58/1980. (XII. 28.) PM rendelet

az állami tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról

23/1979. (VI. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 69. §-ának (5)-(6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint az 1. § (5) bekezdése tekintetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a vállalati gazdálkodó szervezet (R. 5. §), az agráripari egyesülés, az állami költségvetési szerv, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb jogi személy (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) kezelésében levő, állami tulajdont képező felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére, valamint az ilyen hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolására.

(2) Az állami költségvetési szervek, valamint az állami költségvetés rendje szerint gazdálkodó egyéb jogi személyek felesleges vagyontárgyainak hasznosítására és selejtezésére e rendelet 10-13. §-ai nem alkalmazhatók. E tekintetben a felsorolt szervek a hasznosítási és selejtezési eljárás során a költségvetési szervek gazdálkodási rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

(3) E rendelet 2. és 3. §-ának rendelkezéseit a fegyveres erők és fegyveres testületek felesleges vagyontárgyainak hasznosítására és selejtezésére is alkalmazni kell.

(4) E rendelet rendelkezéseit a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások felesleges vagyontárgyainak hasznosítására és selejtezésére is alkalmazni kell, amennyiben jogszabály, illetve a pénzügyminiszter által jóváhagyott társasági szerződés eltérően nem rendelkezik.

(5) E rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok tulajdonában levő vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére is.

(6) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az iratok selejtezésére;

b) az építménynek nem minősülő ingatlanok (telek stb.) hasznosítására.

I. fejezet

A hasznosítás és selejtezés hatásköri, eljárási szabályai

2. §

(1) A felesleges vagyontárgyak hasznosításának meghatározása, illetve selejtezése - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a gazdálkodó szervezet vezetőjének (a továbbiakban: igazgató) hatáskörébe tartozik.

(2) A tröszt irányítása alá tartozó vállalatok esetében - ha az alapító levél másként nem rendelkezik - a felesleges vagyontárgyak hasznosítása, illetve selejtezése a tröszt vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.

(3) Az igazgató oly módon köteles szabályozni a hasznosítást és a selejtezést, hogy a műveletek során a társadalmi tulajdon védelme következetesen érvényesüljön. Ennek során ki kell alakítania:

a) a felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárásának rendjét;

b) a feleslegessé válás ismérveinek általános feltételeit;

c) a hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek jogait és feladatait;

d) a hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatásának, nyilvántartásának módját, tekintettel arra is, hogy a hasznosítás érdekében minden ésszerű intézkedést meg kell tenni, valamint arra is, hogy a selejtezés -- kivéve a hatósági előírásban megjelölt eseteket - nem jelent fizikai megsemmisítést vagy használatra alkalmatlanná tételt;

e) a hasznosítással összefüggő értékelés módját

(értékesítési, készletrevételi ár meghatározása stb.).

(4) Polgári védelmi rendeltetésű eszközök esetében a (3) bekezdés szerinti szabályozás során figyelembe kell venni az 5/1976. (III. 16.) PM rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában, valamint az 1/1980. (I. 30.) HM rendelet 14. §-ában foglaltakat is.

A hasznosítás módja

3. §

(1) A gazdálkodó szervezetek egymásnak és a 4. §-ban foglaltak szerint magánszemélyek részére térítés ellenében értékesíthetik felesleges vagyontárgyaikat. A térítés mértékében, az átadás időpontjában, a fizetés módjában és határidejében -az általános pénzforgalmi előírások keretén belül - a felek állapodnak meg.

(2) A gazdálkodó szervezetek térítésmentesen csak

a) tartós kooperációs kapcsolat keretében, huzamosabb ideje fennálló szerződéses kapcsolat keretében a szerződések teljesítése érdekében;

b) oktatási vagy múzeumi célra;

c) tröszti vállalatok egymásnak;

d) állami költségvetési szervek egymásnak;

e) külön rendelet által előírt esetekben adhatnak át állóeszközöket.

(3) A szövetkezetek részére állami szervek által térítés nélkül átadott felesleges állóeszközt az átvevő szövetkezetnél a szövetkezet kezelésébe átadott állami vagyonként kell kezelni, és a könyvvitelben, a források között külön számlán kell kimutatni.

(4) A gazdálkodó szervezetek a felesleges állóeszközeiket egymásnak és - ha jogszabály nem tiltja - magánszemélyek részére bérbe adhatják.

(5) A gépek és berendezések feladatszerű bérbeadásáról külön jogszabály rendelkezik.

A felesleges vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek számára

4. §

(1) Magánszemély részére történő értékesítésnek minősül az eladás, ha az nem gazdálkodó szervezetek részére történt. E rendelet tekintetében magánszemélynek számít a gazdálkodó szervezet állományában levő munkavállaló is.

(2) Magánszemélyek részére külön jogszabályokban meghatározott vagyontárgyak nem, illetve csak az ott előírt feltételekkel értékesíthetők.

(3) A központi gazdálkodás és beszerzési kontingens alá tartozó termékeket (anyagokat is) magánszemélyek részére történő értékesítés előtt minden esetben fel kell ajánlani az illetékes termékforgalmazó vállalatnak.

(4) Az igazgató köteles az eladni kívánt felesleges vagyontárgyat, ha annak eladási irányára (forgalmi ára) egy darabra (nem darabáru esetében az eladni kívánt mennyiség egészére) meghaladja a 20 000 Ft-ot - a termék mennyiségének és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével -, helyi vagy országos lapban, illetve más módon nyilvánosan meghirdetni és hirdetmény útján a gazdálkodó szerv dolgozóinak is tudomására hozni. (A hirdetés feladására és megjelenésére vonatkozó bizonylatokat a számviteli bizonylatokhoz hasonlóan kell megőrizni.)

(5) A meghirdetést követő 30 nap után nyilvános versenytárgyalás útján lehet értékesíteni a felesleges vagyontárgyakat. Az eladási irányárat erre hivatott személy vagy szervezet állapíthatja meg.

(6) Ha a vagyontárgy felvásárlását, begyűjtését az arra illetékes állami szerv végzi, a vállalat mentesül a meghirdetés és a versenytárgyalás kötelezettsége alól. Azonos árajánlatok esetén a vásárlásra jelentkező gazdálkodó szervezetet - beleértve a bizományosi értékesítést is -, illetve a vállalat saját dolgozóját kell előnyben részesíteni.

(7) Magánszemély részére történő értékesítés is számlázási kötelezettség alá esik. A számlának az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékekkel kell rendelkeznie.

(8) Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.

(9) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a gazdálkodó szervezet nyíltárusítási kereskedelmi egységeiben értékesített felesleges vagyontárgyak eladására, ha azok a kereskedelmi egység értékesítési körébe tartoznak.

II. Fejezet

Egyes vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére vonatkozó külön rendelkezések

Építmények és épületek

5. §

Az építmények és az épületek hasznosítására és selejtezésére e rendeletnek csak a pénzügyi rendelkezéseit (III. fejezet) kell alkalmazni. A hasznosítás és selejtezés tekintetében külön jogszabályok intézkednek.

A nemes- és ritkafém alapanyagú vagyontárgyak hasznosítása

6. §

(1) A nemesfém alapanyagú vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése tekintetében a nemesfém-termékek gazdálkodási rendjének szabályozásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet szerint kell eljárni.

(2) A palládium, rhodium és irídium tartalmú eszközök selejtezése esetén a selejtezett eszközök ritkafém anyagát a Labor Műszeripari Művek részére vételre fel kell ajánlani.

Ipari gyémánttartalmú eszközök

7. §

Az ipari gyémánttartalmú eszközök selejtezése esetén a selejtezett eszközök anyagát - sértetlen állapotban - a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat által megnevezett begyűjtő vállalatnak kell megvételre felajánlani.

Irodagépek selejtezése

8. §

(1) Az irodagépek (összeadó, könyvelő stb., irodai kis- és középgépek) selejtezését e rendeletben foglaltak szerint kell végezni.

(2) A számítástechnikai állóeszközök és lyukkártya-rendszerű adatfeldolgozó gépek selejtezéséhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda) hozzájárulása szükséges.

(3) A használt sokszorosító gépek értékesítése és selejtezése esetén az 1/1966. (VII. 31.) KGM rendelet előírásai szerint kell eljárni.

Egyéb különleges rendelkezések

9. §

E rendelet rendelkezéseit

a) a műemléknek, műszaki emléknek minősített vagyontárgyak;

b) a hatósági engedély vagy kötelezvény alapján üzemben, készenlétben tartott berendezések;

c) a különleges célokra szolgáló vagy különlegesnek (speciálisnak) minősített vagyontárgyak;

d) a polgári védelmi rendeltetésű vagyontárgyak

vonatkozásában a megfelelő jogszabályokban meghatározott előírások, engedélyezési és egyéb eljárás figyelembevételével kell alkalmazni.

III. Fejezet

A hasznosítás és selejtezés pénzügyi feltételei

Az állóeszközök és beruházásokkal kapcsolatos eszközök hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai

10. §

(1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, valamint a selejtezett állóeszközök nettó értékét a mezőgazdasági nagyüzemeknél, valamint az agráripari egyesüléseknél a bruttó érték értékcsökkenéssel és a (6) bekezdés szerint visszafizetésre nem kerülő, le nem írt beruházási támogatással csökkentett összegét - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - az eredmény terhére kell elszámolni. A selejtezett állóeszközök nettó értékét az eredménytelen értékesítési kísérlet után az állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni:

a) az 1971. január hó 1. napja előtt üzembe helyezett állóeszközök kiselejtezésénél a 11. számlacsoportba tartozó ingatlanok kivételével;

b) a Minisztertanács felhatalmazása alapján -egyedi nagyberuházás (rekonstrukciós beruházás) megvalósításával kapcsolatban - selejtezésre kerülő állóeszközöknél;

c) a Pénzügyminisztérium engedélye alapján -a Magyar Nemzeti Bank véleményének figyelembevételével - indokolt esetben vállalati beruházások kapcsán selejtezésre kerülő állóeszközöknél;

d) az üzemkörön kívüli állóeszközök selejtezésénél a lakás és lakás céljára szolgáló házingatlan kivételével (így kell eljárni tanácsi lakásalap-ingatlanokkal kapcsolatban is);

e) a vízgazdálkodási társulatok tulajdonában levő, állami tulajdont képező "31. Vízi építmények" építmény főcsoportba tartozó állóeszközök selejtezéseit.

(2) Ha a (9) bekezdésben meghatározott bevételek együttes összege az eredmény terhére elszámolt nettó értéket - mezőgazdasági nagyüzemeknél és agráripari egyesüléseknél, valamint a vízgazdálkodási társulásoknál az (1) bekezdés szerinti összeg csökkentve a le nem írt visszafizetendő beruházási támogatással - eléri vagy meghaladja, a bevétel a fejlesztési alapot (a beruházások fedezetére szolgáló alapot) illeti.

(3) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott bevételek együttes összege a (2) bekezdés szerint az eredmény terhére elszámolt - mezőgazdasági nagyüzemeknél és agráripari egyesüléseknél, valamint a vízgazdálkodási társulásoknál az (1) bekezdés szerinti összeg csökkentve a le nem írt visszafizetendő beruházási támogatással - nettó értéket nem éri el, úgy a két összeg közötti különbözetét az állami költségvetés és a vállalat fejlesztési alapja között olyan arányban kell megosztani, mint azt a gazdálkodó szerv számára az értékcsökkenési leírás pénzügyi elszámolására vonatkozó jogszabályok előírják.

(4) A költségvetés javára az elszámolást követő hónap 20. napig kell a befizetést teljesíteni. A vállalatot megillető, fejlesztési alapba helyezhető összeget a Fejlesztési Alap (amortizációs) alapszámla, illetve a Beruházási betétszámla javára kell befizetni.

(5) A térítésmentesen átvett állóeszközöket az átvevő az átadó által közölt bruttó értéken -amely a mezőgazdasági beruházási támogatás összegét is tartalmazza - köteles nyilvántartásba venni. A bruttó érték leírását a 3/1975. (XI. 22.) OT-PM rendelettel közzétett Amortizációs Normák Jegyzékében előírt kulcs alapján kell folytatni.

(6) A mezőgazdasági nagyüzemek támogatással megvalósított és feleslegessé váló létesítményeinek hasznosításánál, bérbeadásánál, selejtezésénél, valamint megsemmisülése esetén a még le nem írt beruházási támogatás visszafizetését a mezőgazdasági nagyüzemek támogatásáról, valamint az amortizációs normákról szóló rendeletek előírásai szerint kell teljesíteni.

(7) A térítés ellenében beszerzett használt állóeszközt a gazdálkodó szervezet a szállítási, szerelési és üzembehelyezési költségekkel növelt beszerzési áron köteles felvenni az állóeszközök állományába.

(8) A térítés ellenében beszerzett használt állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát az átvétel alkalmával az átvevő gazdálkodó szervezet szabadon állapíthatja meg, de a megállapított új kulcs nem lehet alacsonyabb a 3/1975. (XI. 22.) OT-PM együttes rendeletben közzétett Amortizációs Normák Jegyzékében, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek amortizációs normáiról szóló érvényes rendeletben az adott állóeszközre előírt kulcsnál, és nem haladhatja meg a hivatkozott rendeletekben foglalt legmagasabb kulcsot.

(9) Az állóeszközök értékesítésével összefüggő bevételeket és a hasznosításával, illetve selejtezésével kapcsolatos vissz-nyereményeket a különféle bevételek között kell elszámolni. E tekintetben vissz-nyereménynek számít:

a) a selejtezett állóeszközök hulladékértéke;

b) a hiányzó állóeszközök miatt felelős személyek kártérítése;

c) a selejtezett állóeszközökből kibontott bontási anyagok (alkotórészek, tartozékok és szerelvények) értéke.

11. §

(1) A szállítás ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek nyomvonal jellegű állóeszközeinek hasznosításából származó 10. § (9) bekezdésben meghatározott összegének a gazdálkodó szervezet fejlesztési alapját növeli.

(2) A selejtezett állóeszközökből kibontott bontási anyagot (alkotórészeket, tartozékokat és szerelvényeket) a haszonanyagokra, illetve a hulladékokra érvényes forgalmi áron kell készletre venni és értékelni.

(3) A gazdálkodó szervezet a selejtezett vagy értékesített állóeszközök leszerelése, illetve értékesítése során felmerült kiadásait állóeszközfenntartási költségként köteles elszámolni. Ha építményeket helyükön létesítendő beruházás megvalósítása miatt kell selejtezni, a bontási költségeket a beruházás ráfordításaként kell elszámolni.

(4) A gazdálkodó szervezetek az állóeszközök selejtezésével, értékesítésével kapcsolatos, eredményt terhelő különbözetet három évre időbelileg elhatárolhatják. Az időbeli elhatárolást megfelelő számításokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani. ,

(5) Az állóeszközök biztosításával összefüggő eljárás (selejtezés, bevételek elszámolása stb.) pénzügyi szabályait a biztosítási jogszabályok tartalmazzák.

(6) Ha a felesleges állóeszközök hasznosítása bérbeadás útján történik, az állóeszközök után elszámolandó értékcsökkenési leírás a bérbeadót terheli. A bérbeadott állóeszközök kezelésével összefüggő további költségek viselése, a bérleti díj összege és esedékessége időpontjának tekintetében a felek megállapodása az irányadó. A bérlő a bérleti díjat termelési - forgalmi - költségei, a bérbeadó pedig - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - "belkereskedelmi tevékenység árbevétele" között számolja el.

A készletek hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai

12. §

(1) A gazdálkodó szervezet a készletek eladásából származó összegeket belkereskedelmi tevékenység árbevételeként, a selejtezéssel vagy készlet-leértékeléssel összefüggő, valamint a hiányzó készletekkel kapcsolatos veszteségeit a számviteli előírásokban megszabott módon veszteségként köteles elszámolni.

(2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek azon készletleértékelési veszteségeinek rendezése, amelyeket külön jogszabályok alapján az árkockázati vagy kockázati alap terhére számolnak el, a vonatkozó jogszabályok előírásai érvényesek.

(3) A felesleges készletek leértékelésével és selejtezésével összefüggő veszteségek elszámolásánál a gazdálkodó szervezetek hároméves időbeli elhatárolást alkalmazhatnak; ezt megfelelő bizonylatokkal alá kell támasztani.

(4) A készletek biztosításával összefüggő eljárás (selejtezés, bevételek elszámolása stb.) pénzügyi szabályait a biztosítási jogszabályok tartalmazzák,

Jóléti vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai

13. §

(1) A jóléti állóeszközök hasznosítása vagy selejtezése során azok nettó értékét a jóléti állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni. A leszerelés, értékesítés során felmerült kiadásokat a fejlesztési alap terhére, az azzal kapcsolatos bevételeket a fejlesztési alap javára kell elszámolni.

(2) A jóléti készletek bevételeit a jóléti és kulturális alapba kell helyezni. Az összes költséget ugyancsak a jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni.

(3) A jóléti vagyontárgyakat a gazdálkodó szervnél működő illetékes társadalmi szervezet egyetértésével lehet hasznosítani, illetve selejtezni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

Eljárási szabályok

14. §

A társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosítását és selejtezését, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolását a pénzügyi ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályok alapján kell ellenőrizni.

Hatálybalépés

15. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba*. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 65/1970. (XII. 31.) PM rendelettel, valamint a 3/1975. (I. 15.) PM rendelettel módosított 7/1968. (II. 4.) PM rendelet hatályát veszti.[1]

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter