3/1969. (V. 16.) EüM rendelet

a rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint a riasztószerek forgalomba hozataláról és felhasználásáról

A fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az alábbiakat rendelem:[1]

A rendelet hatálya

1. §[2] E rendelet hatálya alá tartozik minden olyan biocid hatású anyag vagy készítmény, amely a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló külön jogszabály alapján irtószernek minősül.

2. §[3]

Az irtószerek minősítése, forgalomba hozatala és felhasználása

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

Az irtószerek forgalomba hozatalának engedélyezése

8. § (1)[9][10] E rendelet hatálya alá eső irtószert csak a népjóléti miniszter által kiadott engedély alapján szabad forgalomba hozni. Az engedélyt az első forgalomba hozó - belföldön előállított irtószernél általában a gyártó vállalat vagy szövetkezet, képzeleti névvel forgalomba kerülő irtószernél a kiszerelő vállalat, külföldről behozott irtószer esetében az irtószer behozatalát kezdeményező, elosztását, belföldi forgalomba hozatalát nagykereskedelmi szinten lebonyolító vállalat (szövetkezet vagy egyéb szerv) - köteles kérni. Az engedély iránti kérelmet az OEK-hez kell benyújtani.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az alapítólevél, illetőleg az iparigazolvány másolatát, szövetkezet esetében az alapszabály kivonatát, illetve a felügyeleti szerv jóváhagyását igazoló iratot. Külföldről behozott irtószer esetében közölni kell a külföldi gyártó nevét és címét, a behozatalt lebonyolító és a belföldi forgalomba hozó szerv nevét és címét. Ha az irtószer gyártója, kiszerelője vagy forgalomba hozója nem azonos a kérelmezővel, akkor a többi érdekelt szerv (személy) nevét, címét és egyetértő nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez. Ha a kérelem olyan anyag vagy készítmény irtószerként való forgalomba hozatalának engedélyezésére irányul, amely növényvédő szerként való forgalomba hozatalra már előzőleg engedélyt kapott, vagy amelynek növényvédő szerként való forgalomba hozatalát a kérelmező egyidejűleg kéri, ezt a körülményt az irtószer engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni.

(3)[11] A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemmel [(1) és (2) bekezdés] egyidejűleg kérelmet kell benyújtani az OEK-hez a forgalomba hozatalra szánt irtószer szakvéleményezése iránt. E kérelemben meg kell jelölni az irtószer gyártójának nevét és címét, az irtószer (készítmény) elnevezését, hatóanyagát és összetételét, a hatóanyag és a készítmény fontosabb fizikai, kémiai toxikológiai és hatástani tulajdonságait, a kiszerelés és csomagolás módját, belföldi készítmények esetében a gyártás menetének vázlatos leírását is; közölni kell továbbá a fogyasztói árjavaslatot, az irtószer tárolására, eltarthatóságára, az egyes rovar-, illetve rágcsáló fajok elleni alkalmazásra vonatkozó adatokat, valamint a tervezett címkefelirat és használati utasítás teljes szövegét. Ez utóbbinak tartalmaznia kell az irtószer biztonságos használatára vonatkozó figyelmeztetést, az alkalmazás során megtartandó óvórendszabályokat és az esetleges mérgezések előfordulásakor alkalmazandó elsősegélynyújtás módját.

(4)[12] Az OEK szakvéleményének elkészítéséhez szükséges vizsgálatok céljára a vonatkozó kérelemhez csatolni kell az irtószerből a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mennyiséget (folyadékok, porok esetében kb. 1 kg anyagot), továbbá 2 példányban a csomagolás tervezését az arra kerülő ábrával és felirattal. Az OEK a kérelmezőt indokolt esetben felhívhatja a további minták beküldésére, a hiányzó adatok pótlására, valamint a közölt adatok hitelt érdemlő igazolására. A vizsgálatok eredményéről az OEK a kérelmezőt - kívánságára - tájékoztatja.

(5)[13] Az OEK szakvéleményét általában 3 hónapon belül, Magyarországon még nem alkalmazott új hatóanyagok elbírálásához szükséges bonyolult vizsgálatok esetén 6 hónapon belül elkészíti, és azt a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemmel és annak mellékleteivel együtt a népjóléti miniszterhez felterjeszti. Ha a szakvélemény elkészítése az említettnél hosszabb időt vesz igénybe, az OEK a népjóléti minisztertől kérheti a határidő meghosszabbítását. A határidő-meghosszabbítás engedélyezését az OEK a kérelmezővel közli.

9. § (1)[14][15] A népjóléti miniszter az OEK véleményének figyelembevételével, az egyéb érdekelt szervek véleményének meghallgatása után dönt a forgalomba hozatali engedély megadása tekintetében. Döntéséről a kérelmezőt, az OEK-et, a gyártó, illetve a forgalomba hozó felügyeleti szervét, valamint az egyéb érdekelt szerveket értesíti. Engedélyezés esetén közli a forgalomba hozatal és a felhasználás feltételeit, valamint az engedélyezett irtószer minősítését.

(2) Indokolt esetben a forgalomba hozatali és felhasználási engedély meghatározott időre szóló hatállyal, vagy az engedélyben megnevezett intézményekre, vállalatokra korlátozott érvénnyel is kiadható.

(3) Növényvédő szerként forgalomba hozatalra engedélyezett anyag vagy készítmény irtószerként csak olyan címkével és használati utasítással hozható forgalomba, amely a kétféle alkalmazás módjára vonatkozó tudnivalókat - az engedélyezett szövegekkel - egymással párhuzamos két oszlopban külön tünteti fel.

(4)[16] Feladatuk, illetőleg foglalkozásuk körében rovar- és rágcsálóirtással foglalkozó intézmények, vállalatok, szövetkezetek és iparigazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók - kizárólag saját felhasználásra - készíthetnek a Népjóléti Minisztériumnak a Népjóléti Közlönyben közzéteendő közleményében felsorolt anyagokból irtószereket A rendeletnek az irtószerek szállítására, tárolására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseit saját előállítású irtószer esetében is alkalmazni kell, és meg kell tartani a balesetelhárító egészségvédő óvórendszabályoknak az irtószerre és alkalmazása módjára vonatkozó előírásait is.

(5) Forgalomba hozatalra még nem engedélyezett irtószerek csak tudományos kutató intézetek, közegészségügyi intézetek és minőségvizsgáló intézetek (laboratóriumok), valamint közegészségügyi állomások (a továbbiakban: Köjál) szerezhetnek be és használhatnak fel kísérleti célra. A Köjálok ilyen irtószerek beszerzését és használatba vételét a népjóléti miniszternek esetenként kötelesek bejelenteni.

10. § A forgalomba hozatalra engedélyezett irtószer nevének, kiszerelésének megváltoztatásához, használati utasításának módosításához újabb engedélyt kell kérni. Ennek során a 8. és 9. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

11. § (1)[17] Az irtószerek vizsgálatáért díjat, forgalomba hozataluk és felhasználásuk engedélyezéséért, továbbá az engedélyezés módosításáért illetéket kell fizetni. A vizsgálat díja 500 Ft. Ezt a díjat a vizsgálatot végző intézet bevételi számlájára kell befizetni. Az illeték tekintetében a pénzügyminiszter külön rendeletben rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjakon felül meg kell téríteni azokat a vizsgálati költségeket, amelyek az irtószer fizikai, kémiai tulajdonságainak, hatásosságának, mérgező vagy egyéb szempontból veszélyes vagy károsító hatásának meghatározására vonatkozó módszerek kidolgozásával kapcsolatban merülnek fel abban az esetben, ha ezeknek a módszereknek leírását a kérelmező nem csatolja. E vizsgálati költségek összegét - a ténylegesen felmerült költségek összegének megfelelően - a vizsgálatot végző intézet állapítja meg. A vizsgálati költségek térítése fejében befolyt összegek a vizsgálatot végző intézet bevételét képezik.

(3) Az irtószer forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély csak az (1) bekezdésben említett díj és illeték, a (2) bekezdésben foglaltak alapján megállapított vizsgálati költségek kifizetésének igazolása után adható ki.

Az irtószerek nyilvántartása és ellenőrzése

12. § (1)[18] Az OEK a forgalomba hozatalra engedélyezett irtószereket nyilvántartásba veszi. Az időközben beállott változások (engedélyezése, módosítás, törlés) esetenkénti bejegyzésével gondoskodik arról, hogy az engedélyezett irtószerekről vezetett nyilvántartásai a mindenkori helyzetről megbízható és pontos képet adjanak.

(2)[19][20] A nyilvántartásban bekövetkezett változásokról az OEK a Népjóléti Közlönyben évenként - indokolt esetben soron kívül is - közleményt tesz közzé. Erre vonatkozó megkeresés esetén külön is tájékoztatja az érdekelt szerveket az irtószerek forgalmával kapcsolatos mindenkori helyzetről.

13. § (1)[21][22] Az OEK a népjóléti miniszter felhívására, vagy egyéb érdekelt szervek indokolt kérelmére, illetőleg saját kezdeményezésére díjmentesen mintát vehet ellenőrző vizsgálatok végzése céljából a gyártó, kiszerelő és készletező vállalatok (szövetkezetek), illetve a forgalomba hozó nagy- és kiskereskedelemi vállalatok (szövetkezetek) üzemeiben, raktáraiban, üzleteiben fellelhető irtószerkészletekről. Az ellenőrző vizsgálatok során nem megfelelőnek, hatástalannak vagy lényegesen csökkent hatásúnak bizonyult irtószer forgalomba hozatali engedélyének visszavonására vagy időleges felfüggesztésére, továbbá egyes gyártási sorozatoknak a forgalomból való kivonására az OEK a népjóléti miniszternek tesz javaslatot.

(2) Működési területén az illetékes Köjál is jogosult az (1) bekezdésben felsorolt helyeken, az ott megjelölt célból és módon a mintavételre és az irtószerminták vizsgálatára. Hatástalanság, lényegesen csökkent hatás vagy egyéb természetű hibák észlelése esetén az irtószerek gyártásával, tárolásával vagy forgalomba hozatalával kapcsolatban a Köjál jelentést tesz a népjóléti miniszternek.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedéseket a Magyar Államvasutak (MÁV) területén a MÁV Közegészségügyi Intézet is megteheti.

(4)[23] A hatástalannak, lényegesen csökkent hatásúnak vagy egyéb szempontból meg nem felelőnek bizonyult irtószer forgalomba hozatali engedélyét, a népjóléti miniszter visszavonhatja, illetőleg - ha feltehetőleg csak időleges minőségromlásról, kiküszöbölhető hibáról van szó - meghatározott időre felfüggesztheti. Intézkedéséről értesíti az OEK-t, a gyártó, illetve a forgalomba hozó felügyeleti szervét, valamint az érdekelt egyéb szerveket.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

14. § E rendelet nem érinti azoknak a rendelkezéseknek hatályát, amelyek a rendelet hatálya alá eső valamely anyagnak gyártását engedélyhez kötik.

15. § E rendelet szabályainak megszegése a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 68. §-a, illetőleg 72. §-a szerint szabálysértés.

16. § (1)[24] E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 7/1959. (XII. 23.) EüM rendelet, továbbá a 38/1961. (Eü. K. 20.) EüM utasítás hatályát veszti, a 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése pedig a rendelet 4. §-ában foglaltak szerint módosul. Rovarirtási céllal gázhatásnak kitett termények és növényi termékek feldolgozására, forgalomba hozatalára, illetőleg fogyaszthatóságára az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM együttes rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók.

(2)[25] E rendelet hatálybalépésekor forgalomba hozatalra és felhasználásra engedélyezett irtószereknek a 3. § szerinti minősítését a Népjóléti Minisztériumnak a Népjóléti Közlönyben közzéteendő közleménye tartalmazza. Ezek az irtószerek az engedély visszavonásáig továbbra is forgalomba hozhatók, illetve felhasználhatók.

(3) E rendelet hatálybalépésekor érvényes engedély alapján forgalomban levő irtószerek közül azokat, amelyek a (2) bekezdésben említett közleményben nem szerepelnek, a kereskedelmi vállalatok a rendelet hatálybalépésétől számított féléven belül még beszerezhetik, és egy éven belül forgalomba hozhatják, feltéve, hogy az irtószer az engedélyben meghatározott feltételeknek megfelel.