49/1976. (XII. 11.) PM rendelet

az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról

A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-ának a 15/1971. (IV. 3.) PM rendelet 1. §-ával, valamint a 13/1974. (V. 18.) PM rendelet 8. §-ával módosított (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó örökös terhére az öröklés útján magántulajdonába és egyéni használatába jutott föld öröklése után a táblázat szerinti illeték kétszeresét - legfeljebb azonban az illeték alapjának 80%-át - kell kiszabni. Abban a kérdésben, hogy e jogszabály alkalmazásában a föld személyi vagy magántulajdonnak minősül-e, az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, járási és városi, városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) nyilatkozata az irányadó.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha az örökös a földet a termelőszövetkezetnek, illetőleg az államnak a hagyaték jogerős átadása után 90 napon belül tulajdonul felajánlotta, de a felajánlást sem a termelőszövetkezet, sem a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatal nem fogadta el."

2. §

A R. 30. §-a (1) bekezdésének a 75/1975. (XII. 30.) PM rendelet 3. § (1) bekezdésével módosított h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az öröklési és ajándékozási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:)

"h) a lakásszövetkezeti lakásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) ilyen minőségben bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Első tulajdonosnak minősül az is, aki újraelosztás vagy újraértékesítés során szerzi meg a lakás tulajdonjogát;"

3. §

A R. 30. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar- népművészeti alkotást, illetőleg múzeális tárgyat, továbbá gyűjteményt vagy ennek egy részét (a továbbiakban: ingóörökség) az örökös az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték megfizetése alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri vagy meghaladja az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökséget terhelő illeték összegét."

4. §

A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 1. §-ával módosított 67. §-a (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az olyan államigazgatási eljárásban, amelyben a fellebbezést jogszabály kizárja, az államigazgatási határozat ellen benyújtott panasz (1957. IV. tv. 64-66. §) illetéke az alapeljárás illetékének háromszorosa, az ismételt panasz illetéke a panasz illetékének kétszerese."

5. §

A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 17. §-ával módosított 100. és 101. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. az állategészségügyi forgalmazási engedély illetéke

100. §

(1) Az állategészségügyi forgalmazási engedély (a továbbiakban: engedély) illetéke az engedélybe bejegyzett minden egyes

a) juh és kecske után 10 forint;

b) sertés után 25 forint;

c) szarvasmarha, bivaly, szamár és öszvér után 40 forint;

d) ló után 100 forint.

(2) Nem kell illetéket leróni a külföldről behozott állatról külföldön kiállított származási és egészségügyi bizonyítványon, továbbá a külföldre irányuló szállítás esetén az export-bizonyítványon.

(3) Az engedély megújításának illetéke 5 forint.

(4) Ha egynél több állatról kiállított ugyanabba az engedélybe bejegyzett állatok egy részére új engedélyt kell kiállítani és ennek következtében a visszamaradó állatokra is új engedély kiváltása válik szükségessé, ez utóbb említett új engedélyen - minthogy az ebben feltüntetett állatok után járó illetéket a régi engedélyen már lerótták -, nem kell illetéket leróni. Ilyen esetben az engedélyen igazolni kell és a nyilvántartási szelvényen is fel kell tüntetni, hogy az állatok darabszáma szerinti illetéket a korábbi engedélyen lerótták. Amennyiben az engedély érvényességi ideje lejárt, az újonnan kiállított engedélyen az engedély megújításának illetékét [(3) bekezdés] kell leróni.

101. §

(1) Az engedély illetékét az állatkísérő laphoz tartozó nyilvántartási szelvény első oldalán, az engedély megújításának illetékét pedig a nyilvántartási szelvény hátlapján illetékbélyeg felragasztásával kell leróni. A bélyeget a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal köteles felülbélyegzéssel értékteleníteni.

(2) Az engedély illetékét az állat tulajdonosa, illetőleg tartója köteles leróni.

(3) Nem kell az illetéket leróni, ha az állatkísérő lap kitöltésére állami támogatás igénybevételével kapcsolatban kerül sor."

6. §

A R. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 30. § (9) bekezdése szerinti öröklési illetékmentesség esetében a felajánlott és elfogadott ingóörökség után eljárási illetéket nem kell fizetni."

7. §

A R. 164. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bélyeges űrlap és illetékbélyeg előállításáról és forgalomba hozataláról a pénzügyminiszter gondoskodik."

8. §

A R. 171. és 172. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"171. §

A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése

(1) A megrongálódott vagy elrontott bélyeges űrlapot és illetékbélyeget, továbbá a tévesen felragasztott illetékbélyeget újjal kell kicserélni.

(2) A kicserélés bármelyik postahivatalnál- - a bélyegképpel ellátott útlevélkérő lap esetében az ezt kiszolgáltató szervnél - a bélyeges űrlap, a bélyeg, illetve a bélyeggel ellátott irat benyújtásával kérhető. A postahivatal az értékcikket bevonja és az ügyfél kérelmének megfelelő, azonos értékű pénzügyi értékcikket szolgáltat ki. A 100 forintnál nagyobb összegű bélyeges űrlap vagy bélyeg kicserélése alkalmával az ügyfél nevét, lakáscímét és személyi igazolványának számát az űrlapon, az iraton vagy ezek hiányában külön nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(3) Ha az értékcikket a postahivatal (a kiszolgáltató szerv) - a 172/A. §-ban felsoroltak miatt -nem cseréli ki, az ügyfél a kérelmével az illetékhivatalhoz fordulhat. Ilyen esetben a visszatérítés szabályait (172. §) kell alkalmazni.

172. §

A bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékének visszatérítése

(1) A feleslegessé vált bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.

(2) A visszatérítés a bélyeges űrlap, a bélyeg, illetve a bélyeggel ellátott irat benyújtása mellett bármelyik illetékhivatalnál kérhető.

172/A. §

A kicserélés és visszatérítés akadályai

Nincs helye kicserélésnek vagy visszatérítésnek, ha

a) alapos a gyanú, hogy a bélyeges űrlap vagy bélyeg hamisított vagy azt már korábban használták, vagy azon korábbi használat nyoma látszik; ilyen esetben az űrlapot, illetőleg a bélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt - elismervény ellenében vissza kell tartani és a szabályszerű eljárást meg kell indítani;

b) az űrlap vagy a bélyeg elválasztott részekből van összeillesztve vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni;

c) nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem ennek csak egy részét vagy az iratról eltávolított bélyeget nyújtják be."

9. §

(1) Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba; 1-3. és 6. §-ának rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben, 4. §-ának rendelkezését a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) Ha az állattulajdonos e rendelet hatályba lépése előtt kiállított érvényes marhalevéllel rendelkezik, e rendelet hatályba lépését követően a marhalevélen feltüntetett állatra első alkalommal kiadott engedély a 100. § (3) bekezdése szerinti illeték alá esik. Ilyen esetben az állatkísérő lap nyilvántartási szelvényén a marhalevél sorszámát és kiállításának idejét, a marhalevélen pedig az engedély sorszámát és kiállításának idejét fel kell tüntetni.

(3) A R. 153. §-ának (3) bekezdése, 165. §-ának (2) bekezdése és a 8/1974. (III. 22.) PM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter