1/1990. (XI. 13.) KTM rendelet

a Környezetvédelmi Főfelügyelőségről és a környezetvédelmi felügyelőségekről

A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 43/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és 11. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakigazgatási és hatósági (szakhatósági) feladatait a Környezetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség), és annak közvetlen irányítása alá tartozó környezetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek) útján látja el.

(2) Külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi feladatokat, hatásköröket, halósági jogköröket a települési önkormányzatok látnak el, illetőleg gyakorolnak.

2. §

(1) A Főfelügyelőség önálló jogi személyiséggel rendelkező, részben önálló költségvetésű, maradványérdekeltségű országos hatáskörű államigazgatási szerv, irányítását a miniszter a közigazgatási államtitkár útján látja el.

(2) A közigazgatási államtitkár az irányító tevékenysége során érvényesíti a minisztérium által kialakított szakmai követelményeket.

(3) A Főfelügyelőség vezetőjét - a közigazgatási államtitkár javaslatára - a miniszter, helyetteseit a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a Főfelügyelőség vezetője tekintetében a közigazgatási államtitkár, a helyettesek tekintetében pedig a Főfelügyelőség vezetője gyakorolja.

(4) A Főfelügyelőség szervezeti felépítését, működési rendjét - a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott -szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

3. §

(1) A Főfelügyelőség feladatkörében eljárva

a)[1] gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott - e rendelet I. és 2. számú mellékletében felsorolt - első-és másodfokú környezetvédelmi hatósági (szakhatósági) jogkört.

b) a miniszter számára

ba) szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, és a Főfelügyelőség tevékenysége során keletkezett adatokat,

bb) elemzi és értékeli a jogszabályok végrehajtását;

c) irányítja

ca) a környezetvédelem területi szakigazgatási szerveinek és ezek laboratóriumainak tevékenységét,

cb) a környezetet érő károk elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtását;

d) gondoskodik a környezetvédelmi hatósági tevékenység végzéséhez szükséges laboratóriumi feladatok ellátásáról a szervezeti keretein kívül működő laboratóriumok útján;

e) együttműködik a minisztérium szervezeti egységeivel, ezekkel közvetlen kapcsolatot tart a közigazgatási államtitkár irányítását nem igénylő esetben.

(2) A Főfelügyelőség első fokú jogkörben hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint a másodfokú határozatok ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium bírálja el.

4. §

A környezetvédelmi szakigazgatás jogszabályban meghatározott területi feladatait - a Főfelügyelőség közvetlen alárendeltségében működő és irányítása alá tartozó - környezetvédelmi felügyelőségek látják el.

5. §

(1) A felügyelőség a környezetvédelem területi szakigazgatási szerve. Önálló jogi személy, amely maradványérdekeltségű, önálló bérgazdálkodást folytató, önálló költségvetési államigazgatási szerv. Éves költségvetését a Főfelügyelőség vezetője állapítja meg.

(2) A felügyelőség vezetőjét (igazgató) - a Főfelügyelőség vezetőjének javaslatára- a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a Főfelügyelőség vezetője gyakorolja.

(3)[2] A felügyelőség igazgatóhelyetteseit - az igazgató javaslatára - a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

6. §

(1) A felügyelőség a működési területén - a külön jogszabályban meghatározott keretek között - ellátja a

a) levegőtisztaság-védelemmel,

b) vízminőségvédelemmel,

c) vizek mennyiségi védelmével,

d) hulladékok káros hatásai elleni védelemmel,

e) zaj- és rezgésvédelemmel,

f) radioaktív sugárzás elleni védelemmel

kapcsolatos környezetvédelmi szakigazgatási és hatósági (szakhatósági) feladatokat.

(2) A felügyelőség működési területén a környezetvédelem egészére kiterjedően ellátja a

a) környezet állapotának és védelmének figyelését, értékelését, a várható jelentős környezeti hatások előrejelzését és az ezekre vonatkozó adatszolgáltatást,

b) környezetvédelem területi információs és ellenőrző (monitoring) rendszerének működtetését, az adatgyűjtés és feldolgozás érdekében együttműködik a más ágazatok által működtetett információs és ellenőrző rendszerekkel,

c) több szerv összehangolt közreműködését igénylő környezetvédelmi feladatok területi és szakmai koordinációját,

d) környezet állapotára, a környezetvédelmi tevékenység alakulására vonatkozó adat- és információ szolgáltatását,

e) szakigazgatási munkával összefüggő laboratóriumi tevékenységet,

f) környezetvédelmi beruházás-támogatási pályázatok gyűjtésével, szakmai előkészítésével, valamint a támogatások előírás szerinti felhasználásával és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

g) környezetet érő károk elhárításával összefüggő környezetvédelmi feladatokat.

(3) A felügyelőség tevékenységi körében gyakorolja a 2. számú mellékletben felsorolt környezetvédelmi államigazgatási ügyekben az első fokú hatósági (szakhatósági) jogkört.

(4) A felügyelőség tevékenysége ellátása során kapcsolatot tart és együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzatokkal a feladatkörét érintő környezetvédelmi ügyekben. Segíti az önkormányzatokat a tevékenységi körükben tartozó környezetvédelmi feladatok ellátásában.

7. §

A felügyelőségek elnevezését, székhelyét és illetékességi területét a 3. számú melléklet állapítja meg.

8. §

A felügyelőségek szervezeti felépítését, működési rendjét, az egyes szervezeti egységek (osztályok, laboratóriumok, stb.) részletes feladatait - a Főfelügyelőség vezetője által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

9. §

A felügyelőség éves munkaterv szerint működik. A munkatervet a jogszabályokban, valamint a Főfelügyelőség által kiadott éves feladattervben meghatározott környezetvédelmi feladatok alapján a felügyelőség vezetője állapítja meg, és - a Főfelügyelőség vezetőjének jóváhagyása után - adja ki.

10. §

(1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet 4-9. §-ai 1990. december 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a környezetvédelem és vízgazdálkodás területi szerveiről szóló - a 2/1989. (I. 13.) KVM rendelettel, az 5/1990. (III. 27.) KVM rendelettel módosított - 4/1988. (VIII. 5.) KVM rendelet, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok megszervezéséről szóló 3/1988. (KVÉ 9.) KVM utasítás hatályát veszti.

(3) A 2. számú melléklet B) fejezet 7. pontja az önkormányzati hatásköröket meghatározó jogszabályok hatályba lépésének napján lép hatályba.

(4) A felügyelőségek az azonos székhellyel működött és az átszervezés folytán megszűnő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak - a 2. számú mellékletben meghatározott feladatok tekintetében - jogutódja.

(5) A jogszabály hatályba lépésekor még folyamatban lévő ügyeket - a feladatok külön jogszabályokban történt megosztása szerint - a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint Főfelügyelőség, illetőleg a vízügyi igazgatóságok, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság intézi.

(6) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály

a) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot említ, ott - az 1. számú mellékletben, valamint külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi szakigazgatási feladatok tekintetében - a Főfelügyelőséget,

b) környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot említ, ott - a 2. számú mellékletben meghatározott hatáskörök tekintetében - a felügyelőséget

kell érteni.

(7) Az önkormányzati hatásköröket meghatározó jogszabályok hatályba lépéséig a 2. számú melléklet C) fejezetében felsorolt hatásköröket is a felügyelőségek gyakorolják.

Keresztes K. Sándor s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez[3]

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség elsőfokú hatósági jogkörei

A Főfelügyelőség elsőfokú jogkörben eljárva

- újonnan ismertté váló veszélyes hulladék veszélytelenségét vagy veszélyességi osztályát állapítja meg (56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 2. 8(4) bek.)

- vízminőségvédelmi programot fogad el, felszíni vagy felszín alatti vízbe történő szennyvízbevezetés esetén [3/1984. (II. 7.) OVH rek. 7. 8 (1) bek. b) pont)

2. számú melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez

A)

A környezetvédelmi felügyelőség első fokúi hatósági jogkörei

1. Kötelezi a termelőt újonnan ismertté vált hulladék minősítésére vonatkozó kérelem benyújtására. 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 2. § (3) bekezdés

2. Hozzájárul országos védelem alatt álló természeti területen veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység kezdéséhez.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 4. §

3. Felmentést ad veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységre vonatkozó anyagforgalmi diagram és anyagmérleg készítési kötelezettség alól.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés

4. Engedélyezi a veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység egyszerű vagy összevont anyagforgalmi diagrammal történő ábrázolását.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés

5. Felmentést ad nem vizes közegben keletkezett veszélyes hulladék vízzel való keverésének tilalma alól.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés

6. Engedélyezi veszélyes hulladék meglévő berendezésben, illetve lerakóhelyen történő ártalmatlanítását.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 10. § (2) bekezdés

7. Feljogosít veszélyes hulladék ártalmatlanításra történő átvételére.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 10. § (3) bekezdés

8. Előzetes hozzájárulást ad veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely létesítéséhez.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 11. § (1) bekezdés

9. Meghatározza a veszélyes hulladék átmeneti tárolása és időtartama, illetve gyűjtése, előkezelése vagy ártalmatlanítása módját.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (1) bekezdés

10. Kötelezi a termelőt veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezése megfelelő üzemeltetésére.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (1) bekezdés

11. Elrendeli veszélyes hulladékot eredményező tevékenység korlátozását, telephely, üzemrész, gyár üzemeltetésének, illetőleg gép működtetésének felfüggesztését.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (2) bekezdés

12. A környezet veszélyes hulladékkal való szennyezésének közvetlen és súlyos veszélye esetén a helyszínen elrendeli a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység szüneltetését.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (3) bekezdés

13. Feloldja a veszélyes hulladékkal kapcsolatban elrendelt korlátozásokat a szabálytalanságok teljes megszüntetése előtt.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (4) bekezdés

14. A környezet üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében veszélyes hulladékkal történő szennyezésének esetén meghatározza a környezetszennyezés bekövetkezésének elhárítása érdekében szükséges feladatokat.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 14. § (2) bekezdés

15. Kötelezi a termelőt veszélyes hulladék bírság fizetésére.

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés

16. Előzetes engedélyt ad hulladékanyag külföldről történő behozatalára.

55/1987. (X. 30.) MT rendelet 1. § (2) bekezdés

17. Bírságot szab ki hulladékanyag engedély nélküli, illetőleg az engedélyben meghatározottól eltérő behozatala, illetőleg felhasználása esetén.

55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (1) bekezdés

18. Hulladékanyag engedély nélküli behozatala esetén elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, illetve az ártalmatlanítást vagy felhasználást.

55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (4) bekezdés

19. Szakértői vizsgálatok elvégeztetése hulladékanyag engedély nélküli behozatala esetén.

55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (5) bekezdés

20. Zajkibocsátási határértéket állapít meg új, nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése, illetve jelentős építési munka végzése esetén

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés

21. Zaj- és rezgéscsökkentő berendezések alkalmazását írja elő út-, vasútvonal, polgári repülőtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltoztatását eredményező felújítása, korszerűsítése esetén.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. § (3) bekezdés

22. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó meglévő üzemi létesítményre zaj kibocsátási határértéket állapít meg.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 12. § (1) bekezdés

23. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a zaj kibocsátási határérték megállapítását követő - a zajkibocsátás jelentős változására vonatkozó -bejelentés alapján új határértéket állapít meg.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 13. § (2) bekezdés

24. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén korlátozza, illetőleg felfüggeszti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés

25. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését feloldja még a kötelezettség megszüntetése előtt.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (2) bekezdés

26. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén zaj- és rezgésbírság fizetésére kötelez.

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 21. §

27. Új, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény létesítésekor kibocsátási határértéket állapít meg.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés

28. Légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény technológiájának megváltoztatásakor kibocsátási határértéket állapít meg.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés

29. Területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket állapít meg új, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre (egyedi határérték)

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés

30. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre kibocsátási határértéket állapít meg.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont

31. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhezkötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi elszívó-tisztítóberendezés létesítésére. 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont

32. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre a területi kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi határérték) határértéket állapít meg.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (2) bekezdés

33. Működő, káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedés megtételére.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont

34. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit kötelezi más energiahordozó használatára.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

35. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit kötelezi légszennyezést okozó tevékenységük időleges korlátozására.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

36. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit tevékenységük időleges felfüggesztésére kötelezi.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

37. Korlátozza a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 9. § (1) bekezdés

38. Felfüggeszti a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 9. § (1) bekezdés

39. Légszennyezési bírság fizetésére kötelezi a káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményt üzemeltető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, valamint egyéni vállalkozót.

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 10. § (1) bekezdés

40. Engedélyezi ipari eredetű hulladék nyílt téren történő égetését.

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 6. § (1) bekezdés

41. Engedélyezi ipari eredetű hulladék hagyományos energiatermelő berendezésben történő elégetését.

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 6. § (1) bekezdés

42. A jogszabályban előírttól eltérő tartalmú adatszolgáltatást engedélyez légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén.

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 7. § (5) bekezdés

43. Meghatározza - egyedi államigazgatási határozattal - a szennyvízkibocsátó számára a szennyvízelhelyezés lehetőségét és feltételeit, más hatósági engedélyezési jogkörbe nem tartozó szennyvízelhelyezés esetén.

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

44. Módosítja, szünetelteti és visszavonja a más hatóság engedélyezési jogkörébe nem tartozó szennyvízelhelyezés feltételeit meghatározó engedélyt.

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

45. A vizek káros szennyezése esetén kötelez a károkozás megszüntetésére.

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés, 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 68. § b) pont

46. A vizek fertőzése vagy jelentősen káros szennyezése, illetőleg ezek bekövetkezésének veszélye esetén korlátozza, illetve megtiltja a káros anyag kibocsátásával járó tevékenységet.

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés és 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés

47. A vizek fertőzésének vagy jelentősen káros szennyezésének, illetőleg ezek veszélyének megszűnéséig, ha az az emberi környezetre vagy egészségre közvetlen és súlyos veszélyt jelent, felfüggeszti az üzem működését. 1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés és 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés

48. Élővízbe történő szennyvízbevezetés esetén egyedi határértéket állapít meg, módosít, visszavon.

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés és 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 3. § (3) bekezdés

49. Szennyvízbírság fizetésére kötelezés

1964. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdés és 41. § (1) bekezdés

B)

A környezetvédelmi felügyelőség első fokú szakhatósági jogkörei

1. Meghatározza autópálya, autóút, országos főútvonal, ennek belterületi szakasza, városi gyorsforgalmi út, továbbá vasútvonal, polgári repülőtér területfelhasználásával, építésével (létesítésével), üzembe helyezésével kapcsolatos zaj- és rezgésvédelmi szempontokat

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. § (2) bekezdés

2. Meglévő út, vasútvonal, polgári repülőtér által okozott, az új létesítményekre megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket jelentősen túllépő zaj, illetőleg rezgés csökkentése érdekében forgalomszervezési és egyéb intézkedések megtételét kezdeményezi

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 14. § (1) bekezdés

3. Véleményt ad egyes összefüggő területek (pl. lakó-, üdülőterület, gyógyhely, üdülőhely vagy annak meghatározott része) fokozottan védetté nyilvánításához

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 17. § (1) bekezdés

4. Véleményt ad a rendeltetése miatt zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési stb.) körüli csendes övezet kialakításához

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 18. § (1) bekezdés

5. Véleményt ad zajgátló védőterület kijelölése során

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 19. § (3) bekezdés

6. Véleményt ad alacsonyabb levegőtisztaságvédelmi követelmények megállapításához

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 2. § (3) bekezdés

7. Szakhatóságként közreműködik a 20 MW feletti teljesítményű távfűtőművek levegőtisztaságvédelmi államigazgatási eljárásaiban

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés

8. Szakhatóságként közreműködik a kommunális hulladék és a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéren történő égetésének engedélyezése iránti eljárásban

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 15. § (2) bekezdés

9. A felszíni és felszín alatti vízkészletbe való beavatkozás esetén a vízjogi engedélyezési eljárásban szakhatóságként meghatározza a mennyiségi és minőségi védelem érdekében szükséges követelményeket

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

10. Kezdeményezi szakhatósági jogkörében a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását a vizek mennyiségi és minőségi védelme tekintetében

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

11. Kezdeményezi engedély nélküli vízkivétel szüneteltetésének, abbahagyásának, vagy meghatározott módon való gyakorlásának elrendelését

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

12. Megkeresi a vízügyi hatóságokat védőterület (védőövezet, védősáv), illetőleg védőidom (védőpillér) kialakításának, továbbá az előírt védőterület kialakítása végrehajtásának elrendelése érdekében, valamint szakhatóságként közreműködik a vízügyi hatóságnak a védőterület, illetve védőidom kialakítására irányuló eljárásában

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

13. Meghatározza szakhatóságként a vízjogi engedélyezési eljárásban mennyiség és minőség tekintetében a szennyvíz elhelyezésének feltételeit

14. Kezdeményezi szakhatóságként a szennyvíz elhelyezésére vonatkozó vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését vagy visszavonását

15. Szakhatóságként közreműködik a vizek lefolyási, áramlási viszonyait érintő vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, átalakítására, megszüntetésére irányuló minden vízügyi államigazgatási eljárásban

1964. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés

16. Szakhatóságként közreműködik veszélyes hulladék ártalmatlanításával, lerakásával kapcsolatos létesítmények létesítése, bővítése iránti építésügyi államigazgatási eljárásban

12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 1. és 2. számú melléklet 12/c) pont

17. Nem kisipari üzemi épületek (építmények) építési engedélyezési eljárásában meghatározza a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket

12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 1. és 2. számú melléklet 12/d) pont

18. Szakhatóságként közreműködik a vizek mennyiségét vagy minőségét érintő építmények építési engedélyezési eljárásában

12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 1. és 2. számú melléklet 13. pont

19. Szakhatóságként közreműködik a radioaktív anyag birtoklása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban

7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú melléklet 1. pont

20. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag előállítása iránti engedélyezési eljárásban

7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú melléklet 2. pont

21. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag és hulladék elhelyezésének engedélyezése iránti eljárásban

7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú melléklet 3. pont

22. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag birtoklását, termelését, tárolását, felhasználását, átalakítását, a radioaktív anyag és hulladék elhelyezését szolgáló létesítmény létesítése, átalakítása, javítása, megszüntetése iránti engedélyezési eljárásban

7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú melléklet 4. pont

23. Szakhatóságként közreműködik a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló műtárgy létesítése, üzembehelyezése, üzemeltetése, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban

7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú melléklet 5. pont

24. Szakhatóságként közreműködik veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölése iránti területfelhasználási engedélyezési eljárásban

1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet melléklete 11/6/a) pont

25. Szakhatóságként közreműködik a szennyvízszikkasztás engedélyezése iránti eljárásban

26. Közreműködik - a fentieken túl - minden olyan eljárásban, ahol jogszabály a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként megjelöli.

C)

A környezetvédelmi felügyelőség önkormányzatnak átadandó, de a jogszabályban meghatározott időpontig általa ellátandó környezetvédelmi hatáskörei

1. Lakó-, üdülő-, intézmény- és zöld-, valamint helyi védettség alatt álló természeti területen hozzájárul veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység kezdéséhez

56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 4. §

2. Zaj kibocsátási határértéket állapít meg új, szolgáltató tevékenységet ellát, üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése, illetve jelentős építési munka végzése esetén

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés

3. Szolgáltató tevékenységet ellátó meglévő üzemi létesítményre zajkibocsátási határértéket állapít meg

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 12. § (1) bekezdés

4. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a zajkibocsátási határérték megállapítását követő - a zajkibocsátás jelentős változására vonatkozó - bejelentés alapján új határértéket állapít meg

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 13. § (2) bekezdés

5. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet korlátozza, illetőleg felfüggeszti

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés

6. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését feloldja, a kötelezettség teljes megszüntetése előtt

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (2) bekezdés

7. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén zaj - és rezgésbírság fizetésére kötelez

12/1983. (V. 12.) MT rendelet 21. §

8. Új légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény létesítésekor kibocsátási határértéket állapít meg

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés

9. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény technológiájának megváltoztatása esetén kibocsátási határértéket állapít meg

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés

10. Területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket állapít meg új, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén (egyedi határérték)

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés

11. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén kibocsátási határértéket állapít meg

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont

12. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét megfelelő elszívó-tisztító berendezés létesítésére kötelezi

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont

13. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedés megtételére

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont

14. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén a területi határértéknél szigorúbb határértéket (egyedi határérték) állapít meg

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 5. § (2) bekezdés

15. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit más energiahordozó használatára kötelezi

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

16. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit légszennyezést okozó tevékenységük időleges korlátozására kötelezi

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

17. Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit légszennyezést okozó tevékenységük időleges felfüggesztésére kötelezi

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont

18. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a légszennyezést okozó tevékenységének korlátozására

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 9. § (1) bekezdés

19. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a légszennyezést okozó tevékenységének felfüggesztésére

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 9. § (1) bekezdés

20. Káros légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményt üzemeltető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, valamint egyéni vállalkozót légszennyezési bírság fizetésére kötelezi

21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 10. § (1) bekezdés

21. Engedélyezi kommunális hulladék és mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílt téren történő elégetését

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 6. § (1) bekezdés

22. Engedélyezi kommunális hulladék és mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék hagyományos energiatermelő berendezésben történő elégetését

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 6. § (1) bekezdés

23. A tarlóégetést feltételhez köti, illetve megtiltja

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 6. § (3) bekezdés

24. Engedélyezi a jogszabályban előírttól eltérő tartalmú adatszolgáltatást légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén

4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 7. § (5) bekezdés

3. számú melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez

A)

A környezetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Győr;

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szombathely;

Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Székesfehérvár;

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Pécs;

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Budapest;

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Baja;

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Nyíregyháza;

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szolnok;

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szeged;

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Miskolc;

Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Debrecen;

Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Gyula.

B).

A környezetvédelmi felügyelőségek működési területe és területi kapcsolatai

I. Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Győr

Működési területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye

3. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Kemenesszentpéter,

Városkesző

közigazgatási területe.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly torkolatáig (1850-1708. fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 85 km hosszban, továbbá a Marcalnak Újmalmosok alatti, vagyis a környezetvédelmi felügyelőség működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Kis-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca jobb és bal parti töltései Bősárkány, illetőleg Rábcakapi és Győr között, a Répce-árapasztó kétoldali töltései, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal jobb és bal parti védvonalai Mórichida és a torkolat között.

Kapcsolatok: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye.

II. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szombathely

Működési területe:

1. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

2. Zala megye

3. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Magyargencs.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

- a Zala Árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között,

- a Mura a bal parti árvízvédelmi rendszer,

- a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint.

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

működési területén a folyók és vízfolyások, valamint a jelentősebb közcélú vízi létesítmények; ezen belül:

- a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig,

- a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé,

- a Marcal a Győr-Moson-Sopron-Veszprém megyék határától (Mórichida), Vas megye - Veszprém megye határáig (Megyer).

Kapcsolatok: Vas és Zala megye.

III. Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Székesfehérvár

Működési területe:

1. Fejér megye

2. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Várkesző

közigazgatási területét.

3. Tolna megye - kivéve

Csikóstöttös,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Paks[4]

Váralja,

Várong

közigazgatási területét, továbbá

Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.

4. Somogy megyéből

Balatonkiliti,

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe, továbbá

Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

5. Baranya megyéből

Ófalu területe, továbbá

Hidas

közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből

Baja város és

Érsekcsanád

közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Balaton és a Velencei-tó, a Sió a Balatontól a torkolatig 123 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Duna jobb part Ercsi-Báta között, a Keresztúri és Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasza, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Siótorkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának két parti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Baranya megyében

Kaposszekcső, Csikóstöttös és Mágocs határában a Ka-pos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája a Dombóvár-kaposszekcsői út hídjától lefelé.

Tolna megyében

Nak határában a Kis-Konda pata medrének kezelése.

Kapcsolatok: Fejér, Tolna és Veszprém megye.

IV. Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Pécs

Működési területe:

1. Pécs megyei város

2. Baranya megye - kivéve

Dunafalva,

Homorud,

Ófalu

közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét,

Mohács városnak a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye - kivéve

Balatonkiliti

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, továbbá

Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

4. Tolna megyéből

Csikóstöttös,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja

közigazgatási területe, továbbá

Kismányok,

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Duna jobb part Dunaszekcső-déli országhatár között, a Dráva bal part, a Mura-torkolat Eperjeske között, a Feketevíz bal part Kémes-Drávaszabolcs között, az Egerszegi csatorna jobb és bal parti töltései Ipacsfa-Drávaszabolcs között;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Tolna megyében

a) Dombóvár határában a Kapos-csatorna bal partján a kaposszekcsői út hídja és a somogyi megyehatár közötti szakaszon a Kapos-csatorna medrének bal parti oldala és bal parti depóniája;

b) Báza, Váralja, Kismányok, Nagymányok és Hidas határában a Völgységi patak medre (bal parti is) a kezelésébe tartozik.

Kapcsolatok: Pécs város, Baranya és Somogy, megye.

V. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Budapest

Működési területe:

1. Budapest főváros

2. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát, Pilis,

Tápiószecső,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területét.

3. Nógrád megye

4. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinc,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708-1560 fkm) 148 km, a Szentendrei-Dunaág 32 km és a Soroksári-Dunaág 58 km hosszban; az Ipoly csehszlovák-magyar határszakasza 151 km hosszban; a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi vízmércéig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred közölt a Bükkös patak torkolati szakaszával, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei sziget és Csepel sziget védvonalai - kivéve Budapest saját szervezettel való védekező főváros védvonalait - a Zagyva két parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy közölt, az Ipoly bal partja;

c) kisvízfolyásoknál, belvízcsatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Bács-Kiskun megyében:

a) Kunpeszér határában a XX., XX/b. és XX/c. jelű belvíz-csatornák és mellékcsatornák kezelése;

b) Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornák, a XXXIII. jelű belvíz-csatorna torkolata feletti szakaszának, valamint a XXXIII. jelű belvíz-csatornának a kezelése;

c) Tass határában az I., I/1., I/2. és II. jelű belvíz-csatornának a kezelése.

Kapcsolatok: Budapest, Pest és Nógrád megye.

VI. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Baja

Működési területe:

1. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Csólyospálos,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa.

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét, továbbá

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből

Dunafalva,

Homorud közigazgatási területe, továbbá

Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

3. Tolna megyéből Paks közigazgatási területe[5]

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai ki-ágazástól az országhatárig 32 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között és a Dunavölgyi-főcsatorna két partja Nemesnádudvar-Baja között;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Pest megyében

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna és mellékcsatornáinak kezelése.

Kapcsolatok: Bács-Kiskun megye.

VII. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Nyíregyháza

Működési területe:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírbéltek

közigazgatási területének délnyugati részét,

Nyírlugos,

Penészlek,

Rakamaz

közigazgatási területének délnyugati részét,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területét, továbbá

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Tímár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Vencsellő

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Hajdúhadháztéglás

közigazgatási területének volt téglási határrésze,

Nyíradony

közigazgatási területének északi része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásban:

a) folyószabályozásnál:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,85-543,75 fkm) 201 km, a Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az Országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között, Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között, a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part Berkesz és a Tisza között, valamint a Lónyay-főcsatorna Berkesz alatti bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Hajdú-Bihar megyében

a) Nyíradony határában a VII-es főfolyás, a VII/7., VII/9., VII/9-1. és VII/10. jelű mellékfolyások kezelése;

b) Hajdúhadháztéglás határában a VIII/7-2. jelű oldalág és a VIII/8. jelű mellékág kezelése.

Kapcsolatok: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

VIII. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szolnok

Működési területe:

1. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Kunmadaras

közigazgatási területének a C-3. csatornától keletre eső részét,

Nagyiván,

Tiszafüred összevonás előtti területének a 33. számú közúttól, északon az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső részét,

Tiszaigar

közigazgatási területének keleti részét,

Tiszaörs

közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára cső, továbbá

Mezőtúr

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és - a Hortobágy-Berettyó torkolata felett - a jobb partjára eső részét,

Öcsöd

közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és

Szelevény

közigazgatási területének a Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas és

Tiszaug

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe, továbbá

Újlőrincfalva és

Poroszló

közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső része.

3. Békés megyéből

Ecsegfalva

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből

Csongrád

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, továbbá

Magyartés

közigazgatási területének a Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből

Lakitelek - kivéve Tőserdő, valamint az Alpári nyárigát területét,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszakécske közigazgatási területe.

6. Pest megyéből

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapáti,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás

közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és

Tiszabábolna

közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád (Bokros) határáig (440-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a kiskörei tározó a Tisza 440 fkm-éig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Tisza jobb part Sarud-Alpári magaspart között, Tisza bal part Tiszafüred-Hármas-Körös torkolat között, a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, a Zagyva két part Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri főcsatorna jobb és bal parti töltései, a Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése a Német-éri csatorna-Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Heves megyében

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hányi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák kiépítése és kezelése.

Pest megyében

Tápiószentmárton határában a Perje-felső, Söregi és Kutyatejes csatornák kezelése. Kapcsolatok: Jász-Nagykun-Szolnok megye

IX. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szeged

Működési területe:

1. Szeged megyei város

2. Csongrád megye - kivéve

Csongrád város

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Szentes-Magyartés

közigazgatási területének a Körös jobb partjára eső részét.

3. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Csólyospálos,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kunfehértó,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunszállás,

Lakitelek

közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Toma,

Városföld,

Zsana közigazgatási területe.

4. Békés megyéből

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagykopáncs,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Reformátuskovácsháza,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Öcsöd

Hármas-Körös bal parti területe.

Kunszentmárton és

Szelevény

közigazgatási területének a Körös bal partjára eső része, továbbá

Tiszasas, valamint

Tiszaug

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Tisza Csongrád város északi határától a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 95 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 50 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Tisza jobb part Alpári magaspart-déli országhatár közötti szakasza, a Dong-ér főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgyi-ér mellékágától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-apátfalvi főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi főcsatorna között.

Kapcsolatok: Szeged város, Csongrád megye

X. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Miskolc

Működési területe:

1. Miskolc megyei város

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye - kivéve Ároktő,

Cigánd,

Hejökürt,

Kenézlő,

Leninváros

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Oszlár,

Révleányvár,

Ricse,

Tiszabábolna

közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján,

Tiszavalk

közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa.

Dombrád, Ibrány,

Tímár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek,

Vencsellő

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

4. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinc,

Nagykökényes,

Pély,

Poroszló

közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Újlőrincfalva

közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a kiskörei tározó területére eső részét, továbbá

Zagyvaszántó közigazgatási területét.

5. Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára cső része.

6. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területe.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Tisza a Bodrog torkolattól Tiszabábolnáig (550-440 fkm) 110 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 50 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 132 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó torkolati szakaszának bal partja, a Tarna két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza, a Tarna jobb parti mellékvíz-folyásainak a Tarnócának, Benének, Gyöngyösnek, Gyangyának és Szarvasvágynak visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Heves megyében

a) Sarud határában a Laskó patak medre,

b) Sarud,

Tiszanána,

Kömlő határában a Csincsa belvíz-csatorna kezelése, valamint a

Kalapos-csatorna felügyelete.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jászberény határában az Ágói patak kezelése.

Nógrád megyében

a Ceredi Tarna patak kezelése.

Kapcsolatok:

Miskolc város,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Heves megye.

XI. Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Debrecen

Működési területe:

1. Debrecen megyei város

2. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Hajdúhadháztéglás

közigazgatási területének északi (téglási) részét,

Komádi,

Körösszakái,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét,

Tiszacsege

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára és továbbá

Darvas

közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára és Zsáka

közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírbéltek

közigazgatási területének délnyugati része,

Nyírlugos,

Penészlek,

Rakamaz

közigazgatási területének délnyugati része,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Ároktő,

Hejőkürt,

Leninváros

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Oszlár,

Tiszadorogma,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján,

Tokaj

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Kunmadaras

közigazgatási területének a C-3. csatornától keletre eső része,

Nagyiván,

Tiszafüred

összevonás előtti területének a 33. számú közúttól északra az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső része,

Tiszaigar

közigazgatási területének keleti része,

Tiszaörs

közigazgatási területének északkeleti része.

6. Békés megyéből

Biharugra

közigazgatási területéből a Sebes-Körös jobb partjára eső rész,

Bucsa

közigazgatási területe, továbbá

Szeghalom

közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső része,

Körösharsány

közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része,

Ecsegfalva

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal part 43+000-43+400 fkm közötti része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig 77 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között a Keleti főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti torkolati szakaszával a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár-Sebes-Körös között, a Berettyóba torkolló Ér és Kékkáló visszatöltésezett jobb és bal partja, a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó torkolat között;

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Békés megyében

Ecsegfalva határában a Sárréti főcsatornának, valamint a Ritkaborz-Kalmár-szigeti mellékcsatornának a kezelése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Nyírbéltek határában az érmelléki belvíz-csatorna és mellékcsatornáinak kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sá-rosér csatorna kezelése.

Kapcsolatok: Debrecen város, Hajdú-Bihar megye.

XII. Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Gyula

Működési területe:

1. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Biharugra

közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagykopáncs,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Reformátuskovácsháza,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét,

Ecsegfalva

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a hamvas-sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, valamint

Szeghalom

közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső részét.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Mezőtúr

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint

Túrkeve város

közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része,

Öcsöd

közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső, a megyehatár és a Horgavölgyi ér közötti része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Komádi és

Körösszakál

közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas

közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, és

Zsáka

közigazgatási területének a Kálló csatorna jobb partjára eső része.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:

a) folyószabályozásnál:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős-és a Hármas-Körös teljes, 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 22 km hosszban;

b) árvízvédelmi létesítményeknél:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltése Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolat között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös közötti, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi ér mellékága és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fekete- és a Fehér-Körös között az országhatár mentén húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös között húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyula(vári), dénesmajori körtöltések, a Fehér- és Fekete-Körös közötti új lokalizációs töltés, a Fekete-, Sebes-Körös közötti új lokalizációs töltés.

c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:

Békés megyében

Dögös-Kákafoki főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, Tulkán éri főcsatorna Kevermes, Medgyesegyháza területén.

Hajdú-Bihar megyében

Darvas község határában az Ó-Berettyó csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Horgavölgyi főcsatorna Öcsöd község területén.

Kapcsolatok: Békés megye.