56/1981. (XI. 18.) MT rendelet
a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről[1]
A Kormány az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya az emberre és a környezetre veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok keletkezésének ellenőrzésével és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.
(2)[2] Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a radioaktív hulladékokra, továbbá
b) a kommunális hulladékokra (a települési szilárd és folyékony hulladékokra, valamint a kommunális szennyvíz kezeléséből származó iszapokra).
2. § (1) A veszélyes hulladékokat és veszélyességi osztályukat a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(2) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt és a rendelet hatályba lépése után ismertté váló hulladékot veszélytelenségének megállapításáig veszélyesnek kell tekinteni.
(3)[3] A (2) bekezdésben meghatározott hulladék minősítésére a termelő kérelme alapján kerül sor. A kérelem benyújtását a környezetvédelmi hatóság is előírhatja. A minősítést megalapozó vizsgálatot a termék előállítása szerint illetékes miniszter által - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és az országos tisztifőorvossal egyetértésben - kijelölt szerv végezheti.
(4)[4] Az újonnan ismertté váló hulladék veszélytelenségét vagy veszélyességi osztályát a Környezetvédelmi Felügyelőség - a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben - állapítja meg.
3. § (1) Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a veszélyes hulladék
- mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze,
- a termelésben való minél nagyobb arányú felhasználását tegye lehetővé,
- kezelésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa.
(2)[5] Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék gyűjtése, előkezelése, szállítása, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása, hasznosítása (a továbbiakban együtt: kezelése) során a talajba, a felszíni, a felszín alatti vízbe, a levegőbe jusson.
4. §[6] Veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységet kezdeni csak az első fokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) és az első fokú közegészségügyi hatóság (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) hozzájárulásával szabad.
A veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzése
5. §[7] (1) A termelő minden veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységéről köteles anyagmérleget készíteni. A környezetvédelmi hatóság - kérelemre - felmentést adhat az anyagmérleg készítési kötelezettség alól, vagy engedélyezheti annak egyszerűsített formában történő elkészítését.
(2) A termelő az anyagmérleg alapján - illetőleg ha készítése alól a környezetvédelmi hatóság felmentette, más dokumentumok alapján - köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül a tevékenysége során keletkező, a tulajdonában felhalmozott, illetőleg az általa kezelt veszélyes hulladékok fajtájáról, mennyiségéről és kezeléséről alapbejelentést, majd a tárgyévet követő év március 31. napjáig évente részletes változásjelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
(3) A bejelentett adatok változásáról (veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység megkezdéséről és megszűnéséről, új hulladék képződéséről vagy régi megszűnéséről, a hulladék termelőjének, tulajdonosának és kezelési módjának megváltozásáról) nyolc napon belül értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot.
(4) A bejelentés módját és tartalmát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.
(5) A termelő köteles minden birtokában levő veszélyes hulladékról a R. 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba a hulladék képződésének és kezelésének (tárolás, felhasználás, átvétel, kiszállítás) változását a változást követően azonnal be kell jegyezni. A nyilvántartás nem selejtezhető.
A veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, szállítása
6. §[8] (1) A termelő köteles a tevékenysége során keletkező, illetőleg átvett veszélyes hulladékot a további kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhely(ek)en összegyűjteni, szükség esetén előkezelni.
(2) Az üzemi gyűjtőhelyeken - amennyiben a tűzrendészeti hatóság, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete rövidebb időt nem állapít meg - az egy év alatt keletkező veszélyes hulladék mennyiségnél több nem tárolható.
(3) A hulladék minőségének, a gyűjtőhely kialakítási, üzemeltetési módjának, a hulladék további kezelésének figyelembevételével a környezetvédelmi hatóság - a tűzrendészeti hatóság, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete hozzájárulásával - ettől eltérő tárolási időtartamot is meghatározhat.
7. §[9] A veszélyes hulladék szállítását az adott veszélyes anyagra érvényes szállítmányozási előírásokat betartva oly módon kell végezni, hogy az kizárja a különböző veszélyes hulladékok keveredését és a környezet szennyezését.
8. § (1) A nem vizes közegben keletkezett veszélyes hulladékot az átmeneti tárolás és a szállítás során nem szabad vízzel keverni. E rendelkezés alól indokolt esetben - az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával - a környezetvédelmi hatóság felmentést adhat.
(2) Veszélyes hulladékot tilos szilárd, folyékony és iszapszerű települési hulladékok, valamint a kommunális szennyvíztisztítás szennyvíziszapjai közé juttatni.
9. §[10]
A veszélyes hulladék ártalmatlanítása
10. §[11] (1) A termelő köteles a tulajdonában levő veszélyes hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni. Ezek megoldatlansága vagy kapacitáshiánya esetén gondoskodni kell a veszélyes hulladéknak a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett átmeneti tárolóban való elhelyezéséről.
(2) A termelő a kezelést elvégezheti - a környezetvédelmi hatóság engedélyével - meglevő berendezésében vagy létesítményében. Az engedélyt a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével adja meg.
(3) A termelő a veszélyes hulladékot kezelésre átadhatja az annak átvételére feljogosított személynek vagy szervezetnek. A termelő az átadás előtt köteles meggyőződni az átvevő átvételi jogosultságáról. A hulladék fuvarozója (bérszállítója) nem tekintendő sem átvevőnek, sem átadónak, és csak az általa végzett tevékenységért felelős.
(4) Veszélyes hulladék kezelésre történő átvételére a környezetvédelmi hatóság - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete állásfoglalásának figyelembevételével - ad engedélyt. Az engedélyezési eljárásra a 13. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak az irányadók. A veszélyes hulladék kezelésre történő átvételére jogosultak jegyzékét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter évente a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben közzéteszi.
11. § (1)[12] A veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely létesítésére irányuló döntés előtt a beruházó köteles beszerezni a környezetvédelmi felügyelőség előzetes hozzájárulását.
(2)[13] Veszélyes hulladékot kezelő berendezés vagy létesítmény területének kijelölésére, létesítésére, üzembe helyezésére irányuló engedélyezési eljárásokban be kell szerezni a környezetvédelmi, a növényegészségügyi és talajvédelmi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete és a vízügyi hatóság állásfoglalását.
12. §[14] Ha a termelő a veszélyes hulladékot más szervezetnek adja át, az átadáskor köteles írásban közölni a veszélyes hulladék lényeges minőségi jellemzőit.
Intézkedések a veszélyes hulladék környezetkárosító hatásainak megelőzésére
13. § (1)[15] A környezetvédelmi hatóság
a) engedélyezi - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első fokú intézete, az építésügyi és a vízügyi, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével - a veszélyes hulladék kezelésének, valamint a kezelésre vonatkozó üzemi vagy félüzemi kísérletek - a visszaforgatás kivételével - lefolytatásának feltételeit, módját, idejét és helyét. A benyújtott dokumentumoknak az alábbiakra kell kitérnie:
- kezelendő veszélyes hulladék
= minőségére,
= mennyiségére,
= kezelői technológiára;
- a kezelő technológiai kibocsátásaira (víz, levegő, »termék«) környezeti hatásaira;
- a telepítés, üzemeltetés helyére;
- a biztonsági intézkedésekre;
b) kötelezheti a termelőt meglevő kezelő berendezéseinek vagy létesítményeinek megfelelő üzemeltetésére, valamint a birtokában levő veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére, bejelentésének megtételére és nyilvántartásának elkészítésére, illetve kiegészítésére.
(2) A környezetvédelmi hatóság elrendelheti a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység korlátozását, telephely, üzemrész, üzem, gyár (a továbbiakban: üzem) üzemeltetésének, illetőleg gép működtetésének felfüggesztését, ha a termelő nem teljesíti az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségét, és a mulasztásból - az érdekelt hatóságok véleménye alapján - az emberi környezetre vagy az emberi egészségre közvetlen veszély származik.
(3) A környezet veszélyes hulladékkal való szennyezésének közvetlen és súlyos veszélye esetén az illetékes környezetvédelmi hatóság a helyszínen elrendeli a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység szüneteltetését, és erről azonnal végrehajtandó határozatot ad ki.
(4) A környezetvédelmi hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szabálytalanság teljes megszüntetése előtt feloldhatja, ha a termelő a közvetlen környezetszennyezés veszélyét jelentősen csökkentette. A (2) bekezdésben meghatározott intézkedés feloldásához az érdekelt hatóságok véleményét be kell szerezni.
14. § (1) Ha üzemzavar vagy más, rendkívüli esemény következtében a környezet veszélyes hulladékkal szennyeződhet, a termelőnek azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Az eseményről, továbbá a tett intézkedésekről és azok eredményeiről értesítenie kell a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóságot.
(2) A környezetvédelmi hatóság az érdekelt hatóságok bevonásával haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének körülményeit, a termelő által tett intézkedések hatásosságát, szükség esetén további feladatokat határoz meg a környezetszennyezés bekövetkezésének elhárítása érdekében.
(3)[16] A környezetszennyezés elhárítása érdekében a környezetvédelmi hatóság elrendelheti egyes hulladékoknak az azok kezelésére alkamas átmeneti tárolóval, illetve ártalmatlanító berendezéssel rendelkező termelő által történő átvételét, amennyiben az a kérdéses hulladék kezelésére szabad kapacitással rendelkezik.
(4) A környezetvédelmi hatóság - ha az eljárás nem tartozik más hatóság hatáskörébe - kötelezheti a termelőt, hogy a tevékenysége következtében szennyezett talaj ártalmatlanításáról, illetve átmeneti tárolásáról gondoskodjék.
(5) Az átmeneti tárolással, illetve ártalmatlanítással kapcsolatos valamennyi költség a hulladék termelőjét - ha annak kiléte nem állapítható meg, az államot - terheli, és annak megfizetésére a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a termelőt.
A veszélyes hulladékkal kapcsolatos bírság
15. § (1)[17] A termelőt veszélyes hulladék bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a veszélyes hulladékok
a) anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére (értesítésre), változás jelentésére, továbbá nyilvántartására,
b) gyűjtésére, előkezelésére,
c) szállítására,
d) átmeneti tárolására, ártalmatlanítására, hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi.
(2) A bírság összegét a veszélyes hulladék mennyiségének és veszélyességi osztályának figyelembevételével kell megállapítani. A bírság összegének kiszámításakor figyelembe lehet venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésével előidézett veszély súlyát (ismétlődését, helyét).
(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján 6 hónapon belül - ugyanezen kötelezettségszegés miatt - ismételt bírság nem szabható ki. Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó kötelezés ettől eltérő határidőt állapít meg, a bírság ismételten e határidő lejártát követően szabható ki.
(4) Nem lehet bírságot kiszabni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésének a környezetvédelmi hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon túl.
(5)[18] A bírság kiszámításának módját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.
16. § A bírságot a kötelezettség megszegésének helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság szabja ki.
17. § (1) A bírságot a Központi Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni, és azt a veszélyes hulladékok környezetszennyező anyaggá válásának megelőzésére kell fordítani.
(2) A bírságot árkalkulációs tényezőként nem lehet figyelembe venni, és azt a bírságolt szerv a jogerős határozat kézhez vételének időszakában köteles a mérlegbeszámolóban és a bejelentésben feltüntetni.
Záró rendelkezések
18. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetőjének a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok irányítására felelős dolgozót kell kijelölnie.
(2) A veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezések és a lerakóhelyek működéséről üzemnaplót kell vezetni. A lerakóhely üzemnaplója nem selejtezhető.
19. § Eltérő rendelkezés hiányában a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium azon felügyelősége gyakorolja, amelynek illetékességi területén a veszélyes hulladék keletkezik, vagy azt tárolják.
20. §[19] E rendelet alkalmazásában
a) veszélyes hulladék a termelő vagy szolgáltató tevékenység során keletkező olyan anyag - ideértve a tisztítási műveletek során leválasztott anyagokat is -, amelyet annak tulajdonosa keletkezése folyamatában vagy eredeti célja szerint nem használ fel, és amely vagy amelynek bármely bomlásterméke - anyagi tulajdonságával, mennyiségével, koncentrációjával vagy akkumulációjával - az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére potenciális vagy tényleges károsító hatást fejt ki;
b) termelő az a személy vagy szervezet, akinek termelő vagy szolgáltató tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg azt mástól bármilyen célból átvesz. A hulladékot nem annak tulajdonosaként kezelő termelőre a termelő kötelességei csak saját tevékenységének mértékéig vonatkoznak;
c) kezelés a veszélyes hulladék környezetveszélyeztető hatásának csökkentésére, megelőzésére, kizárására irányuló tevékenység (gyűjtés, előkezelés, szállítás, átmeneti tárolás, ártalmatlanítás, hasznosítás);
d) gyűjtés a veszélyes hulladéknak a környezet elemeitől környezetszennyezést kizáró módon történő összeszedése és megfelelően kialakított gyűjtőhelyen a további kezelésre történő elszállításig tartó tárolása;
e) előkezelés a további kezelést elősegítő, illetőleg a veszélyes hulladék veszélyességét vagy veszélyeztető hatását csökkentő tevékenység;
f) szállítás a veszélyes hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
g) átmeneti tárolás a veszélyes hulladéknak az engedélyezett ideig tartó környezet károsítását erre az időszakra kizáró módon történő elhelyezése, ha a hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása technológia vagy igénybe vehető kapacitás hiánya miatt nem oldható meg;
h) ártalmatlanítás a veszélyes hulladék veszélyeztető hatása érvényesülésének kizárása a környezet elemeitől történő izolálással (elszigeteléssel) vagy anyagi minőségének olyan megváltoztatásával, hogy veszélyessége megszűnjön és a keletkező anyagok veszélyessége az eredeti hulladékénál kisebb legyen;
i) hasznosítás a veszélyes hulladéknak vagy valamely veszélyeztető komponensének a termelésben, termék előállításában történő felhasználása, feltéve, hogy az így előállított termék
- előállítása és használata során vagy után a hasonló rendeltetésű, de hulladékot nem tartalmazó terméknél a környezetet nagyobb mértékben nem szennyezi, és
- minősége megfelel a termék forgalomba hozatalára megállapított szakágazati követelményeknek és szabványoknak.
21. § (1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba.
(2)[20]
(3)[21] E rendelet végrehajtásának részletes szabályait az ágazati irányításuk alá tartozó tevékenységek körében az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben állapítják meg.
(4) A veszélyes hulladéknak minősülő állati hullák, állati eredetű hulladékok és melléktermékek összegyűjtésére, feldolgozására, ártalmatlanítására az állategészségügyi jogszabályok az irányadók.
1. számú melléklet az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelethez
A veszélyes hulladékok jegyzéke
| NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK | ||
| Élelmiszerek és élvezeti cikkek hulladékai | ||
| Ecetgyártási iszap | III. | Ecet előállítása |
| Növényi és állati eredetű zsírkészítmények hulladékai, kivéve a vágóhidak, húsfeldolgozók hulladékait | ||
| Növényi olaj hulladékok | ||
| Romlott növényi olajok | II. | Étolaj előállítása, étkezési zsiradékok előállítása, kereskedelem |
| Észterezett olajmaradékok | II. | Gyógyszerek és testápoló cikkek előállítása |
| Növényi és állati eredetű zsírok, viaszok hulladékai | ||
| Kenőaanyag-hulladékok | II. | Huzalhúzó üzemek |
| Zsírsavmaradékok | II. | Étkezési zsírok és szappan előállítása |
| Állattartási és vágóhídi hulladékok | ||
| Vágóhídi hulladékok | ||
| Csonthulladék és bőrmaradványok | II. | Vágóhidak, húsfeldolgozás és továbbfeldolgozás |
| Belsőségek | II. | Vágóhidak |
| Szárnyashulladékok | II. | Baromfifeldolgozó üzemek |
| Halhulladékok | II. | Halfeldolgozás |
| Elengedett vér, vértartalmú hulladékok | II. | Vágóhidak |
| Felhasználhatatlan toll, paraffinos toll | II. | Baromfifeldolgozó üzemek, tollfeldolgozás |
| Gyomor-és béltartalmak | II. | Vágóhidak |
| Vadhulladékok | II. | Vadkereskedések, vadfeldolgozó üzemek |
| Zsírhulladékok | II. | Vágóhidak, húsfeldolgozás |
| Állati hullák | ||
| Kísérleti állatok tetemei | I. | Állattartó intézmények, állatkórházak, gyógyszerkísérletek |
| Elhullott állatok tetemei | I. | Állatkereskedelem, mezőgazdasági, állattartó intézmények |
| Fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek | II. | Vágóhidak, baromfi-, nyúl-, hal-, húsfeldolgozás, állatifehérje-üzemek stb. |
| Állati fekáliák | ||
| Különleges trágya | II. | Állattartó intézmények, állategészségügyi zárlat alatt álló állattartó helyek |
| Nyersbőr- és bőrkikészítési hulladékok | ||
| Nyersbőr és állati szőrök (prémek) hulladékai | ||
| Bőrenyv-(húslás-) maradékok | II. | Cserzőüzemek és a nyers szőrme feldolgozása |
| Bőrkikészítési hulladékok cserzési hulladék nélkül | ||
| Bőrmeszezési iszap | II. | Nyersprémfeldolgozás |
| Cserzőüzemi iszap | I. | Cserzőüzemek és nyersprémfeldolgozás |
| Bőrkikészítési hulladékok | ||
| Bőrhulladékok krómcserzésből | II. | Cserzőüzemek |
| Fahulladékok | ||
| Fahulladékok | ||
| Olajjal átitatott fűrészpor és forgács | II. | Olajok felitatása, káresetek |
| Oldószerrel átitatott fűrészpor és forgács | II. | Oldószerek felitatása, káresetek |
| Szennyezett fűrészpor és forgács | II. | Folyadékok felitatása, káresetek, állatkísérletes munkahelyek állatházaiból |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Cellulóz-, papír- és kartonhulladékok | ||
| Papír- és kartonhulladékok | ||
| Olajos papírszűrő | III. | Olajtisztítás, járműjavítók |
| Szennyes szűrőpapír | II. | Vegyipar, lég- és gáztisztítás, szűrési folyamatok |
| Egyéb növényi és állati eredetű hulladékok | ||
| Egyéb növényi és állati eredetű hulladékok | ||
| Bélhúrgyártási iszap | II. | Természetes belek feldolgozása |
| Szappangyártás lúgos maradéka | II. | Szappangyártás |
| Kifőzési maradékok | III. | Zselatingyártás, állati termékek feldolgozása |
| Szappanfőzési iszap | III. | Szappangyártás |
| Bélhulladékok | II. | Természetes belek feldolgozása |
| ÁSVÁNYI EREDETŰ HULLADÉKOK | ||
| Ásványi eredetű hulladékok a fémhulladékok nélkül | ||
| Kohászati és öntödei törmelékek, kemence- és tűztérjavítások bontási maradékai | ||
| Kemencejavítás bontási maradékai, metallurgiai folyamatokból cianid-, fluorid-, illetve nehézfényszennyezéssel | I. | Fémgyártás, öntödék, fémfeldolgozás, cementálás |
| Kohászati salakok, porok | ||
| Színesfémolvasztási salak | II. | Színesfémöntödék |
| Ólomfölözék (salak) | II. | Ólomöntödék, nyomdák |
| Cinksalak | II. | Cinkgyártás |
| Sósalak (alumínimtartalmú) | II. | Alumíniumolvasztók |
| Sósalak (magnéziumtartalmú) | II. | Magnéziumolvasztók |
| Ónhamu | II. | Ón előállítása |
| Ólomhamu | II. | Ólom előállítása |
| Színesfémtartalmú szűrőpor leválasztóból | II. | Színesfémgyártás, öntödék |
| Tüzelésből származó salak, hamu és por | ||
| Veszélyeshulladék-égetők salakja | II. | Veszélyeshulladék-égetők |
| Veszélyeshulladék-égetők pernyéje és pora | II. | Veszélyeshulladék-égetők |
| Egyéb szilárd ásványi hulladékok | ||
| Elhasznált aktív szén hulladéka | II. | Vegyipar, kénsav előállítása |
| Használtolaj-felszívató anyagok | II. | Olaj és egyéb káresetek |
| Üveg- és kerámiahulladék a termékre jellemző szennyeződéssel | II. | Kerámiatermékek gyártása, üvegelőállítás és -feldolgozás, mázkészítés, világítótestek, izzólámpa és képcsövek előállítása, vegyipar |
| Használt szűrő- és itatómasszák (kovaföld, szűrőföld, aktív szén) | II. | Vegyipar, vegytisztítás, adszorpciós gáz- és folyadéktisztítás |
| Azbeszthulladék | III. | Azbeszt előkészítése és feldolgozása |
| Azbesztpor | III. | Azbeszt előkészítése és feldolgozása |
| Ásványi eredetű iszapok | ||
| Vörösiszap | II. | Alumíniumgyártás |
| Zománciszap, zománcsalak | II. | Zománcolás |
| Gipsziszap a gyártmányra jellemző szennyeződéssel | II. | Vegyipar, semlegesítés, füstgáz kéntelenítése |
| Színesfémgyártási iszap | I. | Színesfémgyártás, öntés átolvasztás |
| Edzőüzemi cianidtartalmú iszap | I. | Edzőüzemek |
| Edzőüzemi nitrátiszap és nitráttartalmú iszap | I. | Edzőüzemek |
| Bárium-karbonátiszap | I. | Edzőüzemek |
| Higanytartalmú bárium-szulfátiszap | I. | Vegyipar, klór előállítása |
| Foszfátiszap | II. | Felületkezelés, foszfátozás |
| Kalcium-szulfitiszap | II. | Füstgázkéntelenítés |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Horganyiszap | I. | Horganyozó üzemek, nyomdák |
| Ólomiszap | I. | Ólomgyártás és -felhasználás, üveggyártás |
| Fémhulladékok | ||
| Színesfém hulladékok | ||
| Berillium forgács és por | II. | Berillium feldolgozása, navigációs műszerek gyártása |
| Cinkhulladék | II. | Cinkgyártás és -feldolgozás, vegyipar, nyomdák |
| Színesfémtartalmú porok | II. | Színesfémgyártás, öntödék, olvasztás, feldolgozás |
| Higany, higanytartalmú porok és iszapok | I. | Gyártás, feldolgozás, fémipar |
| KÉMIAI ÁTALAKÍTÁS HULLADÉKAI | ||
| Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából, felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Galvániszapok | ||
| A galvániszapok sokféle anyagot tartalmaznak, ezért a besorolást a mindenkori, mennyiség szempontjából domináló komponens szerint kell végezni. Ettől függetlenül a cianidtartalmú és a króm(VI)-tartalmú iszapokat alapvetően mindig a cianidtartalmú és a króm(VI)-tartalmú iszapokhoz kell sorolni. | ||
| Cianidtartalmú galvániszapok | I. | Galvánozó üzemek, galvántechnikai részműveleteket végző üzemek (pl. gépgyártás, járműipar, elektrotechnika, finommechanikai és optikai üzemek, órák, vaslemez és fémáruk előállítása) |
| Króm(VI)-tartalmú galvániszapok | I. | |
| Króm(III)-tartalmú galvániszapok | I. | |
| Réztartalmú galvániszapok | I. | |
| Cinktartalmú galvániszapok | I. | |
| Kadmiumtartalmú galvániszapok | I. | |
| Nikkeltartalmú galvániszapok | I. | |
| Kobalttartalmú galvániszapok | I. | |
| Nemesfémtartalmú galvániszapok | I. | |
| Egyéb oxid, hidroxid hulladékok | ||
| Cink-oxid hulladék, cink-oxid tartalmú hulladék | II. | Cink előállítása, öntödék, tűzihorganyzás |
| Cink-hidroxid hulladék, cink-hidroxid tartalmú hulladék | II. | Galvánüzemek, horganyzó üzemek, nyomdák, klisék előállítása, vagyipar |
| Barnakő, mangánoxid | II. | Szárazelemgyártás, vegyipar |
| Króm(III)-oxid hulladék, króm(III)-oxid tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, festékgyártás |
| Réz-oxid (I., II.) hulladékok, illetve ezeket tartalmazó | II. | Vegyipar, fémfeldolgozás |
| Sók gyártásából, felhasználásából származó hulladékok | ||
| Bőrök sózásából visszamaradt sók | II. | Cserzőműhelyek, nyersprémfeldolgozás, vágóhidak |
| Nátrium és kálium-foszfát hulladékok | III. | Vegyipar, mosószerek és konzerváló szerek előállítása |
| Impregnálósók hulladékai | I. | Fakonzerválás |
| Bőr-vegyszerek cserzőanyagok | I. | Cserzőműhelyek |
| Hamuzsír maradékok | II. | Vegyipar |
| Ammónium-klorid hulladék, ammónium-klorid tartalmú hulladék | II. | Vegyipar, forrasztás |
| Ammónium-bifluorid hulladék, ammónium-bifluorid tartalmú hulladékok | II. | Felületkezelés különböző fémeknél |
| Arzén-trioxid hulladék, arzén-trioxid tartalmú hulladék | I. | Színesfém előállítása |
| Arzén-triszulfid hulladék, arzén-triszulfid tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, mosószernyersanyagok előállítása |
| Barnítósó hulladékok | I. | Felületkezelés |
| Nátrium-bromid hulladék, nátrium-bromid tartalmú hulladék | I. | Fotokémiai nyersanyagok előállítása |
| Ólomsó hulladék, ólomsó tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, fémgyártás |
| Megevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Báriumsó hulladék, báriumsó tartalmú hulladék | I. | Kerámiai termékek előállítása, üveggyártás, textilipar, vegyipar, fémedzés |
| Alkáli-és alkáliföldfém-szulfid hulladékok, illetve ezeket tartalmazó hulladék | II. | Vegyipar, bőrgyártás |
| Nehézfémszulfid hulladék, nehézfémszulfid tartalmú hulladékok | I. | Vegyipar, színesfémgyártás |
| Réz-klorid hulladék | II. | Vegyipar, növényvédő szerek előállítása, elektrotechnika |
| Cianidtartalmú edzősó | I. | Vegyipar, fémedzés |
| Nitrát- és nitrittartahnú edzősó hulladék | I. | Vegyipar, fémedzés |
| Vanádiumsó hulladék, vanádiumsó tartalmú hulladék | I. | Fémgyártás |
| Mangánsók | II. | Vegyipar, gépipar |
| Savak, lúgok és koncentrátumok gyártásából, felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Sav hulladékok | ||
| Elhasznált akkumulátorsav | I. | Járművek, vasút, ócskavaskereskedelem |
| Hulldék-savak, -savkeverékek, -pácok (savas kémhatású) | I. | Felületkezelés a fémeknél, pácolás, marás, galvanizáló üzemek, vegyipar |
| Krómkénsav hulladék, krómkénsavtartalmú hulladékok | I. | Laboratóriumok, kórházak, fémpácolás |
| Lúgok | ||
| Hulladék-lúgok, lúgkeverékek, -pácok (bázikuskémhatásúak) | I. | Fémek felületkezelése pácolás, marás, galvanizáló üzemek, vegyipar |
| Hullalék ammóniumhidroxid (ammóniákoldat) ammónium-hidroxid tartalmú hulladék | II. | Fénymásolók, vegyipar |
| Koncentrátum hulladékok | ||
| Hipoklorit szennylúg | II. | Cellulózgyártás, textilipar, fehérítőüzem |
| Elhasznált fixáló oldatok | II. | Fotótechnikai üzemek, fotolaboratóriumok, röntgenlaboratóriumok, nyomdák, klisék előállítása |
| Szulfit szennylúg | II. | Cellulózgyártás |
| Cserzőfolyadék hulladék | I. | Cserzőműhelyek |
| Elhasznált kéntartalmú fürdők | I. | Felületkezelés |
| Elhasznált króm(VI)-tartalmú koncentrátumok és félkoncentrátumok | I. | Felületkezelés |
| Elhasznált cianidtartalmú koncentrátumok és félkoncentrátumok | I. | Felületezés |
| Cianidtartalmú öblítő- és mosóvizek | I. | Felületkezelés |
| Elhasznált fehérítő fürdők | I. | Filmelőhívás és másolás |
| Fémsókat tartalmazó elhasznált koncentrátumok és félkoncentrátumok (pl. nitrátoldatok, rozsdátlanító fürdők, barnító fürdők) | I. | Felületkezelés |
| Fémsókat tartalmazó öblítő- és mosóvizek | I. | Felületkezelés |
| Hulladék réz-klorid oldat | II. | Nyomdák, maratóüzemek |
| Hulladék vas-klorid oldat | II. | Nyomdák, maratóüzemek |
| Elhasznált előhívó fürdő | II. | Fototechnikai laboratóriumok, nyomdák, klisék előállítása |
| Növényvédőszerek, faanyagvédő szerek, gyógyszerkészítmények hulladékai | ||
| Növényvédő szerek hulladékai | ||
| Régi növényvédő szerek maradékai | I. | Vegyipar, növényvédő szerek előállítása, kereskedelem és felhasználás, betiltott, illetve felhasználásra alkalmatlan, lejárt szavatossági idejű szerek |
| Növényvédőszer-előállítás hulladékai | I. | Vegyipar, növényvédő szerek előállítása |
| Növényvédőszer-tárolás és -felhasználás hulladékai | I. | Kereskedelem, felhasználás (szennyeződés miatt felhasználásra alkalmatlan szerek) |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Faanyagvédő szerek hulladékai | ||
| Faanyagvédő szerek hulladékai | I. | Fatelítő üzemek |
| Gyógyszerkészítmények hulladékai | ||
| Gyógyszerként gyógyászati célra nem használható gyógyszerek, termékek | II. | Gyógyszertárak, kórházak, orvosi rendelők, kereskedelem |
| Gyógyszergyártás termelési hulladékai | I. | Gyógyszergyártás |
| Gyógynövény-feldolgozás maradékai | III. | Gyártás, kereskedelem |
| Biomasszák | III. | Fermentáció |
| Kőolajiparból és a kőolajtermékek felhasználásából származó hulladékok | ||
| Kőolajtermékek gyártásából és felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Sava, olajhulladékok | II. | Textilipar |
| Fáradtolaj hulladékok | II. | Ipar, járműjavítók, benzinkutak, mezőgazdasági erőgépek |
| Szennyezett üzemanyag hulladékok | II. | Üzemanyagtartályok, mezőgazdaság |
| Hulladék trafóolajok, -hőközlő olajok, amelyek mentesek poliklórozott bifenilektől és poliklórozott terfenilektől | II. | Transzformátorok, transzformátorállomások |
| Hulladék trafóolajok, -kőközlő olajok, amelyek poliklórozott bifenileket és terfenileket tartalmaznak | I. | Vegyipar, elektromos energiaszolgáltatás |
| Szennyezett fűtőolajok | II. | Olajtartályok, olajtárolók |
| Fúráshoz, vágáshoz és csiszoláshoz használt olajhulladékok | II. | Forgácsolással járó fémmegmunkálás, felületkezelés |
| Kőolaj eredetű zsírok és viaszok gyártásából és felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Olajüledék (gacs) | II. | Petrokémia, paraffinoxidálás |
| Zsírhulladék | III. | Ipar, gépjárműjavító üzemek, mezőgazdaság |
| Zsírsavszármazék hulladékok | III. | Vegyipar |
| Kőolajtermékek emulzió és keverék hulladékai | ||
| Szintetikus hűtő- és kenőanyagok hulladékai | II. | Forgácsolással járó fémmegmunkálás, felületkezelés |
| Fúró-, csiszolóemulzió és emulziókeverék hulladékok | II. | Forgácsolással járó fémmegmunkálás, felületkecelés |
| Hónolóolaj (dörzsolaj) maradékok | II. | Fémmegmunkálás |
| Kompresszor kondenzátumok | III. | Kompresszor |
| Viaszemulzió hulladékok | III. | Járművek javítása |
| Bitumenemulzió hulladék | III. | Vegyipar, építőanyaggyártás, építkezések |
| Kőolajjal, illetve kőolajtermékekkel, szennyezett iszapok | ||
| Homokfogó maradékok | II. | Homokfogó, tárolótartályok |
| Olaj és benzinleválasztásból származó hulladékok | II. | Gépjárműjavítók, autómosók, dekantáló berendezések |
| Olajelválasztó berendezések iszapja | II. | Dekantáló berendezések, emulzióbontók, szennyvíztisztítók |
| Tartálytisztításból és hordómosásból származó iszap | II. | Tartály- és hordótisztítás |
| Horzsakőolaj-keverék | II. | Felületmentesítés, fényezés |
| Paraffinolaj-iszap | II. | Petrokémia |
| Eróziós iszap (petróleum és grafit) | II. | Szerszámgyártás |
| Hónolóiszap (dörzsiszap) | II. | Fémek felületi megmunkálása |
| "Leppoló" iszap | II. | Fémek felületi megmunkálása |
| Olajtartalmú csiszolóiszapok | II. | Fémek felületi megmunkálása |
| Fúrási iszapok | II. | Kőolajkutatás és -bányászat |
| Kőolajfeldolgozás hulladékai | ||
| Kőolajtartalmú fehérítő föld | II. | Fáradtolaj és kenőolaj finomítása |
| Savgyanta és savas bitumen maradékok | II. | Fáradtolaj és kenőolaj finomítása |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Kőolaj finomítási iszapok | II. | Kőolaj finomítása |
| Savgyanta feldolgozás hulladékai | II. | Savgyanta feldolgozás |
| Kőolajtartalmú hulladéksavak | I. | Kőolajfinomítás |
| Kőolajtermékek egyéb különleges hulladékai | ||
| Fenoltartalmú iszapok és maradékok | I. | Kokszolók, gázművek, petrokémia |
| Merkaptántartalmú iszap | I. | Petrokémia, gázművek, kokszolók |
| Antracéntartalmú maradék | I. | Petrokémia, gázművek, kokszolók |
| Naftalintartalmú maradék | I. | Petrokémia, gázművek, kokszolók ' |
| Olajgázosításból származó pelletek | II. | Olajgázosító berendezések |
| Kokszolók és gázművek nedvelportalanításból származó iszap | II. | Kokszolók, gázművek |
| Kátrányhulladék | II. | Petrokémia |
| Bitumenhulladék, bitumenkoksz, aszfalthulladék | II. | Petrokémia, építkezések, szénelektródák előállítása |
| Kátránymaradék | II. | Gázművek, kokszolók, építkezések |
| Brikett-szurokmaradék | II. | Petrokémia |
| Kátrányolaj-gyártás desztillációs maradéka | II. | Petrokémia, kokszolók, gázművek |
| Kőszénkátrány maradékok | II. | Kokszolók |
| Fenolosvíz | I. | Petrokémia, kokszolók, gázművek |
| Petrolkoksz maradék | II. | Petrokémia, kokszölők, gázművek, szénelektródák előállítása |
| Szén-, olajkeverékek | II. | Petrokémia |
| Cianidtartalmú iszap | I. | Kokszolók, gázművek |
| Egyéb iszapok kokszolókból és gázművekből | II. | Kokszolók, gázművek |
| Egyéb iszapok petrokémiából | II. | Petrokémia |
| Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, kittek és gyanták gyártásából és felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Halogéntartalmú szerves oldószerek és oldószerkeverékek gyártásából, felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Etilén-klorid hulladék, etilén-klorid tartalmú hulladék | I. | |
| Klór-benzol hulladék, klór-benzol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, vegytisztítós, fémfelületek zsírtalanítása, mázolóanyagok előállítása |
| Klorofrom hulladék, klorofrom tartalmú hulladék | I. | |
| Diklór-fenol hulladék, diklór-fenol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar |
| Hűtőanyag hulladékok (fluorozott szénhidrogén hűtőanyagok és hasonlók), illetve ezeket tartalmazó hulladékok | I. | Hűtőanyagok előállítása és alkalmazása |
| Metilén-klorid hulladék, metilén-klorid tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, fémfelületek zsírtalanítása, műanyagfeldolgozás, mázolóanyagok előállítása |
| Monoklór-fenolhulladék,monoklór-fenoltartalmú hulladék | I. | Vegyipar |
| Klórozott paraffin hulladék, klórozott paraffintartalmú hulladék | I. | Vegyipar, szénhidrogének klórozása |
| Perklór-etilén hulladék, perklór-etilén tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, vegytisztítós, fémfelületek zsírtalanítása, mázolóanyagok előállítása |
| PVC-lágyító maradék | I. | Műanyagfeldolgozás, vegyipar |
| Széntetra-klorid hulladék, széntetra-klorid tartalmú hulladék | I. | |
| Triklór-etilén hulladék, triklór-etilén tartalmú hulladék Triklór-etán hulladék, | I. | Vegyipar, textilipar, vegytisztítós, fémfelületek zsírtalanítása, mázolóanyagok előállítása |
| Triklór-etán tartalmú hulladék | I. | |
| Halogéntartalmú hidegtisztító maradékok | I. | Petrokémia, ipar |
| Halogéntartalmú oldószerkeverék hulladékai, illetve ezeket tartalmazó hulladékok | I. | Petrokémia, ipar |
| Epiklór-hidrin hulladék, epiklór-hidrin tartalmú hulladék | I. |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Diklór-etán hulladék, diklór-etán tartalmú hulladék | I. | Vegyipar |
| Dibróm-etán hulladék, dibróm-etán tartalmú hulladék | I. | |
| Alul-klorid hulladék, alul-klorid tartalmú hulladék | I. | |
| Halogénmentes szerves oldószerek és oldószerkeverékek, gyártásából, felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Aceton hulladék, aceton tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, mázolóanyagok előállítása, műanyagfeldolgozás |
| Etil-acetát hulladék, etil-acetát tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, mázolóanyagok előállítása |
| Etilén-glikol hulladék, etilén-glikol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati anyagok előállítása, textilipar, mázolóanyagok előállítása |
| Etil-glikol hulladék, etil-glikol testalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati és pirotechnikai termékek előállítása |
| Etil-fenol hullalék, etil-fenol tartalmú hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása és zsírtalanítása, vegyipar |
| Benzol hulladék, benzol tartalmú hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása és zsírtalanítása |
| Butit-acetát hulladék, butit-acetát tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, mázolóanyagok előállítása |
| Ciklohexanon hulladék, ciklohexanon tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, mázolóanyagok előállítása, műanyagfeldolgozás |
| Dekahidrouaftalin (dekalin) hulladék, dekahidronaftalin tartalmú hulladék | I. | Petrokémia, vegyipar, mázolóanyagok gyártása, textilipar |
| Dietil-éter hulladék, dietil-éter tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati és pirotechnikai gyártmányok előállítása |
| Dimetil-formamid hulladék, dimetil-formamid tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar-, műanyagfeldolgozás |
| Dimetil-szulfid hulladék, dimetil-szulfid tartalmú hulladék | I. | |
| Dimetil-sulfoxid hulladék, dimetil-sulfoxid tartalmú hulladék | I. | |
| Dioxán hulladék, dioxán tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati és pirotechnikai termékek előállítása |
| Metanol hulladék, metanol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati termékek előállítása, textilipar mázolóanyagok előállítása |
| Metil-acetát hulladék, metil-acetát tartalmú hulladék | I. | Vegyipar mázolóanyagok előállítása, |
| Metil-etil-keton hulladék, metil-etil-keton tartalmú hulladék | I. | |
| Metil-izobutil-keton hulladék, metil-izobutil-keton tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, mázolóanyagok előállítása műanyagfeldolgozás |
| Metil-fenol hulladék, metil-fenol tartalmú hulladék | I. | Fémfeldolgozás, vegyipar, gyógyászati gyártmányok előállítása |
| Piridin hulladék, piridin tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, műanyagfeldolgozás |
| Szénkéneg hulladék, szénkéneg tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, textilipar, műanyagfeldolgozás |
| Tetrahidrofuran hulladék, tetrahidrofuran tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati és pirotechnikai termékek előállítása |
| Tetrahidronaftalin hulladék, tetrahidronaftalin tartalmú hulladék | I. | |
| Terpentinolaj hulladék, terpentinolaj tartalmú hulladék | I. | Petrokémia, vegyipar, mázolóanyagok előállítása textilipar |
| Toluol hulladék, toluol tartalmú hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása, zsírtalanítása, petrokémia, kokszolók, gázművek, vegyipar |
| Mosóbenzin, petroléter, egyéb benzinmaradék, illetve ezeket tartalmazó hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása, zsírtalanítása, petrokémia, kokszolók, gázművek, vegyipar |
| Xilol hulladék, xilol tartalmú hulladék | I. | |
| Etanol hulladék, etanol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, gyógyászati termékek előállítása, textilipar, mázolóanyagok előállítása |
| Alifás amin hulladékok, alifás amin tartalmú hulladékok | I. | Műanyagfeldolgozás, vegyipar |
| Aromás amin hulladékok, aromás amin tartalmú hulladékok | I. | Mázolóanyagok előállítás, vegyipar |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Butanol hulladék | I. | Vegyipar, gyógyszergyártás, textilipar mázolóanyaggyártás |
| Glikoléter hulladék, glikoléter tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, mázolóanyagok előállítása |
| Halogénmentes hidegtisztító maradékok | I. | Fémfeldolgozás, fémes felületek zsírtalanítása |
| Krezolhulladék, krezol tartalmú hulladék | I. | Vegyipar, mázolóanyaggyártás, műanyagfeldolgozás |
| Nitrohígító hulladék, nitrohígító tartalmú hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása és zsírtalanítása, mázolóanyagok gyártása, textilipar, műanyagfeldolgozás, vegyipar |
| Petróleum hulladék, petróleum tartalmú hulladék | I. | Fémfelületek tisztítása és zsírtalanítása |
| Propanol hulladék, propanol tartalmú hulladék | I. | Textilipar, mázolóanyagok gyártása |
| Halogénmentes oldószerkeverék hulladék, halogénmentes oldószerkeverék tartalmú hulladék | I. | Petrokémia, ipar |
| Sztirol hulladék, sztirol tartalmú hulladék | I. | Petrokémia |
| Akrilnitril hulladék, akrilnitril tartalmú hulladék | I. | |
| Akrolein hulladék, akrolein tartalmú hulladék | I. | Vegyipar |
| Oldószertartalmú iszapok | ||
| Halogénmentes oldószert tartalmazó iszapok | I. | Vegyipar, vegytisztítós, fémfeldolgozás, fémfelületek zsírtalanítása |
| Halogénmentes oldószert tartalmazó iszapok | I. | Vegyipar, vegytisztítós, fémmegmunkálás, fémfelületek zsírtalanítása |
| Festékek és laklink gyártásából és felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Lakkozási maradékok | II. | Lakkozóműhelyek |
| Fel nem használható régi lakkok, régi festékek | II. | Festő-, lakkozóműhelyek, kereskedelem |
| Lakk- és festékiszap | II. | Festő- és lakkozóműhelyek |
| Maradék festékanyagok | II. | Festékek gyártása |
| Maradék mázolóanyagok | II. | Mázolóanyagok gyártása |
| Nyomdafesték maradékok | II. | Nyomdafestékek előállítása, nyomdák |
| Ragasztóanyagok, kittek és gyanták gyártásából és felhasználásából keletkező hulladékok | ||
| Gyantamaradékok | III. | Műanyagfeldolgozás, mázolóanyagok előállítása, műgyanta előállítása |
| Gyantaolaj maradékok | II. | Gyanta, műgyanta előállítása |
| Műanyag- és gumihulladékok | ||
| Kemény műanyaghulladékok | ||
| Öntőgyanta hulladék | III. | Elektrotechnika, finommechanika |
| Impregnálógyanta hulladék | III. | Textilipar, fafeldolgozás |
| Polivinil-alkohol hulladék | II. | Vegyipar |
| Epoxigyanta hulladék | III. | Műanyagfeldolgozás, elektrotechnika, finommechanika |
| Ioncserélő gyanták a termelésre jellemző szennyeződésekkel | II. | Szennyvíztisztítás, vegyipar, galvanotechnika |
| Lágy műanyaghulladékok | ||
| Lágyító maradékok poliklórozott bifenil- és poliklórozott terfenil-tartalommal | I. | Vegyipar, műanyagfeldolgozás |
| Műanyag iszapok és emulziók | ||
| Tűzveszélyes műanyag iszapok, emulzió, diszperzió maradékok | II. | Vegyipar, műanyagfeldolgozás |
| Gumi iszapok és emulziók | ||
| Latex iszapok és emulziók | II. | Textilipar, szőnyegpadlók gyártása |
| Kaucsukoldat maradékok | II. | Gumi gyártása és feldolgozása |
| Textilhulladékok (természetes és műszáltermékek) | ||
| Textilhulladék | ||
| Műszálgyártás hulladékai (akril-nitril stb.) | II. | Műszálgyártás |
| Megnevezés | Veszélyességi osztály | Keletkezési példa |
| Veszélyes anyaggal szennyezett szűrőszövetek, zsákok (porzsákok) | II. | Szűrési folyamatok, szennyezett levegő tisztítása |
| Textilfestődéi iszap | II. | Textilipar, textilfestödék |
| Textilkikészítési iszap | II. | Textilipar, textilkikészítés (impregnálás) |
| Gyapjúmosodai iszap | II. | Textilipar, gyapjúmosodák |
| Mosodai iszap | II. | Mosodák |
| Vegyileg szennyezett szűrőszövetek | II. | Vegyipar |
| Egyéb kiémiai átalakítás hulladékai | ||
| Robbanóanyag hulladékok | ||
| Pirotechnikai hulladékok | I. | Petárdák előállítása, kereskedelem |
| Robbanóanyag és lőszer hulladékok | I. | Gyártás és alkalmazás |
| Többszörösen nitrált szerves vegyi anyag hulladékok | I. | Vegyipar |
| Laboratóriumi hulladékok és vegyszermaradékok | ||
| Finomvegyszerek gyártási és felhasználási hulladékai | I. | Vegyipar, kereskedelem |
| Laboratóriumi vegyszermaradékok | I. | Intézetek, üzemi laboratóriumok |
| Detergens és mosószerhulladékok | ||
| Mosószergyártási hulladékok | II. | Vegyipar, mosószerek és tisztítószerek gyártása |
| Folyékony felületaktív anyagmaradékok | II. | Vegyipar, mosó- és tisztítószerek gyártása |
| Kénszappan- és szulfonsavhulladékok | II. | Ásványfeldolgozás, mosó- és tisztítószerek gyártása |
| Kimerült katalizátorok | ||
| Kimerült kontaktmasszák | I. | Vegyipar, ásványolajfeldolgozás, gépipar |
| Kimerült katalizátorok | I. | Vegyipar, ásványolajfeldolgozás, gépipar |
| Desztillációs maradékok | ||
| Oldószermentes desztillációs maradékok | II. | Vegyipar, vegytisztítós, újra desztillálás |
| Halogéntartalmú oldószert tartalmazó desztillációs maradékok | I. | Vegyipar, vegytisztítás, újra desztillálás |
| Halogénmentes oldószert tartalmazó desztillációs maradékok | II. | Vegyipar, vegytisztítós, újra desztillálás |
| Felhasználhatatlan tartályos gáz maradékok | ||
| Patronokban levő felhasználhatatlan gázok | I. | Vegyipar, laboratóriumok |
| Acélpalackban levő felhasználhatatlan gázok | I. | Vegyipar, laboratóriumok |
| Kémiai átalakítás egyéb hulladékai | ||
| Pofiklórozott bifenil és terfenil (PCB, PCT) hulladékok, illetve ezeket tartalmazó hulladékok | I. | Vegyipar, műanyagfeldolgozás |
| EGYÉB KÜLÖNLEGES HULLADÉKOK | ||
| Kórházi hulladékok | ||
| Kórházi hulladékok | ||
| Fertőző hulladékok, testrészek és szervmaradványok | I. | Humán és állategészségügyi intézmények, mikrobiológiai laboratóriumok |
| Fertőtlenített hulladékok | III. | Fertőzőkórházak, intézetek és egyéb gyógyászati intézmények, amelyekben mikrobiológiai munkál végeznek |
| Kötözési hulladékok, egyszer használható fehérnemű és egyéb ilyen célú cikkek, ideértve az elhasznált ún. egyszer használható injekcióstűket is | II. | Kórházak, orvosi rendelők, egyéb gyógyászati intézmények |
2. számú melléklet az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelethez
A veszélyes hulladékok nyilvántartása a termelőnél
A veszélyes hulladékok nyilvántartásának tartalmaznia kell:
1. a termelő megnevezését (KSH-azonosító számát);
2. a veszélyes hulladék keletkezését eredményező eljárás (technológia, vásárlás, illetve egyéb célra történő átvétel) megnevezését, technológiai előiratának számát, keltét, a céltermék ITJ-számát;
3. a veszélyes hulladékot eredményező technológia anyagforgalmi diagramján a veszélyes hulladék fajtájának megjelölését;
4. a veszélyes hulladék fajtájának megnevezését, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium azonosító számát (a veszélyes hulladékok jegyzékének kódszámát, illetve a veszélyessé nyilvánító határozat számát);
5. a nem üzemszerű körülmények közötti keletkezés jelzését, a keletkezés körülményeit;
6. a veszélyes hulladék napi és éves mennyiségét (időszakos keletkezés esetén az időszak pontosításával), egyszeri (nem üzemszerű) keletkezésének mennyiségét;
7. a veszélyes hulladék fontosabb fizikai és kémiai jellemzőit [a halmazállapotot, a víztartalmat, a fűtőértéket, a viszkozitást, a lobbanáspontot, a tűzveszélyességi osztályt, a kémiai összetételt (a lehetséges pontossággal), a mérgező komponenst, a mérgező komponens kioldhatóságát, a fertőző csíra jellegét, számát stb.];
8. a veszélyeztető hatás típusát (fertőző, akut mérgező, rákkeltő stb.);
9. a veszélyes hulladék sorsát a következők szerint:
1. Hasznosítás (üzemen belül)
110 - a hasznosító technológia megnevezése
111 - a hasznosítási időpont
112 - az üzemnapló azonosító száma
113 - a hasznosított mennyiség (kg)
2. Értékesítés
210 - a vásárló megnevezése
211 - az adásvételi megállapodás kelte, száma
212 - a szállítólevél kelte, száma
213 - az értékesített mennyiség (kg)
3. Ártalmatlanítás
310 - lerakás
311 - a lerakótelep megnevezése, üzemeltetője
312 - az ártalmatlanítási szerződés, illetve engedély kelte, száma
313 - a szállítólevél kelte, száma
314 - a lerakott mennyiség (kg)
320 - égetés
321 - az égetőberendezés megnevezése, üzemeltetője
322 - az ártalmatlanítási szerződés, illetve engedély kelte, száma
323 - a szállítólevél vagy egyéb dokumentum kelte, száma
324 - az elégetett mennyiség (kg)
330 - egyéb (megnevezve, pl. feldolgozás, kémiai kezelés stb.)
331 - az ártalmatlanító, illetőleg feldolgozó szervezet megnevezése
332 - az ártalmatlanítási, illetve feldolgozási technológia megnevezése
333 - az ártalmatlanítási, illetve feldolgozási szerződés kelte, száma
334 - a szállítólevél vagy egyéb dokumentum kelte, száma
335 - a kezelt mennyiség (kg)
4. Kibocsátás
410 - talajra
411 - a kibocsátás helye
412 - a kibocsátás időpontja
413 - a kibocsátott mennyiség (kg)
420 - vízbe
421 - a befogadó megnevezése, a bevezetés szelvényszáma
422 - a bevezetés időpontja vagy időtartama
423 - a bevezetett mennyiség (kg)
424 - a VIZIG-vizsgálat időpontja, száma, eredménye
430 - levegőbe
431 - a kibocsátás helye
432 - a kibocsátás időpontja vagy időtartama
433 - a kibocsátott mennyiség (kg)
434 - az emissziómérés időpontja, eredménye, a mérést végző szerv megnevezése
Megjegyzés:
1. A nyilvántartás alkalmazásában a hulladék fogalmán - eltérően a KSH iparstatisztikai főosztálya által kiadott "Országosan egységes iparstatisztikai kérdőívek és utasítások" (Budapest, 1980) című kiadvány 12. oldalának (14) pontjában foglaltaktól - a rendelet 21. §-ának a) pontjában meghatározott anyagokat kell érteni.
2. A fel nem használt növényvédő szerek nyilvántartására a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 14/1974. (MÉM Ért. 22.) MÉM utasításával kiadott Mezőgazdasági biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvórendszabály III., Vegyszeres növényvédelem fejezetében leírtak az irányadók.
Lábjegyzetek:
[1] Az 1990. évi XXX. törvénynek megfelelően módosított szöveg. Lásd az 55/1987. (X. 30.) MT rendeletet is és az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendeletet. Utóbb a rendeletet a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 1996. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezte.
[2] Az 1. § (2) bekezdése a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[3] Lásd az 1991. évi XI. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontját.
[4] A 2. § (4) bekezdése a 83/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
[5] A 3. § (2) bekezdése a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
[6] A 4. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
[7] Az 5. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
[8] A 6. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
[9] A 7. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
[10] A 9. §-t az 55/1987. (X. 30.) MT rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.
[11] A 10. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
[12] A 11. § (1) bekezdése a 83/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. § - Magyar Közlöny 1990. évi 120. számában helyesbített - (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
[13] A 11. § (2) bekezdése a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
[14] A 12. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
[15] A 13. § (1) bekezdése a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
[16] A 14. § (3)-(4) bekezdését a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.
[17] A 15. § (1) és (3) bekezdése a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
[18] Végrehajtására lásd a 2/1993. (II. 9.) KTM rendeletet.
[19] A 20. § a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
[20] A 21. § (2) bekezdése beiktatva a 17/1968. (IV. 14.) MT rendelet 111/B. és 111/D. §-ánál.
[21] Lásd a 2/1984. (I. 17.) ÉVM, a 6/1983. (VIII. 25.) IpM, az 5/1984. (II. 7.) KM és a 6/1983. (III. 30.) MÉM rendeletet.