66/1982. (XII. 4.) MT rendelet
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet módosításáról
A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendeletnek (a továbbiakban: R.) az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 1. §-ával módosított 1. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a g) pont h) pontra változik és az R. 1. §-a (4) bekezdéssel egészül ki:
[A társadalombiztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed]
"g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének (a továbbiakban: szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője) a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozójára (a továbbiakban: közeli hozzátartozó),"
"(4) Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása szempontjából rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozó az, akit a vállalathoz (szövetkezethez) ilyen címen bejelentettek, kivéve azt, akire a biztosítás egyéb jogcímen kiterjed, vagy aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas."
2. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 2. §-ával módosított 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 2. § A biztosítás nem terjed ki a munkáltató házastársára, élettársára (a továbbiakban: házastárs), a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszeresen közreműködő, illetőleg munkát végző házastársára, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársára, továbbá
a) a magánháztartásban alkalomszerűen és
b) a vállalkozási jogviszonyban munkát végző személyre."
3. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 6. §-ával módosított 18. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása pedig (3) bekezdésre változik:
"(1) A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál biztosításban töltött időként kell figyelembe venni
a) a katonai szolgálat idejét,
b) az ügyvédi munkaközösségi tagság idejét,
c) azt az időt, amelyre a kisiparos, magánkereskedő, gazdasági munkaközösség tagja, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagja, munkaviszonyban nem álló előadóművész társadalombiztosítási járulékot fizetett, ideértve azt az időt is, amelyre keresőképtelenséggel járó betegsége vagy szülése miatt a járulék fizetése alól mentesült.
(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművészek körét a SZOT állapítja meg."
4. §
Az R. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"R. 25/A. § A kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagja, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének közeli hozzátartozója táppénzét havi 3000 forint figyelembe vehető jövedelem alapján havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmincad része jár."
5. §
Az R.-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT számú rendelet 2. §-ával módosított 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 26. § Annak, aki a szakmunkásvizsga letételének a napján keresőképtelen, táppénzét e naptól legalább napi 120 forint alapulvételével kell megállapítani. Legalább napi 120 forint alapulvételével kell megállapítani a táppénzét annak is, aki a szakmunkásvizsga letételét követő kilencven napon belül válik keresőképtelenné."
6. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 8. §-ával megállapított 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 28/A. § Ha a biztosított az irányadó időszakban vagy annak egy részében kisiparos, magánkereskedő, illetőleg gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport, ügyvédi munkaközösség tagja, vagy munkaviszonyban nem álló előadóművész volt, a kereset napi átlagának megállapításánál a biztosítottként elért keresetet kell figyelembe venni."
7. §
Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 30. § (1) Jutalékos szervezőnél, ha a kereset több mint ötven százaléka jutalékból származik, a táppénz összegét legfeljebb napi 300 forint alapulvételével lehet megállapítani.
(2) Ha a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 200 forint alapulvételével lehet megállapítani."
8. §
Az R. 31. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 9. §-ával módosított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabad szombat, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs. Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint a bedolgozói jogviszonyban töltött az az idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. A táppénz mértéke szempontjából biztosítási időként kell figyelembe venni az R. 18. §-ának (1) bekezdésében felsorolt időket is."
9. §
Az R. 32. §-ának (1) bekezdése és a 42/1976. (XII. 18.) MT számú rendelet 5. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági dolgozó, továbbá a háztartási alkalmazott táppénzének napi összege 80 forint. A táppénz kétharmada jár a háztartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja."
"(3) Az alkalmi fizikai munkát végző személy táppénzét napi 120 forint alapulvételével kell megállapítani."
10. §
Az R.-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT számú rendelet 7. §-ával módosított 34. §,-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 34. § A gümőkór miatt szükséges kórházi ápolás idejére a táppénz teljes összege jár."
11. §
Az R.-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT számú rendelet 9. §-ával módosított 39. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az alkalmi fizikai munkát végző személy, a gazdasági dolgozó, valamint a háztartási alkalmazott terhességi-gyermekágyi segélyének az összege, ha előzetesen 270 napi biztosítási ideje van, napi 120 forint, ha előzetesen 180 napi biztosítási ideje van, napi 80 forint. A terhességi-gyermekágyi segély kétharmada jár a háztartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja."
12. §
Az R. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
"R. 54/A. § A mezőgazdasági szövetkezet tagjának az R. 54. §-a (1) bekezdésében előírt feltételek hiányában családi pótlék azokra a hónapokra jár, amelyekre társadalombiztosítási járulékot fizetett.".
13. §
Az R. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági szövetkezetbe belépő tag - a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag kivételével - a belépést követő hat hónapon át a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül jogosult családi pótlékra."
14. §
Az R. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 79. § Ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött munkakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg és az ebből származó keresete havi 3000 forintnál, kevesebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 3000 forintra egészíti ki."
15. §
Az R. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Keresetként havi 3000 forintot kell figyelembe venni a gazdasági dolgozóként és a háztartási alkalmazottként eltöltött időre, valamint arra az időre, amelyre a mezőgazdasági szövetkezeti tag társadalombiztosítási járulékot fizetett."
16. §
Az R. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 94. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál a szakmunkástanulóként eltöltött időre havi 3000 forintot kell számításba venni."
17. §
Az R. 100. §-a (3) bekezdésének b) pontja, továbbá az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 13. §-ával módosított (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha]
"b) a biztosított a szabadságot azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, illetőleg külföldön munkát vállaló házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, ha erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette."
[(5) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt]
"b) a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek."
18. §
Az R. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 103. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet - egykorú okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni."
19. §
Az R. 104. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, a gazdasági munkaközösség tagjának, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának
a) szülése esetén a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig
b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig
eltelt időt, ha ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek."
20. §
Az R. 126. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki. a jelenlegi (2) bekezdés számozása pedig (4) bekezdésre változik:
"(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-től társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt
a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,
b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,
c) 1973. január 1-e előtt havi 85.50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-től növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett."
21. §
Az R. a következő 126/A. §-sal egészül ki:
"R. 126/A. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett".
22. §
Az R. a következő címmel és 130/A. §-sal egészül ki:
"A mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, továbbá az egyéni gazdálkodóként eltöltött idő figyelembevétele
R. 130/A. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) A mezőgazdasági szakcsoport tagja kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb azonban öt naptári évnek - szolgálati időkénti beszámítását,
a) amelyekben a tagság - egykorú okirattal igazoltan - teljes éven át fennállott, valamint
b) a tagsági viszonyával összefüggő mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó jövedelme az évi 36 000 forintot elérte és
c) amelyekre az előírt társadalombiztosítási járulékot megfizeti.
(3) Az egyéni gazdálkodó kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb azonban öt naptári évnek - szolgálati időkénti beszámítását,
a) amelyekben a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó évi jövedelme az illetékes tanács igazolása szerint a 36 000 forintot elérte és
b) amelyekre az előírt társadalombiztosítási járulékot megfizeti."
23. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 16. §-ával megállapított és a 25/1982. (V. 28.) MT számú rendelet 4. §-ával módosított 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az azt megelőző cím a következők szerint módosul:
"Kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség, továbbá ipari szakcsoport tagjaként eltöltött idő figyelembevétele
R. 137. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként és a magánkereskedőként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő a T. hatálybalépése előtt nyugdíjjárulékot a T. hatálybalépését követően pedig társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett"
24. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 17. §-ával megállapított és a 25/1982. (V. 28.) MT számú rendelet 5. §-ával módosított 137/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek."
25. §
Az R. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 161. § Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet keresetként számításba venni a mezőgazdasági szövetkezettől kapott juttatásokat, keresőfoglalkozásból származó jövedelemként pedig az előző naptári évre megállapított adóköteles jövedelmet, ha az a 60 000 forintot nem haladta meg."
26. §
Az R. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 181. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti ellátását legalább havi 1800 forint alapulvételével kell megállapítani."
27. §
Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 7. §-ával módosított 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 202. § (1) A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán az 1260 órát (a továbbiakban: foglalkoztatási keret) vagy az ezen belül elért keresete a 60 000 forintot (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladja meg. Ha a nyugdíjast bedolgozóként illetőleg olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyben a munkaidő nem mérhető vagy amelyben a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni.
(2) A munkaviszonyon, a szövetkezeti tagsági és a bedolgozói jogviszonyon kívül megbízás alapján vagy bármilyen egyéb címen munkát végzőnek az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg e tevékenységből származó díjazása, tiszteletdíja stb. a naptári év folyamán a keretösszeget nem haladja meg.
(3) Ha a nyugdíjast ugyanazon naptári éven belül munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatják és megbízásért, valamint bármilyen egyéb tevékenységért díjazást, tiszteletdíjat stb. is kap, a nyugdíjat a naptári év első napjától addig kell folyósítani, amíg foglalkoztatásának ideje a foglalkoztatási keretet, vagy az ezen belül elért keresete, kapott díjazása, tiszteletdíja stb. a keretösszeget nem haladja meg. A foglalkoztatási keret számításánál a díjazás, tiszteletdíj stb. minden 50 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni.
(4) A foglalkoztatási keret annyiszor 105 órával, a keretösszeg pedig annyiszor 5000 forinttal csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíjat a naptári év folyamán a foglalkoztatási keret illetőleg a keretösszeg kimerítése előtt szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt."
28. §
Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 8. §-ával módosított 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 203. § (1) A munkáltató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve a foglalkoztatási keretet a munkáltató javaslata alapján különösen indokolt esetben, a nyugdíjasra vagy azok egy-egy csoportjára nézve felemelheti.
(2) A keretösszeget - az (1) bekezdésben említett feltételekkel - a nyugdíjast foglalkoztató
a) vállalat, intézet, intézmény felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter (a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője),
b) szövetkezet esetében az országos érdekképviseleti szerv vezetője (elnöke, főtitkára),
c) társadalmi szervezet, érdekképviseleti szerv esetében az országos vezetőség,
d) tanácsi felügyelet és irányítás alatt működő szervezet, és az a)-c) pontban nem említett egyéb munkáltatók esetében a megyei (fővárosi) tanács elnöke
emelheti fel.
(3) A Magyar Néphadsereg nyugállományba helyezett volt hivatásos állományú tagjai foglalkoztatási keretének felemelését a Honvédelmi Minisztérium engedélyezheti, keretösszegük felemeléséhez pedig a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja, az Állami- és Kossuth-díjas, valamint a kiváló és az érdemes művész nyugdíját a foglalkoztatási keretre, keretösszegre, illetőleg keresőfoglalkozásra tekintet nélkül folyósítani kell."
29. §
Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 9. §-ával módosított 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 204. § (1) Arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának ideje a reá irányadó foglalkoztatási keretet vagy keresete, díjazása, tiszteletdíja stb. a reá irányadó keretösszeget meghaladja, az öregségi nyugdíjat szüneteltetni kell. Ha azonban a nyugdíjas keresete (díjazása, tiszteletdíja stb.) a foglalkoztatási keret túllépésének naptári hónapjában a nyugdíj összegét nem éri el, erre a hónapra szüneteltetés helyett a nyugdíjnak a foglalkoztatási keretet meghaladó időre eső keresettel csökkentett összegét kell folyósítani, a keretösszeg túllépése esetén pedig a nyugdíjnak a keretösszeget meghaladó keresettel csökkentett összege jár.
(2) A rokkantsági nyugdíj egyharmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíj felét kell folyósítani a nyugdíjasra irányadó foglalkoztatási keret túllépésének naptári hónapjára és az ezt követő naptári hónapokra, amíg a kereset, díjazás, tiszteletdíj stb. a nyugdíjasra irányadó keretösszeget nem haladta meg. Ha a nyugdíjasra kedvezőbb, a kerettúllépés hónapjára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A nyugdíjasra irányadó keretösszeg túllépésének naptári hónapjára a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat szüneteltetni kell, illetőleg a nyugdíjnak a keretösszeget meghaladó keresettel, díjazással, tiszteletdíjjal stb. csökkentett összege jár. A szüneteltetés tartama alatt a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani."
30. §
Az R.-nek az 55/1980. (XII. 20.) MT számú rendelet 6. §-ával módosított 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 205. § (1) Az öregségi nyugdíjas nyugdíját a reá irányadó foglalkoztatási keret túllépése hónapját követően szüneteltetni kell minden olyan hónapra, amelyben a naptári év alatt munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként bármilyen rövid időre foglalkoztatják.
(2) A reá irányadó keretösszeg túllépése hónapját követően munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját szüneteltetni kell a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben bármilyen összegű keresete van.
(3) A reá irányadó foglalkoztatási keret vagy keretösszeg túllépése hónapját követően az R. 202. §-ának (2) bekezdése szerint munkát végző öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját szüneteltetni kell a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben e munkavégzésért bármilyen összegű díjazásban, tiszteletdíjban stb. részesül. Ha a naptári évben kapott összes díjazásnak, tiszteletdíjnak stb. a keretösszeget meghaladó része az 5000 forintot meghaladja, a nyugdíjat - legfeljebb a következő naptári év végéig - annyi hónapra kell szüneteltetni, ahányszorosa a keretösszeget meghaladó rész az 5000 forintnak, illetőleg ha a nyugdíj havi 5000 forintnál több, a nyugdíj összegének. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a túllépés hónapjára kifizetett díjazásra, tiszteletdíjra stb. is, ha az a nyugdíj összegének kétszeresénél, illetőleg 10 000 forintnál több. A szüneteltetés alatt, a túllépés naptári évét követően kifizetett díjazást, tiszteletdíjat stb. akkor kell figyelembe venni, ha azt az előző évben végzett munkáért fizették ki.
(4) Ha az öregségi, rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjast a reá irányadó foglalkoztatási keret vagy keretösszeg túllépése hónapját követően az R. 202. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyban foglalkoztatják és az R. 202. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáért díjazást, tiszteletdíjat stb. is kap, nyugdíját szüneteltetni kell minden olyan hónapra, amelyben bármilyen rövid időre foglalkoztatják, továbbá - a túllépés naptári hónapját követően az év végéig az egyéb munkavégzésért kapott díjazásnak, tiszteletdíjnak stb. a reá irányadó keretösszeget meghaladó együttes összegét figyelembe véve - a (3) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A szüneteltetés tartama alatt a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani."
31. §
Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 10. §-ával megállapított 205/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 205/A. § A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére, valamint az ezen időtartam alatt elért keresetre, vagy megbízásért, illetőleg bármilyen egyéb munkavégzésért kapott díjazásra, tiszteletdíjra stb. tekintet nélkül kell folyósítani az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot annak
a) aki vak,
b) akinek a nyugdíja (járadéka) a SZOT által - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - megállapított összeget nem haladja meg,
c) akit a SZOT által - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározott munkakörben foglalkoztatnak."
32. §
Az R. 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 206. § (1) Keresőfoglalkozás folytatása esetén
a) az öregségi, a rokkantsági nyugdíj, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetni kell,
b) a baleseti, rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.
(2) A nyugdíjfolyósítás szempontjából keresőfoglalkozást folytatónak minősül a nyugdíjas (járadékos), ha
a) iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány - ide nem értve a gyűjtőkereskedésre jogosító igazolványt - alapján, gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport tagjaként folytatott tevékenységéből a megelőző évben nyugdíjasként elért adóköteles jövedelme - a munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként elért keresettel, valamint megbízásért, illetőleg bármilyen egyéb munkavégzésért kapott díjazással, tiszteletdíjjal stb. együtt - a 60 000 forintot meghaladta,
b) hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső, hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkezik,
c) orvosi magángyakorlat mellett munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként vagy megbízásos jogviszonyban is foglalkoztatják, illetőleg gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport tagja,
d) mérnöki magángyakorlatot folytat,
e) munkaközösség (ügyvédi stb.), illetőleg polgári jogi társaság tagja.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben sem tekinthető keresőfoglalkozást folytatónak a nyugdíjas (járadékos), ha vak.
(4) A nyugdíjat (járadékot) az (1) bekezdés alapján a naptári év minden olyan hónapjára szüneteltetni kell, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani, amelyben a nyugdíjas (járadékos) keresőfoglalkozást folytatónak minősül. A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a nyugdíjat (járadékot) a naptári évet követő július 1-től az ezt követő év júniusa végéig kell szüneteltetni, illetőleg erre az időtartamra kell baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot folyósítani.
(5) Kizárólag iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány alapján folytatott tevékenység esetén a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget az érdekképviseleti szerv javaslatára a Társadalombiztosítási Főigazgatóság - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal egyetértésben - felemelheti, ha azt a lakosság ellátási érdekei különösen indokolják."
33. §
Az R.-nek a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértékéről szóló, az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 12-14. §-ával és az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 19. és 21. §-ával módosított 214-216. §-ai a következők szerint módosulnak:
"a) Az R. 214. §-ában felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatásoknak a harminc százalékát,
b) az R. 215. §-a (2) bekezdésében említett szervezetek a jogszabályban megállapított juttatásoknak a harminc százalékát,
c) az R. 216. §-a (1) bekezdésében felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatások huszonhárom százalékát,
d) az R. 216. §-a (2) bekezdésében felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatásoknak a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában résztvevő családtagjaira eső része tizenkilenc százalékát, a fennmaradó résznek a huszonhárom százalékát
kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
34. §
Az R. 217. §-ának a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 5. §-ával, az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 15. §-ával és az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 21. §-ával módosított (1) bekezdése, valamint az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 20. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 214-216. §-ának a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, év végi részesedés, illetőleg az eredmény terhére adott juttatás, természetbeni juttatás, jutalom - ide nem értve a magánszemélyek által adott jutalmat, illetőleg prémiumot - harminc százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
"(3) A kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag a segítő családtagja, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a közeli hozzátartozója [R. 1. § (1) bek. e)-g) pont] után havi 3000 forint figyelembe vehető jövedelem alapulvételével - a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló - havi 960 forint, illetőleg naptári napokra 32 forint összegű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."
35. §
Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 17. §-ával és az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 22. §-ával módosított 225. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke harminc százalék. Ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkáltató foglalkoztatja, a társadalombiztosítási járulék mértéke tíz százalék"
36. §
Az R. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az a biztosított, aki tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, illetőleg külföldön munkát vállaló házastársával történő külföldre utazás címén engedélyezett fizetés nélküli szabadságon van, ennek tartamára nyugdíjjárulék fizetését vállalhatja. A nyugdíjjárulék az R. 222. §-ában meghatározott összeg hét százaléka."
37. §
Az R.-nek a 47/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet 4. §-ával módosított 229. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni az öregségi, a munkaképtelenségi, a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékos, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja, akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás."
38. §
Az R. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 232. § A nyugdíjjárulék mértéke, ha a nyugdíjjárulék-köteles pénzbeli és természetbeni juttatások havi együttes összege
az 1800 forintot nem haladja meg, 3 százalék,
1 801- 2 300 forint, 4 százalék,
2 301- 3 000 forint, - 5 százalék,
3 001- 4 000 forint, 6 százalék,
4 001- 5 000 forint, 7 százalék,
5 001- 6 000 forint, 8 százalék,
6 001- 7 000 forint, 9 százalék,
7 001- 8 000 forint, 11 százalék,
8 001-10 000 forint, 12 százalék,
10 001-12 000 forint, 13 százalék,
12 001-14 000 forint, 14 százalék,
a 14 000 forintot meghaladja, 15 százalék."
39. §
Az R. 233. §-a előtti cím a következők szerint módosul és az R.-nek a 47/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet 5. §-ával kiegészített 233. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Szakszövetkezeti tagok járulékfizetése
R. 233. § (1) A szakszövetkezetnek az a tagja, aki az előző naptári évben 150, illetőleg nő 100 tízórás munkanapot nem teljesített, de a közös munkavégzésből és mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó együttes jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot eléri, havi 700 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) A szakszövetkezet tagja havi 200 forint szakszövetkezeti járulékot köteles fizetni, ha az előző naptári évben 150, illetőleg nő 100 tízórás munkanapot nem teljesített és jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el.
(3) Az a szakszövetkezeti tag, aki 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, 1983. január 1-től
a) havi 300 forint növelt összegű szakszövetkezeti járulékot köteles fizetni, vagy
b) társadalombiztosítási járulék fizetését vállalhatja.
(4) A szakszövetkezeti tag az (1)-(3) bekezdésben említett járulékot a naptári éven belül annyi naptári hónapra nem köteles fizetni, ahányszor tizenhárom, nő nyolc tízórás munkanapot teljesített.
(5) A szakszövetkezet tagja a társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a szakszövetkezeti járulékot, vagy a növelt összegű szakszövetkezeti járulékot a tagság kezdő napját magában foglaló hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles fizetni, amelyben a tagsági viszonya megszűnik.
(6) Ha a szakszövetkezeti tag részére öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, öregségi, munkaképtelenségi, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot állapítottak meg, vagy a tag meghal, a járulékfizetési kötelezettség a nyugdíj vagy a járadék megállapításának, illetőleg az elhalálozásnak a napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg."
40. §
Az R. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 234. § A szakszövetkezeti tagra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagra is, aki korábban szakszövetkezeti tag volt és 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett."
41. §
Az R.-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT számú rendelet 16. §-ával módosított 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 236. § (1) Nem köteles társadalombiztosítási, szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetni a szakszövetkezeti tag arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt
a) baleseti táppénzben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll.
(2) A szakszövetkezet tagját kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási, a szakszövetkezeti, a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt
a) munkaviszonyban áll vagy ipari szövetkezetnek a tagja, ha a munkaideje a munkakörére meghatározott törvényes munkaidőt eléri,
b) bedolgozóként biztosított,
c) kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség vagy ipari szakcsoport tagjaként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként társadalombiztosítási járulékot fizet,
d) keresőképtelen beteg.
(3) Kérelmére mentesíteni kell a szakszövetkezet tagját a társadalombiztosítási, a szakszövetkezeti, illetőleg a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.
(4) A szakszövetkezet tagját kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője - a szakszövetkezet javaslatára - különös méltánylást érdemlő kivételes esetben ideiglenesen mentesítheti az R. 233. §-ának (1)-(3) bekezdésében említett járulék fizetése alól."
42. §
Az R. 238. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 238. § (1) A társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a szakszövetkezeti járulék, valamint a növelt összegű szakszövetkezeti járulék behajtására, továbbá a járuléktartozásért felelős személyek körére az adókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A magánszemélyt terhelő járuléktartozást - ideértve a késedelmi pótlékot és a rendbírságot is - a társadalombiztosítási szerv felhívása alapján a kötelezett munkáltatója a munkabérből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságból, illetőleg a munkából eredő díjazásból, juttatásból, követelésből köteles levonni és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti közvetlen letiltásra nincs lehetőség vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
(4) A járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó egyéb szabályokat a SZOT állapítja meg."
43. §
Az R.-nek a 25/1982. (V. 28.) MT számú rendelet 10. §-ával módosított 245. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendbírság összege 5000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, szakszövetkezeti járulékot, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a kirótt járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka."
44. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 27. §-ával megállapított 261. §-a (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Anyasági segélyre, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult - az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas kivételével - a mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, akinek a tagsági viszonyával összefüggő mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot eléri, és az egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerez.
(3) Anyasági segélyre, temetési segélyre, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult
a) a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben segítő családtagként rendszeresen munkát végző házastársa,
b) a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársa."
45. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 33. §-ával megállapított 269/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az R. 269/B. §-sal egészül ki:
"R. 269/A. § A kisiparos, a magánkereskedő baleseti táppénzének összegére és mértékére az R. 267. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti táppénz összegét legalább havi 3000 forint alapján kell megállapítani.
R. 269 B. § (1) Nem jár táppénz, terhességigyermekágyi segély, családi pótlék, valamint baleseti táppénz a kisiparosnak, a magánkereskedőnek arra az időtartamra, amelyre a társadalombiztosítási járulék, illetőleg baleseti járulék fizetése alól mentesítették.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően jár a táppénz, családi pótlék, baleseti táppénz a kisiparosnak, a magánkereskedőnek arra az időtartamra, amelyre szülése miatt mentesítették a társadalombiztosítási járulékfizetés alól."
46. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 35. §-ával módosított 271. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisiparosok, a magánkereskedők - kiegészítő tevékenységet folytatók kivételével - a kisipari, magánkereskedői tevékenység folytatása miatt a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben kivetett általános jövedelemadó alapját képező adóköteles jövedelem (a továbbiakban; adóköteles jövedelem) figyelembevételével I-XV. osztályba tartoznak, és társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. A társadalombiztosítási ellátásnál figyelembe vehető havi jövedelmet és a társadalombiztosítási járulék havi összegét az osztályba tartozás alapján kell megállapítani. Az egyes osztályokban figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő járulék összege a következő:
"
47. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 40. §-ával módosított 277. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 277. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató a havi 250 forint baleseti járulékot nem köteles fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt
a) a tevékenységét szünetelteti,
b) adómentes,
c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéka 1983. évben a havi 2200 forintot, ezt követő években pedig ennek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése legkisebb összegével növelt összegét nem haladja meg,
d) kisiparosként, magánkereskedőként kijelölt településen lakossági szükségletet kielégítő szolgáltatást, javítást végez, illetőleg tevékenységet folytat.
(2) A kisiparost és a magánkereskedőt kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő kivételes esetben - ideiglenesen vagy véglegesen - mentesítheti a járulékfizetési kötelezettség alól. A mentesítéshez az érdekképviseleti szerv javaslatát ki kell kérni."
48. §
Az R. 278. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 41. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A házastárs után havi 3000 forint figyelembe vehető jövedelem alapján havi 600 forint társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
(3) Az I-IV. osztályba sorolt kisiparosnak, magánkereskedőnek kérelmére engedélyezhető, hogy a házastársa után annak az osztálynak megfelelő társadalombiztosítási járulékot fizessen, amelybe a kisiparos, a magánkereskedő tartozik. Az egyes osztályokban figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege a következő:
"
49. §
Az R. a következő címmel és 278/E-278/F. §-sal egészül ki:
"A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának társadalombiztosítási ellátása
R. 278/E. § (1) A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársa után havi 3000 forint figyelembe vehető jövedelem alapján havi 600 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett társadalombiztosítási járulékot a házastárs közreműködése megkezdésének a napját magában foglaló hónap első napjától a közreműködés megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell fizetni.
(3) A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét kérelmére mentesíteni kell a házastárs után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól
a) arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt a házastárs keresőképtelen, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, illetőleg szigorított őrizet alatt áll,
b) a házastárs szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.
R. 278/F. § (1) A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársa baleseti táppénzének összege a figyelembe vehető havi jövedelem hatvanöt százaléka.
(2) A házastárs baleseti táppénzét havi összegben kell megállapítani. Ha a baleseti táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár."
50. §
Az R. 279. §-a előtti cím a következők szerint módosul és az R. 279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A munkaviszonyban nem álló előadóművészek társadalombiztosítási ellátása
R. 279. § Betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult a társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, munkaviszonyban nem álló előadóművész."
51. §
Az R. a következő 279/A.-279/C. §-sal egészül ki:
"R. 279/A. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzre hét napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelensége esetén jogosult. Ebben az esetben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénze a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló havi jövedelem hatvanöt, a biztosítottakra vonatkozó feltételek (R. 31. §) fennállása esetén pedig hetvenöt százaléka.
(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművész terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jogosult.
(4) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzének és terhességi-gyermekágyi segélyének összegét arra az osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, amelybe a keresőképtelenségét, illetőleg a szülését közvetlenül megelőző napon tartozott.
(5) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét a figyelembe vehető jövedelem alapján havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz, terhességi-gyermekágyi segély harmincad része jár.
R. 279/B. § A munkaviszonyban nem álló előadóművész, valamint eltartott hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 130 napon belül, vagy 180 napon túl táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának a tartama alatt következik be. A jogosultságot nem érinti a társadalombiztosítási járulék fizetése alól adott mentesítés, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség szünetelése.
R. 279/C. § A munkaviszonyban nem álló előadóművésznek családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben legalább huszonegy napra társadalombiztosítási járulékot fizetett. Ebbe az időbe be kell számítani azt az időt is, amelyre az R. 286. § (1) bekezdése a)-b) pontjai szerint társadalombiztosítási járulékot nem köteles fizetni."
52. §
Az R. 280. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 280. § Üzemi baleset az a baleset, amely a munkaviszonyban nem álló előadóművészt
a) a művészeti tevékenység végzése közben vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a művészeti tevékenység végzésének a helyére vagy onnan a lakására (szállására) menet közben
éri."
53. §
Az R. 281. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 281. § A munkaviszonyban nem álló előadóművész baleseti táppénzének összegére és mértékére az R. 279/A. §-ának (2) és (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."
54. §
Az R. a következő 281/A-281/B. §-sal egészül ki:
"R. 281/A. § (1) Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, családi pótlék, valamint baleseti táppénz a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek arra az időtartamra, amelyre a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítették.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően jár a táppénz, családi pótlék, baleseti táppénz a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek arra az időtartamra, amelyre szülése miatt mentesítették a társadalombiztosítási járulékfizetés alól.
R. 281/B. § Ha a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek egy hónapot meghaladó társadalombiztosítási járuléktartozása van, táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra a járuléktartozás megfizetése esetén visszamenőleg jogosult."
55. §
Az R. 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 282. § A nyugellátás és a baleseti nyugellátás összegének a megállapításánál keresetként azt a havi jövedelmet kell alapul venni, amely vitán a munkaviszonyban nem álló előadóművész a társadalombiztosítási járulékot fizette."
56. §
Az R. 283. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 283. § A munkaviszonyban nem álló előadóművészek a társadalombiztosítási ellátás alapját képező jövedelem szempontjából I-VI. osztályba tartoznak és az ezekre meghatározott társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Az egyes osztályokban figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő társadalombiztosítási járulék havi összege a következő:
"
57. §
Az R. 284. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 284. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész, ha más osztályba nem sorolják, a II. osztályba tartozik.
(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére a III-VI. osztályba kell sorolni, ha a kérelem előterjesztésekor az ötvenedik, nő a negyvenötödik életévét még nem töltötte be.
(3) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki 1982. december 31-ig a III. osztályba tartozott és 1983. január 1-től továbbra is a III. osztály szerint fizet társadalombiztosítási járulékot, 2800 forint figyelembe vehető jövedelem alapján jogosult társadalombiztosítási ellátásra.
(4) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki az 1982. december 31-ig a III-IV. osztály szerint fizetett társadalombiztosítási járulékot, 1983. december 31-ig újból kérheti a magasabb osztályba sorolását, ha a korábban választott magasabb osztályba tartozásától a járulékkülönbözetet visszamenőleg megfizeti.
(5) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki 1982. december 31-ig a (2) bekezdésben említett életkort már betöltötte, de az ötvenötödik, nő az ötvenedik életévét még nem töltötte be, 1983. december 31-ig kérheti a III-VI. osztályba sorolását, ha a magasabb osztály szerinti társadalombiztosítási járulékot 1983. január 1-től megfizeti.
(6) A magasabb osztályba sorolt munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére alacsonyabb osztályba kell besorolni.
(7) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére, különös méltánylást érdemlő kivételes esetben - a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége javaslatának figyelembevételével -az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője ideiglenesen vagy véglegesen az I. osztályba sorolhatja."
58. §
Az R. 286. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 286. § (1) Nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a munkaviszonyban nem álló előadóművész arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjainak az alkalmazásánál a havi járulék harmincad részét kell azokra a naptári napokra fizetni, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll.
(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek tartama alatt
a) legalább huszonöt napon át munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, ha munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, vagy
b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített,
c) kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség vagy ipari szakcsoport tagjaként társadalombiztosítási járulékot fizet.
(4) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig, ha terhességi-gyermekágyi segélyben nem részesül."
59. §
Az R. 287. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 287. § A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének javaslatára, különös méltánylást érdemlő kivételes esetben - ideiglenesen vagy véglegesen - mentesítheti a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól."
60. §
Az R. 288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 288. § (1) Az ügyvéd táppénzének és terhességi-gyermekágyi segélyének, nyugellátásának, baleseti ellátásának megállapításánál az ügyvédi időre keresetként az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel, az alapokhoz való hozzájárulás, valamint a jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett részét kell figyelembe venni.
(2) Az Országos Ügyvédi Tanács elnökénél, elnökhelyettesénél, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, az ügyvédi kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál, továbbá az ügyvédi munkaközösség vezetőjénél és helyettesénél e tisztség alapján járó tiszteletdíjnak a jövedelemadóval és a községfejlesztési hozzájárulással csökkentett összegét is keresetként kell számításba venni.
(3) A nyugdíj megállapításánál ügyvédként elért figyelembe vehető havi átlagkereset 12 000 forintnál több nem lehet."
61. §
Az R. a következő 288/A. §-sal egészül ki:
"R. 288/A. § (1) Az ügyvéd táppénzre, hét napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) Az ügyvéd táppénzét legfeljebb napi 480 forint átlagkereset alapulvételével lehet megállapítani. Az ügyvéd táppénze a napi átlagkereset hatvanöt, a biztosítottakra vonatkozó feltételek (R. 31. §) fennállása esetén pedig hetvenöt százaléka."
62. §
Az R. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 289. § Az ügyvéd terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1)-(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jogosult."
63. §
Az R. 290. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és 290/A-290/C. §-sal egészül ki:
"R. 290. § Az ügyvéd, valamint eltartott hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony fennállásának a tartama alatt, vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül vagy 180 napon túl táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának a tartama alatt következik be.
R. 290/A. § Az ügyvédnek családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben a biztosításban töltött ideje a huszonegy napot eléri.
R. 290/B. § Az ügyvéd baleseti táppénzének összegére és mértékére az R. 288-288/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
R. 290/C. § Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, családi pótlék, valamint baleseti táppénz az ügyvédnek árra az időtartamra, amely alatt az ügyvédi kamara igazolása szerint ügyvédi működést egyébként sem fejtene ki."
64. §
Az R.-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 9. §-ával módosított 291. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyvéd társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulék az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíj és az R. 288. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tisztségviselőknél e tisztség ellátásáért járó tiszteletdíj tizennyolc százaléka."
65. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 44. §-ával megállapított 292/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 292/B. § A mezőgazdasági szakcsoport tagjának családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyre társadalombiztosítási járulékot fizetett. Családi pótlék arra az időtartamra is jár, amelyre a mezőgazdasági szakcsoport tagját katonai szolgálata, keresőképtelensége vagy szülése miatt a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítették."
66. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 44. §-ával megállapított 292/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 261. §-ának (2) bekezdésében említett mezőgazdasági szakcsoport tag havi 700 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3000 forint."
67. §
Az R. a következő címmel és 292/I.-292/P. §-sal egészül ki:
"Az egyéni gazdálkodók társadalombiztosítási ellátása
R. 292/I. § Anyasági segélyre, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult - az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas kivételével - a mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytató az az egyéni gazdálkodó, akinek a tevékenységéből származó, az illetékes tanács által igazolt jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot eléri és egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt. nem szerez.
R. 292/J. § Az egyéni gazdálkodó, valamint hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség tartama alatt, vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül, vagy 180 napon túl baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt következik be.
R. 292/K. § Az egyéni gazdálkodónak családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyre társadalombiztosítási járulékot fizetett. Családi pótlék arra az időtartamra is jár, amelyre az egyéni gazdálkodót katonai szolgálata, keresőképtelensége vagy szülése miatt a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítették. Ha az egyéni gazdálkodónak egy hónapot meghaladó járuléktartozása van, családi pótlékra a járuléktartozás megfizetése esetén visszamenőleg jogosult.
R. 292/L. § Üzemi balesetnek számít a járulékfizetésre kötelezett egyéni gazdálkodónak a mezőgazdasági kistermelői tevékenységével összefüggő munka végzése közben elszenvedett balesete.
R. 292/M. § Az egyéni gazdálkodó baleseti táppénze a figyelembe vehető havi jövedelem hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár.
R. 292/N. § (1) Az R. 292/I. §-ában említett egyéni gazdálkodó havi 700 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3000 forint.
(2) Az egyéni gazdálkodó a társadalombiztosítási járulékot a tevékenység megkezdése hónapjának első napjától tevékenysége befejezése hónapjának utolsó napjáig köteles fizetni.
(3) Ha az egyéni gazdálkodó meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg.
(4) A társadalombiztosítási járulékot havonta utólag kell megfizetni. A járulék a tárgyhónapot követő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.
R. 292/0. § (1) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt az egyéni gazdálkodó katonai szolgálatot teljesít, keresőképtelen, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll.
(2) Az egyéni gazdálkodónak szülése esetén nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.
(3) A társadalombiztosítási járulékfizetés alóli mentesség az anyasági és a temetési segélyre jogosultságot nem érinti.
R. 292/P. § A társadalombiztosítási igazgatóság vezetője az egyéni gazdálkodót - kérelmére - különös méltánylást érdemlő kivételes esetben mentesítheti a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. A mentesítéshez az illetékes tanács véleményét ki kell kérni."
68. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 46. §-ával módosított 297. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 263. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett kiegészítő tevékenységet folytató személyek baleseti ellátását, valamint az R. 296: §-ának b)-g) pontjában említett baleset alapján járó ellátást havi 3000 forint alapulvételével kell megállapítani."
69. §
Az R. 298. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alapján járó baleseti ellátást havi 1800 forint figyelembevételével kell megállapítani."
70. §
Az R. 299. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben említett baleset alapján járó baleseti ellátást a balesetkor végzett munkáért kapott díjazás havi átlagának a figyelembevételével kell megállapítani. Ha a baleset olyan munka végzése közben történt, amelyért díjazást nem fizettek, vagy ennek összege nem állapítható meg, vagy havi 1800 forintnál kevesebb, a baleseti ellátás összegét havi 1800 forint figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett személyt a bíróság az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a baleseti nyugellátást a biztosítottként elért kereset, de legalább havi 1800 forint figyelembevételével kell megállapítani, ha ez a kedvezőbb és az üzemi balesetet szenvedett személy a letartóztatáskor, vagy az ezt megelőző tizenöt napon belül biztosított volt."
71. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 47. és 48. §-ával módosított 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 305. § (1) Az általános jövedelemadó, valamint a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának a fizetésére kötelezett személy az év első napjától az év végéig azokra a hónapokra, amelyeken a járulékfizetés alól nem mentesül, havi 200 forint betegségi járulékot köteles fizetni, ha az előző naptári évre általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére volt kötelezett.
(2) Az (1) bekezdésben említett járulék félévenkénti egyenlő részletekben a félév első napján esedékes és március, illetőleg szeptember 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.
(3) Az általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezett által fizetendő járulékot a lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve veti ki és adók módjára szedi be."
72. §
Az R. 309. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (3) bekezdése d) ponttal egészül ki:
"(1) A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a képzőművészeti és iparművészeti alkotóközösségek tagjai után az Alap, illetőleg az alkotóközösség személyenként és havonként 200 forint betegségi járulékot köteles fizetni. Ha a tagsági viszony a hónap második felében kezdődik, vagy a hónap első felében szűnik meg, erre a hónapra 100 forint betegségi járulékot kell fizetni."
(Nem kell járulékot fizetni)
"d) annak, aki egyéb címen társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett."
73. §
Az R.-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 11. §-ával módosított 313. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről hazatelepült személy, továbbá Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleggel letelepedett külföldi állampolgár, valamint hontalan személy, aki az anyasági és temetési segélyre megállapodás alapján jogosult, havonként 200 forint betegségi járulékot köteles fizetni. Az Állami Biztosító az életjáradékban részesülőtől köteles a járulékot havonta levonni és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatósága részére átutalni. A külföldi állampolgár, valamint a hontalan személy a járulékot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére havonta köteles átutalni."
74. §
Az R. 317. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Betegségi és anyasági ellátásra, továbbá nyugellátásra jogosult az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki a Nemzetközi Koncertigazgatóság vagy a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat közvetítésével harminc napot meghaladó időre szóló szerződés alapján külföldön folytat tevékenységet, ha az R. 324. §-ában meghatározott társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eleget tett."
75. §
Az R. 320. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 320. § Az R. 317. §-ának (1) bekezdésében említett az a személy, aki belföldön nem biztosított, valamint hozzátartozója betegségi és anyasági ellátásra csak akkor jogosult, ha az igény megnyílásakor Károm hónapot meghaladó járuléktartozása nincs."
76. §
Az R. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 317. §-a (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó személy a külföldi tartózkodás, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára, ha
a) belföldön biztosított nyugdíjjárulékot,
b) belföldön nem biztosított társadalombiztosítási járulékot a munkaszerződésben meghatározott devizában (valutában) köteles fizetni."
77. §
Az R. 323. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a (2) bekezdés számozása pedig (3) bekezdésre változik.
"(1) A külföldön munkát vállaló, ha belföldön nem biztosított, külföldi munkavállalásának a tartamára havi 800 forint - napi 27 forint -társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) A külföldi ösztöndíjban részesülő, ha belföldön nem biztosított, a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára havi 420 forint - napi 14 forint - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."
78. §
Az R. 324. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 324. § (1) A külföldön munkát vállaló munkaviszonyban nem álló előadóművész a külföldi munkavállalásának a tartamára havi 800 forint - napi 27 forint - vagy választása szerint az R. 283. §-a szerinti V-VI. osztályra meghatározott társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulékot a munkaviszonyban nem álló előadóművész
a) a munkaszerződésben meghatározott devizában (valutában) köteles fizetni, és
b) ahhoz a szervhez kell átutalnia, amelynek a közvetítésével vállalt külföldön munkát.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett közvetítő szerv köteles a hozzá átutalt társadalombiztosítási járulékot, a munkaviszonyban nem álló előadóművész lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - forintban átutalni.
(4) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, akinek a külföldi munkavállalása a harminc napot nem haladja meg, annak az osztálynak megfelelő összegű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amelybe belföldi működése alatt tartozik. Külföldön elszenvedett üzemi baleset alapján baleseti ellátás ebben az esetben sem jár."
79. §
Az R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 325. § (1) A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a nyugellátás és a baleseti ellátás összegének a megállapításánál a külföldi munkavállalásnak, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet, a havi 420 forint társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett esetében havi 2800 forintot, havi 800 forint társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett esetében pedig havi 4000 forintot kell keresetként figyelembe venni.
(2) A külföldön munkát vállaló munkaviszonyban nem álló előadóművész ellátását havi 800 forint társadalombiztosítási járulék fizetése esetén 4000 forint, havi 2100, illetőleg 2960 forint járulék fizetése esetén pedig 6000, illetőleg 8000 forint jövedelem figyelembevételével kell megállapítani."
80. §
Az R. a következő 328/A-328/C. §-sal egészül ki:
"R. 328/A. § (1) Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjast munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként vagy megbízás alapján foglalkoztató, illetőleg a nyugdíjas részére bármilyen egyéb munkavégzésért kifizetést teljesítő munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magánszemély vagy jogi személy a foglalkoztatás, munkavégzés megkezdésekor köteles megállapítani, hogy mennyi a nyugdíjasnak még fennálló foglalkoztatási kerete, illetőleg keretösszege. Ennek érdekében be kell szereznie a nyugdíjas nyilatkozatát arról, hogy a naptári év eddigi tartama alatt hány órában foglalkoztatták, mennyi keresete, díjazása, tiszteletdíja stb. volt.
(2) A nyugdíjas nyilatkozatában szereplő adatok alapján köteles bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervnek az a munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magánszemély vagy jogi személy, amelynél fennálló foglalkoztatás idejével, vagy amelynél elért keresettel, kapott díjazással, tiszteletdíjjal stb. a nyugdíjas a reá irányadó foglalkoztatási keretet vagy keretösszeget túllépte. A bejelentést abban a naptári hónapban kell megtenni, amelyben a túllépés bekövetkezett. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a foglalkoztatás továbbra is fennáll-e, illetőleg a nyugdíjas továbbra is végez-e munkát.
(3) Az a munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magánszemély vagy jogi személy, amely a nyugdíjasnak a foglalkoztatási keret vagy a keretösszeg túllépését követően kifizetést teljesít, köteles azt - a kereset, díjazás, tiszteletdíj stb. összegének megjelölésével - a nyugdíjfolyósító szervnek nyolc napon belül bejelenteni.
(4) A bejelentésről a nyugdíjast tájékoztatni kell.
R. 328/B. § Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas munkaviszony, szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jogviszony, megbízás alapján történő vagy bármilyen egyéb munkavégzés megkezdésekor köteles írásban nyilatkozatot adni a munkáltató, munkáltatónak nem minősülő magánszemély vagy jogi személy részére arról, hogy a naptári év eddigi tartama alatt hány órában foglalkoztatták, mennyit keresett. Köteles nyilatkozatot adni arról is, ha e foglalkoztatás munkavégzés ideje alatt másutt dolgozik, illetőleg keresete, díjazása, tiszteletdíja stb. van.
R. 328/C. § A bejelentésre, a nyugdíjas nyilatkozattételére vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel, illetőleg az érdekelt szervekkel egyetértésben a SZOT állapítja meg."
81. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az R. 55. §-ának (5) bekezdése, az R. 107. §-ának (2) bekezdése, az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 17. §-ával megállapított 137/A. §-ának (2) bekezdése, az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 16. §-ával megállapított 216. §-ának (4) bekezdése, az R. 230. §-a, az R. 237. §-a, az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 48. §-ával módosított 293. §-a (3) bekezdésének a) pontja, az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 45. §-ával módosított 296. §-a a) pontja, az R. 308. §-a, valamint a 9/1982. (IV. 15.) MT számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 27. §-ával módosított R. 261. §-ának a 39/1982. (IX. 1.) MT számú rendelet 3. §-ával megállapított (5) bekezdésében a T. 118. § (4) bekezdésére hivatkozás (5) bekezdésre, az R. 262. §-a bevezető szövegében a T. 118. § (3) bekezdésére hivatkozás (5) bekezdésre, az R. 263. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 28. §-ával módosított bevezető szövegében a T. 118. § (5) bekezdésére hivatkozás (6) bekezdésre, az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 41. §-ával módosított 278. §-ának (1) bekezdésében a T. 118. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozás (3) bekezdésre változik. Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 48. §-ával módosított 302. §-ában a T. 118. § (3)-(4) bekezdésére hivatkozás (5) bekezdés a) pontjára, az R. 306. §-ának az (1) és (3) bekezdésében az R. 305. § (1)-(2) bekezdésére hivatkozás (2) bekezdésre változik.
(2) A korábbi rendelkezéseknek megfelelően szünetelő öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időpontját e rendelet 30. §-a alapján újból meg kell határozni.
(3) E rendelet 38. §-ának rendelkezéseit első ízben az 1983. január 1-e után esedékes nyugdíjjárulékra kell alkalmazni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke