5/1977. (I. 24.) MÉM-EüM együttes rendelet
a növényvédőszerrel kezelt termények ártalmas növényvédőszer maradékainak, valamint a termények rovar- és rágcsálóirtószer szennyeződéseinek elhárításáról
A 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében, valamint az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról kiadott 1022/1976. (VII. 11.) Mt. h. határozat 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a tevékenységük körében növényvédőszert, rovar- és rágcsálóirtószert alkalmazó állami szervekre, állami vállalatokra, intézetekre, intézményekre, a szövetkezetekre, valamint mindezek társulásaira és a társadalmi szervezetekre, állampolgárokra (a továbbiakban együtt: termelők).
(2) Az élelmezési és takarmányozási célra szolgáló növényt, növényi terméket, dohányt, továbbá gyógyszerként vagy gyógyszerek előállítására szolgáló gyógynövényt, drogot, valamint kozmetikai cikkek előállítására szolgáló növényt (a továbbiakban: termény) növényvédőszeres kezelés, illetőleg rovar- és rágcsálóirtószer alkalmazása esetén csak e rendelet előírásai szerint szabad betakarítani (szüretelni), raktározni, forgalomba hozni és felhasználni.
(3) Növényvédőszeren a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 36. §-ában, rovar- és rágcsálóirtószeren a 3/1969. (V. 16.) EüM rendelet 1. §-ában meghatározott anyagokat kell érteni.
2. §
(1) Annak érdekében, hogy a forgalomba, illetőleg felhasználásra kerülő termény ne legyen az egészségre ártalmas, növényvédőszert, továbbá rovar- és rágcsálóirtószert csak az engedélyokiratban megjelölt célra, az ott meghatározott módon és mennyiségben, a tiltó és korlátozó rendelkezések megtartásával szabad alkalmazni.
(2) A növényvédőszer engedélyokiratokról, azok esetleges kiegészítéséről és módosításáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közleményt kell közzétenni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az engedélyezett növényvédőszerek jegyzékét évenként közzéteszi.
(3) A rovar- és rágcsálóirtószer engedélyokiratokról, azok esetleges kiegészítéséről és módosításáról az Egészségügyi Közlönyben közleményt kell közzétenni. Az engedélyezett rovar- és rágcsálóirtószereket az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott és mindenkor érvényben levő "Tájékoztató a rovar- és rágcsálóirtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" című jegyzék tartalmazza.
(4) . A terményben eltűrhető növényvédőszer-, valamint rovar- és rágcsálóirtószer maradékok, illetve szennyeződések határértékeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, illetve az Egészségügyi Közlönyben szükség szerint közzé kell tenni.
3. §
(1) A forgalomba, illetőleg felhasználásra kerülő termény növényvédőszer, valamint rovar- és rágcsálóirtószer maradéka, illetőleg szennyeződése (a továbbiakban együtt: szermaradéka) a vonatkozó engedélyokiratban előírt határértéket nem haladhatja meg.
(2) Szermaradékon a termény forgalomba hozatalakor, illetőleg felhasználásakor annak felületén és belsejében található szerek hatóanyagának (hatóanyagainak) és biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyiségét kell érteni.
(3) Annak érdekében, hogy a forgalomba hozatalra, illetőleg felhasználásra szánt termény az engedélyokiratban előírt határértéket meghaladó szermaradékot ne tartalmazzon, az engedélyokiratban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt a szerrel történt utolsó kezeléstől a betakarításig (szüretelésig) meg kell tartani.
4. §
(1) Ha egyidejűleg többféle növényvédőszerrel történt a kezelés és az ezekre előírt élelmezésegészségügyi várakozási idők különbözők, közülük a leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási időt kell megtartani. Nagyobb terület részletekben végzett növényvédőszeres kezelése esetén a kezelés utolsó napját az egyes részterületekre vonatkozóan külön-külön kell megállapítani.
(2) Az élelmezés-egészségügyi várakozási időt a növényvédőszerrel kezelt területen termő összes köztes termény és aljnövényzet tekintetében is meg kell tartani. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az erdei terményekre is kiterjed. Gombapincében és zárt termesztőberendezés alatti termesztésnél (üvegház, fólia, melegágy) az élelmezés-egészségügyi várakozási időt a növényvédőszerrel kezelt helyiségben levő valamennyi terménynél meg kell tartani.
(3) A hasznos vadfajok és méhek védelme érdekében a vadban és méhekben gazdag területeken az azonos károsítók ellen használható növényvédőszerek közül a leggyorsabban bomló növényvédőszert kell alkalmazni.
5. §
(1) A 2-4. §-ban foglalt rendelkezéseket a betakarított (leszüretelt) termény növényvédőszeres, valamint rovar- és rágcsálóirtószeres kezelésénél is meg kell tartani.
(2) Terményt méregnek minősülő gázzal mind a szabadban, mind zárt helyiségben csak egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező személy kezelhet.
(3) Gázzal történt kezelés esetén a lezárt helyiségben tárolt termény - amennyiben az engedélyokirat másképp nem rendelkezik - csak 14 napi szellőztetés után használható fel, illetőleg hozható forgalomba. Ha a termény felhasználása vagy elszállítása ennek az időszaknak az eltelte előtt válik szükségessé, ez csak a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő engedélyező határozatában foglaltak szerint történhet.
6. §
Csávázott terményt kizárólag vetőmagként, szaporítóanyagként vagy növényvédőszer alapanyagként szabad felhasználni és az ilyen terményt e korlátozást szembetűnően feltüntető csomagolásban, elkülönítve kell tárolni, szállítani, illetőleg forgalomba hozni. A csomagolóanyagban újbóli felhasználás esetén kizárólag csávázott termény tárolható.
7. §
(1) Azok a termelők, akik forgalomba hozatalra vagy felhasználásra szánt terményt, ennek elhelyezésére szolgáló raktárt, tárolót vagy más helyiséget, talajt növényvédőszerrel, rovar- vagy rágcsálóirtószerrel kezelnek vagy kezeltetnek, kötelesek az 1. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrző szervnek be kell mutatni.
(3) A táblatörzskönyv vezetésére kötelezett üzemek az 1. számú melléklet adatait kötelesek a táblatörzskönyvbe is bejegyezni.
(4) A saját fogyasztásra termelő állampolgárnak nyilvántartást vezetnie nem kell.
8. §
Az 1. § (2) bekezdésében, a 2. § (1) bekezdésében és a 3-7. §-okban foglaltak megtartását az illetékes fővárosi kerületi, városi, járási növényvédelmi főfelügyelő (felügyelő), továbbá a közegészségügyi-járványügyi szolgálatok, illetőleg kirendeltségek keretében működő Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőség (utóbbiak a továbbiakban együtt: városi, illetőleg kirendeltségi felügyelőség) ellenőrzi. A városi, illetőleg a kirendeltségi felügyelőség egészségártalomra utaló gyanú esetén és szúrópróbaszerűen végzi az ellenőrzést.
9. §
(1) A 8. §-ban megjelölt ellenőrző szerv az ellenőrzés során a terményből mintát vesz, és azt e rendelet 2. számú melléklete szerint illetékes vizsgálóintézetnek megküldi. Rovar- és rágcsálóirtószer okozta szennyeződés vagy annak gyanúja esetén a terményből történő mintavétel a városi, illetőleg kirendeltségi felügyelőség hatáskörébe tartozik. A vizsgálóintézet szúrópróbaszerű ellenőrzést és mintavételt saját kezdeményezésből is végezhet.
(2) A külföldről behozott terményből történő mintavételről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának növényvédelmi határkirendeltségei gondoskodnak. A terményből vett mintát a határkirendeltségek a 2. számú melléklet szerint illetékes vizsgálóintézetnek küldik meg.
(3) A vizsgálóintézet az általa végzett valamennyi vizsgálat eredményét köteles írásban rögzíteni, és erről vizsgálati bizonyítványt kiállítani. Amennyiben a vizsgálat eredménye a megengedettnél nagyobb szermaradékot mutat ki, a vizsgálatot végző szerv köteles a vizsgálati bizonyítvány egy példányát a 2. számú melléklet szerint zárlati intézkedésre kötelezett intézetnek, illetőleg személynek azonnal megküldeni.
(4) A 2. számú melléklet szerint zárlati intézkedésre kötelezett intézet, illetőleg személy a szükséges zárlati intézkedéseket határozatban rendeli el, amelyben a zár alá helyezett termény megsemmisítésére, illetőleg az esetleges felhasználására vonatkozó előírásokat is meg kell jelölni. A 2. számú mellékletben meghatározott jogkörök nem érintik a megyei (fővárosi) növényvédelmi főfelügyelőnek zárlat elrendelésére vonatkozó jogkörét.
(5) A zárlati határozat végrehajtásának rendszeres és folyamatos ellenőrzéséről a 2. számú mellékletben megjelölt intézet, illetőleg személy gondoskodik.
10. §
(1) Különleges körülmények (pl. szélvihar, jégverés, a terménynek a vártnál korábbi beérése) miatt, illetőleg bármely más okból az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időnél korábban betakarított (leszüretelt) terményt a többi terménytől elkülönítetten kell tárolni, és a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek, a takarmányozásra felhasználható terményt pedig a járási főállatorvosnak írásban azonnal be kell jelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt terményt - gyógynövény és drog kivételével - csak az (1) bekezdésben meghatározott illetékes személy által - szükség esetén a 2. számú melléklet szerinti vizsgálóintézettől bekért vizsgálati eredmény figyelembevételével - előírt feltételek mellett szabad forgalomba hozni, illetőleg felhasználni. Indokolt esetben a határozatban a termény megsemmisítése iránt is intézkedni kell.
(3) Gyógynövény vagy drog esetében mindig a 9. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
11. §
Növényi eredetű élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai készítményekben megengedhető növényvédőszer maradékról külön jogszabály rendelkezik.
12. §
Ez a rendelet 1977. február hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM együttes rendelet, az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet 12. §-a, valamint a 1/1970. (MÉM. É. 21.) MÉM utasítás hatályát veszti.
Dr. Romány Pál s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter