3/1980. (III. 8.) EüM rendelet

a szociális otthonokról és szociális intézetekről

Az oktatási miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsok felügyelete alá tartozó szociális otthonokra és szociális intézetekre terjed ki.

A szociális intézmények feladata

2. §

(1) A szociális intézmények feladata az intézményi gondozásra szoruló (egyedülálló vagy tartásra, illetve gondozásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező) idős, beteg vagy fogyatékos személyek szociális gondozása, továbbá a súlyos fogyatékosok rehabilitációja, önálló életre való felkészítése, illetve foglalkoztatásának biztosítása.

(2) Feladatuknak megfelelően a szociális intézmények lehetnek:

a) szociális otthonok, melyek az idős, beteg vagy fogyatékos személyek számára általában végleges otthont és szociális gondozást nyújtanak;

b) szociális intézetek, melyek rehabilitációs jellegüknek megfelelően a súlyos fogyatékosok elhelyezését biztosítják a képzés, átképzés, munkavégzés, illetve a foglalkoztatás időtartamára.

A szociális intézmények típusai

3. §

(1) A szociális otthonok típusai:

a) az időskorúak szociális otthona;

b) az elmebetegek szociális otthona;

c) a szakosított szociális otthon.

(2) A szociális intézetek típusai:

a) a vakok és gyengénlátók szociális intézete;

b) a mozgásfogyatékosok szociális intézete;

c) az értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató intézete.

A szociális intézmények létesítése, fenntartása és felügyelete

4. §

A szociális intézmények létesítéséről, fenntartásáról és felügyeletéről az 1045/1977. (XII. 10.) Mt. h. határozattal módosított 1005/1972. (III. 28.) Mt. h. határozat rendelkezik.

A szociális intézménybe való beutalás feltételei

5. §

(1) A szociális intézménybe történő beutalás általános feltételei a következők:

a) az idős, beteg vagy fogyatékos személy gondozása nincs biztosítva (saját jövedelméből, készpénz vagy ingatlan vagyonából nem képes magáról gondoskodni, illetőleg tartása öröklési vagy tartási szerződéssel nincs biztosítva, tartásra köteles hozzátartozója nincs vagy a tartásra köteles hozzátartozója a gondozására képtelen);

b) a fogyatékos személy oktatása, képzése, kereső tevékenységének folytatása, vagy foglalkoztatása kizárólag szociális intézeti keretek között valósítható meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően a szociális otthonba való beutalás további feltételei:

a) az időskorúak szociális otthonába azt az öregségi nyugdíjkorhatáron felüli személyt lehet beutalni, aki kora vagy betegsége miatt nem képes magáról gondoskodni, állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, szociális gondozása az öregek napközi otthonában és a házi szociális gondozás keretében nem oldható meg;

b) az elmebetegek szociális otthonába azt a 18. évét betöltött elmebeteget lehet beutalni, aki a gyógykezelés eredményeként állandó gyógyintézeti kezelésre nem szorul, betegsége miatt önmagát ellátni, fenntartani képtelen;

c) a szakosított szociális otthonba - típusának megfelelően - azt a 18 éven felüli személyt lehet beutalni, aki

- kórokozó-hordozó;

- súlyos látásfogyatékos;

- súlyos mozgásfogyatékos, és ezért különös gondozást igényel;

- nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékos;

- csak fokozott gondozással válik alkalmassá szociális otthoni közösségi beilleszkedésre.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túlmenően a szociális intézeti beutalás további feltételei:

a) a vakok és gyengénlátók szociális intézetébe azt a 16 éven felüli személyt lehet beutalni, aki vak vagy gyengénlátó, elméleti vagy gyakorlati képzésre, illetve munkavégzésre alkalmas, és képzése vagy munkavégzése csak intézeti elhelyezéssel valósítható meg;

b) a mozgásfogyatékosok szociális intézetébe azt a 14 év feletti oktatásra, képzésre, átképzésre alkalmas mozgásfogyatékost lehet beutalni, akinek mozgásfogyatékossága állapot-jellegű, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, intézeten belül önállóan vagy segédeszközzel közlekedni képes és oktatása, képzése, átképzése kizárólag intézeti keretek között valósitható meg;

c) az értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató intézetébe azt a 16 éven felüli foglalkoztatásra alkalmas értelmi fogyatékos személyt lehet beutalni, aki ápolást nem igényel, és foglalkoztatása csak intézeti keretek között valósítható meg.

(4) Kivételes méltányosságból szociális intézetbe utalható a (3) bekezdés a), c) pontjában előírt korhatár alatti személy is. Az engedélyezhető beutalási alsó korhatár vakok szociális intézetébe 14 év, valamint értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató intézetébe 14 év, ha az értelmi fogyatékos a gyógypedagógiai iskola 8 osztályát elvégezte.

A szociális intézménybe való beutalás módja

6. §

(1) A szociális intézménybe történő beutalás kérelem alapján történik.

(2) A beutalás iránti kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes községi, nagyközségi szakigazgatási szervhez, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalhoz (továbbiakban: beutaló, szerv) kell benyújtani.

(3) A beutalást az elhelyezést igénylő személy vagy törvényes képviselője kérheti.

(4) Elmebeteg beutalása esetében:

- ha az elhelyezést igénylőt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, a beutalást gondnoka hozzájárulásával saját maga, vagy gondnoka kérheti,

- ha az elhelyezést igénylőt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte -gondnoka kérheti a beutalást,

- ha az elhelyezést igénylő és a gondnok szándéka között ellentét áll fenn, a beutaló szerv a gyámhatóság intézkedését kéri.

7. §

(1) A szociális intézményi gondozást igénylő személynek- beutalása előtt - orvosi kivizsgáláson kell részt venni. A szociális intézeti elhelyezést igénylő fogyatékos az orvosi vizsgálaton kívül köteles munka- és pályaalkalmassági vizsgálaton is részt venni.

(2) Az elmebetegek szociális otthoni beutalásához a beteg lakóhelye szerint illetékes fekvőbeteg gyógyintézet elmeosztálya, illetőleg ideg-elmeosztálya elmerészlege vezetőjének (továbbiakban: elmeosztály) javaslata szükséges, fekvőbetegkénti kivizsgálás alapján.

(3) Ha az egészségügyi szakintézet (elmeosztály vagy idegbeteggondozó) orvosa az ápolása alatt álló elmebeteg szociális otthoni elhelyezését szükségesnek tartja, az elhelyezéssel azonban az elmebeteg gondnoka nem ért egyet, az egészségügyi szakintézet vezetője javaslatot tesz a gyámhatóságnak az elmebeteg szociális otthoni elhelyezése érdekében szükséges intézkedések megtételére.

8. §

(1) A beutaló szerv kérelem álapján megtéríti vagy megelőlegezi a munka- és pályaalkalmassági vizsgálaton részt vevő fogyatékos személy és szükség esetén kísérője igazolt útiköltségét, ha szociális körülményeik indokolják.

(2) Az útiköltség megtérítését a szociális körülmények akkor teszik indokolttá, ha a családban az egy főre eső havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. A havi átlagjövedelmet az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem meghatározásáról szóló 4/1979. (III. 14.) MüM rendeletben foglaltak szerint kell kiszámítani.

9. §

A beutaló szerv a környezettanulmány, az orvosi javaslat, továbbá szociális intézeti elhelyezés esetében a munka- és pályaalkalmassági vizsgálatot végző szerv szakvéleménye alapján határozattal dönt a beutalás kérdésében, tekintet nélkül arra, hogy a szociális intézmény melyik szerv felügyelete alá tartozik.

A szociális intézményi beutalás időtartama

10. §

(1) A szociális otthoni beutalás - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - határozatlan időre szól.

(2) Az időskorúak szociális otthonába, továbbá a szakosított szociális otthonokba a szociális otthoni gondozást igénylő személy kérelmére - legfeljebb 6 hónapi időtartamra - ideiglenes beutalást kell biztosítani.

(3) Szakorvosi javaslat alapján az elmebetegek szociális otthonába történő beutalás határozott időre legfeljebb 5 évre szólhat. A határozott időre beutalt beteget évenként köteles a Szakértő Bizottság felülvizsgálni és dönteni a gondozás további szükségességéről. A határozatlan időre beutaltat gondnoka, a gyámhatóság vagy saját kérelmére a Szakértő Bizottság köteles felülvizsgálni.

(4) Az időskorúak és a szakosított gondozást igénylők kérelmére, illetőleg elmebetegek esetében a Szakértő Bizottság javaslatára és a beteg vagy gondnoka kérelmére a határozott időre szóló beutalást a beutaló szerv új határozattal határozatlan időre változtatja.

11. §

Határozott időre történik a beutalás:

a) a vakok és gyengénlátók, valamint a mozgásfogyatékosok szociális intézetébe: a tanulmányok befejezéséig, a szakképzettség megszerzéséig, illetőleg dolgozó vakok esetében a munkaviszony időtartamára;

b) az értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató intézetébe: a fogyatékos személy foglalkoztatásra való alkalmasságának időtartamára.

A szociális intézményi gondozás

12. §

(1) A beutalt a helykijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a szociális intézményben felvételre jelentkezni. A gondnokság alatt álló személy felvételre történő jelentkezéséről a törvényes képviselő gondoskodik. Ha a beutalt jelentkezési kötelezettségének a megszabott határidő alatt - megfelelő indok nélkül - nem tesz eleget, a beutaló határozat hatályát veszti.

(2) A szociális intézménybe történő felvételkor a gondozott használatában levő ruhaneműin és használati tárgyain kívüli ingóságait (értéktárgy és értékpapír, takarékbetétkönyv, ruhanemű) az intézmény vezetőjének kezelésre és megőrzésre átadhatja. A megőrzésre átadott ingóságokért az intézmény felelősséggel tartozik.

(3) Az intézmény vezetője köteles - tanúként jelenlevő két intézményi dolgozó előtt - a megőrzésre átadott ingóságokról - az ingóságok tételes felsorolását tartalmazó - átvételi elismervényt kiállítani, az ingóságokat nyilvántartásba venni, továbbá megfelelő raktározásukról és megőrzésükről biztonságos módon gondoskodni.

(4) A gondozott vagy törvényes képviselője által megőrzésre átadott készpénzt 48 órán belül - a gondozott kívánságának megfelelő típusú -takarékbetétkönyvben kell elhelyezni.

13. §

(1) A szociális intézményben a gondozottak teljes ellátásban részesülnek.

(2) A szociális intézményi gondozásért gondozási díjat kell fizetni.[1]

(3) A jövedelemmel nem rendelkező gondozottak zsebpénzre jogosultak.

14. §

(1) A gondozottakat naponta háromszori fő étkezésben kell részesíteni. Orvosi javaslatra diétás étkezést is biztosítani kell.

(2) A ruházattal való ellátás mértékét a tényleges szükségletnek megfelelően az intézmény vezetője állapítja meg.

(3) A gondozottak számára biztosítani kell az állapotuknak megfelelő szintű egészségügyi ellátást.

(4) A gondozottakat kulturális ellátásban és egészségi állapotuknak megfelelő foglalkoztatásban kell részesíteni.

(5) A beutaltak személyes szabadsága nincs korlátozva, de az intézményt csak s házirendben foglaltak szerint hagyhatják el.

(6) Az évi 60 napon túli távollétet az intézmény vezetője esetenként engedélyezheti.

(7) A tanulóviszonyban álló vakok és gyengénlátók, valamint a mozgásfogyatékosok a hivatalos iskolai szünidőn kívül havonta 2 nap, évente maximálisan 18 nap távollétre jogosultak.

15. §

(1) A szociális intézményi szakdolgozók magatartására - a (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet rendelkezései vonatkoznak.

(2) A szociális intézmény minden dolgozójának tilos a gondozottaktól vagy hozzátartozóiktól pénzbeli vagy természetbeni ajándékot elfogadni.

16. §

(1) A szociális intézmény rendjét, a gondozottak együttélési szabályait a házirend szabályozza, melyet minden gondozott köteles megtartani.

(2) A gondozottal felvételekor ismertetni kell a házirendet és az intézmény belső életére vonatkozó szabályokat.

(3) Az együttélési szabályok megsértésének elbírálására - az elmebetegek és a foglalkoztatásra alkalmatlan értelmi fogyatékosok szociális otthonainak a kivételével - az intézményekben az intézmény dolgozói és a gondozottak közül választott személyek részvételével Társadalmi Bizottságot kell létrehozni.

(4) A Társadalmi Bizottság javaslatot tehet az intézmény vezetőjének a gondozott

a) figyelmeztetésére,

b) megrovására,

c) áthelyezésére.

17. §

(1) A gondozottnak használatára kiadott minden intézményi felszerelés az intézmény tulajdonát képezi, amelyet elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni nem szabad.

(2) A szándékosan okozott kárért a gondozott kártérítési felelősséggel tartozik a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

18. §

(1) Az intézmény vezetője a gondozott halálát köteles az egészségügyi szolgálat illetékes orvosának és a haláleset helye szerint illetékes községi, nagyközségi szakigazgatási szervnek, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnak bejelenteni és az elhalt gondozott legközelebbi hozzátartozóit (törvényes képviselőjét) értesíteni.

(2) Az intézmény vezetője a gondozott halála setén a hagyatéki eljárásról szóló rendelet* szaályai szerint köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.[2]

(3) Ha a hozzátartozó az elhalt gondozott temetéséről nem gondoskodik, az eltemettetésről a szociális intézmény gondoskodik.

A gondozottak foglalkoztatása

19. §

(1) A szociális otthonokban a gondozott részére - korának és egészségi állapotának megfelelő - elfoglaltságot, foglalkoztatási lehetőséget kell biztosítani.

(2) A szociális otthoni gondozottak részvétele a foglalkoztatásban önkéntes.

(3) Az értelmi fogyatékosok szociális foglalkozató intézetében a gondozottakat foglalkoztatni kell.

(4) A munka jellegű foglalkoztatásnál a balesetek elkerülése érdekében biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

20. §

(1) A munka jellegű foglalkoztatásban részt vevő gondozottakat - végzett munkájuk arányában - munkajutalomban kell részesíteni.

(2) A szervezett foglalkoztatás során előállított terméket értékesíteni lehet. Az ebből származó bevételek költségekkel csökkentett részének 50%-át a foglalkoztatásban részt vevő gondozottak egyéni jutalmazására (munkajutalom), 50%-át pedig az intézmény ellátási színvonalának növelésére, továbbá közösségi, kulturális célra kell fordítani.

(3) A szociális intézményi gondozottak az intézmény területén kívül végzett munkára munkaviszonyt - egészségi állapotuktól függően, orvosi javaslat alapján - az intézmény vezetőjének hozzájárulásával létesíthetnek.

A szociális intézményi áthelyezés és a gondozás megszüntetése

21. §

(1) A gondozottat más szociális intézménybe kell áthelyezni, ha

a) áthelyezése - egészségi állapotának megváltozása miatt - orvosi javaslatra szükséges;

b) a szociális intézeti gondozásnak a 11. §-ban foglalt időtartama lejárt, illetve a gondozott képzésre, munkavégzésre vagy foglalkoztatásra való alkalmassága olyan mértékben romlott, hogy gondozása csak fogyatékosságának megfelelő típusú szociális otthonban biztosítható.

(2) Áthelyezhető a gondozott

a) saját kérelmére;

b) a Társadalmi Bizottság véleménye alapján az intézmény vezetőjének javaslatára.

(3) Megszűnik a szociális intézményi gondozás a beutaló határozatban megszabott időtartam elteltével.

(4) Meg kell szüntetni a szociális intézményi gondozást, ha

a) a gondozott egészségi állapota és megváltozott szociális helyzete miatt további szociális intézményi gondozást nem igényel;

b) a megszüntetést a gondozott vagy törvényes képviselője kéri;

c) a szociális intézeti gondozásnak a 11. §-ban foglalt időtartama lejárt, illetve ha a gondozott képzésre, munkavégzésre, foglalkoztatásra alkalmatlan és elhelyezése, ellátása intézeten kívül biztosított.

(5) A gondozott és törvényes képviselője között - a gondozás megszüntetése iránti kérelem kérdésében kialakult - vita esetén kérni kell a gyámhatóság intézkedését.

(6)[3] A szociális intézményi áthelyezésre, illetőleg a gondozás megszüntetésére vonatkozó javaslatot, kérelmet:

a) tanácsi felügyelet alá tartozó szociális intézmény esetében - a b) pontban foglalt kivétellel - az intézmény székhelye szerint illetékes városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatalhoz;

b) a Fővárosi Tanács felügyelete alá tartozó szociális intézmény esetében a főváros V. kerületi tanácsa végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez;

c) az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szociális intézmény esetében, amennyiben az intézmény a főváros területén működik, a főváros V. kerületi tanácsa, a többi szociális intézmény tekintetében pedig az intézmény székhelye szerint illetékes városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatalhoz meg kell küldeni, amely határozattal dönt az áthelyezés, illetőleg a szociális intézményi gondozás megszüntetése kérdésében.

22. §

(1) Ha a gondozás megszüntetését az időskorúak szociális otthonában, vagy a szakosított szociális otthonban gondozott személy kéri, kérelmére - a megszüntetés előtt - egy alkalommal legfeljebb két hónapi próbaidőre eltávozást kell engedélyezni.

(2) Legfeljebb hat hónap próbaidőre eltávozás adható:

a) a rehabilitálható elmebeteg részére, ha lakására vagy rehabilitációs elmeosztályra távozik;

b) az értelmi fogyatékos részére önálló munkavégzés céljából.

(3) Az elmebeteg próbaidőre történő elbocsátásához elmeszakorvosi javaslat szükséges.

(4) Ha a gondnokság alatt álló személy gondnoka a próbaidőre történő eltávozás engedélyezése ellen tiltakozik, a szociális intézmény vezetője köteles megkeresni a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Záró rendelkezések

23. §

(1) E rendelet alkalmazása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadók.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából gyámhatóság: a fővárosi kerületi és a városi 'tanács végrehajtó bizottságának gyámügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a járási és a megyei városi kerületi hivatal.

24. §

Ez a rendelet 1980. évi július hó 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a szociális intézekről szóló 6/1960. (Eü. K. 3.) Eü M utasítás;

az egészségügyi szakigazgatás körébe tartozó egyes feladatoknak alsóbb szintű tanácsi szakigazgatási szervek hatáskörébe utalásáról szóló 4/1971. (X. 6.) EüM rendelet 2. § e) pontja;.

az egyes tanácsi egészségügyi hatáskörök módosításáról szóló 17/1972. (X. 22.) EüM rendelet 8. §-a;

az elmebetegek, az alkoholisták és a kábítószer-élvezők gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 32/1966. (Eü. K. 20.) Eü M utasítás 3. §-a.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter