56/1981. (XI. 18.) MT rendelet

a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről[1]

A Kormány az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya az emberre és a környezetre veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok keletkezésének ellenőrzésével és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

(2)[2] Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a radioaktív hulladékokra, továbbá

b) a kommunális hulladékokra (a települési szilárd és folyékony hulladékokra, valamint a kommunális szennyvíz kezeléséből származó iszapokra).

2. § (1) A veszélyes hulladékokat és veszélyességi osztályukat a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt és a rendelet hatályba lépése után ismertté váló hulladékot veszélytelenségének megállapításáig veszélyesnek kell tekinteni.

(3)[3] A (2) bekezdésben meghatározott hulladék minősítésére a termelő kérelme alapján kerül sor. A kérelem benyújtását a környezetvédelmi hatóság is előírhatja. A minősítést megalapozó vizsgálatot a termék előállítása szerint illetékes miniszter által - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és az országos tisztifőorvossal egyetértésben - kijelölt szerv végezheti.

(4)[4] Az újonnan ismertté váló hulladék veszélytelenségét vagy veszélyességi osztályát a Környezetvédelmi Felügyelőség - a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben - állapítja meg.

3. § (1) Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a veszélyes hulladék

- mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze,

- a termelésben való minél nagyobb arányú felhasználását tegye lehetővé,

- kezelésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa.

(2)[5] Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék gyűjtése, előkezelése, szállítása, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása, hasznosítása (a továbbiakban együtt: kezelése) során a talajba, a felszíni, a felszín alatti vízbe, a levegőbe jusson.

4. §[6] Veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységet kezdeni csak az első fokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) és az első fokú közegészségügyi hatóság (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) hozzájárulásával szabad.

A veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzése

5. §[7] (1) A termelő minden veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységéről köteles anyagmérleget készíteni. A környezetvédelmi hatóság - kérelemre - felmentést adhat az anyagmérleg készítési kötelezettség alól, vagy engedélyezheti annak egyszerűsített formában történő elkészítését.

(2) A termelő az anyagmérleg alapján - illetőleg ha készítése alól a környezetvédelmi hatóság felmentette, más dokumentumok alapján - köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül a tevékenysége során keletkező, a tulajdonában felhalmozott, illetőleg az általa kezelt veszélyes hulladékok fajtájáról, mennyiségéről és kezeléséről alapbejelentést, majd a tárgyévet követő év március 31. napjáig évente részletes változásjelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) A bejelentett adatok változásáról (veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység megkezdéséről és megszűnéséről, új hulladék képződéséről vagy régi megszűnéséről, a hulladék termelőjének, tulajdonosának és kezelési módjának megváltozásáról) nyolc napon belül értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot.

(4) A bejelentés módját és tartalmát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.

(5) A termelő köteles minden birtokában levő veszélyes hulladékról a R. 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba a hulladék képződésének és kezelésének (tárolás, felhasználás, átvétel, kiszállítás) változását a változást követően azonnal be kell jegyezni. A nyilvántartás nem selejtezhető.

A veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, szállítása

6. §[8] (1) A termelő köteles a tevékenysége során keletkező, illetőleg átvett veszélyes hulladékot a további kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhely(ek)en összegyűjteni, szükség esetén előkezelni.

(2) Az üzemi gyűjtőhelyeken - amennyiben a tűzrendészeti hatóság, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete rövidebb időt nem állapít meg - az egy év alatt keletkező veszélyes hulladék mennyiségnél több nem tárolható.

(3) A hulladék minőségének, a gyűjtőhely kialakítási, üzemeltetési módjának, a hulladék további kezelésének figyelembevételével a környezetvédelmi hatóság - a tűzrendészeti hatóság, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete hozzájárulásával - ettől eltérő tárolási időtartamot is meghatározhat.

7. §[9] A veszélyes hulladék szállítását az adott veszélyes anyagra érvényes szállítmányozási előírásokat betartva oly módon kell végezni, hogy az kizárja a különböző veszélyes hulladékok keveredését és a környezet szennyezését.

8. § (1) A nem vizes közegben keletkezett veszélyes hulladékot az átmeneti tárolás és a szállítás során nem szabad vízzel keverni. E rendelkezés alól indokolt esetben - az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával - a környezetvédelmi hatóság felmentést adhat.

(2) Veszélyes hulladékot tilos szilárd, folyékony és iszapszerű települési hulladékok, valamint a kommunális szennyvíztisztítás szennyvíziszapjai közé juttatni.

9. §[10]

A veszélyes hulladék ártalmatlanítása

10. §[11] (1) A termelő köteles a tulajdonában levő veszélyes hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni. Ezek megoldatlansága vagy kapacitáshiánya esetén gondoskodni kell a veszélyes hulladéknak a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett átmeneti tárolóban való elhelyezéséről.

(2) A termelő a kezelést elvégezheti - a környezetvédelmi hatóság engedélyével - meglevő berendezésében vagy létesítményében. Az engedélyt a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével adja meg.

(3) A termelő a veszélyes hulladékot kezelésre átadhatja az annak átvételére feljogosított személynek vagy szervezetnek. A termelő az átadás előtt köteles meggyőződni az átvevő átvételi jogosultságáról. A hulladék fuvarozója (bérszállítója) nem tekintendő sem átvevőnek, sem átadónak, és csak az általa végzett tevékenységért felelős.

(4) Veszélyes hulladék kezelésre történő átvételére a környezetvédelmi hatóság - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete állásfoglalásának figyelembevételével - ad engedélyt. Az engedélyezési eljárásra a 13. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak az irányadók. A veszélyes hulladék kezelésre történő átvételére jogosultak jegyzékét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter évente a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben közzéteszi.

11. § (1)[12] A veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely létesítésére irányuló döntés előtt a beruházó köteles beszerezni a környezetvédelmi felügyelőség előzetes hozzájárulását.

(2)[13] Veszélyes hulladékot kezelő berendezés vagy létesítmény területének kijelölésére, létesítésére, üzembe helyezésére irányuló engedélyezési eljárásokban be kell szerezni a környezetvédelmi, a növényegészségügyi és talajvédelmi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete és a vízügyi hatóság állásfoglalását.

12. §[14] Ha a termelő a veszélyes hulladékot más szervezetnek adja át, az átadáskor köteles írásban közölni a veszélyes hulladék lényeges minőségi jellemzőit.

Intézkedések a veszélyes hulladék környezetkárosító hatásainak megelőzésére

13. § (1)[15] A környezetvédelmi hatóság

a) engedélyezi - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete, az építésügyi és a vízügyi, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével - a veszélyes hulladék kezelésének, valamint a kezelésre vonatkozó üzemi vagy félüzemi kísérletek - a visszaforgatás kivételével - lefolytatásának feltételeit, módját, idejét és helyét. A benyújtott dokumentumoknak az alábbiakra kell kitérnie:

- kezelendő veszélyes hulladék

= minőségére,

= mennyiségére,

= kezelői technológiára;

- a kezelő technológiai kibocsátásaira (víz, levegő, »termék«) környezeti hatásaira;

- a telepítés, üzemeltetés helyére;

- a biztonsági intézkedésekre;

b) kötelezheti a termelőt meglevő kezelő berendezéseinek vagy létesítményeinek megfelelő üzemeltetésére, valamint a birtokában levő veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére, bejelentésének megtételére és nyilvántartásának elkészítésére, illetve kiegészítésére.

(2) A környezetvédelmi hatóság elrendelheti a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység korlátozását, telephely, üzemrész, üzem, gyár (a továbbiakban: üzem) üzemeltetésének, illetőleg gép működtetésének felfüggesztését, ha a termelő nem teljesíti az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségét, és a mulasztásból - az érdekelt hatóságok véleménye alapján - az emberi környezetre vagy az emberi egészségre közvetlen veszély származik.

(3) A környezet veszélyes hulladékkal való szennyezésének közvetlen és súlyos veszélye esetén az illetékes környezetvédelmi hatóság a helyszínen elrendeli a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység szüneteltetését, és erről azonnal végrehajtandó határozatot ad ki.

(4) A környezetvédelmi hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szabálytalanság teljes megszüntetése előtt feloldhatja, ha a termelő a közvetlen környezetszennyezés veszélyét jelentősen csökkentette. A (2) bekezdésben meghatározott intézkedés feloldásához az érdekelt hatóságok véleményét be kell szerezni.

14. § (1) Ha üzemzavar vagy más, rendkívüli esemény következtében a környezet veszélyes hulladékkal szennyeződhet, a termelőnek azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Az eseményről, továbbá a tett intézkedésekről és azok eredményeiről értesítenie kell a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóságot.

(2) A környezetvédelmi hatóság az érdekelt hatóságok bevonásával haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének körülményeit, a termelő által tett intézkedések hatásosságát, szükség esetén további feladatokat határoz meg a környezetszennyezés bekövetkezésének elhárítása érdekében.

(3)[16] A környezetszennyezés elhárítása érdekében a környezetvédelmi hatóság elrendelheti egyes hulladékoknak az azok kezelésére alkamas átmeneti tárolóval, illetve ártalmatlanító berendezéssel rendelkező termelő által történő átvételét, amennyiben az a kérdéses hulladék kezelésére szabad kapacitással rendelkezik.

(4) A környezetvédelmi hatóság - ha az eljárás nem tartozik más hatóság hatáskörébe - kötelezheti a termelőt, hogy a tevékenysége következtében szennyezett talaj ártalmatlanításáról, illetve átmeneti tárolásáról gondoskodjék.

(5) Az átmeneti tárolással, illetve ártalmatlanítással kapcsolatos valamennyi költség a hulladék termelőjét - ha annak kiléte nem állapítható meg, az államot - terheli, és annak megfizetésére a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a termelőt.

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos bírság

15. § (1)[17] A termelőt veszélyes hulladék bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a veszélyes hulladékok

a) anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére (értesítésre), változás jelentésére, továbbá nyilvántartására,

b) gyűjtésére, előkezelésére,

c) szállítására,

d) átmeneti tárolására, ártalmatlanítására, hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi.

(2) A bírság összegét a veszélyes hulladék mennyiségének és veszélyességi osztályának figyelembevételével kell megállapítani. A bírság összegének kiszámításakor figyelembe lehet venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésével előidézett veszély súlyát (ismétlődését, helyét).

(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján 6 hónapon belül - ugyanezen kötelezettségszegés miatt - ismételt bírság nem szabható ki. Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó kötelezés ettől eltérő határidőt állapít meg, a bírság ismételten e határidő lejártát követően szabható ki.

(4) Nem lehet bírságot kiszabni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésének a környezetvédelmi hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon túl.

(5)[18] A bírság kiszámításának módját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

16. § A bírságot a kötelezettség megszegésének helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság szabja ki.

17. § (1) A bírságot a Központi Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni, és azt a veszélyes hulladékok környezetszennyező anyaggá válásának megelőzésére kell fordítani.

(2) A bírságot árkalkulációs tényezőként nem lehet figyelembe venni, és azt a bírságolt szerv a jogerős határozat kézhez vételének időszakában köteles a mérlegbeszámolóban és a bejelentésben feltüntetni.

Záró rendelkezések

18. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetőjének a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok irányítására felelős dolgozót kell kijelölnie.

(2) A veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezések és a lerakóhelyek működéséről üzemnaplót kell vezetni. A lerakóhely üzemnaplója nem selejtezhető.

19. § Eltérő rendelkezés hiányában a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium azon felügyelősége gyakorolja, amelynek illetékességi területén a veszélyes hulladék keletkezik, vagy azt tárolják.

20. §[19] E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes hulladék a termelő vagy szolgáltató tevékenység során keletkező olyan anyag - ideértve a tisztítási műveletek során leválasztott anyagokat is -, amelyet annak tulajdonosa keletkezése folyamatában vagy eredeti célja szerint nem használ fel, és amely vagy amelynek bármely bomlásterméke - anyagi tulajdonságával, mennyiségével, koncentrációjával vagy akkumulációjával - az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére potenciális vagy tényleges károsító hatást fejt ki;

b) termelő az a személy vagy szervezet, akinek termelő vagy szolgáltató tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg azt mástól bármilyen célból átvesz. A hulladékot nem annak tulajdonosaként kezelő termelőre a termelő kötelességei csak saját tevékenységének mértékéig vonatkoznak;

c) kezelés a veszélyes hulladék környezetveszélyeztető hatásának csökkentésére, megelőzésére, kizárására irányuló tevékenység (gyűjtés, előkezelés, szállítás, átmeneti tárolás, ártalmatlanítás, hasznosítás);

d) gyűjtés a veszélyes hulladéknak a környezet elemeitől környezetszennyezést kizáró módon történő összeszedése és megfelelően kialakított gyűjtőhelyen a további kezelésre történő elszállításig tartó tárolása;

e) előkezelés a további kezelést elősegítő, illetőleg a veszélyes hulladék veszélyességét vagy veszélyeztető hatását csökkentő tevékenység;

f) szállítás a veszélyes hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

g) átmeneti tárolás a veszélyes hulladéknak az engedélyezett ideig tartó környezet károsítását erre az időszakra kizáró módon történő elhelyezése, ha a hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása technológia vagy igénybe vehető kapacitás hiánya miatt nem oldható meg;

h) ártalmatlanítás a veszélyes hulladék veszélyeztető hatása érvényesülésének kizárása a környezet elemeitől történő izolálással (elszigeteléssel) vagy anyagi minőségének olyan megváltoztatásával, hogy veszélyessége megszűnjön és a keletkező anyagok veszélyessége az eredeti hulladékénál kisebb legyen;

i) hasznosítás a veszélyes hulladéknak vagy valamely veszélyeztető komponensének a termelésben, termék előállításában történő felhasználása, feltéve, hogy az így előállított termék

- előállítása és használata során vagy után a hasonló rendeltetésű, de hulladékot nem tartalmazó terméknél a környezetet nagyobb mértékben nem szennyezi, és

- minősége megfelel a termék forgalomba hozatalára megállapított szakágazati követelményeknek és szabványoknak.

21. § (1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba.

(2)[20]

(3)[21] E rendelet végrehajtásának részletes szabályait az ágazati irányításuk alá tartozó tevékenységek körében az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben állapítják meg.

(4) A veszélyes hulladéknak minősülő állati hullák, állati eredetű hulladékok és melléktermékek összegyűjtésére, feldolgozására, ártalmatlanítására az állategészségügyi jogszabályok az irányadók.

1. számú melléklet az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelethez

A veszélyes hulladékok jegyzéke

2. számú melléklet az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelethez

A veszélyes hulladékok nyilvántartása a termelőnél

A veszélyes hulladékok nyilvántartásának tartalmaznia kell:

1. a termelő megnevezését (KSH-azonosító számát);

2. a veszélyes hulladék keletkezését eredményező eljárás (technológia, vásárlás, illetve egyéb célra történő átvétel) megnevezését, technológiai előiratának számát, keltét, a céltermék ITJ-számát;

3. a veszélyes hulladékot eredményező technológia anyagforgalmi diagramján a veszélyes hulladék fajtájának megjelölését;

4. a veszélyes hulladék fajtájának megnevezését, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium azonosító számát (a veszélyes hulladékok jegyzékének kódszámát, illetve a veszélyessé nyilvánító határozat számát);

5. a nem üzemszerű körülmények közötti keletkezés jelzését, a keletkezés körülményeit;

6. a veszélyes hulladék napi és éves mennyiségét (időszakos keletkezés esetén az időszak pontosításával), egyszeri (nem üzemszerű) keletkezésének mennyiségét;

7. a veszélyes hulladék fontosabb fizikai és kémiai jellemzőit [a halmazállapotot, a víztartalmat, a fűtőértéket, a viszkozitást, a lobbanáspontot, a tűzveszélyességi osztályt, a kémiai összetételt (a lehetséges pontossággal), a mérgező komponenst, a mérgező komponens kioldhatóságát, a fertőző csíra jellegét, számát stb.];

8. a veszélyeztető hatás típusát (fertőző, akut mérgező, rákkeltő stb.);

9. a veszélyes hulladék sorsát a következők szerint:

1. Hasznosítás (üzemen belül)

110 - a hasznosító technológia megnevezése

111 - a hasznosítási időpont

112 - az üzemnapló azonosító száma

113 - a hasznosított mennyiség (kg)

2. Értékesítés

210 - a vásárló megnevezése

211 - az adásvételi megállapodás kelte, száma

212 - a szállítólevél kelte, száma

213 - az értékesített mennyiség (kg)

3. Ártalmatlanítás

310 - lerakás

311 - a lerakótelep megnevezése, üzemeltetője

312 - az ártalmatlanítási szerződés, illetve engedély kelte, száma

313 - a szállítólevél kelte, száma

314 - a lerakott mennyiség (kg)

320 - égetés

321 - az égetőberendezés megnevezése, üzemeltetője

322 - az ártalmatlanítási szerződés, illetve engedély kelte, száma

323 - a szállítólevél vagy egyéb dokumentum kelte, száma

324 - az elégetett mennyiség (kg)

330 - egyéb (megnevezve, pl. feldolgozás, kémiai kezelés stb.)

331 - az ártalmatlanító, illetőleg feldolgozó szervezet megnevezése

332 - az ártalmatlanítási, illetve feldolgozási technológia megnevezése

333 - az ártalmatlanítási, illetve feldolgozási szerződés kelte, száma

334 - a szállítólevél vagy egyéb dokumentum kelte, száma

335 - a kezelt mennyiség (kg)

4. Kibocsátás

410 - talajra

411 - a kibocsátás helye

412 - a kibocsátás időpontja

413 - a kibocsátott mennyiség (kg)

420 - vízbe

421 - a befogadó megnevezése, a bevezetés szelvényszáma

422 - a bevezetés időpontja vagy időtartama

423 - a bevezetett mennyiség (kg)

424 - a VIZIG-vizsgálat időpontja, száma, eredménye

430 - levegőbe

431 - a kibocsátás helye

432 - a kibocsátás időpontja vagy időtartama

433 - a kibocsátott mennyiség (kg)

434 - az emissziómérés időpontja, eredménye, a mérést végző szerv megnevezése

Megjegyzés:

1. A nyilvántartás alkalmazásában a hulladék fogalmán - eltérően a KSH iparstatisztikai főosztálya által kiadott "Országosan egységes iparstatisztikai kérdőívek és utasítások" (Budapest, 1980) című kiadvány 12. oldalának (14) pontjában foglaltaktól - a rendelet 21. §-ának a) pontjában meghatározott anyagokat kell érteni.

2. A fel nem használt növényvédő szerek nyilvántartására a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 14/1974. (MÉM Ért. 22.) MÉM utasításával kiadott Mezőgazdasági biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvórendszabály III., Vegyszeres növényvédelem fejezetében leírtak az irányadók.