, olaj, villamosenergia, gáz, távhőenergia, valamint vízbeszerzési, elvezetési és tisztítási szükséglet évenkénti mennyisége, csúcsértéke és költsége, külső beszerzés esetén a beszerzési forrás feltüntetésével,

- az üzem szállítási igényének részletezése, beszállítás, kiszállítás, vasúton, teherautón, hajón tonna/évben és az éves szállítási költsége,

- az üzemeltetéssel kapcsolatos kooperációs igények és a közreműködőknél szükséges fejlesztések.

6. Kapcsolódó beruházások

A kapcsolódó beruházások adatait beruházásonként az V/a sz. mintalap szerint kell megadni. A beruházásokat jellegük, illetve fedezetük előirányzásának módja szerint az V/b sz. mintalapnak. megfelelően kell összesíteni.

Meg kell adni a jelentősebb kapcsolódó beruházások leírását, meg kell nevezni beruházóikat és ezek felügyeleti szerveit és ismertetni kell álláspontjukat a kapcsolódó beruházásoknak az alapberuházással időben összehangolt megvalósítására vonatkozóan.

Melléklet: a kapcsolódó beruházások illetékes felügyeleti szerveinek nyilatkozatai és az illetékes szervekkel kötött megállapodások.

7. A beruházás megvalósításának időtartama

A beruházás műszaki tervezésének és megvalósításának időbeli lefolyása lehetőleg hálódiagram, esetleg vonalas ütemterv alapján ismertetendő és indokolandó. A beruházási javaslat tervezett jóváhagyási időpontjától számítva kell ismertetni a kivitelezési tervdokumentáció, illetve ennek egyes szakaszainak elkészítési időpontját a főlétesítmények - időben szakaszolt megvalósítás esetén - az egyes szakaszok műszaki tartalmát, építésének, technológiai szerelésének kezdési és befejezési időpontjait, továbbá a fontosabb gépek megrendelésének, szállításának, a termelő kapacitások részleges és teljes üzembelépésének és a termelés teljes felfutásának időpontjait. A megvalósítás időtartama értékelendő és összehasonlítandó a hazai és külföldi fejlesztésekkel. Jelentős eltérés esetén ennek okait részletesen ismertetni kell.

8. A fejlesztés költségei

A beruházás fejlesztési költségének összetevőit és éves bontását a VI/a sz. mintalap szerint kell összeállítani kétféle értékelés szerint: a javaslat összeállításának időszakában érvényes bázisáron és a vonatkozó évekre prognosztizált árakon.

Az előre nem látható költségek fedezetének biztosítására tartalékot kell tervezni. A tartalék összegszerű meghatározásának szempontjait részletesen ismertetni és indokolni kell. A tartalék összegénél az áremelkedések kihatásával nem kell számolni, mert ezeket az áremelkedéseket a prognosztizálásnál kell figyelembe venni.

8.1 Az alapberuházás beruházási költségei

Az alapberuházás beruházási költségeit a létesítmények és a beruházási költségek összefoglaló jegyzékében foglalt adatok alapján kell kimunkálni.

8.2 Az alapberuházás forgóalapszükséglete

A beruházás tartós forgóeszköz szükségletét és forgóalap igényét a VI/b sz. mintalapon kell kimutatni. A mintalapot a forgóalap tervezett igénybevételének első évétől a termelés teljes felfutásának évéig évenkénti bontásban kell elkészíteni.

A tartós forgóeszköz szükséglet egyes elemeinek megállapításánál a beruházó olyan számítási módszert (üzemgazdasági, matematikai arányosítási stb.) alkalmaz, amellyel a reális szükséglet legjobban meghatározható.

A beruházás forgóalap igényét a megállapított tartós forgóeszköz szükségletének az egyéb saját tartós forrásokkal csökkentett összege képezi.

A beruházás üzembehelyezésétől a termelés teljes felfutásáig jelentkező egyéb tartós forrásnövekmény éves összegeire vonatkozó részletes számításokat az Állami Fejlesztési Bank részére 3 példányban meg kell küldeni.

8.3 A nagyberuházás költségelőirányzatában számításba vehető kapcsolódó beruházások beruházási költségét az alapberuházás fejlesztési költségétől elkülönítve kell kimutatni.

9. A termelés és az értékesítés ismertetése és indokolása

A termelés és az értékesítés alakulását a VII.sz. mintalap szerint kell bemutatni az első részleges üzembehelyezés évétől a beruházás befejezése utáni 10. évig. A fejlesztési cél adataitól való eltérést indokolni kell. Az értékesítési árbevétel számításánál az árkiegészítéseket és a forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni

10. Az értékesítésre jutó ráfordítások és az eredmény alakulása

Az értékesítés és a ráfordítások évenkénti alakulását az első részleges üzembehelyezés évétől a befejezést követő 10. évig terjedő időszakra prognosztizált áron kell kidolgozni és a VIII. sz. mintalap szerint ismertetni.

Az adatokat szöveges magyarázattal kell kiegészíteni, ebben ismertetni kell a felfutás tervezett időtartamát és a felfutás miatti esetleges magasabb költségráfordítások mértékét és indokoltságát. A számításba vett eredmény évenkénti alakulását a mérlegbeszámoló rendszerében értelemszerűen elkészített eredménykimutatással kell alátámasztási.

Az értékcsökkenési leírást állóeszköz csoportonként az amortizációs normák jegyzéke alapján kell számítani és bemutatni.

A számításba vett termelési adó és állami visszatérítés szükségességét és mértékét a vállalati gazdálkodás egészére kiterjedő számításokkal kell igazolni.

11. A finanszírozás forrásai

A beruházás finanszírozási forrásait az alábbiak szerint kell számításba venni:

A beruházás megvalósítási időtartamára és a tervezett teljes befejezést követő 10 évi időtartamra - évenkénti bontásban - fejlesztési alap mérleget kell készíteni, amelyben ki kell mutatni a beruházó (üzemeltető) vállalat teljes - tehát a beruházástól függetlenül és a beruházás révén képződő - fejlesztési alapjának várható alakulását, továbbá annak a 19/1969. (VI. 20.) PM-OT számú együttes rendelet 2. § (3) bekezdésében részletezett jogcímeken figyelembe vehető terheit. Ezt követően az alábbi sorrendben kell a finanszírozási forrásokat meghatározni.

A beruházás tervezett teljes megvalósítási ideje alatt a fejlesztési alap fentiek szerint számított szabad forrásait, a nagyberuházás finanszírozására fordítható forrásként kell számításba venni. A források között kell tehát figyelembe venni a beruházás teljes befejezése előtt, szakaszos megvalósítás révén képződő fejlesztési alap növekményt is.

A tervezett teljes befejezést követő 10 éven át a fejlesztési alap mérlegben kimutatott szabad források együttesen határozzák meg az állami kölcsön összegét.

A beruházás teljes megvalósítási ideje alatt a finanszírozásba bevont saját forrás és a törlesztésre fordítható saját forrás (állami kölcsön) együttes összegén felül szükséges fejlesztési költséget a költségvetési juttatás biztosítja.

A fejlesztési alap várható alakulását és figyelembe vehető terheit, valamint a fejlesztés finanszírozására, illetve az állami kölcsön törlesztésére fordítható saját forrás évenkénti összegét a IX. és X. sz. mintalapokon kell kimutatni. A mintalapokhoz csatolni kell az értékcsökkenési leírásból képződő fejlesztési alap számítását és a vizsgált időszakra tervezett szinttartó (pótló) és számításba vett egyéb beruházások részletezését. A számítások prognosztizált árakon végzendők el.

12. A fejlesztés külkereskedelmi fizetési mérlegre gyakorolt hatása

A fejlesztés deviza mérlegét a XI. sz. mintalapnak megfelelő tagolásban kell összeállítani a beruházás megkezdésének évétől a teljes üzembehelyezés utáni 5.évig bázis- és prognosztizált áron, szocialista és nem szocialista viszonylatok szerint összesítve, rubelben, illetve dollárban.

A közvetett export és import kihatásokról szöveges ismertetést kell adni.

Összevont tájékoztatást kell adni a kapcsolódó beruházások devizaszükségletéről is.

13. A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának értékelése

A gazdasági számításokban az érvényes jövedelemszabályozási, számviteli és statisztikai rendszer fogalmait és módszereit, az egyes pontoknál közölt speciális előírásokat kell alkalmazni. A főbb számításokat közölni kell és a kiinduló számszerű adatokat (minőségükben, a vonatkozó év tekintetében, stb.) egyértelműen megnevezni úgy, hogy az ismertető részben közölt adatokkal való összefüggés világosan követhető legyen.

Az ismertetésből vett adatokból kiindulva az értékelés számításait a tartalékkal együtt, a legvalószínűbb adatokon kívül a várható legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb esetre is el kell végezni. Utóbbiak számbavételénél kerülni kell a maximumok és minimumok mechanikus csoportosítását: közgazdasági mérlegeléssel kell eldönteni, hogy adott esetben mely adatok egyidejű kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása reális.

13.1 A fejlesztés vállalati jövedelmezőségének értékelése:

A termelő jellegű nagyberuházásoknál a vállalati jövedelmezőséget a várható termelési adatok alapján számított, egységnyi fejlesztési költségre jutó vállalati eredménnyel jellemezzük. (A vállalati eredmény a VIII. sz. mintalap szerint számítandó.)

A mutatót a teljes üzembehelyezés utáni 1-5 évekre prognosztizált árakon kell számítani.

13.2 A fejlesztés népgazdasági jövedelmezőségének értékelése:

A termelő jellegű nagyberuházás népgazdasági jövedelmezőségét a vállalatnál realizált tiszta jövedelem összegével jellemezzük a 13.1 pontban előírt évekre számítva. A vállalati eredmény összegéhez hozzá kell adni a bérjárulékok, az eszközök utáni járulékok és kamat, a termelési elvonások, a forgalmiadó, a vám és a telekhasználati díj összegeit. Le kell vonni az árkiegészítéseket és a termelési támogatásokat.

13.3 A beruházások népgazdasági szemléletű gazdaságosságát az alábbi számítási módszerrel kell értékelni:

A népgazdasági szemléletű értékeléshez a beruházás révén keletkező teljes tisztajövedelmet kell meghatározni és a fejlesztési költséghez viszonyítani. E mutatószám - az egységesen megállapított és minimális évi hozamnak tekintett kamat alkalmazásával - azt fejezi ki, hogy a beruházás ráfordításai az egységesen megválasztott időhorizonton belül hányszor térülnek meg a képződő társadalmi tisztajövedelemből.

A tisztajövedelem realizálása és a fejlesztési költségráfordítás is különböző években történik. Ezért a viszonyítást a kamatos kamatszámítás alkalmazásával (diszkontálással) kell elvégezni. Az egységesen alkalmazandó kamatláb értéke 12%.

Mivel a mutató meghatározásakor az értékcsökkenési leírást jövedelemnek tekintjük, a pótló beruházások költségeit a jövedelem terhére kell számításba venni. Az eredeti és pótló beruházásokkal létrehozott eszközök maradványértékével viszont a ráfordítások csökkentendők.

A gazdasági vizsgálat egységesen alkalmazandó időhorizontja a kivitelezés (megvalósítás) kezdetétől számított 15 év. A mutató kiszámításához az alapadatok évenkénti értékeit erre az időszakra kell meghatározni, figyelembe véve a reálisan várható változásokat.

A következő mutató határozandó meg:

ahol

Ji tiszta jövedelem az i-ik évben;

Epi pótló beruházások költsége az i-ik évben;

Efi fejlesztési költség az i-ik évben;

Em eszközök maradványértéke a 15-ik év végén.

képlete behelyettesített értékkel szerepel; a 12%-os kamatlábnak (j = 0,12) megfelelően 0,89 - illetve a 15-ik év esetében 0,18 - tényezővel.

Az alapadatok nagy részét a tartalmi előírások szerint megállapított - vállalati szemléletű - adatok képezik. A további adatokat az alábbiak szerint kell meghatározni.

A tiszta jövedelem meghatározása (Ji)

A realizált tiszta jövedelmet a következő képlet alapján kell megállapítani:

Ji = Ti - (Ai + Mi + Ci) Ft/év

ahol

Ti értékesítési árbevétel az i-ik évben;

Ai anyagok költsége az i-ik évben;

Mi munkabér költsége az i-ik évben;

Ci egyéb költségek a tiszta jövedelem jellegű elemek és az amortizáció nélkül az i-ik évben.

Az egyes tényezők értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

Értékesítési árbevétel és anyagköltségek

(Ti és Ai)

A beruházások eredményeként jelentkező termelés értékesítési árbevételét, valamint a termeléshez szükséges anyagok költségét a tényleges export illetve import keretében ab hazai gyártelep alkalmazandó (ennek hiányában: feltételezhetően alkalmazható) várható kötési árakon kell számba venni.

Az olyan termékeket és anyagokat, amelyek gyakorlatilag nem lehetnek nemzetközi munkamegosztás tárgyai, a várható hazai áron kell értékelni.

Dollár viszonylatú értékesítésnek kell tekinteni és tőkés export áron kell értékelni

- a tőkés viszonylatú értékesítést;

- azt a belföldi értékesítést, amelyre vonatkozó szükségleteket az adott beruházás nélkül sem belföldről, sem szocialista importból kielégíteni nem lehet (tőkés import helyettesítés).

Rubel viszonylatú értékesítésnek kell tekinteni és szocialista export áron kell értékelni

- a szocialista viszonylatú értékesítést;

- azt a belföldi értékesítést, amelyre vonatkozó szükségleteket szocialista viszonylatú importból is ki lehet elégíteni (szocialista import helyettesítés).

Fentiek értelemszerűen alkalmazandók az anyagok import árakon történő meghatározásánál is, a várható relációk figyelembevételével.

A várható kötési árakat az egységes átszámítási kulccsal kell forintra átszámítani.

A számítások során szubvencióval, termelési adóval, vámmal és import forgalmi adóval nem kell számolni.

Munkabér költsége (MI)

A jövőben várható létszám, illetve munkaerő struktúra változást a számítások során egységesen évi 4% átlagbér emelkedéssel kell figyelembe venni. Ugyanakkor az adott beruházásnál a további fejlesztő beruházások nélküli termelékenység növekedéséből eredő, abszolút vagy relatív, létszámcsökkenéssel kell számolni.

Egyéb költség (Ci)

Egyéb költségként csak a népgazdasági szinten is ráfordításnak minősülő költségeket kell figyelembe venni. Népgazdasági szempontból nem minősülnek költségnek pl. az eszközlekötési járulék, a bérjárulékok, a vám, az adók és a telekhasználati díj, valamint a belföldi kamat. A költségek között nem kell számításba venni az értékcsökkenési leírást sem.

A pótló beruházások költsége (EPi)

Az időhorizonton belül várhatóan felmerülő pótló beruházások reálisan tervezett költségét részletesen elemezni és indokolni kell. Táblázatban összesítve tüntetendő fel, hogy e címen melyik évben és milyen nagyságú költség merül fel.

A fejlesztés költsége (Efi)

A fejlesztés költségeként - a beruházási javaslat előirányzatai alapján - a beruházási és a tartósan lekötésre kerülő forgóeszköz költségeket, valamint a tartalék összegét kell számba venni évenként.

A beruházási költség összegéből levonandó a vám és a beruházási járulék.

A külföldi eszközökkel megvalósuló beruházásoknál (pl. közös beruházás, külföldi hitelből megvalósuló beruházás) a konkrét adatokkal kell számolni. Külföldi hitel esetén például ráfordításként nem a globális kölcsön felvétet, hanem az esedékesség időpontjában felmerülő törlesztési, illetve kamatfizetési kötelezettséget kell - az időhorizonttól függetlenül - figyelembe venni.

A fejlesztési költség évenkénti összegének meghatározása - táblázatban összesítve - az anyaghoz csatolandó.

Az eszközök maradványértéke (Em)

A gazdasági számítás választott időhorizontja a kivitelezés (megvalósítás) kezdetétől számított 15 év végéig tart. Az eszközök maradványértéke ebben az időpontban az állóeszközök nettó értéke és a tartósan lekötött forgóeszközök összege.

Az állóeszközök nettó értékét úgy kell megállapítani, hogy az eredeti és pótló beruházások eredményeként létrehozott állóeszközök bruttóértékéből az időhorizont végéig felmerült összes értékcsökkenési leírás költségét levonjuk. A számítást az anyaghoz mellékelni kell.

A területi horizont kiterjesztése

A népgazdasági szintű értékeléshez a területi horizontnak az alapberuházáson túlmenő bővítése is szükséges, ezért az alapberuházás fejlesztési költségét az V/a. sz. mintalapon feltüntetett kapcsolódó beruházások összegeivel meg kell növelni. Amennyiben a kapcsolódó beruházás más igényeket is kielégít, összege ennek arányában csökkentendő.

A területi horizont kiterjesztésének megfelelően kell a mutató többi tényezőjét is meghatározni.

Az árprognózisok és a kockázat számbavétele

A mutató tényezőinek meghatározásakor a tervezés időpontjának megfelelő állapotból kiindulva a megszerezhető információk alapján a jövőben várható értékeket kell számításba venni (pl. az anyag és a termék árának prognózisait szakértők - szükség esetén külföldi szakértők - bevonásával kell megállapítani, illetve ellenőriztetni).

A jövőre vonatkozó adatok megállapítása csak kisebb-nagyobb pontatlansággal történhet. Ezért a bizonytalanság mértékét és, a várható kockázat értékét részletesen elemezni kell.

Az alapadatoknál egyenként vagy csoportonként fel kell tüntetni, hogy milyen bizonytalanság áll fenn.

Különösen fontos a fejlesztési költség, az értékesítési árbevétel, valamint a fontosabb alapanyagok várható költségei, a megvalósítás és a termelés felfutása tervezett időtartama bizonytalansági határainak gondos becslése.

A számítások végeredményeképpen prognosztizált árakon kell meghatározni és bemutatni a "D" mutató legvalószínűbben várható értékét, valamint a reálisan várható legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb értékeit.

13.4 Devizakitermelési mutatók:

Az 1 Rbl, illetve 1 $ kitermelésének költségét a beruházás teljes üzembe helyezése utáni 1-5 évekre prognosztizált árakon az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Az adatok csak a beruházás eredményeként exportra kerülő termékek árbevételi adatait tartalmazzák.

Az exportált termékek kalkulált belföldi ár-összege alapjaként a termelői ár szolgál. Ehhez hozzá kell adni az export következtében a magyar határig felmerült közvetlen költségeket (exportcsomagolás, fuvar), valamint a külkereskedelmi árrésben meghatározott kiadásokat.

A nevezőbe az exportált termékek magyar határparitásban számolt nettó deviza árbevétele kerül rubelben, ill. szabad dollárban. Ennek megfelelően a bruttó export árbevételből le kell vonni az exportot közvetlenül terhelő, a külkereskedelmi árrésbe nem tartozó, devizában felmerült fuvarköltséget, jutalékot, valamint egyéb közvetlen költséget.

A termékek export gazdaságossági mutatóit össze kell hasonlítani a fejlesztés előtti időszakban termelt hasonló termékek export gazdaságossági mutatóival, valamint átlagos értékeivel.

13.5 Fajlagos ráfordítás mutatók

Az alábbi mutatók a beruházás teljes üzembehelyezése utáni 1-5 évekre számítandók ki.

a) Termékegységre eső fejlesztési költség:

a beruházás fejlesztési költségét osztani kell egyetlen termékfajta, vezértípusra vagy átlagtermékre átszámítható termékek esetén az évi termelés mennyiségével, nem homogén termékösszetétel esetén az évi bruttó termelési érték Ft összegével.

b) A termékegység önköltsége.

c) A nyereség szint:

az évi vállalati eredmény osztandó az értékesítési árbevétellel.

13.6 Egyéb, az iparág, ill. a technológia gazdaságosságát jellemző sajátos mutatók.

Közlendők a beruházó felügyeleti szerve által előírt szakmai mutatók és a mutatók értékelését lehetővé tevő iparági, élenjáró üzemi adatok.

14. Összefoglaló megállapítások és javaslatok

A beruházási javaslatban részletezett adatok, és számítások alapján össze kell foglalni a beruházás időszerűségére, szükségességére és gazdaságosságára vonatkozó megállapításokat.

Elemezni kell a beruházás népgazdasági és vállalati szemléletű gazdaságosságát. Ha ezek összhangja hiányzik, javaslatokat kell kidolgozni a szabályozás terén (ár, adó, vám, dotáció) teendő intézkedésekre, amelyek ezt biztosítják.

Az összefoglalóban kell ismertetni és indokolni a beruházás műszaki tervezése és megvalósítása sorári érvényesítendő, ill. betartandó speciális követelményeket.

B) Nem termelő jellegű nagyberuházások

A nem termelő jellegű nagyberuházások tartalmi követelménye a népgazdaság egységes ágazati rendszerének nem anyagi ágazataiba tartozó szerveinek beruházásaira vonatkozik.

1. A javasolt beruházás főbb adatainak ismertetése.

A beruházás főbb adatait a csatolt adatlap szerint kell ismertetni az abban foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett.

2. A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása, a tervezett szolgáltatás jellemzőinek ismertetése.

Az e pontban foglaltak a fejlesztési cél tartalmi előírásai 3. és 4. pontjainak megfelelően - a beruházás sajátosságainak figyelembevétele mellett - dolgozandók ki.

Részletesen ismertetni és indokolni kell a fejlesztési cél kidolgozása óta bekövetkezett változásokat, a fejlesztési célban jóváhagyott előírásoktól és mutatóktól való eltérést. Mellékelni kell a fejlesztési cél előterjesztési anyagának és jóváhagyó határozatának másolatát, valamint a beruházási javaslat elkészítése során hozott esetleges részdöntésekre vonatkozó határozatok másolatát.

3. A telepítési javaslat és indokolása.

A nem termelő beruházások rendeltetése általában adott terület (körzet, település) lakossága közvetlen vagy közvetett szükségleteinek, illetve igényeinek kielégítése. Így a nem termelő beruházások telepítése rendszerint a fejlesztési cél jóváhagyása során már eldől. Amennyiben a beruházás telepítését a rendeltetése nem határozta meg, vizsgálni kell a szóba jöhető területek ellátási színvonalát, ezek viszonyát az országos színvonalhoz, a beruházás hatását a körzetek fejlődésére és a telepítési változatok kapcsolatát a regionális területfejlesztési tervekkel.

Ha a fenti szempontoknak azonos, illetve közel azonos mértékben több változat is eleget tesz, ezek közül a gazdaságossági vizsgálatok alapján kell választani az A) Termelő jellegű nagyberuházások javaslata [továbbiakban: A) fejezet] 3. pontjában foglaltak szerint.

4. A beruházás műszaki leírása.

5. Az üzemeltetés munkaerő-, anyag-, energia stb. szükséglete.

6. Kapcsolódó beruházások.

7. A beruházás megvalósítási időtartama.

A 4., 5., 6., 7. pontban foglaltakat az A) fejezet azonos pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával kell ismertetni.

8. A beruházás költségei és a finanszírozás forrásai.

A beruházási költségeket az A) fejezet 8. pontjában foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell összeállítani.

Ismertetni kell a beruházás finanszírozási forrásait.

9. Az üzemeltetés költsége.

A költségek megállapítását, ha a létesítmény üzemeltetője költségvetési szerv, a költségvetési szervekre vonatkozó érvényes normák és irányszámok alapján a rovatrendnek megfelelően kell számításba venni, ha az üzemeltető vállalat, akkor a vállalati előírásokat kell alkalmazni.

10. A beruházás gazdaságosságának értékelése.

A gazdasági számításokban az érvényes számviteli és statisztikai rendszer fogalmait kell alkalmazni.

A beruházás gazdaságosságát az alábbi mutatókkal kell bizonyítani:

10.1 Fajlagos beruházási költségmutatók.

A mutatók a beruházás teljes üzembehelyezése utáni állapotokra vonatkozóan, prognosztizált áron számítandók ki.

Rendeltetési egységre eső beruházási költség.

1 m2 beépített bruttó területre jutó beruházási költség.

1 beépített légm3-re jutó beruházási költség.

10.2 Ellátási színvonal mutatók.

A körzet ellátási színvonal mutatója a beruházás előtt és a beruházás üzembehelyezése után (pl. 1000 főre eső szolgáltatás). E mutatók viszonyítandók az átlagos országos színvonal mutatóhoz.

Az intézményben nyújtandó ellátás színvonala hasonlítva a hazai és nemzetközi ellátási normákhoz.

Egyéb sajátos mutatók.

11. Összefoglaló megállapítások és javaslatok.

Az A) fejezet 14. pontjában foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell ismertetni.

Adatlap

A beruházás főbb adatai

1. A beruházó megnevezése:

2. A beruházás megnevezése:

3. A beruházás telepítésének helye:

4. Az előállítandó termékek (többlettermékek), illetve szolgáltatás

- megnevezése és minőségi jellemzői;

- tervezett évi mennyisége a termelés teljes felfutása utáni évben:

5. Az értékesítési árbevétel a teljes felfutás utáni évben prognosztizált áron:

6. A beruházás megvalósítási időtartama

- a javasolt kezdési és teljes befejezési időpont (év, hó):

- a kapacitások belépésének tervezett üteme (hónapokban) a belépő kapacitások nagyságának megjelölésével:

- a teljes üzembehelyezés után a termelés teljés felfutásához szükséges időtartam (hónapokban):

7. A fejlesztési költségelőirányzat bázis- és prognosztizált áron:

ebből:

- beruházási költség,

- forgóalap szükséglet

8. A kijelölésre javasolt vállalkozók (tervezők, kivitelezők) és tevékenységi körük megjelölése.

I. sz. mintalap

A telepítési változatok gazdasági értékelésénél figyelembe veendő fontosabb ráfordítások

Egyszeri ráfordítások:

A létesítendő üzemnél:

a telephely megszerzési,*[2]

a tereprendezési,

felvonulási költségek,

a különböző altalaj miatti alapozási költség.

Kapcsolódó beruházásoknál:

vízellátás, csatornázás, szennyvízlevezetés és tisztítás, villamosenergia, gáz, gőzellátás, út, vasút, állomásbővítés, kikötő, lakás, iskola, óvoda, üzlethálózat, stb. költségei.

Folyamatos ráfordítások:

alap, nyersanyag és energiahordozó szállítási költségek, késztermék szállítási költségei, kooperációs szállítások költségei, munkaerő, utaztatási és kiképzési költségek.

A környezetvédelemmel kapcsolatos költségeket mind az egyszeri, mind a folyamatos költségeknél figyelembe kell venni.

II. sz. mintalap

A termelési kapacitás és kihasználása

III. sz. mintalap

Gépek és berendezések jegyzéke

IV. sz. mintalap

A létesítmények és a beruházási költségek összefoglaló jegyzéke

V/a. sz. mintalap

A kapcsolódó beruházások adatai

(Beruházásonként töltendő ki)

V/b. sz. mintalap

A kapcsolódó beruházások összesítője

VI/a. sz. mintalap

A beruházás fejlesztési költségelőirányzata

VI/b. sz. mintalap

Az alapberuházás tartós forgóeszköz és forgóalap szükséglete*

VII. sz. mintalap

Az értékesítés alakulása

VIII. sz. mintalap

Értékesítésre jutó ráfordítások és az eredmény alakulása

IX. sz. mintalap

A fejlesztési alap alakulása a beruházás megvalósításának időtartama alatt

A finanszírozásba bevonható saját forrás összegének számítása

X. sz. mintalap

A fejlesztési alap alakulása a beruházás befejezését követő 10 évben

Az állami kölcsön és a költségvetési juttatás összegének számítása

XI. sz. mintalap

A fejlesztés devizamérlege

(fő viszonylatokban)

4. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[Vhr. 8. § (6) bekezdéséhez]

Az egyeztetett beruházási javaslatnak az Állami Tervbizottság elé terjesztendő fejezetei

1. A beruházás főbb adatai.

2. A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása, a termékek megnevezése, minőségi követelményeik és korszerűségük ismertetése.

3. A telepítés indokolása.

6. A kapcsolódó beruházások.

7. A megvalósítás időtartama (szöveges indokolás).

8. A fejlesztés költségei.

11. A finanszírozás forrásai.

13. A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának értékelése.

14. Összefoglaló megállapítások és javaslatok.

Az előterjesztő a megjelölt fejezeten kívül az előterjesztés anyagát az általa szükségesnek tartott egyéb fejezetekkel is kiegészítheti.

Az előterjesztésnek a fentieken kívül tartalmaznia kell az Országos Tervhivatal záradékát.

5. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 8. § (6) bekezdéséhez]

................................................ megnevezésű nagyberuházás Minisztertanács által jóváhagyott adatai és mutatói.

1. Az ágazati irányító szerv megnevezése:

2. A beruházásért felelős felügyeleti szerv:

3. A beruházó megnevezése és címe:

4. A beruházás telepítésének helye:

5. Az előállítandó termékek, ill. szolgáltatások megnevezése

és minőségi jellemzői:

6. A termékek, ill. szolgáltatás évi mennyisége: (a teljes felfutás utáni évben, az évszám megjelölésével)

7. Az évi értékesítési árbevétel*[3]

(a teljes felfutás utáni évben, az évszám megjelölésével a fejlesztés révén elérendő többlet)

8. A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

A részleges üzembe helyezések (szakaszok) tárgya és időpontja:

A teljes üzembehelyezés időpontja:

9. Az alapberuházás fejlesztési költsége összesen:*[4]

- beruházási költség:

ebből:

tartalék:

- forgóalap szükséglet:

10. A nagyberuházás fejlesztési költségei között előirányzott és a beruházó által átvállalt kapcsolódó beruházások:

(beruházásonként felsorolva)

A beruházásért felelős felügyeleti szerv:

A beruházás megnevezése:

A beruházás költsége:*[5]

ebből: saját forrásból fedezve:

A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

11. A nagyberuházás fejlesztési költsége (9 + 10) összesen :*[6]

ebből:

konvertibilis deviza:

árszorzóval számított forint ellenérték:

12. A fejlesztés pénzügyi forrásai:

- költségvetési juttatás:

- állami kölcsön:

- vállalati fejlesztési alap:

- egyéb:

Összesen:

13. A nagyberuházás fejlesztési költségében számításba nem vett kapcsolódó beruházások előirányzata összesen:

ebből:

- Más szervek saját eszközeik terhére vállalt kapcsolódó beruházások:

(beruházásonként felsorolva)

A beruházásért felelős felügyeleti szerv:

A beruházás megnevezése:

A beruházás fejlesztési költsége:*[7]

A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

- Célcsoportban már jóváhagyott kapcsolódó beruházások:

(beruházásonként felsorolja)

A beruházásért felelős felügyeleti szerv:

A beruházás megnevezése:

Beruházási költsége:*[8]

A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

14. A fejlesztés jövedelmezősége:*[9]

Az alapberuházás egységnyi fejlesztési költségére jutó vállalati eredmény a termelés teljes, felfutása utáni évre számítva

15. A beruházás népgazdaság szemléletű gazdaságosságának mutatója (D):

16. A kijelölt

tervező(k):

kivitelező(k):

szállító-szerelő(k):

megnevezése, koordinációs kötelezettség (fő-, generálvállalkozás) esetén a vállalkozás terjedelmének tevékenységi körrel vagy létesítmény megnevezésével történő megjelölése

17. Egyéb előírások

6. sz. melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 15. § (3) bekezdéséhez]

Beruházási alapokmány

7. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 31. § (4) bekezdéséhez]

A nagyberuházások és a célcsoportba tartozó jelentősnek minősített beruházások megvalósításáról szóló beszámoló tartalmi előírásai

Általános előírások

A beszámoló célja, hogy a nagyberuházások és a jelentősnek minősített célcsoportos beruházások megvalósításáról áttekintést nyújtson. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a megvalósítás időtartamának és költségeinek alakulásáról, a létrehozott kapacitás műszaki és gazdasági jellemzőiről.

Az elemzésnek a tényleges és a beruházási javaslatban előirányzott adatokon kell alapulnia, és az eltéréseket érdemben indokolnia kell. Amennyiben a beruházási javaslatban jóváhagyott előirányzatokat vagy mutatókat a későbbiekben módosították, minden egyes módosítás (engedély) tárgyát, időpontját és okát a szöveges elemzésben, illetve a vonatkozó számszerű összeállításokban közölni kell.

A beszámoló tartalmi előírásait a nem termelő beruházásokra értelemszerűen kell alkalmazni és az elemzést a nem termelő beruházások javaslatában előírt mutatókra kell alapozni.

1. A beruházás célja és alapadatai

A beruházás céljának és szükségességének összefoglaló ismertetése után a Vhr. 8. § (6) bekezdésében előírt 5. sz. mellékletnek megfelelően be kell mutatni a nagyberuházásnak a Minisztertanács által jóváhagyott adatait és mutatóit, kiegészítve a tényleges, illetve a beruházás befejezési időpontjának megfelelő állapot szerinti tényleges adatokkal. A jóváhagyott és a tényleges adatok számszerű bemutatása után rá kell mutatni azokra a lényeges okokra, amelyek a jóváhagyástól esetleg eltérő megvalósításban alapvető szerepet játszottak. Azoknál az adatoknál (mutatóknál), ahol a jóváhagyás a beszámolót követő, későbbi időszakra (a termelés felfutása utáni évre) vonatkozik, ott a tényszámokat a beruházási javaslatban a beszámolás évére vonatkozóan előirányzott adatokkal is össze kell hasonlítani. Ott, ahol még nem állnak rendelkezésre tényadatok, csak az esetleg várható eltérés tényét és alapvető okát kell jelezni.

2. A megvalósítás folyamatának bemutatása

A megvalósítási fázisok (a beruházási javaslat jóváhagyásától kiindulva a műszaki-kivitelezési tervdokumentáció elkészítése, az építés, a technológiai szerelés, a gépszállítások, a próbaüzemeltetés lebonyolítása, üzembehelyezések) időtartamának előirányzott és tényleges alakulását a beruházási javaslatban kidolgozott ütemezésnek megfelelően, táblázatos formában kell bemutatni.

A folyamat időbeli alakulásának elemzése során törekedni kell a megvalósítás teljes időtartama tekintetében meghatározó jelentőségű körülmény bemutatására. Az egyes megvalósítási fázisok értékelése során utalni kell a megvalósítás időbeli lefolyása és a költségek, valamint a műszaki megoldások változásának összefüggéseire.

2.1 A megvalósítás előzményei

A beruházás jóváhagyását megelőző előkészítési szakasz időtartamának bemutatásán túlmenően ismertetni kell mindazokat a lényeges eseményeket, amelyek a megvalósítás folyamatában - mindenekelőtt az idő, de a költségek és a műszaki megvalósulás tekintetében is - meghatározó szerepet játszottak.

2.2 Tervezés

A tervszolgáltatás jellemzése során értékelni kell a tervellátottságot mind a tervszállítások időpontjai, mind pedig tartalmi színvonala szempontjából. Be kell számolni a beruházási javaslat és a műszaki-kiviteli tervdokumentáció közötti összhangról, az idő- és költségkihatás szempontjából jelentős esetleges tervmódosítások okairól.

2.3 Kivitelezés

Ismertetni kell, hogy a vállalkozási és szállítási szerződések kötése és teljesítése megfelelt-e a beruházási javaslatban tervezett ütemezésnek (3. sz. melléklet 7. pont), az esetleges eltérésnek mi volt az oka, és milyen irányban befolyásolta a befejezés időpontját. Értékelni kell a tervezési, építési, szakipari, technológiai szerelési vállalkozók) szerződéses kötelezettségének teljesítését és szállítás-szerelés organizációját.

2.4 A próbaüzemeltetés és a beruházás befejezése

A próbaüzemeltetés(-ek) körülményeinek, jellemzése során utalni kell az esetleges műszaki problémák okára, idő- és költségkihatására. Ismertetni kell a teljes üzembehelyezést követő - még el nem végzett - műszaki munkák nagyságrendjét, e munkák befejezése és a teljes pénzügyi lezárás várható időpontját.

2.5 A megvalósítás szervezettségének értékelése

Értékelni kell a beruházás lebonyolításában résztvevők tevékenységét és együttműködését. Ismertetni kell a szervezettség fokozása érdekében alkalmazott korszerű szervezési eljárásokat, különösen a vállalkozások koordinációja területén elért eredményeket és felmerült akadályokat (fővállalkozás, koordinációs vállalkozás stb.). Értékelni kell azok szerepét a beruházás tervezésében, a kivitelezési munkákban, általában a megvalósítási folyamat hatékonyságában és a költségek alakulásában. Utalni kell a szervezettség növelésének esetleges korlátaira.

3. A részleges kapacitásbelépések és a termelés alakulása; a kapacitás teljes belépése

Az üzembe helyezések időpontjait, a kapacitások belépését és kihasználását az I. sz. mintalap szerint kell bemutatni. A beruházási javaslattól való esetleges eltéréseket részletesen indokolni kell, és jelezni ezek gazdasági és jövedelmezőségi következményeit. Utalni kell a főbb kapacitás-keresztmetszetek esetleg eltérő kihasználására, ezek okaira, következményeire, a szűk keresztmetszetek feloldásával kapcsolatban tervezett intézkedésekre. Rekonstrukció esetén számszerűen be kell mutatni a beruházás előtti és utáni állapotot és a szöveges elemzésben utalni kell arra, hogy a rekonstrukció nélkül milyen változások következtek volna be.

4. A fejlesztési költségek alakulása

4.1 A költségek előirányzott és tényleges alakulását

a II. és III. sz. mintalapnak megfelelő szerkezetben kell bemutatni. Mindkét összeállítás első oszlopában az "eredeti előirányzat"-ot a beruházási javaslat adatainak megfelelően kell megadni. A III. sz. mintalap szerint készítendő kimutatásban a létesítmények megvalósítási költségeinek alakulását a beruházási javaslat szerinti részletezésben kell bemutatni, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a bank a pénzügyi lebonyolítás során összevontan vagy részletezetten tartotta nyilván. A főlétesítmények adatait egyedenként, a melléklétesítményekét pedig összevontan, egy összegben kell közölni. Meg kell indokolni az eredetileg jóváhagyott összegektől való eltérést a felhasználás üteme, az anyagi-műszaki összetétel és a létesítmények vonatkozásában. A tartós forgóeszközök és forgóalap szükséglet tényleges alakulását a IV. sz. mintalapnak megfelelő szerkezetben kell bemutatni és a beruházási javaslatban előirányzott adatokkal összevetni.

4.2 A tartalék felhasználása, többletköltségek, megtakarítások

A tartalék terhére történt felhasználásokat főbb okonként a bankkal történt megállapodásnak megfelelően kell bemutatni. A többletköltség, illetve megtakarítás a beruházás jóváhagyott előirányzata és a ténylegesen felhasznált összeg közötti különbség. A többletköltségeket az alapvető létesítményekre bontott, anyagi-műszaki összetétel szerinti tagolásban a felmerülés jogcímének feltüntetésével táblázatos formában kell közölni. Be kell számolni azokról az okokról, amelyek a különböző jogcímeken felmerült többletköltségekben elsődleges szerepet játszottak. A beruházási költségektől elhatárolva, elemenként kell közölni a többlet forgóeszköz szükségletet és a forgóalap többletköltségét.

4.3 A fejlesztés pénzügyi forrásainak előirányzott és tényleges alakulását az V. sz. mintalapnak megfelelő szerkezetben kell bemutatni. Az eltéréseket indokolni kell. Ismertetni kell - mérleg szerinti bontásban - a megvalósítási években a fejlesztési alap tényleges alakulását és össze kell hasonlítani a beruházási javaslatban szereplő adatokkal. Ki kell mutatni a beruházástól függő tényleges terheket és forrásokat. Indokolni kell az előirányzott és a tényleges finanszírozási feltételek eltéréseit.

5. A beruházás rövid műszaki jellemzése

A beruházási javaslatban előirányzottakkal összevetve értékelni kell a megvalósított technológiát, a létesítmények műszaki színvonalát, az automatizálást.

6. A folyamatos termelés (üzemeltetés) megkezdésének feltételei

6.1 Az értékesítés lehetőségei, a tervezett és a várható gyártmánystruktúra összevetése Az értékesítés reális lehetőségeit egyeztetni kell a javaslatban előrejelzett lehetőségekkel. Ismertetni kell, hogy a rendelés-állomány várhatóan milyen mértékű kapacitás-kihasználást tesz lehetővé. Amennyiben a várható gyártmánystruktúra nem egyezik meg az előirányzottal, elemezni kell az eltérés irányát és okát.

6.2 A termelés tényezőinek biztosítása, változások a tervezetthez képest

Az előirányzott és a várható termelési feltételek (anyag-, energia-szolgáltatás, munkaerő stb.) egybevetésénél értékelni kell az eltérések irányát.

6.3 A tervezett kapacitáskihasználás eléréséhez szükséges idő és további tennivalók

Ha a termelés felfutásának terve eltér a beruházási javaslatban foglaltaktól, indokolni kell az eltérések okait. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb kapacitáskihasználás esetén ismertetni kell a fokozás érdekében teendő intézkedéseket.

7. Összefoglalás

I. számú mintalap

A beruházás eredményeként megvalósuló többletkapacitás és többlettermelés

II. számú mintalap

A fejlesztési költségek éves ütemei és a beruházás anyagi-műszaki összetétele

III. számú mintalap

A létesítmények és a fejlesztés költségei

Millió Ft-ban

IV. számú mintalap

Tartós forgóeszközök finanszírozása

Millió Ft-ban

V. számú mintalap

A fejlesztési költség pénzügyi forrásai

Millió Ft-ban

8. számú melléklet a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 32. § (3) bekezdéséhez]

A nagyberuházások és a célcsoportba tartozó jelentősnek minősített beruházások utólagos gazdasági értékelésének irányelvei

Általános előírások

A beruházások utólagos gazdasági értékelésének célja annak megállapítása, hogy a megvalósult fejlesztés mennyiben felel meg a jóváhagyott fejlesztés feltételrendszerének; kielégíti-e a gazdasági célszerűség követelményét; olyan intézkedési terv meghatározása, amelynek eredményeként lehetővé válik a fejlesztés hatékonyságának növelése; olyan tapasztalatoknak a leszűrése, amelyek a gazdálkodás más területén hasznosíthatók.

Az értékelés során a beruházás által elért tényleges helyzetet, valamint a várható gazdasági hatásokat és eredményeket kell megítélni.

A beruházással létrehozott kapacitás működésének eredményét a beruházási javaslatban meghatározott időhorizontra kell vonatkoztatni.

Választ kell adni arra, hogy a beruházás a jóváhagyásnak megfelelően valósult-e meg; melyek azok a körülmények, amelyek a jóváhagyástól eltérő megoldást igényeltek; milyen hatása és következménye van az eltéréseknek.

Ha a megvalósítás közben bekövetkezett változások az eredetileg jóváhagyott feltételek módosítását tették szükségessé, akkor az összehasonlító elemzést mind az eredetileg jóváhagyott, mind a módosításoknak megfelelő helyzetre vonatkoztatni kell.

A gazdasági értékelés keretében vizsgált főbb területeken a fejlődés mértékének számszerűsítése, elemzése, értékelése céljából el kell végezni a beruházás előtti időszakhoz való viszonyítást.

Azoknál a vizsgálati témáknál, ahol az értelemszerűen lehetséges és az összehasonlítási alap megteremthető, a fejlesztést össze kell hasonlítani más hasonló beruházással, hasonló tevékenységet folytató gazdálkodási egységgel, alágazattal, ágazattal, megfelelő külföldi paraméterekkel. Ahol a beruházás megvalósításának módja rekonstrukció vagy üzembővítés és emiatt a fejlesztés eredményeként létrehozott kapacitás működése önállóan nem értékelhető, ott a beruházás utáni állapotra kell vonatkoztatni az értékelést. A fejlesztés hatásának a beruházás előtti és utáni állapot különbségét kell tekinteni. Szöveges részben kell kitérni arra, hogy a beruházástól függetlenül milyen növekedés vagy visszafejlődés következett volna be a gazdálkodásban.

A jóváhagyott előirányzatokat a beruházási javaslat szerint prognosztizált áron; az adatokat, mutatókat tényleges áron; a gazdasági értékelés évét követő további időszak tényezőit az aktuális prognózisoknak megfelelő áron kell meghatározni. Amennyiben a prognosztizált és a tényleges árak összehasonlítása tartalmi eltérések miatt nem reális, az eltéréseket és annak okait részletesen elemezni kell.

Az előírásban nem szereplő, de az értékelést megalapozó információkat, dokumentáló anyagokat, munkalapokat az értékeléshez csatolni kell.

A gazdasági értékelés során a beruházó köteles az előírásokon túlmenően eleget tenni a MT (ÁTB), a felügyeleti szerv által meghatározott speciális követelményeknek, valamint minden olyan általa ismert körülményt be kell mutatni, amely az értékelést befolyásolja.

Azoknál a beruházásoknál, amelyek beruházási javaslatát a rendelet hatálybalépése előtt hagyták jóvá, a gazdasági értékelés irányelveinek betartására törekedni kell.

1. A fejlesztés alapadatai

Az MT (ÁTB) által jóváhagyott adatokat és mutatókat az 5. sz. mellékletben közölt rendszerben kell ismertetni, kiegészítve azt az engedélyezésre vonatkozó különleges előírásokkal.

Be kell mutatni az eredetileg jóváhagyott és az esetleg módosított előirányzatokat; a teljes üzembelépést követő első év beruházási javaslat szerinti és tényleges adatait, mutatóit; a felfutás utáni év aktuális prognózisoknak megfelelő adatait, mutatóit.

2. Összefoglaló a fejlesztés megvalósításának értékeléséről

A beruházásról készített beszámolóban és annak értékelése során ismertté vált főbb megállapításokat, következtetéseket, intézkedési javaslatokat rövid összefoglalás formájában kell megismételni. Ha a fejlesztés költségei és a finanszírozási források eltérnek a beszámolóban foglaltaktól, akkor a pénzügyi lezárásnak megfelelően be kell mutatni azokat a 7. sz. melléklet vonatkozó mintalapjainak megfelelően.

3. A beruházással létrehozott kapacitás működési ráfordításai és eredménye

3.1 Értékesítés és az igények kielégítése

A főbb termékekre termékmérlegeket kell készíteni, amelyekben a termelés és az értékesítési irányoknak megfelelő fogyasztás szembeállításán túlmenően megjelölendők a fontosabb felhasználók. Ha lényeges eltérés tapasztalható a javaslat jóváhagyásakor feltételezett és a jelenlegi felhasználók között, és ez a beruházási cél realizálását jelentősen befolyásolja, akkor indokolni és értékelni kell a változásokat. Az értékesítés összefoglaló adatait a 3. sz. melléklet VII. sz. mintalapjában közölt szerkezet szerint kell bemutatni (a naturális adatokat az értékesítési irányoknak megfelelő árral kell szorozni, nem vehető figyelembe az árkiegészítés, illetve a forgalmi adó). Az értékesítési árbevétel meghatározásánál figyelembe vett tényezőket tartalmilag alá kell támasztani, indokolni kell. Biztosítani kell a beruházási javaslattal való összehasonlítást.

Értékelni kell az értékesítés és az igények összhangját mennyiségi, minőségi, választéki, ár- és más értékesítési feltételekre vonatkozóan.

Ha a termékek, illetve a szolgáltatás műszaki színvonala és tartalma eltér a beruházási javaslatban szereplőtől, illetve a piaci igényektől, ha korszerűsége nem kielégítő, akkor értékelni kell a gyártmányfejlesztési tevékenység színvonalát; magyarázatot kell adni a felvetődő problémákra; meg kell fogalmazni a gyártmányfejlesztési feladatokat és terveket.

3.2 Termelési ráfordítások és feltételek

3.21 Termelési ráfordítások

A termelési ráfordítások vizsgálatánál a fő termékek tervezett és tényleges önköltségét össze kell hasonlítani és értékelni.

A vizsgált kapacitás üzemeltetéséhez szükséges vállalati termelési költségeket a számviteli előírásoknak megfelelően értelmezve kell bemutatni az I. sz. mintalap szerint.

A termelést szolgáló termelőfelhasználást és bérjellegű jövedelmeket a II. sz. mintalap szerinti szerkezetben kell közölni.

A bemutatás során meg kell teremteni az összehasonlítás lehetőségét a beruházási javaslat szerinti hasonló jellegű adatokkal.

Az értékelésnek rá kell mutatni a beruházási javaslattól való eltérésekre és indokaira, különös tekintettel a főbb tényezők arányainak változásaira. Ki kell térni az élő- és holtmunka felhasználást jellemző vállalati és népgazdasági adatok eltérésének változására, következményeire.

3.22 Termelési feltételek

a) Termelési kapacitás és kihasználása

A termelési kapacitás számításokat és a kihasználás elemzését a teljes üzembehelyezéstől és a teljes felfutás utáni évig kell elvégezni.

Azokon a területeken, ahol az előirányzott termelési kapacitás termékmennyiségben értelmezhető és számszerűen megállapítható volt, ott a tervezett és kialakult helyzetet a III. sz. mintalapnak megfelelő rendszerben kell bemutatni. A termelési kapacitást és kihasználását elsősorban a beruházással létrehozott kapacitásegység egészére kell vonatkoztatni.

Amennyiben a beruházás kapacitásának kihasználási lehetőségében jelentős szerepet játszik a részegységek kapacitásának egymáshoz való viszonya (a szűk- és bőkeresztmetszetek), akkor be kell mutatni ezek kapacitását és termelését, a termelőképesség hasznosítását. Fel kell tárni az összehangoltság megteremtésének lehetőségét.

Ahol csak időalapokkal jellemezhető a teljesítőképesség, ott a beruházási javaslatban tervezett és a vizsgálat idején meghatározható hasznos, a munkarend szerinti hasznos és tényleges, illetve várható időalapok, valamint extenzív kihasználási mutatók összevetése alapján értékelendő a beruházással lehetővé vált termelőképesség hasznosítása. Feleletet kell adni a kapacitás tartalékokra, a felhasználás lehetőségének megfelelő sorrendben. Ismertetni kell azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a termelési kapacitás gazdaságosabb hasznosítását.

Ki kell térni annak értékelésére, hogy a létrehozott technológia hasznosítását a gyártásra való felkészülés hogyan biztosította, illetve biztosítja. (Tekintetbe kell venni a technológiai folyamatok kidolgozottságát; a szükséges gyártóeszközök meghatározottságát; a gyártás ellenőrzési módszereket; az anyag- és munkanormák rendelkezésre állását, alkalmasságát; a gyártási rendszereket; a munkahelyek anyagmozgatási rendszerének színvonalát). Ismertetni kell a gyártásfejlesztési feladatokat és terveket.

b) Munkaerő

Vizsgálni kell, hogy a kapacitás kihasználást hogyan befolyásolja a munkaerővel való ellátottság; a létszám szakmai összetétele; a foglalkoztatási feltételek; a dolgozók munkaidejének hasznosítása.

Értékelni kell a legnagyobb műszak létszámát a tervezett, vagy a megváltozott műszakszámhoz képest.

Be kell mutatni a létszámot, a bérköltséget. Értékelni kell a szakképzett munkaerő biztosításának, valamint a munkaerő folyamatos igénybevételének költségkihatását a gazdálkodásra. Ha a termelés eredményességét - kedvezőtlenül befolyásolja a munkaerőhelyzet, akkor a termelés folyamatosságának, vagy fokozásának biztosítása érdekében intézkedési javaslatot kell tenni a létszám szakmai összetételének megváltoztatására.

c) Anyag

A fejlesztés eredményeként lehetővé vált termelés anyag-, félkésztermék-, energia-, szolgáltatás-, szállítási igényességét a beruházási javaslat 3. sz. melléklet 5. pontja szerinti csoportosításban kell bemutatni és össze kell hasonlítani a javaslatban szereplő adatokkal. Az eltéréseket összehasonlító elemzés keretében kell értékelni a változás indokainak ismertetésével. Az ellátás és termelés kapcsolatával, az ellátási rendellenességekkel és felszámolásuk lehetőségeivel is foglalkozni kell.

d) Eszközök

A vizsgált időszakra (rekonstrukciónál a beruházás megvalósítási ideje alatti évekre is) be kell mutatni a termeléshez szükséges állóeszközök állományát, szinttartó (pótló) és kisebb beruházások ráfordításait a IV. sz. mintalapnak megfelelő szerkezetben.

A kapacitás üzemeltetéséhez szükséges tartós forgóeszköz-szükséglet tervezett alakulását igazolható számítási mód szerint, a tényleges eszközlekötést az érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően kell meghatározni és bemutatni.

A teljes felfutás utáni évre vonatkozóan a 3. sz. melléklethez csatolt VI/b mintalapnak megfelelően kell a forgóeszköz-szükségletet bemutatni.

Elemezni kell a forgóeszköz-szükségletre ható tényezők szerepét, fel kell tárni a hatékonyabb forgóeszköz-gazdálkodás, az eszközcsökkentés lehetőségeit; ismertetni kell a forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságát javító intézkedéseket.

Közölni kell az eszközök évenkénti értékét álló- és forgóeszköz bontásban. Értékelni kell az eszközellátottság kapcsolatát a termelési költségekkel, az eszközök folyamatos költségeinek a gazdálkodásra gyakorolt hatását.

3.3 A működés eredménye

A beruházás működését jellemző vállalati eredményt az V. sz. mintalapnak megfelelő rendszerben kell bemutatni. A tiszta jövedelmet a vállalati adatokból kiindulva a VI. sz. mintalap rendszerében kell közölni.

Az értékelésnek rá kell mutatnia a hozamokat meghatározó főbb tényezők szerepére; a beruházási javaslattól való eltérés alapvető okaira.

Külön kell vizsgálni az exporttevékenység eredményét, melyet a VII. sz. mintalapnak megfelelően kell bemutatni. Értékelni kell az exporteredményre ható tényezőket; a devizakitermelési mutatót, az export árszínvonal viszonyát a belföldi árakhoz; a várható fejlődés irányát. Az értékelésnek választ kell adnia az érdekeltséget alapvetően meghatározó tényezőkre; az export eredményét befolyásoló központi intézkedésekre; a tevékenység gazdaságosságát fokozó vállalati intézkedésekre.

3.4 A működést jellemző összefoglaló adatok és mutatók

A működés eredményét jellemző adatok összefoglalását, a termelési tényezőkkel való gazdálkodást, a termelési színvonal jellemző mutatóit a VIII. és IX. sz. mintalapokon kell közölni.

Az értékelésnek rá kell mutatni a vizsgált időszakok, területek eltéréseire, következményeire, a vállalati és népgazdasági szemléletű megítélés azonosságára, különbözőségére; a fejlődés követelményeire.

3.5 Vállalati érdekeltség

3.51 Személyi érdekeltség

A személyi érdekeltség érvényesülését a termelésben a bérszínvonal, az egy főre jutó részesedési alap, a személyi jövedelmek nagyságán keresztül kell értékelni. Fontos annak megítélése, hogy a fejlesztés milyen változást váltott ki az érdekeltségben, milyen megoldási lehetőségek vannak.

3.52 A fejlesztés és a vállalati fejlesztési alap kapcsolata

A vállalat teljes fejlesztési alapmérlegét a 3. sz. melléklethez tartozó X. sz. mintalap szerint kell bemutatni és adatait összevetni a jóváhagyott beruházási javaslat adataival. Értékelni kell a kölcsöneszközök visszafizetésének lehetőségét.

Ismertetni kell a beruházás tartós forgóeszköz-szükségletének finanszírozását, a finanszírozási források indoklását. Az adatokat a 7. sz. melléklet IV. sz. mintalap B része szerint kell bemutatni.

Meg kell határozni a fejlesztési ráfordítás visszatérülési idejét a beruházás révén képződő fejlesztési alapból, az így számított megtérülési idő kapcsolatát a törlesztés időtartamához, az amortizációs normatív időtartamhoz.

Értékelni kell, hogy az üzembehelyezést követő szinttartó (pótló) és kisebb beruházások finanszírozási feltétele mennyiben biztosított.

3.6 A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának értékelése

A fejlesztés devizában kifejezhető hatását a 3. sz. melléklethez tartozó XI. sz. mintalap szerinti szerkezetben kell bemutatni.

A kimutatás alapján értékelni kell a devizaegyenleget, vagy a devizamegtérülési időt. Szöveges részben kell kitérni arra, hogy a beruházás milyen importmegtakarítással jár, milyen a fejlesztés közvetett devizahatása.

A fejlesztés gazdasági hatásának jellemzésére számított mutatókat: az egységnyi fejlesztési ráfordításra jutó vállalati eredményt; a termékegységre eső fejlesztési költséget kell meghatározni a vizsgált évre és a felfutás utáni évre vonatkozóan.

A mutatókat össze kell hasonlítani a beruházási javaslatban meghatározottal, esetleg hasonló célú fejlesztés adataival. Értékelni kell az eltéréseket, a változás okait, irányait. Külön értékelendő, hogy a választott telepítés hogyan befolyásolja a fejlesztés gazdaságosságát.

A fejlesztés gazdaságosságát jellemző népgazdasági szemléletű mutatót, a 3. sz. melléklet 13.3 pontja szerint kell meghatározni a már ismert tényleges, illetve a vizsgálatot követő várható helyzetnek megfelelően. Értékelni kell a jóváhagyott és a várható "D" mutatót.

3.7 A fejlesztés műszaki színvonala

Ismertetni kell, hogy a fejlesztés eredményeként létrehozott kapacitás méret az üzemvitel tapasztalatai alapján mennyiben felel meg a gazdaságos üzemnagyságnak. Értékelni kell a gépesítés, automatizálás színvonalát. Utalni kell arra, hogy a létrehozott műszaki színvonal fogadásának feltételei mennyiben biztosítottak a rendelkezésre álló munkaerő és kapcsolódó technika szempontjából.

Értékelést kell adni, hogy a létrehozott gyártmány- és gyártástechnika színvonalának milyen az összhangja.

Választ kell adni arra, hogy a beruházás műszaki megoldása hogyan viszonylik a hazai átlagos, élenjáró, a szocialista és tőkés gazdálkodás technikai színvonalához.

4. Főbb megállapítások összefoglalása, ajánlások, intézkedési terv a tevékenység gazdaságosságának fokozására.

I. számú mintalap

Termelési költségek

II. számú mintalap

Termelőfelhasználás és bérjellegű jövedelmek

adatok eFt-ban

III. számú mintalap

Termelési kapacitás és kihasználása

IV. számú mintalap

Állóeszközök alakulása

Értékadatok eFt-ban

V. számú mintalap

Vállalati eredmény

Adatok eFt-ban

VI. számú mintalap

Tiszta jövedelem

adatok eFt-ban

VII. számú mintalap

Exporttevékenység eredménye

VIII. számú mintalap

Működést jellemző vállalati adatok, mutatók

IX. számú mintalap

Működést jellemző népgazdasági adatok, mutatók